Budapesti Hírlap, 1927. november (47. évfolyam, 248–272. szám)

1927-11-12 / 257. szám

1927 november 12. (257. sz) Budapesti Hmu? zás, a nagyszámú gyermekkel bíró családok jutalmazása egy vagy más formában nem elegendő. Franciaország példája ebben a tekintetben megmutatta, hogy egyedül ilyen eszközökkel eredményt elérni nem lehet. Sokkal messzebbmenő eszközökhöz kell nyúlnunk. A kormány ebből a szempontból törvényjavaslatot is készít elő. Kötelességünk, hogy a gazdasági kultúra visszamaradottsága szempontjából is átmenetileg segítségére siessünk a népnek. De természetes, hogy rendészeti téren is meg kell tennünk mindazt, ami szükséges, hogy ezzel a morális métellyel szembe tudjunk szállni, azokat a közegészségügyi intézkedéseket, amelyeket a gyermekhalandóság leküzdése érdekében tervez a kormány, ezekben a községekben fokozottabb mértékben kell keresztülvinnünk és hatékonyabb ellenőrzés alá kell helyeznünk az egész népszaporulás kérdését. — Mindent összevéve (Halljuk! Halljuk!) ezennel bejelentem, hogy a hitbizomány reformjával kapcsolatban és egy időben a kormánynak az a terve, hogy egy átfogó törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé, amelyben az egykével, mint népbetegséggel kíván foglalkozni. (Élénk helyeslés.) Abban igaza van Huszár Károlynak, hogy az egyke egyes vidékeken, különösen a városokban, nem speciális rendszabályokat, hanem általános, átfogó gazdasági és szociálpolitikát feltételez. Legyen meggyőződve, hogy minden egyes lépésünknél a jövőben is úgy, mint eddig, de a jövőben, ha lehet fokozottabb mértékben, amennyiben azt az ország pénzügyi helyzete megengedi, minden szociális intézkedésünkkel tekintettel leszünk elsősorban erre a kérdésre is, amely a nemzet szempontjából olyan nagy jelentőségű. A családi pótlék felemelése. Ami a családi pótlékot illeti és egy új bérrendszert, amely az egész gazdasági életben keresztül viendő volna, természetszerűen elsősorban az állami életben, ezzel a kérdéssel komolyan és behatóan kell az én felfogásom szerint is foglalkozni,úgy van! Úgy van a jobb- és a baloldalon.) A következő lépésnek feltétlenül annak kell lennie, hogy nem egy lineáris javítás révén, hanem a családi pótlék emelése által a nagyszámú családtaggal bíró tisztviselők helyzetén segítsünk. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon és a középen. Huszár Károly: Ezt akartam!) — Azt is helyeslem, hogy ha a közgazdasági élet összes faktorai, nemcsak az állam, mint elsőrangú faktor, de a többi faktorok is, azt a bérrendszert, amely ma dívik az országban és általában a világon, ebből a szempontból revízió alá vennék. Ebből a szempontból szívesen intéz a kormány a gazdasági élet összes számottevő tényezőihez olyan felszólítást, hogy tegyék ezt a kérdést megfontolás tárgyává. A napirend tárgyalása. Ezután a Ház harmadszori olvasásban elfogadta a heti pihenőkről szóló törvényjavaslatot, majd áttért a munkások szabadidejének felhasználásáról szóló miniszteri jelentés tárgyalására. Propper Sándor a törvényjavaslattal kapcsolatban a vasutasok szervezkedéseinek nehézségeiről beszél. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: Az állami üzemekben nem üldözik a szociáldemokratákat. Propper Sándor beszéde végén a budapesti munkabérviszonyokat festette. A javaslatot elfogadja. Váry Albert előadó beterjesztette az igazságügyi bizottság jelentését a büntetőnovella módosított szövegével. Kérésére a Ház kimondotta a sürgősséget. Huszár Károly elnök javaslatára ezután a Ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését november 15-én, kedden délelőtt tartja a mai ülés napirendjének folytatólagos tárgyalásával. Az ülés délután két órakor ért véget. A francia-jugoszláv szerződés Magyarország ellen irányul. Az „Echo de Paris" a béke ellen való összeesküvés abszurd vádjával illeti Magyarországot. Paris, nov. 11. Az Echo de Paris meglepődik azon, hogy a világsajtó milyen nagy zajjal fogadja a szerződés aláírását. A lap megállapítja, hogy a „jugoszláv nemzet“ a legutóbbi 17 év folyamán mindig hűséggel és hősiességgel állott Franciaország mellett, szemben a németek és magyarok reváns-szövetségével. Mivel pedig a francia-jugoszláv szerződés által fölvetett kérdések inkább Magyarországot érintik, mint Németországot, reméljük, — írja a lap — hogy a franciajugoszláv szerződés kommentálói jól szemügyre veszik majd azt, ami Magyarországon végbemegy. Ha ezt megteszik, látni fogják, hogy a Magyarországon