Budapesti Hírlap, 1928. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
4 5. Annak eldöntését, hogy elitéltre (terheltre) nézve fennállanak-e a jelen eli határozásomban meghatározott feltételek, az 1921. évi május hónap 18-án kelt elhatározásom F. pontja szerinti kegyelmi tanácsokra bízom. Esetleg felmerülő kételyek esetén, különösen pedig a kizáró okul szolgáló közvevedelmesség kérdésében a honvédelmi miniszter dönt, aki jelen elhatározásom helyes végrehajtása felett a felügyeleti jogot gyakorolja. Felhatalmazom a honvédelmi minisztert arra is, hogy a többi fentebb megjelölt előfeltételek fenforgása esetén kivételesen a kegyelmi tanács elé utalhassa azoknak az egyéneknek ügyét is, kik bűncselekményüket ugyan az 1—3. pontokban megjelölt időpont után, de még az 1920. év folyamán követték el. 6. Megengedem továbbá, hogy a kegyelmi tanács javaslata alapján közvetetlenül külön kegyelmi javaslatok legyenek elém terjeszthetők az oly egyénekre vonatkozóan, akik 1920. évi március hónap 1-je előtt követték el bűncselekményüket, de akikre nézve a jelen elhatározásomban meghatározott összes feltételek nem forognak ugyan fenn, azonban az illetők, tekintettel a körülményekre, rendkívüli kegyelemre méltók. A POLITIKA HÍREI. Horthy Miklós kormányzóságának évfordulója a képviselőházban. Holnap lesz nyolcadik évfordulója annak, hogy nagybányai vitéz Horthy Miklóst az első magyar nemzetgyűlés 1920. március 1-én Magyarország kormányzójává választotta. A képviselőház holnapi ülésének megnyitásakor Zsitvay Tibor házelnök az elnöki enunciációk során meg fog emlékezni erről a nevezetes napról és egyben felhatalmazást fog kérni a Háztól, hogy ebből az alkalomból a képviselőház üdvözletét tolmácsolhassa az ország kormányzója előtt. Úgy értesülünk hogy a holnapi ülésen teljes számban kívánnak résztvenni a képviselőház tagjai, hogy már megjelenésükkel is dokumentálják ragaszkodásukat, hűségüket és szeretetüket Magyarország kormányzója iránt. Zsitvay Tibor, a képviselőház elnöke ugyancsak még a holnapi nap folyamán alkalmat fog keresni arra, hogy az államfőnél személyesen is tolmácsolhassa az országgyűlés alsóházának tiszteletét. A Bethlen István erős debreceni beszámolója. Nemrégiben megírtuk, hogy Bethlen István gróf március 3-án választókerületébe, Debrecen városába utazik, hogy ott a külső és belső politikai helyzetről választóközönsége előtt beszámolót mondjon. Az egységes párt vezetősége részéről Dukai-Takács Géza országgyűlési képviselő, a párt háznagya a napokban Debrecenbe utazott és ott Hadházy Zsigmond főispánnal tanácskozásokat folytatott a miniszterelnök fogadásáról és a beszámolóról. Értesülésünk szerint a miniszterelnök feleségével, Bethlen Margit grófnővel együtt szombaton délután két órakor indul, mert Bethlen grófnő még szombaton este a Református Templom Egyesület felkérésére felolvasást tart. Bethlen grófnőt a debreceni nőegyesületek, élükön a MANSz-szal fogják fogadni és úgy tudjuk, hogy előadására már napokkal ezelőtt az összes jegyek elkeltek. A kormányelnököt az egységes párt rétzéről több képviselő és felsőházi tag kíséri le, így többek között Farkas Elemér, Kálmán István, Péntek Pál, Tamássy József Petrovics György, Brandt Vilmos, Gál Mihály, Herczegh Béla, Tóth Károly, Dukai-Takács Géza, Jékey Sándor, Hoffer László, Néjj Imre, Vojnich Miklós báró, Szepessy Géza, Madarassy