Budapesti Hírlap, 1928. július (48. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
A gyáripar időszerű kérdései A Máv. beruházások — Az állami üzemek versenye — A GyOSz igazgatósági ülése A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége igazgatósága Felbier Henrik elnöklésével ülést tartott, amely mindenekelőtt az Államvasutak részére tervezett beruházások elhalasztásának kérdésével foglalkozott. Az igazgatóság megállapította, hogy a GyOSz már esztendők óta sürgeti a kormánynál az Államvasutak rekonstrukcióját, tekintve, hogy a hosszú éveken át úgyszólván a világháború kitörése óta elmaradt beruházások sürgős pótlása immár életkérdése a gazdasági életnek. A GyOSz részletesen megjelölte, hogy mely beruházások volnának legelsősorban megvalósítandók. A kormány és a Máv. magáévá is tette a Szövetség előterjesztését és ha a beruházási programm, amelyet a Máv. kidolgozott, nem is ölelte fel mindazokat a teljesítményeket, amelyekre a Szövetség szerint szükség volna, mégis kétségtelen, hogy a tervbe vett beruházások sürgős keresztülvitele lényegesen javított volna a helyzeten. Annál sajnálatosabb, hogy a népszövetségi tárgyalások során ennek a beruházó programainak elfogadása elhalasztódott, holott Magyarország gazdasági és politikai konszolidáltsága az ilyen minden tekintetben produktív beruházást teljes mértékben indokoltá tesz. Az igazgatóság elhatározta, hogy ezt az égető problémát állandóan napirenden tartja. Az igazgatóság azután behatóan foglalkozott a magánipar létérdekeit fenyegető állami verseny kérdésével. Fenyő Miksa dr. ügyvezető igazgató rámutatott arra, hogy a Szövetség legutóbb kénytelen volt a nyilvánosság előtt is a leghatározottabban állást foglalni a tervbe vett állami kőbányaüzemek ellen. Ez az állami verseny nemcsak a magánüzemekbe fektetett tőkék elértéktelenedését vonja maga után, ami általános közgazdasági szempontból feltétlenül aggasztó, de a magánvállalatokat arra is fogja kényszeríteni, hogy munkásaik nagy részét elbocsássák. Az igazgatóság elhatározta, hogy e kérdésben sürgős előterjesztéssel fordul a pénzügyminiszter úrhoz és az országgyűlés tagjainak megküldendő memorandumban is fel fogja tárni ennek az akciónak a magániparra végzetes következményeit. Szóba került, hogy a földmívelésügyi minisztérium a gyümölcsexport fejlesztése érdekében megindított láda akció során egyenesen felhívta az exporttal foglalkozó kereskedőket, hogy ládagyárat létesítsenek, holott az országban öt nagyüzem s számtalan kisebb gyár foglalkozik ládák gyártásával, melyek egymás között a legélesebb harcban a legolcsóbb áron fedezik a szükségletet. Állást foglalt az igazgatóság az ellen is, hogy a földmivelésügyi minisztérium rézgálic-szükségletét, amelyhez egész belföldi fogyasztásnak mintegy 25 százaléka az üzemben lévő gyárak mellőzésévet egy évek óta leszerelt és üzemen kívül helyezett gyárnál fedezte, több évre biztosítván az illető gyár részére az állami szállítást és teljesen figyelmen kívül hagyva az üzemben levő gyárak igen kedvező ajánlatát. Egyéb súlyos sérelmeket is felhoztak ez ülésen a Szövetség igazgatóságának tagjai, melyek közül a legszembeszökőbb, hogy pénzügyi rezegek ásványolajtermékek kincstári részesedésmentes beszerzésével kapcsolatban egy külföldi importőr céget ajánlanak a gazdák figyelmébe. Az igazgatóság elhatározta, hogy mindezeket a jelenségeket illetékes helyen a legerélyesebben szóvá fogja tenni és a gyáripari termelés érdekében megfelelő intézkedéseket fog tenni í#28Jűlhw T. (147. sí.) ■mm ■»■i'iii1 ■ w iiwn iiimiiMi m i i Budapesti Hírlap Schüller P úr állásfoglalása