Budapesti Hírlap, 1928. július (48. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-07 / 152. szám
14 KÖZGAZDASÁG. ' ———— A mezőgazdasági hitel, a tulajdon, a jelzálogjog és a telekkönyv védelme Hadik János gróf tanulmánya A földreform likvidálását szabályozó törvényjavaslat, amely most van tárgyalás alatt az országgyűlésen, élénken foglalkoztatja az egész gazdatársadalmat. A Gazdák Propaganda Szövetsége külön bizottságot küldött ki azzal a megbizással, hogy tanulmányozva a törvényjavaslatot, tegye közzé vizsgálódásának eredményét. A Szövetség munkája egy részének eredményét már közzétette. Most Hadik János gróf bocsátott közre egy rövid tanulmányt, amelyben a mezőgazdasági hitel szemszögéből foglalkozik a javaslatnak egyik szakaszával. Ezt az alkalmat felhasználja arra is, hogy összefoglalja annak a munkásságának eredményét, amelyet a mezőgazdasági hitel megszerzéséhez szükséges előfeltételek biztosítása céljából kifejtett. A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1925. évi XVIII. törvénycikknek — mondja Hadik János gróf tanulmánya — Van egy intézkedése, amely úgy szól, hogy az árverésen eladott ingatlan árverési jegyzőkönyvének a földmívelési miniszterhez való felterjesztésétől számított harminc nap alatt, a miniszter nyilatkozni köteles az állami elővásárlási jog gyakorlásáról és az alatt az idő alatt ha jogával él, a vételárat is lefizetni tartozik a telekkönyvi hatóságnál. Ez az intézkedés a jelzálogos hitelezők érdekét volt hivatva megvédeni. Nevezetesen így biztosítottnak látszott, hogy az árverés útján történt birtokértékesítés záros határidő alatt befejezést nyer és a hitelezők hozzájutnak a pénzükhöz. Igen ám, de nem változtatta meg ez a törvény a földreformtörvénynek egy másik szakaszát, amely jogot adott az OFB-nek arra, hogy az árverési vétel perfektuálásától is megtagadhatja a hozzájárulását. Ennek a hibának kiküszöbölése érdekében indított akciót Hadik János gróf, amely a mezőgazdasági hitelről szóló 1925. évi XV. törvénycikkben végre eredményre is veizetett. Ez a törvény ugyanis kimondotta, hogy amikor árverési vételről van szó és a földmívelési miniszter elővásárlási jogával nem élt, az árverési vétel keresztülviteléhez nem szükséges az OFB hozzájárulását kikérni. Ez a tételes szabály kétségkívül megjavította a mezőgazdasági hitel megszerzésének előfeltételeit. A gazdák kérésére még 1925-ben törvényjavaslatot terjesztett az igazságügyminiszter a parlament elé, amely az agrárhitel előfeltételeinek biztosítása érdekében úgy intézkedett, hogy az OFB-nek minden előtte folyó ügyben, ahol megváltásról van szó, a jövőben ki kell mondania, hogy a megváltási eljárást a szóbanforgó birtokra egészben, vagy részben befejezettnek nyilvánítja. Ennek a határozatnak alapján azután a telekkönyvben följegyzendő, hogy a birtok, vagy annak megjelölt része állami megváltás alá egyáltalán, vagy a megállapított mértéken felül nem vonható. Ez az intézkedés így alkalmas lett volna arra, hogy a külföldi tőkét megnyugtassa a felől, hogy az a