Budapesti Hírlap, 1928. július (48. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

18 1928 július ?. ft47. sí.) 5PORT A leghíresebb magyar csatár búcsúja a futballtól Schlosser Imre }utalomjá!ékán a második liga válogatott csapata legyőzte az első liga csapatát A Ferencváros és a Hungária veresége a bécsi torna első fordulójában — A Bocskay legyőzte a Sabáríát Több mint húsz esztendővel ezelőtt jelent meg Schlosser Imre a magyar labdarúgás szín­padán s e hosszú idő alatt változatlan lelke­sedéssel szolgálta a sport ügyét. Neve ismertté lett az egész országban, de híre eljutott a kül­földre is mindenhová, ahol a labdarúgósport talajra talált. S mert roppant területeket és hatalmas tömegeket hódított meg a futball, Schlosser Imre nevét és tehetséget sok ország­nak milliónyi sportközönségo ismerte meg nem csekély dicsőségére a magyar labdarúgás­nak. Az FTC, majd később az MTK vall­hatta a magáénak, de Schlosser Imre értéke mindenkor túlnőtte az egyesületi keretet s hiába feszült a mellén akár a zöld-fehér, akár a kék-fehér trikó, Schlosser mindig az egye­temes magyar futballé, a magyar futballsport egész közönségéé vol. Schlosser hetvenötször küzdött a magyar válogatott csapatban a nemzet színeiért. Ez a legpontosabb fokmérője a kitűnő magyar csatár tehetségének s ez a legmaradandóbb siker, amit hosszú sportbeli pályafutásán fel­mutathatott. Ez és az osztatlan becsülés, amit mindenkor korrekt magatartásával és a mai ifjúság elé példaképpen állítható sportszerű életmódjával kiérdemelt. Schlosser Imrének a sport terén szerzett babérból több jutott, mint idáig bárki másnak, az anyagi javakból azonban kevesebb, mint a rníai idők bármelyik másodrangú csillagának. A híres magyar csatár duzzadó lelkesedéssel harcolt, küzdött, győzelmet halmozott győze­lemre s közben eljárt az ifjúság a feje fölött, elszáguldottak az idők és Schlosser Imre itt maradt családostul, megrakodva bár emlékek­kel, színes győzelmi szalagokkal, hervadt ba­bérkoszorúkkal, de szegényen, nagyon szegé­nyen. Kiöregedett a játékból, nem tudott többé lépést tartani a fiatalokkal 3 végül is rá kellett eszmélni, hogy több babér nem terem a számára a futball színpadán. De immár későn az ébredés a rózsaszínű álmok világából. Itt az élet a maga ridegségével, a maga ki nem driblizhető támadásaival, a maga nagy gond­jaival és családfenntartó parancsaival. Azaz hogy mégsem későn, mégsem remény­telenül rázta fel az ébredés az öreg csatárt lel­kes álmodozásából. Felsorakozott mellette a közönség, az áldott szívű közönség és oda­rakta a maga szerény filléreit a legszerényebb magyar futballista lábai elé. Jutalomjátékot kapott Schlosser Imre s ennek mintegy négyezer pengőt kitevő jöve­delmét utravalóul az életre, amelyben most már nem várja többé taps és siker, csak küz­delem, emésztő harc: a legkeményebb küzde­lem mindannyi között, amelyekkel oly nagy bravúrral tudott megbirkózni. Mindenképpen fájdalmas a búcsú pilla­nata, de Schlosser Imre búcsúja valóban na­gyon fájó volt. A legjobban neki fájt, a