Budapesti Hírlap, 1928. szeptember (48. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-07 / 203. szám

io Budapesti Hirlap 1928 szeptember 7. (203. tre-1 !■■■■■■ "s ■ .......... FILMSZÍNHÁZ * (Filmműterem egy óceánjáró gőzösön.) Az 52.000 tonnás Berengária nevű óceán­járó gőzös most néhány napig Southamp­ton kikötőjében időzött és a pihenője alatt a világ legnagyobb filmateliérjának szere­pét töltötte be. Az angol filmgyártást most egész Anglia támogatja és így a British In­ternational Pictures igen könnyen kapott engedélyt arra, hogy a „Champagner“ című film felvételeit ne egy műteremi hajó­díszletben, hanem a világ egyik legnagyobb hajóján készítse el. A felvételek nagyobb része éjjel készült, amikor négymillió gyertya fényerősségű lámpákkal világították meg a hajó fedélzetét. Salamon és Radó a jégtáblán írta Nót! Károly. Hétfőn először a Terézkör­ úti Színpadon. * (Egy fiatal magyar filmrendező karri­erje Hollywoodban.) Kertész Mihály és Korda Sándor után Fejős Pál tűnt fel a hol­lywoodi filmamen­tumon.­ Fejős Pál öt évvel ezelőtt szállt partra Newyorkban, ahol a Rockefeller Institute for Medical Research­­hoz lépett be mint bakteorológus. Ez azonban nem elégítette ki ambícióját, mert már Buda­pesten is mindig filmrendező akart lenni és otthagyva a nyugodt, jó állást, elment Holly­woodba, ah­ol hosszas küzdelmek után sikerült annyi pénzt összegyűjtenie, hogy egy filmet csináljon, amelynek az összege nem tett ki többet, min­t egy kisebb amerikai filmsztár fizetése egy filmjátszáskor. Hétezer dollárt ka­pott kézhez, melybő­l elkészítette az „Utolsó pillanat“ című filmjét, melyet két hónapig ját­szott a newyorki Greenwich Village Theatre felemelt belépődíjak mellett. Az Utolsó pilla­nat egy művészi beállításokban gazdag és a lélekreflexió színes mélységéből megvilágító filmdráma, mely újszerű impresszionizmus te­rén új lehetőségeket szabott a rendezőnek. A film cselekménye egy vízbefuló ember tragiku­mát adja, kinek halála percében átvillan agyon egész élete és filmszerűleg tömör és színes egységgel pereg le egy emberi sorsnak minden eseménye: gondtalan gyermekkora, kilobbanó szerelme, életdiadala, küzdelme, ál­mai,­­vágyai, amíg a hullámsír magába temeti és elkövetkezik az utolsó pillanat... Salamon és Radó a jégtáblán írta Nóti Károly. Hétfőn először a Terézkörúti Színpadon. Fejős Pál ezzel az első filmjével nemcsak ismertté tette a nevét, hanem az amerikai cen­zúrahivatal a kiváltságos filmek sorozatába osztályozta, amelybe az ő filmjén kívül a Cir­kusz, az Utolsó parancs és egy Gloria Swan­­son-filmet vettek fel. Ilyen eredmény után si­került aztán Fejősnek elszerződnie az Univer­sal filmvállalathoz, ahol most már hetenként kétszázötven dollár rendezői fizetést kap. A második filmje Mann Page amerikai novellista elbeszéléséből készült, ,Jragány“ címmel. En­nek is érdekes háttere van. Ugyanis az Univer­sal többi rendezői ezt a témát visszautasítot­ták, míg Fejős Pál elvállalta és sikerült a filmcselekmény nélküli hangulatos novellából egy csodálatos életet interpretáló