Budapesti Hírlap, 1928. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-01 / 26. szám
/ Éim1 Svájci lap a géppuskák ügyéről. 0 Géni, jan. 31. A Journal de Geneve hasábjain William Martin vezércikkben foglalkozik a szentgotthárdi géppuskák ügyével. A cikk megállapítja, hogy magában véve az incidens nem nagy jelentőségű, de következményeinél fogva nagyobb jelentőségűvé nőhet. Éppen ezért fontos, hogy ezt a kérdést az európai pacifikálás szellemében kezeljék. Az invesztigációs bizottságnak nincs más feladata és nincs más joga, minthogy valamely adott államban megállapítsa a felhozott tények fenforgását. A konkrét esetben tehát a bizottságnak jogában áll, hogy megállapítsa, hogy Szentgotthárdok géppuskák vannak, ebből azonban semmiféle következtetést nem vonhat le és nem áll jogában az sem, hogy vizsgálatát bármely más államra kiterjessze. Vihar egy pohár vízben. Róma, jan. 31. A Tribünit írja: Bocsánatot kérünk olvasóinktól, hogy még mindig foglalkoznunk kell a szentgotthárdi fegyverek dolgával. Úgy látszik, Franciaország, mely egy árva szót nem szólt, amikor Németországból 4 Budapesti Hírlap 1928 refurner T, T28- »•? Csehország jegyzéke a Vatikánhoz Az egyház és az állam megegyezése. Prága, jan. 31. (Cseh Távirati Iroda.) Benes külügyminiszter a cseh-szlovák kormány nevében monsignore Ritter, a Szentszék prágai képviselője útján jegyzéket küldött a Vatikánnak a cseh-szlovák kormány és a Szentszék között fennálló egyházpolitikai kérdések rendezéséről Az 1927 decemberében létrejött modus vivendi, amelyhez a csehszlovák kormány január 20-án hozzájárulását adta, a következőket tartalmazza: 1. ígéretet arra, hogy a csehszlovák köztársaság egyik részét sem rendelik alá oly ordináriusnak, akinek székhelye a cseh-szlovák állam határain kívül van. A Szentszék és a cseh-szlovák kormány között megegyezés fog létrejönni az egyházmegyék határaira és beosztására nézve. Ebből a célból két, egymástól független bizottságot fognak alakítani. 2. A Cseh-Szlovákiában meglevő ingó- és ingatlan egyházi javak jelenlegi kényszerigazgatása a föntemlített megállapodás létrejöttéig átmenetinek tekintendő és azt az illető terület püspökségének elnöklete alatt álló bizottságra fogják bizni. 3. Azokat a rendi és szerzetesi kongregációkat, amelyek székháza Cseh-Szlovákiában van, nem fogják e rendek és kongregációk külföldi elöljáróinak alárendelni. 4. Érsekek, megyéspüspökök, cum jure successions koadjutorok és tábori Ordinarius kinevezése előtt a Szentszék a jelölt nevét közölni fogja a cseh-szlovák kormánnyal annak megállapítása végett, hogy a kormánynak a jelölt ellen politikai természetű kifogása nincsen. A modus vivendi közelebbről körülírja a politikai természetű kifogásokat. 5. Az előbb említett egyházi méltóságok a Szentszék által történt kinevezésük után és hivatalba lépésük előtt hűségfogadalmat tesznek a cseh-szlovák államnak. 6. A kormány gondoskodni fog arról, hogy a jövőben hozandó és az egyházat érintő törvények a modus vivendihez alkalmazkodjanak. Cseh interpelláció Serédi hercegprímás ellen. Prága, jan. 31. A csehszlovák nemzeti szocialista képviselők interpellációt nyújtottak be a kormányhoz Serédi Jusztinián hercegprímás nyilatkozatai dolgában. Az interpelláció így szól: Serédi hercegprímás. Magyarország egyik első közjogi méltósága, Rómából Magyarországra való visszatérte alkalmából több hivatalos nyilatkozatot tett, amelyek a cseh-szlovák köztársaság integritása ellen irányulnak és a Habsburg-restauráció mellett szállnak síkra. E nyilatkozatokat szószerint közölte a félhivatalos Pester Lloyd. A hercegprímás úgy nyilatkozott, hogy nem lehet igazi béke mindaddig, amíg a magyar igazság vissza nem hozza Nagy- Magyarország békéjét, amivel a hercegprímás a bosszú gondolatát hirdette. A napisajtó szerint Serédi bíboros levelet intézett az osztrák néppárt elnökéhez és ebben hangoztatta, hogy törhetetlen hűséggel ragaszkodik az örökös dinasztiához és a pragmatika szankcióhoz, amelyet ma is érvényesnek tekint. Ezek a nyilatkozatok annál fontosabbak, minthogy hivatalosan és a magyar állam egyik jelentős alkotmányos tényezőjétől erednek. Kézenfekvő, hogy e nyilatkozatok, amelyeknek