Budapesti Hírlap, 1928. július (48. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

természetes keserűviz gyomor és béltisztító hatása páratlan. Kapható mindenütt kis és nagy üvegben Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvizzel denek az új párt érdekében, ahol eddig felette melegen buzgólkodtak az elvtársi előrenyomu­lás elősegítésén. A birodalom nézőpontjából kívánatos is volna, ha a nagy munkáspárttal szemben egy hatalmasabb egységes polgári alakulás pró­bálná a mai polgári respublikát kiépíteni. Ebben a helyzetképben a most megalakult kormány csak rövid epizódot fog jelenteni még akkor is, ha sikerül az ősszel a nagy koalíciót megalakítani és azt Poroszországban is uralomra juttatni. A belső harcokban a nagy koalíció csak apró nyugvópont lehet, átmenet, vagy talán ugrás a nem mindig biz­tató lehetőségekbe. A nemzetközi politikának azonban aggodalomra oka nincs. Természete­sen a hivatalos francia politika megkönnyít­heti és tetszése szerint megnehezítheti az új kormány helyzetét, amennyiben a Rajna vi­déke kiürítésének problémáját megoldja, vagy a megoldást halogatja. Stresemann miniszter­sége az optimista felfogás mellett szól, és Poincaré államférfiúi belátására hivatkozik. De a francia-német egyezkedés a nagy­koalí­ció megalakulását nem érinti és a legtisztább belső kérdés marad, vájjon lehetséges lesz-e szocialista vezetés alatt a legmérsékeltebb pol­gári törekvések célirányos lassú megvalósítá­sát biztosítani. A kétkedők tábora nagyobb, mint a hívőké és a politikai csőd fenyegető réme talán egyik erős támasza lesz az új kormánynak... Magyarország sorsa Amerikában fog eldőlni Irja Jósika-Herczeg Imre dr. Magyarország jelene Szentpétervárott 1911 augusztus havában dőlt el... Poin­caré híres konferenciáján... Izvolszky és Szaszonovval... De jövője Amerikában fog eldőlni! L War-Street „Magyarország sorsa Amerikában fog el­dőlni!“ Ezt a jelszót írtam a Tengerentúli Magyarok Világszövetségének zászlajára. Nem azért mert a magyar hazának ott van a leg­nagyobb „magyar kolóniája“, amellyel böz­es belpolitikai okokból legjobban kell törőd­nie minden magyar kormányzási politikának, hanem azért, mert van ott egy város, ame­lyet Newyorknak hívnak és amely nagy met­ropolisnak van egy Wall-Street nevű utcája. Ma ez az utca a legfontosabb az egész vi­lágra, elsősorban Európára és azt gondolom Magyarországra nézve is. Megmondom, mi az a Wall-Street. A Wall-Street Newyork pénzügyi negyede, amelyet röviden Dawn Town-nak neveznek. Ott vannak a világ leg­hatalmasabb pénzintézetei és bankárjai úgy­szólván egy csomóban. Azokban a nagy üz­leti palotákban intézik a világ pénzügyi sor­sát. Ezek a bankházak nemcsak a legkitűnőbb organizációval és berendezéssel, hanem a leg­nagyobb pénzkészletekkel, kölcsönös hitelek­kel is rendelkeznek. Mert hiszen a magyar publikumnak tudni kell, hogy az egyes euró­pai államok hitelét ezek a nagy házak csu­pán csak aláírják, illetve felelősséget vállal­nak értük, de tényleg a kibocsátandó kölcsön­­kötvényeket az ő ajánlatukra, illetve felhí­vásukra Amerika közönsége veszi meg az ál­taluk megállapított árfolyamon. E külföldi kötvények eladására minden nagy háznak egy külön óriási organizációja van. Ezek utaz­nak a különféle államokba, sőt a világ min­den tájára és elhelyezik nagybani eladásban