Budapesti Hírlap, 1928. november (48. évfolyam, 249-272. szám)

1928-11-16 / 260. szám

1928 november 16. (260. sz.) Budapesti Hírlap ■naw FŐVÁROS: Véget ért a főváros költségvetési villája A közgyűlés ma már az üzemek költségve­tésének tárgyalásába foghatott bele. Az első felszólaló Horovitz Gábor szocialista volt, szerinte nem szabad a fővárosnak ,így eljár­nia, mint a zsidó bankoknak, akik csak a hasznot nézik és a munkással nem törődnek. Indítványt nyújt be, hogy a jövő költségve­tés tárgyalásáig készítsen a statisztikai hi­vatal felvételeket az üzemi alkalmazottak és munkások szociális viszonyairól. • Magyar Miklós indítványt nyújt be, hogy a villamosáram tarifáját szállítsák le 10 szá­zalékkal. Holzer Sándor azt indítványozza, hogy üz­letzárás után a kirakatok megvilágítása céljá­ból adjanak a kereskedőknek olcsóbb áramot. 1­­B.Weic­hercz Simon indítványt nyújt be, hogy a főváros dolgozzon ki tervezetet arra nézve, hogy­­ a gázcsőhálózatot kiterjesszék azokra az utcákra és házakra is, ahol eddig nincs gáz. Takács István szerint az üzemekből szám­űzni kell a politikát. Weiler Ernő több indítványt terjeszt elő: A Beszkárt régi típusú kocsijait is alakítsák át úgy, hogy kényelmes kettős lépcsőjük le­gyen, a pótkocsin engedjék meg a dohány­zást, a nagyobb csomagokat csak itt szállít­hassák, a villamosmegállókat arányosan osz­­szák el, a hosszabbjáratú, főleg kültelki vo­nalakon télen fűtsék a kocsikat, a fürdők előtt várócsarnokokat létesítsenek, a fontos közlekedés gócpontokon a forgalmat zavaró bódékat, hirdetőoszlopokat stb. távolítsák el. Kiss Menyhért azt indítványozta, hogy a farkasréti villamosvonalat, mintegy 700 mé­ter hosszúságban hosszabbítsák meg a temető felső végéig. Ereky Károly azt javasolta, hogy a Fővá­rosi Kenyérgyár laboratóriumában és a székes­­fővárosi élelmiszervizsgáló állomáson folytas­sanak kísérleteket a magyar búza speciális feldolgozására. Az egész magyar búzafelesleg könnyen ás igen nagy áron exportpiacra , ta­lálna az angol kontinensen. Vita Emil dr. a kisipari hitelintézet hiány­szavatossági tartalékalapjának növelésére tett indítványt. Repaid Károly azt indítványozza, hogy a Ferdiinánd-hídon át létesítsenek a két város­rész között autóbuszösszeköttetést. Horovitz Gábornak az üzemi alkalmazottak szociális viszonyairól szóló statisztikai felvételt elrendelő, továbbá Ereky Károlynak a búza­preparátummal való kísérletezésre vonatkozó indítványát a közgyűlés elfogadta, a többit ki­adta a tanácsnak. Ezután Lamotte Károly tanácsnok-főjegyző ismertette a költségvetéssel kapcsolatos javas­latokat. A közgyűlés mind e javaslatokhoz hozzájárult. Ezek szerint megadta a tanácsnál: a virement­re szóló felhatalmazást, a községi pótadót 50 százalékban, az inségadó kulcsát 8 százalékban, a gáz, víz és villanyáram egység­árát az eddigiben állapította meg. Külön kellett szavazni arról, megadja-e a közgyűlés a takácsnak a felhatalmazást útépí­tésre szolgáló ötmilliós folyószámlakölcsön fel­vételére. A szavazás eredménye az volt, hogy a közgyűlés a felhatalmazást 101 szavazattal megadta. Ezzel a 12 napos költségvetést tárgyaló köz­gyűlés véget ért. ■— Pénteken pénzügyi bizottság, szerdán közgyűlés. A pénzügyi bizottság holnap, pénteken délelőtt tizenegy órakor ülést tart, melyen a költségvetési tárgyalások folyamán felgyülemlett folyóügyeket tár­gyalják le. A pénzügyi bizottság napirend­jén szereplő ügyek között különösebb je­lentőségűek nincsenek. A pénzügyi bizott­­ság tárgyalja többek között a téli idő kö­zeledtével aktuális munkanélküli segélye­ket, az iskolaépítési kérdést, a svábhegyi csillagvizsgáló „Budapest“ kupolájának költségeit, a budai végleges vízmű terveit, a vízvezetéki csőhálózat kibővítését, a köz­­igazgatási, közkórházi és egyéb alkalma­zottak lakáspénzének újabb megállapítását és ugyan ez alkalommal történik a­z iga­zolóválasztmány újjáalakítása, továbbá a közigazgatási bizottságban megüresedett tagsági helyek betöltése.