Budapesti Hírlap, 1928. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-08 / 6. szám

24 OFB vagy OBB avagy a rendes bíróság? A gazdatársadalmat ezidős szerint legin­kább az a kérdés foglalkoztatja, mi lesz a sorsa az Országos Birtok Bíróság felállí­­tását célzó törvényjavaslatnak? Köztudo­mású, hogy a földreform végrehajtásával foglalkozó Országos Földbirtok­rendező Bí­róság működésének törvényben megállapí­tott határideje lejárt. A földreformmal ösz­­szefüggő ügyek azonban még csak részben nyertek elintézést. A kormány tehát olyan megoldási formulát keres, amely mellett a folyamatban levő földreform ügyek elin­tézése biztosítást nyerhet, így vetődött fel az a gondolat, hogy az OFB helyére fel­állítják az Országos Birtokrendező Bíró­ságot, röviden az OBB-t. Az új birtokbíróság létesítését szabályozó törvényjavaslat már elkészült. A 14 sza­kaszos tervezet ennek az új bíróságnak ha­táskörét azonban nem korlátozza csupán a földreformmal összefüggő ügyekre, hanem kiterjeszteni kívánja az ingatlanokkal ösz­­szefüggő egyéb ügyekre is, tehát az OBB hatáskörébe akarja sorolni többek között a tagosítás­i és az egyéb ingatlanpöröket is. A javaslat szerint ez a bíróság 24 tagból állna, elsőfokon az egyesbíró intézményé­vel, de a szóbeliség, és a közvetlenség per­jogi elvének mellőzésével. A javaslat a gazdatársadalom­­ körében­­ nagy ellenhatást váltott ki. Közvetetlenül karácsony előtt ebben az ügyben, az agrár­­érdekképviseletek bevonásával, értekezlet volt a földművelésügyi minisztériumban. Miután csak­ három nap állott rendelke­zésre, hogy a javaslatot az érdekképvi­seletek áttanulmányozzák, a megjelent ki­küldöttek kijelentették, hogy képtelenek érdemben hozzászólni a javaslathoz, amely a gazdaközönség életbevágó érdekeit érinti, így az értekezlet érdemben nem is foglal­kozott a javaslattal és a földművelésügyi miniszter január 10-ére újabb értekezletet hívott ö­ssze. Ezt megelőzően értesülésünk szerint január 9-én az összes gazdatársa­dalmi érdekképviseletek közös megbeszélést tartanak. Ennek az a célja, hogy a mi­niszteriális ankéton a gazdák egységes ál­lásfoglalást képviselhessenek. A vezető agrárérdekképviseleteknek az a véleményük, hogy a gazdatársadalom nem járulhat hozzá a tervezett OBB felállításá­hoz. Nemzetpolitikai szempontokból meg­­okottnak tartják a gazdák, hogy a kor­mánynak bizonyos módon — elővásárlási jog, adott esetekben az ingatlan átruházás­hoz való hozzájárulás stb. aktív beleszó­lási joga legyen a birtokpolitika irányításá­ba. Ebből a célból azonban az OBB létesí­tésére nincs szükség. Sőt ellenkezőleg hitel­politikai közgazdasági szempontból minél hamarább helyreállítandó az ingatlanfor­galom szabadsága és az összes ingatlanok­kal összefüggő ügyek elintézése visszauta­landó a rendes bíróságok hatáskörébe. Erre való tekintettel a hétfői értekezleten — úgy tudjuk — oly értelmű javaslat ke­rül tárgyalás alá, amely szerint a minisz­teriális ankéton az összes agrárképvisele­tek jelentsék ki, hogy a létesítendő OBB-re nincs szükség, tehát annak a felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásában részt­­venni nem kívánnak. Ezzel összefüggésben az a kérdés vető­dik fel, váljon az egységes