Budapesti Hírlap, 1928. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-28 / 48. szám

1028 február 28. (48. sz.) Budapesti Hírút SZÍNHÁZ, zene Klebelsberg kultuszminiszter nyilatkozata Herczeg Ferencnek a Nemzeti Színházról írt bírálatáról és annak fejleményeiről. Herczeg Ferenc nagyérdekű bírálata, a­melyet a Nemzeti Színház vezetése és irá­nya felett gyakorolt, még mindig hullám­zásban tartja a magyar színműirodalom és színművészet magasabb szempontjai iránt fogékony közvéleményt. Klebelsberg Kunó gróf­­kultuszminiszternek e cikkre adott vá­lasza után nem volt kétséges, hogy a nagy­nevű író szava nem hangzott el hatástala­nul azon a fontos őrhelyen sem, ahol a magyar műveltség egész birtokállományát szemmel tartják. Annál meglepőbb volt az a nyilatkozat, amelyet ma „A Reggel“ adott a közoktatásügyi miniszter szájába. Esze­rint Klebelsberg gróf a következő kijelen­tést tette: — Megmondtam és ez nem tréfa: én idényközben véleményt nem alkotok ma­gamnak. Az akármelyik igazgatóval előfor­dulhat, hogy valamelyik darabja nem sike­rül, ez azonban engem semmiféle különö­sebb állásfoglalásra nem indít. Hasztalan a kampány, arra én kapható nem vagyok, hogy sajtónyomás alatt cselekedjem. He­vesi nekem kritikus időkben megbecsülhe­tetlen szolgálatokat teljesített, eltartotta a Nemzeti Színházat s ezzel nekem lehetővé tette, hogy megmentsem az Operát, meg­mentette tehát az országot egy katasztrófá­tól s minthogy ezeket a szolgál­atokat a ha­zának az én miniszterségem alatt tette, em­berileg teljesen érthető, hogy hozzá ragasz­kodom. Ezt a nyilatkozatot a 8 órai Újság ille­tékes helyre való hivatkozással megcá­folta, még­pedig abban a formában, hogy Klebelsberg „A Reggel"-ben megjelent nyi­latkozatát a „Nagyasszony“ című Szomory­­dráma előadásakor megindult sajtókam­pány alkalmával tette és az semmiféle vo­natkozásban nincs azzal­ a jelentőségteljes levélváltással, amely a múlt héten a Nem­zeti Színház ügyében a 8 Órai Újság hasáb­jain közte és Herczeg Ferenc közt lefolyt. A Budapesti Hírlap munkatársa fölke­reste Klebelsberg Kunó gróf minisztert, aki a következő kijelentést tette: — Pénteken tényleg beszélgettem a Nemzeti Színház körül támadt vitáról a parlament folyosóján. Azt mondot­tam, körülbelül tíz-tizenkét hírlapíró jelenlétében, hogy sajtókampány elől nem szoktam meghátrálni és utaltam a Nagyasszony című dráma körül meg­indult sajtókampányra, amikor olyan nagy volt a van Hevesi Sándor ellen, amilyenre kevés példa volt. Én akkor sem hátráltam meg — mondottam — , és igenis megvárom az évad végét. De­­ ezt a kijelentésemet nem akartam és­­ nem is lehet vonatkoztatni, vagy pláne ,­­ kiélezni arra a lojális levélváltásra,­­ amely Herczeg Ferenc és én közöttem , lefolyt. Az a beállítása tehát az én pén­teki szavaimnak, mintha azokat Her­czeg Ferencnek a Nemzeti Színházról írt bírálatára értettem volna, hamis.