Budapesti Hírlap, 1929. január (49. évfolyam, 1–26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

24 Mit várhat a gazdasági élet a konjunktúra­­kutatástól? A Magyar Gazdaságkutató Intézet munkaprogrammja A gazdasági jelenségek folyamatos és összefüggő vizsgálata, a gazdaságstatiszti­kai adatok feldolgozása és ugyanezeknek a kérdéseknek beható elemzése, mind jobban foglalkoztatja úgy a tudomány, mint a gya­korlat embereit. Ezt a munkát ma egy szó­val konjunktúrakutatásnak nevezik. Kül­földön nagyszabású és jól felszerelt intéze­tek foglalkoznak a konjunktúra alakulása szempontjából számbajövő jelenségek meg­figyelésével és adatok feldolgozásával, va­lamint közzétételével. Azok a kiadványok, amelyeket ezek az intézetek a gazdasági élet emberei számára készítenek, ma már nél­külözhetetlen segédeszközei az­ üzleti világ­nak. Néhány nap óta nálunk is megalakult a Magyar Gazdaságkutató Intézet, amelynek feladata szintén a konjunktúrakutatás. Az új intézmény élén Popovits Sándor áll és ez a tény egymagában is biztosíték arra, hogy munkássága nagy hasznára lesz a ma­gyar gazdasági életnek. Érdeklődtünk az intézet vezetőségénél a legközelebbi munka­­programja iránt és a következő érdekes és­­ értékes tervekről szereztünk tudomást. Az intézet elsősorban időszaki jelentéseket tesz majd rendszeresen közzé. Ebben össze­gyűjtenek és feldolgoznak minden gazdaság­statisztikai adatot, tehát azokat is, amelyek különféle helyeken már eddig is megjelentek. Ezáltal az egész anyagot minden érdeklődő számára könnyen hozzáférhetővé teszik. Ezen­kívül gyűjteni fog az intézet olyan gazdaság­statisztikai és a konjunktúraalakulás szem­pontjából fontossággal bíró adatokat, amelye­ket figyelmen kívül hagyunk. Az ilyen irányú adatgyűjtés elsősorban az üzleti forgalom alakulásának megállapítására fog irányulni. Ezek az időszaki jelentések főként arra töre­kednek majd, hogy szakszerű feldolgozás se­gítségével lehetővé tegyék a gazdaságstatisz­tikai adatok és a gazdasági jelenségek helyes értékelését. Önálló tanulmányokat is készít majd az intézet, amelyek egyes időszerű gazdasági kér­déseket fognak teljes részletességgel feltárni. Ezek közül az önálló tanulmányok közül, ame­lyeknek anyaga már készen áll és így közzé­tételük nemsokára megtörténhetik, kiemeljük a következőket: Az egyik a Magyar Nemzeti Bank heti kimutatásainak adatait dolgozza fel. A másik a búza külföldi értékesítésének összes problémáit öleli fel és elemzi végig. A harmadik az új alapokon készített tőzsde­in­­dexet fogja tartalmazni. Készül egy új álta­lános index is, amely a konjunktúraváltozások iránt különösen érzékeny áruk árváltozásai­nak figyelembevételére vet nagy gondot. A mezőgazdaság számára nemcsak a gabonaér­tékesítés kérdésével foglalkozó tanulmány tart­hat számot érdeklődésre, hanem az a két másik önálló dolgozat is, amelyek közül az egyik a magyarországi agrárolló alakulását, a másik pedig a sertésértékesítés prognosztikonját kí­vánja feltárni. Nálunk a hivatalos index ké­szítési módszere olyan, hogy abból nem lehet a­ mezőgazdasági cikkek és a mezőgazdaság számára szükséges ipari termékek és