Budapesti Hírlap, 1929. április (49. évfolyam, 74–97. szám)
1929-04-02 / 74. szám
4 Ít svéd pénzügyminisszter a trianoni fiatalon Nils Wahlin, Svédország pénzügyminisztere Húsvét ünnepén Szegeden járt , ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy meggyőződjék a trianoni határ tarthatatlanságáról. Képeink a határnál ábrázolják a svéd államférfit. 1. Wahlin miniszter (középen puha kalapban) nézi a határt, baloldalt Huócz dr. rendőrfőtanácsos áll, mellette Tonelli dr. iparkamarai főtitkár, a miniszter mögött a budapesti svéd konzul, az előtérben Rátkay ezredes, a szegedi határőrség parancsnoka. 2. Wahlin miniszternek a szabadkai országút határsempója előtt megmutatják a térképet Észak Dél ellen Viharok, hó és zivatar A Meteorológiai Intézet jelenti április 2-án este 10 órakor. A középeurópai kettős ciklon nagy erővel szívja magába a környező vidékek magasabb nyomás alatt álló levegőjét. Németországban és Franciaországban élénk északi, a Földközi-tenger francia ivarjain viharos északnyugati szél (mistrál), a horvát-dalmát partvidéken bóra tombol. Hazánkban élénk északnyugati légáramlás mellett az évszakhoz képest igen hűvös az idő. A nap folyamán országszerte hő esők hullottak. A déli részeken a 10 millimétert is meghaladta a csapadékmagasság. Időjelzés: Változékony, szeles, igen hűvös idő várható, a csapadék csökkenésével. Éjjeli fagy.* Azok, akik a hivatalos időjárású jelentések iránt bizalommal viseltetnek, értékes húsvéti ajándékban részesültek, mert hallgatva a Meteorológiai Intézet pénteki és szombati prognózisaira, számos a szeszélyes időjárás által okozott kellemetlenségtől szabadultak meg. Ugyanis a húsvéti ünnepek alatt a felettünk lévő magasabb légrétegekben az elemek olyan kavargós boszorkánytáncot lejtettek, ami még a mi szélsőséges éghajlatunkban is ritkaságszámba megy. Már nagyszombat délutánja is borongós és előrehajló volt. Napközben szinte viharosjellegű szél tette nehézzé az utcákon a járást. Húsvét vasárnapján, hűvös reggel köszöntött reánk és a délelőtt folyamán a gyengén szitáló esőcseppek közé a nemrég elmúlt rossz napokra emlékeztető hópihék kerekedtek, estére pedig Budapesten erős villogást észleltek, amely nem volt egyéb, mint a Cegléd és Duna között kitört zivatar visszfénye. Éjfél körül rövid, de heves zápor még azt a néhány embert is hazakergette, aki a mulatóhelyekből kijőve, kis séta révén friss levegőre áhítozott. Húsvét hétfőjére az idő még hűvösebbre fordult s bár néhányszor kisütött a Nap, általában előrehajló idő volt s még olyanok is részesültek a locsolás áldásaiban, akiket ez meg sem illetett. Haragudott és rosszkedvű volt is mindenki, mert hiszen még ki sem alhatta magát, mivel hajnalban fákat tördelő, tetőket bontogató erős szélvihar keltette fel az embereket legjobb álmukból. Hogy pedig az áldás teljes legyen, keddre virradó éjjel bőséges eső indult meg, a hőmérséklet alig volt egy-két fokkal magasabb a fagypontnál s még az alacsonyabb hegyek is hótakaróba burkolództak. Ezt a nem szívesen látott időjárást egy Közép-Európa felett imbolygó iker depresszió okozta, amelynek égyük magja kedd reggel Szilézia, a másik pedig Olaszországban a Pó Völgy felett tartózkodott. Amint pedig a keddi időjárási helyzet mutatja, úgy látszik, a kritikus napok még nem értek véget, mert a depressziók nyomában hideg sarki légáramlatok fenyegetnek, úgy hogy további hősüllyedésre számíthatunk. Német- és Lengyelországokban máris erősebb fagyok léptek fel s még ha ki is derül nálunk, az éjjeli fagyoktól aligha menekszünk meg. Tél Németországban A jeges szélvihar miatt egész Németországban 5—10 fokkal csökkent a hőmérséklet, s a hegyvidéken újból megindult a havazás. Egyes vidékeken oly sok hó esett, hogy a közlekedésben is súlyos akadályok állottak be, így elsősorban elsősorban az Érc- és az Óriáshegységben, ahol a hó mindenütt betemette az országutakat. Kelet-Poroszországból szintén heves hóviharokat jelentenek. Berlinben a hőmérő a déli órákban már csak 2 fok meleget mutatott. Délután a német fővárosban is megkezdődött a havazás. Pomerániából és Kelet- Poroszországból átlag hatfokos hideget jelentenek. Az utóbbi napok heves hóviharai a Keleti-tengeren és elsősorban a mecklenburgi partvidéken hatalmas jégtömböket dobtak a partra. Több keleti tengeri kikötőben a jég szétroncsolta a kikötők hídjait. Az arendseei háromszáz méter hosszú kikötőhíd szintén