­­ A legközelebbi rendes közgyűlést 21-én, szerdán délután négy órára hívta össze a polgármester. A napirenden 81 ügy szerepel. — Rumbach tanácsnok és Szalay elől­­járó nyugdíjazása. A tanács mai napon tartott ülésében tudomásul vette Rumbach Dezső tanácsnok és Szalay Sándor dr. II. kerületi elöljáró, továbbá Dávid János dr. tisztiorvos nyugdíjazás iránt való kérelmét. A nyugdíjazások dolgában a legközelebbi közgyűlés fog dönteni. — Megkezdik az új szükséglakások épí­tését. A régi lóversenytéri kunyhólakókat nem tudta a főváros mind elhelyezni, ha­nem mintegy nyolcvan család továbbra is ezeken a nyomortanyákon kénytelen ma­radni. A tnács ezért elhatározta, hogy a jövő évi költségvetésben biztosított 400.000 pengős hitelt, amely szükséglakások építé­sére van felvéve, mindjárt az év elején felhasználja és január első napjaiban meg­kezdi az új szükséglakások építését. Az építkezést gyors tempóban folytatják, úgy, hogy március elején a lakásokban már be lehet költözni.­­ Hiteltúllépés nélkül fejeződött be a ..banképítkezés.“ A középítési albizottság legutóbbi ülésén tartották meg a végső szá­molást a múlt évi kislakásépítési akció költségeiről. E szerint a hat kislakásos bér­házcsoport építése pontosan 12.143.811 pengőbe került. A hat bérházcsoportban összesen 341.552 köbméter beépített terü­let van. Legolcsóbb volt az építkezés a Váci­ út és Mura­ utca sarkán, ahol egy lég­köbméter beépítése 30 pengő 39 fillér volt, legdrágább a Csend-utca sarkán épült ház­ban, ahol légköbméterenként 40 pengő 27 fillérbe került az építkezés. A bizottság megállapította, hogy „túlkiadás“ sehol sem történt. A kislakásos építési akció teljes erkölcsi és anyagi eredménnyel fejeződött be, sőt végeredményben még valami meg­takarítás is van az előirányzattal szemben.­­ A főváros a kormány elé terjesztette az 1929. évi költségvetést. A törvényható­ság közgyűlése tegnap éjjel befejezte az 1929. évi költségvetés első és második ré­szének részletes vitáját, s ezzel a költség­­vetésnek a községi háztartásra vonatkozó részét elintézte. A költségvetésnek letár­gyalt és elfogadott ré­szét a főváros csütör­tökön délben felküldte a belügyminiszté­riumba, tehát a törvényes terminust pon­tosan megtartották. — Rendezik a lift-ügyet. A főváros szo­ciálpolitikai ügyosztálya most dolgozik az új lakásbérszabályzaton. Ebben a szabály­zatban­­ külön paragrafusok lesznek a lift­kezelésről és a liftpénzről. Megállapították, hogy Budapest 22.016 épületében csak 1907- ben van lift. Ebből 938 házban csak sze­mélyfelvonó működik. 476 épületben teher­felvonó jár, 503 épületben pedig van sze­mély- és teherfelvonó is. Legtöbb liftes ház (370) az V. kerületben van. Óbudán pedig csak 25 lift van. LÓVERSENY. )( Ügető verseny. A barátságtalan esős idő ellenére is nagy közönsége volt a csü­törtöki ügetőversenyeknek. A lelkes érdek­lődést nívós sport jutalmazta. Különösen a nap főszáma, a Dámaverseny volt kedvesen szórakoztató. Hat fogat indult, amelyek kö­zül a Gu­lbába—Leona (Puch­er Ilus)-együt­tes volt a nagy favorit, de volt pártja a Csibész—Dante- (F. Cseresznyés Margit) és a Balaton—Medea- (Laudon I.