Budapesti Hírlap, 1928. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-31 / 75. szám
10 színház, zene ________________ Hannibal. Bemutató a Vígszínházban. A világhódító amerikanizmus az óceánrepülők mellett muzsikusait és íróit is sorompóba küldi a vén Európában. Egy ilyen kedvelt amerikai író szólal meg ma este a Vígszínházban. Robert Emmet Sherwood egy nagy newyorki élclapnak, a „Life”-nek szerkesztője. ,,The Road to Rome” rím alatt aratott ott nagy sikert Hannibállal foglalkozó szatirikus darabjával. A darab meséje: Hannibal „ante portás” áll diadalmas hadseregével. A gőgös rómaiak halálra ijednek a félelmes, zseniális karthagói vezértől, ki Cannae mellett fölényes taktikával verte meg elébeküldött hadseregüket. A szenátus Fabiust nevezi ki diktátorrá, aki kapkodva igyekszik a rendelkezésére álló két légióval a reménytelen ellenállást megszervezni. Amytist, a diktátor unatkozó, szép, fiatal feleségét megejti az istenített karthágói vezér nimbusza és menekülés ürügye alatt táborába lopódzik. Ott elfogják, mint kémet és ki akarják végezni. De a ravasz, érzéki asszony behálózza a nagy karthágói vezért, szeretőjévé lesz és megzavarja a fejét. Kétséget önt bele céljai, önmaga iránt s végül is reáveszi, hogy álljon el a Rómába leendő bevonulástól. Hannibal habozik, de mikor a rómaiak békeküldöttsége megérkezik, Capua alá vezényli elégedetlen hadseregét. Rövidre fogva ez történik a darabban. A színházlátogató bátran lemondhat a fáradságról, hogy nekilásson és tanulmányozza Hannibal egyéniségét és a pún háborúkat, mielőtt egy estéjét az újdonság megismerésének szenteli. Nem történelmi színdarab ez. Csak egy mulatságos karikatúra. Nem is históriai, hanem emberi karikatúra. Sherwoodot azonban régen megelőzte e zsánerben Shaw. A szerző ugyan tiltakozott ellene, hogy őt mint Shaw utánzót tekintsék. Pedig hát mindenkinek ez lesz az első gondolata, amint pár dialógust hall a darabból. A „Caesar és Kleopatra” szelleme kísért itt mindvégig, „Monna Vanná”-val felhígítva. Ugyanaz a cél: történelmi figurákon át kicsúfolni a mindig, mindenkor és mindenütt egyforma örök embert. Lehántani az emberekről a tógát és tunikát és a szemébe koccantani: ismerlek szép maszk! Ember vagy, olyan ember voltál, mint mi ma s amilyen lesz a holnapi ember ... Sherwood ugyanazt teszi, mint néhány mai író, aki frakkba bujtatta Hamletet s nemsokára modern esti ruhába öltözteti Don Juant és társaságát. Ezeket a rómaiakat viszont azonnal, vagy’ felvonásonként át lehetne öltöztetni frakkba, szmokingba s akkor is nyugodtan vallhatnák ezeket az elveket, amelyeket vallanak s maradhatnának azok, akik: gyönge emberek. Emberek, akiket Sherwood örökegynek lát. Amytis — a szerző szerint — modern hisztérika, örök nő,, aki unja a politizáló, nagy feladatokra törő férjet és szerelmet akar tőle is, szerelmet akar Hannibáltól, az udvarlótól is, akit csakúgy le akar húzni a szerelem fülledt légkörébe, mint a férjét. Ez az asszony nem tűri, hogy Hannibal fanatikusa maradjon nagy tervének, melynek kivitelére apja Baal isten szobra előtt megeskette, hogy" leverhesse Rómát. Nem Róma megmentése jár a fejében, hiszen, az első felvonásban, szinte ujjong, hogy’ jönnek a vad, kegyetlen, nőket legázoló karthágóiak, mert „legalább lesz egy kis változatosság az unalmas életben”. Az eszménytelen asszony ez, akinek a nyers ösztönélet a célja. Róma életét is ilyenné szeretne tenni, a maga görög vérével. Valami kis „filozófia”-féle abban cseng ki szavaiból, hogy küzd a háború ellen, amely szerinte mindig céltalan. Persze, elfelejti, hogy Róma nagyon is tudta, milyen fontos célt szolgálnak háborúi, hogy’ Róma élete éppen a háború volt! Hannibal alakja is de- ■ valválódik Sherwood tollán keresztül. Ez az ember volt az ókor egyik legtüneményesebb hadvezére. Fanatikus karthágói, Róma ősellensége. Ebijén a beállításban igazi célja nincs, győzelmeinek nem látja sok értelmét s végül az asszony hatása alatt enerválódik. Lehetne tehát a mai, asszonyuralmat nyögő európai férfi karikatúrája is. Fabius majdnem bohózati alak. A vak férj örökké egyforma gúnyos rajza. Tehát alig tekinthetjük történelmi karikatúrának a Hannibált. Mert csak az az igazi karikatúra, amely valamilyen igazságot fejez ki jellegzetes torzításban. A karikatúra annál hatásosabb, minél bravúrosabban fejezi ki a valót, derűtkeltő túlzással. Itt pedig szó sincs történelmi alapról, hiszen a Capua alá vonulás egy kissé mégis csak az eldöglött elefántokon, s a leolvadt hadseregen, meg az otthoni karthagóiak széthúzásán múlt . . . Shaw mégis csak másképpen csinálta ezt. Az ő, korokat átfogó, szellemes, vitriolos, torz bölcsesége művésziesebb görbe tükör. Viszont Sherwood közvetetlenebb, közelebb tud férkőzni a mai közönséghez, mondanivalóját igen ügyesen ülteti át a modern komédia talajába. Ezért lehetett nagy hatása Amerikában és ezért fognak sokan nálunk is elmulatni azon a szellemeskedésen, mely a mai élet problémáival zsonglőrködik néhány ezer évvel ezelőtt élt emberek ajkán keresztül. Nevetni fognak a cselédkérdés megoldhatatlanságán töprenkedő római matrónán és Amytist nagyon ismerősnek fogja találni Fabiussal egyetemben a mai kor. A Vígszínház nem végzett hiábavaló munkát az amerikai író bemutatásával és igen jó színpadi munkát produkált az előadásban. (Talán csak a karikírozás túlzott voltán kellett volna itt-ott enyhíteni. Néha kevesebb többet jelent ezen a téren.) A kiváló együttes mindent elkövetett a siker érdekében. Hannibált Somlai Arthur játszotta. Nem élt a karikírozás eszközeivel, férfias, lelkes alakot teremtett, nem hősies torzképet. Ezért kissé ki is esett felfogása a keretből, mert a többi főszereplő inkább új karikírozás hangján beszélt és játszott. Titkos Ilona, a színház vendége teljesen a modern vígjáték szellemébe illeszkedett. Közvetetlen volt, a ma színeit alkalmazta, mulatságos is volt, lehet, hogy a szerző éppen ilyennek gondolta el Amytisét. Fabius diktátort Góth Sándor a maga kedves, mindig hatásos módján rajzolta élclapi figurává. Az öreg római matróna szerepében igen jó alakot adott Gyöngyössy Erzsi. Hannibal öcscsét Rajnai Gábor nagyon kedvesen, de kissé eltúlzott komikummal ábrázolta. Kürti József, Mály Gerő (jóízű ókori zsoldos őrmester), Bércei és még néhányan egészítették ki a gondos együttest. A közönség jól mulatott és kedvezően fogadta az amerikai író darabját, Makay Ödön. Bdmfestivbrus 1925 március ST. fil. * (Solness építőmester.) Az Ibsen-ciklus negyedik előadásán az északi