Budapesti Hírlap, 1928. július (48. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
természetes keserűviz gyomor és béltisztító hatása páratlan. Kapható mindenütt kis és nagy üvegben Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvizzel denek az új párt érdekében, ahol eddig felette melegen buzgólkodtak az elvtársi előrenyomulás elősegítésén. A birodalom nézőpontjából kívánatos is volna, ha a nagy munkáspárttal szemben egy hatalmasabb egységes polgári alakulás próbálná a mai polgári respublikát kiépíteni. Ebben a helyzetképben a most megalakult kormány csak rövid epizódot fog jelenteni még akkor is, ha sikerül az ősszel a nagy koalíciót megalakítani és azt Poroszországban is uralomra juttatni. A belső harcokban a nagy koalíció csak apró nyugvópont lehet, átmenet, vagy talán ugrás a nem mindig biztató lehetőségekbe. A nemzetközi politikának azonban aggodalomra oka nincs. Természetesen a hivatalos francia politika megkönnyítheti és tetszése szerint megnehezítheti az új kormány helyzetét, amennyiben a Rajna vidéke kiürítésének problémáját megoldja, vagy a megoldást halogatja. Stresemann minisztersége az optimista felfogás mellett szól, és Poincaré államférfiúi belátására hivatkozik. De a francia-német egyezkedés a nagykoalíció megalakulását nem érinti és a legtisztább belső kérdés marad, vájjon lehetséges lesz-e szocialista vezetés alatt a legmérsékeltebb polgári törekvések célirányos lassú megvalósítását biztosítani. A kétkedők tábora nagyobb, mint a hívőké és a politikai csőd fenyegető réme talán egyik erős támasza lesz az új kormánynak... Magyarország sorsa Amerikában fog eldőlni Irja Jósika-Herczeg Imre dr. Magyarország jelene Szentpétervárott 1911 augusztus havában dőlt el... Poincaré híres konferenciáján... Izvolszky és Szaszonovval... De jövője Amerikában fog eldőlni! L War-Street „Magyarország sorsa Amerikában fog eldőlni!“ Ezt a jelszót írtam a Tengerentúli Magyarok Világszövetségének zászlajára. Nem azért mert a magyar hazának ott van a legnagyobb „magyar kolóniája“, amellyel bözes belpolitikai okokból legjobban kell törődnie minden magyar kormányzási politikának, hanem azért, mert van ott egy város, amelyet Newyorknak hívnak és amely nagy metropolisnak van egy Wall-Street nevű utcája. Ma ez az utca a legfontosabb az egész világra, elsősorban Európára és azt gondolom Magyarországra nézve is. Megmondom, mi az a Wall-Street. A Wall-Street Newyork pénzügyi negyede, amelyet röviden Dawn Town-nak neveznek. Ott vannak a világ leghatalmasabb pénzintézetei és bankárjai úgyszólván egy csomóban. Azokban a nagy üzleti palotákban intézik a világ pénzügyi sorsát. Ezek a bankházak nemcsak a legkitűnőbb organizációval és berendezéssel, hanem a legnagyobb pénzkészletekkel, kölcsönös hitelekkel is rendelkeznek. Mert hiszen a magyar publikumnak tudni kell, hogy az egyes európai államok hitelét ezek a nagy házak csupán csak aláírják, illetve felelősséget vállalnak értük, de tényleg a kibocsátandó kölcsönkötvényeket az ő ajánlatukra, illetve felhívásukra Amerika közönsége veszi meg az általuk megállapított árfolyamon. E külföldi kötvények eladására minden nagy háznak egy külön óriási organizációja van. Ezek utaznak a különféle államokba, sőt a világ minden tájára és elhelyezik nagybani eladásban a nagy bankoknak ésegyéni eladásokban egyes tőkéseknek is ezeket a kötvényeket. Ezeket az utazókat Bond-Salesman-nak hívják. Ez a kötvény elhelyezés ma a Wall Streetnek egyik legnagyobb üzletága. Nagyon természetes, hogy ezenkívül még egyéb nagy világraszóló üzletága is van. A Wall Street hatalmas uraiból képződött az Egyesült Államoknak legelőkelőbb és leghatalmasabb társadalmi rétege. Ezek a hatalmas urak, élükön J. Pierpont Morgan-nal dominálják az Egyesült Államok politikai életét is. Ezeknek a hatalmi szava befolyásolja az elnökválasztásokat, sőt teremt elnököket, minisztereket, kabineteket stb., valamint ezeknek a hatalmi szava szól bele sokszor az Egyesült Államok kormányzási politikájába, a világsajtó irányításába. A világháború legfontosabb következménye az volt, hogy a világ pénzügyi