-né) fogatnak is. A favoritok azonban cserbenhagyták hí­veiket , csak a Balaton-Medea-fogat ért el helyezést, a fogadásokban elhanyagolt Brunhilde—Iwa- (Kohuth Adorjánné) és a Rabonbán—Rámás-(Dadányi Sándorné dr.-né) fogat mögött. A győztes fogatot Kohuth Adorján országgyűlési képviselő felesége meglepő rutinnal vezette győzelemre. Dadá­­nyi dr.-né lovai kétízben is súlyosan hibáz­tak s ez határozottan meghiúsította Kohutné helyzetét. A versenyben még résztvett Mel­­czer Béláné dr.-né, de lovai már a verseny elején kiestek a küzdelemből. A napot megnyitó hendikepben Maszár Ferenc ezúttal idegen istállónak (Deák) szer­zett győzelmet G. Endre bácsival. A József - hegyi díj kisebbszerű meglepetést hozott Ke­ringő (Kallinka) győzelmével. Keringőt mél­tatlanul hanyagolta el a fogadóközönség, mert már amatőrhajtó kezében is többízben jól szerepelt. Sokáig jól futott a verseny­ben Senator M., de a galoppozás miatt disz­kvalifikálták a harmadik helyről. A Jola-díj ismét Kallinkának hozott dicsőséget: Eriká­val végigvezetve nyerte meg a futamot. A nagy favorit Pászma már az első körben feladta a küzdelmet és betért az istállókba. A Feri-díj nyolcas­ mezőnyéből Margit (Ma­szár F.) azonnal a start után behozhatat­lan előnnyel megszaladt, mögötte, egészen a A fővédő nem enged Az a visszataszító kanapéper, melyet Er­délyi Béla fővédője indított, még mindig kí­sért. Amint már említettük, az ítélőtanács el­nöke, Schadl Ernő dr. tanácselnök, Weisz Ödön dr. személyében pótvédőt rendelt ki és a tárgyalás új határnapját november 17-re tűzte ki. Erre az intézkedésre különöse­n a fővédőrnek egyik újságban megjelent az a fenyegetése szolgált alkalmul, hogy: Novem­­­ber 17-én pedig nem tárgyalunk. A fővédő sehogy sem tudott belenyugodni pótvédő ki­rendelésébe és mindent elkövetett, hogy a pótvédő szereplését a főtárgyaláson lehetet­lenné tegye. Megtette egyebek közt azt, hogy kartársának, a pótvédőnek levelet írt, amely­nek tartalma beavatottak szerint nem volt éppen hízelgő, és így nincs kizárva, hogy folytatása lesz a büntető járásbíróságon. De ügyvédi jogsérelmet is látott a pótvédő ki­rendelésében és az ügyvédi kamarához for­dult elégtételért. Szerinte a főtárgyalási el­nöknek csak a tárgyalás napján szabad köz­védőt kirendelni, még­pedig az ügyvédi ka­mara közbenjöttével. A fővédő országgyű­lési képviselő is lévén, interpellációval is fenyegetőzött, ettől azonban elállt, mert az igazságügyminiszter állítólag neki adott iga­zat. Annyi bizonyos, hogy a büntető judi­­katúrában ehhez hasonló Herce­ hurcára sem fővédő, sem pótvédő nem ragadtatta magát. Maga Schadl Ernő dr. tanácselnök a dolog­ról ma a következőket mondotta: — Azért rendeltem ki hivatalból Weisz Ödön­ért, mert a fövedőnek megjelent egy nyilatkozata egyik estilapban, melyben kate­gorikusam kijelentette: „November 17-én pedig nem tárgyalunk.