Budapesti Hírlap, 1929. március (49. évfolyam, 50–73. szám)

1929-03-15 / 62. szám

8 A tavaszi napsugár teljes pompájában árad reánk Szigorú telekre milyen nyarak következtek A Meteorológiai Intézet jelenti március 14-én este 10 órakor: Északkelet-Európa felett a depresszió megerősödve Közép-Európa felé terjeszkedett. A légnyomás maximuma Anglia táján tovább gyengült. Az idő Nyugat- és Dél- Európában derült és igen enyhe. Németországban élénk nyugati szelek mellett borult az idő és itt-ott kevés eső is esett. Hazánkban derült és enyhe idő uralkodik. Ma este a hőmérséklet az északi részeken 3, a déli részeken 5 fok Celsius. Időjelzés: Változékony felhős, nyugtalan, de enyhe idő várható. Későbbi csapadékhajlam. Az esti órákban a Hold sarlója, a Vénusz és a Jupiter sajátságos háromszöget alkotva kelt versenyre, hogy derült égbolton melyik homályosítsa el jobban a többi, kisebb-nagyobb állócsillag ragyogását. Igazi koratavaszi est volt, amely azonban még nem meleget sugárzott felénk, hanem fagyos éjszakának volt az előhírnöke. De ezeket a hideg éjjeleket immár enyhe, verőfényes nappalok váltják föl, amelyeknek erős fényözöne máris elegendő arra, hogy a természetet az idén túl hosszúra nyúlt téli álmából felébressze. Ez a nappali fölmelegedés immár éppen úgy érezhető a távoli Oroszország síkságain, mint a kontinens nyugati partvidékein s amíg egyrészről munkára serkenti a föld művelőit, vándorlásra ösztönzi a turisták ezreit. Lassankint megindult a folyók jege is, hogy nemsokára helyet adjon a hajóknak és a vízijáróművek ezreinek, hogy ezzel föllendüljön a gazdasági életben nélkülözhetetlen víziforgalom. Sajnos azonban, a jégnek ez a megmozdulása nem abban a sorrendben történik, amint az az emberi kultúrának előnyére válna. Ahelyett, hogy a jég a folyók alsó szakaszáról takarodna el először, amint azt a Duna esete is mutatja, a felső szakaszon kezdődött meg az erősebb olvadás, amely eddig még majd minden esetben csak veszedelemmel járt, mivel torlódást és így árvízveszedelmet idézett elő. • A jég megmozdulása még egyéb bajokkal is jár. Bajorországban, Grossmehring mellett a Duna jege elsodort egy fahidat s így a két part között teljesen megszakadt az összeköttetés, úgyhogy a környékbeli lakosság a túlsó parton lévő szántóföldeken nem kezdheti meg a tavaszi munkálatokat. Ugyanez az eset történt Pörringer mellett is. Passaunál a jég elvonulóban van. Hazánkban a folyók jégviszonyai még mindig változatlanok, ami nem is okozhat csodálatot, ha meggondoljuk, hogy a jégpáncél átlagos vastagsága a Dunán és Tiszán negyven, a Dráván huszonöt és a Száván húsz centiméter. Még jó egynéhány olyan napra van szükségünk, mint a pénteki, amikor is a hőmérséklet végre elérte az ebben az évszakban uralkodó átlagos temperatúrát. Látva azt, hogy a tél az idén olyan rendkívül szigorú volt , hogy olyan rendellenesen hosszúra nyúlt, sokan félelemmel eltelve tekintenek a jövő elé s aggódó kíváncsisággal kérdik, várjon milyen lesz az idei nyár? . Ámbár a tudomány már sokat foglalkozik a hosszú időre szóló prognózisokkal, ezek azonban még olyan kezdetleges stádiumban vannak, hogy eredményeinek idő előtti közlésével csak tévútra vezetnék a közönséget. Ezért anélkül, hogy következtetésekbe bocsátkoznánk, egyszerűen néhány tapasztalati tényt sorakoztatunk fel. Az elmúlt száz év alatt a mostanihoz hasonló kemény és szigorú tél 1829., 1838., 1858., 1879., 1891. és és 1892—3-ban volt. Ezek közül az elsőre elég meleg nyár következett. Meleg június és meleg július volt az 1858-at lövető nyáron, azonban az 1879-i tél után csak a július volt meleg, míg a többi nyári hónap elég hűvösnek bizonyult. Igen hideg nyarunk volt az 1838-i tél elmúltával s bizony igen hűvös nyárban volt