bú­csúzónak. A jutalomjátékául megtartott mér­kőzés előtt Dréhr Imre dr., mint a Labda­rugó Szövetség országos elnöke szép szavak­ban üdvözölte Schlossert, s az öreg csatárt elfogta a zokogás, amikor válaszolt, hogy a saves szavakat megköszönje. Azt mondotta Schlosser Imre, hogy életének legkeserübb napja ez, amelyen elvonul a nyilvánosság elől, de most is csak azt Ígérheti, hogy szí­vének utolsó dobbanásáig szeretni fogja a sportot. Lehetetlen volt belső megindultság nélkül hallgatni a búcsúzó Schlosser egy­szerű szavait, s lehetetlen volt meghatódott- ság nélkül visszagondolni azokra a letűnt időkre, amikor Schlosser szemében könnyek helyett az ifjú lelkesedés fénye csillogott. Tehát elment Schlosser Imre, a nevével nem fogunk többé találkozni a futballcsaták viharaiban, de sportszeretete nem vész el s mint tanítómester bizonyára ott lesz azok között, akik áldásos szerepet töltenek be az új magyar generáció testi nevelésében. Schlosser Imrének a tegnap lefolyt jutalom­játéka után ugyanis az volt az első lépése, hogy jelentkezett a Testnevelési Főiskolában most folyó tréner-tanfolyamon és beállt a mesteri képzettségre vágyakozó tanítómesterek sorába. Schlosser jutalom játékán mintegy négyezer főnyi közönség jelent meg s szeretettel ünne­pelte a hetvenötszörös válogatott játékost, aki a II. liga válogatott csapatában mint balösszekötő játszott s így részese volt a győ­zelemnek. Schlosser jutalomjátékában részt- vett az Amerikából hazatért Fischer és Fá­bián is. Mialatt a fővárosban Schlosser Imre kö­rül a közönség hálájának a virága nyílott, azalatt Becsben szomorú megpróbáltatás várt it magyar labdarugó sportra. A fáradságos évad befejezése után a Ferencváros és a Hungária vállalkozott arra az erőpróbára, amelyet Becs két legjobb csapata, az Admira és a Rapid kínált föl a részükre nyilván je­lentős anyagi kilátások mellett. A Ferencvá­ros és a Hungária a meghívást elfogadta, de úgy látszik, nem jól tette, mert mind a ket­tőnek vereséggel kellett megfizetni az anyagi lehetőségeket. Roppant súlyos a Ferencváros veresége. A magyar bajnokcsapat 6:1 arányban kapiott ki az osztrák bajnoktól. S a megdöbbentő ve­reséget nem az okozta, hogy a bécsi csapat jobb lett volna a Ferencvárosnál, hanem pusz­tán az a magyarázata, hogy a magyar bajnok­csapat fáradtan, leromlott testi kondícióban jelent meg a küzdelem színhelyén. A mérkő­zésről szóló bécsi jelentés szerint a Ferenc­város a játékidő háromnegyed részében a tá­madó szerepét töltötte be, de csatársora any- nydra gólképtelen és védelme oly indiszpo­nált volt, bogy a kudarcnak be kellett követ­kezni. A bécsi közönséget meglepte a magyar bajnokcsapat tehetetlensége s nem is köny­velte el a sikert a bécsi csapat javára, mert úgy ítélte meg, heigy az Admira győzelme nem jelenti az osztrák futball felsőbbségét. A Hungária veresége is szomorú, de a kék- fehérek legalább mértéket tudtak tartani a le- győzetés gólarányában. A tehetetlenség azon­ban jellemző tulajdonsága volt ennek a csa­patnak is, hiszen három tizenegyesből