Budapesti Hírlap, 1928. április (48. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-26 / 95. szám

B®8 április 28. (95. sz.) Budapesti Hírlap HÁT MAJD IMÁDKOZUNK — mondja Risztics édesanyja, akinek fia ismét az óceán átrepülésére készül Risztics János útitársa Dillenz Lili bécsi színésznő Beszélgetés a világhírű aviatikus családjával BERLIN, ápr. 25. (A Budapesti Hírlap távirata.) Risz­­tics János újabb óceánrepü­lési terveiről a legkülönbözőbb hírek vannak forgalom­ban. Több berlini lap azt írja, hogy lim­iter, aki — mint ismeretes — a Junkers­­műveknél van alkalmazva, már a legköze­lebbi napokban megkísérli az Atlanti Óceán átrepülését, még­pedig Dillenz Lili bécsi színésznő kíséretében. Beavatott kö­rökből szerzett információnk szerint ezek a híresztelések egyelőre még nagyon is koraiak. Tény ugyan, hogy Risztics és Dillenz Lili múlt évi sikertelen vállalko­zásuk után most újból meg akarják kísé­relni az Atlanti Óceán átrepülését, még­pedig Baldonnelből startolva, a terv kü­szöbönálló keresztülviteléről azonban egy­előre szó sincs. Dillenz Lili már hetek óta tárgyal a Junicers-művek igazgatóságával egy egymotoros szárazföldi repülőgép megvásárlása ügyében, az utóbbi napok­ban azonban nehézségek merültek fel, úgy, hogy a tárgyalások egyelőre nem sok eredménnyel kecsegtetnek. Riszticsék vál­lalkozásának keresztülvitelére a legköze­lebbi hónapokban ily körülmények között aligha kerül sor. Néhány berlini lap azt is tudni véli, hogy az új óceánrepülésben Riszticsen és Dimenz Lilin kívül Loose pilóta is részt­­vesz, aki szintén megkísérelte már egyszer az óceán átrepülését. A berlini sajtó egyébként nem tartja helyénvalónak, hogy Riszticsék most induljanak útnak, amikor Kohl kapitánynak és társainak vállalko­zása még nem ért véget. Riszticsék sikere sokkal valószínűbb lenne, ha megvárnák a Bremen utasainak viszaérkezését, akiktől számukra igen fontos információkat kap­hatnának a Bremen óceáni útján szerzett tapasztalatokról. „A papám átrepüli az óceánt“ Látogatás Risztics családjánál hogy lelkesedtek! Junkers professzor, az öreg úr indulás előtt megcsókolta, sőt össze-vissza­­csókolta Janit. S amikor visszatért a sikerte­len útról, sírt. Junkers professzor sírt. Nagy szó! — Nekünk nem írt újabb tervéről, — teszi BUDAPEST VI! ERZSÉBET KÖRÚT a.A távirattal a kezünkben bekopogtattunk Risztics János szüleinek lakásán. A hírneves magyar aviatikus nővére, Risztics Ilona fo­gad. A hír közlésekor ijedten szívéhez kap, de mér­is mosolyog. — Istenem, meglep a Mr. — mondja só­hajtva •— ámbár elő voltunk rá készülve. Jani mondta Bécsben, hogy valószínűleg áp­rilis végén útnak indul. A múlt hónapban találkoztam vele. Akkor azonban még nem tudta, hogy melyik géppel megy. Az Euró­pával, vagy vízigéppel, a Z­. 