Budapesti Hírlap, 1929. augusztus (49. évfolyam, 172–196. szám)

1929-08-01 / 172. szám

4 Csütörtökön indul Amerikába a Zeppelin FRIEDRICHSHAFEN, júl. 11. (Wolff.) A Graf Zeppelin léghajó — az előzetes jelentésekhez hívem. — csütörtökön a kora hajnali órákban, valószínűleg reggel három óra tájban amerikai útra indul. Hága készülődik HÁGA, júl. 31. (A Budapesti Hírlap távirata.) Mióta a holland kormány hivatalosan is megkapta a nagyhatalmak értesítését, hogy a jóvátételi kormánykontferenciát Hágában tartják meg, lázasam készül. A legnagyobb nehézséget az egyes delegációk elhelyezése okozta. Hosszas tanácskozás után úgy döntöttek, hogy a belga, angol és japán delegátusokat Hágá­ban szállásolják el, míg a német és francia delegációt Scheveningen fürdőhely két leg­nagyobb szállodájában helyezik el. Az előkészületek még sok munkát igényel­nek és így lehetséges, hogy a hollandi kor­mány technikai előkészületek miatt kérni fogja az értekezlet megnyitásának néhány nappal való elhalasztását. Az elhalasztás azonban igen komoly következményekkel jár­hatna, mert a Népszövetség már augusztus végén összeül Genfben és a jóvátételi érte­kezletnek éppen csak három hete van ah­hoz, hogy a pénzügyi részt elintézze. Henderson angol külügyminiszter a hét végén érkezik Hágába. Henderson augusztus végéig marad Hágában, ahonnan egyenesen Genf­be utazik, a Népszövetség őszi ülés­szakára. Azt a hírt, hogy MacDonald nem fog résztvenni személyesen az értekezleten, nem lehet komolyan venni, mert éppen Mac­Donald személyes kívánsága volt mértékadó a konferencia helyének megválasztásánál. A francia delegáció vezető tagjai a követ­kezők: Briarnd miniszterelnök, Cheron pénz­ügyminiszter, Berthelot külügyi államtitkár, Moreau, a Francia Bank kormányzója, Léger, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Fromageot, a kormány jogtanácsosa. A francia delegációnak a szakértőkkel együtt hetven tagja lesz, ami­vel szemben a német delegáció csak ötven tag­ból fog állani. A német delegáció összeállítása tekintetében még nem történt döntés. Fehérek és városok harca száz halottal TOKIÓ, júl. 31. (Reuters) Dél-Mandzsúriából érkezett je­lentések szerint a Vladivostok és Habarovszk között lévő Imanban harc fejlődött ki fehér­oroszok és orosz vörös csapatok között. A sebesültek és halottak száma körülbelül száz. Kína és a szovjet között még min­dig nem kezdődött meg a tárgyalás CHARBIN, júl. 31. (A Budapesti Hírlap távirata.) A közvet­len tárgyalások a nankingi és az orosz kor­mány megbízottai között még mindig nem indultak meg. A nankingi kormány tegnap közleményt adott ki, amely szerint Kína csak abban az esetben hajlandó közvetlen tárgya­lásokat kezdeni a szovjettel a keletkínai vasút­társaság vitás kérdéseinek rendezése ügyében, ha a szovjet kormány visszaadja az orosz csapatok által lefoglalt kínai folyamhajókat, amelyeket az oroszok csapatszállításokra használnak fel az Amur folyamon és ha a szovjet kormány visszavonja a határ mentén összpontosított orosz csapatokat. Ha az orosz kormány teljesíti ezt a két kö­vetelést, úgy a nankingi kormány készséggel­ hajlandó elismerni az 1924. évi vasúti egyez­mény érvényét, amelynek értelmében a kelet­kínai vasutak közös kezelés alatt állanak. Kiadják Bauer Gusz­távot Ausztriának BERLIN, júl. 31. A birodalmi igazságügyi hatóságok ma végre eleget tettek az osztrák kormány Bauer Gusztáv ügyében beterjesztett kiada­tási kérelmének, miután Bauer Gusztáv ber­lini kihallgatása folyamán a gyilkossággal gyanúsított bécsi kereskedő vallomásában az utóbbi napokban különböző ellentéteket álla­pítottak meg. Bauer Gusztávot még e hét végén Bécsbe szállítják. Bauer egyelőre konokul tagadja, hogy ré­sze lett volna Schäfftner Kitty