is csak egyet tudott értékesíteni A Ferencváros vasárnap a Rapid-dal, a Hungária pedig az Adatárával mérkőzik. Re­mélhetően a borúra derű következik, s két vezető csapatunk korrigálni fogja a pénteki kudarcot. A vidéki kupáért a Sabária Deb­recenben játszott a Bocskayval s a mérkő­zés a szombathelyi csapat vereségével záró­dott. Vasárnap Miskolcon vendégszerepei a Sabária. A Péter és Pál napján lefolyt mérkőzések részletei itt következnek: Schlosser Imre jutalomiátéka II. liga válogatott—I. liga válogatott 3:2 (3:2). A két csapat a következő ősszeáili'ásban állt fel: II. liga: Fischer — Bajor, Rcxltler — Polt, Melczer, Blum — Jeckl, Urbancsák, Morav- csik, Schlosser, Hackspacher. I. liga: Fábián — Kővágó, Dudás — Rem- mer, Vol énük, Deák — Senkcy II., Lutz III, Kautzky, Odry, Ticska. A második liga szebb játékot produkált és már az 5. percben Vrbancsik éles lövéssel megszerezte a vezető gólt (1:0). A 8. percben Bottler szabadrúgása után Vrbancsik Morav- csilcnak adia a labdát, aki lapos lövéssel gólt lőtt a kapu sarkába (2:0). Ezul'.án az I. liga is magára talált s a 13. percben Senkey II. helyezett lövése a hálóba jutott (2:1). A II. liga támadásai egységesebbek voltak és sok­kal Hőbb gódt igérö helyzetet teremtettek, mint az ellenfél csatárai. A 26. percben azon­ban Lutz jó szökitetésével Senkey II. lefu­tott és a beadott labdát Kautzky a gólba to­vábbította (2:2). Az első liga csapatában Voleniüket Magyar váltotta fej s a csapat szép támadásokat vezetett. A játékidő vége felé a II. liga ismét fölénybe került s a 45. percben Schlosser lövése visszapattant, a labdát Mo- ravesik lőtte kapura, de Fábián kiütötte, Mo- ravesik újabb lövését azonban nem tudta vé­deni (.1:2). A második félidőben Fischer helyére Új­vári, Bajor helyére Fischer (Pesterzsébet), Polt helyére pedig Fieger állt a második liga csapatába. Az első liga csapatában csak Odryt cserélnék ki Konyorral. A második liga csapatának jobbszámya pompás akciók­kal veszélyeztette Fábián kapuját, újabb ered­ményt elérni azonban nem tudtak. A 10. percben Hakspacher kiállt, helyére Schlosser került, az öszekölő posztját pedig Harrer foglalta el. A II. liga fedezetsora lassanként visszaesett és az I. liga fölénybe kerüli. A csatárok sorozatos lövéseit Újvári pompás stílusban tette ártalmatlanná és sikerüli meg­őrizni kapuját a góltól. Nemzetközi mérkőzések Admira—Ferencváros 6:1 (3:0). Kezdés után azonnal a Ferencváros táma­dott, majd az Admira vezetett három akciót. A játék állalában váltakozó volt, a Ferenc­város azonban jobban kivette részét a táma­dásból. A 14. percben Takács I. hibájából Klima I. lefutott és beadását Siegl a kapuba helyezte (1:0). A Ferencváros fölénye ered­ménytelen volt, az Admira ritka lefulásai vi­szont minden esetben góllal fenyegettek. A 18. percben Ilungler hibájából Siegl átadta a labdát Rangénak, aki hatalmas erejű lövés­sel a második gólt is megszerezte (2:0). A 21. percben a Ferencváros komért ért el, gólit azonban a további támadások sem hoz­tak. A 36. percben Klima 