Gábor, Jókay- Ihász Miklós, Szinnyei-Merse Jenő, Simon András sokorópátkai Szabó István, Zeöke Antal, Kuna P. András. A kormányelnök és felesége a város híres ötös fogatán hajtat be a főispánhoz, aki teát ad tiszteletükre. Este hét órakor tartja meg felolvasását Bethlen grófnő a debreceni Kálvin-Ház javára. Vacsorára Baltazár püspök látja vendégül Bethlen István grófot és feleségét. Vasárnap reggel a főispánnál villásreggeli lesz a kormányelnök és kísérete számára, majd délelőtt tizenegy órakor az Aranybika-szálló nagytermében mondja el Bethlen István gróf beszámolóját. A beszámoló gyűlést Szentpéteri-Kun Béla egyetemi tanár, a helybeli egységes párt elnöke nyitja meg. A beszédet lakoma követi. A miniszterelnök délután öt órakor tér vissza kíséretével együtt a fővárosba. Budapesti Hírlap i&m msrcius t. fw. p.7 Pótválasztás lesz a szigetvári kerületben. A Barla-Szabó József lemondásával megüresedett szigetvári választókerületben ma reggel mindenütt megkezdődött a szavazás. Négy jelölt indult, mindannyian egységespárti programmal Délelőtt tizenegy órakor a szavazatok állása a következő volt: Nádosy Elek 2236, Nicsovics Vazul dr. 1199, Kelemen István 812, Fekecs Vendel 529. Délután egy órakor már nyilvánvaló volt, hogy a legtöbb szavazatot Nádosy földbirtokos fogja kapni. Este kilenc órakor a szavazást a legtöbb községben lezárták, de az eredményt csak holnap hirdetik ki. A szavazatok utolsó állása a következő volt: Nádosy Elek 5258, Nicsovics Vazul 2212, Kelemen István 2391, Fekecs Vendel 1041. A mostani számarány mellett bizonyosra vehető, hogy Nádosy és Nicsovics között pótválasztásra kerül a sor. Az agrárblokk első tanácskozása. Az egységes párt gazdaképviselői nemrégiben elhatározták Farkasfalvi Farkas Géza kérdésére, hogy a mezőgazdasági vonatkozású problémák megtárgyalására külön is össze fognak jönni, hogy így megbeszéljék a magyar agrárkérdések ügyében való állásfoglalásukat. Ez az úgynevezett agrárblokk ma délután tartotta első összejövetelét az Esterházy utcai klubhelyiségben, melyen mintegy hatvanan jelentek meg a párt gazdatagjai közül Jelen voltak Mayer János földművelésügyi miniszter, Schandl Károly és Sztranyavszky Sándor államtitkárok is és az agrárképviselők közül kis-, közép- és nagybirtokosok egyformán. A gazdaképviselők közös állásfoglalásának szükségességéről Farkas Géza képviselő szólott, majd Mayer János földművelésügyi miniszter ismertette tárcájának költségvetését, amelyhez többen szólottak hozzá, mindannyian részletesen kifejtve a gazdatársadalom egyes kívánságait. Az értekezleten később megjelent Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter is, aki éppen ma volt soros miniszterként kijelölve a pártklubba és a vita folyamán ő is felszólalt. Az értekezleten elhangzott felszólalásokról, mivel kimondták a tanácskozásra a titkosságot, bővebb részletek nem szivárogtak ki. Megkérdeztük az értekezlet után Mayer János földművelésügyi minisztert a tanácskozások jelentőségéről, ald úgy nyilatkozott, hogy a mai értekezleten mindössze tárcájának költségvetését ismertette azok előtt a képviselők előtt, akik elsősorban érdeklődnek a mezőgazdasági termelés kérdéseiről és eléjük tárta az általa tervbe vett beruházásokat és intézkedéseket is. Megemlítette, hogy sürgettek a képviselők egyes intézkedéseket is, amelyekre vonatkozóan ő ígéretet is tett. Bizottsági