meggyilkolá­­sfibm. Binupisa HiRUP Csütörtök­, 1929 augusztus 1. (172. s&! AZ ÉSZTEK KOMOLYAK ÉS SZOMORÚAK — MONDJA ADA KŐIT, aki Gesztre megy a Tisza-kastélyba Hónapok óta járja a magyar Alföldet Ada Kőit észt újságírónő, az Észt asszony című folyóirat tudósítója, aki az úgynevezett deb­receni nyári egyetemnek a hallgatója. Állan­dóan cikkeket küld Csonkamagyarországról, nemcsak ennek az egy lapnak, hanem a többi észt lapoknak is. Most éppen Nyíregyházán tartózkodik, ahol Kiss Lajos múzeumi igaz­gató látta vendégül. Megtekintette az észt új­ságírónő a MANSz asszonyai és leányai által kiállított gyönyörű szőtteseket, pompás var­­rottasokat. A világos szőkehajú fiatal leány vékony uj­jaival lelkes rajongással tapogatta meg a ma­gyar asszonyok művészi hímzéseit. Folyékonyan beszél angolul, franciául, né­metül, finnül, oroszul, de már magyarul is so­kat tanuult a debreceni egyetemen. Ezeket mondotta magyarországi tartózko­dásáról : — Két hónapja vagyok a debreceni nyári egyetem hallgatója. Ez alatt az idő alatt be­jártam az önök szép hazáját, voltam Buda­pesten, Tokajon, Sárospatakon, Sátoraljaúj­helyen. Megismertem­ és megszerettem a ma­gyar népet. Lapomnak állandóan hosszú tudó­sításokkal számolok be tapasztalataimról és legfőbb vágyam, hogy honfitársaim érdeklő­dését felkeltsem a magyarság iránt. Szeretnék még legalább három hónapig önök között ma­radni. Tanulmányozom a magyarság életét, ősi és kulturális megnyilatkozását. Majd így folytatta: — Jól esett üldögélni a Mi magyar fal­vakban. Rendkívüli hatást tett reám az ara­tók mélabús nótázása. Fordításban, megismer­tem Petőfi és Ady lenyűgöző költészetét és az­óta szabad időmben folyton ennek a két zse­ninek az alkotásait olvasom... — Mi a legközelebbi programmja? — kér­deztük. — Ellátogatok a csonka vármegyékbe. Leg­közelebb elmegyek csonka Bihar megye falu­jába, Gesztre­, ahol Tisza István gróf ősi rezi­denciája áll. Szébakenffit, hogy a magyarságról írott cik­keinek milyen hatása van az észtek között. Erről ezeket mondja: — Tagadhatatlanul komoly eredményeket értem el cikkeimmel. Nemcsak hazámban, ha­nem az ezt környező északi államokban is. Én szerveztem meg és készítettem elő Milekker dar, debreceni egyetemi tanárnak az ellőadás­sorozatát, amelyeket a professzor a tél folya­mán Esztoniában, Finnországban és Rigában fog tartani Magyarországról. Aztán saját hazájáról beszél: — Az lett férfiak és nők komolyak és szo­morúak — mondja merengve. — Én is olyan voltam és tudom, olyan leszek majd, ha haza­mentem ... Csak amióta itt vagyok Magyar­­országon, változtam meg. Nem is tudom, mi történt velem... Talán a rónán tobzódó verő­fény, amit a Hortobágyon láttam, vagy az a sok kedves figyelem, szívből jövő magyar ven­dégszeretet ... — talán ezek változtattak meg... Egy dúsgazd­ag amerikai légi világrendőrséget akar A békétlenkedő államokat e légiflotta bombázással kényszerítené békére . Az egész szervezetet ő maga akarja finanszírozni Clifford B. Harmon, aki elnöke a repülők nemzetközi ligájának, dúsgazdag amerikai ember, egyike a legkitűnőbb repülőknek. Az általa alapított nemzetközi repülőtársaságot pénzügyileg is a legteljesebb mértékben támo­gatja, a párizsi Bois de Boulogne bejáratá­nál fényes klubot rendezett be a világ repü­lői számára. Arra a gondolatra jött, hogy a Nemzetek Szövetségének rendelkezésére egy nemzetközi repülő haderőt kellene szervezni Ezt ő olyan formán képzeli megoldani, hogy minden nemzet a legjobb repülőinek tized­­részét delegálná ebbe a hadi erőbe, amely egy légi marsal parancsnoksága alatt állana és a legpusztítóbb hadi eszközökkel lenne felsze­relve. Azt hiszi, hogy egy ilyen légi hatalom puszta felállítása igen nagy befolyással lenne a világbéke fenntartására. A Liga