Budapesti Hírlap, 1929. január (49. évfolyam, 1–26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
24 Mit várhat a gazdasági élet a konjunktúrakutatástól? A Magyar Gazdaságkutató Intézet munkaprogrammja A gazdasági jelenségek folyamatos és összefüggő vizsgálata, a gazdaságstatisztikai adatok feldolgozása és ugyanezeknek a kérdéseknek beható elemzése, mind jobban foglalkoztatja úgy a tudomány, mint a gyakorlat embereit. Ezt a munkát ma egy szóval konjunktúrakutatásnak nevezik. Külföldön nagyszabású és jól felszerelt intézetek foglalkoznak a konjunktúra alakulása szempontjából számbajövő jelenségek megfigyelésével és adatok feldolgozásával, valamint közzétételével. Azok a kiadványok, amelyeket ezek az intézetek a gazdasági élet emberei számára készítenek, ma már nélkülözhetetlen segédeszközei az üzleti világnak. Néhány nap óta nálunk is megalakult a Magyar Gazdaságkutató Intézet, amelynek feladata szintén a konjunktúrakutatás. Az új intézmény élén Popovits Sándor áll és ez a tény egymagában is biztosíték arra, hogy munkássága nagy hasznára lesz a magyar gazdasági életnek. Érdeklődtünk az intézet vezetőségénél a legközelebbi munkaprogramja iránt és a következő érdekes és értékes tervekről szereztünk tudomást. Az intézet elsősorban időszaki jelentéseket tesz majd rendszeresen közzé. Ebben összegyűjtenek és feldolgoznak minden gazdaságstatisztikai adatot, tehát azokat is, amelyek különféle helyeken már eddig is megjelentek. Ezáltal az egész anyagot minden érdeklődő számára könnyen hozzáférhetővé teszik. Ezenkívül gyűjteni fog az intézet olyan gazdaságstatisztikai és a konjunktúraalakulás szempontjából fontossággal bíró adatokat, amelyeket figyelmen kívül hagyunk. Az ilyen irányú adatgyűjtés elsősorban az üzleti forgalom alakulásának megállapítására fog irányulni. Ezek az időszaki jelentések főként arra törekednek majd, hogy szakszerű feldolgozás segítségével lehetővé tegyék a gazdaságstatisztikai adatok és a gazdasági jelenségek helyes értékelését. Önálló tanulmányokat is készít majd az intézet, amelyek egyes időszerű gazdasági kérdéseket fognak teljes részletességgel feltárni. Ezek közül az önálló tanulmányok közül, amelyeknek anyaga már készen áll és így közzétételük nemsokára megtörténhetik, kiemeljük a következőket: Az egyik a Magyar Nemzeti Bank heti kimutatásainak adatait dolgozza fel. A másik a búza külföldi értékesítésének összes problémáit öleli fel és elemzi végig. A harmadik az új alapokon készített tőzsdeindexet fogja tartalmazni. Készül egy új általános index is, amely a konjunktúraváltozások iránt különösen érzékeny áruk árváltozásainak figyelembevételére vet nagy gondot. A mezőgazdaság számára nemcsak a gabonaértékesítés kérdésével foglalkozó tanulmány tarthat számot érdeklődésre, hanem az a két másik önálló dolgozat is, amelyek közül az egyik a magyarországi agrárolló alakulását, a másik pedig a sertésértékesítés prognosztikonját kívánja feltárni. Nálunk a hivatalos index készítési módszere olyan, hogy abból nem lehet a mezőgazdasági cikkek és a mezőgazdaság számára szükséges ipari termékek és