1220-al. Akkor meg is írták a lapok. Hol is vannak? Iga­zán ... alig tudok magamhoz térni a meg­lepetéstől. Ne higgje, nem félek, hiszen tu­dom, hogy ez elkerülhetetlen. Jani nekiindul­t útnak minden bizonnyal. Azt mondta, ez már most kötelessége a hazájával szemben, Junkere professzorral szemben és önmagával szemben. Risztics utolsó sikereire tereljük a szót. Az időrekordra. Szelíd mosoly érte a kö­szöneté . Nagyon szép volt. Nagy öröm volt. Pénzt ugyan nem kapott Jani, mert nem május elseje előtt érte el a rekordot, pedig a díj elnyerésének ez volt a határideje és ő negyedikén repült, de felejthetetlen az er­kölcsi siker. A minisztérium légügyi osztá­lya apának üdvözlő levelet küldött. Nagyon meleghangú, szép levelet. A polgármester is üdvözölte és kint elárasztották a szeretettel és lelkesedéssel. Virágot megmondhatatlan mennyiséget kapott. De egyéb ajándékot is. Bőrruhát, távcsövet a­­Zeiss-művektől, csoko­ládét olyan sokat, a gyerekek még most is azt szopogatják. Fényképek, levelek kerülnek az asztalra. Az egyiken nagy csoport. Loose, Böhlné, Kohl, Hühnefeld . . . — Ez a csoport már odaát van, — szakítja meg a fénykép alakjainak bemutatását. — Csak Loose maradt le. Szegény, mindig le­marad. Most a jobboldali csoporton volna a sor — teszi hozzá sóhajtva. Középein áll Risz­­tics, azután Edzard és felesége, szélén Kni­ckerbocker, a Hirst-konsem sajtóembere. Már egész fényképhalom tornyosul az asztalon. — Nézze, ezt a tipikus fölvételt. A képen Risztics felesége virágot tép a kertben és férjének adja. — Ennek a képnek az volt a fölírása: Frau Risztics gibt die letzte Blume ihres Gartens ihrem Mann vor dem Abreise. Szen­timentális kép. Az amerikaiak már másvá­gású emberek. Látja, ez amerikai fölvétel. Itt gondtalan, nevető fiatalember Jani­ Sports­mann. Az amerikainak nevető arc kell, a né­metnek holdfényes melancholia. De azért na­gyon derék emberek a németek. Látta volna. A Bremenen nem repülhetnek Newyorkba a repülők WASHINGTON, ápr. 25. Lake St. Ágnesbe távirat érkezett Creenly Islandből, amely szerint a Bremen utasai feladtak minden reményt arra, hogy a Bre­menen folytassák útjukat Newyork felé, mi­vel az a jégterület, amelyre a Bremennel le­szálltak, puha és így onnan nem tudtak star­tolni. A repülők ezért azzal a repülővel hagyják el Greenly Islandet, amellyel Bal­chen és Fitzmaurice őrnagy érkeztek Greenly Islandbe. Reed szenátor az amerikai szenátusban in­dítványt nyújtott be, hogy a Bremen utasai­nak a repülő érdemkeresztet adományozzák. Ez az Egyesült Államokban a legnagyobb kitüntetés. Amikor Lindbergh ezredes visz­­szatért óceáni repülőútjáról, Coolidge elnök sajátkezűleg tűzte mellére a repülő érdem­­keresztet. Bennet meghalt ki gépét, amely időnként teljesen felbillent, úgyhogy talpállványa az égnek állott. Midőn végre elérte a Spitzbergákat s leszállott a jégre, a repülőgép közvetlenül egy rianás mel­lett állott meg s kis híja, hogy bele nem zu­hant a vízbe. Wilkins az egész utat rendkívül primitív segédeszközökkel tette meg, úgyhogy teljesítménye valósággal csodának mondható. Mágneses iránytűjén kívül csupán egy nap­­iránytű volt vele, valamint néhány egészen primitív spitzbergai térkép. A rossz térkép ellenére is alig nyolcvan kilométerrel tévesz­tette el célját, Kingsbayt. A repülőgép Kingsbaytől d­élre szállott le, Wilkins kapi­tány most Kingsbayben fogja bevárni Nobile expedícióját, amellyel közölni fogja észak­sarki tapasztalatait. Tromsö