ülések. A képviselőház kérvényi bizottsága március 2-án délelőtt 11 órakor ülést tart, melyen a feliratok és kérvények első sorjegyzékét tárgyalja. A képviselőhöz napló-bíráló bizottsága március 1-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor tart ülést. Napirenden a képviselőhöz február 24-én tartott 134. ülésének naplójába állítólag becsúszott hibák kiigazítása szerepel. Le kell telepíteni a kóbor cigányokat Az állategészségügyi javaslat tárgyalása. — Frühwirth Mátyás állategészségügyi propagandát, Jókay-Ihász Miklós az állatexport fokozását követelte. — Kray István báró a tisztviselők védelmében. A képviselőház mai ülése* A képviselőház mai ülésén az állategészségügyi javaslatot tárgyalták. A szocialista Malasits Géza után a kereszténypárt részéről Frühwirth Mátyás foglalkozott hosszan és részletesen a javaslattal, amelyet elfogadott. Beszéde során két határozati javaslatot is terjesztett be, amelyek szerint, az ebadóból befolyó összegeket embervédelmi célokra is fordítsák és másrészt indítsanak propagandát az állati fertőző betegségekkel szemben való védekezés céljából. Utána az agrárpártról Reischl Richárd beszélt, felvetve a kóbor cigányok problémáját, akik elsősorban terjesztik az állatbetegségeket. Határozati javaslatban kérte a kormányt, hogy terjesszenek be törvényjavaslatot a kóbor cigányok letelepítéséről. Az egységespárti Jókay-Ihász Miklós, a mai ülés utolsó szónoka, ugyancsak a legszigorúbb rendszabályok életbeléptetését sürgette. A napirend tárgyalásánál Kray István báró védelmébe vette Gaal Gaston tegnapi támadásával szemben a tisztviselői kart, akik mindig megmutatták, hogy helyzetük magaslatán állanak. Rámutatott, hogy például nálunk meg nem engedett eszközökkel sohasem harcoltak — úgy, mint akülföldön, — anyagi viszonyaik javításáért. Kray István báró felszólalását általános helyeslés kísérte a kormánypadokról. Hosszú idő óta a mai nap volt az első a szerdák közül, amikor csak egy interpelláció hangzott el, mégpedig a demokrata Gál Jenő kérte Lovászy Márton özvegye nyugdíjának folyósítását. Kérdésére Walkó Lajos külügyminiszter válaszolt, aki szerint, mivel három éven túl tartózkodott külföldön Lovászy Márton, a nyugdíjtörvény értelmében nyugdíját elvesztette és így felesége nem élvezhet utána özvegyi nyugdíjat. Gál Jenő nem, a Ház ellenben a választ tudomásul vette. Az ülés lefolyása. A képviselőiház mai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Napirend szerint a numerusz klauzusz módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása következett, ami után az elnök bejelentette, hogy a törvényjavaslatot átteszik a felsőházhoz. Ezzel áttértek az állategészségügyi javaslat tárgyalására, amelyhez elsőnek Malasits Géza szól hozzá, aki az ebkérdés rendezését sürgeti, mert az ebzárlat nem oldja meg a veszettség súlyos kérdését. Frühwirth Mátyás a következő felszólaló, aki a javaslatot az utolsó időknek egyik legaktuálisabb és legfontosabb törvényjavaslatának mondja. Helyes módon rendezi az állategészségügyet, amely sokkal jobban lesz megvédve, mint a falusi emberek egészsége. Annyi állatunk pusztul el gondatlanság és tudatlanság miatt, hogy ennek értéke majdnem meghaladja külkereskedelmi forgalmunk értékét. A többtermelést tehát az állatállomány megmentésé- vel lehet elérni. Állatállományunk nem szaporodik, de folyton csökken. A baromfi- és a