“ Miután ezt a tár­gyalást feltétlenül meg fogjuk tartani, nem akartam a vádlottat abba a helyzetbe jut­tatni, hogy egy olyan ad hoc kirendelt vé­dőt állítsak védel­mére, aki nem ismeri az iratokat. Ezért rendeltük Sch Weisz Ödön úrt, természetesen oly feltétellel, hogy ki­rendelése csak abban az esetben érvényes, ha Erdélyi régi védője akadályozva volna megjelenésében. Ha a régi védő elfoglalja helyét a védői pulpituson, akkor Weisz Ödön­nek nem lesz semmi szerepe sem az ügyben. Nincs kizárva, hogy a védelem körül ki­tört harcnak a főtárgyaláson is lesz foly­tatása, annyi azonban bizonyos, hogy a tár­gyalást minden körülmények között meg fog­ják tartani. A kamara választmánya ma foglalkozott Gál Jenő védőnek azzal a panaszával, hogy a törvényszék hivatalos védőt rendelt ki annak ellenére, hogy ő a védelemről le nem mon­dott, sőt a pótvédő kirendelése után bejelen­tette, hogy a védelmet el fogja látni és erre való tekintettel kérte a törvényszéket, hogy a kirendelt védőt mentse fel, a törvényszék azonban ezt a kérését nem teljesítette. Ebben sérelmet lát, amelynek orvoslását kéri a ka­marától. A kamara választmánya előtt Grünhut Ár­min dr. kamarai ügyész ismertette Gál Jenő panaszát. Melczer István dr., Kramer Emil dr., Popper Tódor dr., Vámbéry Rusztem dr., Ács Jenő dr., Teller Miksa dr., Havas Károly dr., Várkonyi Kálmán dr. és Medvigy Gábor dr. felszólalása után a kamara vá­lasztmánya elfogadta Grünhut Ármin ügyész javaslatát. Eszerint a kamara felír az igaz­ságügyminiszterhez és leszögezi azt az állás­pontját, hogy mindaddig, amíg a védő a vé­delemről le nem mondott, illetőleg ki nem jelentette, hogy védelmet ellátni nem hajlandó, addig hivatalból való kirendelésnek helye nincs. A kamara felkéri az igazságügyminisz­tert a tényállás kivizsgálására, nevezetesen arra, hogy vizsgálja meg, helye volt-e a pót­védő kirendelésének, és amennyiben sérelem­ történt, megfelelő intézkedésre kéri a minisz­tert.­­­­ A kivégzett forradalmárok özvegyei kártérítést tartoznak fizetni. A Károlyi-for­radalom kitörése után a harctérről vissza­­özönlő katonaság tudvalévően,­ szétszéledt az országban és több helyen súlyos garázdálko­dásra ragadtatta magát, így történt Város­dombos községben is. November 4-ről 5-re virradó éjszaka néhány felfegyverkezett ka­tona teljesen kirabolta Magda Elek községi jegyző lakását és csak a véletlennek köszön­hető, hogy a garázda katonák a jegyzőt , családját nem bántalmazták. A következői napon egy szakasz nemzetőrség szállta meg a községet, amely a garázda katonákat, Be­berika Pál földmívest és négy társát elfogta. Valamennyiüket statáriális úton halálra ítél­ték és a községháza előtt agyonlőtték. A községi jegyző kártérítési pert indított Be­berika Pál és társai özvegyei ellen és ugyan­csak kártérítési perrel támadta meg a köz­séget is, mert szerinte a községnek meg kel­lett volna őt védeni, mint hivatali alkalma­zottat. Az elsőfokú bíróság az alpereseket egyetemlegesen elmarasztalta 85.500 koroná­ban, azzal a megokolással, hogy az agyon­lőtt forradalmárok tehetős hozzátartozói kö­telesek megtéríteni Magda Elek kárát, aki a legválságosabb pillanatban is híven kitar­tott a községháza élén és így anyagilag hiva­tásának lett az áldozata. A községet nem marasztalta el a bíróság A királyi ítélő­tábla az ítéletet jóváhagyta és a kárössze­get 48 millió koronára valorizálta. A Kúria a bejelentett semmisségi panaszokat vissza­utasította. — Szabad-e hitbizományi birtokot par­cellázás után eladni? Hilinger Gábor kár­térítési pert indított Zichy Rafael gróf el­len. Keresetében azt mondja, hogy 1922-ben­ megvette Zichy Rafael gróf szilasbalhási tíz holdas birtokát 80.210 koronáért. Az ingat­lant a sajátjával együtt később, eladta Szentiványi Miklósnak, aki a vételösszeg egy részét ki is fizette, a többi kifizetését meg­tagadta, azzal a megokolással, hogy tudo­mása szerint Zichy Rafael grófnak nem lett volna szabad eladnia a birtokot, mert hit­bizományi birtok