Budapesti Hírlap, 1928. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

4 5. Annak eldöntését, hog­y elitéltre (terheltre) nézve fennállanak-e a jelen eli határozásomban meghatározott feltéte­lek, az 1921. évi május hónap 18-án kelt elhatározásom F. pontja szerinti ke­gyelmi tanácsokra bízom. Esetleg felmerülő kételyek esetén, külö­nösen pedig a kizáró okul szolgáló közve­­vedelmesség kérdésében a honvédelmi mi­niszter dönt, aki jelen elhatározásom he­lyes végrehajtása felett a felügyeleti jogot gyakorolja. Felhatalmazom a honvédelmi minisztert arra is, hogy a többi fentebb megjelölt elő­feltételek fenforgása esetén kivételesen a kegyelmi tanács elé utalhassa azoknak az egyéneknek ügyét is, kik bűncselekményü­ket ugyan az 1—3. pontokban megjelölt időpont után, de még az 1920. év folyamán követték el. 6. Megengedem továbbá, hogy a ke­gyelmi tanács javaslata alapján közvetetle­­nül külön kegyelmi javaslatok legyenek elém terjeszthetők az oly egyénekre vonat­kozóan, akik 1920. évi március hónap 1-je előtt követték el bűncselekményüket, de a­kikre nézve a jelen elhatározásomban meg­határozott összes feltételek nem forognak ugyan fenn, azonban az illetők, tekintettel a körülményekre, rendkívüli kegyelemre méltók. A POLITIKA HÍREI. Horthy Miklós kormányzó­ságának évfordulója a képviselőházban. Holnap lesz nyolcadik évfordulója an­nak, hogy nagybányai vitéz Horthy Mik­lóst az első magyar nemzetgyűlés 1920. március 1-én Magyarország kormányzó­jává választotta. A képviselőház holnapi ülésének megnyitásakor Zsitvay Tibor ház­elnök az elnöki enunciációk során meg fog emlékezni erről a nevezetes napról és egyben felhatalmazást fog kérni a Háztól, hogy ebből az alkalomból a képviselőház üdvözletét tolmácsolhassa az ország kor­mányzója előtt. Úgy értesülünk hogy a holnapi ülésen teljes számban kívánnak résztvenni a képviselőház tagjai, hogy már megjelené­sükkel is dokumentálják ragaszkodásukat, hűségüket és szeretetüket Magyarország kormányzója iránt. Zsitvay Tibor, a kép­viselőház elnöke ugyancsak még a holnapi nap folyamán alkalmat fog keresni arra, hogy az államfőnél személyesen is tolmá­csolhassa az országgyűlés alsóházának tiszteletét. A Bethlen István erős debreceni beszámolója. Nemrégiben megírtuk, hogy Bethlen Ist­ván gróf március 3-án választókerületébe, Debrecen városába utazik, hogy ott a külső és belső politikai helyzetről választó­­közönsége előtt beszámolót mondjon. Az egységes párt vezetősége részéről Dukai-Takács Géza országgyűlési képvi­selő, a párt háznagya a napokban Debre­cenbe utazott és ott Hadházy Zsigmond főispánnal tanácskozásokat folytatott a mi­niszterelnök fogadásáról és a beszámoló­ról. Értesülésünk szerint a miniszterelnök feleségével, Bethlen Margit grófnővel együtt szombaton délután két órakor indul, mert Bethlen grófnő még szombaton este a Re­formátus Templom Egyesület felkérésére felolvasást tart. Bethlen grófnőt a debre­ceni nőegyesületek, élükön a MANSz-szal fogják fogadni és úgy tudjuk, hogy előadá­sára már napokkal ezelőtt az összes jegyek elkeltek. A kormányelnököt az egységes párt ré­tzéről több képviselő és felsőházi tag kíséri le, így többek között Farkas Ele­mér, Kálmán István, Péntek Pál, Tamássy József Petrovics György­, Brandt Vilmos, Gál Mihály, Herczegh Béla, Tóth Károly, Dukai-Takács Géza, Jékey Sándor, Hoff­er László, N­éjj Imre, Vojnich Miklós báró, Szepessy Géza, Madarassy