üzem­anyagok átalakulására és ebből az áralaku­lásból az úgynevezett agrárollóra következ­tetni. A sertésértékesítés prognosztikonja azért is különös figyelmet érdemel, mert például az amerikai s a német konjunktúrakutató inté­zeteknek ilyen irányú tanulmányai az érde­kelt gazdakörökben nagy érdeklődést váltot­tak ki. — Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, 1929 március 21—25. E címmel rendezi az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület a minden évben szokásos és egyéb kiállí­tásokkal, díjazással egybekötött, jelenleg XXXVIII-ik tenyészállat-kiállítását és vásá­rát a budapesti tenyész- és haszonállat-vásár­­telepen. Minthogy­ ez évben már e kiállítás a magyar mezőgazdasági termelésnek úgyszól­ván minden ágát felöleli, a rendezőbizottság elhatározta, hogy azt „Országos Mezőgazda­­sági Kiállítás és Vásár“ névvel fogja ezután rendezni. Különösen örvendetes dolog az, hogy az ezévi tenyészállatkiállításon már a te­­ttyészlovak kiállítása és eladása is lehetővé válik, mert a földmívelésügyi minisztérium megértő áldozatkészsége folytán 192 ló befo­gadására alkalmas istálló és kocsiszín épül. Bejelentési határidő 1929 január 15. Részletes felvilágosítást ad a kiállítás rendezőbizottsága, Budapest, IX., Köztelek­ utca 8. szám alatt. Budapesti Hírlap 1929 január 1. (1. sz.) — A szőlő munkál­tatási költsége. Érde­kes összeállítást készített a szőlő munkáltatási költségéről egy tokajhegyaljai gazda. Esze­rint 1928-ban egy hold szőlő munkáltatási költsége a következő volt: munkabér 111.60, anyagok 205.40, egyéb kiadás — vincellér, bér, adók stb. — 96 és szüreti kiadások 60 pengő, vagyis összesen 776 pengő. Ebbe az összegbe azonban nincs beszámítva a kiadásokkal kap­csolatos kamatteher. Ha már most számba­­vesszük, hogy­ a tokajhegyaljai borvidéken is csak a legritkább esetben lehet az új mustért literonként 65 fillért kapni, akkor kiderül, hogy holdankint legalább is 13 hl bőrt kellett szüretelni a gazdának, nehogy veszteséges le­gyen gazdálkodása. Miután ilyen termés csak elvétve akadt, kiderül, hogy a sokat emlege­tett jó termés ellenére is a szőlősgazdák nagy­része deficittel zárja az esztendőt. — A vasút tarifakedvezései. A vasutak által nyújtott különféle díjszabási kedvezések mindig egy év tartamára vannak meghirdetve. Újévkor tehát a vasutak újra meghirdetik a különféle kedvezéseket és az ezeket magában­­foglaló díjkedvezési jegyzéket közzéteszik. A MÁV 1929-re vonatkozó szóbanforgó díjked­vezési jegyzéke ma jelent meg. A közzétett jegyzékben a múlt évhez, képest két 1,1,vége­sebb változás található. Az egyik kedvezés a malomipar kiviteli érdekeit szolgálja. A mal­mok, hogy a lisztkivitel körül versenyképesek legyenek, eddig is azt­ a kedvezést élvezték, hogy az után a gabona után, melynek 75 szá­zalékát tevő lisztmennyiséget a vámkülföldre szállították, a belföldi forgalomban a normá­lisan megállapított tizedik kocsiosztály tételei helyett az olcsóbb tizenkettes osztály díjait fizették. Nem régen a vasút, mint ismeretes, a gabonaneműek számára új kiviteli díjsza­bást léptetett életbe. Nehogy ez a gabonaex­portkedvezés