Budapesti Hírlap, 1928. július (48. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-07 / 152. szám

14 KÖZGAZDASÁG. ' ———— A mezőgazdasági hitel, a tulajdon, a jelzálogjog és a telekkönyv védelme Hadik János gróf tanulmánya A földreform likvidálását szabályozó tör­vényjavaslat, amely most van tárgyalás alatt az országgyűlésen, élénken foglalkoztatja az egész gazdatársadalmat. A Gazdák Propa­ganda Szövetsége külön bizottságot küldött ki azzal a megbizással, hogy tanulmányozva a törvényjavaslatot, tegye közzé vizsgálódá­sának eredményét. A Szövetség munkája egy részének eredményét már közzétette. Most Hadik János gróf bocsátott közre egy rövid tanulmányt, amelyben a mezőgazdasági hitel szemszögéből foglalkozik a javaslatnak egyik szakaszával. Ezt az alkalmat felhasználja arra is, hogy összefoglalja annak a munkás­ságának eredményét, amelyet a mezőgazda­­sági hitel megszerzéséhez szükséges előfel­tételek biztosítása céljából kifejtett. A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1925. évi XVIII. törvénycikknek — mondja Hadik János gróf tanulmánya — Van egy intézkedése, amely úgy szól, hogy az árverésen eladott ingatlan árverési jegyző­könyvének a földmívelési miniszterhez való felterjesztésétől számított harminc nap alatt, a miniszter nyilatkozni köteles az állami elő­vásárlási jog gyakorlásáról és az alatt az idő alatt ha jogával él, a vételárat is lefizetni tartozik a telekkönyvi hatóságnál. Ez az in­tézkedés a jelzálogos hitelezők érdekét volt hivatva megvédeni. Nevezetesen így biztosí­tottnak látszott, hogy az árverés útján tör­tént birtokértékesítés záros határidő alatt befejezést nyer és a hitelezők hozzájutnak a pénzükhöz. Igen ám, de nem változtatta meg ez a törvény a földreformtörvénynek egy másik szakaszát, amely jogot adott az OFB-nek arra, hogy az árverési vétel per­­fektuálásától is megtagadhatja a hozzájáru­lását. Ennek a hibának kiküszöbölése érdeké­ben indított akciót Hadik János gróf, amely a mezőgazdasági hitelről szóló 1925. évi XV. törvénycikkben végre eredményre is veizetett. Ez a törvény ugyanis kimondotta, hogy amikor árverési vételről van szó és a földmívelési miniszter elővásárlási jogával nem élt, az árverési vétel keresztülviteléhez nem szükséges az OFB hozzájárulását ki­kérni. Ez a tételes szabály kétségkívül meg­javította a mezőgazdasági hitel megszerzésé­nek előfeltételeit. A gazdák kérésére még 1925-ben törvény­­javaslatot terjesztett az igazságügyminisz­ter a parlament elé, amely az agrárhitel előfel­tételeinek biztosítása érdekében úgy intézke­dett, hogy az OFB-nek minden előtte folyó ügyben, ahol megváltásról van szó, a jövőben ki kell mondania, hogy a megváltási eljárást a szóbanforgó birtokra egészben, vagy rész­­ben befejezettnek nyilvánítja. Ennek a hatá­rozatnak alapján azután a telekkönyvben föl­jegyzendő, hogy a birtok, vagy annak meg­jelölt része állami megváltás alá egyáltalán, vagy a megállapított mértéken felül nem vonható. Ez az intézkedés így alkalmas lett volna arra, hogy a külföldi tőkét megnyug­tassa a felől, hogy az a föld,­ amelynek telek­könyvében ilyen följegyzés van, nincs kitéve újabb földreformeljárásnak és hogy arra te­hát kölcsönt adni lehet. A javaslat tárgya­lása során azonban olyan módosítást vettek a törvény szövegébe, hogy a mentesítési eljá­rás befejezését tartalmazó OFB-nyilatkozat csak a konkrét megváltási eljárásra vonatko­zik, vagyis, hogy új megváltási eljárás meg­indításának lehetősége, valamint veszedelme tovább is megmarad. Ezt a hibát csak a végrehajtási eljárás során lehetett ismét ki­igazítani, amelynek kiküzdésére irányuló ak­ciót szintén Hadik János gróf vezette. A most tárgyalás alatt álló javaslatnak a kilencedik szakaszát látja Hadik János gróf ismét olyannak, amely káros, sőt veszedelmes a mezőgazdasági hitelfeltételek szempontjá­ból. Ez a szakasz arról intézkedik, hogy meg­váltás esetében a telekkönyvi hatóságok az OFB ítélete, vagy egyéb rendelkezése alapján a megváltott ingatlanrészt újonnan nyitott telekkönyvi betétbe minden külön megkeresés nélkül is tehermentesen lejegyezzék. A meg­­okolás úgy magyarázza a javaslatnak ezt a szabályát, hogy a terhek átvitele mellőzhető, hiszen a koronaértékre szóló adósságok elér­téktelenedtek, valorizációnak helye nincs és ha a hitelező követelése ér is valamit, arra elég fedezetet nyújt az adósnak az az ingat­lanrésze, amit meghagytak neki. Ezzel az ál­lásfoglalással szemben Hadik János gróf arra utal, hogy a javaslat rendelkezése elsősorban is felborítja a telekkönyv iránti bizalmat. El­lenkezik a javaslat a földreform törvénnyel is, amely a tehermentes leírást csak a megvál­tási ár befizetése vagy letétbehelyezése eseté­ben­ engedi meg. Nem számol a javaslat azzal sem, hogy sok olyan „háborús , szerzemény“ címen való megváltás történt, ahol a birtok tanyáját néhány holddal meghagyták a régi tulajdonosnak, nehogy annak értékével is ter­heljék az új birtokosokat. Ebben az esetben, ha megtörténik az elvett ingatlanok tehermen­tes leírása és az új birtokosok részére új telek­könyvekbe való átvezetése, akkor sem a hite­lezők, sem pedig a tulajdonos érdekei nem lesznek megvédve. Azzal sem számol a javas­lat, hogy nemcsak régi koronatartozások ter­helik a megváltott földeket, hanem külföldi valutákban és pengőben bekebelezett terhek is. A hitelezők joggal éltek abban a hitben, hogy követelésükért az egész ingatlan felel. Ettől a biztosítéktól most megfosztani őket nem lehet. Ellenkezik Hadik János véleménye szerint a javaslatnak ez az intézkedése a jel­zálogról alkotott törvény rendelkezéseivel, va­lamint a parlament elé terjesztett magánjogi kódex alapelveivel is. Nem lehet — Hadik tanulmányának okfej­tése szerint — jogi alapelveket elejteni és a mezőgazdasági hitel megszerzésének feltételeit nehezíteni, politikai szempontokból. Kétség­telen ugyanis, hogy a javaslatnak ez a sza­kasza ilyen meggondolásokon nyugszik, hi­szen megokulása is ezt mondja: „folyamatos és állandó ellenőrző hatósági tevékenységre t. i. az OFB működésére szükség van azért, hogy az a földbirtoknak úgyszólván minden megmozdulását figyelemmel kísérje és meg­okolt esetben a kérdéses ügyletekbe hatéko­nyan beavatkozzék.