tehát újra csak politikum-számba mehet és Ausztriának további magatartását a gyakorlatban nem fogja befolyásolni. Ez a kétlaki játék Ausztriának egészen jól fizetett, mert hiszen harmadfél év alatt az osztrák külkereskedelmi mérleg úgyszólván stabil maradt. Ezzel szemben a mi külkereskedelmi mérlegünk rohamosan romlik, azoknak a nagy engedményeknek nyomán, melyeket vámpolitikai tekintetben lépten-nyomon tettünk, mégpedig megfelelő ellenérték nélkül, mert hiszen mezőgazdasági termelésünk kivitelét a számbajövő államok rideg politikai szempontok által diktált magatartása nem engedi érvényesülni. Mi leghamarabb szakítottunk a behozatali tilalmakkal Közép- Európában, utóbbi időben a legnagyobb engedményeket tettük a vámok terén és készséggel állunk rendelkezésre a továbbiakban is. De csak abban az esetben, ha mi is kapunk valamit azért, amit adunk, ha azok részéről jóindulatot tapasztalunk, akik évek óta minden lehetőt megtesznek gyengítésünkre és elszigeteltségünk fokozására. S. O. Gazdagyűlés Győrött Tegnap tartotta tisztújító közgyűlését Győrött a FelsődunántúliMezőgazdasági Kamara. A kamara elnökévé nagy lelkesedéssel ismét Khuen-Héderváry Károly grófot választották. Alelnökök lettek: Maróthy László dr., a Vasvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Holitscher Károly, a Veszprém megyei Gazdasági Egyesület alelnöke, Szauter Ferenc és sokorópátkai Szabó István. A választások megejtése után Khuen-Héderváry Károly hosszabb beszédet mondott, amelyben vázolta legközelebbi munkaprogrammját és a kamara tennivalóit. A produktív termelésre — mondotta — megvan a készség ugyan a gazdatársadalomban és ez a nehéz viszonyok ellenére fokozódik is, de a termelési költségek folytonos drágulása, az ipari cikkek magas árai, a súlyos közterhekkel és a magas hitelkamattételekkel együtt nagyon aggasztóvá teszik a gazdatársadalom minden rétegének helyzetét. Maga a többtermelés csak úgy segíthet, a válságon, ha a megfelelő értékesítés biztosítható. Éppen e tekintetben a nemzetközi erőviszonyok harca nagyon bonyolódottá teszi a helyes kivezető út feltalálását. Az önálló vámtarifa, sajnos, sok tekintetben csalódást okozott és eddig kevés előnyt nyújtott. A külföldi piac bizalmának megszerzése kenyérmagvaknál, állatoknál, bornál, gyümölcsnél a típustermelés révén válik lehetővé, egyszóval a magyar agrártermelésnek mielőbb arra kell berendezkednie, hogy az újonnan előállott helyzetben a monarchia feloszlása által adódott igényeknek eleget tehessen. A megválasztott alelnökök nevében Maróthy László mondott köszönetet, örömét fejezte ki afelett, hogy a kamara, mint hivatalos érdekképviselet, a szabad társuláson alapuló évtizedes gazdasági egyesületekkel szoros együttműködést óhajt a jövőre is. Az 1927. évi működésről szóló jelentést tízéves nyomtatott évkönyvben terjesztette elő Ormándy János dr. igazgató, röviden vázolva az első hatéves ciklusban a kamarai működés nehézségeit. Az agrárérdekvédelem a termelés irányításában, fokozásában, az értékesítés előmozdításában és a szaktudás fejlesztésében csúcsosodott ki. A többtermelést a nemesített magvak használatának általánosításával, az okszerű talajmívelés terjesztésével és a műtrágyák alkalmazásával, a kutató, demonstráló és összehasonlító kísérletek százaival szolgálta a kamara. A földmívelésügyi kormánynak különösen két osztálya igen hathatósan támogatta a kamara munkáját s eredményes együttműködés volt elérhető a felsődunántúli kerület hatósági és agrárszerveivel is. Az igazgatósági jelentést Mohácsy Lajos elismeréssel boncolta s örömmel állapította meg, hogy az agrár érdekképviseleti