Budapesti Hírlap, 1929. február (49. évfolyam, 27–49. szám)

1929-02-13 / 36. szám

1929 február II. (S9. s«,J­­oomsn Hmu» Az olasz lapok öröme RÓMA, febr. 12. (Stefani.) A reggeli lapok nagy lelkesedés­sel méltatják a tegnapi eseményt. A Popolo di Roma azt mondja, hogy csupán Mussolini tudta ennek a kibékülésnek óriási problémá­ját megoldani. A liberális állam számára ez nagy gyöngeség bizonyítéka lett volna, míg a fasiszta állam részéről ez igen nagy erő bi­zonysága. A Giornale d‘Italia szerint a kon­kordátum, amely amellett, hogy­­ világraszóló esemény, a legjobb bizonyítéka annak az élet­erőnek, amely Mussolini tevékenységét vezette. A Corriere d'Italia emlékeztet Crispi jósla­tára, aki azt mondotta, hogy az lesz a legna­gyobb olasz államférfi, aki rendezni fogja a római kérdést. Ez a férfiú pedig nem más, mint Mussolini. Tovább enyhül és havazásra hajik az idő Európaszerte katasztrófákat okozott a nagy hideg Amint a Meteorológiai Intézet jelentette, február 12-én déli 12 órakor a nagy légnyo­más magva Svédország felé tolódott. Figye­lemreméltók a változások, amelyek Európa déli részein beállottak. Az izlandi minimum déli nyúlványa ugyanis különvált és önálló depresszióvá fejlődött délnyugati Franciaor­szág fölött és ehhez a depresszióhoz az else­­kélyesedett olaszországi depresszió csatlako­zott Nagyobb esők voltak Dél-Franciaország­­ban és erős havazás Szerbiában. Európa dél­keleti részein, ahol a légáramlás északkeleti­ről keletire fordult, a hideg megenyhült. Süllyed azonban a hőmérséklet a franciaor­szági depresszió szívó hatása következtében Európa nyugati részein. Párizsban mínusz 12, Londonban mínusz 7 fok volt a reggeli hőmérséklet. Németországban, ahol az idő derült maradt, az enyhülés csak jelentéktelen volt. Berlinben mínusz 21, Hannoverben mí­nusz 23, Varsóban mínusz 24, Prágában mí­nusz 26 fok volt a hőmérséklet. Hazánkban a rendkívüli hideg az éjjel be­állott borulás következtében kevéssel csök­kent. Éjjel ugyanis a hőmérséklet tíz fokkal is emelkedett az előző éjjeli hőmérséklethez képest. Legalacsonyabb volt a minimum Kecskeméten mínusz 25 fok. A nappali ma­ximum egyes helyeken mínusz 17 és mínusz 18 fok volt. Délnyugat felől gyenge havazás terjeszke­dett az éjszaka folyamán az országra. Buda­pesten 12-én délben a hőmérséklet mínusz 15 fok.★ A Meteorologie­ Intése* jelenti februér 12-én este 10 órakor . A Skandinávia felett lévő légnyomási maximummal szemben a Földközi-tenger nyugati részein feltűnően intenzív di­presz*­szió van, amely felé Angolo­rszágon és Franciaországon át erősen tódul a hideg északi levegő. Londonban —6 fok, Pár­za­ban —8 fok, Bordeauxban —5 fok, Dijon­­ban —15 fok az esti hőmérséklet. A de­presszió közvetlen környékén, Dél Francia­­országban és Olaszországban csapadékos az idő. Felső Olaszországból hóvi bárokat jelentenek. Közép Európában a nagy hideg kissé engedett. Hazáikban az idő részben felhős, gyenge havazások a nap folyamán is vol­tak és több helyütt este is havazik. Az esti hőmérséklet többnyire néhány fokkal d­a­­gasabb a tegnapinál. időjelzés- Havazásra hajló idő, a fagy lassú gyengülésével. * Nincsenek komoly zavarok a buda­­pes­i gáz- és ví­szolgá­tatásban A rendkívüli hideg következtében rengeteg budapesti lakásban van zavar a víz- és gáz­szolgáltatásban. Ezekből a­ tünetekből egyesek olyan követ­keztetéseket vontak le, hogy a gáz- és víz­szolgáltatás körül generális nehézségek van­nak. Érdeklődtünk a vízművek és a gázművek igazgatóságánál, ahol azt a kijelentést kaptuk, hogy a víz- és a gázszolgáltatásban semmi­nemű zavar nincs és előreláthatóan nem is lesz. A panaszok mind helyi jelentőségűek. A gázórák fagynak be rendszerint a Hitetlen,­ hideg előszobákban, ezért nem kapnak gázt a lakások. Sokszor előfordul az is, hogy ma­gukban a