“ Ez ellen a politikum ellen, fejezi be tanul­mányát Hadik János gróf, meg kell vívni a harcot, mert az telekkönyveink jogi biztossá­gának megsemmisítésére irányul. — Vissza a szövetkezeti önsegély forrá­saihoz. A miskolckörnyéki Hangyaszövet­kezetek legutóbb Miskolcon értekezletet tar­tottak, amelyen a kiküldöttek egyhangúlag a szövetkezeti alaptőke növelésének szükséges­sége mellett döntöttek. Ez a határozat méltó válasz azoknak, akik az állami üzletrészjegy­zés miatt unosuntalan támadják a szövetkeze­teket. Az értekezleten megjelent kiküldöttek, különösen pedig .Ujj Jenő (Mezőcsát), Far­kas Elek (Gönc), Marozs Sándor (Prügy) és Kruppka Né­tusz (Hódoscsépány) lelkes szavakkal méltatták a Hangya-szövetkezetek működésének rendkívül nagy fontosságát s ki­emelték annak szükségét, hogy a szövetkeze­tek alaptőkéjét megerősítve, ezek az intézmé­nyek még nagyobb erővel vehessék fel a küz­delmet a földmívelő nép erkölcsi és anyagi ér­dekeinek védelmében. Érveléseiket magáévá tette az egész értekezlet s a jelen volt 65 szö­vetkezeti kiküldött fogadalmat tett amellett, hogy apostolai lesznek az alaptőkegyűjtési mozgalomnak, amelyet azonnal megindítanak, mert erre most, a nyár folyamán, amikor nyitva állanak a kereseti lehetőségek, nyílik a legkedvezőbb alkalom. Minden kiküldött han­goztatta, hogy a szövetkezetek függetlenségét vissza kell szerezni és szabadulni kell a drága idegen tőkétől. Valamennyien annak a remé­­ nyüknek adtak kifejezést, hogy a mozgalom­nak meg lesz a kívánt sikere, ha a szövetke­zetek hivatott vezetői és az eszme őszinte hívei az ügy fontosságához mért apostoli buzgalom­mal portáról-portára járva, fogják az alap­tőkeemelés toborzó munkáját elvégezni. A mis­­kolcvidéki szövetkezetek lelkes elhatározása bizonyára magával ragadja az agrárszövetke­zetek összes zászlóaljait s az egész vonalon megindul az a munka, amely biztosítja a Han­gya-szövetkezetek minden idegen befolyástól ment önállóságát, a mezőgazdasági termelés fokozását s az értékesítési mizériák megszű­nését. "— Újabb magyar kölcsön kibocsátása Amerikában. Newyorkból jelentik: New­­yorkban ma bocsátják nyilvános jegyzésre a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank aranykötvénykölcsönét 3.400.000 dollár összértékben, 7 százalékos kamatozással, 35 évi törlesztésre, 95 és feles kibocsátási árfolyam mellett. A kölcsön teljes összegé­ben Debrecen városának jut. (M. T. I.) — Országos vásárok. Országos vásárokat július 8-tól 15-ig a következő helyeken tart­ják meg: Július 8., vasárnap:­ Alberti, Cséfa, Jász­­dózsa, Mezőberény. Július 9., hétfő: Bony­­hád, Dobrád, Eger, Fehérgyarmat, Felsőse­­gesd, Karcag, Lajosmizse, Somlóvásárhely, Bors, Zalabaksa. Július 10., kedd: Gáva, Ti­­szaluc. Július 11., szerda: Abaújszántó, Bala­­tonfüred, Mány. Július 12., csütörtök: Ede­­lény, Hajdúhatház, Mezőkövesd, Havi. Július 13., péntek: Csenger, Diósviszló, Gyula, Osztiffyasszonyfa, Zalaszentgrott. Július 14., szombat: Gyula, Hódmezővásárhely,­­ Löwenstein és Magyarország. Érde­kes kapocs