Budapesti Hírlap, 1928. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-13 / 60. szám

1028 március 13. (60. sz.) Budapesti Hírlap színház, zene Ha előre tudnám, lesz-e sikerem, soha nem írnék — mondja Zilahy Lajos. „Közvetve és közvetlenül a fogság egész lelki tragédiáját átéltem.“ Beszélgetés a „Szibéria“ szerzőjével. Az Alma­ utcai öreg villa terraszán hirte­len átsuhan valami fekete. — Nem kisértet, — mondja Zilahy La­jos— régi ismerősöm: egy öreg nyúl. Min­den este itt kuksol. — Nem fél? — kérdem. — Ha nyúl sza­lad keresztbe, szerencsétlenséget jelent. — Nem félek, — válaszolja mosolyogva Zilahy — mert a nyúl csak akkor rossz Ómen, ha országúton és kocsi előtt szalad át. A lakása: csupa könyv és néhány jó fest­mény. Dolgozószobája a Jánoshegyre néz, közvetetten a kertben, a virgonc tavaszi szék­­ben, néhány égnek meredő sötét fa, nyír és fenyő bólogat a nyugvó nap után. Amohább öreg budai almafáik várják a virágbontó, fehérruhás tavaszt. Lenn a kertből gyerek­­kurjantás hangzik: az öreg fákról felriad száml­álhatatlan feketerigók serege. Egymillió magyar — a mesék országában. Pénteken este mutatja be a Nemzeti Szín­ház Zilahy új drámá­ját, a Szibériát. E­miatt jöttem. Zilahy a képeit, meg a könyveit mu­­­togatja, egymásután szívja a cigarettákat, elgondolkozva mondja: — A téma? Úgy keletkezett, hogy csalá­dom egyik tagja nyolc esztendeig volt orosz hadifogoly és e nyolc esztendő alatt köz­vetve és közvetetlenül a hadifogság egész lelki tragédiáját átéltem. Ebből az átélésből keletkezett a Két fogoly című nagy regé­nyem, amelynek természetesen semmi köze a valósághoz. Négy esztendeig írtam ezt a re­gényt, közben elolvastam a külföldi irodal­mat is, egyrészt az Oroszországra, másrészt a hadifogságra vonatkozót. Az az érzésem, hogy az orosz hadifogság egy még teljesen kiaknázatlan kincsesbányája az irodalomnak. — Meggyőződésem, hogy a világháború a romantika felé fogja terelni a huszadik szá­zad regényirodalmát. Ez érthető is, mert mindaz, ami történt, csupa romantika. Em­berek, akik kisvárosi hivatalnokok voltak, egyszerre a földgolyó másik pontján talál­ták magukat, mesebeli éghajlat alatt, mese­beli emberek között, ás ugyanekkor rendkí­vüli érzések és problémák elé állította őket a sors. A világháború folyama alatt körül­belül egymillió magyar férfi került orosz hadifogságba. Kína és Mandzsúria határaiig is elvetődtek, ókori rabszolgák sorsára ju­tottak a murman-vasutak építkezésénél, sőt ott­ találjuk őket fenn, a Léna torkolatánál, ahol eddig a földkerekség legnagyobb hide­gét, —102 Celsius fokot, mérték. Ez az egy­millió orosz fogoly, akinek körülbelül egy­­harmada, néhány százezer magyar a legtra­gikusabb körülmények között pusztult el: egyrészt a polgárháborúban és a vesztőhe­lyeken, másrészt a hideg, az éhhalál, a Skor­but, a tífusz és a pestis ölte meg őket, — ez az egymillió magyar, nemcsak a magyar nemzetnek képviseli egy igen tekintélyes ré­szét, de tragédiájával, kalandjaival, sorsuk­nak­­soha nem képzelt romantikájával az ezeréves magyar történelemnek is legérde­kesebb és legmegrázóbb fejezetét. Ebből a témakörből merítettem Szibéria című darabom tárgyát. A darab semmiféle vonatkozásban nincs „Két fogoly“ című regényemmel. Nehéz volt a darab technikája ... — Mennyi idő alatt írta meg Szibériát? — »Még a nyáron kezdtem írni a darabot, amikor a francia tengerparton voltam. Az­óta idehaza, Budán, teljesen visszavonulva, csak ennek a munkámnak éltem. Leghosz­­szabb ideig a Szibériát írtam, nyolc hóna­pig dolgoztam rajta. Általában jóval rövi­­debb idő alatt szoktam megírni egy-egy mű­vemet, miután a témát hosszú ideig hordom magamban, így például a Süt a nap három évig ért, forrt bennem, ezzel szemben tizen­egy nap