gazdafront, a­mely ezt a deklarációt teszi, elég erős-e arra, hogy elfogadtassa véleményét a földmivelésügyi miniszterrel. Ez egyelőre tisztázatlan. Igaz, hogy az OMGE legutóbbi ülésén a földmivelésügyi miniszter lekö­tötte magát a birtokforgalom szabadságá­nak helyreállítása mellett, de kérdéses, mennyiben tudja a maga és a gazdatársa­­ddalom véleményének megnyerni a kor­mányt,­­ amelynek gondoskodnia kell arról, hogy a függőben levő földreformügyek el­intézést nyerjenek. Megtörténhetik az is, hogy a gazdáknak ezt az elutasító állás­foglalását a kormány nem honorálja. Eb­ben az esetben előáll az a helyzet, hogy az OBB felállításáról szóló törvény, amely a birtokososztály életbevágó érdekeit érinti, kodifikálódik a gazda társ­ad­alm­i szerveze­tek kritikai szempontjainak figyelembe vé­tele nélkül. — Magyarország ipara és kereskedelme. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter ezzel a címmel cikket írt a kereskedelmi minisztérium hivatalos lapjának, a Köz­­gazdasági Értesítőnek ma megjelent leg­újabb számába. A cikk elsősorban az ér­deklődő külföldi sajtó tájékoztatására ké­szült. A tartalmas lap szerkesztője Tor­­day Imre nyugalmazott államtitkár. — A sörárpatermelés szervezése Bor­sodban. A Borsodm­egyei Gazdasági Egye­sület az elmúlt nyáron sörárpavásárt ren­dezett, hogy az értékesítési lehetőségeket megkönnyítse. A vásár, amelyen 42 gaz­daság 102 mintával vett részt, jól sikerült. A vásáron résztvevők eladtak 80 vagon sörárpát. A kiállítással kapcsolatosan fel­vetődött az a gondolat, hogy célszerű lenne külföldi mintára a termelést rajo­­nírozni és egységes típusok termelésére szövetkezni. Ennek a kérdésnek megvita­tására és a teendő intézkedések megálla­pítása céljából a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület január 15-én délelőtt 10 órakor Miskolcon a megyeház nagytermében szakértekezletet tart. Az ülésen a földmű­­velésügyi minisztert Grabner Emil kisér­­letügyi főigazgató képviseli, míg a kér­dést Surányi János kisérletügyi előadó fogja ismertetni.­­ A fagy nem ártott a vetésnek. Debrecen­ből jelentik. A gazdasági felügyelő jelentése szerint a decemberi rendkívüli hideg időjárás nem ártott a vetéseknek, melyeket az erős fagy ellen hótakaró védett. — Mesterséges napfény. Svédországban érdekes kísérleteket végeztek, melyek az ultraviolett sugarak ismert hatásait egész új területeken juttatták érvényre. A svéd éghajlat tudvalévően sokszor nehéz felada­tok elé állítja az ottani gazdát. A tél hosz­­szú és több hónapon keresztül­ a napfény csak szórványosan éri el a kellő intenzi­tást. Viszont éppen az északi államok la­kosságában van meg a hajlandóság az egész vonalon való intelligens és intenzív gazdálkodásra és így érthető, hogy nem riadnak vissza a legkérdésesebb sikerű és első hallomásra legmerészebbnek látszó eszközöktől sem, hogy a természet mosto­­haságát pótolják. Az ilyen legmodernebb tudományos eszközök közé tartozik az ultraviolett sugarak említett széleskörű fel­használása. Mindenekelőtt az állattenyész­tés és növénytermesztés szolgálatába állí­tották a villanyáramot és úgy a mestersé­ges baromfiköltés, mint a takarmányjaví­­tás terén kitűnő eredményekről számolnak be a svéd