kedvezőtlenül befolyásolja a malmok helyzetét az exportban, a vasút az­ osztrák és cseh-sz­lovákiai határállomások felé irányított lisztküldemények után további tíz­­százalékos kedvezést ad. Abban az esetben, ha a küldemények az osztrák határ felé 250 és a cseh­­szlovák határ felé 200 km össztávolágot tesznek meg, a kedvezéses díjtétel úgy a gabo­nára, mint az­ abból előállított és annak 75 százalékát tevő lisztmennyiségre igénybeve­hető. A másik fontosabb változás az, hogy a MÁV és a Délivasút újból feltámasztották az adriai kötelék életbeléptetésével megszűnt fiu­mei és trieszti 30—35 százalékos díjkedvez­ményt. Erre azért volt szükség, mert az adriai kötelékből, amely az­ állomási tarifák alapján épült fel, számos kisebb állomás kimaradt, úgyhogy­ ezeknek a helyzete az adriai kötelék életbeléptetésével megrosszabbodott. . Számta­lan panasz folytán a vasutak most párhuzamo­san visszaállítják a régi kedvezményt is, ne­hogy bármelyik kisebb jelentőségű állomás, amely az adriai tarifába nincs felvéve, kárt szenvedjen.­­ A magyar részvényes vagyonának csak 20 százalékát mentette át. A Gyáripari Kép­­viselők Országos Testülete újév alkalmából üd­vözölte elnökét, Exner Kornél dr. ny. államtit­kár, egyetemi tanárt, aki válaszában ÖrÖmm­el állapította meg, hogy az ország nemzetközi kap­csolatai határozottan javultak az elmúlt év fo­lyamán. Szomorúan regisztrálta azonban a tényt, hogy a betéttőke 32 százalékkal kevesebb a béke­belinél, sőt, ha a pénz megromlott vásárlóerejét is figyelembe vesszük, annak mindössze 45 száza­léka. Még szomorúbb talán, — mondotta, — hogy a magyar részvényes háború előtti vagyo­nának mindössze 20 százalékát mentette át, négyötöd rész tehát veszendőbe ment. — Kedvezéses fűmag a legelők gyepesíté­sére. A földmívelésügyi miniszter a legeltetési társulati, birtokossági és községi közlegelők gye­pesítését, mint a folyó évi nyár folyamán, a jövőben is anyagi támogatással kívánja elő­mozdítani olyformán, hogy a legelőkön 1929. évi tavaszi vetés céljából a legeltetési társula­toknak és községeknek kedvez­ményes árú, a mag­kereskedelmi árnál 40 százalékkal olcsóbb hazai termésű, jó minőségű füvetomagot bocsát ren­delkezésre. Azok a legeltetési társulatok, birto­kosságok és községek, amelyek ebben a kedve­zésben részesülni kívánnak, igényüket az illeté­kes vármegyei gazdasági felügyelőségnél mielőbb jelentsék be. A vármegyei gazdasági felügyelő­ség szükség esetén helyszíni szemle alapján meg fogja állapítani a megfelelő fűmagkeveréket, az ehhez szükséges magfélék mennyiségét és a ta­lajnak a fűmagvetés céljából helyes előkészíté­sére és trágy­ázására, valamint a vetésre nézve pénz- és okmányszekrények legolcsóbban beszerezhetők Budapesti Pénzszekrény Gyár Raktár Budapest V. Erzsébet-tér 15/b, az udvarban Alapítva U8-ben Telefon Automata 803—82. Legutóbbi zárlat (I): mai legkise­bb (II), legnagyobb (III) és záró árfolya­mok (IV) Takarékpénztárak: Államadóssági kötvények: 614»/» p. 1911 1918—1926 e­/. hk. I­V VI-VII 614*/. II.VII. IV V VIII. Népsz. köt. Kénysz. k. Altruista I. IL. IIL — 0.07­­- 0.