volt. Hilfinger Gábor arra kéri a bíróságot, hogy semmisítse meg a bir­tok adás-vételi szerződését és kötelezze Zichy Rafael grófot, hogy a 80.210 korona vétel­­árt valorizált értékbel­ fizesse vissza. Mar­­cellii Béla bíró, törvényszéki tanácselnök előtt a gróf azzal érvelt, hogy a birtok valóban hitbizományi birtok, de joga volt azt eladni. Az Országos Földrendező Bíró­ság ugyanis elrendelte a hitbizomány par­cellázását, sőt már intézkedett is, hogy a parcellázott birtokrészeket a vevők nevére átírják. Kérte tehát, hogy a keresetet uta­sítsák el. A bíróság ezután a tárgyalást el­halasztotta. — Igazságügyi törvénytár. A Dárday— Szentirmay—Angyal-féle igazságügyi törvény­tárnak most jelent meg a IX-ik kiadása. En­nek a műnek a megszerkesztésére nemcsak a szaktudás, hanem a folytonos gyakorlat, az élő joggal való szakadatlan kapcsolat szem­pontjából is csakis oly jogtudósok vállalkoz­hattak, akik a mindennapi élet legkisebb vál­tozásait is figyelemmel kísérve a mai élő jog­anyag lelkiismeretes, teljes egészét összefog­lalni és azt a jogkereső közönségnek nyúj­tani képesek. A négy kötetből álló új kiadás első kötete főleg magánjogi, a második kö­tete hitel­jogi, a harmadik kötete perjogi és döntvényjogi rendelkezéseket tartalmaz. A második és harmadik kötet első könyveit Szentirmay Ödön dir. kúriai bíró, egyet­em­i magántanár szerkesztették. Az igazságügyi törvénytár negyedik kötete az anyagi és alaki bünetőjogot tartalmazza. Ennek szerkesztője Angyal Pál dr. egyetemi professzor. Az igaz­ságügyi törvénytár első kötetére nézve ki kell emelni, hogy ez az első kötet Magyarország magánjogi törvénykönyvének az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatát is magába fog­lalja, sőt a számos nagy kötetre terje­dő elő­készítő munkálatok indokolási részét kivonat­o­tosen szintén közli. Kétségtelen, hogy úgy a jogász világ, mint a jogkereső közönség, de a pénzintézetek, a gazda- és kereskedővilág, valamint a gyárosok és iparosok is nagy hasznát fogják látni ennek a nagyszabású műnek, amely az Athenaeum kiadásában je­lent meg s részletfizetésre is kapható. TÖRVÉNYSZÉK. második kör közepéig, Öcskös haladt, ott azonban a mezőny végére esett vissza. Mar­git mögött a helyeket a teljesen kifáradt Mályvácska és Avanti I. foglalták el A részletes eredmény a következő: I. Deák S. G. Endre bácsi (IVs) hajt, Ma­szár F. első, Párta (IVs) Feiser második, Lea (6) Kallinka harmadik. Ind. m.: Néha, Wai­senkind, Arabella, Babus, Emani, Otti, Könny. Tot.: 10,29, 14, 13, 18, Olasz: 36. I­. Steinitz M. Keringő (8) hajt. Kallinka első, Raduga (3) Feiser második, Orgazda (3) Salgó harmadik. Ind. m.: Senator M., Nap­­red, Berta, Diabolé, Vincze, Boston. Küzd. Tot.: 10:108, 22, 24, 20, Olasz: 58. III. Pompás­ ist. Erika (3) hajt. Kallinka első, Koczogó (6) Wiesner második, Pattan­tyús (8) Novák harmadik F. m., Pászma, Dolly. Bizt. Tot.: 10:47, 27, 47, Olasz: 37. IV. Gyam­mati-m. Margit (11/1­1.) hajt. Ma­szár F. első, Mályvácska (4) Fityó második, Avanti I. (6) Feiser harmadik. Imd. m.: Ár­gus, Codore, Vidtor, Miss Franciska, öcskös. Könny. Tot.: 10:15, lő, 23: 22. Olasz: 60. V. Fischer M. Brunhilde—Iwa (6) hajt. Ko­­hut Adorjánné első, Rabonbán—Rámás (6) dr. Dadányiné második, Balaton—Medea (5) Laudon J.-né harmadik Ind. m. • Kamélia —Rebeka, Gülbaba—Leona, Csibész—Dante. Bizt. Tot.: 10,67, 59, 30, Olasz: 47. 18 Tagsági díjak, kisebb járulékok besze­désére legegyszerűbb és legolcsóbb a pos­tai megbízási lap.

Next