tojásexportban tervzerütlenség van, ami nagy károkat okoz a nemzetgazdaságban. Az államnak ezen a téren tennivaló valn. Helyes, hogy a törvényjavaslat a törvényhatóságok kezéből kiveszi az intézkedési jogot, hogy mely községnek kelljen állatorvost'' talanja és azt a miniszter a saját kezébe veszi. A népnevelési propaganda. A nép szegénységét és nyomorúságát részben a mételykór okozza, amely állataink javarészét elpusztítja. Helyesek a törvény ama rendelkezései, amelyek a mételykór ellen való küzdelemre vonatkoznak. Fontos az állategészségügy a gyermekegészségügy szempontjából is, mert a tüdővészes gyermekek huszonhat százaléka a tej útján a tehenektől kapja meg a tüdővészt Indítványozza, hogy a Ház utasítsa a földművelésügyi minisztert, tegye lehetővé, hogy az ebadóból származó jövedelmeket ne csupán állategészségügyi célokra, hanem emberegészségügyi feladatokra is föl lehessen használni. Határozati javaslatot terjeszt be, amely szerint a Ház utasítja a földmivelési minisztert hogy földmivesnépünk fölvilágosítása céljából az állategészségügyi törvény rendelkezéseit, a fertőző betegségek ellen való védekezés eszközeit, az állatgyógyítás és az első segítségnyújtás módjait vándorelőadások, filmelőadások, népszerű nyomtatványok útján terjessze a mezőgazdasági lakosság között. A rituális állatvágás állatkínzás. Elmondta, hogy a bizottság egyhangúan elfogadta azt az indítványát, hogy az állatorvosi kart államosítsák. Egy másik indítványa a kábítással való állatvágásra vonatkozik. A sertéseknél valóságos háború van. Ezt az állatkínzást a vágóhídon sem szabad megengedni. Münchenben jól bevált az állatölésnek az a módja, hogy egyszerű pisztollyal szöget lőnek az állat fejébe. Ez ellen különösen a zsidóság tiltakozik, amelynek rituális szokásaival ez nem fér össze. Kötelességünk ezt a vallási meggyőződést tiszteletben tartani, demüncheni példára) az állatoknak csak olyan százalékát szabadjon zsidó rítus szerint kábítás szerint leölni, amilyen százalékban azon a vidéken a zsidó lakosság él. Nálunk csináljuk meg úgy, hogy a zsidók maguk mondják meg, hogy mennyi állatra van szükségük. A törvényjavaslatot elfogadja. Frühwirth beszéde után, amelyet helyeslés, éljenzés és taps fogadott, Reischl Richard szólalt fel. A kóbor cigányok letelepítése. — Az állategészségügyi viszonyok rendezetlensége — mondotta. — évenként huszonöt-harmincmillió pengő kárt okoz A kóbor cigányok okozzák a legtöbb bajt. Ahol ezek megfordulnak, ott a sertéseknek nyolcvan százaléka, a többi állatnak pedig ötven százaléka megbetegszik. Az ebzárlat nem elég szigorú. Kerületében, ahol már három év óta van ebzárlat, huszonhét ember fekszik a Pasteur-intézetben. Határozati javaslata utasítani kéri a kormányt olyan törvényjavaslat beterjesztésére, amely a kóborcigányokat letelepíti. A törvényjavaslatot örömmel fogadja el a részletes vita alapjául, Jókai-Ihász Miklós. A javaslatnak nemcsak befelé van jelentősége, hanem kifelé is, mert a külföld bizalmát megerősíti állatállományunkkal szemben. A törvényjavaslat egyes részleteivel foglalkozva azt hangoztatja, hogy főképp a veszett állatokra vonatkozólag kell a legszigorúbb rendszabályokat életbeléptetei. A javaslatot elfogadja. Ezután az elnöklő Puky Endre bemutatja a miniszterelnök átiratát, a berni vasútügyi egyezmények becikkelyezéséről. Majd napirendi indítványt tesz, hogy a