« -0.16 - -0.10 0.1*2 — 0.12 0.12 -0.10 0.11 -O.IOC.ll - O.K) — -6.35 6.40 -60 - -Záloglevelek és kölcsönkötvények: IV. Ö.C7 Ü.Oti, O.lr ü.ll O.l * 0.10 O.IC 0.1C 6. őó L 0 Belv. Tkn.— — Egyes. Főt.— — Kisbirtok— M. Alt. Tk.— — Asrárb.— — Földhitel 5.15— Jelzáloghitel— — Leszám. B.— — Moktár— — Td. K. Jb. —■— Pesti Haza!— —• P. H. Köze. —•— Keresk. B *—— Fővárosi kölcsünkül­vén­yek: 1807. évi 1003. évi 1916. évi 1918. évi 1920. évi Vasúti kötvények: Beszkárt A — — — G.5 Beszkárt B —* — — — Ang.-M. B Atlantica B. agrár Bd. Iparb. Fabank Földh. B. Hazai Hermes Általános Magy. Hit Ingatlan M.-Czeh Id. Forgalmi Jelzálog Keresk. H Leszámít. Nemzeti B. Olasz Bank Közd. Jelz. Merkur Nemzeti Ip. Osztr. Hit. Keresk. K Wiener B. Bankok: 96 88 98 0.82 —0.84 0.84 6.5— 6.6 6 5 21 21 21 21— 2« 22 St.8— 84 81.9 60 «■» 60 60 80— 6LO­­ 22— 24 24 83.0 83.6 83.6 83. 1 21« .17 21g.821 .8 17— 17 17 84.5 84 64.8 84 .L 41 40 41 41.5 80— 80 fcO 96— 86 96 «4.7 234.5 285.1 284.9 75.6 78 76— «■» 6.5 6.5 21 2121.6 21.5 30 a6 80 47.1 47.1 «7.2 117 117118.2 118 20.6—20.5 20.6 Belvárosi 81.8— 82 82 Lipótvárosi 20.3 90 21 20.1 Bay. f. t.— — — __ Budai tp. 10 10 11 10.6 Általános 100 90 100 100 Moktár 94— 94 94 Hazai *217 817 SIS.8 218 Biztosítók: t. Maeg. B 70* 690 701 700 Fondiér. 85 SI 85 80 Pannónia 80 1T.6 8580 Fátrl*— — — Malmok: L­IL m. IV. Baek­m. 31— 31 31 Bors.­M. 24 5—34.5 54.5 Concord.10.6 10.6 10.6 10.1 Budapesti Gizella . JUDC. 36 12.6 20-86 1*2.5 26.5 06 1*2. 26.t Pesti Vlkt Transd. 8«5 4.3-8.5 4.3 e.5 A.'i Bányák és téglagyárak: Bauxit SOI *97 360 23­.­Beocsinj 255— 262*52.5 Borsodi 1A— 9.— 9.4 Szentr. 80— — 3* Cement— —210. *10 Kohó 34.5—32.2 82. 1. Drasche *5 25.5 *5.5 Magnezit 196 194 198 195 Aszfalt 36— 86­6 Alt. kösz feli 805 812 603 Kerámia 59— . 9 Öi-Nagybát. Öl— 31­­4 Salgó 64.2 63.1 64.1 63.3 Újlaki— —■ —-— Urikányi 144.6 146 145.6 115 Cyclop­épitil— — 12.0 12.c Nyomdák: Athen. bl —10.4 30.c Frankl. 74— 1t 74 Pallas Id.6 «—— 13.8 Steph.16 mm— 19 Wodianer 51— 51 60.5 Vasművek és gépgyárak: Csáky 27 .8 *6 fíródi v. 31. y 31.5 -31.7 11.b Gazd. g.1*_ H 14 Fegyver *87 288700 269 Fémker. 411 60— Ganz-D. 148148.6 149.508.5 Ganz Vili.­llc.6113.5 115.5 114 Györffy— — — Holiberri2.a 12.3 12.3 Kaszab 61— 64 64 Kühn 1 11.8 12 11.8 Láng 117.5114.5 lb 116 Mag.— 9 d Magy. ac.U —­­7b 77. 5 Belga fém— — — Lámpa 268 26­­ *75 219 Mérleg 19.8— mm19. 1 Chaudoir 16 13.6 14 13.5 Vegyipar 7.75— —7.75 Győri v. 38.3—11.6 39.0 Palágyi 10.5— 12 11.6 Rima 23.8 92.6 98.2 92.6 Kothm.• *■— Schuller 33 *— 34 83.6 Teudloff 10.9 10.9 11 10. is Vulkán 4*4— 4.5 4.4 Wörner 14— 14 14 Faipari vállalatok: Merkúrt. 4.6— 4.5 1­ 5 Fournir 1.2— 7.9 7.2 Guttmann 19 —19.5 19 Hazai la4 — — 7 Honi ta­ti— 16 15 Lignum 46.5 mm mm— Nemz. fa— 46 46 Lichtl­— — 4 4 Óra 119.3 130 110.5 120 Rézh. 7.8— 7.8 7.8 szlavón. 0.41—0.1o 0.46 Unió N •—— mm— Zabolal— — 0.2 0.2 Közlekedési vállalatok: Adria— 47 47 Városi 7.9— 8 7.9 Búr —• —87.5 37.6 Déliv. 