gázcsövekben jelentkezik valami le­csapódás, ami azután a gáz áramlását meg­lassítja. A vízművek igazgatósága ugyancsak azt közölte, hogy nem az utcai csövekben van a hiba, hanem rendszerint a házak fő­csapjai, illetve a fürdőszobákban vezeté­kek fagynak be. Ezeknek a rendbehozása . ­ A Kvizinál és Vatikán politikai szerződése végleg elintézte a római kérdést Ma teték közzé a laternoi egyezmény teljes szövegét — Ugyan­­csak ma kezdődtek XI­V.tts koronázási évfordulójának ünnepségei RÓMA, febr 12. A Stefani Iroda jelenti: A Szentszék és az olasz állam között aláírt politikai szerződés egy bevezetésből és 27 cikkelyből áll. A szer­ződés szövege mindenekelőtt előrebocsátja, hogy a két szerződő fél felismerte, hogy idő­­szerű minden nézetkülönbség okát kiküszö­bölni. Megerősíti a királyság alkotmányának azt az alapelvét, hogy a katolikus vallás az egyedüli államvallás. A szerződés elismeri a Szentszéknek a Vatikán fölötti teljes h­aj­don jogát, kizárólagos és abszolút hatalmát és szuverén jurisdikcióját, s megteremti a Vati­kán városát. Kijelenti a szerződés, hogy a Gitta del Vaticano területére az olasz kor­mánynak semmiféle befolyása nincs, jogható­sága ott egyedül a Szentszéknek van. A Va­tikán városának határait a szerződéshez csatolt tervraj tünteti fel. Az olasz állam gondosko­­dik a Citta del Vaticano közműveiről. E vá­rosnak külön pályaudvara lesz és külön össze­köttetése más államokkal. Külön táviró, táv­beszélő, szikratáviró, szikratelefon és posta­­szolgálata lesz­. A szerződés gondoskodik arról, hogy megállapodást kössenek a Cita del Va­ticano területéről való földi járművek és lég­hajók Olaszország területén való közlekedé­séről. A Szentszék szuverénitása A szerződés egy másik pontja meghatározza, hogy milyen személyek tartoznak a Szentszék szuverenitása alá. Megállapítja, hogy milyen illetékmentességet élveznek az egyház méltó­ságai, a pápai udvar hivatalnokai, stb. Meg­állapítja a Vatikán városán kívül levő bazi­likák és egyéb pápai építmények, valamint az épületek sérthetetlenségét, ahol a Szent­szék hivatalai működnek Olaszország terüle­tén. A szerződés elismeri a Szentszéknek dip­lomáciai képviselethez való jogát. Ennél folytán Olaszország nagykövetet nevez ki a Vatikán mellé, a Vatikán pedig apostoli nun­­ciust küld a Qum­nálhoz. A nuncius hiva­talból doyenje lesz a diplomácia karnak. A szerződés egy másik pontja a Szentszék ké­résére kimondja, hogy Olaszország gondosko­dik a Vatikán városa területén a jövőben ne­talán elkövetett bűncselekmények büntetésé­ről. A tetteseket átadják az olasz hatósá­goknak. Az utolsó pontban a Szentszék kijelenti, hogy távoltartja magát a más államok kö­zött ideiglenesen fölmerülő nézetkülönbségek­től és az ilyen ügyekben tartandó nemzetközi kongresszusoktól, kivéve ha a konfliktusban álló felek nem kérik közbelépését. Ennek folytán a Citta del Vaticano-t minden körül­mények között semleges területnek kell tekin­teni. Ezután deklaráció következik, amelyben a Szentszék kifejezésre juttatja azt a nézetét, hogy az aláírt megállapodások méltányosan biztosítják neki azt, amire szüksége van, hogy szabadon és függetlenül gondoskodjék a ró­mai egyházmegye, az olasz katolikus egyház és a világegyház főpásztori kormányzásáról: a római kérdést véglegesen és visszavonha­tatlanul elintézettnek és megszűntnek jelenti ki, elismeri továbbá az olasz királyságot a Savoy­ai-dinasztia alatt, Róma fővárossal. Olaszország a maga részéről elismeri a Citta del Vaticano államát a pápa szuverenitása alatt s érvényteleníti az 1871. évi május 13-iki törvényt és minden ezzel a szerződéssel ellen­kező rendelkezését. A püspökök kinevezése és esküje Az egyezmény szövege előtt Olaszország deklarációja áll, amely utal Róma városánál szent jellegére s ezt mondja: Az olasz kor­mánynak gondja