alatt írtam meg. A Szibériának fő­ként a technikája volt nehéz, azért is tartott megírása ilyen soká. — Hogyan érti ezt, nehéz a technikája? Van valami színpadtechnikai bravúr a da­rabban ? — Nem erre gondoltam, hanem nehéz volt a miliő, a hely és az idő, azonkívül az orosz és a magyar figurák összeegyeztetése. —­ Az előadásról valamit talán, — szól­tam. — A Nemzeti Színház négy hét óta ké­szül­­az előadásra. A darabot Odry Árpád rendezi. Az előadás külön érdekessége lesz a nagyszerű trió: Bajor, Csontos és Odry. — Megenged kérem­­egy kellemetlen kér­dést ? — Tessék. — Lesz-e sikere a Szibériának. — Ha ezt tudnám, — válaszolja moso­lyogva, — soha nem írnék darabot. Az egész mesterség elveszítené érdekességét és belső izgalmát. (n. k.) * (A Kamaraszínház Ibsen-ciklusa.) Ibsen születésének századik évfordulója al­bum­ából, az oslói Ibseni-ünnepségeken kívül a Nemzeti Színház Kamaraszínháza emléke­zik meg, a legnagyobb méretű Ibsen-ciklus­­r­ól, a centenáriumról. Hét előadásból áll a ciklus, amelynek során március 23-tól ápri­lis 7-éig Nóra, a Kísértetek, Rosmersholm, Solness építőmester, Hedda Gabler, John Gabriel Borkman és a Vadkacsa kerül színre. Erre a sorozatra kedvezményes áron ad bér­letet a színház. A bérletek március 14-éig bezáróan válthatók a Nemzeti Színház gaz­dasági hivatalában. * (Zenekari hangverseny.) Komor Vil­mos kamarazenekara mai estéjén is hozott újdonságokat. Milhaud Darius a modern francia iskola egyik reprezentáns tagja. A ma bemutatott Szerenád nem tartozik leg­jobb munkái közé. Tematikája sokszor ba­nálisnak hat, harmonizációja erőltetett. Sok­kal értékesebb Ravel Maurice Pavane, egy infánsnő halálára oívaű­ kompozíciója, mely­nek ünnepiesen szomorú hangulata, finom dalamossága és egészséges, színes hangzása nagyon tetszett a közönségnek. A műsoron hirdetett Jokl­ Nachtmusik helyett, technikai okokból, Bizet megkopóan bájos és szelle­mes kis suite-jét játszották el. Az est szó­listája Bonucci Artur volt, aki Locatelli D-dur gordonkaversenyének két tételét és Boccherini B-dur koncertjét adta elő nagy sikerrel. Az estet Schubert III. szimfóniájá­val végezték. (Op.) * (Operai est.) A Zeneművészeti Fő­iskola igazgatósága ma rendezte az évad­ban első operai estjét. Előadták a Zsidónő, a Trubadúr, a Bajazzok, a Lohengrin és az Aida egy-egy részletét. A szereplők kö­zül kiemeljük Orosz Júliát, aki ezúttal is megérdemelt sikert aratott szépen csengő hangjával és muzikális, bájos előadásával. Bokor Margit szopránja is értékes hang­anyag, amely különösen a magas fekvés­ben száll könnyen. A férfiak közül Svéd Sándor tömör, erőteljes baritonja érdemel említést. Sok tapsot kapott Ludwig György, Man­g Győző, Próbáld Beatrix, Siéd­ey Klári, Csorbíts László és Pál­ff­y Mária is. * (Jótékonycélú főpróba a Sz­ibériából.) A Szibéria, magyar hadifoglyok története három felvonásban, Zilahy Lajos új darabja, pénteken este kerül színre a Nemzeti Szín­házban. A csütörtöki nemzeti ünnep miatt ugyancsak pénteken délelőtt fél 11 órakor lesz a színmű főpróbája, még­pedig jóté­kony célra. Az igényjogosultak kedden és szerdán válthatják ki jegyeiket. * (Dalest.) Hahnné Gállig Hona március 20-án este fél kilenckor a Zeneakadémia nagy­termében dalestet rendez. * (A müncheni Kamara-Opera vendég­játéka Budapesten.) Mint értesülünk, a müncheni Theater der Musikalischen Ko­mödie társulata április havában Buda­pestre jön. Németországnak ez egyik leg­kitűnőbb operatársulata kizárólag a klasz­­szikus zeneirodalom kis operáit adja elő. Műsorán Bacsi, Spohr, Lortzing, Gluck, Mozart, Haydn és Marschner egyfelvoná­­sos operát szeretnélnek. A budapesti kö­zönség ezt a műfa­jt még alig ismeri, pedig ezek a zenei csemegék sehol sem számíthatnak akkora