a nagy bankoknak és­­egyéni eladásokban egyes tőkéseknek is ezeket a kötvényeket. Ezeket az utazókat Bond-Salesman-nak hív­ják. Ez a kötvény elhelyezés ma a Wall­ Street­­nek egyik legnagyobb üzletága. Nagyon ter­mészetes, hogy ezen­kívü­l még egyéb nagy világraszóló üzletága is van. A Wall­ Street hatalmas uraiból képződött az Egyesült Ál­lamoknak legelőkelőbb és leghatalmasabb tár­sadalmi rétege. Ezek a hatalmas urak, élü­kön J. Pierpont Morgan-nal dominálják az Egyesült Államok politikai életét is. Ezeknek a hatalmi szava befolyásolja az elnökválasz­tásokat, sőt teremt elnököket, minisztereket, kabineteket stb., valamint ezeknek a hatalmi szava szól bele sokszor az Egyesült Államok kormányzási politikájába, a világsajtó irá­nyításába. A világháború legfontosabb következménye az volt, hogy a világ pénzügyi egyensúlya Párizsból és Londonból — Newyorkba toló­dott át. Míg Európa és a távol kelet pénz­ügyi sorsát Párizs és London irányította a nagy világégés előtt — addig a világháború után Európa pénzügyi sorsát és jövőjét a newyorki Wall­ Street fogja irányítani és eldönteni. Ez iránt ne legyen kétsége senki­nek. Ez így van. És így is lesz a legköze­lebbi évszázadokig. Valóságban a világhábo­rút az Északamerikai Egyesült Államok nyerték meg. Az az Amerika, amely nem ment bele a Nemzetek Szövetségébe, az az Amerika, amely nem fogadta el a békeszer­ződéseket. Mert tudnunk kell, midőn Wilson elnök párizsi útjából visszatért és a szenátus elé terjesztette a párizsi konferenciák ered­ményeit, az Unió szenátusa, a külügyi bizott­ság elnökének, Lodge szenátornak, Amerika egyik legnagyobb államférfiának, a republi­kánus párt egyik vezérének, hatalmas szavá­val annyira fel tudta korbácsolni a Wilson­­ellenes párt közvéleményét, hogy nagy parla­menti többséggel visszautasították a békeszer­ződések ratifikálását és a Nemzetek Szövet­ségébe való belépést. Az Egyesült Államok csupán egy semleges és úgynevezett silent observer-rel (csendes megfigyelő) képviseltetik magukat a genfi üléseken, de a tárgyalásokon nem vesznek részt. Ez a körülmény azonban még koránt­sem mondja, hogy az Egyesült Államok a központi hatalmak iránti szeretetükből tették ezt, hanem tették bel-, kül- és pénzügypoli­tikai okokból. Noha Magyarországot az Egye­sült Államok mértékadó körei nagy kultúrá­jáért és értékes faji tulajdonságaiért őszintén s igazán szeretik. Ebben nem kis részük van azoknak a kiváló államférfiaknak és patrió­táknak, akik e mértékadó körökkel állandó érintkezésben voltak és vannak és képesek voltak az Egyesült Államok közvéleményének túlnyomó részét Magyarország mellé han­golni. A newyorki Wall­ Street mai napig több, mint 16.000 millió dollárt kölcsönzött hosszúlejáratú kötvényekben Európa külön­féle államainak, miért Európa 7—8% kama­tot fizet. Ez az összeg a legközelebbi évek­ben, minden valószínűség szerint, meg fog duplázódni, mert Európában még korántsem múltak el a pénzügyi krízisek és az amerikai pénz igénybevételének kényszere ma nagyobb, mint valaha. Valamint az is igaz, hogy az Egyesült Államoknak oly óriási pénzfölöslege van, oly példa nélküli gazdagság és prospe­ritás uralkodik, hogy úgy az Egyesült Álla­mok kormányának, mint a mindenható Wall­ Streetnek­ legnagyobb problémájává vált en­nek a rettenetes pénzfölöslegnek elhelyezése. A