részünk az 1899—91-i és 1892—93-i dermesztő telek után is. Amint ebből a nyolc esetből látható, a hideg telele után jobbára hűvös nyaraik következtek, amiből azonban az idei nyár milyenségére nem szabad végérvényes következtetést vonni, már csak azért sem, mert egyrészt a száz esztendőre visszamenő statisztikai adatok még elégtelenek, másrészt pedig, mint fent láttuk, tényleg fordultak elő olyan esetek is, amidőn a nyár vagy annak egy része szélsőségesen meleg volt. M. E. dr. Súlyos elemi katasztrófák Amerikában Borzalmas katasztrófa hírét hozza a távíró Newyorkból. E szerint az elmúlt éjszaka Dél- Karolina állam felett rettentő orkán vonult végig. Six-Mile-Commonsyban a tornádó több épületet összedöntött s az eddigi hírek szerint kilenc ember lelte halálát. A tornádó centruma azonban, úgy látszik, Liberty városát érintette, mert ez a város úgyszólván teljesen elpusztult a föld színéről. Egész utcasorok percek alatt dőltek romba s a halottak és súlyosan sebesültek számát e pillanatban még meg meg sem tudták állapítani Rettenetes a pusztítás a környékbeli falvakban és amit érthetővé tesz az, hogy a tornádó óránkénti százharminc kilométeres sebességgel rohant, ami olyan szélnyomásnak felel meg, amely ellen a legnagyobb biztonsági épült házak sem állhattak ellen. Illionis, Wisconsin és Indiana államokban a Mississipi folyamvidékéhez tartozó folyók mind kiléptek a medrükből. Yalena illionisi város utcáiba az áradat már be is hatolt. Amerikában attól tartanak, hogy a tavalyihoz hasonló árvízkatasztrófa előtt állanak. Szalmsi H«n*d•! B *•» • * J» fcáxócsutira*, t w.*. mamma ■■■Tun. Budapesti Amu? 1920 március III. (Blet MAPI HÍREK PETŐFI EC (Március 15-ére.) Ma Baja M.Iiály A segesvári síkon kikeletre csendül a táj, a sok fűszál ragyog. Csókharmattal csókolgat már az este, Fönt mosolyognak éber csillagok. Pacsirtaszó csendül a levegőben, Napfény melenget újra delelőben, A szellő halkan suttogva beszél: Petőfi éli Ébred legott a sóhajos beszédre A tél karján szendergő völgy, halom. Már nem halott, már indul szive vére, Már simogatja selymes fuvalom. Száz bimbó pattan, száz madárdal csattan, Futó patakhab zsongja szivszakadtan S harsogja már, mire a völgybe ér: Petőfi éli És száll a hír sasszolmyakon repülve A vén Kárpátok oldalára, fel. S a Tátra orma tisztára derülve, Fehér palástot öltve, ünnepel. És búgja fenyveserdők orgonája És zúgja szélvész zúgó harsonája: A halhatatlan a sírból kikél! Petőfi éli Megmozdúlnak a Hargiták tövében A horpadt homvédsirok sorba, mind. Már indúl is a regiment az éjben, Csontkarban régi, rozsdás kard suhint. A székely árnál, kis vityálójábúl Kaszál ragad ki s élez kard vasául, Az óra itt van, hitvány, aki fél, Petőfi él! És hadba száll a holtakkal az élő, Kaplóra gyermek, ifjú és öreg, Nincs széthúzó, nincs pártos és henyélő, Amerre járnak a föld is remeg. A Csaba útja porzik már az égen És jönnek egyre, szállnak hófehéren, Hová lezúgnak, omlik ott a vér: Petőfi él! Ocsúdik a bitorló, szinte reszket, Inalva hordja bocskorát a láb. Zsibbadt kezével hányja a keresztet És iszonyodna, fut, amerre lát. Ám székely pattan őrként a határra És útlevelet ír a másvilágra S üzeni benne: — lám a sors Ítél — Petőfi élt Szabad már Erdély! őrtüzek lobognak A messze látszó csíki hegyeken, De nem lankad meg szárnya a sasoknál, Míg egy ellenség tallóz idebenn, Nagy Magyarország nyögi még a láncot, A zsebrákot, a horvátot, a rácot, Édes hazánk, Magyarország, ne félj, Petőfi Sll Él fűben, fában, kismadár dalában, — Nevét már tudja, zengi ezer év — Ujjongásunkban, gyászunk jajszavában, Velünk jön a viágra ez a név. A vérünk sejtje, a szemünk zugára, E névvel élünk, vagy halunk, hiába, Megváltó nélkül a hitünk mit ért Petőfi él! És