híradások. Egyelőre nagyobb b­ar­o­m­­fi ma­j­o­rokban és kiterjedt meleghá­zakban pótolják a napfényt az említett su­gárzással, de az új kísérletek már mester­séges félhomállyal és alkonyattal operál­nak, úgy hogy a legbonyolultabb hatáso­kat is ki lehet váltani. A svéd elektrokul­­túra első kézzelfogható eredménye az a remek virágtermés volt, amely karácsony idején májusi színeket Varázsolt Stokholm utcáira. — A Magyar Gazdaszövetség 1928. évi magyar-német gazdaifjusági csereakciója. A Magyar Gazdaszövetség a német birodalmi agrárintézményekkel közösen immár ötödik éve rendezi a magyar-német gazdaifjusági csereakciót, amelyben az elmúlt évek al­att az ország minden részéből többszáz gazdaifjú vett részt. A Németországban járt ifjak érté­kes gyakorlati tapasztalatokkal tértek vissza szülői otthonukba, hogy a tanultakat a ma­gyar mezőgazdaság javára hasznosítsák. Az 1928. évi csereakció feltételei szerint a ma­gyar gazdaifjak március hó közepén indulnak Németországba és szeptember hó végéig, vagyis hat hónapig maradnak ott. Ez alatt az idő alatt német gazdacsaládoknál lesznek el­helyezve, ahol mint családtagok részt vesznek az összes előforduló munkákban és díjtalan ellátásban részesülnek. Ottlétük alatt a német mezőgazdasági intézmények állandó gondozása alatt lesznek és a Magyar Gazdaszövetség képviselője is meglátogatja őket. A gazdaifjak március közepén a Magyar Gazdaszövetség tisztviselőjének vezetésével indulnak Buda­pestről Németországba és ugyancsak ő kiséri a Magyarországra érkező német gazdaifjakat is. Az akcióra csak olyan 17 évesnél idősebb gazdaifjak vétetnek fel, akiknek szülei önálló gazdasággal bírnak, a Magyar Gazdaszövetség tagjaai és egy német csereifjú családtagként valló befogadását elvállalják. A bejelentések a szülők részéről történnek, de a jelentkezőt ajánlania kell a szülők lakóhelyén lévő Hangya, Hitelszövetkezet, Gazdasági Egyesület vagy Gazdakör vezetőségének és a községi elöljáróságnak is. A bejelentés alkalmával közlendő a fiú életkora, iskolai végzettsége és a szülői birtok nagysága. Kivételes esetekben egyesek cserenélküli helyet is nyerhetnek olyan német családnál, amelynek valamely tagja a csereakció révén már volt Magyar­­országon. A részvételi díj személyenkint há­romszáz pengő, mely összegnek fele a felvétel alkalmával, a másik fe­le pedig 1928. évi szep­tember 15-én esedékes. Akik másodszor vesz­nek részt a csereakcióban, azoknak kétszáz pengő a részvételi d­íj. A részvételi díjban bennfoglaltatik az oda- és visszautazás, vala­mint a vízumok költsége, ezenkívül a magyar gazdaifjak őszi hazatérése alkalmával rende­zendő tíznapos német gazdasági tanulmányút utazási és ellátási költsége is. A csereakcióra az egész ország területéről csak igen korlátolt számban és a jelentkezés sorrendjében vétet­nek fel a gazdaifjak, ezért ajánlatos a mi­előbbi jelentkezés. Jelentkezési határidő 1928. február 15. Bejelentések a Magyar Gazdaszö­vetség címére: Budapest, IX., Üllői­ út 25. I. A küldendők. — A Mercur Általános Biztosító R.