10— 10 10 MFTR 11.6 mm11.6 10.4 Lerántó 1­3.6 15.6 ld.7 15.7 L a. Ul. VI. Miskolci v. Si.6 —81.5 61.5 Nova 53.5 53.3 54 64 A Hamvas 19.2 33.1 39 39 Tröszt 38 -1­7.8 37.8 Cukorgyárak ■­élcuk­or 113 — 113 Ill Magy. Cuk 153 ipC.6162.2 151 Georgia 13.1 13 13.2 13.1 Mezőh. Cuk— — ~ Stümmer 26 — *3 *3 Élelmiszerváll­alatok: Óceán — — 2.12 Püspöki — — *0 .5 Villányi —* **—­­Gáz és villamossági vállalatok: Egyes. Izzó 1G5 103103.5102.5 Auer 96 —£6.696.5 Vasmegyei ^0»^ — Olaj művek: 30*5 ■30.5 Olaj 0.5 — 6.8 6.8 Sörgyárak és szeszipari vállalatok: Részv. sör let.5 151.5 15. 151.5 Tem. szesz • — mm —26.5 Főv sör mm 66 66 Gschwindt 202.5 201 603.0 *0,1 Királysor 6.2— 7 7 Polgári sör 222— 2*20 220 Krausz sz. Ud— 123 123 Pann. sör 36.6— 37 8? Temp*-* cm­— — —21.0 Szállodák és gyógyfürdők: Hungária_ _ 7.c Égisz £9 60 61 61 Lukácsf. 36— öt 1 86 Textilipari vállalatok: Gyapj­úm. 15 15 15.1 15 Szötö K. 15 mm— lo Goldberger IS— 79 70 Győri tex­­tó mm 6 O 50 Jaguard 82.8 mm32.8 32.8 Juta 82.5 89.5 90 90 Karton 7.8 6.87 7 Pamut 21.5—21.5 1.6 Szegedi K IS43.6 45.5 45. 5 Vegyipari vállalatok: Chinoin 21.S 2526.5 *5 5 Dán Ica 15.4 mm1 .4 16.4 Liana— 128 124.1 12 Spódium— — — — Flóra 11.1,— 20 20 Műtrágya 58.5 63.5 63.8 13.­ K.-Mur. 76 mm 75 76 Klotild 22.5 22.4 22 .5 22.4 Szénkén.* — 60 10 Szikra 206— 208 20 1 Török 20 20 20 Különféle vállalatok: Béni— 5.9 6.8 Győri hír 92— 35 36 Brassói 46.6 46.7 47.2 46.8 Dorogi r.— — — 4w Dim. sert. mm mm mm. P­ipír 49 mm 48 4­? L' Alien 248 mm 247 247 Hangya 40— 40 40 Népet mit.— mm— Őstermelő 50 mm 63 53 Gummi 77 79 82 81 Tógazd 34.5 37 40 40 Vasúti tér 38 38 38.6 88.5 Telefon *— —* 20 *0 Zagyvapt. mm •* utasítást ad. Ha a felügyelőség az igényt legelő­­gazdasági szempontból indokoltnak és a vetés sikerének biztosítása céljából a talaj helyes előkészítését és trágyázását, valamint a fűmag megfelelő elvetését biztosítva látja, úgy meg­állapítja azt az összeget, amelyet a társulatnak, birtokosságnak vagy községnek a megállapított mennyiségű füvetőmagvak kedvezményes ára (ft magkereskedelmi ár 60 százaléka) fejében fizet­nie kell. Ezt a megállapított összeget legkésőbb 1929 február 15-ig a felügyelőséghez kell bekül­deni. Ha a jelzett határidőig a megállapított összeg a felügyelőséghez be nem érkeznék, a kedvezéses fűmagra bejelentett igény figyelembe nem vétetik. A füvetőmagot 1929 március folyamán fogja a miniszter az igénylőknek szállítani. A címzett­nek a kedvezményes áron felül a füvetőmag szál­lítási költségeit is viselnie kell. A gazdasági felügyelő helyszíni szemléjével felmerülő költsé­geket a miniszter tárcája terhére vállalja. A ve­tés sikerének biztosítása céljából a talaj elő­készítésére, trágyázására és a fűmag elvetésére nézve a felügyelőségtől nyert utasítást pontosan be kell tartani. — Az 1929. évi baleseti járulékelőlegek kivetése. A jövő évi baleseti járlékelőle­­gek kivetése ü­gyében már hosszabb ideje tárgyalás folyik a Társadalombiztosító In­tézet és a Munkaadók Központja között. A tárgyalások során most oly értelmű meg­állapodás jött létre, hogy a Társadalombiz­tosító Intézet az 1929. évre baleseti járu­lékelőleg címen, úgy a gyáripari, mint az építőipari munkaadókra olyan járulékot rótt ki, amely az 1927. évi végleges bal­eseti járulék összegénél 40 százalékkal ma­gasabb. Azoknál az üzemeknél, ahol 1929. évben az esetlegesen bekövetkezhető lét­számcsökkenés meghaladja az illető üzem iparágához tartozó egyéb üzemek átlagos létszámcsökkenését, a munkaadó kérel­mére az intézet az előleg összegét megfe­lelően helyesbíti. A kirovandó összeget négy egyenlő összegben kell befizetni.