Budapesti Hírlap, 1928. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-28 / 48. szám
1028 február 28. (48. sz.) Budapesti Hírút SZÍNHÁZ, zene Klebelsberg kultuszminiszter nyilatkozata Herczeg Ferencnek a Nemzeti Színházról írt bírálatáról és annak fejleményeiről. Herczeg Ferenc nagyérdekű bírálata, amelyet a Nemzeti Színház vezetése és iránya felett gyakorolt, még mindig hullámzásban tartja a magyar színműirodalom és színművészet magasabb szempontjai iránt fogékony közvéleményt. Klebelsberg Kunó grófkultuszminiszternek e cikkre adott válasza után nem volt kétséges, hogy a nagynevű író szava nem hangzott el hatástalanul azon a fontos őrhelyen sem, ahol a magyar műveltség egész birtokállományát szemmel tartják. Annál meglepőbb volt az a nyilatkozat, amelyet ma „A Reggel“ adott a közoktatásügyi miniszter szájába. Eszerint Klebelsberg gróf a következő kijelentést tette: — Megmondtam és ez nem tréfa: én idényközben véleményt nem alkotok magamnak. Az akármelyik igazgatóval előfordulhat, hogy valamelyik darabja nem sikerül, ez azonban engem semmiféle különösebb állásfoglalásra nem indít. Hasztalan a kampány, arra én kapható nem vagyok, hogy sajtónyomás alatt cselekedjem. Hevesi nekem kritikus időkben megbecsülhetetlen szolgálatokat teljesített, eltartotta a Nemzeti Színházat s ezzel nekem lehetővé tette, hogy megmentsem az Operát, megmentette tehát az országot egy katasztrófától s minthogy ezeket a szolgálatokat a hazának az én miniszterségem alatt tette, emberileg teljesen érthető, hogy hozzá ragaszkodom. Ezt a nyilatkozatot a 8 órai Újság illetékes helyre való hivatkozással megcáfolta, mégpedig abban a formában, hogy Klebelsberg „A Reggel"-ben megjelent nyilatkozatát a „Nagyasszony“ című Szomorydráma előadásakor megindult sajtókampány alkalmával tette és az semmiféle vonatkozásban nincs azzal a jelentőségteljes levélváltással, amely a múlt héten a Nemzeti Színház ügyében a 8 Órai Újság hasábjain közte és Herczeg Ferenc közt lefolyt. A Budapesti Hírlap munkatársa fölkereste Klebelsberg Kunó gróf minisztert, aki a következő kijelentést tette: — Pénteken tényleg beszélgettem a Nemzeti Színház körül támadt vitáról a parlament folyosóján. Azt mondottam, körülbelül tíz-tizenkét hírlapíró jelenlétében, hogy sajtókampány elől nem szoktam meghátrálni és utaltam a Nagyasszony című dráma körül megindult sajtókampányra, amikor olyan nagy volt a van Hevesi Sándor ellen, amilyenre kevés példa volt. Én akkor sem hátráltam meg — mondottam — , és igenis megvárom az évad végét. De ezt a kijelentésemet nem akartam és nem is lehet vonatkoztatni, vagy pláne , kiélezni arra a lojális levélváltásra, amely Herczeg Ferenc és én közöttem , lefolyt. Az a beállítása tehát az én pénteki szavaimnak, mintha azokat Herczeg Ferencnek a Nemzeti Színházról írt bírálatára értettem volna, hamis. Ebből támadt aztán a félreértés. Én azt mondtam, hogy nem hagyom magam befolyásolni olyan kritikától, mint amilyen a Nagyasszony körül történt, de ezt természetesen nem az általam oly nagyrabecsült barátomnak, Herczeg Ferencnek cikkére vonatkoztattam. A kultuszminiszternek ez a határozott nyillatkozata kiküszöböl minden célzatos, vagy nem célzatos félreértést, amellyel Herczegs Ferencnek a Nemzeti Színházról írt birájólatát, illetve cikkének hatását hamis sin- ' i párrá igyekeztek terelni. * (Mire készül a Nemzeti Színház?) Zilahy Lajos új színműve, a Szibéria próbáival párhuzamosan, Herczeg Ferenc két darabjának felújítására készül a Nemzeti Színház. Az egyik: .4 dolovai nábob leánya, az a nagyhatású játék, amelyből már több ízben csinált reprizt a Nemzeti; a másik: A három testőr, Herczegnek egyetlen bohózatos vígjátéka. Ezenkívül Rostand remekét, a Cyrano de Bergerac-ot tanulják, részben új szereposztással és Szigligeti Ede híres népszínművét, A zsikós-L * (Városi