1. Hungler hibájá­ból beadta a labdát Sieglnek, aki éles lövés­sel a hálóba továbbította (3.0). A félidő a Ferencváros fölényével telt el. Özönét után az Admira a 2. percben kor- nert ér el, közben pedig Berkessi megsérült s tíz percre kivitték a pályáról, Koszla lefu­tása hozott komért, amely után Túrái fejelte a labdái a kapura. Az amúgy is erőtlen fe­rencvárosi csatársort még inkább gyengévé teszi Koszla sérülése s néhány percig kilenc emberrel játszik a magyar csapat. Kos»ta visszatérése után Túrái sérült meg egy össze- fejelésnél. A 22. percben Fuhrmann lövése pedig ugyancsak a kapulécröt perdült a kapu mellé. A 25. percben Schall szöktette Rangét, akinek beadott labdáját Klíma a kapuba to­vábbítóba (4:0). A 30. percben végre gólhoz jutott a Ferencváros is. Bukovi emelt labdá­jára Franzl kifutott, Janda azonban akadá­lyozta a védésben és Takács 11. gólt lőtt az üres kapuba (4:1). A Ferencváros most erős ostrom alá vette Franzl kapuját, eredményt azonban mégis Runge lefutása hozott. A 34. percben Runge beadását Stoiber elfogja Hu­ber elől és a kapuba helyezi (5:1). Ezul'.án már inkább az Adudra volt frontban és a 41. percben Stoiber újabb gólt lőtt (6:1). Bapid—Hungária 4:2 (2:0). A nagy meleg bágyasztó hatása mindkét csapat játékán észrevehető volt, a hullámzó támadások azonban még így is gyorsak vol­tak. A 14. percben Hirzer komért ént el, az Újpesttől kölcsönvett P. Szabó sarokrúgása után azonban Hirzer a kapu mel'lé lőtt. A Hungária a mindinkább fölénybe került, a Rapid azonban jól védekezett. A Rapid csak Wessely lefutásaival veszélyeztetett. A 40. percben Wondrak sarokrúgása után a labda Schneider kezét érte, a bíró nem fújla le, hogy azonban a reklamáló közönséget lecsil­lapítsa, a következő percben tizenegyest ítélt Mandl szabályos szerelése miatt. A tizen­egyesből Wessely lőtt védhet eben gólt (1:0). A 44. percben Wessely lövését Fehér kiütötte és Wondrak a második gólt lőtte (2:0). A második félidő a Hungária támadásai­val kezdődőt s a 2. percben Madlmayer fel­lökte Konrádot. A bíró tizenegyest ítélt, Har­zer gyenge lövését azonban a kapus kiütötte s Hirzer most a kapu fölé lőtte a labdát. A. 6. percben Hirzer újabb tizenegyesét védte Griftmer. A pompásan jálszó Kalmár tömte labdával a csatárokat, akiknek azonban a legjobb helyzetben sem sikerült gólt lőni. A 22. percben Kalmár teljesen tiszta helyzetbe hozta Konrádot, aki végre a kapuba gurí­totta a labdát (2:1). A 26. percben Wessely elfutott Rebró melleit és éles keresztlövéssel újabb gól; szerzett csapatának (3:1). A Hun­gária támadásai közben a 30. percben Ceyka faultolta Konrádot, a bíró tizenegyest ítélt * ebből Konrád helyezett gólt lőtt (3:2). A Ra­pid védelme ezután durvaságokkal igyekezett megakadályozni a Hungáriát a góllövésben s ez sikerült is. A Hungária védelme azonban annál gyengébben funkcionált, mert a 44. percben egy gyenge labdát Kocsis ahelyett, hogy viszarugta volna, elengedett s Fehér hiába futott ki kapujából Wondrak gólt lőtt (4:2). Az utolsó pillanatban Hirzer