írófejedelem egyik legpoétikusabb alkotása került a közönség elé. Ebben a művében nagy, tiszta magasságokban jár már Ibsen. Az új generáció és a régi nemzedék örök drámája sír fel Solnessben. Wangel Hilda az ifjúság előre, magasba kergető hangja, a jövő megtestesülése. A norvég költő a maga kései lelki virágzását, utolsó nagy fellobbanását sírta bele ebbe az alakba, talán ez a leglíraibb húr a hangszerén. A szimbólum emelkedettsége és meleg szépsége beleömlik itt emberi vérébe és ezért kap meg vele ma is bennünket. Solness útját az oromra majdnem minden teleérzésű ember megteszi, bukása is mélyen emberi, belénkmarkol ez a kemény sorstragédia. Solnessek mindig voltak, ma is vannak és mindig lesznek, alakjának meglátása és gyönyörű vonalbafogása egyik legszebb igazolása Ibsen kivételes nagyságának. Ódry Árpád Solness építőmestere a kiváló színész egyik leglelkesebb művészmunkája. Bensőséges meleg fűti át ezt az elgondolást, a férfilélek utolsó, nagy lendülete sugározza át minden szavát. Bajor Gizi Wangel Hildája méltó ehhez a Solnesshez. A gondtalan és szinte kegyetlenségig merész ifjúságot állítja szembe a hányó lélek füzével és ezzel feszíti elpattanásig az érzések húrozatát. Solnessné csatavesztésének elégiája finoman csendült ki Vizváni Mariska gondos, szép játékában. Mihályi, Nagy Adorján s a többiek stílusosan egészítették ki az igen jó együttest. A telt ház ezúttal is sűrű tapsokkal adózott Ibsen nagy szellemének. (Myn.) * (Operai est.) Dittersdorf vígoperája, a „Doktor és a patikus“ előadását ma részben új növendék szereplőkkel ismételték meg a Zeneművészeti Főiskolában. Próbáld Beatrix intelligenciáról és színészi tehetségről tett tanúságot. Darvas Ibolya üde, meleg szopránhangjával és értelmes frazírozásával aratott sikert. Nagy tetszést keltett Sebők Stefi világos, könnyű koloratúrszopránja és temperamentumos játéka is. * (A Rose-Marie főpróbája.) A Király Színházat péntek este az utolsó helyig megtöltötte a Rose-Marie nyilvános főpróbájának közönsége, amely a mindvégig mulatságos szövegű, ropogós muzsikájú látványosságot nagy tetszéssel fogadta. Sok tapsban és újrázásban volt részük a szereplőknek, főleg Biller Irénnek, Ellyn Glenn amerikai táncosnőnek, Orosz Vilmosnak, Vadig Hanának és Rátkai Mártonnak. A fényesen kiállított újdonságnak szombaton lesz a bemutató előadása. * (Az „Olympia“ első jubileuma.) Molnár Ferenc pompás vígjátékot, az Olympiad, amelynek minden eddigi előadására elővételben keltek el a jegyek, április 2-án, játssza huszonötödször a Magyar Színház. * (Dalest) S. Gervay Erzsi mai dalestéje alkalmából előkelő közönség szállta meg a Zeneművészeti Főiskola termét. A művésznő átható erejű, nagyterjedelmű hangon, biztos muzikalitással és fejlett zenei kultúrával adta elő értékes műsorát. Stílusérzéke ésértelmes, finom frazírozása élvezetessé tette az előadott Schubert-dalokat, éppen úgy, mint a magyar szerzők kompozícióit. Nagy sikert aratott Bókay János és Kerntler finom, hangulatos dalaival, valamint a Kern—Molnár-féle Daloskertből kiválasztott régi magyar énekekkel is. * (Szirmai Imre verssel köszönti Pálmay Ilkát.) Ragyogó képe lesz szombaton este a Népszínház nézőterének: Pálmay Ilka művészetének régi hódolói, tisztes öregurak