volt antant, főleg Franciaországon ke­resztül a kisantant görcsösen iparkodik men­nél több és mennél nagyobb hosszúlejáratú kölcsönt a Wall­ Streetnél biztosítani. Hisz ez természetes. Minél több és nagyobb a köl­csön Amerikával szemben, minél többel tar­tozik Franciaország (ahol a legnagyobb ame­rikai kölcsönök vannak elhelyezve), és minél többel tartoznak a kisantant államai (francia protekción keresztül), annál több az eshető­ség, hogy a világot uraló Wall­ Street na­gyobb érdeklődést kelt, hogy tanúsítson a kisantant államainak épségben való megma­radása, mint Magyarország revíziója iránt. Ez éppen néhány nappal ezelőtt nyert ekla­táns bizonyítást Genfben, ahol a Népszövet­ség a magyar felfogással ellentétes állás­pontra helyezkedett az optánsperben. Midőn a háromsoros politikai hírek jelen­tették, hogy Chamberlain — Genfbe érkezése előtt — meglátogatta Briand-t, minden kül­politikai conaisseur tudhatta, hogy milyen ál­láspontot fog a Népszövetség elfoglalni az optánsperben. Az­­Egyesült Államok természetesen más határozatot tudtak volna provokálni, ha tag­jai lennének a Népszövetségnek. De így, nem lévén benne, más utakat kell választanunk. Nem lehet mondani, hogy a románok Wall­ Street-en valami nagy népszerűségnek örvendenének. Szép királynőjük hiába járt Newyorkban, illetve az Egyesült Államokban, nem kapott kölcsönt Románia. És ha újból jön, újból hiába jön, mert az amerikai köz­vélemény őszintén elítélte Románia legújabb merényletét a magyar kisebbség és az embe­riség kultúrája ellen.• De Poincaré hatalma nagy. Rajta keresz­tül finanszírozza a Wall­ Street a kisantant többi államát, rajta keresztül támogatja őket a hivatalos Anglia, míg mi magyarok csak mostohagyermekek vagyunk, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Olasz­ország közvéleménye bízik a magyar faj jö­vőjében. IL Magyar relációk Magyarország mai politikai és gazdasági helyzetében egyik legfontosabb mozzanatnak tartom azt, hogy időről-időre előkelő és nagy­koncepciójú fiai jelenjenek meg külföldön, kik az illető ország nyelvét tökéletesen be­szélik. Hiszem csak így érezhetik át teljesen az illető ország szellemét, csak így láthatnak tisztán és csak így olvadhatnak bele az illető ország politikai és gazdasági fölfogásába és csakis így teljesíthetnek szolgálatokat a ha­zának és csakis így érhetnek el komoly és számbavehető eredményeket. Óvakodjanak fe­lelőtlen kijelentésektől. A mi kis országunk csak kultúrfelsőségével tudja elhelyezni azokat az eszmék­et, melyek gyümölcsöt teremhetnek. Egy ország nagy­sága, szépsége és értéke nemcsak annak fo­­lyóiban, völgyeiben, hegyeiben és rónáiban, hanem fiainak alapos tehetségében, műveltsé­gében és okos energiájában rejlik. Mert jaj annak a nemzetnek, mely csak szép tájakat tud mutatni az idegennek és nem mást. Egy új kor szelleme leng át a világon, mely kor­szellem elől Magyarország sem térhet ki. És hála a legutóbbi évek tapasztalatának, az elért eredményeknek, szemm­el látható, hogy Magyar­ország mai kormányelnöke, Bethlen István gróf, — ez a nagy koncepciójú állam­férfiú — higgadt, alapos mérlegeléssel ebben az irányban halad. Megállapíthatom, mint világutazó és a tengeren túl élő magyar, hogy ez a kiváló politikus, hétévi kormányzata alatt úgy Amerikában, mint Európában, nagy te­kintélyre tett szert a saját személyét és ha­zánkat illetőleg. Külön elbírálás alá esik az Egyesült Álla­mok területe nyelvi tekintetben, ahol a hazá­nak 500.000 fia él és amely tömeg közül egy jó hányad, majdnem az első generáció egy jó hányada nem tud angolul és így nem tud beleilleszkedni az ország közéletébe, hanem megőrzi hazájának jellegét és nyelvét. Nagy kincse ez a magyar hazának. Velük a magyar hazának természetesen törődnie kell és keb­lére kell ölelnie az értékes emberanyagot.