föld, amelynek telekkönyvében ilyen följegyzés van, nincs kitéve újabb földreformeljárásnak és hogy arra tehát kölcsönt adni lehet. A javaslat tárgyalása során azonban olyan módosítást vettek a törvény szövegébe, hogy a mentesítési eljárás befejezését tartalmazó OFB-nyilatkozat csak a konkrét megváltási eljárásra vonatkozik, vagyis, hogy új megváltási eljárás megindításának lehetősége, valamint veszedelme tovább is megmarad. Ezt a hibát csak a végrehajtási eljárás során lehetett ismét kiigazítani, amelynek kiküzdésére irányuló akciót szintén Hadik János gróf vezette. A most tárgyalás alatt álló javaslatnak a kilencedik szakaszát látja Hadik János gróf ismét olyannak, amely káros, sőt veszedelmes a mezőgazdasági hitelfeltételek szempontjából. Ez a szakasz arról intézkedik, hogy megváltás esetében a telekkönyvi hatóságok az OFB ítélete, vagy egyéb rendelkezése alapján a megváltott ingatlanrészt újonnan nyitott telekkönyvi betétbe minden külön megkeresés nélkül is tehermentesen lejegyezzék. A megokolás úgy magyarázza a javaslatnak ezt a szabályát, hogy a terhek átvitele mellőzhető, hiszen a koronaértékre szóló adósságok elértéktelenedtek, valorizációnak helye nincs és ha a hitelező követelése ér is valamit, arra elég fedezetet nyújt az adósnak az az ingatlanrésze, amit meghagytak neki. Ezzel az állásfoglalással szemben Hadik János gróf arra utal, hogy a javaslat rendelkezése elsősorban is felborítja a telekkönyv iránti bizalmat. Ellenkezik a javaslat a földreform törvénnyel is, amely a tehermentes leírást csak a megváltási ár befizetése vagy letétbehelyezése esetében engedi meg. Nem számol a javaslat azzal sem, hogy sok olyan „háborús , szerzemény“ címen való megváltás történt, ahol a birtok tanyáját néhány holddal meghagyták a régi tulajdonosnak, nehogy annak értékével is terheljék az új birtokosokat. Ebben az esetben, ha megtörténik az elvett ingatlanok tehermentes leírása és az új birtokosok részére új telekkönyvekbe való átvezetése, akkor sem a hitelezők, sem pedig a tulajdonos érdekei nem lesznek megvédve. Azzal sem számol a javaslat, hogy nemcsak régi koronatartozások terhelik a megváltott földeket, hanem külföldi valutákban és pengőben bekebelezett terhek is. A hitelezők joggal éltek abban a hitben, hogy követelésükért az egész ingatlan felel. Ettől a biztosítéktól most megfosztani őket nem lehet. Ellenkezik Hadik János véleménye szerint a javaslatnak ez az intézkedése a jelzálogról alkotott törvény rendelkezéseivel, valamint a parlament elé terjesztett magánjogi kódex alapelveivel is. Nem lehet — Hadik tanulmányának okfejtése szerint — jogi alapelveket elejteni és a mezőgazdasági hitel megszerzésének feltételeit nehezíteni, politikai szempontokból. Kétségtelen ugyanis, hogy a javaslatnak ez a szakasza ilyen meggondolásokon nyugszik, hiszen megokulása is ezt mondja: „folyamatos és állandó ellenőrző hatósági tevékenységre t. i. az OFB működésére szükség van azért, hogy az a földbirtoknak úgyszólván minden megmozdulását figyelemmel kísérje és megokolt esetben a kérdéses ügyletekbe hatékonyan beavatkozzék.