megnyilvánuló tények a legnyilvánvalóbban bizonyítják, hogy a francia politikának igaza van, Magyarország ugyanis elhatározta, hogy katonai attasékat küld a külföldi követségeire, és mintha csupán véletlen volna, éppen Róma az, ahová először küld katonai attasét. A cikk a továbbiakban különösen a magyar katonai körök tevékenységére utal, majd emlékeztet arra, hogy legutóbb Bethlen miniszterelnök egy alkalommal elismerte József kir. herceg rangbeli elsőbbségét. A lap végül azt mondja, hogy a háború emberei továbbra is dominálnak és állandó összeesküvést szőnek a béke ellen. A Petit Parisien szerint a francia-jugoszláv barátsági és döntőbírósági szerződés tíz évre szól. A szerződésről az Echo de Paris a következőket írja: Alapjában véve egészen a francia-román egyezménnyel lehet összehasonlítani az új szerződést. Nem teremt az aláírók között olyan szoros kapcsolatot, mint a Locarnóban aláírt francialengyel és a francia-cseh szerződések, amelyek diplomáciailag, sőt katonailag garantálják az azon a napon a német határ ügyében történt megállapodást. Az új szerződés megelégszik azzal, hogy megállapítja a szerződő felek együttműködését, anélkül, hogy pontosan megmondaná, miféle jellege lehet ennek az együttműködésnek. Hasonlóan a francia-román szerződéshez, ez a szerződés is Magyarország esetleges reváns-szándékát tartja szem előtt, míg a francia-lengyel és a francia-cseh egyezmények az esetleges német revánsra gondolnak. Aláírták a szerződést Berlin, nov. 11. (Tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik, hogy ma délután öt és hat óra között Briand és Marinkovics a külügyminisztériumban aláírták a francia-jugoszláv szerződést. Félhivatalos jelentés szerint a szerződés aláírása után a két miniszter véglegesen megtárgyalta a külpolitikai helyzeteit és megállapította, hogy minden tekintetben egyet értenek. Az aláírás után Briand és Marinkovics együttesei fogadták a bel- és külföldi sajtót. Briand kifejtette, hogy az új szerződésnek egyetlen állam ellen sincs éle és teljesen békés jellegű, amennyiben beleilleszkedik a Népszövetség adta helyzetbe. A szerződést a Népszövetség elé fogják terjeszteni és akkor alkalma lesz mindenkinek meggyőződni arról, hogy Franciaország és Jugoszlávia törekvései teljesen békés jellegűek. Végül kijelentette Briand, hogy az új szerződést a lakomai politika folytatásának tartja. Briand nyilatkozata. Paris, nov. 11. (Cseh Távirati Iroda.) A jugoszláv-francia barátsági és döntőbíráskodási szerződés aláírása alkalmából Briand és Marinkovics külügyminiszterek megállapították, hogy kormányaik teljesen egy véleményen vannak a két országot érdeklő kérdésekben. Kiemelték továbbá azt a szilárd elhatározásukat, hogy a Nemzetek Szövetségével teljes összhangban folytatják a béke konszolidálására irányuló törekvéseiket a fennálló szerződések érdekében. A két nemzetet egybefűző hagyományos barátság szellemétől vezérelve a két miniszter barátságos szellemben megegyezett több oly kérdésben, amelyek közeli rendezése mélyebbé fogja tennii a két ország közt a közgazdasági és pénzügyi politikai kapcsolatokat. A szerződés aláírása után Briand külügyminiszter Marinkovics jugoszláv külügyminiszter jelenlétében fogadta a francia és a külföldi sajtó kéviselőit és kijelentette, hogy a szerződés ratifikálása s a Népszövetségnél történő regisztrálása után a szerződés szövegét közölni fogják a nyilvánossággal. Briand ismételten óva intette a sajtót attól, hogy hitelt adjon a szerződés tartalmára vonatkozóan felbukkanó találgatásoknak és hangoztatta, hogy a szerződés senki ellen sem irányul és célja kizárólag a béke. Arra a kérdésre, miért tolódott ki a szerződés aláírása másfél esztendővel, Briand ezt mondta: Természetesen további mű megvalósítására törekedtünk és a jövőben azon leszünk, hogy az előbb vagy utóbb valósággá váljék. Arra a kérdésre, várjon Olaszországgal közöltek-e minden részletet, Briand azt mondott, hogy Olaszországot épp úgy, mint minden közveletlenül érdekelt államot a tárgyalások menetéről és a kész tényállásról értesítették. Román tábornok vádja a román hadsereg ellen. Bukarest, nov. 11. Cantacuzino tábornok cikket irt a Círván tul című lapba a politizáló román hadseregről. A román hadsereg egyes tiszt,jei — írja a tábornok — egy idő óta a politikai pártok küzdelmeinek és érdekeinek lettek eszközei. Ez a helyzet a Manoilescu-ügy óta még súlyosabb lett és egyenesen ellenségeskedés jellegét öltötte