teljesen elpusztult. A jég több ismert fürdőhelyen is súlyos károkat okozott. Most Afrika kerül sorra Tunisz északi részeiben nagy árvizek pusztítanak. Az árvíz sújtotta vidéken tragikus jelenetek játszódtak le. A chaouriti síkságot teljesen elborította az ár. Tebourban az ár átszakította a gátat. Katonaság csónakokban igyekszik megmenteni a háztetőikre és fákra menekült lakosságot. Mentési munkálataik eredményesek, de egy héttagú családot nem tudtak megmenteni. Ezek helyzete reménytelen. Újabb tornádó Amerikában Az Amerikai Egyesült Államok középső részein vasárnapról hétfőre fordulón borzalmas forgószél pusztított. St. Louisban negyven ház dőlt romba. A vihar Arkansas, Missouri és Pennszilvánia államok délkeleti részét érintette. Nem kímélte Wisconsint sem s ennek északi oldaláról Minnesotán, Jowán át Észak-Dakotahba vonult, ahol heves hóvihar alakjában lépett fel. Az Unió közép-nyugati részével megszakadt a távirati összeköttetés. Milwauke városa, valamint Saint-Louis és Missuri államok több városának érintkezése a külvilággal lehetetlenné vált. Eddig tizenegy halottról, vagy harminc súlyos sebesültről és sokmillió dollárnyi kárról adnak hírt a táviratok. ffmiPFSTi Finn»? S*eria, 1929 április S. 171. sx.f antivichiwaritior . A Német Hatósági Házassági Tanácsadó írta MARCZALI POLY • A háború alatt fokonként kezdtünk beleszokni — inkább beletörődni — abba, hogy az állam mind több olyan dolgunkba szól bele, melyet addig legszemélyesebb magánügyünknek tekintettünk. Németország azóta is ezen az úton halad tovább mérföldes csizmában. Megteremtette a házassági, illetőleg házasságkötési tanácsadást. Az intézmény megszervezése azonnal a háború után, az akkor nyilvánvaló nemzetleromlás hatása alatt, csupán közegészségügyi és fajfeljavító célzattal indult meg. A Birodalmi Egészségügyi Tanács 1920-ban már ki is dolgozta azokat a vezérelveket, melyeknek alapján a házasulandó feleket lehetőleg kényszerítse megfelelő orvosi vizsgálatra és az e réven nyert bizonyítványok kicserélésére és kölcsönös aláírására. Ilyen alapon gondolták könnyen megvalósíthatónak a fajfeljavító vezérelvek második pontját: „A házasságra és egészséges utódok nemzésére testileg, vagy lelkileg alkalmatlanok visszatartása a házasságtól, lényeges eszköze a fajleromlás meggátlásának“. Már ez alkalommal is megállapítja az Egészségügyi Tanács, hogy: „Az emberi átöröklés tanában való ismereteink hézagos mivolta, valamint egy ember egészségére vonatkozó megbízható és kimerítő adatok beszerzésének nehézségei nem engedik meg, hogy a tervezett házasságkötések minden egyes esetében azoknak aggálytól-mentességéről biztos ítéletet alkothassunk. Sok esetben azonban az orvosi megállapítás a házasságot eltiltandónak mondhatja ki az utódok, illetőleg a másik házas fél érdekében, más esetekben viszont megfelelő tanácsok adása és azoknak megfogadása révén megóvhatjuk a másik házasfelet és az utódokat az ártalomtól“. A Birodalmi Egészségügyi Tanács erélyes vezértételei ellenére ist csak 1926 februárjában vezették be hivatalosan a házasságkötési tanácsadókat Poroszországban, rendelet alapján, mely felállításukat ajánlja városokban, nagyobb községekben és járásokban, „úgy, ahogyan azok némely nagyobb városban már fennállanak". A porosz népjóléti kormányzat e téren csak utána bicegett a német közszellemnek. Majnaparti Frankfurtban például már évek óta minden egyes esetben megkövetelték a hivatásos gyámok, hogy a gondjaikra bízott nő vőlegénye orvosi vizsgálatnak vesse magát alá és csak ez után adják meg a házasságkötési engedélyt. Ugyanezt határozták el a berlini gyámok. Ugyancsak elhatározta az evangélikus általános zsinat is, hogy a teológiai diákokat az örökléstani biológiában is kiképezzék és így a lelkipásztorok házasságkötési dolgokban is tanácsot adhassanak híveiknek. A Berlin-Schöneberg-beli egyházközség már fel is állított ilyen felekezeti házassági tanácsadót. Nem lehet ezek után csodálkozni azon, hogy egy évre a rendelet kibocsátása után csupán Poroszországban már 77 ilyen hivatalos házassági tanácsadó működött és 52 volt előkészületben. Viszont alakult ilyen nagy számban az egész birodalomban rendelet nélkül is, és már annyi tanulságot, problémát és dilemmát termelt ki, hogy a porosz Országos Közegészségügyi tanács a birodalom többi részéből odasereglett szakorvosokkal együtt nagy tárgyalást tartott az ügyben. Az sem lehet