fűzte a tragikus véget ért bele a nagybankárt és nagyiparost Magyarország­hoz. Konszernjének teljhatalmú vezérigaz­gatója Szarvasy magyar mérnök, aki az öngyilkos Lőwensteinnak joibbkeze volt. Lőwenstein egyébként Magyarországon csupán a Sárvári Műselyemgyár Részvény­­társaságnál volt érdekelve, mert ez az üzem, amely valamikor 1500 munkással dolgozott, a Tubice magyarországi telepe volt. Másfél évvel ezelőtt azonban ez a gyár is beszüntette a termelést és azóta Lőwen­steinnak semmiféle összeköttetése nem volt a magyar piaccal.­­ Drágulnak a járadékok a bécsi pia­con. A bécsi értéktőzsdén az utolsó napok­ban álló­ndő és egyre növekvő csendes ke­reslet mutatkozik az összes járadéktípusok iránt, amely ezeknek árfolyamát már eddig is mintegy tíz százalékkal növelte. A vásárlásokat csupán néhány cég bonyolítja le és ezek is igyekeznek a kapható tétele­ket minden feltűnés nélkül felszívni. Né­hány csoportban már áruhiány is mutat­kozik és érdekes, hogy a fokozott kereslet az összes típusokat teljesen egyforma szín­vonalra emelte, holott még rövid idővel ezelőtt 20—30 százalékos értékkülönbözet állott fenn az egyes járadékkategóriák között. — Oroszország külkereskedelme. Moszkvai távirati szerint Oroszország külkereskedelme októbertől áprilisig a következőképpen ala­kult: Első helyen áll a mérlegben Németor­szág, amely 95,5 millió rubel értékű árust vá­sárolt és 145 millió értéket adott el az oro­szoknak. Második Anglia, amely 67.2 milliót importált Oroszországból és 25.5 milliót ex­portált. Harmadik helyen állanak az Egye­­süllt­ Álla­mok, 1.7 milliónyi behozatallal és 67.8 millió rubel értékű kivitellel.­­ Kényszeregyezségi ügyek. A budapesti törvényszék­­ma a következő ,cégek ellen indí­tott kényszeregyezségi eljárást: Hartmann Károly budapesti (Király-utca 98.) cég, Izsá­­kovits és Fiai budapesti (Király-utca 3.) cég és tagjai Izsákovits Juda, Izsákovits Árpád és Ernő budapesti lakosok, Chászár Géza budapesti (Margit­ körút 32.) üveg- és porcel­­lánkereskedő, Ehrlich kályhagyár rt. buda­pesti (Dohány­ utca 6.) cég ellen. Budapesti Hírlap 1928 Július 7. 1152. sz.) A budapesti értéktőzsde hivatalos jegyzései pengőben Legutóbbi zárlat (I):l,. mai legkisebb (II), legnagyobb (III) és záró­árfolyamok (IV) Államadósság­ kötvények: W /s P. 1917 L II. lit. IV. 1913—1925— — •—— 6»/’s bk. I­V. 0.27 0.28 —0.27 VI-VII. 0.15 0.16 —0.16 554«/. II. Vll. 0.18— — — IV. 0.17 0.18 —0. 17 V.— — — — VIII. 0.17— — — Népsz. köt. .*■*— — — Kénysz. k. 52.—— — — Altruistai Záloglevelek és kölcsönkötvények: Belv. Tkp. 99 19.5 99 100 Egyes Főv— — — _ Kisbirtok— — — _ M. Ált. Tk— — — Agrárb.— — — — Földhitel *—— — — Jelzáloghitel—­­ —— — Leszám. B.— — — — Moktár— — — — Tp. K. Jb.— — — — Pesti Hazai— — — P. H. Közi— —­­— — Keresk. B.— — — — Fővárosi kölcsönkötvények: 1897. évi — — — 1903. évi — — — 1916. évi — — — 1918. évi — — — 1920. évi — — — Vasúti kötvények: Baszkért A 6.SO 6.6 — Beszkárt B 0,8 0.9 0.94 6.6 0.91 1 Bankok: Ang.-M. B. 89.2 .9.2 8M3 89.2 Atlantica 1.6 1.68 1.72 1.7 B. agrár 5.96 —5.96 5.1­6 Bp. iparb. 