plasztronos díszben, matrónák régi fekete selyemruháikban jelennek meg azon a búcsúestén, amelyet a primadonna kollégái rendeznek, minden jegy elkelt az ünnepi előadásra, amelyen tizenkét primadonna lép föl. Szirmai Imre alkalmi verset írt, amely elmés kapcsolatban sorolja fel Pálmay Ilka leghíresebb szerepeit, valóságos, rímes szemlét tartva a magyar daljáték elmúlt félszázadán. A verset maga a szerző mondja el. * (Tehetségvédelmi hangverseny.) A főváros iskolán kívüli népművelési bizottsága vasárnap délután öt órakor rendezi a Vígadóban II. tehetségvédelmi hangversenyét. Közreműködnek: Gyulai Elemér, Bányoczky Erzsi, Fischer Anni, Hauser Endre, Szarvas Klári, Waldmann Kató, Ludwig György, Szakmáry Magda, Fekete Pál, Stokker József és a Szervánszky-vonósnégyes. Belépődíj 80 fillértől 3 pengőig. IRODALOM,MŰVÉSZET * (Angol művészek kiállítását tervezik Budapesten.) Londonból jelentik. Azon az estén, amelyet a „St. Johns Wood Art Society“ rendezett Zichy Rubido báró londoni magyar követ tiszteletére, az a terv merült fel, hogy az angol művészek rendezzenek kiállítást Budapesten. Az eszme megvalósítására több kiváló angol festőművész legközelebb lépéseket fog tenni. Sir Dicksee, a művészegyesület elnöke, meleg köszönetet mondott Zichy’Rubidonak a magyar művészetről tartott előadásáért, hangoztatva, hogy a magyar nép sok nagyszerű alkotással gyarapította az emberiség szellemi kincseit. Az estét hangverseny zárta be, amelyen Rónay Kálmán hegedűművész és több kitűnő angol muzsikus szerepelt. Az angolok lelkesen éltették Magyarországot. * (A Tamás-Galéria) állandó kiállításának keretében Csók, Iványi-Grünwald, Koszta, Mednyánszky, Réti, Rudnay, Szüle, Tornyai, Vaszary’ és Zemplényi műveit mutatja be. A kiállításon (Akadémia utca 8.) a legkiválóbb magyar grafikusok is szerepelnek eredeti rézkarcokkal. * (A Zichy-kiállítás.) A Szépművészeti Múzeum grafikai termében rendezett Zichy-kiállítás a jövő héten zárul. Megtekinthető még március 31., április 1. és 2-án 10-től fél 2 óráig. Utána Dürer halálának négyszázéves fordulójára a művész grafikai munkáiból rendez kiállítást a múzeum. Ez a kiállítás április 7-én nyílik meg. * (A Dürer-ünnepségek és a Fővárosi Könyvtár.) Dürer halálának 400 éves fordulóján a Fővárosi Könyvtár magyar és német nyelven egy Dürer-bibliográfiát adott ki, amelyet a magyar névre is nagy dicsőséget jelentő halhatatlan mester emlékének szentelt. A kiadvány első részében a 113 címből álló magyar Dürer-irodalom található külön csoportosított származási irodalommal, a második részben pedig a művészre vonatkzó különböző szempontból soportosított legjelesebb külföldi munkák jegyzéke foglal helyet 75 címmel. A kiadványnak különös jelentőséget ad, hogy a gazdag gyűjtés anyaga majdnem teljes számban a könyvtár gyűjteményeiben található és a kutatók számára állandóan rendelkezésre áll. A munkából a Fővárosi Házinyomdában külön magyar és német díszes borítólappal ellátott példányok készültek, amelyekkel a könyvtár a nürnbergi Dürer-kiállításon is részt vesz. * (Fray Luis de Léon spanyol költő emlékezete a Szent István-akadémián.) A Szent István-akadémia III. osztálya pénteken délután tartotta Bodics Ferenc elnöklése mellett a Szent István Társulat kistermében