egyensúlya Párizsból és Londonból — Newyorkba tolódott át. Míg Európa és a távol kelet pénzügyi sorsát Párizs és London irányította a nagy világégés előtt — addig a világháború után Európa pénzügyi sorsát és jövőjét a newyorki Wall Street fogja irányítani és eldönteni. Ez iránt ne legyen kétsége senkinek. Ez így van. És így is lesz a legközelebbi évszázadokig. Valóságban a világháborút az Északamerikai Egyesült Államok nyerték meg. Az az Amerika, amely nem ment bele a Nemzetek Szövetségébe, az az Amerika, amely nem fogadta el a békeszerződéseket. Mert tudnunk kell, midőn Wilson elnök párizsi útjából visszatért és a szenátus elé terjesztette a párizsi konferenciák eredményeit, az Unió szenátusa, a külügyi bizottság elnökének, Lodge szenátornak, Amerika egyik legnagyobb államférfiának, a republikánus párt egyik vezérének, hatalmas szavával annyira fel tudta korbácsolni a Wilsonellenes párt közvéleményét, hogy nagy parlamenti többséggel visszautasították a békeszerződések ratifikálását és a Nemzetek Szövetségébe való belépést. Az Egyesült Államok csupán egy semleges és úgynevezett silent observer-rel (csendes megfigyelő) képviseltetik magukat a genfi üléseken, de a tárgyalásokon nem vesznek részt. Ez a körülmény azonban még korántsem mondja, hogy az Egyesült Államok a központi hatalmak iránti szeretetükből tették ezt, hanem tették bel-, kül- és pénzügypolitikai okokból. Noha Magyarországot az Egyesült Államok mértékadó körei nagy kultúrájáért és értékes faji tulajdonságaiért őszintén s igazán szeretik. Ebben nem kis részük van azoknak a kiváló államférfiaknak és patriótáknak, akik e mértékadó körökkel állandó érintkezésben voltak és vannak és képesek voltak az Egyesült Államok közvéleményének túlnyomó részét Magyarország mellé hangolni. A newyorki Wall Street mai napig több, mint 16.000 millió dollárt kölcsönzött hosszúlejáratú kötvényekben Európa különféle államainak, miért Európa 7—8% kamatot fizet. Ez az összeg a legközelebbi években, minden valószínűség szerint, meg fog duplázódni, mert Európában még korántsem múltak el a pénzügyi krízisek és az amerikai pénz igénybevételének kényszere ma nagyobb, mint valaha. Valamint az is igaz, hogy az Egyesült Államoknak oly óriási pénzfölöslege van, oly példa nélküli gazdagság és prosperitás uralkodik, hogy úgy az Egyesült Államok kormányának, mint a mindenható Wall Streetnek legnagyobb problémájává vált ennek a rettenetes pénzfölöslegnek elhelyezése. A volt antant, főleg Franciaországon keresztül a kisantant görcsösen iparkodik mennél több és mennél nagyobb hosszúlejáratú kölcsönt a Wall Streetnél biztosítani. Hisz ez természetes. Minél több és nagyobb a kölcsön Amerikával szemben, minél többel tartozik Franciaország (ahol a legnagyobb amerikai kölcsönök vannak elhelyezve), és minél többel tartoznak a kisantant államai (francia protekción keresztül), annál több az eshetőség, hogy a világot uraló Wall Street nagyobb érdeklődést kelt, hogy tanúsítson a kisantant államainak épségben való megmaradása, mint Magyarország revíziója iránt. Ez éppen néhány nappal ezelőtt nyert eklatáns bizonyítást Genfben, ahol a Népszövetség a magyar felfogással ellentétes álláspontra helyezkedett az optánsperben. Midőn a háromsoros politikai hírek jelentették, hogy Chamberlain — Genfbe érkezése előtt — meglátogatta Briand-t, minden külpolitikai conaisseur tudhatta, hogy milyen álláspontot fog a Népszövetség elfoglalni az optánsperben. AzEgyesült Államok természetesen más határozatot tudtak volna provokálni, ha tagjai lennének a Népszövetségnek. De így, nem lévén benne, más utakat kell választanunk. Nem lehet mondani, hogy a románok Wall Street-en valami nagy népszerűségnek örvendenének. Szép királynőjük hiába járt Newyorkban, illetve az Egyesült Államokban, nem kapott kölcsönt Románia. És ha újból jön, újból hiába jön, mert az amerikai közvélemény őszintén elítélte Románia legújabb merényletét a magyar kisebbség és az emberiség kultúrája ellen.