­­ A fűszer- és élelm­iszerkereskedelem sérelmei. A fűszer- és élelmiszerkereske­dők már régebben panaszkodnak a piaci konkurrencia, a más cikkekkel is foglalkozó kereskedők és vállalkozók versenye és az oda nem való elemeknek a fűszerkereskedők so­raiba való betolakodása miatt. E sérelmeik ügyében most a Baross Szövetség hatalmas memorandumot készített és azt a főváros ta­nácsához juttatta. A tanács úgy intézkedett, hogy ezekben a kérdésekben meghallgatja a­ közélelmezési bizottság véleményét és azután­ fog a dologgal érdemlegesen foglalkozni. Egy­idejűen a Mészárosipartestület is bea­dvány­­nyal fordult a tanácshoz és kérte a húsne­­m­űeknek a fűszerkereskedésekben való áru­sításának megtiltását. — Külkereskedelmi Közlemények. Január 1-én megjelent számukkal harmadik évfolya­mukba lépnek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Külkereskedelmi Közleményei. A legújabb szám részletes jelentést közöl a német­országi élelmiszerpiacról, az új lengyel kereske­delmi szerződésről és az új lengyel beviteli kon­tingensekről, Palesztina és Ausztrália gazdasági helyzetéről, az újabb görög vámleszállításokról Olaszországba, Jugoszláviába, Törökországba, Finnországba stb. való kiviteli lehetőségekről stb., továbbá a kamara exportirodájába a leg­utóbbi időben magyar áruk beszerzése ügyében beérkezett megkeresésekről. A kiviteli üzletben érdekelt bejegyzett cégek a közleményeket kí­vánatra díjtalanul kapják.­­ A budapesti gabonaforgalom december 28—30-ig a következő volt: Vasúti forgalom budapesti rendeltetéssel, illetve feladással: búza érkezett 8932, rozs érkezett 248, árpa érkezett 964, zab érkezett 1267, tengeri érkezett 150, liszt érkezett 1986, elszállítva 1001, korpa elszállítva 850. 77alátranzitforgalom: búza érkezett 4517, rozs érkezett 1722 métermázsa.­­ Kényszeregy­ességek. A budapesti tör­vényszék a következő cégek ellen indította meg a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást: Mol­­dován Lajos (Gróf Zichy Jenő-u. 19.) be nem jegyzett bőrdíszműárukereskedő, Wahrhaftig Vil­­mosné, szül. Emmáid Malvina (Rákóczi-út 88.) be nem jegyzett divatárukereskedő és Salamon János (Üllői-út 79.) be nem jegyzett kereskedő ellen. Értékpapírpiac Budapest. Mára „mindenki“ szilárd tőzsdét várt. Ez a várakozás azonban nem igen vált be. A tendencia inkább tespedő volt, egészen je­lentéktelen eltolódásokkal. Feltűnő nagy vá­sárlás volt Ganz D.-ben, amely azonban, egy csekély emelkedést leszámítva, inkább csak az eladásokat ellensúlyozta, így végződött az idei tőzsdeév, amelyben nem sok öröme telt a belső érték után igazodó spekulációnak és az effektív részvénytulajdonosoknak. Az utótőzsde sem változtatott a képen. A fixpiacon a hadikölcsön egy árnyalattal drágult. a Budapesti Hírl­ap telefonszámai: József 444—04. József 444 05. József 444—06. József 444 —07. József 444­­08. József 444—09.

Next