üzemanyagok átalakulására és ebből az áralakulásból az úgynevezett agrárollóra következtetni. A sertésértékesítés prognosztikonja azért is különös figyelmet érdemel, mert például az amerikai s a német konjunktúrakutató intézeteknek ilyen irányú tanulmányai az érdekelt gazdakörökben nagy érdeklődést váltottak ki. — Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, 1929 március 21—25. E címmel rendezi az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a minden évben szokásos és egyéb kiállításokkal, díjazással egybekötött, jelenleg XXXVIII-ik tenyészállat-kiállítását és vásárát a budapesti tenyész- és haszonállat-vásártelepen. Minthogy ez évben már e kiállítás a magyar mezőgazdasági termelésnek úgyszólván minden ágát felöleli, a rendezőbizottság elhatározta, hogy azt „Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár“ névvel fogja ezután rendezni. Különösen örvendetes dolog az, hogy az ezévi tenyészállatkiállításon már a tettyészlovak kiállítása és eladása is lehetővé válik, mert a földmívelésügyi minisztérium megértő áldozatkészsége folytán 192 ló befogadására alkalmas istálló és kocsiszín épül. Bejelentési határidő 1929 január 15. Részletes felvilágosítást ad a kiállítás rendezőbizottsága, Budapest, IX., Köztelek utca 8. szám alatt. Budapesti Hírlap 1929 január 1. (1. sz.) — A szőlő munkáltatási költsége. Érdekes összeállítást készített a szőlő munkáltatási költségéről egy tokajhegyaljai gazda. Eszerint 1928-ban egy hold szőlő munkáltatási költsége a következő volt: munkabér 111.60, anyagok 205.40, egyéb kiadás — vincellér, bér, adók stb. — 96 és szüreti kiadások 60 pengő, vagyis összesen 776 pengő. Ebbe az összegbe azonban nincs beszámítva a kiadásokkal kapcsolatos kamatteher. Ha már most számbavesszük, hogy a tokajhegyaljai borvidéken is csak a legritkább esetben lehet az új mustért literonként 65 fillért kapni, akkor kiderül, hogy holdankint legalább is 13 hl bőrt kellett szüretelni a gazdának, nehogy veszteséges legyen gazdálkodása. Miután ilyen termés csak elvétve akadt, kiderül, hogy a sokat emlegetett jó termés ellenére is a szőlősgazdák nagyrésze deficittel zárja az esztendőt. — A vasút tarifakedvezései. A vasutak által nyújtott különféle díjszabási kedvezések mindig egy év tartamára vannak meghirdetve. Újévkor tehát a vasutak újra meghirdetik a különféle kedvezéseket és az ezeket magábanfoglaló díjkedvezési jegyzéket közzéteszik. A MÁV 1929-re vonatkozó szóbanforgó díjkedvezési jegyzéke ma jelent meg. A közzétett jegyzékben a múlt évhez, képest két 1,1,végesebb változás található. Az egyik kedvezés a malomipar kiviteli érdekeit szolgálja. A malmok, hogy a lisztkivitel körül versenyképesek legyenek, eddig is azt a kedvezést élvezték, hogy az után a gabona után, melynek 75 százalékát tevő lisztmennyiséget a vámkülföldre szállították, a belföldi forgalomban a normálisan megállapított tizedik kocsiosztály tételei helyett az olcsóbb tizenkettes osztály díjait fizették. Nem régen a vasút, mint ismeretes, a gabonaneműek számára új kiviteli díjszabást léptetett életbe. Nehogy ez a gabonaexportkedvezés