akciókban gazdag filmdarabot készíteni, amely szintén olyan váratlan sikert aratott, hogy Kari Laiple, az Universal igazgatója, fizetését ezer dollárra emelte. Most kezdi Fejős harmadik filmjét, az Előadás tovább follyik­, amely Ernest Pascal nagysikerű színdarabjából dra­­matizált filmre ő maga s melyben Conrad Voidt játssza a főszerepet. Fejős benyújtotta két legújabb filmjének a scennáriumát. Az egyiket Karinthy Frigyes „Holnap reggel“ Molnár Ferenc „Fehér felhő“-jének a film­­változata lenne. Még a karrierek hazájában, Hollywoodban is feltűnő ez az érvényesülés, melyet Fejős Pál rövid két év leforgása alatt elért. FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA llel váróul Mokra (Telefon: J. 543—88): Lujza királynő (Történelmi epizódok egy királynő éle­téből). 2 rész 12 felv. Bam­b­­a strandon (ame­rikai burleszk). 2 felv. Magyar hiradó. Előadá­­­­sok 5. 7. 8. negyed 10. Capitol (a Daross-téren Telefon: J. 343—37): gím nősülök (Szenes Béla vígjátéka, Jőez. Lou Moran és Neil Hamilton). A zsarnok (Jost­ Ramon Novarro). IX olimpiász (kard és egyéni csapat döntős). Híradók. Előadások: 5. negyed 8. fél 10. Vasár- és ünnepnap fél 4. fél 6. fél 8. fél 10. Corao (Váci­ utca 9. Automata: 874—02). A kisér­­tetek vonata (Arnold Redley színműve) 10 felv. (Főszereplők: Verebes Ernő, Hilda Jannings). Marietta királysága (vígjáték) 9 felv. (Fősze­replő: Lya Mara). Híradók. Előadások: 4. há­romnegyed 6. háromnegyed 8. háromnegyed 10. Corvld-8*Inhrtr. (Telefon: J. 389—88)* 1. Olim­piász (kard döntő). 2. Romi világháború (Ham and Eggs). 3. Erő és szépség (Zoro és Huru). Előadások: Hétköznap fél 6. fél 8. fél 10. Va­sár- és ünnepnap fél 4. fél 6. fél 8. fél 10. Di-zsi (VT.. Teréz-körút 28. Jegyrendelő telefon: Automata 213—43 és*» Automata 250—32). Rapi°n Novarro nagy filmje. A zsarnok (Metro-Gold­­wyn attrakció) 8 felv. (fősz. Ramon Novarro, Marceline Day, Roy D'Arcy). Ketten a lejtőn (amerikai regény) 8 felv (fősz. Norma Shearer). Hiradók. Békeffy Vocal Kvartett. Előadások: 4­6. 8. 10. Hiiforddei Hiradó. Amszterdami Olimpiász har­madik része. Bob házasságközvetítő (burleszk) 2 felv. Senorita (attrakció, fősz. Bebe Daniels). S­ randszerelem (fősz. Harry Lledtke). Előadá­sok kezdete 5 órától folytatólag. (Lipót k körút 16. Telefon: T, 061— 51). Si rendszerelem (ingj.) 7 felv. (fősz­. Harry Liedtke). A világ szeme (egy kínariporter kalandjai) 8 felv. (fősz. Nick Stuart és Jally Phippe). Olimpiász 1f)29 (magyar-némeet vizipóló-mérkőzés). Előadá­sok: Hétköznap 5. negyed 8. fél 10. Vasárnap fél 4. fél 6. fél 8. fél 10. Salam­on és Radó a jégtáblán írta Nóti Károly. Hétfőn először a Terézkörúti Színpadon. Form­i* Film szi­nh­­áz (Kossuth Lajos­ utca 18. Telefon*­ Automata 895—43 és 897—07). Edgar Wallace regénye. A sáron Mefisztó (bűnügyi dráma, fősz. Jack Trevor és Évi Éva). Halló I­iri! (A királynő férje), fősz. Liane Hald és Nagy Kató. Magyar Hiradó. Fox-hiradó. Elő­adások: illétke/nap ». negyed 8 és fél 10. Vasár- és truflipnap 4. 6* 8. 10. .