törvény elgondolása évről-évre szebben és erőteljesebben bontakozik ki az életben, mert a gazdakamarai intézmény a legkisebb napszámos- és cselédembertől felfelé a tízezer holdas birtokosig egy táborba tömöríti a mezőgazdaság felvirágoztatására az egész gazdatársadalmat. Holitscher Károly alelnök a közteherviselés általános adatainak ismertetése után a községi háztartások ügyét tette szóvá szakavatottsággal és teljes őszinteséggel. A jelenlegi rendszer áldatlan, mert azon községek, ahol nagybérletek, iparvállalatok vannak, a kereseti adóból gond nélkül élhetnek, míg más, egyébként érdemes községek az 50 százalékos pótadóból kénytelenek a legnélkülözhetetlenebb kiadásaikat is előteremteni. Követeli, hogy a kamara komoly intő szóval forduljon az illetékes körökhöz addig, amíg a nehézségekkel küzdő községekben az ellentétek és az elégedetlenség káros mérvet nem ölt Az indítványok során Ruip Jenő pápai kisgazda az állami tenyészállatbeszerzés körül szerzett tapasztalatait ismertette és módosító indítványt terjeszt elő. Csaplár József, a felsődunántúli kisgazdatársadalom nevében fejezte ki háláját és elismerését az első hatéves munkáért a kamara igazgatóságának és különösen az újonnan megválasztott elnöknek, Khuen- Héderváry Károly grófnak. — A sertéskivitel támogatása. A gazdatársadalom hosszabb ideje panaszolja, hogy a sertés- és a sertéstermékek kivitele milyen nehézségekbe ütközik. Ennek a panasznak alaposságát a külkereskedelmi statisztika adatszerűen bizonyítja, amennyiben ebből kitűnik, hogy a kivitel úgy az élősertésekből, mint a sertéstermékekből visszaesett. A sertés- és sertéstermékek exportjánál mutatkozó nehézségeknek az a magyarázata, hogy amíg a kiviteli piacainkon jelentkező szomszédos államok sertésexportőrei kormányaik részéről messzemenő támogatást élveznek, addig a magyar kivitel ezekhez képest egész jelentéktelen kedvezményekkel rendelkezik. Németország például kiviteli prémiumot biztosít az exportra kerülő sertés után. Más országok olcsó vasúti tarifákat, refakciókat stb. biztosítanak. Nálunk a sertés kiviteli tarifája drágább, mint az a tranzitó díjtétel, amit a jugoszláv, vagy román sertés a nyugat felé való szállítás esetén a magyar vasútvonalakon igénybe vehet. A forgalmi adó visszatérítésének kulcsa is oly kicsi, hogy tulajdonképen előnyt sem jelent. Az állatforgalmi adó visszatérítése pedig még mindig elintézetlen kérdés. Úgy látszik azonban, hogy a kormány végre elérkezettnek látja az időt, hogy komolyan foglalkozzék a sertésexport válságával. Az egyik bizonyíték erre vonatkozóan a hivatalos lap tegnapi számában megjelent rendelet, amely a külföldre szállított disznóhás, friss szalonna és disznózsír után, a visszatérítendő forgalmi adó mértékét, amely eddig az exportra kerülő áru értékének 1,8%-a volt, annak 2,5%-ára emelte. Ezzel egyidőben a földművelésügyi minisztérium külforgalmi bizottsága július 2-ára értekezletre hívta egybe az érdekeltséget, hogy megvitassa, milyen módon lehetne a válságban levő sertéshizlaláson az exportfeltételek megjavításával komolyan segíteni. Iparvédelmi kongresszus lesz Budapesten. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség magyarországi csoportja Belatiny Artur elnöklésével ülést tartott. Az elnök általános tetszésnyilvánítás között közölte, hogy a szövetség jövő évi kongresszusát a magyar királyi kormány támogatásával, az ő elnöklete alatt, Budapesten fogja megtartani. Felhívta továbbá az érdekeltségeket, hogy a munkaprogrammra vonatkozó javaslataikat augusztus 15-éig tegyék meg. Kelemen István alelnök a múlt hónap végén megtartott római kongresszuson észlelhető vezető eszméket ismertette. Kifejtette többek között, hogy az egyes országos csoportok háború előtti diktálása megszűnt és hogy teljes mértékben megnyugtató az a körülmény, hogy céltudatos munkával eredményre lehet számítani. Kelemen András titkár kimerítően beszámolt a római kongresszus egész anyagáról, mely a hazai kereskedelemre és iparra oly nagyfontosságú kérdéseket is felölelt, mint a nemzetközi áruosztályozás, a védjegyek részleges átruházása, az elsőbbség és a hamis származási megjelölések elleni küzdelem. Janssen Lajos pénztáros méltatta az elnök és alelnök érdemeit, a következő kongresszusnak Budapestre történt összehívását illetőleg. Ismertette még a szövetségi pénztár helyzetét. Változatlan a kiskereskedelmi árszint júniusban. Vágó József Pester Lloyd indexe szerint a kiskereskedelmi árszint júniusban nem változott. Ezzel szemben a szocialista Szakszervezeti Tanács számítása ugyanerre a időre másfélszázalékos indexemelkedést mutat ki. Vágó szerint az ilyen eltérés csak úgy, nyár elején lehetséges és onnan ered, hogy az új termékek csak lassan szorítják ki a régieket. Már most az indexkészítő józan megítélésétől függ, hogy a kritikus átmenet idején az új termékek (új burgonya, bab, káposzta) árát veszi-e figyelembe vagy a régiekét. — A mezőgazdasági termelés költségei Magyarországon. A Magyar Közgazdasági Társaság: „A mezőgazdasági termelés költségei Magyarországon‘ ‘ című pályatétel megírására pályázatot hirdet. A pályázatban résztvenni óhajták dolgozatuk vázlatát, melyből munkájuk szerkezeti terve és tudományos módszere kellőleg megismerhető legyen, egy teljesen kidolgozott fejezettel együtt címüket tartalmazó jeligés levél kíséretében 1928. október 30-ig nyújtsák be a Társaság titkárságánál (Nagy Dénes Budapest, 1., Budafoki út 5. Tel.: J. 331—64.) A Társaság igazgató-választmánya a kebeléből kiküldendő bíráló-bizottság javaslata alapján a három legjobb pályamű-vázlatot — amennyiben azok tudományos színvonalról tanúskodnak — egyenként 300—300 pengővel jutalmazza és a legjobbnak ítélt vázlat szerzőjét megbízza a pályatétel teljes kidolgozásával. A végleges munka elkészülte után, amennyiben az a bírálóbizottság ítélete szerint megfelel a benyújtott vázlat alapján megkövetelhető feltételeknek, annak íróját 3000 pengővel jutalmazzák s gondoskodnak művének a Közgazdasági Könyvtárban való megjelenéséről. Jutalomban csak abszolút tudományos becsű munkák részesülhetnek, ilyenek hiányában a pályadíjat nem fogják kiadni. — Magyar bankjegyek a kölni kiállításon.) A kölni nemzetközi sajtókiállítás megnyitása alkalmával hazai körök, de külföldiek előtt is feltűnést keltett, hogy a magyar állami papírpénzekből csupán a svájci kiállításon volt sorozatok láthatók és pedig nemcsak régiek, hanem a jelenleg érvényben lévők közül is egynéhány. A Jegybank-nyomda a félreértések elkerülése végett gondoskodott arról, hogy utólag a magyar osztályon a Budapesten sokszorosított bankjegyek is elhelyeztessenek. A Jegybank-nyomda vezérigazgatója személyesen utazott Kölnbe és a magyar osztályt gondozó Sziklay Béla konzullal együtt gondoskodtak arról, hogy a magyar művészek tervei alapján itthon készült címletek is helyet kapjanak a kölni nemzetközi sajtókiállítás magyar részében. A fizetésképtelenségi válság féléves mérlege. Az Országos Hitelvédő Egylet kimutatása szerint júniusban az új kényszeregyezségi ügyek száma 147 (májusban 134 és tavaly júniusban 58), a magánegyezségek száma 16 (májusban 31 és tavaly júniusban 9), végül a csődök száma 28 (májusban 59, tavaly júniusban 29) volt. Az OHB előtti ügyek