Gábor, Jókay- Ihász Miklós, Szinnyei-Merse Jenő, Simon András sokorópátkai Szabó István, Zeöke Antal, Kuna P. András. A kormányelnök és felesége a város hí­res ötös fogatán hajtat be a főispánhoz, aki teát ad tiszteletükre. Este hét órakor tartja meg felolvasását Bethlen grófnő a debreceni Kálvin-Ház javára. Vacsorára Baltazár püspök látja vendégül Bethlen István grófot és feleségét. Vasárnap reggel a főispánnál villásreg­­geli lesz a kormányelnök és kísérete szá­mára, majd délelőtt tizenegy órakor az Aranybika-szálló nagytermében mondja el Bethlen István gróf beszámolóját. A be­számoló gyűlést Szentpéteri-Kun Béla egye­­tem­i tanár, a helybeli egységes párt elnöke nyitja meg. A beszédet lakoma követi. A miniszterelnök délután öt órakor tér vissza kíséretével együtt a fővárosba. Budapesti Hírlap i&m msrcius t. fw. p.7 Pótválasztás lesz a szigetvári kerületben. A Barla-Szabó József lemondásával meg­üresedett szigetvári választókerületben ma reggel mindenütt megkezdődött a szavazás. Négy jelölt indult, mindannyian egységes­párti programmal Délelőtt tizenegy órakor a szavazatok ál­lása a következő volt: Nádosy Elek 2236, Nicsovics Vazul dr. 1199, Kelemen István 812, Fekecs Vendel 529. Délután egy órakor már nyilvánvaló volt, hogy a legtöbb­ szava­­zatot Nádosy földbirtokos fogja kapni. Este kilenc órakor a szavazást a legtöbb község­ben lezárták, de az eredményt csak holnap hirdetik ki. A szavazatok utolsó állása a kö­vetkező volt: Nádosy Elek 5258, Nicsovics Vazul 2212, Kelemen István 2391, Fekecs Vendel 1041. A mostani számarány mellett bizonyosra vehető, hogy Nádosy és Nicsovics között pótválasztásra kerül a sor. Az agrárblokk első tanácskozása. Az egységes párt gazdaképviselői nem­régiben elhatározták Farkasfalvi Farkas Géza kérdésére, hogy a mezőgazdasági vo­natkozású problémák megtárgyalására külön is össze fognak jönni, hogy így megbeszéljék a magyar agrárkérdések ügyében való állás­­foglalásukat. Ez az úgynevezett agrárblokk ma délután tartotta első összejövetelét az Esterházy­ utcai klubhelyiségben, melyen mintegy hatvanan jelentek meg a párt gazdatagjai közül Jelen­­ voltak Mayer János földművelésügyi minisz­ter, Schandl Károly és Sztranyavszky Sán­­­­dor államtitkárok is és az agrárképviselők­­ közül kis-, közép- és nagybirtokosok egyfor­mán. A gazdaképviselők közös állásfoglalásán­­ak szükségességéről Farkas Géza képviselő szólott, majd Mayer János földművelésügyi miniszter ismertette tárcájának költségveté­sét, amelyhez többen szólottak hozzá, mind­annyian részletesen kifejtve a gazdatársada­lom egyes kívánságait. Az értekezleten ké­sőbb megjelent Herrmann Miksa kereskede­lemügyi miniszter is, aki éppen ma volt soros miniszterként kijelölve a pártklubba és a vita folyamán ő is felszólalt. Az értekezleten elhangzott felszólalásokról, mivel kimondták a tanácskozásra a titkosságot, bővebb rész­letek nem szivárogtak ki. Megkérdeztük az értekezlet után Mayer János földművelésügyi minisztert a tanácsko­zások jelentőségéről, ald úgy nyilatkozott, hogy a mai értekezleten mindössze tárcájá­nak költségvetését ismertette azok előtt a képviselők előtt, akik elsősorban érdeklődnek a mezőgazdasági termelés kérdéseiről és elé­jük tárta az általa tervbe vett beruházásokat és intézkedéseket is. Megemlítette, hogy sür­gettek a képviselők egyes intézkedéseket is, amelyekre vonatkozóan ő ígéretet is tett. Bizottsági ülések. A