magára. Ma már a román katonai bíráskodás egész apparátusa is ezeknek a politikai pártérdekeknek szolgálatába állt a különböző vádemelésekkel. Ugyanekkor, olyan hírek szállonganak, hogy a hadtestparancsnokok körében is hamarosan egészen új kinevezések lesznek, mégpedig úgy, hogy az új parancsnokok személyei megfeleljenek a mai kormányzati rend,szernek s az általa képviselt trónöröklési rendnek. Érthető ilyen körülmények között, hogy a román katonatisztek ma már nem a nemzeti védelem előkészítésében látják hivatásuk célját, hanem politikára és politizálásra adják magukat, ami elvégre is sokkal könnyebben hozhatja meg számukra az előmenetelt a ranglétrán, mint a katonai magatartás és minősítés. Rossz, nagyon rossz valami ez! Románia ily módon gyors léptekkel halad a felé a helyzet felé, amelyben Görögország van. A felső katonai parancsnokságok Bratianuval tartanak, az alantas tisztek nagy tömege viszont Károly herceggel. A román ma ilyen szomorú helyzetben tér válaszolt. Kijelentette, hogy a semmitő- i hadsereg szék megállapítása szerint a cenzúra összevan. Károly lemondásának hiteles okmányai. Bukarest, nov. 11. Károly volt trónörökös lemondásának körülményeiről és az ezzel kapcsolatos levelezésről ma röpirat jelent meg. A röpirat túlnyomóan nagyjelentőségű hivatalos iratokat tartalmaz és éppenséggel nem olyan bizalmas leveleket, aminekről egyes külföldi lapok adtak hírt. Bukarest, nov. 11. (Orient-Radio.) Ma megjelentek a Károly extrónörökösnek a trónról való lemondásáról szóló hivatalos okmányok. Károly trónörökös első lemondása Jassyban 1918 szeptember 2-án levél útján történt, amikor Károly Lambrino asszonynyal Odesszába utazott. Ferdinánd király „Ricaz, 1918 szeptember 19.“ keltezésű táviratban utasítást adott szárnyezredesének, hogy fiát visszatérítse arról az útról, amelyre lépett. E táviratban a következő passzus foglaltatik: „Mielőtt felhatalmaznám önt, hogy karhatalmat alkalmazzon, kérem, győződjék meg, van-e valamilyen remény, hogy a trónörökös visszatér a jóérzés és realitás útjára. Az ő érdekében mondom, hogy ha visszavonhatatlanul el van határozva monstruózus tervének végrehajtására, akkor a családjával és országával való végleges szakítást idegen földön, akár olyan idegen szuronyok védelme alatt is, hajtsa végre, amelyek tegnap még harcban álltak velünk. Ferdinánd:" A herceg visszatért az országba és fenntartotta lemondását a trónról. A király 5 A Gizella téren, majd a Vörösmarty tér 4. szám alatt 75 esztendő óta fennálló Borhegyi F. bor-, ital- ét csemegekülönlegességi kereskedése jelenlegi helyiségeiből a ház lebontása folytán november 15-én kiköltözni kénytelen Addig is, míg új helyiségeit ugyancsak a Vörösmarty, téren megnyitja, tisztelettel arra kéri vevőközönségét, hogy vásárlásait a most megnyílt fióküzletben IV. Váci utca sz. alatt (Piarista utca sarkán) eszközölni szíveskedjék. A költözködés dacára, a mélyen tisztelt vásárlóközönség által megszokott pontos kiszolgálás nem fog késedelmet szenvedni Telefonszám változatlan: T. 235-79 A gyulafehérvári nagygyűlést megtiltották. A Manoilescu-per második napja. — Manoilescu Karlista beszéde. Kiadták Károly herceg lemondásának okiratát. Berlin, nov. 11. (Tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik, hogy a kormány a nemzeti parasztpártot értesítette, hogy országos kongresszusának megtartását Gyulafehérváron e hónap 20-án nem engedi meg, mert azt az információt kapta, hogy a kongresszus az ország rendjét zavarni fogja. A kormánynak azonban nincs kifogása az ellen, hogy a kongresszust bármely más erdélyi városban megtartsák, azzal a feltétellel, hogy az ott megjelenő delegátusok külön-külön igazolvánnyal személyazonosságukat igazolják. • A román ellenzék a kivételes törvény ellen. Paris, nov. 11. A Matin bukaresti jelentése szerint Bratianu csak úgy tudta megnyerni a régenstanács hozzájárulását a jelenlegi alkotmány védelmére a kamarában benyújtott kivételes törvényhez, hogy a kormány lemondásával fenyegetőzött. Az ellenzék a törvényjavaslat ellen a parlamentben elkeseredett harcot indít. A Bratianu kormány fenntartja a katonai cenzúrát. Bukarest, nov. 11. Madgearu nemzeti parasztpárti képviselő a kamarához interpellált a cenzúra bevezetése ügyében. Hevesen megtámadta a kormányt és nyilatkozattételre szólította fel. Az interpellációra Duca belügyminiszegyeztethető az alkotmánnyal, ő tehát teljes felelősséget vállal a katonai cenzúra életbeléptetéséért.