“ Ez ellen a politikum ellen, fejezi be tanulmányát Hadik János gróf, meg kell vívni a harcot, mert az telekkönyveink jogi biztosságának megsemmisítésére irányul. — Vissza a szövetkezeti önsegély forrásaihoz. A miskolckörnyéki Hangyaszövetkezetek legutóbb Miskolcon értekezletet tartottak, amelyen a kiküldöttek egyhangúlag a szövetkezeti alaptőke növelésének szükségessége mellett döntöttek. Ez a határozat méltó válasz azoknak, akik az állami üzletrészjegyzés miatt unosuntalan támadják a szövetkezeteket. Az értekezleten megjelent kiküldöttek, különösen pedig .Ujj Jenő (Mezőcsát), Farkas Elek (Gönc), Marozs Sándor (Prügy) és Kruppka Nétusz (Hódoscsépány) lelkes szavakkal méltatták a Hangya-szövetkezetek működésének rendkívül nagy fontosságát s kiemelték annak szükségét, hogy a szövetkezetek alaptőkéjét megerősítve, ezek az intézmények még nagyobb erővel vehessék fel a küzdelmet a földmívelő nép erkölcsi és anyagi érdekeinek védelmében. Érveléseiket magáévá tette az egész értekezlet s a jelen volt 65 szövetkezeti kiküldött fogadalmat tett amellett, hogy apostolai lesznek az alaptőkegyűjtési mozgalomnak, amelyet azonnal megindítanak, mert erre most, a nyár folyamán, amikor nyitva állanak a kereseti lehetőségek, nyílik a legkedvezőbb alkalom. Minden kiküldött hangoztatta, hogy a szövetkezetek függetlenségét vissza kell szerezni és szabadulni kell a drága idegen tőkétől. Valamennyien annak a remé nyüknek adtak kifejezést, hogy a mozgalomnak meg lesz a kívánt sikere, ha a szövetkezetek hivatott vezetői és az eszme őszinte hívei az ügy fontosságához mért apostoli buzgalommal portáról-portára járva, fogják az alaptőkeemelés toborzó munkáját elvégezni. A miskolcvidéki szövetkezetek lelkes elhatározása bizonyára magával ragadja az agrárszövetkezetek összes zászlóaljait s az egész vonalon megindul az a munka, amely biztosítja a Hangya-szövetkezetek minden idegen befolyástól ment önállóságát, a mezőgazdasági termelés fokozását s az értékesítési mizériák megszűnését. "— Újabb magyar kölcsön kibocsátása Amerikában. Newyorkból jelentik: Newyorkban ma bocsátják nyilvános jegyzésre a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank aranykötvénykölcsönét 3.400.000 dollár összértékben, 7 százalékos kamatozással, 35 évi törlesztésre, 95 és feles kibocsátási árfolyam mellett. A kölcsön teljes összegében Debrecen városának jut. (M. T. I.) — Országos vásárok. Országos vásárokat július 8-tól 15-ig a következő helyeken tartják meg: Július 8., vasárnap: Alberti, Cséfa, Jászdózsa, Mezőberény. Július 9., hétfő: Bonyhád, Dobrád, Eger, Fehérgyarmat, Felsősegesd, Karcag, Lajosmizse, Somlóvásárhely, Bors, Zalabaksa. Július 10., kedd: Gáva, Tiszaluc. Július 11., szerda: Abaújszántó, Balatonfüred, Mány. Július 12., csütörtök: Edelény, Hajdúhatház, Mezőkövesd, Havi. Július 13., péntek: Csenger, Diósviszló, Gyula, Osztiffyasszonyfa, Zalaszentgrott. Július 14., szombat: Gyula, Hódmezővásárhely, Löwenstein és Magyarország. Érdekes kapocs fűzte