­­ .. ... . .. Jor.not váróul Filmszínház: Karrier. (Regé­nyes történet 8 felv Fősz.: Ivan Mosjoukinic.) Legyőzhetetlen (kalandorregény) 8 felv. (fősz: Luciano Albertini). Híradók. Burleszk. — Elő­adások (kezdete: 5, negyed 8 és fél 10 órakor. Kaninin-Moxgá (Tel.: 1. 440—27): 1. Olimpiász (Kard döntő). 2. Romi világháború (Ham and Eggs). 3. Erő és szépség (Zoto és Huru). Elő­adások mindennap negyed 5. negyed 7. 8. 10. Sytthat-MoKKTÖ: Csütörtöktől vasárnapig Karrier dráma) 8 felv. (fősz. Ivan Mossoukine), Lujza királynő (dráma) 14 felv.. (fősz. Mady Chris­tian és Hans Mierdorf). Híradók. — Előadások kezdete, fél 4. fél 6, háromnegyed 6 és három­­n­egyed 10 órakor. Omnia* (József-körút 31. Telefon: József 301—25). Halló Wien! . . . idépíl történet) 10 fejezetben (fősz. Lyane Hald­óé Nagy Kató), Wiener Blut (Johann Strauss lacenirozott keringők­). szerep­lők: Dalmady Erzsébet és Köpeczy Boócz La­jos. Kísértetek vonata (Grand guignol) 10 feje­zetben (fősz. Hilde Jenninee és Veress Ernő). Magwar és Paramount-hiradók. Előadások: "Hét­köznap 5. negyed 8. fél 10. Vasár- és ünnep­nap 4. 6. 8 10. Orion-Sninhrte (IV., Eskü­-út 1. Telefon: Auto­mata 831—02). A zsarnok (Ramon Novarro első idei filmje) 7 felv. Ketten a lejtőn (világvárosi történet) 7 felv. (Norma Shererrel). Külföldi és magyar híradók. Előadások: Hétköznap fél 6. fél 8. fél 10. Vasár- és ünnepnap fél 4. fél 6. fél 8. fél 10. Jegyelővétel délelőtt 11—1-ig. Pr Ince (a Newyork-palotáva­l szemben. Telefon: József 365—23). Kern nősülök (Szene® Béla víg­­játéka). fősz. Lola Moran. Magyar híradó. (fősz. Lla Mara). Magyar és Gaumont-híradók. Előadások: Hétköznap 5, 6. 8. 10. Vasár- és ünnepnap 4, 6. 8. 10. Andlun-Mozi (VI. Nagymező­ utca 22—24. Tele­­fon: Automata 292—50 és Automata 220—98). A kísértetek vonata (Bolváry Géza grand gui­­gnolja). főésm. Verebes Ernő, Hilde Jennings, Guy Newall). Nem nősülök­ (Szenes Béla víg­játéké). fősz. Lois Moran). Magyar hiradó: Paramount Hiradó Előadások: Hétköznapokon 5. negyed 8. fél 10. Szombaton és vasárnap 4. 6. 8. 10. Royal-Apolló (Telefon: J. 429—46 és J. 419—02): Kizárólagos joggal : ítél a Dnyeszter ! (az orosz felfordulás napjaiból) 12 fejezet (fősz. Olga Csehova). Zigota tűzben (a világ legbátrabb gyávájának kalandja) 8 felv. Hiradó. Előadá­­pok: Hétköznap, szombat kivételével 6. negyed 8. fél 10. Szombaton, vasár- és ünnepnap 4. 6, 8. 10. I'mn-Filmért­ék­­ek (VI. Teréz-körút 611. Tele­­fon: Lipót 921—32 és Lipót 921—33). Pénztár­­nyitás délelőtt 11—1-ig, délután előadás előtt egy órával): 1. Magyar Hiradó. 2. UFA világ­­hiradó. 3. Hisztérika (Metro-attrakció)). 4. Férfi férfi ellen (UFA-sláger). Stephanider Károly dirigál. Előadások: 5. negyed 8. fél 10. Ünnep­ és vasárnap 4. 6. 8. 10. Fránia-Szính­áz (Telefon: József 460—45 és Jó­zsef 460—46). A hindu hárem titka (rejtelmes keleti történet) 12 felv. (fősz. I­eon Mathot és Louise Lagrange). A Csendes-óceán szigetvilága (nagy ezpediiciós film) 6 fejezet. Magyar Hiradó. Előadások: Hétköznap 5. negyed 8.