méltánylásra, mint éppen a zeneértő budapesti közönségnél. ■■ m­ai Ittli csütörtöktől kezdve ♦♦ön hirdeti összes ismerősei között, hogy bűbájo­sabb film hónapok óta nem szerepelt a mozik műsorán, mint HARRY LIEDTKE és XENIA DESNY kitűnő vígjátéka, az Őfensége házasodik (II. József és a suszterlányka) ■■■n n■ ■m ■ Corvin, Kamara, Capitol, Orion. ■ ■ 5 T­­hVDÍ tM m­ színház» a M W Sem «. a §1% HL, Révay­ utca 18 órakor TM TM Telefon: 2.14—22 * (Zongoraest.) Rácz Lili zongoraestét ren­dezett Alagon, amelyet nagyszámú közönség sűrű tetszésnyilvánítással hallgatott végig. A művésznőnek nemrég Rómában volt sikere önálló hangversennyel. * (A Krétakör szerzőjét idegennek de­klarálta egy német fürdőváros.) Egy dél­német színtársulat, mint Berlinből jelentik, Hersfeld fürdővároskában (kasseli kerület) műsorra tűzte Klabund kínai legendáját, a ná­lunk is nagy sikert aratott Krétakör­t. A ha­tóságok nem emeltek ugyan kifogást a darab ellen, de a szerzőt idegennek deklarálták és m­ilyen címen megakadályozták a dráma elő­adását. A színigazgató ezt közölte Klabunddal, aki levelet írt a városi hatóságnak, csodálko­zását fejezve ki, hogy Hersfeldben az ő pol­gári neve, Alfred Henschke ismeretlen, egy­ben közölte azt az adatot is, hogy az Odera melletti Krossenben született, amely épp úgy Poroszországban­ fekszik, mint a kis Hersfeld. Zenei apróságok. A nyolcvanéves Pachmann, aki csak a na­pokban ragadta el játékával a budapesti közön­séget, az édesapjától tanult zongorázni, aki egyetemi tanár volt Szentpé­ter­váro­tt. Pachmann apja Beethoven barátságával dicsekedhetett. A fiatal Pachmann csak két zenei tekintélyt ismert: Wagnert és Lisztet. Mikor először hallotta Lisztet játszani, úgy el volt ragadtatva, hogy utána egy hétig nem tudott zongorához ülni. Mikor pedig Wagner eljátszotta neki a Tann­­hauser-nyitányt, sírva fakadt. Budapesti hang­versenye alatt sokat és derűsen beszélgetett az „aggastyán“ művész. A Chopin-scherzo elő­adás után azt kérdezte igazgatójától: „Mit gon­dolsz, jobban játszottam ezt, mint Liszt?“ Egyik fiatal rendezőjének így hizelgett az öregúr: Olyan szép vagy, mint egy Chopin-noctumo“. A hangverseny napján öt óra hosszat gyakorolt. Ujjai még mindig rugalmasak és sohasem pa­naszkodik fáradság miatt. * Wiener és Doucet a mai évi párisi ünnepi előadásokon bemutatták a gépzenét. Mi ez a gépzene? Az a fajtája a­ muzsikának, amely az érzést teljesen kizárja és a legpontosabb metro­­nomikus játékot követeli meg. Wiener és Doucet, a­­mellett, hogy fényes technikájú előadók, zene­szerzők is. Leginkább jazz-kompozíciókat írnak át két zongorára, de néhány klasszikus darabot is átírtak. Parisban a Salle Gaveau-ban hang­versenyeznek, Berlinben négyszer is meg kellett ismételni a koncertjüket. * (A pécsi színigazgató hatezerpengős vesztesége.) Pécs város polgármestere, aki egyúttal a színügyi bizottság elnöke is, mint jelentettük­, az első előadás után betiltotta a Nászéjszaka című francia énekes vígjátékot. Fodor Oszkár színigazgatóval, aki Budapes­ten tartózkodott, telefonon közölték a várat­lan végzést, amely a legnagyobb zavarba hozta a színházat, mert egyelőre nincs más betanult újdonsága és az utóbbi időben a ko­molyabb színielőadásoktól távol tartotta ma­gát a közönség. Mint Pécsről jelentik nekünk, legutóbb a Traviata két előadására kétezer pengőt fizetett rá a színház, pedig a magyar kir. Operaház tenoristája, Somló József és a Városi Színház két énekese, Zoltán Irén és Csóka Béla vendégszerepeltek. Egy magyar újdonság második előadásán tizen jelentek meg a nézőtéren, úgy hogy nem lehetett meg­tartani az előadást. Az Ármány és szerelem felújítására a nézőtérnek csak egyötöd része telt meg. A mozik hangos reklámjai, a ka­landorfilmek és egyéb mutatványok elcsábít­ják a közönséget és a színház üresen marad.