kedvezőtlenül befolyásolja a malmok helyzetét az exportban, a vasút az osztrák és cseh-szlovákiai határállomások felé irányított lisztküldemények után további tízszázalékos kedvezést ad. Abban az esetben, ha a küldemények az osztrák határ felé 250 és a csehszlovák határ felé 200 km össztávolágot tesznek meg, a kedvezéses díjtétel úgy a gabonára, mint az abból előállított és annak 75 százalékát tevő lisztmennyiségre igénybevehető. A másik fontosabb változás az, hogy a MÁV és a Délivasút újból feltámasztották az adriai kötelék életbeléptetésével megszűnt fiumei és trieszti 30—35 százalékos díjkedvezményt. Erre azért volt szükség, mert az adriai kötelékből, amely az állomási tarifák alapján épült fel, számos kisebb állomás kimaradt, úgyhogy ezeknek a helyzete az adriai kötelék életbeléptetésével megrosszabbodott. . Számtalan panasz folytán a vasutak most párhuzamosan visszaállítják a régi kedvezményt is, nehogy bármelyik kisebb jelentőségű állomás, amely az adriai tarifába nincs felvéve, kárt szenvedjen. A magyar részvényes vagyonának csak 20 százalékát mentette át. A Gyáripari Képviselők Országos Testülete újév alkalmából üdvözölte elnökét, Exner Kornél dr. ny. államtitkár, egyetemi tanárt, aki válaszában ÖrÖmmel állapította meg, hogy az ország nemzetközi kapcsolatai határozottan javultak az elmúlt év folyamán. Szomorúan regisztrálta azonban a tényt, hogy a betéttőke 32 százalékkal kevesebb a békebelinél, sőt, ha a pénz megromlott vásárlóerejét is figyelembe vesszük, annak mindössze 45 százaléka. Még szomorúbb talán, — mondotta, — hogy a magyar részvényes háború előtti vagyonának mindössze 20 százalékát mentette át, négyötöd rész tehát veszendőbe ment. — Kedvezéses fűmag a legelők gyepesítésére. A földmívelésügyi miniszter a legeltetési társulati, birtokossági és községi közlegelők gyepesítését, mint a folyó évi nyár folyamán, a jövőben is anyagi támogatással kívánja előmozdítani olyformán, hogy a legelőkön 1929. évi tavaszi vetés céljából a legeltetési társulatoknak és községeknek kedvezményes árú, a magkereskedelmi árnál 40 százalékkal olcsóbb hazai termésű, jó minőségű füvetomagot bocsát rendelkezésre. Azok a legeltetési társulatok, birtokosságok és községek, amelyek ebben a kedvezésben részesülni kívánnak, igényüket az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőségnél mielőbb jelentsék be. A vármegyei gazdasági felügyelőség szükség esetén helyszíni szemle alapján meg fogja állapítani a megfelelő fűmagkeveréket, az ehhez szükséges magfélék mennyiségét és a talajnak a fűmagvetés céljából helyes előkészítésére és trágyázására, valamint a vetésre nézve pénz- és okmányszekrények legolcsóbban beszerezhetők Budapesti Pénzszekrény Gyár Raktár Budapest V. Erzsébet-tér 15/b, az udvarban Alapítva U8-ben Telefon Automata 803—82. Legutóbbi zárlat (I): mai legkisebb (II), legnagyobb (III) és záró árfolyamok (IV) Takarékpénztárak: Államadóssági kötvények: 614»/» p. 1911 1918—1926 e/. hk. IV VI-VII 614*/. II.VII. IV V VIII. Népsz. köt. Kénysz. k. Altruista I. IL. IIL — 0.07- 0.