­­ Ebből támadt aztán a félreértés. Én­­ azt mondtam, hogy nem hagyom ma­gam befolyásolni olyan kritikától, mint amilyen a Nagyasszony körül történt, de ezt természetesen nem az általam oly nagyrabecsült barátomnak, Herczeg­­ Ferencnek cikkére vonatkoztattam. A kultuszminiszternek ez a határozott nyi­­l­­­latkozata kiküszöböl minden célzatos, vagy­­ nem célzatos félreértést, amellyel Herczeg­­­s Ferencnek a Nemzeti Színházról írt birá­­j­ó­latát, illetve cikkének hatását hamis sin- ' i párrá igyekeztek terelni. * (Mire készül a Nemzeti Színház?) Zilahy Lajos új színműve, a Szibéria pró­báival párhuzamosan, Herczeg Ferenc két darabjának felújítására készül a Nemzeti Színház. Az egyik: .4 dolovai nábob leánya, az a nagyhatású játék, amelyből már több ízben csinált reprizt a Nemzeti; a másik: A három testőr, Herczegnek egyet­len bohózatos vígját­éka. Ezenkívül Ros­tand remekét, a Cyrano de Bergerac-ot tanulják, részben új szereposztással és Szigligeti Ede híres népszínművét, A zsikós-L * (Városi Színház.) Mikor Bizet a Car­men szerepét komponálta, a mély női hang különleges színezetére gondolt. A szerep karaktere tehát ezt a hangszínt kí­vánja meg és nem véletlen az, hogy szop­­ránénekesnő, — ha még oly szép mélysége van is a hangjának — csak igen ritka esetben ad ebben a szerepben kielégítő ala­kítást. Ezt a megállapítást Flesch Ella sze­replése is megerősíti. Az egyébként kitűnő mű­­vérnő jó tulajdonságai ma kevéssé ér­vényesültek, mert küzdenie kellett a szólam mély fekvésével. A szerep színészi része sem illik egyéniségéhez, ennélfogva túlzott sprólékossággal dolgozta ki alakítását, a drámai erő­s közvetetlenség rovására. Az előadás különben sem volt kifogástalan. Romlás Pál nem eléggé gyakorlott kar­mester ahhoz, hogy Carmen-előadást ve­hessen. Nagyon tetszett a közönségnek Primozits Róbert Escamilloja, a torrendor­­dalt meg kellett ismételnie. (Op.) * (három bemutató.) Ezen a héten há­rom színházban lesz bemutató. A Magyar Színház március 2-án, pénteken játssza először Molnár Ferenc új vígjátékát, az Olympiá-t; ugyanekkor van a Fővárosi Operettszínház Zenebona című jazz-ope­­rettjének első előadása; március 3-án, szombaton pedig Móricz Zsigmond hét képben írt vigjátékat, az Úri muri­ t mu­tatja be a Vígszínház. * (Hetvenötödször — huszonötödször.) Két énekes játék jubilált hétfőn este: a Nászéjszaka a Belvárosi Színházban és az Éva grófnő a Király Színházban. A Nász­­éjszaka hetvenötödik előadásában zsúfolt nézőtér gyönyörködött. Túlzás nélkül le­het mondani, hogy a „Lili“ és a „Nebánts­­virág“ nem volt ilyen művészien csiszolt, szövegében páratlanul mulattató, zenéjében finom és eredeti terméke a francia vaude­­vile-nak, amely Molnár Jenő magyar át­dolgozásában még több színnel és főleg humorral gyarapodott. Honthy Hanna vígjátéki lendületű játékát, rengeteg ötle­tét, pazar táncát és énekszámait a hármas főszerepben ezúttal is teljes tetszés jutal­mazta. Berky Lili a szobaleány szerepé­ből ellenállhatatlan komikummal ható ka­­binetalakot formált. Gázon Gyula végtele­nül mulatságos. Délig Ferenc a legkülönb bonviván. A főszereplők mellett Székely Gizi, Várnai Jenő, Sugár Lajos, Hajnal György és Nagy Gyula viszik az évad leg­jobb énekes darabját a századik és a száz­ötvenedik előadó felé.