képviselőház holnap délelőtt tíz órakor töltse be a megüresedett bizottsági tagságokat, aztán folytassa az állategészségügyi törvény vitáját. A köztisztviselők védelmében. A napirendhez szólva Kray István báró a tisztviselők nevében válaszol Gaal Gaszton tegnapi beszédére, amely jóhiszemű volt ugyan, de nem volt igazságos, mert a magyar tisztviselők mindig megmutatták, hogy hivatások magaslatán állanak. Amíg más államokban a tisztviselők meg nem engedett eszközökkel harcoltak anyagi eszközük megjavításáért, addig nálunk ilyesmik sohasem fordultak elő. Elítélendő, ha a köztisztviselőik ügyével kapcsolatban a menekült köztisztviselőket szidják és úgy állítják be a dolgot, mintha ők lennének a bajok okozói. A köztisztviselők hazafiassággal viselik sorsukat és ezért őket csak elismerés illeti. Ezután az interpellációkra kerül a sor. Lovászy özvegyének nyugdíja. Az interpelláló Gál Jenő volt, aki Lovászy Mártan özvegyének nyugdíja ügyében intézett kérdést a külügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez. — Lovászy — úgymond — hét és fél éven át szolgálta a vármegyét, később Károly kiirály kultuszminiszterré nevezte ki. Amikor állásától megvált, nyugdíjat folyósítottak számára. 1919-ben külügyminiszter lett, lemondása után pedig 1919 decemberéig kiutalták nyugdíját. Nem értett egyet Lovászy politikájával, itt azonban arról van szó, hogy egy magyar közhivatalnok özvegye éhezik. A közigazgatási bíróság kötelezte a külügyminisztériumot, hogy hozzon új határozatot Lovászy nyugdíjának folyósítása érdekében. A külügyminisztérium azonban anélkül, hogy új határozatot hozott volna, értesítette Lovászyt, hogy mivel két törvényszék előtt ügyei vannak, nyugdíja kérdésében intézkedés nem tehető. A külügyminiszter szerint Lovászynénak nem jár nyugdíj. Walkó Lajos külügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a Ház engedelmével a pénzügyminiszter helyett is ő felel az interpellációra. Lovászy 1886-tól 1893-ig állott Bács-bodrog megye szolgálatában, azután huszonöt évig nem teljesített szolgálatot, majd 1918 végén két hónapig tagja volt a kormánynak. Nyugdíját, miután 1919 augusztus közepétől augusztus végéig ismét tagja volt a kormánynak, 1920 végéig megkapta egy 1918 decemberében tartott minisztertanács határozata alapján. 1920 végén azonban megszüntették nyugdíjának fizetését, mert külföldre utazott. Öt évi távolléte után a közigazgatási bíróság új határozat hozatalára kötelezte a kormányt A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint, ha valaki külföldre utazik, az első három évre ideiglenesen szüntetik meg nyugdíját, azután azonban véglegesen és újra csak akkor folyósítják, ha rendkívüli körülmények teszik ezt megokolná. Lovászy Ilen azonban büntető eljárás volt folyamatban, így tehát egy miniszter sem vállalhatta a felelősséget nyugdíjának folyósításáért, özvegyének csak akkor járna nyugdíj, ha a nyugdíjas állapotban halt volna meg. A kormány szigorúan betartotta a törvényt, tehát válaszának tudomásul vételét kéri. Gál Jenő viszonválaszában azt mondja, hogy éppen az ellenkezője áll annak, amit a külügyminiszter mond. A közigazgatási bíróság ítéletében benne van, hogy Lovászy nyugdíjigénye nem szűnt meg. Az özvegy kénytelen lesz bíróság elé vinni a kérdést. A Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi, mire az elnök az ülést fél három órakor bezárja.