20— 200 Fabank 19.5— 19.5 19.5 Földh. B. 81.5 —81*5 81.5 Hazai 62.9 —62.5 62.5 Hermes 27.5 —27.5 *7.5 Általános 17— 17 17 Magy. Hitel 84. 5 8484.2 84.1 Ingatlan 190— 190 190 M.­Cseh lp.17.2— 17.2 17.2 Forgalmi 82.5 —82.5 82.5 Jelzálog— — — — Keresk. H. 75— 75 75 Leszámít. 92.1 92 92.2 92.1 Nemz­eti B.225.3— 225 225 Olasz Bank 76 75 77 76 Közp. Jelz. 5.86 5.5 Merkúr 20— 20 20 Nemzeti tp.— — — — Osztr. Hit.— — — — Keresk. B. 112 111 112 111.5 Wiener B. 21.7— — 21.7 Takarékpénztárak: Belvárosi Lipótvárosi Egy. F. T. Budai tp. Általános Moktár Hazai 80.8 — 79 20 100.591 214 ICO 100.5­­ 95 214 214.5 100.5 95 214 Biztosítók: I. Magy. B. Fonciére Pannónia Pátria 820 825 835_ 107­­11 120 —.1­41 40 825 109 120 42 Malmok: 1. 1L 32 — 38.5 — 10 .5 -39.5 — 12.6 — 2d — 17.5 m. 8288 11.2 39.5 12.5 Back-m. Bors.­M. Concord. Budapesti Gizella Hung. Pesti Vikt. 17.5­­­1» Transd. ““ — — Bányák és téglagyárak: 183 IV. 321­ 8 11.2 19.5 12.5 22 5 19 Bauxit Beo­esi­ni Borsodi Szentr. Cement Kohó Dräsche Magnezit Aszalt Ált. kösz. Kerámia Nagybát. Salgó Újlaki Urikányi 38 3 *2­ 394 223 33.5 — 38.2 33.2 35 *5 190 — 34 — 187 807 5­ 34 68.5 40 — 163.2 152.5 803 52 67.9 Cyclop építő 1-»5 “ Nyomdák: 809.5 53 * 34 68.6 40 1 4.5 .2.5 Athen. Franki. Pallas Steph. Wodian. 56.5 66 17.7 18.*5 60 17.8 36.5 64 16 18 60 34.2*5 187 36 803 62.5 34 68 40 152.Ő 12.5 36.5 62. 16 18 60 Vasművek, és gépgyárak: Csáky Bródi v. Gazd. g. Fegyvar Fémker. Ganz­ D. Ganz Vill. Györffy Hoffherr kaszab Kühne Láng Mág. Magy. ae. Belga fém Lámpa Mérleg Chaudoir Vegyipar Győri V. Pál ágy 1 Rima Rothm. Schuller Tendloff Vulkán Wörner 30 36.6 15 8.2 55 159.5 134 12.2 60­0.4 157.5 8.5 83 35.8 86.3 — 16 818 823.5 1­55 158 158.5 132 134 12.1 12.5 187 11.9 138 — 83 289 240 21 240 20.8 15 11.2 1­44.5 16.5 — — 104.6 104.8 105.2 43.5 11.5 44 37 11 5.7 14­­ 11.7 — 14.2 30 66 15 62* 85 158 1­09 12.8 60. 21 11.*7 137.5 8.6 13 240 20.81 11.5 43.5 16.5 105 37 11.7 5.7 14 Faipari vállalatok: Merkurfa 6.5— 6 6 Fournir— — — — Guttmann 21.5— — 21 Hazat fa— — — — Honi fa 13— 13 13 Lignum •“— — Nemz. fa— —■ Liebtig— — 4.14 Óra 136.5 136.5 138 136.6 Rézb. 10.6—10.5 10.5 Szlavón. 1.1 1.1 Unió NI.— "“* Zabola! Közlekedési vállalatok 1• Adria— _ _ Város! k­.­ 11 11.7 11.2 Búr •*7.5— 88 37.5 Déli v. 11.3— 11 11 MFTR 16.5—16.4 16.4 Levante 22.3 22 22.2 22 I. n.m. Miskolci V. 32.5­ 82.6 Nova 51.6 61.4 Államvas. 20.6 20.4 20.6 Tröszt 40.2 40 40.6 tv. 82.5 51.2 30.4 40.5 Cukorgyárak: Délcukor 109 107 108 1­07.5 Magy. Cuk. 166 164 166 166.5 Georgia 15­ 1 16 15.1 le Mezők. Cuk. — — — — Stümmer — — — — Élelmiszervállalatok: Óceán 2 — 2 2 Püspöki — — — — Villányi — — —­­Gáz- és villamossági vállalatok: Egyes. Izzó 107.25 105 106 106.5 Auar 50 — 10 80 Vasmegyei 50.6 — 30.6 30.5 Olajművek: Olaj - -3.4 8 4 Sörgyárak és szeszipari vállalatok: 151 151.2 152.9 151.5 90 175 92 176.5 9 — 250 249.3 11.3­­Részv. sör Tem. szesz For. sör Gschwindt Királysor Polgári sör Krausz sz. Pann. sör _ _ — Temesi sör — — —­­Szállodák és gyógyfürdők: Hungária — — — Égisz 63.5 63 Lukácaf. 