a tragikus véget ért bele a nagybankárt és nagyiparost Magyarországhoz. Konszernjének teljhatalmú vezérigazgatója Szarvasy magyar mérnök, aki az öngyilkos Lőwensteinnak joibbkeze volt. Lőwenstein egyébként Magyarországon csupán a Sárvári Műselyemgyár Részvénytársaságnál volt érdekelve, mert ez az üzem, amely valamikor 1500 munkással dolgozott, a Tubice magyarországi telepe volt. Másfél évvel ezelőtt azonban ez a gyár is beszüntette a termelést és azóta Lőwensteinnak semmiféle összeköttetése nem volt a magyar piaccal. Drágulnak a járadékok a bécsi piacon. A bécsi értéktőzsdén az utolsó napokban állóndő és egyre növekvő csendes kereslet mutatkozik az összes járadéktípusok iránt, amely ezeknek árfolyamát már eddig is mintegy tíz százalékkal növelte. A vásárlásokat csupán néhány cég bonyolítja le és ezek is igyekeznek a kapható tételeket minden feltűnés nélkül felszívni. Néhány csoportban már áruhiány is mutatkozik és érdekes, hogy a fokozott kereslet az összes típusokat teljesen egyforma színvonalra emelte, holott még rövid idővel ezelőtt 20—30 százalékos értékkülönbözet állott fenn az egyes járadékkategóriák között. — Oroszország külkereskedelme. Moszkvai távirati szerint Oroszország külkereskedelme októbertől áprilisig a következőképpen alakult: Első helyen áll a mérlegben Németország, amely 95,5 millió rubel értékű árust vásárolt és 145 millió értéket adott el az oroszoknak. Második Anglia, amely 67.2 milliót importált Oroszországból és 25.5 milliót exportált. Harmadik helyen állanak az Egyesüllt Államok, 1.7 milliónyi behozatallal és 67.8 millió rubel értékű kivitellel. Kényszeregyezségi ügyek. A budapesti törvényszékma a következő ,cégek ellen indított kényszeregyezségi eljárást: Hartmann Károly budapesti (Király-utca 98.) cég, Izsákovits és Fiai budapesti (Király-utca 3.) cég és tagjai Izsákovits Juda, Izsákovits Árpád és Ernő budapesti lakosok, Chászár Géza budapesti (Margit körút 32.) üveg- és porcellánkereskedő, Ehrlich kályhagyár rt. budapesti (Dohány utca 6.) cég ellen. Budapesti Hírlap 1928 Július 7. 1152. sz.) A budapesti értéktőzsde hivatalos jegyzései pengőben Legutóbbi zárlat (I):l,. mai legkisebb (II), legnagyobb (III) és záróárfolyamok (IV) Államadósság kötvények: W /s P. 1917 L II. lit. IV. 1913—1925— — •—— 6»/’s bk. IV. 0.27 0.28 —0.27 VI-VII. 0.15 0.16 —0.16 554«/. II. Vll. 0.18— — — IV. 0.17 0.18 —0. 17 V.— — — — VIII. 0.17— — — Népsz. köt. .*■*— — — Kénysz. k. 52.—— — — Altruistai Záloglevelek és kölcsönkötvények: Belv. Tkp. 99 19.5 99 100 Egyes Főv— — — _ Kisbirtok— — — _ M. Ált. Tk— — — Agrárb.— — — — Földhitel *—— — — Jelzáloghitel— —— — Leszám. B.— — — — Moktár— — — — Tp. K. Jb.— — — — Pesti Hazai— — — P. H. Közi— —— — Keresk. B.— — — — Fővárosi kölcsönkötvények: 1897. évi — — — 1903. évi — — — 1916. évi — — — 1918. évi — — — 1920. évi — — — Vasúti kötvények: Baszkért A 6.SO 6.6 — Beszkárt B 0,8 0.9 0.94 6.6 0.91 1 Bankok: Ang.-M. B. 89.2 .9.2 8M3 89.2 Atlantica 1.6 1.68 1.72 1.7 B. agrár 5.96 —5.96 5.16 Bp. iparb. 