* fél 10. Vasár- és ünnepnap fél 4. fél 6. fél 8 és fél 10. a Budapesti Hírlap telefonszámai: József 444 04. József 444 05. József 444 06. József 444­ 07. József 444­­ 08. József 444­ 09. »SPORT ♦4 — — ....................................... ■ ■■■■«♦ A futballvilágbajnokságért 50 állam válogatott csapata fog harcolni A legnagyobb futballcsata tervezete magyar elgondolásban Az amszterdami olimpiai futballtorna, mint ismeretes, azzal a méla akkorddal végződött, hogy most már elég a képmutatásból s ha nem vehet részt a tornán egyforma eséllyel minden nemzet, akkor ez legyen az utolsó futballolimpiász. A helyzet ugyanis egysze­rűen az volt, hogy az amatőröket és profesz­­szionalistákat becsületesen szétválasztó nemze­tek nem vehettek részt a játékokban a legjobb csapatukkal, hanem — nyilván büntetésből — csak a kisebb kvalitású amatőrjeiket küldhet­ték oda. Ugyanakkor pedig a professziona­lista játékosok fizetésénél jóval bőségesebb díjazású álamatőr játékosok az amatőrség je­gyében vígan rugdalták a labdát óvatos, de mindenesetre képmutató nemzeteik színeiben. A futballolimpiász, mint a nemzetek képessé­gének fokmérője tehát szükségszereen kimúlt az­által az intézkedés által, amellyel a futball egyszer s mindenkorra törölték az olim­piászok programmjából. A komoly vetélkedés azonban a nemzetek között annyira szükséges valami, mint a férfi életében a munka s ennek elmaradása káro­san hatott volna az egyes nemzetek sportjára is. E hiányérzeten akartak segíteni az érde­kelt államok, amikor az úgynevezett Európa Kupa rendszerét megalkották. Ezt a rendszert röviden a résztvevő államok bajnoki küzdel­mének is mondhatnék, mert két-két mérkőzés keretében pont és gólarány dönti el a helye­zési sorrendet. Az Európa Kupa mérkőzései­ben hat nemzet válogatott csapata vesz részt. A résztvevők kis száma megengedte ugyan a legigazságosabb bajnoki rendszer bevezetését, ugyanakkor azonban csupán hat nemzet kö­zött tisztázza az erőviszonyokat s így még Európára nézve sem állít fel minden nemze­tet felölelő rangsort. A futball világbajnokság kérdése tehát az olimpiász csődje után nyílt kérdés maradt. A közelmúltban Bécsben tartott Középeurópai Kupa-bizottság ülésén foglalkoztak a futball világbajnokság megrendelésével is s éppen magyar részről hatalmas arányú javaslat ke­rült a bizottság elé. Megkérdeztük Kiss Tivadart, az MLSz ü­gyevezető­ alelnökét­, aki a javaslatot a bizott­ság elé terjesztette s ő a következőkben adott a nagy jelentőségű ügyről pontos tájékoz­tatást. —­ Sajnos, a FIFA elfeledkezett arról az eminens kötelességéről, hogy a professziona­lista alakulatokkal rendelkező nemzetek ré­szére világbajnoki tornát rendezzen. Maguk az államok vették tehát kezükbe az ügyet , ha ma még végleges megoldás nincs is, a tár­gyalások folyamatban vannak s a terv meg­valósulása rövid­ idő kérdése csupán.­­ Két terv merült fel ezzel kapcsolatban. Az egyik a világ futball nemzeteit eddigi ered­ményeik alapján sorrendbe állítaná s e sor­ból a legjobb tizenhat, vagy a tetszés szerinti számú nemzetet az olimpiász módjára egy vá­rosba gyűjtene, ahol ezek kiesési rendszerrel vívott küzdelemben megállapítanák az erővi­szonyoknak megfelelő rangsort.