Színház.) Mikor Bizet a Carmen szerepét komponálta, a mély női hang különleges színezetére gondolt. A szerep karaktere tehát ezt a hangszínt kívánja meg és nem véletlen az, hogy szopránénekesnő, — ha még oly szép mélysége van is a hangjának — csak igen ritka esetben ad ebben a szerepben kielégítő alakítást. Ezt a megállapítást Flesch Ella szereplése is megerősíti. Az egyébként kitűnő művérnő jó tulajdonságai ma kevéssé érvényesültek, mert küzdenie kellett a szólam mély fekvésével. A szerep színészi része sem illik egyéniségéhez, ennélfogva túlzott sprólékossággal dolgozta ki alakítását, a drámai erős közvetetlenség rovására. Az előadás különben sem volt kifogástalan. Romlás Pál nem eléggé gyakorlott karmester ahhoz, hogy Carmen-előadást vehessen. Nagyon tetszett a közönségnek Primozits Róbert Escamilloja, a torrendordalt meg kellett ismételnie. (Op.) * (három bemutató.) Ezen a héten három színházban lesz bemutató. A Magyar Színház március 2-án, pénteken játssza először Molnár Ferenc új vígjátékát, az Olympiá-t; ugyanekkor van a Fővárosi Operettszínház Zenebona című jazz-operettjének első előadása; március 3-án, szombaton pedig Móricz Zsigmond hét képben írt vigjátékat, az Úri muri t mutatja be a Vígszínház. * (Hetvenötödször — huszonötödször.) Két énekes játék jubilált hétfőn este: a Nászéjszaka a Belvárosi Színházban és az Éva grófnő a Király Színházban. A Nászéjszaka hetvenötödik előadásában zsúfolt nézőtér gyönyörködött. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy a „Lili“ és a „Nebántsvirág“ nem volt ilyen művészien csiszolt, szövegében páratlanul mulattató, zenéjében finom és eredeti terméke a francia vaudevile-nak, amely Molnár Jenő magyar átdolgozásában még több színnel és főleg humorral gyarapodott. Honthy Hanna vígjátéki lendületű játékát, rengeteg ötletét, pazar táncát és énekszámait a hármas főszerepben ezúttal is teljes tetszés jutalmazta. Berky Lili a szobaleány szerepéből ellenállhatatlan komikummal ható kabinetalakot formált. Gázon Gyula végtelenül mulatságos. Délig Ferenc a legkülönb bonviván. A főszereplők mellett Székely Gizi, Várnai Jenő, Sugár Lajos, Hajnal György és Nagy Gyula viszik az évad legjobb énekes darabját a századik és a százötvenedik előadó felé. A Király Színházban az előkelő tónusú Éva grófnő huszonötödik előadását tett nézőtér tapsolta végig. Szirmai Albert és Martos Ferenc nagysikerű operettjében Péchy Erzsi, Bársony Rózsi és Rátkai Márton vezetnek, de szívesen fogadja a közönség Latabár és Újvári mókáit, Solthi és Nádor szép énekszámait. Bánóczi pompás epizódalakítását és a nagyszerű rendezés színes, ötletes munkáját is. Az Éva grófnő nyílegyenesen fut az ötvenedik előadás révébe. * (Magyar hangverseny-művészek Milanóban.) Két magyar művész nagy sikeréről érkezik hír Milánóból. Vecsey Ferenc a Verdi Konzervatórium zsúfolásig telt nagytermében egész Milánó művészvilágának és minden számottevő társadalmi létezőjének jelenlétében tartotta meg hangversenyét. A programban Tartini Ördögtrillája, Bach, Wienowszky és Paganini boszorkányos technikát kívánó művei szerepeltek. A közönség tomboló és véget nem érő tapsát a késő éjjeli órákba nyúló ráadásokkal kellett megköszönni a művésznek. A hangversenyen ott volt a milánói magyar kolónia, élén Pere Tibor főkonzuliak Választékos publikum hallgatta végig a Verdi-Konzervatórium teljesen megtelt termében Hajdú Istvánnak, a miskolci konzervatórium kitűnő csellóművész - professzorának bemutatkozó hangversenyét is. * (Filharmónia.) A legtöbb karmester félve húzódozik Schubert c-dúr szimfóniájától. Mióta szárnyra kelt Schumann mondása, e szimfónián égi hosszúságömlik el, nemzedékről-nemzedékre átöröklődött a balhit, hogy Schubert művének dimenzióit nem bírja el a közönség idegzete. Már a Fausti-szimfónia időtartama is hoszszabb. Bruckner és