passzívuma júniusban elérte a 11.6 millió pengőt, holott májusban csak 9.7 millió, tavaly júniusban pedig csak 3.2 millió pengőt tett. Az év első hat hónapjában a megindított kényszeregyezségi ügyek száma 737 volt, míg a múlt esztendő azonos időszakában csak 404-et tett, vagyis a fizetésképtelenségi válság az elmúlt esztendőhöz képest erősen kiszélesedett. Júniusban az OHE előtt 56 egyezség jött létre, ezeknél 21 esetben sikerült a kvóta feljavítása, 39 esetben kezes állítása, 10 esetben telekkönyvi bekebelezés, végül pedig 10 esetben az OHE-ellenőrzés fenntartása. Itt említjük meg, hogy a Magyar Tudakozódó Egylet is elkészítette a fizetésképtelenségi válságról szóló jelentését, amelyet felterjesztett a kereskedelmi miniszternek. Ez az összeállítás az év első felében 737 csődön kívüli kényszeregyezséget (tavaly 405) és 224 csődöt (tavaly 205), vagyis 961 fizetésképtelenséget (tavaly 610) mutat ki. Ez azt jelenti, hogy a múlt évhez képest az első fél esztendővel szemben 57,54, a második félévvel szemben pedig 113,55 százalékkal emelkedett az idén a fizetésképtelenségi esetek száma. A kényszeregyezségek havi átlagszáma az idén 123, holott tavaly csak 67,5 volt. Ugyanígy a csődök átlagszáma a tavalyi 34-ről 37-re szaporodott. A MTE statisztikáját kiegészíti Hajdú Miklós dr. igazgató helyzetjelentése, mely behatóan foglalkozik a hitelválság és a megelőző hitelvédelem összes időszerű kérdéseivel. — A Banque de France első stabilizált bankjegykimutatása. Párizsi távirat szerint a francia jegybank legújabb bankjegykimutatásában teljes mértékben megfelelt a stabilizációs törvény követelményeinek. A rendkívül érdekes kimutatás szerint az aranykészlet valorizálva 28.934.885.268 frankra rúg, míg a rövidlejáratú tartozások összege eléri a 71.529.709.825 frankot, aminek következtében az aranykészletnek a rövidlejáratú tartozásokhoz viszonyított aránya 40.45 százalék. A bankjegyforgalom 58.772.471.105 frankra rúg. A tényleges aranyfedezet bőségesen meghaladja a törvény szerint előírt harmincöt százalékot. — Lókiállítás és díjazás. A Kápolnán június 24-én lefolyt és a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület által rendezett lókiállítás, melynél a bírálatban intenzíven résztvettek: Graeffl Jenő, Hedry Lőrinc főispán, Okolicsányi Imre alispán, Mihályi Kálmán ezredes, a honvédelmi miniszter képviselője és Édes István m. kir. lótenyésztési felügyelő, valamint Dőry Béla egyesületi titkár. Az eredmény a következő: A négyévesnél idősebb kancák kiállításánál: I. Szabó Imre Füzesabony, II. Balog Bernát Kömlő, III. Bartus István Kömlő. A hároméves kancacsikók közül: I. Szabó Énok Besenyőtelek, II. Szabó Énok Besenyőtelek, III. Juhász Sándor Zaránd. A kétéves kancacsikóknál: I. Bozsik Zsigmond Besenyőtelek, II. Szabó Kis Károly Besenyőtelek, III. Püspöki Antal Besenyőtelek. Az egyéves kancacsikóknál: I. Gulyás János Támaszentmiklós, II. Püspöki Antal Besenyőtelek, III. Kozma Lőrinc János Verpelét. A kisebb birtokosok szekérdíjazásánál: I. Kassa István Tarnabod, II. Szabó Imre Füzesabony, III. Zagyvar Gáspár Füzesabony. A nagyobb birtokosok fogatdíjazásánál: I. Dőry Gyula földbirtokos, Atkár, II. Borhy István földbirtokos, Visonta, III. Gellén Judit földbirtokos, Szárazbeő-puszta. A szekérversenyen: I. Harangiig Imre Besenyőtelek, II. Molnár G. István Tarnabod, III. Molnár János Zaránd. A levente lóversenyen: I. Márton György Aldebrő, II. Márton Mihály Feldebrő, III. Kis Ernő Kömlő. A nagyobb birtokosok lócsoportdíjazásán pedig a honvédelmi miniszter elismerő oklevelét Papp Endre pusztaszárazbeői földbirtokos nyerte. M 21