lesz arra, hogy mindent megakadályozzon, ami ezzel a szentséggel el­lentétben állna. A következő pontokban a lelkipásztorok, a püspökök és a többi papság szabad lelki­pásztori tevékenységéről van szó, azután az állam haderejének lelki gondozásáról, majd a püspökök kinevezésénél követendő eljárás­ról s arról, hogy ezek az olasz államfő kezébe tesznek esküt ugyanolyan esküminta szerint, amilyet a Lengyelországgal kötött konkordá­tum tartalmaz. A konkordátum további pontjai megállapít­ják, hogy az olasz egyházi törvényhozás re­formjának összhangban kell állnia a szerző­­déssel, elismerik a vallásos kongregáció jogs­zemélyi voltát és az egyház javainak szabad adminisztrációját. Az olasz állam az egyházi házasságkötést a polgári házasságkötéssel egyenlően jogerősnek­smeri el. A papok előtt megkötött házasságot a törvényhatóságoknak anyakönyvezniük kell. V­­áloktatás az iskolákban Az elemi iskolákban és középiskolákban vallásoktatás lesz. Az állam elismeri az olasz katolikus akció vezetése alatt álló szervezeteket, amelyek a Szentszék utasításai értelmében minden poli­tikai párttól különállóan fejtik ki tevékeny­ségüket. A konkordátum kimondja, hogy ha a jövő­ben valamiféle nehézség támadhatna, a Szent­szék és Olaszország gondoskodnak a nézet­­eltérés barátságos elintézéséről. Az 1870-iki eseményekből származó finan­ciális ügyek végleges elintézésére Olaszország folyósít egy 750 millió lírányi összeget, vala­mint egymilliárd értékű konszolidált 5 százalé­kos olasz állampapírt s a Szentszék ezt elfo­gadja. A Szentszék és Olaszország közötti szerző­dést, a konkordátumot és a pénzügyi megálla­podást a pápa és a király négy hónapon belül ratifikálják s ezek a ratifikáló okmányok kicse­rélésével jogerősekké válnak. „Nem törekszem vi­á­g­uralomra** mondta Róma papsá­gvad XI Pius RÓMA, febr. 12 (A Budapesti Hírlap távirata.) Miközben a lateráni palotában még folyt a római szer­ződés aláírásának aktusa, amikor XI. Pius pápa beszédet intézett a római lelkészekhez. — A Szentszék és Olaszország között létre­jött béke — úgymond — garantálja a pápá­nak a valódi és teljes szuverenitást, amint az nagy hivatása folytán megilleti. Arra a kér­désre, vájjon a pápa kérni fogja-e más hatal­mak hozzájárulását, vagy az új helyzet garan­tálását, XI. Pius azzal válaszolt, hogy értesí­tette ugyan a Vatikánnal baráti viszonyban élő hatalmakat a történtekről, hozzájárulásu­kat vagy garanciájukat azonban nem fogja kikérni. A világ mai térképe mindennél job­ban mutatja, mi az értéke a földi hatalmak garanciájának. Azért kért oly keveset, hogy nem világi uralomra törekszik, hanem meg­elégszik azzal a minimummal, amire szellemi szuverenitásának szüksége van. Az anyagi kártalanításra főképp a papi missziók fenn­tartása érdekében volt szükség. Lobogódíszt öltött az örök város RÓMA, febr. 12 (A Budapesti Hírlap távirata.) Ma dél­előtt kezdődtek meg XI. Pius pápa koroná­zási évfordulójának ünnepségei. A pápát bíborbársony trónszékén vitték termeiből a Szent Péter-bazilikába, ahol az ünnepi mise volt. A bazilikába vezető útvonalon több ezer­­fő tömeg éltette mámoros lelkesedéssel, zseb­kendők és kalapok lengetésével az egyházfőt. A trónszék előtt a bíborosok gyülekezete haladt. A tömeg örömujjongása az egész Péter­­teret betöltötte. A templomban magában csupán a meghívott vendégek kaptak helyet, míg a templom előtti teret a fasiszta milícia római csoportjának feketeingesei töltötték meg. A rómaiak már a kora reggeli órákban eljöttek a Péter-térre. Római utcái zászló­díszben úsztak és hosszú évtizedek után ma újból mindenütt pápai lobogót lengetett a szél. A külügyminisztérium két erkélyén is pápai lobogó lengett. A pápa a Bazilika erkélyéről meg­áldja a százezres tömeget A Péter-téren már több mint százezer em­ber állott, midőn XI. Pius