« -0.16 - -0.10 0.1*2 — 0.12 0.12 -0.10 0.11 -O.IOC.ll - O.K) — -6.35 6.40 -60 - -Záloglevelek és kölcsönkötvények: IV. Ö.C7 Ü.Oti, O.lr ü.ll O.l * 0.10 O.IC 0.1C 6. őó L 0 Belv. Tkn.— — Egyes. Főt.— — Kisbirtok— M. Alt. Tk.— — Asrárb.— — Földhitel 5.15— Jelzáloghitel— — Leszám. B.— — Moktár— — Td. K. Jb. —■— Pesti Haza!— —• P. H. Köze. —•— Keresk. B *—— Fővárosi kölcsünkülvények: 1807. évi 1003. évi 1916. évi 1918. évi 1920. évi Vasúti kötvények: Beszkárt A — — — G.5 Beszkárt B —* — — — Ang.-M. B Atlantica B. agrár Bd. Iparb. Fabank Földh. B. Hazai Hermes Általános Magy. Hit Ingatlan M.-Czeh Id. Forgalmi Jelzálog Keresk. H Leszámít. Nemzeti B. Olasz Bank Közd. Jelz. Merkur Nemzeti Ip. Osztr. Hit. Keresk. K Wiener B. Bankok: 96 88 98 0.82 —0.84 0.84 6.5— 6.6 6 5 21 21 21 21— 2« 22 St.8— 84 81.9 60 «■» 60 60 80— 6LO 22— 24 24 83.0 83.6 83.6 83. 1 21« .17 21g.821 .8 17— 17 17 84.5 84 64.8 84 .L 41 40 41 41.5 80— 80 fcO 96— 86 96 «4.7 234.5 285.1 284.9 75.6 78 76— «■» 6.5 6.5 21 2121.6 21.5 30 a6 80 47.1 47.1 «7.2 117 117118.2 118 20.6—20.5 20.6 Belvárosi 81.8— 82 82 Lipótvárosi 20.3 90 21 20.1 Bay. f. t.— — — __ Budai tp. 10 10 11 10.6 Általános 100 90 100 100 Moktár 94— 94 94 Hazai *217 817 SIS.8 218 Biztosítók: t. Maeg. B 70* 690 701 700 Fondiér. 85 SI 85 80 Pannónia 80 1T.6 8580 Fátrl*— — — Malmok: LIL m. IV. Baekm. 31— 31 31 Bors.M. 24 5—34.5 54.5 Concord.10.6 10.6 10.6 10.1 Budapesti Gizella . JUDC. 36 12.6 20-86 1*2.5 26.5 06 1*2. 26.t Pesti Vlkt Transd. 8«5 4.3-8.5 4.3 e.5 A.'i Bányák és téglagyárak: Bauxit SOI *97 360 23.Beocsinj 255— 262*52.5 Borsodi 1A— 9.— 9.4 Szentr. 80— — 3* Cement— —210. *10 Kohó 34.5—32.2 82. 1. Drasche *5 25.5 *5.5 Magnezit 196 194 198 195 Aszfalt 36— 866 Alt. kösz feli 805 812 603 Kerámia 59— . 9 Öi-Nagybát. Öl— 314 Salgó 64.2 63.1 64.1 63.3 Újlaki— —■ —-— Urikányi 144.6 146 145.6 115 Cyclopépitil— — 12.0 12.c Nyomdák: Athen. bl —10.4 30.c Frankl. 74— 1t 74 Pallas Id.6 «—— 13.8 Steph.16 mm— 19 Wodianer 51— 51 60.5 Vasművek és gépgyárak: Csáky 27 .8 *6 fíródi v. 31. y 31.5 -31.7 11.b Gazd. g.1*_ H 14 Fegyver *87 288700 269 Fémker. 411 60— Ganz-D. 148148.6 149.508.5 Ganz Vili.llc.6113.5 115.5 114 Györffy— — — Holiberri2.a 12.3 12.3 Kaszab 61— 64 64 Kühn 1 11.8 12 11.8 Láng 117.5114.5 lb 116 Mag.— 9 d Magy. ac.U —7b 77. 5 Belga fém— — — Lámpa 268 26 *75 219 Mérleg 19.8— mm19. 1 Chaudoir 16 13.6 14 13.5 Vegyipar 7.75— —7.75 Győri v. 38.3—11.6 39.0 Palágyi 10.5— 12 11.6 Rima 23.8 92.6 98.2 92.6 Kothm.• *■— Schuller 33 *— 34 83.6 Teudloff 10.9 10.9 11 10. is Vulkán 4*4— 4.5 4.4 Wörner 14— 14 14 Faipari vállalatok: Merkúrt. 4.6— 4.5 1 5 Fournir 1.2— 7.9 7.2 Guttmann 19 —19.5 19 Hazai la4 — — 7 Honi tati— 16 15 Lignum 46.5 mm mm— Nemz. fa— 46 46 Lichtl— — 4 4 Óra 119.3 130 110.5 120 Rézh. 7.8— 7.8 7.8 szlavón. 0.41—0.1o 0.46 Unió N •—— mm— Zabolal— — 0.2 0.2 Közlekedési vállalatok: Adria— 47 47 Városi 7.9— 8 7.9 Búr —• —87.5 37.6 Déliv. 