­­ A Király Szín­házban az előkelő tónusú Éva grófnő hu­szonötödik előadását tett nézőtér tapsolta végig. Szirmai Albert és Martos Ferenc nagysikerű operettjében Péchy Erzsi, Bár­sony Rózsi és Rátkai Márton vezetnek, de szívesen fogadja a közönség Latabár és Újvári mókáit, Solthi és Nádor szép ének­számait. Bánóczi pompás epizódalakítását és a nagyszerű rendezés színes, ötletes munkáját is. Az Éva grófnő nyílegyenesen fut az ötvenedik előadás révébe. * (Magyar hangverseny-művészek Milanó­ban.) Két magyar művész nagy sikeréről érke­zik hír Milánóból. Vecsey Ferenc a Verdi­ Konzervatórium zsúfolásig telt nagytermében egész Milánó művészvilágának és minden szá­mottevő társadalmi létezőjének jelenlétében tartotta meg hangversenyét. A programban Tartini Ördögtrillája, Bach, Wienowszky és Paganini boszorkányos technikát kívánó mű­vei szerepeltek. A közönség tomboló és véget nem érő tapsát a késő éjjeli órákba nyúló rá­adásokkal kellett megköszönni a művésznek. A hangversenyen ott volt a milánói magyar kolónia, élén Pere­ Tibor főkonzuliak Válasz­tékos publikum hallgatta végig a Verdi-Kon­­zervatórium teljesen megtelt termében Hajdú Istvánnak, a miskolci konzervatórium kitűnő csellóművész - professzorának bemutatkozó hangversenyét is. * (Filharmónia.) A legtöbb karmester félve húzódozik Schubert c-dúr szimfó­niájától. Mióta szárnyra kelt Schumann mondása, e szimfónián égi hosszúság­­öm­lik el, nemzedékről-nemzedékre átöröklő­dött a balhit, hogy Schubert művének di­menzióit nem bírja el a közönség idegzete. Már a Fausti-szimfónia időtartama is hosz­­szabb. Bruckner és Mahler méretei pedig jóval túlhaladják a schuberti­ arányokat. Az eptikai csalódást nyilvánvalóan az okozta, hogy a dal mestere, a miniatűr művész a szimfonikus stílus monumentális síkjai között szokatlan és új jelenség volt. Aztán Schubert szinte szerelmes a témáiban, alig tud megválni tőlük, a témáknak ez a folytonos ismétlése, visszatérése mindunta­lan újból beleszövése a kidolgozásba, a munkát hosszabbnak mutatja, mint ami­lyen. (Az ismétlések elhagyásával csak nyer a szimfónia szerkezetének egysége és tömörsége.) Walter Brúnónak volt bátor­sága ezt a félelmetes szimfóniát, a mellé­ről mindenki áradozva beszél, de hallgatni csak kevesen szeretik a műsorára tűzni. Bízvást mondhatjuk, hogy W­ilter Brúnó ma este a c-dúr szimfóniát valóban reve­­lálta számukra. A budapesti közönség cso­dálkozva eszmélt reá, hogy a költői szép­ségek milyen kábító gazdagsága, az érzé­sek milyen széles és szenvedélyes skálája, a fölépítésnek milyen mozartian világos művészete ez az alkotás. Az első tétel cso­dálatos pianisszimói, a szkerzo bájos, üde bécsi kedélyessége, a zárótétel hatalmas ereje sohasem szóltak még hozzánk ilyen közvetetlenül. Éreztük, hogy a szimfonikus Schubert is megmaradt dalköltőnek, gon­dolatai, színei, formái épp oly tökéletesen kicizellálva, hangja épp oly üde és friss, mint dalaiban. A közönség a szimfónia mindegyik tétele után viharosan ünnepelte a kiváló karmestert, akinek mai szereplése méltó megnyitója volt a Schubert-centen­­nárium elkövetkező ünnepségeinek. A mű­sor zárószáma Strausz Rikárd pompás