­ Az Egyesült Államokra nézve nem lehet jelen­téktelen kérdés, hogy 115 millió lakosának tengerében ez a nagy magyar sziget mit jelent, milyen tulajdonságokat hozott magá­val és milyen erőket állított sorompóba annak a gigászi alkotásnak továbbfejlesztéséhez, az Egyesült Államok gazdasági és kulturális fel­építéséhez. Ebből önként következik, hogy a magyar nemzetnek sem lehet közömbös az a szerep, amelyet a sors a magyar fajnak szánt Ame­rikában. Az első, számottevő kivándorlás Magyar­­országból, az Egyesült­ Államokba 1848 után történt , melynek oka tisztán politikai volt. Ezek Kossuth követői voltak. Tisztek, polgá­rok, akik résztvettek a szabadságharcban, melynek leveretése után kötöttek ki az ame­rikai partokon. A későbbi emigrációk — számban — túlhaladták ezt a Kossuth-emig­­rációt, de minőségben soha. Ez az emigráció reprezentálta legkiválóbban a magyar fajt, óriási erkölcsi és szellemi tudást hozott ma­gával és örökké élő történelmi tradíciót te­remtett az Egyesült­ Államokban, mert hiszen a Nagy Unió történelmi rekordjai mondják el, hogy 1863-ban, midőn Lincoln Ábrahám, az Egyesült­ Államok egyik legnagyobb el­nöke, kiáltványt intézett Amerika népeihez, hogy „Válasszatok az alkotmányos szabadság vagy a rabszolgaság között“ — 4000 magyar vitéz 180 képzett tiszttel ajánlotta fel szol­gálatát a híres Grant tábornok északi had­seregének. Ez a kiváló magyar emigráció nem­csak az Unió hadseregében viselkedett vité­zül, hanem a hadjárat után rendkívül értékes polgárokat adott az Északamerikai Egyesült­ Államoknak. A második emigráció körülbelül a 80-as évek elején kezdődött és tartott 1914-ig, a világháború kitöréséig. Ennek az emigrációnak a legfontosabb karaktere az volt, hogy nem volt állandó,­­ha­nem hullámzott, hogy végül egy nagy része visszajöjjön a hazába. Megindult a dollár­­vándorlás az óhaza felé, mert a cél azt volt, legalább egy jó részénél, hogy a bányák fene­kén verejtékkel megkeresett pénzt magyar­ földbe fektessék. Mindez Apponyi és Amerika című köny­vemben bővebben olvasható. Különben is a következő statisztikai adatokkal bizonyoso­dik: Ezekből a pontos statisztikai adatokból megállapítható, hogy a kivándorolt magya­rok 67 százaléka visszatért és csak 33 száza­léka maradt ott. Ez a visszatérés óriási összegű pénz át­­vándorlását is jelentette. Egy hivatalos ki­mutatás szerint az 1900—1906 közötti évek­ről a következő adatok állanak rendelke­zésre : Átutalások száma Összege Átlagban átutalt összeg Átlagban átutalt évi összeg Ez az emigráció és a­ pénzbeli átutalás a világháború lezajlása óta természetesen más képet nyert. Ezek a számok természetesen korántsem teljesek, mert bennfoglaltaknak a nemzetiségekhez tartozó pénzküldemények is, viszont nem foglaltatnak benne azok az összegek, melyeket levélben küldtek haza a bevándorlók, vagy magukkal