• De Poincaré hatalma nagy. Rajta keresztül finanszírozza a Wall Street a kisantant többi államát, rajta keresztül támogatja őket a hivatalos Anglia, míg mi magyarok csak mostohagyermekek vagyunk, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Olaszország közvéleménye bízik a magyar faj jövőjében. IL Magyar relációk Magyarország mai politikai és gazdasági helyzetében egyik legfontosabb mozzanatnak tartom azt, hogy időről-időre előkelő és nagykoncepciójú fiai jelenjenek meg külföldön, kik az illető ország nyelvét tökéletesen beszélik. Hiszem csak így érezhetik át teljesen az illető ország szellemét, csak így láthatnak tisztán és csak így olvadhatnak bele az illető ország politikai és gazdasági fölfogásába és csakis így teljesíthetnek szolgálatokat a hazának és csakis így érhetnek el komoly és számbavehető eredményeket. Óvakodjanak felelőtlen kijelentésektől. A mi kis országunk csak kultúrfelsőségével tudja elhelyezni azokat az eszméket, melyek gyümölcsöt teremhetnek. Egy ország nagysága, szépsége és értéke nemcsak annak folyóiban, völgyeiben, hegyeiben és rónáiban, hanem fiainak alapos tehetségében, műveltségében és okos energiájában rejlik. Mert jaj annak a nemzetnek, mely csak szép tájakat tud mutatni az idegennek és nem mást. Egy új kor szelleme leng át a világon, mely korszellem elől Magyarország sem térhet ki. És hála a legutóbbi évek tapasztalatának, az elért eredményeknek, szemmel látható, hogy Magyarország mai kormányelnöke, Bethlen István gróf, — ez a nagy koncepciójú államférfiú — higgadt, alapos mérlegeléssel ebben az irányban halad. Megállapíthatom, mint világutazó és a tengeren túl élő magyar, hogy ez a kiváló politikus, hétévi kormányzata alatt úgy Amerikában, mint Európában, nagy tekintélyre tett szert a saját személyét és hazánkat illetőleg. Külön elbírálás alá esik az Egyesült Államok területe nyelvi tekintetben, ahol a hazának 500.000 fia él és amely tömeg közül egy jó hányad, majdnem az első generáció egy jó hányada nem tud angolul és így nem tud beleilleszkedni az ország közéletébe, hanem megőrzi hazájának jellegét és nyelvét. Nagy kincse ez a magyar hazának. Velük a magyar hazának természetesen törődnie kell és keblére kell ölelnie az értékes emberanyagot. Az Egyesült Államokra nézve nem lehet jelentéktelen kérdés, hogy 115 millió lakosának tengerében ez a nagy magyar sziget mit jelent, milyen tulajdonságokat hozott magával és milyen erőket állított sorompóba annak a gigászi alkotásnak továbbfejlesztéséhez, az Egyesült Államok gazdasági és kulturális felépítéséhez. Ebből önként következik, hogy a magyar nemzetnek sem lehet közömbös az a szerep, amelyet a sors a magyar fajnak szánt Amerikában. Az első, számottevő kivándorlás Magyarországból, az Egyesült Államokba 1848 után történt , melynek oka tisztán politikai volt. Ezek Kossuth követői voltak. Tisztek, polgárok, akik résztvettek a szabadságharcban, melynek leveretése után kötöttek ki az amerikai partokon. A későbbi emigrációk — számban — túlhaladták ezt a Kossuth-emigrációt, de minőségben soha. Ez az emigráció reprezentálta legkiválóbban a magyar fajt, óriási erkölcsi és szellemi tudást hozott magával és örökké élő történelmi tradíciót teremtett az Egyesült Államokban, mert hiszen a Nagy Unió történelmi rekordjai mondják el, hogy 1863-ban, midőn Lincoln Ábrahám, az Egyesült Államok egyik legnagyobb elnöke, kiáltványt intézett Amerika népeihez, hogy „Válasszatok az alkotmányos szabadság vagy a rabszolgaság között“ — 4000 magyar vitéz 180 képzett tiszttel ajánlotta fel szolgálatát a híres Grant tábornok északi hadseregének. Ez a kiváló magyar emigráció nemcsak az Unió hadseregében viselkedett vitézül, hanem a hadjárat után rendkívül értékes polgárokat adott az Északamerikai Egyesült Államoknak. A második emigráció körülbelül a 80-as évek elején kezdődött és tartott 1914-ig, a világháború kitöréséig. Ennek az emigrációnak a legfontosabb karaktere az volt, hogy nem volt állandó,hanem hullámzott, hogy végül egy nagy része visszajöjjön a hazába. Megindult a dollárvándorlás az óhaza felé, mert a cél azt volt, legalább egy jó részénél, hogy a bányák fenekén verejtékkel megkeresett pénzt magyar földbe fektessék. Mindez Apponyi