-T. legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésein a felügyelő hatóság engedelmével elhatározta az állatbiztosító üzletág bevezetését. Ez a határozat igen örvendetes, mert a gazda­társadalomnak eddig nem volt módjában, hogy egész állatállományát bebiztosítsa, jóllehet ezt fenyegette állandóan a legna­gyobb veszedelem és állományát a külön­böző járványok gyakran megtizedelték. Az újítás gyakorlati jelentősége annál na­gyobb, mivel a dijak a kockázathoz mér­tem kicsinyek s igy a gazdaságos tenyésztést és ipari hizlalást csak jelentéktelen mér­tékben terhelik. — Az igazgatóságba bevá­lasztották: Lukács György v. b. t. t. ny. minisztert, Licht Károly földmivelésügyi államtitkárt, Móser Ernő kormányfőtaná­­csost, Mertins György dr.-t, a berlini „Ve­ritas“ Pferde und Vieh-Versicherung­ Ge­sellschaft A.-G. vezérigazgatóját, Studinka Elemér dr.-t, Schwarz Adolfot, Steiner Sán­dort és Lányi Ernőt. Az intézet különös súlyt vet a sertésbiztosítások kultiválására. — A Budapesti Lószőrfonóda ügye. Megírtuk már, hogy a Budapesti Lószőr­fonóda r­­t.-nál nagyarányú sikkasztás tör­tént. A vállalat részéről bűnvádi feljelen­tést tettek. Ennek az lett a következése, hogy a részvénytársaság igazgatóját, Beck Ernőt a rendőrség letartóztatta. Később a vállalat feljelentését visszavonta, mert Beck Ernő családja vállalta a felmerült kár megtérítését. Ezzel azonban a vállalat körül keletkezett zavaros helyzet nem tisz­tult, sőt tovább bonyolódott. Két felfogás került szembe egymással. Az egyiket a vál­lalat igazgatósága, a másikat pedig a Keres­kedelmi Banknak a vállalat igazgatóságába és felügyelő-bizottságába delegált tagjai kép­viselték. Miután megegyezés nem jött létre, a vállalat igazgatósága január 6-ra, a fel­­ügyelő-bizotság pedig január 7-re külön­­külön közgyűlést hívott egybe. A tegnap tartott közgyűlés határozatképességét Bá­tor Viktor dr. kétségbe vonta azzal a meg­­ok­olással, hogy a részvényeket az alapsza­bályok értelmében nem deponálták. A köz­gyűlést az összehívók ennek ellenére meg­tartották. A gyűlés hozzájárult Bittner János elnök intézkedéseihez, amellyel Beck ellen a feljelentést visszavonta és tudomásul vette, hogy a felmerült kárt Bedl Ernő családja megtéríti.­­ A közgyűlés ezután kiegészí­tette az igazgatóságot új tagok választásá­val. Ma a Kereskedelmi Bank helyiségében tartott közgyűlést a Budapesti Lószer­fonoda r­­t., amelyen a felügyelő-bizottság elnöke elnökölt. Gál Jenő dr. kétségbe vonta a közgyűlés határozathozatalra való jogosultságát, de kiderült, hogy a részvénye­ket alapszabályszerűen letették. Ez a köz­gyűlés megállapította, hogy a tegnapi köz­gyűlés, amelyen legitimált , részvényesek nem vettek részt, nem volt alapszabály­­szerű s így határozatai is érvénytelenek. A közgyűlés ezután úgy döntött, hogy Beck Ernő igazgató, valamint esetleges bűntársai ellen a bűnügyi eljárás tovább folytatandó és a bűnvádi eljárás visszavonása iránt be­adott kérelem törvénytelen. Elmozdították Beck Ernőt az igazgatói tisztétől és Hollós Ödön személyében társasági meghatalma­zottat delegáltak, aki felhatalmazást ka­pott az elmozdított igazgatósági tagok el­len folyamatba teendő kártérítési perek megindítására. A közgyűlés az elmozdított igazgatósági tagok helyére újakat válasz­tott. — Közpénzek bevonása a hiteléletbe. Érdekes akciót kezdett a miskolci keres­kedelmi és iparkamara. Célja, hogy