norvégiai kikötővárosból tegnap már i­tnaik indult a Spitzbergák felé a Mina norvég gőzös, amely fedélzetére fogja venni Wilkins kapitányt és útitársát, Eylsont. A QUEBEC, ápr. 25. Bennett repülő, aki Baldheimel együtt pótalkatrészeket akart vinni Greenly Is­­landre, tüdőgyulladásban megbetegedett és meghalt. Emlékoszlop Bremen repülőinek LONDON, ápr. 25. Montreali jelentések szerint Greenly Is­land szigetén terméskőből épült hatalmas emlékoszlopot fognak felállítani azon a he­lyen, ahol a Bremen leszállott. Az emlékmű örök időkre hirdetni fogja a német pilóták dicsőségét. Byrd és Lindbergh elindultak NEW YORK, ápr. 25.. Miután Byrd kapitány, az Atlanti-óceán egyik átrepülője már tegnap reggel útnak indult repülőgépével, hogy Quebecbe menjen a német pilóták üdvözlésére, tegnap délután Lindbergh is elindult a mitchelfieldi repülő­térről. Lindbergh egy utast is visz magával, a newyorki Rockefeller-intézet egyik orvosát, aki meg fogja vizsgálni a tüdőgyulladásban megbetegedett Bennett pilóta állapotát. A Rockefeller-intézet különleges szérumot készí­tett, amelyet az intézet egyik orvosa visz Lindbergh repülőgépén Quebecbe. Az orvosi segítség, mint ezt egy másik táv­irat hírül adja, elkésett, mert Bennett meg­halt. Beszámoló Wilkins kapitány útjáról BERLIN, ápr. 25. A Lokalanzeiger Stockholm jelentése sze­rint Wilkins kapitány, az Északi sark átre­pülője a következő részleteket közli útjáról: Sehol sem talált új szárazföldet, sem az állati élet megnyilvánulásának bármely jelét. L­co­­bardtól 200 mérföldnyire északra teljes sö­tétségbe került s csupán annyit látott, hogy alatta nyílt tenger húzódik. Néhány percre észrevett két hegycsúcsot is, az óriási vihar­ban azonban rövidesen ezek is eltűntek szemei elől. A tomboló hóvihar erős próbának tette hozzá kis szünet után. — De nem is szokott terveiről írni. „Hogy mik a terveim, — írja akárhány­szor, — azt az újságokból úgyis tudjátok, sokszor talán hamarább, mint jó magam ...“ — Tudja Isten, hogy van, de bármilyen nagy titokban is akarnak tartani valamit, mégis kiszivárog. Indiszkrétek az emberek. Ezért ugyan legkevésbé tehetne Jani szemre­hányást valakinek, mert az ő famíliájában is található egy felette indiszkrét személyiség. A Milánka, Jani kis ötéves fia. Tudja, leg­utóbb is, amikor még senkinek sem akarták megmondani, hogy az óceáni útra készülnek, Milánka volt az áruló. Látta, hogy Loose meg Jani és egy mérnök a térképet bújják, a távolságot mérik s hallotta, hogy az útról be­szélgetnek, nagy büszkén újságolta a szom­szédoknak : — Mein Papa wird dem Ocean überflie­gen. Nyílik az ajtó, Risztics János édesanyja lép a szobába. — Mama, tudja mi újság? Jani indul Ame­rikába! Jani édesanyja ugyancsak a szívéhez kap. — Istenem, Istenem ... — mondja halkan. — Már m­ost! Hiszen még amazok sem ver­gődtek zöld ágra. A Bremen!... És rossz idő van. Miért nem vár még? Várná meg azokat... De csakhamar megnyugszik. A gyerme­kükért már eddig is sokat aggódott anyák tü­relmével. Mi még beszélgetünk erről-arról, az édesanyja szótlanul, maga elé néz. Ki tudja, milyen messze? Ajka körül szomorkás mo­soly fénylik. Végül így sóhajt fel: — Hát majd imádkozunk ... M. I. A RÁDIÓN egymaga mos! Rádiómnál nagymosás. Öröm, vidám kacagás Beáztatni, kifőzni,­­ semmi más. Szórakozás a Rádión-mosás! +1.