vittek a vissza­­vándorlók. Érdekes itt megemlíteni, hogy a világ­háború előtt egy-egy magyar átlag 16 dol­lárral zsebében érkezett az Egyesült Álla­mokba. Csak minden 13-ik volt szakmunkás, míg 72 százaléka földmívelő volt. Ameriká­ban ezek inkább a gyárakban és a nagy­városokban helyezkedtek el, mint a farmo­kon. Mag otthon a magyarok 68%-a a far­mon él, Amerikában a kivándorlók 75%-a a nagyvárosok idegen negyedében helyez­kedett el. Sokan házikókra tettek szert, mint gyári munkások és házaikat tisztán tartják, szeretik a virágot, a madarakat, házaséletük tiszta és erkölcsös, mint Roberts Newton Immigration című munkájának 141-ik olda­lán megállapítja: A házassági hűtlenség és erkölcstele­nség percentszáma a magyarok között nem nagyobb, mint az ugyanazon társadalmi osztályba tartozó angolul beszélő emberek között. Az amerikai statisztikusok és politikai írók megállapították azt is, hogy a bűnözők számát illetőleg a magyarok Amerikában nem állanak rosszabb helyen, mint a bennszülött amerikai faj. Becsületes törvénytisztelő emberek ezek, akiknek ipari értékét nagyrabecsülik az Egyesült­ Álla­mokban. Prescott F. Hall Immigration című munkájának 61-ik oldalán leszögezi azt a tényt: „A magyarok igazi stílusa na­gyobb, mint a szláv fajoké, de feszülteb­bek, idegesebbek és kevésbbé alkalmazkodók, mint például a tótok, nem asszimilálódnak oly könnyen és nem veszik fel az amerikai polgárságot.“ Ez a kritika azonban lényegesen megvál­tozott a világháború óta, mert az új beván­dorlók, akik elférnek az amerikai kvótatör­­vény keretein belül, természetesen ezekkel megszaporodott a polgárosodók és így az asszimilálódók száma is. A magyarság eloszlását, politikai és tár­sadalmi fejlődését Amerikában, ugyancsak bővebben tárgyalom előbb említett könyvem­ben. Bevárt-Vissza van-Depor-Tiszta dorlás dorlás tártal nyereség 1908 24.378 29.276 száma 65 (-) 4.963 1909 28.704 11.197 42 17.155 1910 27.302 10.533 304 16.465 1911 19.096 18­ 975 46 975 1912 23.599 17.575 39 5.985 1913 30.610 11.496 269 18.845 1914 44.538 14.254 99 30.185 1915 3.064 2.2622 800 1916 981 3944 583 1917 434 1332 299 1918 32 41— (-)9 1919 52 .­ 102 40 1920 252 14.619— (-) 14.367 1921 9.377 12.457— (-) 3.080 213.319 143­ 532 874 68.913 7097 $ 247.885.57 $ 35.21 $ 41.647.56 Budapesti RihiaP T928 fSliu» T. Jí¥f. fe-T­ ssbssssb Budapesti Hírlap telefonszámai: József 300—43. József 300 -53. József 300—63. József 323-84. Gyomorh­ajok megelőzésére O Gyomopégé« Ssaenyu szájíz Rossz emésztés Giromoesertuliensés Hányinger Fellujédás Szálok Az OMA gyomormészből jól kávéskanálnyit csekély víz­­ben beveszünk, miáltal bármilyen ételt jóízűen elfogyaszt­hatunk, könnyen emészthetünk. Az étvágy megjön, a nyelv tiszta lesz, a rossz szájszag megszűnik. Az OMA gyomormész használata megszünteti a kinos lidércnyomás írásalvást, mely a rossz emésztés következménye. A gyo­­morégés, szélok, az evés után fellépő kinos, csavaró fáj­­dalmak elmulnak az OMA gyomormész használata általi az OMA leköti azonnal a túlságos­­gyomorsavat, mely a legtöbb gyomorbántalom előidézője. Az OMA molekuláris finomságára praecipitált szénsavat­ mész, melynek íze kellemes, kapható minden gyógy­­szertárban. Hosszabb időre elegendő csomag ára 3 pengős Főraktár: HUKNI GYÓGYSZERTÁR, Erzsébet­ körút 6Q1 ■Budapesten. A

Next