27 *5 — 92 1769 250 11.5 63.5 27 90 175*5 249.5 11.5 63 27 Textilipari vállalatok: 15.2 15.1 Gyapjúm. Szövő K. Goldberger Győri tex. Jaguard Juta Karton Pamut Szegedi k. 46.5 81.5 72 24 41 72 15.2 15 46.5 81.5 73.4 21.5 40.2 16.2 15 46.5 46.5 81.5 72.5 24 40.2 Vegyipari vállalatok: Chinoin Danica Diana Spódium Flóra Műtrágya K.-Mur. Klotild Szénkén. Szikra Török *8.5_ _ 28 14— 14 14— 150 151 150— 25.8 25.8— — 17.6 17.6 58.2 52.6 53 52.8 16_ 76 75— — 15.1 15.1— _ 206 800 818 812 23— 23 23 Különféle vállalatok: Bóni— — _ Győri bőr— — — _ Brassói 41.7— 41.7 41.7 Dorogi g. 46 45 46.5 45 Dun. sert.— — — Papír . 34.7 —83.5 33 Felten— — — _ Hangya 44— 44 41 Német mg 19— 59 59 őstermelő— — — _ Gummi 130— 128 128 Tógazd. 36.7 —36.5 36.5 Vasúti for. 38.4 38.1 58.5 38.1 Telefon . 25— —25.5 Zagyvapt.— — — Értékpapírpiac, Budapest. A mai részvénytőzsdén valamivel kedve­zőbb volt az irányzat, mert egyrészt a bel­földi termés jelentések igen kecsegtető kilátá­sokról számoltak be, másrészt pedig a kül­földi tőzsdék megnyugvásáról szóló hírek is hozzájárultak a kedélyek lecsillapodásához. Úgy látszik, a Löwenstein-konszern tőkeerő­sebb tagjai át fogják venni az öngyilkos nagybankár értékpapír-tételeit és ezzel meg­­szűnik a nyugati tőzsdéken lezajló nagyará­nyú kényszereladások folytatódásának vesze­delme. A kétnapos tőzsdeszünetre való tekin­tettel a forgalom nagyon csekély volt és az átlagos árfolyam-színvonal a tegnapi zárlati szinttel szemben alig változott. A Szikra 16 pengővel drágult. A fix piacon teljes üzlettelenség uralkodott. A pénzpiacon kisebb feszültség mutatko­zott, mert az amerikai pénzkínálat csö­kkent és Németországban megdrágult a napi pénz­­kamathláb. Az utótőzsde tartott volt. Bécs, (júl. 6.) Az irányzat nyugodt volt. Zár­lat: Osztrák Hitel 59.75, Alpesi 40.75, Krupp 10.5, Poldiskohó 146.25, Rima 130.1, Waagner 8.05, Urikányi 191, Magyar Hofher 15, Magy. Cukor 206, O. Vasútforg­almi 52.5, Magyar Vasútforgalmi 47.25, Berlin, (júl. 6.) Az irányzat egyenetlen volt. Zárlat: 4 és fél százalékos m. áill. j. 31.75, 1914.és 26.1, 4 százalékos m. áv. jár. 28, 4 százalékos m. áll. k. 1910. 11.8, Budapest vár. k. 1914. 57.75, Festékipar 267, Gelsenkirchens 138.75, Harpenn 158.50, Laura kohó 74Vs, Ohrenstein 1183/v Phönni 53Vs, Rajnai barna­szén 296.5, Rajnai acél 152Vs, Schuck­ert 2041/«, Siemens H. 3611/», Glanzstoff 659. Prága, (júl. 6.) A forgalom szünetelt. Genf, (júl. 6.) Záróárfolyamok (zárójelben az előző zárlat): Magv. ált. kőszén (737.50) 736.50, Urikányi (139) 136.50, Nasici (163) —.—, Ofa (—.—) 125, Budapesti kölcsön 295. Frankfurt, (júl. 6.) Az esti tőzsdén a forga­lom igen csendes volt. Miután a nyári hóna­pokban szombati napokon szünetelni fog a hivatalos forgalom a német tőzsdéken, a mai esti tőzsde már a heti zárlat jegyében folyt le. Az áralakulás nagyjában tartott volt és az árváltozások egy százalékos keretet alig értek­ el. Csupán az elektromos részvények piacán volt élénkebb az üzleti forgalom. Záróárfolya­mok (zárójelben a déli berlini zárlat): Farben* Industrie (267) 267, Norddeutscher Laoyl

Next