zúgja már a Duna, Tisza habja, Hogy lesz még egyszer, lesz feltámadás, Hogy új tavasz virrad a bús magyarra És sirt nem áshat néki soha más. Mert jó az Isten, nem hagy el bennünket, Ha könnyel sózzuk is ma kenyerünket, Mig március egy szent csodát regél: PMfi fii A Budapesti Hírlap legközelebbi száma a március 15-i nemzeti ünnep miatt március 17-én, vasárnap jelenik meg. (Miniszteri tanácskozás.) A kormány tagjai ma délután öt órakor Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek öszsze. A minisztertanács, amiely este 9 óráig tartott, kizáróan folyóügyekkel foglalkozott. (A nemzeti lobogó tisztelete.) Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter az összes tanügyi hatóságokhoz rendeletet bocsátott ki a nemzeti zászló kultuszáról A nemzeti lobogó minden államban — mondja a rendelet — az állam méltóságának, a nemzeti erőnek és összetartozásnak szimbóluma, melyet mindenütt tradicionális tiszteletadással vesznek körül. Ez, sajnos, nálunk általánosságban nem szokásos és a múlthoz képest közöny mutatkozik. Ezért elrendelte a miniszter, hogy valamennyi hazai iskolában, minden évben egy ünnepies alkalomkor előadást tartsanak a nemzeti zászlónak a nemzet életébe való jelentőségéről és az egész ifjúság tisztelgő menetben vonuljon el a nemzeti lobogó előtt. (A hercegprímás nyitotta meg az Oltáregyesület kiállítását) A Középponti Oltáregyesület az üllői úti Örökimádás zárda épületiben, mint más években is, közvetlenül húsvét előtt, valóságos egyházművészeti kiállítást rendezett azokból az itt készült egyházi ruhákból, kelyhekből és egyéb kegyelem tárgyakból, amelyeket szegényebb templomok kapnak ajándékba, hogy húsvét ünnepin ezek használatával emeljék a szertartások fényét. A kiállításnak megnyitása csütörtökön délután 4 órakor volt az Oltáregyesület tagjainak és számos világi és egyházi előkelőségnek jelenlétében. A vendégeket Pallavicini Edéné őngrófnné, az egyesület elnöknője fogadta. Egymásután érkeztek: Szmrecsányi Lajos egri érsek, Rott Nándor veszprémi, Virág Ferenc pécsi, Hanauer István váci, Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökök, Orsenigo Cesare pápai nuncius, Kriston Endre felszentelt püspök, Mihályfi Ákos villersi apát, Zsembery István és még sokan. 4 órakor vonult a terembe Serédi Jusztinán dr. bíboros-hercegprímás, Mészáros János érseki helytartó és a segédkező papság kíséretében. A bíboros főpásztor az oltár előtt foglalt helyet és felszentelte azt a zászlót, amelyet a magyarok küldenek ki Franciaországba, Lisieuxi Szent Tenéz emlékére. A hercegprímás a zászlószentelés előtt méltatta az Oltáregyesület munkáját és megyitotta a kiállítást. (Mindenkinek fontos.) Olvasóinknak jó szolgálatot vélünk tenni, midőn a meghűléses megbetegedések fontosságára figyelmüket felhívjuk. Bármilyen ártatlan látszata volna is a meghűlésnek, elhanyagolni semmi esetre nem szabad. Idejekorán való védekezésre nincsen jobb szer, min az Aspirinttabletták; ez a csodálatos szer, mely már ezer és ezer embernek influenzajárványnál és spanyolnátha epidémiánál életét mentette meg. Ha idejében beveszünk Aspirin-tablettákat, elmúlik a meghűlés és meggátoljuk az esetleges súlyosabb bajok keletkezését. Aspirin-tablettákat meggondolás nélkül bevehetünk, mert sem a gyomorra, sem a szívre nincsenek káros hatással. Minden gyógyszertárban kaphatók az eredeti „Bayer“ csomagolásban és felismerhetők a zöld szalaigróf — (ősz hajszálainak) eredeti ifjúkori szívét adja vissza a Dr. Morisson-hajvízon (A miskolci szabadságünnepen Üdvöözölték a kormányzót és a miniszterelnököt.) Miskolcról jelentik: Miskolc város összes levente alakulatai a március 15-iki nemzeti ünnep előestéjén fáklyás, lampionos menetben vonultak fel a miskolci Kossuth-szoborhoz. A