10— 10 10 MFTR 11.6 mm11.6 10.4 Lerántó 13.6 15.6 ld.7 15.7 L a. Ul. VI. Miskolci v. Si.6 —81.5 61.5 Nova 53.5 53.3 54 64 A Hamvas 19.2 33.1 39 39 Tröszt 38 -17.8 37.8 Cukorgyárak ■élcukor 113 — 113 Ill Magy. Cuk 153 ipC.6162.2 151 Georgia 13.1 13 13.2 13.1 Mezőh. Cuk— — ~ Stümmer 26 — *3 *3 Élelmiszervállalatok: Óceán — — 2.12 Püspöki — — *0 .5 Villányi —* **—Gáz és villamossági vállalatok: Egyes. Izzó 1G5 103103.5102.5 Auer 96 —£6.696.5 Vasmegyei ^0»^ — Olaj művek: 30*5 ■30.5 Olaj 0.5 — 6.8 6.8 Sörgyárak és szeszipari vállalatok: Részv. sör let.5 151.5 15. 151.5 Tem. szesz • — mm —26.5 Főv sör mm 66 66 Gschwindt 202.5 201 603.0 *0,1 Királysor 6.2— 7 7 Polgári sör 222— 2*20 220 Krausz sz. Ud— 123 123 Pann. sör 36.6— 37 8? Temp*-* cm— — —21.0 Szállodák és gyógyfürdők: Hungária_ _ 7.c Égisz £9 60 61 61 Lukácsf. 36— öt 1 86 Textilipari vállalatok: Gyapjúm. 15 15 15.1 15 Szötö K. 15 mm— lo Goldberger IS— 79 70 Győri textó mm 6 O 50 Jaguard 82.8 mm32.8 32.8 Juta 82.5 89.5 90 90 Karton 7.8 6.87 7 Pamut 21.5—21.5 1.6 Szegedi K IS43.6 45.5 45. 5 Vegyipari vállalatok: Chinoin 21.S 2526.5 *5 5 Dán Ica 15.4 mm1 .4 16.4 Liana— 128 124.1 12 Spódium— — — — Flóra 11.1,— 20 20 Műtrágya 58.5 63.5 63.8 13. K.-Mur. 76 mm 75 76 Klotild 22.5 22.4 22 .5 22.4 Szénkén.* — 60 10 Szikra 206— 208 20 1 Török 20 20 20 Különféle vállalatok: Béni— 5.9 6.8 Győri hír 92— 35 36 Brassói 46.6 46.7 47.2 46.8 Dorogi r.— — — 4w Dim. sert. mm mm mm. Pipír 49 mm 48 4? L' Alien 248 mm 247 247 Hangya 40— 40 40 Népet mit.— mm— Őstermelő 50 mm 63 53 Gummi 77 79 82 81 Tógazd 34.5 37 40 40 Vasúti tér 38 38 38.6 88.5 Telefon *— —* 20 *0 Zagyvapt. mm •* utasítást ad. Ha a felügyelőség az igényt legelőgazdasági szempontból indokoltnak és a vetés sikerének biztosítása céljából a talaj helyes előkészítését és trágyázását, valamint a fűmag megfelelő elvetését biztosítva látja, úgy megállapítja azt az összeget, amelyet a társulatnak, birtokosságnak vagy községnek a megállapított mennyiségű füvetőmagvak kedvezményes ára (ft magkereskedelmi ár 60 százaléka) fejében fizetnie kell. Ezt a megállapított összeget legkésőbb 1929 február 15-ig a felügyelőséghez kell beküldeni. Ha a jelzett határidőig a megállapított összeg a felügyelőséghez be nem érkeznék, a kedvezéses fűmagra bejelentett igény figyelembe nem vétetik. A füvetőmagot 1929 március folyamán fogja a miniszter az igénylőknek szállítani. A címzettnek a kedvezményes áron felül a füvetőmag szállítási költségeit is viselnie kell. A gazdasági felügyelő helyszíni szemléjével felmerülő költségeket a miniszter tárcája terhére vállalja. A vetés sikerének biztosítása céljából a talaj előkészítésére, trágyázására és a fűmag elvetésére nézve a felügyelőségtől nyert utasítást pontosan be kell tartani. — Az 1929. évi baleseti járulékelőlegek kivetése. A jövő évi baleseti járlékelőlegek kivetése ügyében már hosszabb ideje tárgyalás folyik a Társadalombiztosító Intézet és a Munkaadók Központja között. A tárgyalások során most oly értelmű megállapodás jött létre, hogy a Társadalombiztosító Intézet az 1929. évre baleseti járulékelőleg címen, úgy a gyáripari, mint az építőipari munkaadókra olyan járulékot rótt ki, amely az 1927. évi végleges baleseti járulék összegénél 40 százalékkal magasabb. Azoknál az üzemeknél, ahol 1929. évben