képviselőház kérvényi bizottsága már­cius 2-án délelőtt 11 órakor ülést tart, me­lyen a feliratok és kérvények első sorjegy­­zékét tárgyalja. A képviselőhöz napló-bíráló bizottsága március 1-én, csütörtökön délelőtt 11 óra­kor tart ülést. Napirenden a képviselőhöz február 24-én tartott 134. ülésének napló­jába állítólag becsúszott hibák kiigazítása szerepel. Le kell telepíteni a kóbor cigányokat Az állategészségügyi javaslat tárgyalása. — Frühwirth­ Mátyás állat­egészségügyi propagandát, Jókay-Ihász Miklós az állatexport foko­zását követelte. — Kray István báró a tisztviselők védelmében. A képviselőház mai ülése* A képviselőház mai ülésén az állategész­ségügyi javaslatot tárgyalták. A szocialista Malasits Géza után a kereszténypárt részé­ről Frühwirth Mátyás foglalkozott hosszan és részletesen a javaslattal,­ amelyet elfo­gadott. Beszéde során két határozati javas­latot is terjesztett be, amelyek szerint, az ebadóból befolyó összegeket ember­védelmi­ célokra is fordítsák és másrészt indítsanak propagandát az állati fertőző betegségek­kel szemben való védekezés céljából. Utána az agrárpártról Reischl Richárd beszélt, felvetve a kóbor­ cigányok problémáját, a­kik elsősorban terjesztik az állatbetegsé­geket. Határozati javaslatban kérte a kor­mányt, hogy terjesszenek be törvényjavas­latot a kóbor­ cigányok letelepítéséről. Az egységespárti Jókay-Ihász Miklós, a mai ülés utolsó szónoka, ugyancsak a legszigo­rúbb rendszabályok életbeléptetését sür­gette. A napirend tárgyalásánál Kray István báró védelmébe vette Gaal Gaston tegnapi támadásával szemben a tisztviselői kart, a­kik mindig megmutatták, hogy helyzetük magaslatán állanak. Rámutatott, hogy pél­dául nálunk meg nem engedett eszközök­kel sohasem harcoltak — úgy, mint a­­kül­földön, — anyagi viszonyaik javításáért. Kray István báró felszólalását általános he­lyeslés kísérte a kormánypadokról. Hosszú idő óta a mai nap volt az első a szerdák közül, amikor csak egy inter­pelláció hangzott el, még­pedig a demok­rata Gál Jenő kérte Lovászy Márton öz­vegye nyugdíjának folyósítását. Kérdésére Walkó Lajos külügyminiszter válaszolt, aki szerint, mivel három éven túl tartózkodott külföldön Lovászy Márton, a nyugdíjtör­vény értelmében nyugdíját elvesztette és így felesége nem élvezhet utána özvegyi nyug­díjat. Gál Jenő nem, a Ház ellenben a vá­laszt tudom­ásul vette. Az ülés lefolyása. A képviselőiház mai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Zsitvay Ti­bor elnök. Napirend szerint a numerusz klauzusz módosításáról szóló törvényja­vaslat harmadszori olvasása következett, ami után az elnök bejelentette, hogy a tör­vényjavaslatot átteszik a felsőházhoz. Ez­zel áttértek az állategészségügyi javaslat tárgyalására, amelyhez elsőnek Malasits Géza szól hozzá, aki az ebkérdés rende­zését sürgeti, mert az ebzárlat nem oldja meg a veszettség súlyos kérdését. Frühwirth Mátyás a következő felszó­laló, aki a javaslatot az utolsó időknek egyik legaktuálisabb és legfontosabb tör­vényjavaslatának mondja. Helyes módon rendezi az állategészségügyet, amely sok­kal jobban lesz megvédve, mint a falusi emberek egészsége. Annyi állatunk pusztul el gondatlanság és tudatlanság miatt, hogy ennek értéke majdnem meghaladja külke­reskedelmi forgalmunk értékét. A többter­melést tehát az állatállomány megmentésé-­­ vel lehet elérni. Állatállományunk nem szaporodik, de folyton csökken. A barom­fi- és