meglepő, hogy az összegyűlt szaktekintélyek nem tudtak megegyezésre jutni a tanácsadásra vonatkozó speciálisan szakbéli és biológiai kérdésekben sem. Amiben azonban meglepetésszerűen megegyeztek, az volt, hogy 1. a házasságkötési tanácsadásnak nem szabad kizárólagosan némi tanácsadássá fejlődnie és hogy 2. a rendeletbe némi hiba csúszott bele. A rendelet szerint ugyanis csupán négy héttel az esküvő előtt — mikor kihirdetés dolgában mennek az anyakönyvi hivatalba — ajánlják ott a feleknek a tanácsadó felkeresését. Ilyenkor pedig már átlag nagy nehézségekbe ütközik, szinte lehetetlenség a feleknek a nyert orvosi vélemény alapján történendő szétválasztása. Az orvosi vizsgálatnak, más néven tanácsadásnak előbb kell megtörténnie. A leglátogatottabb tanácsadóhelyek gyakorlatban is fényes bizonyságát adták a rendelet e hibájának: a házasulandók a látogatók kisebb hányadát tették ki, a már házasságban élők és a házasságra még nem gondolókkal szemben. Ez utóbbi két kategóriának van tehát nagyobb szüksége házasságkörüli kérdésekben kapható tanácsokra. A serdülő ifjúság problémái éppen annyira odakerültek a tanácsadó elé, mint a családéi. Úgy, hogy éppen a legműveltebb vidékeken, ahol a lakosság nagy része önként fordul a tanácsadóhoz, vált nehézzé az orvos számára időt és megoldást találni a sokféle kérdésre, számos esetben ismételt, sőt időközönként rendszeresen ismétlődő látogatásokról lévén szó. Az utóbbiakból világosan ütközik ki, hogy a rendeletnek említett hibája nem csupán orvosilag kifogásolható, hanem ennél alapvetőbb hiányt jelent. Minden tekintetben megfelelő állandó tanácsadást a serdülő ifjúkor és megállapodott családi életet élők számára nem lehet csupán orvosra bízni, akármilyen kitűnő szakember legyen az biológiában és átörökléstanban is, de nem szabad kizárólagosan orvosi szempontnak döntenie még a házasulandóknak személyes mineműségük folytán a házasságtól való „eltanácsolásá“-ban sem. A házasság — ez nemcsak közhely, de igaz is — igen bonyolult összesség. És noha eléggé meg nem becsülhető az orvosnak szerepe, aki az egyéneket és a társadalmat beteg utódoktól óvja meg, ez csupán egyik tényező a rengetegben. (El lehet könnyen képzelni gyönyörű orvosi bizonyítványt, — eugénikus mintaházasságra képesítőt — egy későbbi egészséges családját kiirtó ember kezében. De ellenkező esetet is: a Németországban használatos egészségi ellenőrző ívek egyikén hosszú kórtörténetet és — teszem — izületi bántalom, szemkatarrkus és valamely ipari betegség megállapítását olyan egyénben, akiből egyéb alaptulajdonságainál fogva igen gyengéd és kitűnő házastárs válhatik.) A házasságnál nagyon fontos szerepet játszik a lelki összeépülés, meg a gazdasági mérleg is, több egyéb között, melyeknek rendezetlensége folytán aggályossá válhat fennállása. Nem orvosi bizonyítványért jött az a sok fiatal egyén, de az a nagyszámú családanya és családapa sem, aki a tanácsadót felkereste. (Viszont az egyik tanácsadó orvos abból is statisztikát csinált magának, hogy az orvosi bizonyítványokért látogatók közül hányan jöttek objektív ítéletért. 33 percent volt ez csupán, a többi vagy családi aggályok eloszlatását kérte, vagy valamely olyan bizonyítványt, mely őt a házasságtól eltiltja, mivel ráunt a másik félre!) A nagyvonalú német kezdés hiányaiból tehát az derül ki, hogy a házassági tanácsadás nem lehet egyoldalúan egészségügyi, hanem a feleket teljes egészükben gondozó, népgondozó intézmény. A háború folyamán sokat hangoztatott egyéni népgondozásnak, ha valahol, úgy itt van a helye. A megalakulandó és már megkötött házasságoknak ezerféle — hol állandósult, hol változó — nehéz problémáiban csak a nagy szakképzettségű népgondozó állhatja meg a helyét, természetesen esetenként együttműködvén hol az orvossal, hol a pappal, hol a munkaadóval stb. Egy házastárs szűkös jövedelmének pontos beosztása, egyes terhek szakszerű megkönnyítése (pl. csecsemőkelengye, tandíjmentesség stb. megszerzése) a házastársak jellemének kiegyensúlyozása volna gyakori feladata ennek az egyéni népgondozásnak, azaz magasabb, haladottabb színvonalának, a „házassággondozásnak“. Az állam céljainak ilyen formában történő megnyilvánulásától aligha riadna vissza a mai kornak szerencsétlen, ingó talajon botorkáló népe. Aranyat, régi ezüstül, drágaköveket erlss értékben veszek. SCHMELCZER BENŐ, IV. Károly-körút 28.,a Központi városház kapuja melletti