az esetlegesen bekövetkezhető létszámcsökkenés meghaladja az illető üzem iparágához tartozó egyéb üzemek átlagos létszámcsökkenését, a munkaadó kérelmére az intézet az előleg összegét megfelelően helyesbíti. A kirovandó összeget négy egyenlő összegben kell befizetni. A fűszer- és élelmiszerkereskedelem sérelmei. A fűszer- és élelmiszerkereskedők már régebben panaszkodnak a piaci konkurrencia, a más cikkekkel is foglalkozó kereskedők és vállalkozók versenye és az oda nem való elemeknek a fűszerkereskedők soraiba való betolakodása miatt. E sérelmeik ügyében most a Baross Szövetség hatalmas memorandumot készített és azt a főváros tanácsához juttatta. A tanács úgy intézkedett, hogy ezekben a kérdésekben meghallgatja a közélelmezési bizottság véleményét és azután fog a dologgal érdemlegesen foglalkozni. Egyidejűen a Mészárosipartestület is beadványnyal fordult a tanácshoz és kérte a húsneműeknek a fűszerkereskedésekben való árusításának megtiltását. — Külkereskedelmi Közlemények. Január 1-én megjelent számukkal harmadik évfolyamukba lépnek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Külkereskedelmi Közleményei. A legújabb szám részletes jelentést közöl a németországi élelmiszerpiacról, az új lengyel kereskedelmi szerződésről és az új lengyel beviteli kontingensekről, Palesztina és Ausztrália gazdasági helyzetéről, az újabb görög vámleszállításokról Olaszországba, Jugoszláviába, Törökországba, Finnországba stb. való kiviteli lehetőségekről stb., továbbá a kamara exportirodájába a legutóbbi időben magyar áruk beszerzése ügyében beérkezett megkeresésekről. A kiviteli üzletben érdekelt bejegyzett cégek a közleményeket kívánatra díjtalanul kapják. A budapesti gabonaforgalom december 28—30-ig a következő volt: Vasúti forgalom budapesti rendeltetéssel, illetve feladással: búza érkezett 8932, rozs érkezett 248, árpa érkezett 964, zab érkezett 1267, tengeri érkezett 150, liszt érkezett 1986, elszállítva 1001, korpa elszállítva 850. 77alátranzitforgalom: búza érkezett 4517, rozs érkezett 1722 métermázsa. Kényszeregyességek. A budapesti törvényszék a következő cégek ellen indította meg a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást: Moldován Lajos (Gróf Zichy Jenő-u. 19.) be nem jegyzett bőrdíszműárukereskedő, Wahrhaftig Vilmosné, szül. Emmáid Malvina (Rákóczi-út 88.) be nem jegyzett divatárukereskedő és Salamon János (Üllői-út 79.) be nem jegyzett kereskedő ellen. Értékpapírpiac Budapest. Mára „mindenki“ szilárd tőzsdét várt. Ez a várakozás azonban nem igen vált be. A tendencia inkább tespedő volt, egészen jelentéktelen eltolódásokkal. Feltűnő nagy vásárlás volt Ganz D.-ben, amely azonban, egy csekély emelkedést leszámítva, inkább csak az eladásokat ellensúlyozta, így végződött az idei tőzsdeév, amelyben nem sok öröme telt a belső érték után igazodó spekulációnak és az effektív részvénytulajdonosoknak. Az utótőzsde sem változtatott a képen. A fixpiacon a hadikölcsön egy árnyalattal drágult. a Budapesti Hírlap telefonszámai: József 444—04. József 444 05. József 444—06. József 444 —07. József 44408. József 444—09.