többezer főre rúgó tömeg lelkes hódolattal áldozott a szabadsághős emlékének. Strozzi Vidats János levente egyesületi elnök felszólítására ünnepies fogadalmat tett, hogy Magyarország kormányzójához, mint az ezeréves magyar szabadságnak és függetlenségnek legfelső oltalmazójához és Bethlen István gróf miniszterelnökhöz, mint a magyar szabadság és függetlenség gondolatának ma hivatott vezéreihez törhetetlen hűséggel viseltetik, a miniszterelnök személye iránt bizalommal és ragaszkodással van. Egyben felkérték Mikszáth Kálmán főispánt, hogy erről a kormányzót és a miniszterelnököt táviratilag értesítse. Az ünneplés a kormányzó és a miniszterelnök lelkes éljenzésével ért véget, amely után a Levente Egyesület díszfelvonulást rendezett a városháza elé. Gyönyörű látványosság volt a lampionos felvonulás, a reflektorok fényében, úszó Kossuth-szoborral és a háttérben az Avassal, amelynek tetején hatalmas trikolór lengett. (A DMKE közgyűlése.) A Délma®gyarországi Magyar Közművelődési Egyesület Szegeden március 28-án délután 5 óraikor a városháza közgyűlési termében, határozatképtelenség esetén egy később közzéteendő időpontban, de a jelzett helyen is az alábbi tárgysorozattal tartja meg ez évi rendes közgyűlését. Az ügyrend: 1. Az igazgatóság évi jelentése. 2. Az 1928. évi számadások és az 1929. évi költségvetés előterjesztése. 3. Tb. elnökök választása és az igazgatóság kiegészítése. 4. Számvizsgálóbizottság választása. 5. A közgyűlés előtt 8 nappal beérkezett esetleges indítványok tárgyalása. A közgyűlésre ezen az úton hívja meg az egyesület tagjait az elnökség. — (Ha nyakkendő, csak Sebőktől tegyen.) nyakkendőt csak Sebőknél vegyen. VI., Teréz körút 48. Úri divat különlegességek. Óriási tüzek a külföldön LONDON, márt. 141~ 1 A Themze partján fekvő deptfordi kér®* jetben, a Watergate Street végén tegnap este nagy tűzvész pusztított. A tűz egy papírgyárban keletkezett s hamarosan a környező építületekre is átterjedt. A papírgyár és a mellette álló konzervgyár teljesen elpusztult. A lángok húsz-harminc méter magasra csaptak s vörösre festették az eget. A tüzet több mértfölddes körzetben látni lehetett. A Themze-parti raktárak több mint száz méter hosszú területsávon kiégtek. Az oltási munkálatokban London egész tűzoltósága résztvett száz fecskendővel. A villamosforgalmat be kellett szüntetni, minthogy a Themze partján húzódó villamosvonal áramvezető oszlopai is elégtek. A tűz a környékbeli telefonhálózatot is elpusztította. Állítólag húsz év óta ez volt a legnagyobb tűzvész Angliában. NEW YORK, márc. 14. A Long Island mellett fekvő curtisfieldi repülőtéren tegnap este nagy tűzvész pusztított. Két óriási repülőgéphangár, amelyekben húsz repülőgép állott, teljesen elpusztult. Az anyagi kár másfélmillió dollár. Emberéletben nem esett kár. PÁRIZS, márc. 14. Tegnap délután négy óra tájban a francia képviselőházban kisebb tűz ütött ki. A teremőrök szobájának bejárata előtt elhelyezett központi fűtőtestből nagy füst szállott fe. Csakhamar megállapították, hogy az ott elhelyezett faalkatrészek izzó állapotban vannak. A tűzoltók rövidesen eloltották a tüzet. MILÁNÓ, márc. 14. Montali toscanai községben tegnap nagy tűz pusztított, amely teljesen elhamvasztotta a Menemi gyapjúgyár telepét. Az anyagi kár kétmillió líra. BARI, márc. 14. A Rinascente nevű nagy áruház egyik épületében rövidzárlat következtében tűzvész támadt, amely az ott összehalmozott árut mind elpusztította. ( BUENOS-AIRES, márc. 14. Montevideo belső városrészében ma reggel eddig még ismeretlen okok folytán leégett egy cipőgyár. A rombadőlt gyárépület alól a délelőtti órákban 12 holttestet ástak ki, 7 munkás és 5 munkásnő megszenesedett holttestét. Az anyagi kár közel 1 millió dollár.