­­BÜTTER JÓZSEF SZAPPARBIAR-OLAJIPAR H. két vakmerő pilóta ezen a hajón utazik Nor­végiába. Tekintettel arra, hogy az időjárás rendkívül kedvezőtlen, egyelőre még teljesen bizonytalan, mennyi ideig fog tartani, amíg a hajó eléri a Spitzbergákat. A Spitzbergák lakossága a legnagyobb szeretettel gondosko­dik arról, hogy elviselhetővé tegye a pilóták­nak a Spitzbergákon való tartózkodást. A két pilóta egész nap pihen s esténkint kár­tyajátékkal szórakozik. A Spitzbergákra köz­ben tömegével érkeznek az üdvözlő távira­tok. Szerencsekívánatait fejezte ki a norvég király is. A norvég lakosság ünnepies fogad­tatásra készül. NEW YORK, ápr. 25.. Az amerikai földrajzi társaság Wilkins sarki repülőnek a Morse-aranyérmet adomá­nyozta. Az érmet akkor nyújtják át Wil­­kinsnek, ha majd visszatér Newyorkba. Nobile tábornok Berlinben BERLIN, ápr. 25. Nobile tábornok a pomerániai Stolpból jö­vet tegnap este Berlinbe érkezett, ahol kü­lönböző hivatalos látogatásokat fog tenni. Vele van az Italia léghajó többi tisztje is, akikkel Nobile május első napjaiban indul el északsarki expedíciós útjára. A berlini pálya­udvaron az olasz követség tagjai fogadták az Itália utasait. Nagy tömegekben vonultak fel a berlini olasz kolónia tagjai is, akik a tá­bornokot és útitársait lelkes ünneplésben ré­szesítették. Lezuhant a legnagyobb francia hidroplán PÁRIZS, ápr. 25. A st. nazaire-i öbölben ma délben lezuhant egy Góliát-hidroplán, a francia haditengeré­szet egyik legnagyobb gépe. A repülőgép négy utasa közül hárman könnyebb sebesülé­seket szenvedtek, míg a negyedik a tengerbe fulladt. Az igazságügyminiszter az országos jogászgyűlés feladatáról A miniszter nyilatkozata Holnap, csütörtökön délelőtt kezdődik az Akadémiában az országos jogászgyűlés, me­lyen részt vesz az ország jogásztársadalmának minden rétege. A gyűlés elnöke Nagy Ferenc ny. miniszter és a kormányt Beöthy Pál igaz­ságügyminiszter képviseli, aki maga is felszó­lal, mindjárt a gyűlés elején. — Az országos gyűlés jelentőségéről és céljáról az igazság­ügyminiszter a Budapesti Hírlap munkatársa előtt a következő kijelentéseket tette: — A kiegyezés után mindjárt megkezdőd­tek az első­ országos jogászgyűlés előkészü­letei és az országos gyűlést állandósították avégből, hogy a törvényhozást tájékoztassa és a jogi reformok szükségességének érzetét általánosítsa. — A jogászgyűlés — mely nemcsak az ügyvédek, hanem az összes jogi szakemberek részvételével főjjük le, tehát a bírókéval az közjegyzőkével is,­­ az az általános hely, ahol Magyarország egész jogásztársadalma egyesül. A gyűlés tulajdonképpen csak pro­pagáló alakulat, azonban rá kell mutatni arra, hogy egészen a háború kitöréséig az ország jogi intézményekkel való berendezése tekintetében hervadhatatlan érdemeket szere­zett. A gyűlés tárgyai: Magánjog, polgári perjog, hiteljog, büntetőjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog.

Next