rendes havi felolvasó ülését. Bodics Ferenc elnöki megnyitójában elparentálta az osztály elhúnyt tagját, Bársony Istvánt. A felolvasó ülés első tárgya Radványi Kálmán szerkesztő székfoglalója: A fened magyarok című hangulatos elbeszélése volt. Bodics Ferenc meleg szavakkal üdvözölte "az új tagot és kérte, hogy továbbra is tartsa meg tiszta irodalmi magyarságát. Igyekezzék kerülni azt a nyelvet, amely a kabarék és bárok nyelvezete lett s amely tulajdonképpen tolvajnyelvvé süllyesztette a szép magyar nyelvet. Minden író és költő kötelessége, hogy régi magyar íróink nyelvét és hagyományát ápolja és átvegye. Ezután következett Körösy Albin egyetemi tanár előadása Fray Luis de Léon spanyol misztikus költőről, akinek 400 éves jubileumát most ünnepli nagy ünnepségek keretében Spanyolország. Fray Luis a salamancai egyetem tárnára volt s egyben kitűnő tudós és költő, ő volt a XV. század legnagyobb spanyol költője. Teológiai tanaiért sokat ült börtönben, de 1571-ben négy és fél évi fogság után teljes elégtételt szolgáltattak neki és visszahelyezték katedrájára. „A tökéletes feleség“ című munkája az egész világ irodalmának egyik büszkesége. Negyven halhatatlan verset írt a kiváló költő s a versek közül Körösy Albin sokat magyarra fordított és így megismertette azokat a magyar közönséggel is. Egyik legújabb kiváló fordí. tását: „A falusi élet“ című gyönyörű spanyol verset fel is olvasta az emlékbeszéd keretében a közönség rendkívül nagy tét, széle mellett. A felolvasó ülés utolsó programmpontja Sík Sándor r. tag Antenna című verse volt, amely mélységével, erejével magával ragadta a közönséget. Az előkelő és nagyszámú közönség soraiban ott láttuk a spanyol követség képviseletében Don José Galiarte Girbal tiszteletbeli főkonzult, nemkülönben Don Jesus del Encio követ,ségi tanácsost. * (Nánásy László dr.) orvos: Az öngyilkosság therápiája címmel érdekes előadást tart kedden délután fél 4 órakor az Urániában. * &i « Vasárnap d. u. fél 4-kor DYBUK mérsékelt helyárakkal U) Színház a színházak heti műsora. m. kár Opera (7) Nemzeti (3. V,8) Kamara (V24, s481 Vii (3,'*» M gyn. (3, 8) Város (3, Vi«› Király (3. Н/.») Főv. Operett ̇%4, 8) Belvárosi CM, (Jj Színház 9) Tér. Szinpad C'jd, V,5) Szombat Holt - szigete bérletszün.| Lilla A férfi szive | — Hannibál Olympia Csókon sz. vőleg | — Rose Marie (el.) Zenebona Nászéjszaka Számom elősz. | A diéta stb . — Süt a nap — Vénleányok | — A templom egere| Trojka | Húzd rá Jonny | — Éva grófnő Zen bona A gazdag lány Oybukov érmekeladás Vasárnap este Parsifal (6 ó.) a) sor. 24 Szibéria — F.szevir —• Hannibal Olympia Bob herceg Rose Marie Zenebona NászéjszakaSzimum A diéta stb Nemier Színház. Szombat éjjel Pálmay Ilka emlékelőadás. Előadások. A Társadalomtudományi Társaság pénteken este a Közgazdasági Egyetem földszinti nagy előadótermében előadóülést tartott, amelyen Hornyánszky Gyula dr. elnökölt. Az ülés előadója Laky Dezső műegy. tanár nem jelenhetett meg, emiatt előadásán, Magyarország népessége eloszlásának társadalomgazdasági tényezői“ címmel Szadeczky-Kardos Tibor olvasta fel. Hangverseny. Rózsavölgyi hangversenyei. Brailowsky Alexander Chopin-estje ma, március 21-én. V., félnyolc. Fehér Ilona hegedűestje ma, márc. 31. 7., félkilenc.