pápa az eredeti programaitól eltérően, délután 1 órakor mégis csak megjelent a Szent Péter Bazilika külső erkélyén, s pápai áldásban részesítette a téren várakozó óriási tömeget. A bíbornokok között lépett az erkélyre, áldásra emelte kését a év­ezredek hagyományos szavait mondva: ,Jörh et orbi". A tömeg lelkesedése nem ismert ha­tárt s a lelkeket elöntő örömmámor szűnni nem akaró, hatalmas éljenzésben nyilvánult meg. Este a királyi palota előtti téren is hatal­mas tüntetés volt. Ezrekre menő tömegek vo­nultak föl a térre s lelkesen éltették a királyt a Vatikánnal kötött szerződése aláírása alkal­mából. Viktor Emánuel a zuhogó esőben meg­jelent a palota erkélyén s megköszönte az ün­neplést. Elsőnek Briand üdvözölte a pápát RÓMA. febr. 12. (A Budapesti Hírlap távirata.) Elsőnek a francia kormány gratulált a pápának az olasz állammal történt kibékülés alkalmából. Briand külügyminiszter táviratot küldött XI. Pius pápának, amelyben többek közt azt mondja, hogy a római paktum a nemzetközi békét erő­síti, minthogy a Szent­szék a paktummal de facto visszanyerte függetlenségét. Chamberlain is üdvözletét küldi Rómának LONDON, febr. 12. (A Budapesti Hírlap távirata.) Chamber­lain külügyminiszter a szerződés aláírásával kapcsolatban egy birminghami gyűlésen teg­nap a következőket mondotta: — Noha mi, angolok, protestáns nemzet vagyunk, a római szerződés aláírását nagy lelkesedéssel üdvözlöm. A magam részéről szí­v­esen köszöntöm a pápát és Mussolinit. A „kiengesztelés!" kölcsön fedezi a pápai kártérítést MILÁNÓ, febr. 12. (A Budapesti Hírlap távirata.) A „Popolo d’Italia“ jelentése szerint új olasz államköl­­csönt fognak kibocsátani, amely arra fog szolgálni, hogy fedezze a pápának fizetendő 2 milliárd Ura kártérítést. Az új kölcsön neve „kiengesztelési kölcsön“ lesz. A fr­ad­­­ sajtó „súlyos politik­ai eszköznek* értékeit a me­egyezés* PÁRIZS, febr. 12. A lapok továbbra is részletesen méltatják a Vatikán és a Kvi­inál megegyezésének je­lentőségét. A Petit Journal a következőket írja: A szerződés nagy előnyökkel jár Olasz­országra és nagyban fokozza az ország tekin­télyét. Azt azonban bajos átlátni, hogy mi­lyen előnyöket jelent a Szentszékre. Bizo­nyos, hogy a Vatikán és a Kvirinál meg­egyezése a határokon túl is ki fogja terjesz­teni hatását. Az egyezmény módosítani fogja valamennyi állam helyzetét a Szentszékkel szemben. Az új szerződés nem csupán egy viszály végét jelenti, hanem egy politika kez­­detét, sőt eszközeit. Az Ere Nouvel­e ezeket írja: A Szentszék talán nem vetett számot azz­al, hogy a szer­ződés révén egyik legh­atalmasabb eszközzé válik Mussolini kezében. A baloldali sajtó antiklerkalizmusa PÁRIZS, febr. 12. (A Budapesti Hírlap távirata.) Az esti­lapok még mindig részletesen kommentálják a római kérdés megoldását. A jobboldali lapok hevesen támadják a baloldali sajtót, amely ma reggel arról írt, hogy most már az egyház is fasiszta intézménnyé vált. A Journal des Débats azzal vádolja a radikális pártot és a szocialistákat, hogy ebb­ől a világtörténelmi eseményből, amely mindenkit gondolkozásra késztet, megint csak antiklerikalis politikájuk részére akarnak tőkét kovácsolni. A lap sze­rint a római egyesség, nemcsak Mussolini nagy sikerét jelenti, de egyúttal óriási előnyöket rejt magában Olaszország részére is, minthogy a jövőben a világon mindenütt, ahol a Szent­szék befolyással bír, Olaszország élvezni fogja a Vatikán támogatását. Az Intransigent szerint a pápa a fasiz­mussal szemben éppoly független, mint a párizsi, londoni vagy berlini kormánnyal szemben. A római egyezmény nagymértékben fokozta a legmagasabb erkölcsi hatalom tekin­télyét. Rómában két egymástól független ha­talom van, amelynek mindegyikével minden kormánynak számolnia kell. CASPAR RI BIBOROS, a pirpu kü­lü­gyminisztere

Next