központ­jával különleges rádiójelek tudatnák, hogy a világ melyik részében van veszélyeztetve a vi­lágbéke és akkor ez a haderő odavonulna, hogy rendet teremtsen. C. Harmon abban a meggyőződésben van, hogy ha minden nemzet tudja, hogy nemzetközi légi haderő veszi őt körül, amely bármely városnak a lakosságát rövid idő alatt képes elpusztítani, egy ország sem fog szomszédaival konfliktust keresni, mert a nagy veszedelem tudata visszatartaná őt ettől. C. Harmon azt is hiszi, hogy ez a nem­zetközi intézkedés előmozdítaná az általános lefegyverzésre irányuló törekvések sikerét, elgondolását beterjesztette ez év tavaszán a Népszövetség leszerelési bizottsága elé, amely igaz ugyan, hogy nem minden ellenkezés nél­kül, de tárgyalás alá vette és különösen a spanyol és lengyel kiküldöttek emeltek szót a gondolat mellett. A konferencia elnöke a tárgyalást azzal a­­jelentéssel zárta be, hogy egy nemzetközi légi haderő elvi gondolata rendkívül érdekes és bízik abban, hogy a kormányokat ez arra fogja ösztönözni, hogy ezt tekintetbe vegyék. Puky Endre elutasítandónak mondja a tervet Clifford B. Harmon a lefegyverzési bizott­ságba intézett beadványát megküldötte au európai országok közéletének minden számot­tevő tényezőjéhez. Érdekesnek tartjuk azt a választ, amit Puky Endre dr., a magyar képviselőház alelnöke küldött e felszólításra C. B.­ Hermonnak: — őszinte sajnálatomra arról kell önt ér­tesítenem, hogy elvileg sem érthetek egyet a tervezettel, mert nézetem szerint a hábo­rút háborúval megakadályozni még nem si­került s minden háború csak újabb háborúra ad okot. Ettől az elvi állásponttól elte­ntve, gya­korlatilag is keresztülvihetetlennek tartom olyan okokból, amely az embereknek veleszüle­tett és tiszteletreméltó patriotizmusukból fo­lyik, mert először: ki választaná, illetőleg nevezné ki a parancsnokot? Miután a F. L A. a Société des Nations végrehajtó szerve volna, minden valószínűség szerint a Népszövetség jelölné­­ a parancsnok személyét. De vajjon elképzel­­hető-e az, hogy valamely nemzet fia, mint pa­rancsnok, szükség esetén a saját nemzete ellen vezesse a légiflottát?, ha megtenné, nem lenne-e elfogult? és ha nem lenne is elfogult, nem tűnne-e fel ilyen színben? Ha pedig a vi­lág közvéleményének, vagy ha csak valamely érdekeltnek ilyen ítélete alakulna ki, akkor elvesztené az egész intézmény a maga erkölcsi jelentőségét és ezzel létjogosultságát is; másodszor: feltehető-e, hogy az összes nem­zetek delegált repülőiből összeállított legény­ség érdekelt részének nemzeti érzése nem lá­­zadna-e fel és nem tagadná-e meg az enge­delmességet, amikor saját országa ellen vezé­nyelnék ki őt, vagy ha engedelmességre lehetne is kényszeríteni, nem hívná-e ki ez az eljárás minden művelt ember elítélő kritikáját és nem rendítené-e meg a nemzetközi kényszerítő ha­talom feltételezett erkölcsi alapját? harmadszor: azonkívül az olyan államok is, mint az én hazám, amely a legyőzött or­szágokhoz tartozik és meggyőződésem szerint igaztalan békeszerződés által szétdarabolta­­tott, méltán tarthat attól, hogy az F. I. A. kényszerítő erejét segítségül adná a mai álla­potok megrögzítésére irányuló tendenciának és ezzel meggátolna olyan akciót, amely bé­kés úton a békeszerződésben adott jogainál fogva a jelenlegi határok megváltoztatására irányulna. Nem habozom abbeli nézetemet kifejezni, hogy én a fenti okok miatt a tervezett légi flotta megszervezését gyakorlati és politikai szempontból kivihetetlennek, sőt károsnak tartom és a magam részét­»­ szerény hatás­ körömben e gondolat népszerűsítését máris igyekeztem meggátolni. Az annyira szükséges és kívánatos nyugal­mat Európa nem akkor találja meg, ha bár jó szándékú, de újabb fegyverkezésre gondol, hanem akkor, ha a