a tojásexportban tervzerütlenség van, ami nagy károkat okoz a nemzetgaz­daságban. Az államnak ezen a téren tenni­való valn. Helyes, hogy a törvény­­javaslat a törvényhatóságok kezéből kiveszi az intézkedési jogot, hogy mely községnek kelljen állatorvost'' talanja és azt a miniszter a saját kezébe veszi. A népnevelési propaganda. A nép szegénységét és nyomorúságát részben a mételykór okozza, amely álla­taink javarészét elpusztítja. Helyesek a törvény ama rendelkezései, amelyek a mé­telykór ellen való küzdelemre vonatkoz­nak. Fontos az állategészségügy a gyer­mekegészségügy szempontjából is, mert a tüdővészes gyermekek huszonhat százaléka a tej útján a tehenektől kapja meg a tüdő­­vészt Indítványozza, hogy a Ház utasítsa a földművelésügyi minisztert, tegye lehe­tővé, hogy az eba­dóból származó jövedel­meket ne csupán állategészségügyi célokra, hanem emberegészségügyi feladatokra is föl lehessen használni. Határozati ja­vaslatot terjeszt be, amely szerint a Ház utasítja a földmivelési minisztert hogy földmivesnépünk fölvilágosítása céljából az állategészségügyi törvény rendelkezéseit, a fertőző betegségek ellen való védekezés esz­­közeit, az állatgyógyítás és az első segít­ségnyújtás módjait vándorelőadások, film­előadások, népszerű nyomtatványok útján terjessze a mezőgazdasági lakosság között. A rituális állatvágás állatkínzás. Elmondta, hogy a bizottság egyhangúan elfogadta azt az indítványát, hogy az ál­latorvosi kart államosítsák. Egy másik in­dítványa a kábítással való állatvágásra vo­natkozik. A sertéseknél valóságos háború van. Ezt az állatkínzást a vágóhídon sem szabad megengedni. Münchenben jól be­vált az állatölésnek az a módja, hogy egy­szerű pisztollyal szöget lőnek az állat fe­jébe. Ez ellen különösen a zsidóság tilta­kozik, amelynek rituális szokásaival ez nem fér össze. Kötelességünk ezt a vallási meggyőződést tiszteletben tartani, de­­mün­cheni példára) az állatoknak csak olyan százalékát szabadjon zsidó rítus szerint kábítás szerint leölni, amilyen százalékban azon a vidéken a zsidó lakosság él. Ná­lunk csináljuk meg úgy, hogy a zsidók maguk mondják meg, hogy mennyi állatra van szükségük. A törvényjavaslatot elfo­gadja. Frühwirth beszéde után, amelyet he­lyeslés, éljenzés és taps fogadott, Reischl Richard szólalt fel. A kóbor­ cigányok letelepítése. — Az állategészségügyi viszonyok ren­dezetlensége — mondotta. — évenként hu­szonöt-harmincmillió pengő kárt okoz A kóbor cigányok okozzák a legtöbb bajt. Ahol ezek megfordulnak, ott a sertéseknek nyolcvan százaléka, a többi állatnak pe­dig ötven százaléka megbetegszik. Az eb­zárlat nem elég szigorú. Kerületében, ahol már három év óta van ebzárlat, huszonhét ember fekszik a Pasteur-intézetben. Hatá­rozati javaslata utasítani kéri a kormányt olyan törvényjavaslat beterjesztésére, a­mely a kóborcigányokat letelepíti. A törvényjavaslatot örömmel fogadja el a részletes vita alapjául, Jókai-Ihász Miklós. A javaslatnak nem­­csak befelé van jelentősége, hanem kifelé is, mert a külföld bizalmát megerősíti ál­latállományunkkal szemben. A törvényja­­vaslat egyes részleteivel foglalkozva azt hangoztatja, hogy főképp a veszett álla­tokra vonatkozólag kell a legszigorúbb rendszabályokat életbeléptetei. A javasla­­tot elfogadja. Ezután az elnöklő Puky Endre bemu­tatja a miniszterelnök átiratát, a berni vasútügyi egyezmények becikkelyezéséről. Majd napirendi indítványt