20— 200 Fabank 19.5— 19.5 19.5 Földh. B. 81.5 —81*5 81.5 Hazai 62.9 —62.5 62.5 Hermes 27.5 —27.5 *7.5 Általános 17— 17 17 Magy. Hitel 84. 5 8484.2 84.1 Ingatlan 190— 190 190 M.Cseh lp.17.2— 17.2 17.2 Forgalmi 82.5 —82.5 82.5 Jelzálog— — — — Keresk. H. 75— 75 75 Leszámít. 92.1 92 92.2 92.1 Nemzeti B.225.3— 225 225 Olasz Bank 76 75 77 76 Közp. Jelz. 5.86 5.5 Merkúr 20— 20 20 Nemzeti tp.— — — — Osztr. Hit.— — — — Keresk. B. 112 111 112 111.5 Wiener B. 21.7— — 21.7 Takarékpénztárak: Belvárosi Lipótvárosi Egy. F. T. Budai tp. Általános Moktár Hazai 80.8 — 79 20 100.591 214 ICO 100.5 95 214 214.5 100.5 95 214 Biztosítók: I. Magy. B. Fonciére Pannónia Pátria 820 825 835_ 10711 120 —.141 40 825 109 120 42 Malmok: 1. 1L 32 — 38.5 — 10 .5 -39.5 — 12.6 — 2d — 17.5 m. 8288 11.2 39.5 12.5 Back-m. Bors.M. Concord. Budapesti Gizella Hung. Pesti Vikt. 17.51» Transd. ““ — — Bányák és téglagyárak: 183 IV. 321 8 11.2 19.5 12.5 22 5 19 Bauxit Beoesini Borsodi Szentr. Cement Kohó Dräsche Magnezit Aszalt Ált. kösz. Kerámia Nagybát. Salgó Újlaki Urikányi 38 3 *2 394 223 33.5 — 38.2 33.2 35 *5 190 — 34 — 187 807 5 34 68.5 40 — 163.2 152.5 803 52 67.9 Cyclop építő 1-»5 “ Nyomdák: 809.5 53 * 34 68.6 40 1 4.5 .2.5 Athen. Franki. Pallas Steph. Wodian. 56.5 66 17.7 18.*5 60 17.8 36.5 64 16 18 60 34.2*5 187 36 803 62.5 34 68 40 152.Ő 12.5 36.5 62. 16 18 60 Vasművek, és gépgyárak: Csáky Bródi v. Gazd. g. Fegyvar Fémker. Ganz D. Ganz Vill. Györffy Hoffherr kaszab Kühne Láng Mág. Magy. ae. Belga fém Lámpa Mérleg Chaudoir Vegyipar Győri V. Pál ágy 1 Rima Rothm. Schuller Tendloff Vulkán Wörner 30 36.6 15 8.2 55 159.5 134 12.2 600.4 157.5 8.5 83 35.8 86.3 — 16 818 823.5 155 158 158.5 132 134 12.1 12.5 187 11.9 138 — 83 289 240 21 240 20.8 15 11.2 144.5 16.5 — — 104.6 104.8 105.2 43.5 11.5 44 37 11 5.7 14 11.7 — 14.2 30 66 15 62* 85 158 109 12.8 60. 21 11.*7 137.5 8.6 13 240 20.81 11.5 43.5 16.5 105 37 11.7 5.7 14 Faipari vállalatok: Merkurfa 6.5— 6 6 Fournir— — — — Guttmann 21.5— — 21 Hazat fa— — — — Honi fa 13— 13 13 Lignum •“— — Nemz. fa— —■ Liebtig— — 4.14 Óra 136.5 136.5 138 136.6 Rézb. 10.6—10.5 10.5 Szlavón. 1.1 1.1 Unió NI.— "“* Zabola! Közlekedési vállalatok 1• Adria— _ _ Város! k. 11 11.7 11.2 Búr •*7.5— 88 37.5 Déli v. 11.3— 11 11 MFTR 16.5—16.4 16.4 Levante 22.3 22 22.2 22 I. n.m. Miskolci V. 32.5 82.6 Nova 51.6 61.4 Államvas. 20.6 20.4 20.6 Tröszt 40.2 40 40.6 tv. 82.5 51.2 30.4 40.5 Cukorgyárak: Délcukor 109 107 108 107.5 Magy. Cuk. 166 164 166 166.5 Georgia 15 1 16 15.1 le Mezők. Cuk. — — — — Stümmer — — — — Élelmiszervállalatok: Óceán 2 — 2 2 Püspöki — — — — Villányi — — —Gáz- és villamossági vállalatok: Egyes. Izzó 107.25 105 106 106.5 Auar 50 — 10 80 Vasmegyei 50.6 — 30.6 30.5 Olajművek: Olaj - -3.4 8 4 Sörgyárak és szeszipari vállalatok: 151 151.2 152.9 151.5 90 175 92 176.5 9 — 250 249.3 11.3Részv. sör Tem. szesz For. sör Gschwindt Királysor Polgári sör Krausz sz. Pann. sör _ _ — Temesi sör — — —Szállodák és gyógyfürdők: Hungária — — — Égisz 63.5 63 Lukácaf. 