és Amerika című könyvemben bővebben olvasható. Különben is a következő statisztikai adatokkal bizonyosodik: Ezekből a pontos statisztikai adatokból megállapítható, hogy a kivándorolt magyarok 67 százaléka visszatért és csak 33 százaléka maradt ott. Ez a visszatérés óriási összegű pénz átvándorlását is jelentette. Egy hivatalos kimutatás szerint az 1900—1906 közötti évekről a következő adatok állanak rendelkezésre : Átutalások száma Összege Átlagban átutalt összeg Átlagban átutalt évi összeg Ez az emigráció és a pénzbeli átutalás a világháború lezajlása óta természetesen más képet nyert. Ezek a számok természetesen korántsem teljesek, mert bennfoglaltaknak a nemzetiségekhez tartozó pénzküldemények is, viszont nem foglaltatnak benne azok az összegek, melyeket levélben küldtek haza a bevándorlók, vagy magukkal vittek a visszavándorlók. Érdekes itt megemlíteni, hogy a világháború előtt egy-egy magyar átlag 16 dollárral zsebében érkezett az Egyesült Államokba. Csak minden 13-ik volt szakmunkás, míg 72 százaléka földmívelő volt. Amerikában ezek inkább a gyárakban és a nagyvárosokban helyezkedtek el, mint a farmokon. Mag otthon a magyarok 68%-a a farmon él, Amerikában a kivándorlók 75%-a a nagyvárosok idegen negyedében helyezkedett el. Sokan házikókra tettek szert, mint gyári munkások és házaikat tisztán tartják, szeretik a virágot, a madarakat, házaséletük tiszta és erkölcsös, mint Roberts Newton Immigration című munkájának 141-ik oldalán megállapítja: A házassági hűtlenség és erkölcstelenség percentszáma a magyarok között nem nagyobb, mint az ugyanazon társadalmi osztályba tartozó angolul beszélő emberek között. Az amerikai statisztikusok és politikai írók megállapították azt is, hogy a bűnözők számát illetőleg a magyarok Amerikában nem állanak rosszabb helyen, mint a bennszülött amerikai faj. Becsületes törvénytisztelő emberek ezek, akiknek ipari értékét nagyrabecsülik az Egyesült Államokban. Prescott F. Hall Immigration című munkájának 61-ik oldalán leszögezi azt a tényt: „A magyarok igazi stílusa nagyobb, mint a szláv fajoké, de feszültebbek, idegesebbek és kevésbbé alkalmazkodók, mint például a tótok, nem asszimilálódnak oly könnyen és nem veszik fel az amerikai polgárságot.“ Ez a kritika azonban lényegesen megváltozott a világháború óta, mert az új bevándorlók, akik elférnek az amerikai kvótatörvény keretein belül, természetesen ezekkel megszaporodott a polgárosodók és így az asszimilálódók száma is. A magyarság eloszlását, politikai és társadalmi fejlődését Amerikában, ugyancsak bővebben tárgyalom előbb említett könyvemben. Bevárt-Vissza van-Depor-Tiszta dorlás dorlás tártal nyereség 1908 24.378 29.276 száma 65 (-) 4.963 1909 28.704 11.197 42 17.155 1910 27.302 10.533 304 16.465 1911 19.096 18 975 46 975 1912 23.599 17.575 39 5.985 1913 30.610 11.496 269 18.845 1914 44.538 14.254 99 30.185 1915 3.064 2.2622 800 1916 981 3944 583 1917 434 1332 299 1918 32 41— (-)9 1919 52 . 102 40 1920 252 14.619— (-) 14.367 1921 9.377 12.457— (-) 3.080 213.319 143 532 874 68.913 7097 $ 247.885.57 $ 35.21 $ 41.647.56 Budapesti RihiaP T928 fSliu» T. Jí¥f. fe-T ssbssssb Budapesti Hírlap telefonszámai: József 300—43. József 300 -53. József 300—63. József 323-84. Gyomorhajok megelőzésére O Gyomopégé« Ssaenyu szájíz Rossz emésztés Giromoesertuliensés Hányinger Fellujédás Szálok Az OMA gyomormészből jól kávéskanálnyit csekély vízben beveszünk, miáltal bármilyen ételt jóízűen elfogyaszthatunk, könnyen emészthetünk. Az étvágy megjön, a nyelv tiszta lesz, a rossz szájszag megszűnik. Az OMA gyomormész használata megszünteti a kinos lidércnyomás írásalvást, mely a rossz emésztés következménye. A gyomorégés, szélok, az evés után fellépő kinos, csavaró fájdalmak elmulnak az OMA gyomormész használata általi az OMA leköti azonnal a túlságosgyomorsavat, mely a legtöbb gyomorbántalom előidézője. Az OMA molekuláris finomságára praecipitált szénsavat mész, melynek íze kellemes, kapható minden gyógyszertárban. Hosszabb időre elegendő csomag ára 3 pengős Főraktár: HUKNI GYÓGYSZERTÁR, Erzsébet körút 6Q1 ■Budapesten. A