­ A Nászéjszakát azért tűzte ki az igazgató, mert Budapesten ennek az énekes darabnak 18 volt a télen a legnagyobb sikere és mert senki fel nem szólalt ellene. Ebben bízva, négyezer pengőt fektetett a darab díszleteibe és a zene­anyag beszerzésébe. Most műsor nélkül áll a­ színház és közbejön a félhónapi gázsifizetés napja. Érdekes a följegyzésre, hogy a Nász­éjszaka szövegén és az egyes játékmozzana­tokon sok enyhítő módosítást végzett a pécsi színigazgató kékceruzája, de egyes társadalmi egyesületek még ebben a formában sem vol­tak hajlandók eltűrni az előadást. Erre követ­kezett a polgármesteri betiltás. * (Magyar hangverseny Révaiban.) Az Egye­sült Beváli Iskolai Dalegylet újabb magyar koncertet rendezett. Néhány észt és finn műsor­­számon kívül magyar dalokat adtak elő, így Pats Magda operaénekesnő Bartók és Kodály több szerzeményét tiszta magyar hangsúlyozás­sal. Franz Erika zongoraművésznő a Bartófe­­szonátát és Liszt egyik rapszódiáját játszotta. A hallgatóság soraiban volt Jungerth Mihály dr. magyar követ, az észt előkelő társaság és a főiskolai ifjúság. Színház, Alpár Gitta a Városi Színházban ma, kedden a Szevillai borbély­ban búcsúzik. H1. felvonás betétszáma: a Lakm­a csengettyű-áriája. Alpár Gitta ma, kedden este a Szevillai borbély Rizonájában búcsúzik a budapesti közönségtől. A harmadik felvonás ének­­lecke-jelenetében égyük legkiválóbb szere­péből, a Lakméból a csengett j’v­áriát énekli. (A­ bérlet.) * (Elnémult harangok) — rendkívül mérsékelt helyárú előadása március 1-én délután a Városi Színházban. * (Fedák Sári) — Csókon szerzett vő­legény — szerdán és pénteken este' — Városi Színház. * (Fedák Sári) — Bob herceg — csü­törtök, szombat, vasárnap — Városi Színház. . Hangverseny, * (Huberman Bronislaw) a közóhajnak engedve, április 16-án IV. hangversenyt ad a Filharmóniai Társaság zenekarával, Fitelberg Gregornak, a varsói filharmo­nikusok főzeneigazgatójának vezényleté­* vel. A mester ezen estén Mozart G-dúr koncertjét és közkívánatra a Beethoven­­koncertet játssza, bemutatja ezenkívül Szymanowskinak, a legnagyobb élő len­gyel zeneszerzőnek itt még nem játszott hegedűversenyét is. A nagynevű kompo­c­nista is jelen lesz ezen hangversenyen, mely az idei szezon legfényesebb concert paré­ja lesz. (Harmónia.) * (A Filharmóniai Társaság) X. bérleti hangversenye március 19-én (főpróba 18-án) lesz a Zeneakadémiában. Vezényel Dohnányi Ernő dr. Műsor: Bach: Bran­denburgi koncert, G-dúr; Csajkovszky: IV. szimfónia; Bartók: új zongoraverseny. Jegy Rózsavölgyinél * (Casals Pablo) csellóestje ma. Néhány visszamarolt jegy még kapható. (V., fél 8. )• (Maas Marcel) belga zongoraművész, ki egy csapásra meghódította a sajtót és a zenei közönséget, Gertler Endrével, a kitűnő hegedűművésszel, holnap (szerdán, 7., fél 9) szonátaestét ad. Jegy Bárdnál. (Koncert.) * (Keleti Lili) zongoraestje március 15-én, csütörtökön este 8 órakor lesz a Vigadóban. (Rózsavölgyi.) * (Bartók Béla) március 16-i II. zon­goraestje iránt óriási az érdeklődés. (Stúdió.) * 11 Húzd rá Jonny (Jonny spielt auf) a világsikert aratott jazz-opera bemutatója Az előadás érdekességei: 1. Péchy Erzsi első operaszerepe. 2. Ernst Krenek újszerű zenéje. 3. Prof. Erhardt dr., a drezdai Opera­ház főrendezőjének mozgalmas rendezése. 1. Eredeti rádióhangverseny felvétel és leadás. Bemutató előadás: m­árcius 20. Kedd. Városi Színház. Jegy a pénztárnál és a jegyirodákban. 5. Expresszvonat megérkezése egy nagy­város pályaudvarán. 6. Robogó autó egy nagyváros utcáján. 7. 70 pompás Berkovits-ruha. 8. 48 görz táncfelvonulása. 9. 12 látvány­os díszlet. 10. A fény-Brodway: a legérdekesebb vU effek­tusok. tágitási

Next