ki­eszközölje a rendelkezésre álló közpén­zeknek a normális hiteléletbe való bevo­nását és ezzel a hitelkínálat megerősödé­sét. A kamara megállapítása szerint sok közpénz hever gyümölcsözetlenül, amihez a magángazdaság nem képes hozzájutni. Ezeknek a pénzintézeteknél való gyümöl­csöző kihelyezése igen élénkítően hatna a magángazdaságra A kamara tehát azt kéri a kormánytól, hogy a számbaj­öl­elő köz­pénzeket minél nagyobb kontingens ere­jéig helyezzék el alkalmas pénzintézetek­nél abból a célból, hogy ezek a pénzek meghatározott fetételek mellett, abszolút biztos jelzálogos fedezetet nyújtó vállala­tok, esetleg építkezések céljaira megfelelő olcsó kamat mellett kihitelezhetők legye­nek. — Pontosan fizetjük háború előtti angol tartozásainkat. A háború előtti magyar adósságok rendezésére felállított angol klíring-hivatal vezetője most adta ki évi jelentését a hivatal múlt évi működésé­ről. A jelentés kiemeli, hogy a magyar kormány a legnagyobb pontossággal tel­jesítette összes kötelezettségeit. Ezáltal lehetővé tette, hogy az angol követelésekre újabb részletfizetések eszközöltessenek és pedig oly mértékben, hogy (minden font után 12 silling) az adósságok 60 százaléka már törlesztve van.­­ A Times a Talbot-tervről, Londonból jelentik. A­­Times pénzügyi rovata részle­tesen közli a Magyar Dunántúli Villamos­­művek alapításának tervét. Megjegyzi a lap, hogy a terv érdekes példája az Anglia és a kontinens közötti pénzügyi és mű­szaki együttműködés lehetőségeinek, vala­mint a modern energiagazdálkodás elő­nyeinek.­­ A Budapesti Nemzetközi Vásár uta­zási kedvezések A Budapesti Nemzetközi Vásár idei beföldi vasúti kedvezése éppen úgy, mint tavaly, jogot ad a közönségnek arra, hogy a felutazásnál váltott teljesáru jegy é­s a vásárigazolvány felmutatása el­lenében díjmentesen utazzék vissza ere­deti indulási állomására. Jelentékeny könnyebbséget jelent azonban az a körül­mény, hogy a szóbanforgó összes magyar közlekedési vállalatok ez idén 20 napra szóló, április 23-tól május 12-ig kiterjedő érvénnyel enged­elmezték a kedvezést. — Kényszeregyezségi ügyek. A budapesti törvényszék ma a következő cégek ellen in­dította meg a csődön k­ívüli kénysz­eregyezségi eljárást. Sebői illatszertár budapesti (Nagy­mező-utca 21.) cég egyedüli tulajdonosa Se­bők Istvánná budapesti lakos, özv. Kohn Sa­­muné és társa budapesti (Pacsirtam­ező-utca 29.) cég és egyedüli tulajdonosa Weiz Zsig­­mond budapesti (Laktanya­ utca 21.) lakos, végül Veliki János budapesti (Dohány­ utca 59.) cipészmester ellen. Budapesti Hírup 1928 Jamilr 1 18. sxJ Külföldi hírek. A párisi tőzsdén elterjedt hírek szerint a francia bank jövő csütörtökön újra mérsé­kelni fogja a leszámítolási kamatlábat 4 szá­zalékról 3,5 százalékra. A hírt összefüggésbe hozzák azzal a tízmillió dollárral, amit a francia bank Newyorkból aranyban átvett. A német iparvidékről befutó legújabb hí­rek szerint ismét súlyosbodott a helyzet a munkaidőkonfliktusban. A megállapodás elle­n­ére egyes nagy vasárn­vekben a munkások nyolc órai munka után otthagyják az üzeme­ket. Londonból jelentik. Abból az alkalomból, hogy néhány nagybank közölte az idei osz­talékot, a sajtó rámutat arra a