lövése a kapu mellé jutott Pécs-Baranya—Wiener Sport Club 5:1 (3:0). A pécsi csapat a 24. percben szerezte meg az első gólit Kocsis lövéséből (1:0). A követ­kező percben Pajor egyéni játék után a ki­futó kapus mellet a hálóba helyezte a lab­dát (2:0). Ezután a WSC is támadott, a 31. percben azonban Grünfeld ismét a Pécs- Baranyának szerzett gólt (3:0). A második félidőben a WSC hatalmas erő­vel támadóit, fölénybe került és a 10. perc­ben Glatmann révén gólhoz is jutott (3:1). A Pécs-Baranya azonban átvette az iramot és a 17. percben Izsépy szöktetésével Grünfeld helyezett gólt 16 (4:1). A 43. percben Pajor lőtte az utolsó gólit (5:1). Bástya—Bratislava (Pozsony) 1:0 (1:0). A Bástya az első félidőben nagyszerűen játszott és a 37. percben Vahl góljával a maga javára döntötte el a mérkőzést. A Vidéki Kupa mérkőzése Bocskay—Sabaria 1:0 (1:0). A Bocskay lendületével és kemény játéká­val legyőzte a Sabaria nagyobb technikai tu­dását s a maga javára döntötte el a mérkő­zésit A mérkőzés egyeben gólját az első fél­idő 40. percében Markos sarokrúgása után Teleki fejelte a kapuba. A. Dréhr-vándordíj döntő mérkőzése. NépjólélS minisztérium—Vásárpénztár 5:3 (4:1). A vasárnapi programm Bécs: Ferencváros—Rapid, Hungária—• Admira. Kaposvár: Somogy—Wiener Sport Club. Miskolc: Sabaria—Attila. A Vidéki kupáért. A magyar - osztrák úszómérkőzésen 22:12 arányban vezetünk Az első napon úszóink megnyerték a 400 m. gyorsúszást és a 3x100 m. vegyesstaíétát — A műugrásban az osztrákok győztek A versenyt vasárnap délután folytatják a Császár-uszodában A Magyar Úszó-Szövetség nemzetközi ver­senyének első napján, szombaton délután, a magyar-osztrák mérkőzésnek három száma dó'lt el. A három versenyszám közül kettő ma­gyar győzelemmel végződött, míg az osztrá­kok csak egy gyó'zelmet arattak. A 400 m. gyorsúszásban nem volt meglepetés a magyar győzelem, ellenben feltűnést keltett a győz­tes Tarrodi Géza 5 p. 25.6 mp.-es könnyen elért ideje, amellyel csak egy mp.-el maradt el a magyar rekordtól. Annál izgalmasabb volt a vegyes staféta-verseny, amelyben pom­pás mellúszójuk révén osztrák győzelemre volt kilátás. A magyar csapat első két tagja azonban váratlanul jól tartotta magát s Gá- borffynák nem okozott gondot a másfélmétc- res hátrány ledolgozása. A műugrásban győ­zelemre nem számíthattunk, s az elsőséget az osztrák Stattdinger szerezte meg, a másik osztrák műugrót azonban a negyedik helyre utasították a magyar versenyzők. Az első magyar-osztrák mérkőzés tellát jól kezdődött, 22 :12 arányban vezetünk a pont­versenyben s most már nagyon gyengén kel­lene szerepelni úszóinknak, hogy az osztrá­kok magukhoz ragadják a vezetést. A szombaton lefolyt verseny kiegészítő számai gyengén sikerültek. A legjobb ered­ményt az ifjúsági Mészöly Tibor érte el, aki a 200 m. gyorsúszásban megismételte az UTE versenyén pénteken elért 2 p. 37.4 mp.-es időeredményét. A végleges eredmény itt kö­vetkezik : A magyar—osztrák mérkőzés versenyszá­mai. 400 m gyorsuszás: 1. Tarrodi Géza (Ma­gyarország) 5 p 25.6 mp. 2. Wannie András (Magyarország) 5 p 28 mp. 3. Georg Unler- berger (Ausztria) 5 p 51 mp. Pontszám 8.11. 