­­Ez az első pillanatra tetszetős javaslat azonban hibás. Mert ha tizenhatban állapították meg a részt­vevők számát, az első tíz kiválasztása könnyen menne, a fennmaradó hatot azonban majdnem lehetetlen kiválasztani. Hiszen papírforma alapján kimutathatom azt is, hogy valamelyik nemzet önmagánál 10 góllal jobb, vagy rosz­­szabb. Feltétlenül visszásságok, sértődöttségek és rövidesen bukás követné a tervet. Még ak­kor is, ha a vitázó államok előreérkezésekkel döntenék el a bejutás kérdését. Ez ugyanis oly hosszú időre tolná ki a végleges döntő ide­jét, hogy a közben az erőviszonyok is lénye­gesen megváltozhatnak.­­ A másik terv, amelyet a bizottságban magam terjesztettem elő, az igazságtalanságot és sértődéseket teljesen kizárja, a mellett financiális szempontból összehasonlíthatatla­nul kedvezőbb minden eddigi olimpiásznál. A terv a következő: A világbajnokságra minden nemzet a legjobb csapatával benevezhet. Euró­pát négy földrajzi zónára osztanék be, Észak­és Dél-Amerika egyetlen zóna volna. Hozzá­vetőlegesen megállapítanák a benevezett álla­mok sorrendjét s ebből a sorból a négy leg­jobb egy-egy zóna élére kerülne. A követ­kező négy ismét szétosztva, végül is minden zónában olyan csoportok keletkeznének, ame­lyek megközelítően egyenrangúak. Körülbelül 40 nemzet nevezésére számíthatunk. Minden zónába tehát tíz-tíz nemzet kerül. A zóna kö­zéppontja egy-egy nagy futballkultúrával ki­tűnő város. Teszem fel: Stockholm, Bécs, Róma, Madrid. E városokba utaznának a zó­nába beosztott államok csapatai s kiesési rendszerrel állapítanák meg a zóna két leg­jobb nemzeti csapatát. Ezek a küzdelmek 8—10 nap alatt kényelmesen lebonyolíthatók. A lefolyt mérkőzések után tehát minden zó­nából két-két nemzet kerülne ki s ehhez hozzá­számítva Észak- és Dél-Amerika küzdelméből kikerülő két első nemzetet, összesen ismét tíz nemzet kerülne össze most már egy ötödik városban, mondjuk Párizsban, hogy a végle­ges sorrendet megállapítsák. Ez az újabb küzdelem is 8—10 napot vesz igénybe, tehát az egész futballtorna, az utazásokat is bele­számítva, egy hónap alatt kényelmesen le­bonyolódna. — Legfőbb előnye e tervnek a gyors le­bonyolítás, minden vita kizárása s az a kö­rülmény, hogy’ amíg a mai olimpiász rend­szere mellett csak egy-egy város közönsége részesül az idegenforgalom, a bevételek elő­nyeiből s mindössze 50—60 ezer ember a né­zője, addig az új rendszer ennek ötszörösére emelné a közönséget s öt várost látna el sport­­eseménnyel. A tiszta bevételt a résztvevő álla­mok között szereplésük arányában osztanák fel s ezzel költségeik nagyrésze megtérülne. — Eddig a fend, amely valószínűe­n rövide­sen megvalósul. Ami minket, magyarokat a szükségszerű részvételen kívül érdekel, az any­­nyi, hogy a futball világbajnokságok vázolt rendszere mellett Budapest, mint egy zóna középpontja számításba sem jöhet. Nem pe­dig azért, mert az adótételek folytán az el­osztásra kerülő tiszta b bevétel a tényleges be­­vételnek csupán 15—20 százaléka, ugyanak­­kor Bécs a tényleges bevétel 50—60 százalé­kát tudná elosztani. Kizárt dolog tehát, hogy Budapestet előnyben részesítenék Béccsel, vagy Prágával szemben.