27 *5 — 92 1769 250 11.5 63.5 27 90 175*5 249.5 11.5 63 27 Textilipari vállalatok: 15.2 15.1 Gyapjúm. Szövő K. Goldberger Győri tex. Jaguard Juta Karton Pamut Szegedi k. 46.5 81.5 72 24 41 72 15.2 15 46.5 81.5 73.4 21.5 40.2 16.2 15 46.5 46.5 81.5 72.5 24 40.2 Vegyipari vállalatok: Chinoin Danica Diana Spódium Flóra Műtrágya K.-Mur. Klotild Szénkén. Szikra Török *8.5_ _ 28 14— 14 14— 150 151 150— 25.8 25.8— — 17.6 17.6 58.2 52.6 53 52.8 16_ 76 75— — 15.1 15.1— _ 206 800 818 812 23— 23 23 Különféle vállalatok: Bóni— — _ Győri bőr— — — _ Brassói 41.7— 41.7 41.7 Dorogi g. 46 45 46.5 45 Dun. sert.— — — Papír . 34.7 —83.5 33 Felten— — — _ Hangya 44— 44 41 Német mg 19— 59 59 őstermelő— — — _ Gummi 130— 128 128 Tógazd. 36.7 —36.5 36.5 Vasúti for. 38.4 38.1 58.5 38.1 Telefon . 25— —25.5 Zagyvapt.— — — Értékpapírpiac, Budapest. A mai részvénytőzsdén valamivel kedvezőbb volt az irányzat, mert egyrészt a belföldi termés jelentések igen kecsegtető kilátásokról számoltak be, másrészt pedig a külföldi tőzsdék megnyugvásáról szóló hírek is hozzájárultak a kedélyek lecsillapodásához. Úgy látszik, a Löwenstein-konszern tőkeerősebb tagjai át fogják venni az öngyilkos nagybankár értékpapír-tételeit és ezzel megszűnik a nyugati tőzsdéken lezajló nagyarányú kényszereladások folytatódásának veszedelme. A kétnapos tőzsdeszünetre való tekintettel a forgalom nagyon csekély volt és az átlagos árfolyam-színvonal a tegnapi zárlati szinttel szemben alig változott. A Szikra 16 pengővel drágult. A fix piacon teljes üzlettelenség uralkodott. A pénzpiacon kisebb feszültség mutatkozott, mert az amerikai pénzkínálat csökkent és Németországban megdrágult a napi pénzkamathláb. Az utótőzsde tartott volt. Bécs, (júl. 6.) Az irányzat nyugodt volt. Zárlat: Osztrák Hitel 59.75, Alpesi 40.75, Krupp 10.5, Poldiskohó 146.25, Rima 130.1, Waagner 8.05, Urikányi 191, Magyar Hofher 15, Magy. Cukor 206, O. Vasútforgalmi 52.5, Magyar Vasútforgalmi 47.25, Berlin, (júl. 6.) Az irányzat egyenetlen volt. Zárlat: 4 és fél százalékos m. áill. j. 31.75, 1914.és 26.1, 4 százalékos m. áv. jár. 28, 4 százalékos m. áll. k. 1910. 11.8, Budapest vár. k. 1914. 57.75, Festékipar 267, Gelsenkirchens 138.75, Harpenn 158.50, Laura kohó 74Vs, Ohrenstein 1183/v Phönni 53Vs, Rajnai barnaszén 296.5, Rajnai acél 152Vs, Schuckert 2041/«, Siemens H. 3611/», Glanzstoff 659. Prága, (júl. 6.) A forgalom szünetelt. Genf, (júl. 6.) Záróárfolyamok (zárójelben az előző zárlat): Magv. ált. kőszén (737.50) 736.50, Urikányi (139) 136.50, Nasici (163) —.—, Ofa (—.—) 125, Budapesti kölcsön 295. Frankfurt, (júl. 6.) Az esti tőzsdén a forgalom igen csendes volt. Miután a nyári hónapokban szombati napokon szünetelni fog a hivatalos forgalom a német tőzsdéken, a mai esti tőzsde már a heti zárlat jegyében folyt le. Az áralakulás nagyjában tartott volt és az árváltozások egy százalékos keretet alig értek el. Csupán az elektromos részvények piacán volt élénkebb az üzleti forgalom. Záróárfolyamok (zárójelben a déli berlini zárlat): Farben* Industrie (267) 267, Norddeutscher Laoyl