Mahler méretei pedig jóval túlhaladják a schuberti arányokat. Az eptikai csalódást nyilvánvalóan az okozta, hogy a dal mestere, a miniatűr művész a szimfonikus stílus monumentális síkjai között szokatlan és új jelenség volt. Aztán Schubert szinte szerelmes a témáiban, alig tud megválni tőlük, a témáknak ez a folytonos ismétlése, visszatérése minduntalan újból beleszövése a kidolgozásba, a munkát hosszabbnak mutatja, mint amilyen. (Az ismétlések elhagyásával csak nyer a szimfónia szerkezetének egysége és tömörsége.) Walter Brúnónak volt bátorsága ezt a félelmetes szimfóniát, a melléről mindenki áradozva beszél, de hallgatni csak kevesen szeretik a műsorára tűzni. Bízvást mondhatjuk, hogy Wilter Brúnó ma este a c-dúr szimfóniát valóban revelálta számukra. A budapesti közönség csodálkozva eszmélt reá, hogy a költői szépségek milyen kábító gazdagsága, az érzések milyen széles és szenvedélyes skálája, a fölépítésnek milyen mozartian világos művészete ez az alkotás. Az első tétel csodálatos pianisszimói, a szkerzo bájos, üde bécsi kedélyessége, a zárótétel hatalmas ereje sohasem szóltak még hozzánk ilyen közvetetlenül. Éreztük, hogy a szimfonikus Schubert is megmaradt dalköltőnek, gondolatai, színei, formái épp oly tökéletesen kicizellálva, hangja épp oly üde és friss, mint dalaiban. A közönség a szimfónia mindegyik tétele után viharosan ünnepelte a kiváló karmestert, akinek mai szereplése méltó megnyitója volt a Schubert-centennárium elkövetkező ünnepségeinek. A műsor zárószáma Strausz Rikárd pompás humoreszkje, Till Fulenspiegel csinylevései voltak, melyet az utóbbi időben ugyancsak gyakran hallottunk Budapesten. Miért ékelődött Schubert és Strausz közé Csajkovszky jelentéktelen és unalmas Rómeó és Júliája? (h. e.) * (A Dolly-nővérek színházat nyitnak Páriában.) A magyar származású két Dollynővér, — „les Dolly Sisters" — mint Parisból írják, megelégelnék azt a dicsőséget, hogy nagy pénzért mások színházaiban lépnek föl és be akarnak vonulni a saját „műintézetükbe". Páris legelőkelőbb helyén akarják felütni a tanyájukat és hogy senki se keresgélje, hol játszanak, ezt a nevet adják vállalkozásuknak: . Dolly-színház. A táncos-igazgatónők főleg revükkel és mindenféle táncmutatvánnyal fognak kedveskedni és remélik, hogy már csak az ő „művészetük" miatt is özönleni fog Pária népe és az idegenek tömege az új színházba. * (A „Haláltánc“ az Uj Színházban.) Az Uj Színház, amely a kabaré-műfajról merész, de szerencsés ugrással a drámára vetette magát, azzal a tervvel foglalkozik, hogy Strindberg megrázó erejű színművét, a Haláltáncot is műsorába illeszti. Ezzel a darabbal a megszűnt Renaissance Színháznak volt nagy sikere, Somlay Artúrral, Gellért Lajossal és Forgács Rózsival a főszerepekben. Egyelőre csak délutáni előadásokra tűznék ki a Haláltáncot ugyanebben a szereposztásban, mert a Dybuk nagy sikere minden estét lefoglal. * (Hangverseny.) Vasárnap este Havass István dr. és Vajda Panni együttes hangversenyt adott a Zeneművészeti Főiskolában. Havass dr. Bach, Franck és Elgar műveit játszotta orgonán, elismerésre méltó képességekkel. Vajda Panni főképpen a Brahms-dalok kellemes előadásával aratott meleg sikert Rendkívül kellemes, különösen a magas fekvésben tisztán csengő hangja és a dalok intelligens, stílusos értelmezése egyaránt rászolgált a közönség meleg elismerésére. * („A cár lefényképezted magát.") Ez a furcsa címe van egy új német operának, amelyet a mai héten mutattak be a lipcsei Operaházban. A dalmű szövegét Georg Kaiser, az extravagáns színpadi kiruccanásai révén sokat emlegetett drámaíró készítette, a zenét Kurt Weill szerezte. Kaiser és Weill már csináltak együtt operát, a Vetélytárs címűt, amely ép úgy nem került el külföldi színpadra, mint ahogy új operájuk is alkalmasint csak szűkebb hazájuk határai közt marad. „A cét