­­ Amíg tehát egyfelől a nemzeti érzés fo­kozására törekszik az ország valamennyi fak­­tora, addig a futballt az adózás meggátolja abban, hogy a nemzeti érzés megnyilvánulá­sára alkalmat adhasson. Egy-egy­ válogatott mérkőzésen, amelynek keretében a kormány tagjai is együtt buzdították a közönséggel a nemzeti csapatot s a győzelem láttán az ér­zések szabadon törtek elő, bizonyára bizarr lett volna, ha a megjelent előkelőségektől va­laki az adót kérte volna. Pedig a helyzet ma ridegen ez. A lelkesedést adó sújtja. Ellenáre annak, hogy amit a futball így kitermel, az a nemzetre száll vissza. A kultuszminiszter a testnevelési programmjában megadta a helyes irányt: támogatni kell a testnevelési alapból a szövetségeket. A legnagyobb támogatás s egyben a legigazságosabb elosztás az lenne, ha az adókon könnyítenének. Ebben a törek­vésben bizonyára lenne a kultuszminiszternek olyan minisztertársa, aki a futball jólétét is szemmel tartja. — Lényeges kérdés még a futball-világ­­bajnokságok megrendezése esetén a pályák kérdése. Meglevő pályáink mai alakjukban mindenre alkalmasak, csak arra nem, hogy az itt tömegesen megjelenő nemzetek elisme­rését kiérdemeljük. Európa jelentős sport­­nemzetei között Magyarország pályák tekin­tetében az utolsó helyen áll. Szégyenkeznünk kell az idegenek előtt, de mi a magunk ere­jéből a helyzeten nem tudunk segíteni, mert az intézmények fenntartása is ingatag ala­pon nyugszik az adók miatt. Pedig kevés átalakítással bármelyik nagypályát elfogad­ható állapotba hozhatnék , ha ebben támo­gatnának az illetékesek. Eddig a nyilatkozat, amely mindennél job­ban megvilágítja azt a fonák és kritikus helyzetet, amelybe a labdarúgást az adózás juttatta. Nem lehet közömbös a nemzetre, a hatóságokr­a s az idegenforgalomra nézve az, hogy Bécsben és Prágában rendeznek-e világraszóló mérkőzéseket, vagy Budapesten. Hogy Bécsben vagy Prágában rendeznek-e futball-olimpiászt, vagy ehhez hasonlót, az bizonytalan. Az azonban bizonyos, hogy a fennálló viszonyok mellett, hatósági segítség nélkül, Budapesten sohasem rendezhetnek. , N­. Z. * A kultuszminiszter ankétsorozata az olimpiász tanulságairól és a testnevelés kérdéseiről. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter az olimpiász tanulságainak megismerése és felhasználása céljából ankét-sorozatot tart, amelyre az egyes sportszövetségeket csoportonként fogják meghívni. Az ankéteken egyúttal a sportszövetségeknek az állami költségvetés összeállításával kapcsolatban felmerülő kí­vánságait is megbeszélés tárgyává teszik, Az első értekezletet a miniszter szeptember 11-én délelőtt 11 órakor az Országos Test­­nevelési Tanács (V., Báthory­ utca 12., I. emelet 7.) tanácskozó helyiségében tartja, amelyre az Országos Testnevelési Tanács és a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola vezetőjén kívül az Atlétikai Szövetség, a Birkózó és Boxoló Szövetség illetékes ve­zetői kapnak meghívást.

Next