hu­moreszkje, Till Fulenspiegel csinylevései voltak, melyet az utóbbi időben ugyancsak gyakran hallottunk Budapesten. Miért éke­lődött Schubert és Strausz közé Csajkov­­szky jelentéktelen és unalmas Rómeó és Júliája? (h. e.) * (A Dolly-nővérek színházat nyitnak Pá­riában.) A magyar származású két Dolly­­nővér, — „les Dolly Sisters" — mint Parisból írják, megelégelnék azt a dicsőséget, hogy nagy pénzért mások színházaiban lépnek föl és be akarnak vonulni a saját „műintézetükbe". Pá­­ris legelőkelőbb helyén akarják felütni a ta­nyájukat és hogy senki se keresgélje, hol ját­szanak, ezt a nevet adják vállalkozásuknak: . Dolly-színház. A táncos-igazgatónők főleg re­vükkel és mindenféle táncmutatvánnyal fog­nak kedveskedni és remélik, hogy már csak az ő „művészetük" miatt is özönleni fog Pá­ria népe és az idegenek tömege az új szín­házba. * (A „Haláltánc“ az Uj Színházban.) Az Uj Színház, amely a kabaré-műfajról me­rész, de szerencsés ugrással a drámára vetette magát, azzal a tervvel foglalkozik, hogy Strindberg megrázó erejű színmű­vét, a Halált­ánc­ot is műsorába illeszti. Ezzel a darabbal a megszűnt Renaissance Színháznak volt nagy sikere, Somlay Ar­túrral, Gellért Lajossal és Forgács Rózsi­val a főszerepekben. Egyelőre csak dél­utáni előadásokra tűznék ki a H­aláltáncot ugyanebben a szereposztásban, mert a Dybuk nagy sikere minden estét lefoglal. * (Hangverseny.) Vasárnap este Havass István dr. és Vajda Panni együttes hang­versenyt adott a Zeneművészeti Főiskolá­ban. Havass dr. Bach, Franck és Elgar műveit játszotta orgonán, elismerésre méltó képességekkel. Vajda Panni főképpen a Brahms-dalok kellemes előadásával aratott meleg sikert Rendkívül kellemes, különö­sen a magas fekvésben tisztán csengő hangja és a dalok intelligens, stílusos ér­telmezése egyaránt rászolgált a közönség meleg elismerésére. * („A cár lefényképezted magát.") Ez a furcsa címe van egy új német operának, ame­lyet a mai héten mutattak be a lipcsei Opera­­házban. A dalmű szövegét Georg Kaiser, az extravagáns színpadi kiruccanásai révén sokat emlegetett drámaíró készítette, a zenét Kurt Weill szerezte. Kaiser és Weill már csináltak együtt operát, a Vetélytárs címűt, amely ép úgy nem került el külföldi színpadra, mint ahogy új operájuk is alkalmasint csak szű­­kebb hazájuk határai közt marad. „A cét le­­fényképezteti magát" című operának az a tárgya, hogy összeesküvők egy fényképező műterembe csalják a cárt, ahol a gép lencsé­jébe revolver van illesztve. A cár megjelenik, de az az ötlete támad, hogy majd ő „fényké­pezi le“ a társaságot A revolver azonban nem sül el, mert az utolsó pillanatban betoppan, a titkos rendőrség és azzal végződik a darab, hogy a cár csakugyan lefényképezte­ magát, de egy másik géppel, amelyben­­ nincs re­volver. Ehhez a művészietlen szöveghez Kurt Weill aláfestő, melodra­ma­tik­us zenét szerzett, szélesen ívelő dallamok nélkül. A lipcsei kö­zönség jól fogadj­a az újdonságot. Hiába, Né­metországban mindenre van publikum. * (Opera-főpróba az olasz kormány je­lenlétében.) Rómából jelentik: A királyi operaházban — a teljesen ujjépített régi