legegyszerűbb módra gon­dol, ami nem más, mint a szétdarabolt ter­mészetes termelő és fogyasztási területeik és a történelmileg kialakult nemzetegységek helyreállítása. Ezzel megszűnnék földrészün­kön a tűrhetetlen feszültség és biztosítva lenne a nemzetek normális politikai, kulturá­­lis és gazdasági élete és fejlődése. Esőre hajló idő várható A Meteorológiai Intézet jelenti július 31-én este 10 órakor. Az angolországi depresszió a területén a poláris levegő beáramlása folytán meg­­növekedett hőmérsékleti különbségek ha­­tása alatt újabb energiáihoz j­utott. Hatás­­körében, amely kiterjed Észak-Franciaor­­szágra és Nyugat-Németországra is, min­denütt szeles vagy viharos és esős idő ural­­kodik. Hazánkban az idő jórészt felhős. Első volt Budapesten négy milliméter. A hőmérséklet a délkeleti részeken, Szegeden, Debrecenben 29 fokig emelkedett, észak-­nyugaton alacsonyabb 124—25 fok) volt. Időjelzés: Esőre vagy zivatarra hajló idő várható, egyelőre még hőemelkedéssel, egy-két nap múlva rosszabbodás valószínű. Pusztító zivatar Zala megyében NAGYKANIZSA, júl. 51. (A Budapesti Hírlap tudósítójának tele­fonjelentése.) Vasárnap óta nagyon hűvösre fordult az idő Zala megyében. Állandó nyug­talanság volt észlelhető, amely hétfőn dél­után hatalmas viharban tört ki és végigpusz­­tított egész Zala megyében. Este hét óra táj­ban fekete felhők tornyosultak a Balaton fölött, sűrűn mennydörgött és villámlott. Nagybrada határában diónagyságú jég esett, olyan mennyiségben, hogy lapáttal ta­karították el a jeget a falu utcáiról. A szép­nek ígérkező és még lábon álló búzát, zabot, valamint szőlőt száz százalékig elverte a jég. Később a jégverés Kisbradán is végigpusztí­­tott. Igen súlyos károkat okozott Pacsa, Orosztony községekben is. Kiskomárom, Ko­­márváros és Galambóc vidékén fákat szakí­tott ki tövestül a szélvihar. A hivatalos jég­kárbecslés megkezdődött az adóelengedések céljából. A Becsehelyhez tartozó Tuskópusztán Ko­­vács Sebestyén Miklós földbirtokos birtokán belecsapott a villám egy asztagba rakott 452 kereszt búzába, amely porrá égett. A tó* 5—6 ezer pengő. A trianoni határon túl, a szomszédos jugoszláv megszállt területen is nagy pusztí­tást vitt végbe a zivatar. Kigyulladt Szita Imre lakóháza, amelyben a család aludt. Az égő ház zsarátnokai Szita unokájára hullot­tak, összeégették, mire a gyermek jajveszé­­kelni kezdett. A gyermek kiáltozásaira ébredt föl az egész ház népe, csak így vették észre a tüzet. A házbeliek szerencsésen megmene­kültek, de a ház leégett. Kigyulladt a Szita háza mellett lévő szőlőhegyi pince is, amely Balassa József tulajdona. ítéletidő Indiában BOMBAY, júl. 31. A szindi kerületben pusztító árvíz egyre nagyobb arányokat ölt. Az eső most már ne­gyedik napja szünet nélkül zubog s a meg­áradt patakok és folyók vize mindenütt kilé­pett medréből. Az ár elöntötte a falvakat, rombadöntötte a házakat és alámosta a vasúti töltéseket. A Jodhpur-vasút fővonalán a vas­úti töltés tíz klométer hosszúságban be­omlott. A haidarabad-bombayi postavonat, amely­nek tegnap este kellett volna Bombayba ér­keznie, két nap óta a nyílt pályán vesztegel A többi vasútvonalon a forgalmat szintén be kellett szüntetni. A völgyekben hatalmas tavak képződtek, amelyek minden közlekedést lehetetlenné tet­tek. A falvak és városok lakossága pániksze­rűen menekül a magasabban fekvő helyekre. Az épen maradt vasúti és csatornatöltéseket valósággal elözönlötték a menekültek. Az ár tegnap már Haidarabad alacsonyabban fekvő részeibe is benyomult. Az egyik külvárosban több, mint száz ház rombadőlt. A halottak számáról még nincsenek pontos jelentések, valószínű azonban, hogy többszáz emberáldozattal kell számolni. A hajléktalan nők száma már százezer körül jár.

Next