éle államunk és a mai európai politikai rendszer ellen irányul, határozottan békeellenesek és nem hangozhattak el a magyar kormány előzetes beleegyezése nélkül. Serédi bíboros, akiről ismeretes, hogy a mai római pápa bizalmasa, e nyilatkozóinkat Rómából jövet közvetetlenül püspökké szentelése után tette meg, feltehető tehát, hogy kijelentései a római kúria előzetes jóváhagyásával történtek. A POLITIKA HÍREI. A felsőház pénzügyi bizottságának ülése. A felsőház pénzügyi bizottsága Teleszky János helyettes elnök elnöklésével ma délelőtt 10 órakor ülést tartott, amelyen a Magyar Nemzeti Bank 1927. évi mérlegszerű feleslegének hováfordításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A bizottság ülésén akormány részéről Bod János pénzügyminiszter és Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár vett részt. A javaslatot Wekerle Sándor ismertette és ahhoz Jankovich Béla szólalt fel, ki örömének adott kifejezést, hogy a bank vezetősége a pénzügyminiszterrel egyetértésben ilyen javaslattal járulhat az országgyűlés elé. A bizottság ezután általánosságban és részleteiben elfogadta a javaslatot és egyúttal jelentésében kéri a felsőházit, hogy a javaslatot a sürgősség kimondása mellett tárgyalja. Baráthy Béla, a királyhelmeci kerület hivatalos jelöltje Megírtuk, hogy Janka Károly református lelkész lemondott a királyhelmeci kerület mandátumáról. A kerületért két jelölt kívánt kormánypárti programmal küzdelembe indulni. Ma azután Sennyey Miklós báró, a királyhelmeci választókerület egységespárti elnöke sürgönyt küldött Bethlen István gróf miniszterelnöknek, melyben értesíti, hogy a megtartott képviselőjelölő értekezlet hódolattal köszönti és bejelenti, hogy a jelölő értekezlet a királyhelmeci választókerületben egységespárti képviselőjelöltté egyhangúan Baráthy Béla földbirtokost jelölte. Sennyey Miklós báró sürgönyt küldött Almásy Lászlónak, az egységes párt elnökének. A királyhelmeci választókerület egységes pártállású választópolgárai a mai napon tartott gyűlésükben pártunk programjával a kerület képviselőjelöltjévé Barathy Béla zemplénagárdi birtokost jelölte. Midőn ezen elhatározásunkat a pártvezetőségnek ezennel bejelentjük, kérjük, hogy Barathy Bélát az egységes párt hivatalos jelöltjének kinyilvánítani és arról minket értesíteni méltóztassék. Az egységes párt elnöksége ma késő délután tartott tanácskozásán magáévá tette kerület jelölését és erről a helybeli egységes párt elnökségét távlatban értesítette. Bethlen István gróf miniszterelnök a következőt válaszolta: Méltóságos Sennyey Miklós báró pártelnök urnak, Pacin. A királyhelmeci választókerület meleg üdvözletét hálásan köszönöm és Barathy Béla jelölését szívesen veszem tudomásul. Almásy László pártelnök pedig a következő választ küldte- A királyhelmeci választókerületben Barathy Béla jelölését örömmel vettem tudomásul és amidőn őt pártjelöltté elismerem, egyben őt minden törvényes eszközzel támogatni fogjuk. Amint értesülünk, Wágner Károly volt kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő minden valószínűség szerint ugyancsak egységespárti programmal szintén fölveszi a küzdelmet a bodrogközi kerület mandátumáért, bízva abban, hogy az általános választások idején nem nagy szótöbbséggel nyerte el vele szemben a kerületet s most lemondott képviselő, Ugron Gábor és Kállay Tibor az Erzsébetvárosi Kör vacsoráján. Az Erzsébetvárosi Kör e heti vacsorájára különös díszt adott, hogy Kállay Tibor és Ugrón Gábor, a kör tiszteletbeli elnökei megjelentek. A vacsorán Ehrlich G. Gusztáv, Katona Béla és Elek Hugó köszöntői után Ugrón Gábor emelkedett szólásra, aki felszólalásában a Nemzeti Bank jelentőségét fejtegette. Ez a bank — mondotta, — az a szilárd szikla, amelyen nemcsak az államháztartás, hanem minden egyes polgár háztartásának biztossága és pénzünk szilárdsága nyugszik, amelynek mérlegéből visszatükröződik az ország egész közgazdasági képe. Kifogásolja, hogy az állam által a bankba fizetett összegek állandóan szaporodnak, ami azt mutatja, hogy az államnak több bevétele van, mint amennyi kiadásai fedezésére szükséges. Csökkenteni kell tehát az állami bevételeket, hogy így