lefényképezteti magát" című operának az a tárgya, hogy összeesküvők egy fényképező műterembe csalják a cárt, ahol a gép lencséjébe revolver van illesztve. A cár megjelenik, de az az ötlete támad, hogy majd ő „fényképezi le“ a társaságot A revolver azonban nem sül el, mert az utolsó pillanatban betoppan, a titkos rendőrség és azzal végződik a darab, hogy a cár csakugyan lefényképezte magát, de egy másik géppel, amelyben nincs revolver. Ehhez a művészietlen szöveghez Kurt Weill aláfestő, melodramatikus zenét szerzett, szélesen ívelő dallamok nélkül. A lipcsei közönség jól fogadja az újdonságot. Hiába, Németországban mindenre van publikum. * (Opera-főpróba az olasz kormány jelenlétében.) Rómából jelentik: A királyi operaházban — a teljesen ujjépített régi costanzi színházban — Mussolini, a miniszterek, az államtitkárok, a politikai és művészeti kiválóságok, továbbá az olasz és a külföldi sajtó képviselői jelenlétében megtartották Arrigo Rioito „Nerone" című operájának főpróbáját. A hétfő esti premier az operai évad hivatalos megnyílását jelenti. * (Korb Flóra táncmatinéja.) Egy fiatal táncművésznő, Korb Flóra tartotta matinéját vasárnap délelőtt a Rádius filmszínházban. Technikájával és ritmusérzékével az ízlésesen összeállított számokat nagy tetszés mellett adta elő. Különösen a Kókler című darabbal és Beethoven Vezeklésének interpretálásával ért el hatást. Hangverseny, * (Zimbalst Efrem) március 1-i hegedűestjére már csak néhány jegy kapható. Az összes előjegyzett jegyek ma kiváltandók. (Harmónia.) * (Palestrina-kórus) a capella estje ma, febr. 28. V., félnyolc. (Rózsavölgyi.) * (Lukács Sári) dalestje Deák René közreműködésével. 7., fél 9. (Fodor.) A Pesti Chevra Kadisa felvételi bizottsága közhírré teszi, hogy mindazok, akik tagfelvétel céljából jelentkeztek, de meghívást nem nyertek, vagy bármely okból fel nem vétettek, legkésőbb március hó 2-ig jelentkezzenek a felvételi bizottság előtt. VI., Laudon utca 3, II. em. Balatonfüreden a Moszoly-villában mérsékelt áron szobák kiadók. A vila fenyvesek között, széltől védett helyen délnek fekszik. A zárt üveges veranda napkarára kiválóan alkalmas. rs NORMA TALMADGE EURÓPÁBAN. A vén Európát divatba hozták az amerikai filmstarok. Majd minden héten áthajózik egy-egy világhírű filmstar és Páris, London, Berlin után Budapestre is ellátogatnak a film csillagai. Norma Talmadge, aki most fejezte be az Éjszaka lilioma című grandiózus filmjét, szintén áthajózott már az óvilágba, hol szabadságát tölti. A művésznő, aki egy előkelő los angelesi filmgyáros felesége, abban a szerencsés helyzetben van, hogy maga válogathatja meg a filmeket, melyeken szerepelni kíván. Az éjszaka lilioma című izgalmas drámai attrakciót Roland West-el a legjobb rendezők egyikével készíttette s valóban csak egy filmgyáros felesége engedheti meg magának azt a luxust, hogy szigorúan válogatott művészgárda, kitűnő rendező és korlátlan eszközök álljanak rendelkezésére a siker érdekében. Az éjszaka lilioma főszerepében Norma Talmadge egy kéteshírű mulatóbeli táncosnőt alakít olyan fenomenális művészettel és tudással, ami a tőle megszokott teljesítményeket is messze felülmúlja. Ezt a filmet, mely a hét szenzációjának ígérkezik, a Corvin, Kamara és az Orion fogja csütörtökön bemutatni. A Budapesti Hírlap színházi jegyirodája. A Budapesti Hírlap, attól a céltól vezéreltetve, hogy olvasóközönsége kényelmét minél hathatósabban szolgálja, március elsejétől kiadóhivatal helyiségében színházi jegyirodát állít fel. A Budapesti Hírlap jegyirodájában valamennyi fővárosi színház, kabaré és egyéb szórakozóhely jegyei kaphatók lesznek. Kiadóhivatalunk egész nap készséggel áll a színházba járó közönség szolgálatára. Mindenki meg akarja nézni a FELTÁMADÁSt (Rod La Roque—Dolores Del Rio) Ezért csütörtöktől színre hozza az Uránia és Capitol