nyereségcsök­­kenésre, amit a bankok ezévi mérlegei mutat­nak és aminek az angol lapok szerint oka egyrészt az olcsó kamat, másrészt az ipari helyzet Az angol szénpiacról szóló fairek szerint ott a viszonyok javu­lását tapasztalják. A hi­deg időjárás megnövelte belföldi szükséglet ellen,súlyozza a hajózás igénycsökkenését. A koncentrációs folyamat is erősödik. Legújab­ban a dédvelszi bányák dolgoztak ki árkon­venciót, mely a racionalizálás jegyében óhajtja megszervezni az angol széntermelést. Washingtonból táviratozzák. Noha azok a kölcsönök, amelyeket a newyorki Federal Reserve Bank kötelékéhez tartozó bankok az alkuszoknak engedélyeztek, óriási összeget —­ 3810 millió dollárt — értek el. Coolidge elnök mégsem lát okot arra, hogy ehhez a körül­ményhez kedvezőtlen magyarázatot fűzzön, miután az a véleménye, hogy ezeknek a köl­csönöknek a növekedése az értékpiac üzleti tevékenységének természetes megizmosodását tükrözi vissza. A kölcsönök végső összegben körülbelül egy milliárd dollárral haladták­ meg a múlt évi kölcsönöket. Párisból jelentik: A Chicago Tribune brüs­­­szeli értesülése szerint a két vezető belga bank, a Société Générale de Belgique és a Banque d'Outre-mer tegnap egybeolvadt. Értékpapírpiac, Budapest. Mai tőzsdetudósításunkat a fixpiacca­ kell kezdenünk. Ennek eseménye, hogy a hadik­ölcsömn különböző típusai 30—40 százalékkal drágultak. A nagy vásárló egy szerencsés tranzakcióról ismert tőzsdés volt, aki után a kis játékosok egész serege indult. A részvénypiacon a szilárd alapirányzat ma is tartott. Egyes favoritpapírok, min­denekelőtt a Bauxit, számbajövően drágul­­tak. Mellette főleg a Kőszén és az Ofa drá­gulása érdemel figyelmet. A Salgó ára 1,2, a Rimáé 2 pengővel növekedett. Az utótőzsdén a mai záróárak körül kötöttek, melyek valamivel kisebbek a mai legnagyobb kurzusoknál. A hangulat egyébiránt az egész vonalon bizakodó maradt Bécs. (Ixm. 7.) A forgalom szűk keretek közt mozgott, kis ároktolódásokkal és barátságos alapirányzattal. Zárlat: Népszöv. k. 105.15, 6 kor. jár. 0.51, Déldr. ezs. 85.9, Bankv. 30.1, O. Földhitel 126, O. Hitel 65.25, M. Hitel 110.1, M. Jelz. 48, Mercur 27.75, Nemzeti Bank 256.25, Államivasut 28.86, D.­Sz.-A. Vasút 13, Krupp 16.9, Rima 141.8, Ofa 147, Saligó 93.75, Kőszén 968, Urikálnyi 229, M. Hofherr 20.05, Magyar Cukor 263, M. Vasut­­forg. 48.25, Berlin, (jan. 7.) A hangulat egyenetlen volt, árlemorzsolódások voltak túlsúlyban. Zárlat: 4 százalékos o. kor. j. 1.75, 4 és fél százalé­kos m. áll. jár. 1914. 25.75, 4 százalékos m. ál. k. 1910. 24.75, O. M. Államvasut 22.5, Hamsa 217, Északnémet Lloyd 167.62V*, Drezdai Bank 164.5, Birodalmi Bank 192.25, M. Hitel 67, A. E. G. 172.877s, Karlsruh­ed Gép 18.3772, Berlini G. 133.5, Perfék­ipar 284, Mannesmamm 163.75, Rajnai Barnaszén 253.25, Rajnai Acél 186.1272. Prága, (jan. 7.): A piac egyenetlen volt na­gyobb áreltolódások nélkül. Zárlat: Cseh Agrár 464, Länder 710, Cseh Lesz. 432, Cseh Unió 409, Cseh Ipar 429, Prágai Hitel 429, Zivno 535, Dux Boden 1205, Cseh Cukor 1060, Schöller 2400, Brosche 1941, K. Műtrágya 600, K. Spiritusz 2430, Cseh-Morva G. 8300, Brünnl G. 39­5, Bru­xi Szén 3320, Alpesi 211, Poldi 729, Prágai Vas 1642, Skoda 1237.

Next