a polgárságot sújtó terhek apadjanak. Olcsóbbá kell tenni egyúttal a mezőgazdasági hitelt, mert a súlyos kamatteher végeredményben nemcsak a mezőgazdaság, hanem a többi gazdasági ág katasztrófájához is vezethet. A Nemzeti Bank devizáinak csökkentése külkereskedelmi és pénzügyi mérlegünk passzivitásával függ össze, következik tehát, hogy minimumra kell leszorítani minden külföldről jövő áru fogyasztását. Az olyan deficites mérleg, mint amilyen a tavalyi, veszedelmezteti Magyarország önálló államiságát, mert olyan közgazdasági függőhelyzetbe visz, amely rosszabb a közjogi függőségnél is. A vacsora résztvevői lelkesen megéljenezték a beszédet. Utána Kállay Tibor emelkedett szólásra, aki foglalkozott azokkal a kívánságokkal, amelyeket a főváros iparosai és kereskedői terjesztettek elő, mint amilyenek a fővárosi üzemek megszüntetése és az olyan mesterséges alakulatok támogatásának megszüntetése, amelyek vészedes mezélik a polgároknak pozícióit, a tisztviselői fizetések és nyugdíjak rendezése, a hadikölcsöntulajdonosok jogos kérésének teljesítése, hogy így a fogyasztóképesség emelkedésével szélesebb piacot biztosítsanak a termelésnek. A politikusoknak szerinte minden egyes polgár megelégedettségén és gazdasági megerősödésén kel dolgozni suk, nemcsak a csonkamagyarországi, hanem a határon túli magyarok érdekében is. Ezen az úton csak az egység és összetartás lehet az összekötő kapocs. A mostani kormányzat már nagy sikereket ért el és nincs ok feltenni, hogy a normálissá vált idők említett követelményeit ne respektálná. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után még Dési Géza országgyűlési képviselő, Vass Lajos és Zahler Emil mondottak beköszöntőt. A házszabályrevízió kérdése. Egyik délutáni lap szenzációként közöl ma egy híradást, mely szerint a kormány hónapok óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy házszabályrevízió útján gondoskodjék az appropriációs vita megfelelő korlátozásáról. A legutolsó házszabályrevízió alkalmával ugyanis, amikor a költségvetésre szánt tanácskozási idő megállapításáról intézkedtek, nyitva hagyták a megajánlási vita kereteit, úgy hogy az ellenzéknek itt korlátozásoktól mentesen van módja a legszélesebb körű vitát is megindítani. Ezzel a jólértesültséggel szemben beavatott helyen utaltak arra, hogy Bethlen István gróf már az országgyűlés őszi üléseinek megnyitása előtt, az egységes párt értekezletén bejelentette a házszabályrevízióra vonatkozó álláspontját. A miniszterelnök ekkor a következőket mondotta: — A házszabályrevízió során nem történt intézkedés arra, hogy az appropriációs javaslat tárgyalását is záros határidőhöz kössük. Ebből a szempontból szükséges, hogy ismét foglalkozzunk a házszabályokkal és hogy annak intézkedéseit még más tekintetben is kiegészítsük. A kormánynak tehát egy régebben elhatározott és bejelentett szándékát tálalja fel ez a délutáni lap friss szenzációként a költségvetés beterjesztésének előestéjén, amelyről különben Almásy László, az egységes párt elnöke kijelentette, hogy tudomása szerint ez a kérdés e pillanatban még nem is aktuális. A külföldi ösztöndíjasok ügye. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Esztergályos János országgyűlési képviselő tegnapi képviselőházi beszédében azt állította, hogy Zichy Ráfael gróf két fia állami ösztöndíjjal tanul külföldön, még pedig az egyik Oxfordban havi 20 millió, a másik Amerikában havi 10 millió koronájába kerül az államnak. Ezzel szemben illetékes helyen kijelentik, hogy Zichy Rafael gróf Domonkos nevű fia évekkel ezelőtt mint félösztöndíjas tanult Oxfordban. Jelenleg azonban már nincs az oxfordi egyetem magyar növendékei között. Amerikában tanuló Zichy grófról a kultuszminisztériumnak nincs tudomása, azonban a berlini Collegium Hungaricum növendékei közt van ifjabb Zichy Sándor gróf, aki teljes fizetéses helyet foglal el és igy tanulmányainak folytatása az államot egy fillérrel sem terheli meg. A szentgotthárdi incidens legjobb elintézése, ha a kisantantot is lefegyverzik. Német lapvélemény az európai államok mesterséges egyenlőtlenségéről* Berlin, jan. 31. Klein Frigyes dr. a Deutsche Allgemeine Zeitung hasábjain