costanzi színházban — Mussolini, a mi­niszterek, az államtitkárok, a politikai és művészeti kiválóságok, továbbá az olasz és a külföldi sajtó képviselői jelenlétében megtartották Arrigo Rioito „Nerone" című operájának főpróbáját. A hétfő esti premier az operai évad hivatalos megnyílását jelenti. * (Korb Flóra táncmatinéja.) Egy fiatal táncművésznő, Korb Flóra tartotta matinéját vasárnap délelőtt a Rádius filmszínházban. Technikájával és ritmusérzékével az ízlésesen összeállított számokat nagy tetszés mellett adta elő. Különösen a Kókler című darabbal és Beethoven Vezeklés­ének interpretálásával ért el hatást. H­angverseny, * (Zimbal­st Efrem) március 1-i hege­­dűestjére már csak néhány jegy kapható. Az összes előjegyzett jegyek ma kiváltan­­dók. (Harmónia.) * (Palestrina-kórus) a capella­ estje ma, febr. 28. V., félnyolc. (Rózsavölgyi.) * (Lukács Sári) dalestje Deák René közreműködésével. 7., fél 9. (Fodor.) A Pesti Chevra Kadisa felvételi bizottsága közhírré teszi, hogy mindazok, akik tagfelvétel céljából jelentkeztek, de meghívást nem nyertek, vagy bár­mely okból fel nem vétettek, leg­később március hó 2-ig jelentkezze­nek a felvételi bizottság előtt. VI., Laudon­ utca 3, II. em. B­alatonfüreden a Moszoly-villában mérsékelt áron szobák kiadók. A vi­la fenyvesek között, széltől védett helyen délnek fekszik. A zárt üveges veranda napkarára kiválóan alkalmas. rs NORMA TALMADGE EURÓPÁBAN. A vén Európát divatba hozták az ame­rikai filmstarok. Majd minden héten át­­hajózik egy-egy világhírű filmstar és Pá­­ris, London, Berlin után Budapestre is el­látogatnak a film csillagai. Norma Tal­­madge, aki most fejezte be az Éjszaka li­lioma című grandiózus filmjét, szintén át­­hajózott már az óvilágba, hol szabadságát tölti. A művésznő, aki egy előkelő los ange­­lesi filmgyáros felesége, abban a szeren­csés helyzetben van, hogy maga válogat­hatja meg a filmeket, melyeken szerepelni kíván.­­ Az éjszaka lilioma című izgal­mas drámai attrakciót Roland West-el a legjobb rendezők egyikével készíttette s valóban csak egy filmgyáros felesége en­gedheti meg magának azt a luxust, hogy szigorúan válogatott művészgárda, kitűnő rendező és korlátlan eszközök álljanak rendelkezésére a siker érdekében.­­ Az éjszaka lilioma főszerepében Norma Tal­­madge egy kéteshírű mulatóbeli táncosnőt alakít olyan fenomenális művészettel és tudással, ami a tőle megszokott teljesítmé­nyeket is messze felülmúlja. Ezt a filmet, mely a hét szenzációjának ígérkezik, a Corvin, Kamara és az Orion fogja csütörtökön bemutatni. A Budapesti Hírlap színházi jegyirodája. A Budapesti Hírlap, attól a céltól vezéreltetve, hogy olvasóközönsége ké­nyelmét minél hathatósabban szolgálja, március elsejétől kiadóhivatal­ helyisé­gében színházi jegyirodát állít fel. A Budapesti Hírlap jegyirodájában vala­mennyi fővárosi színház, kabaré és egyéb szórakozóhely jegyei kaphatók lesznek. Kiadóhivatalunk egész nap készséggel áll a színházba járó közön­ség szolgálatára. Mindenki meg akarja nézni a FELTÁMADÁS­t (Rod La Roque—Dolores Del Rio) Ezért csütörtöktől színre hozza az Uránia és Capitol

Next