tesz, hogy a képviselőház holnap délelőtt tíz órakor töltse be a megüresedett bizottsági tagsá­gokat, aztán folytassa az állategészségügyi törvény vitáját. A köztisztviselők védelmében. A napirendhez szólva Kray István báró a tisztviselők nevében válaszol­ Gaal Gasz­­ton tegnapi beszédére, amely jóhiszemű volt ugyan, de nem volt igazságos, mert a magyar tisztviselők mindig megmutatták, hogy hivatások magaslatán állanak. Amíg más államokban a tisztviselők meg nem engedett eszközökkel harcoltak anyagi esz­közük megjavításáért, addig nálunk ilyes­mik sohasem fordultak elő. Elítélendő, ha a köztisztviselőik ügyével kapcsolatban a menekült köztisztviselőket szidják és úgy állítják be a dolgot, mintha ők lennének a bajok okozói. A köztisztviselők hazafiasság­gal viselik sorsukat és ezért őket csak el­ismerés illeti. Ezután az interpellációkra kerül a sor. Lovászy özvegyének nyugdíja. Az interpelláló Gál Jenő volt, aki Lová­­szy Márta­n özvegyének nyugdíja ügyében intézett kérdést a külügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez. —­ Lovászy — úgymond — hét és fél éven át szolgálta a vármegyét, később Károly kiirály kultuszminiszterré nevezte ki. Amikor állásától megvált, nyugdíjat folyósítottak számára. 1919-ben külügy­miniszter lett, lemondása után pedig 1919 decemberéig kiutalták nyugdíját. Nem ér­tett egyet Lovászy politikájával, itt azon­ban arról van szó, hogy egy magyar köz­­hivatalnok özvegye éhezik. A közigazga­tási bíróság kötelezte a külügyminisztériu­mot, hogy hozzon új határozatot Lovászy nyugdíjának folyósítása érdekében. A kül­ügyminisztérium azonban anélkül, hogy új határozatot hozott volna, értesítette Lovászyt, hogy mivel két törvényszék előtt ügyei vannak, nyugdíja kérdésében intéz­kedés nem tehető. A külügyminiszter szerint Lovászynénak nem jár nyugdíj. Walkó Lajos külügyminiszter válaszá­ban kijelenti, hogy a Ház engedelmével a pénzügyminiszter helyett is ő felel az in­terpellációra. Lovászy 1886-tól 1893-ig ál­lott Bács-bodrog megye szolgálatában, az­után huszonöt évig nem teljesített szolgá­latot, majd 1918 végén két hónapig tagja volt a kormánynak. Nyugdíját, miután 1919 augusztus közepétől augusztus végéig ismét tagja volt a kormánynak, 1920 vé­géig megkapta egy 1918 decemberében tar­tott minisztertanács határozata alapján. 1920 végén azonban megszüntették nyug­díjának fizetését, mert külföldre utazott. Öt évi távolléte után a közigazgatási bíró­ság új határozat hozatalára kötelezte a kormányt A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint, ha valaki külföldre utazik, az első három évre ideiglenesen szüntetik meg nyugdíját, azután azonban véglegesen és újra csak akkor folyósítják, ha rendkívüli körülmények teszik ezt megokolná. Lová­szy Ilen azonban büntető eljárás volt fo­lyamatban, így tehát egy miniszter sem vállalhatta a felelősséget nyugdíjának fo­lyósításáért, özvegyének csak akkor járna nyugdíj, ha a nyugdíjas állapotban halt volna meg. A kormány szigorúan betar­totta a törvényt, tehát válaszának tudo­másul vételét kéri. Gál Jenő viszonválaszában azt mondja, hogy éppen az ellenkezője áll annak, amit a külügyminiszter mond. A közigazgatási bíróság ítéletében benne van, hogy Lová­szy nyugdíjigénye nem szűnt meg. Az öz­vegy kénytelen lesz bíróság elé vinni a kérdést. A Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi, mire az elnök az ülést fél három órakor bezárja.

Next