vezércikkben foglalkozik a szentgotthárdi üggyel. A tényállás rövid kifejtése után a következőket írja: Rendkívül különös, hogy Csehország annyira izgul néhány géppuska-alkatrész miatt. Miután Csehország maga olyan hadsereget tart fönn, amelynek létszáma csaknem eléri az osztrák-magyar hadsereg háború előtt való létszámát, bizonyára nincs rászorulva, hogy géppuska-alkatrészeket hozzon be, annál kevésbé, miután nagy fegyverkivitelt bonyolít le nemcsak Kínába, hanem Délkelet-Európa államai számára is, amelyek a szentgotthárdi fölfedezés következtében szintén mesterséges izgalom jeleit mutatják. A cseh sajtó, valamint a francia sajtó invesztigációt követel, noha még egyáltalán nincs megállapítva, hogy a magyar kormány felelős a fegyverszállításért. Sokkal enyhébb húrokat penget Belgrád és Bukarest. Az utóbbiak megnyilatkozásaiból kivehető, hogy az ő számukra a döntés nem sürgős. Megjósolható, hogy a kis-antant államai közül csupán az egyik fog javaslatot tenni az invesztigációra. Lehetséges azonban, hogy a prágai delegátusoknak is elmúlik már a kedve ehhez az akcióhoz, mire a népszövetségi tanács egybegyűl. Nekünk legkevésbé hivatásunk, hogy a Népszövetséget megvédjük a párisi sajtó ellen, de bizonyos, hogy a jelen esetben a Népszövetség nem érdemli meg állítólagos barátainak szemrehányásait. A jogi helyzet — amennyire pontosan megállapítható — jelenleg úgy áll, hogy invesztigációra vonatkozó javaslatot mind mostanáig még nem terjesztettek be és kételkedünk abban, hogy egyáltalán be fognak-e terjeszteni. Az olasz kormány bizonyára nem hagy fenn félreértést abban az irányban, hogy számára egyáltalán nem lenne kívánatos az invesztigáció. Angliában sincs semmi hajlandóság arra, hogy újabb nehézségeket okozzanak a népszövetségi tanácsnak. Ilyen körülmények között a kedélyek valószínűen meg fognak nyugodni és a genfi lépés elmarad. Ami a német kormány magatartását illeti, állásfoglalásra semmi oka sincs és a német politikát nem is ösztönözték egyetlen oldalról sem állásfoglalásra. A továbbiak során a cikkíró rámutat arra, hogy az állítólagos egyenlősogű népszövetségi tagok között milyen botrányos egyenlőtlenség áll fenn. Magyarországot, ezt a teljesen lefegyverzett államot — írja — kiszolgáltatják felfegyverzett szomszédai önkényének. Az úgynevezett leszerelés korszakában, amikor még néhány géppuska beszerzését is el akarják tiltani, Francia-ország pénzt és hadianyagot ad a kis-antant államainak, hogy állig felfegyverkezzenek. Ha a legkisebb vétség is történik a békék szégyenletes rendelkezéseivel szemben, ebből nyomban — letagadhatatlan szigorral — politikai ellentétet kovácsolnak. Itt rejlik az említett eljárás erkölcsi jelentősége, itt mutatkozik meg, hogy a Népszövetség nem kezel egyenlő módon valamennyi államot, tehát nem is tud dolgozni az államok kibékítése érdekében. A tulajdonképpeni veszedelem a leszerelés egyenlőtlenségében van és épp ezért politikai szempontból való megnyugvás nem következhetik be, mert a békeparancsok az alulmaradtak lefegyverzését kifejezetten az általános fegyverkezés megkezdésének mondották. Ezeket a rendelkezéseket csupán e feltételekkel fogadták el. A Prágában ülésező biztossági albizottság előadója nagy tanulságot vonhat le a szentgotthárdi eseményekből. De ez a tanulság nem az, hogy Magyarország állítólagos katonai fegyverkezése miatt közbe kell lépni, hanem az, hogy korlátokhoz kell kötni, vagy meg kell szüntetni azt a hallatlan fegyverkezést, amely a francia védőség alatt álló keleti államokban folyik. A veszedelem forrása a katonai államok viselkedésében rejlik, amelyek annak ellenére, hogy nagy hadseregekkel rendelkeznek, néhány géppuskaalkatrésszel megrakott láda miatt politikai bonyodalmakat idéznek fel. A cikkíró végül foglalkozik Tituleszku szerepével, továbbá Tituleszku római tanácskozásaival és küszöbönálló párisi útjával. Ha Tituleszku kísérletet tesz abban az irányban, hogy a francia és az olasz ellentéteket kiegyenlítse, ezt a kísérletét nyugalommal nézhetjük. Nem rossz jel, ha a bukaresti diplomácia súlyt vet arra, hogy ne keverje magát szégyenbe azzal, hogy a szentgotthárdi ügyben Bencssel karöltve járjon el.