3sl00 m vegyesstafeta: 1. Magyarország (Kövesj 1 p 21 mp, Ullrich 1 p 17 mp, Gá- borffy 1 p 02.8 mp) 3.p 40.8 mp. 2. Ausztria (Schäfer, Nassau, Rödiger) 3 p 43 mp. Pont­szám: 18:7. Műugrás: 1. Slaudinger (Ausztria) pont. 2. Vajda László (Magyarország) pont. 3. Nagy Károly (Magyarország) pont. BiFlitz (Ausztria) 116.66 pont. arány: 22:12. Egyéb versenyszámok. 100 m ifjúsági mell­úszás: 1. Gábory József (BBTE) í p 28.4 mp. 2. Jónás Pál (MTK) 1 p 33 mp. 3. Buzáth Emil (UTE) 1 p 37 mp. — 100 m hölgy mell­úszás: 1. Fest Franciska (NSC) 1 p 44.6 mp. 2. Vass Dusi (NSC) 1 p 45.6 mp. 3. Gombos Magda (UTE) 1 p 46.8 mp. 167.32 132.54 123.58 Pont­gyorsuszás: 1. Mészöly Tibor (BBTE) 2 p 37.4 mp. 2. Bozsiderácz Mihály (UTE) 2 p 43 mp. — 3x50 m II. oszt. vegyesstaféta: 1. MTK 1 p 47.6 mp. 2. FTC. 3. MTK. — 100 m hölgy hátonuszás: 1. Herrmann Melinda (NSC) 1 p 44.8 mp. 2. Siklóssy Lili (NSC) 1 p 48.8 mp 3. Komáromi Bözsi (MUE) 1 p 49.6 mp. — 100 m II. oszt. gyorsuszás: 1. Hoilósi Béla (MTK) és Brenner Viktor (Sze­gedi Úszó Egyesület) 1 p 6.8 mp. 3. Németh Géza (MUE) 1 p 15.4 mp — 100 m ifjúsági hátonuszás: 1. Bozsiderácz Mihály (MTK) 1 p .26.2 mp 2. Brédy Frigyes (UTE) l p 31.4 mp. 3. Máfray György (BBTE) 1 p 34 mp. — 3x50 m hölgy gyorsslaféta: 1. UTE 2 p 12.2 mp. 2. MUE 2 p 18.4 mp. 3. UTE 2 p 24 mp. — 3x50 m ifjúsági gyorsstaféta: 1. MTK 1 p 31.4 mp. 2. UTE 1 p 39 mp. 3. MAC 1 p 41 mp. — 3x50 m II. oszt. vegyes­staféta: 1. III. kér. TVE (Hollós, Helba, Czele) 1 p 45.4 mp. 2. MAC 1 p 46 mp. 3. FTC 1 p 48.6 mp. Vasárnap. A második napon délután 5 órakor foly­tatják a versenyt a Császár-uszodában. A nemzetek közötti mérkőzés vasárnapra ma­radt négy uszószáma közös't egyben, a 200 m mellúszásban az osztrákok biztos győzelmet aratnak. Annál kevesebb reményük van a többi versenyszámiban. A 100 m hátonuszás- ban ugyan az osztrákok vitássá tehetik a magyar győzelmet, a 100 m gyorsuszásban és a 4x200 m gyorsuszóstafétában azonban semmi sanszuk sincsen. A vizipólóban a magyar csapatnak nem okoz nagy gondot az osztrákok legyőzése s a mérkőzés csupán összehasonlításul szolgál a Berlin ellen szerepelt „fiatal“ csapat és a holnap szereplő „öreg" csapat közötit. * Birkózóink olimpiai válogatóversenye. Ma este hét órakor kezdődött a margitszigeti center courton szépszámú közönség jelenlé­tében. Az eredmények a következők: Légsúly: Zombori (MAC) győz pontozással Aranyi (MTE) ellen, Magyar (MTK) győz ponto­zással Szekfü (Kaposvár) ellen7 Szekfü (Ka­posvár) győz Aranyi (MTK) ellen, Zombori (MAC) győz Magyar (MTK) ellen, ponto­zással. Pehelysúly: Kárpáti (UTE) győz Tasnádi (MAC) ellen, miután Tasmádi vissza­lép sérülés következtében, Fehér (MÁV) győz pontozással Ambrus dr. (MAC) ellen. Köny- nyűsúly: Matura győz Zombori I. (MAC) ellen. Keresztes (MAC) győz Károlyi (UTE) 200 m ifjúsági ellen. Kis középsúly: Péter (Máv.) győz pon­ti i

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék