Budapesti Hírlap, 1929. október(49. évfolyam, 222–248. szám)
1929-10-23 / 241. szám
Némileg megjavult a terménytőzsde irányzata a búza 10, októberre 8, márciusra 13, májusra 14, a rozs márciusra 7, a tengeri 25, májusra 13 fillérrel drágult. Ma valamivel kedvezőbb volt a terménytőzsde irányzata, mint az elmúlt napokban. Bár ez irányzatváltozás csak csekély áremelkedéseket vetett felszínre, mégsem szabad lekicsinyelnünk jelentőségét, mert a napok óta tartó kedvezőtlen helyzet megszűnését, vagy legalább is félbeszakadását jelenti. A javulás a külfödi piacok hatására indult meg. Sajnos, mindvégig erőtelen maradt, s elsősorban ez az oka annak, hogy a felsoroltaknál nagyobb árjavulásokat nem bírt produkálni. A spekuláció egyelőre tartózkodást tanúsított a javulással szemben, nem kezdte meg fedezési vásárlásait. Igaz viszont, hogy kínálatával is felhagyott. Ennek következtében a forgalom a hangulatváltozás ellenére is rendkívül csekély maradt és a készárupiacon például mindössze 19 vágón búza és 5 vágón rozs cserélt gazdát A határidőpiacon kivétel nélkül minden termény drágult, bár csak kis mértékben. A készárupiacon a kenyérmagvak közül csak a búzának sikerült árnyereséget szereznie. Ez sem volt túlságosan jelentékeny, mert bár nyitáskor 15 fillérrel kedvezőbben árulták a búzát, mint a tegnapi zárlatkor, ez árnyereség egy része a tőzsdeidő folyamán veszendőbe ment, s így a búza záróára csak 10 fillérrel volt kedvezőbb a tegnapi zárlatnál. A rozs ára változatlan maradt A takarmánycikkek közül tengeri iránt mutatkozott némi érdeklődés, amelynek eredményeképpen e cikk 25 filléres árnyereséget szerzett A lisztpiac árai változatlanok, a tőzsde közönsége azonban meglehetősen nagy érdeklődéssel várja, hogy milyen helyzet fog kialakulni a fővárosi és a vidéki malmok árainak rendkívül nagy különbségéből. Lecsengetés után megszűnt a javulás és árnyalati árveszteségek kerültek felszínre. Takarékosság az államháztartásban és a mezőgazdaság írta Koós Mihály, ny. államtitkár az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója Az utóbbi esztendőkben megduzzadt állami költségvetés egyensúlyát csak az adóalanyok legerősebb igénybevétével lehetett fenntartani. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor gyakran nem a jövedelem, hanem a vagyon fedezi az állami kiadások számára szükséges szolgáltatásokat. Különösen a gazdaközönség sorában találunk számtalan esetet arra, hogy a jövedelmi adót a vagyonra fölvett adósság segítségével fizetik. Nincsen tehát senk, aki ne fogadná örömmel azt a hírt, hogy az államháztartás vitele körül a takarékosság most már fokozottabb érvényesülést nyer. A takarékossági politika első ténye — mint hírlik — az lesz, hogy a legközelebbi költségvetésben az egyes tárcák kiadásait öt százalékkal csökkentik. Kormányzati áganként tehát a kiadások lineáris apasztásával számolhatunk. Kérdés, váljon gazdasági szempontból helyes-e a lineáris kiadáscsökkentés, vagy sem? Köztudomású, hogy a szükségletkielégítés mértékét a rendelkezésre álló fedezet szabja meg. A szükségletek kielégítése pedig olyan sorrendben történik, hogy előbb az elsőrendű szükségletek kielégítéséről gondoskodunk s csak ennek megtörténte után válik időszerűvé a másodrendű szükségletek kielégítése. Itt tehát a differenciálás elve érvényesül. Ha számba is vesszük azt az elvet, hogy az államháztartásban bizonyos mértékig nem a rendelkezésre álló fedezet határozza meg a szükségletek kielégítését, hanem a szükségletekhez kell igazítani a bevételi források jövedelmezőségét, mégis amikor arról van szó — és nálunk most ez az eset , hogy közteherviselési érdekből az adónyomás enyhítése céljából kell apasztanunk kiadásainkat, akkor hiba lenne ezt megkülönböztetés nélkül lineáris alapon foganatosítani. Bizonyos rendszerre van szükség, a rendszer alaptétele pedig csak az az elv lehet, hogy ott apasztjuk a kiadásokat, ahol azok nem elsőrendű államháztartási feladatokat fedeznek. Ott pedig, ahol a kiadások valójában gazdaságpolitikai célokat szolgálnak, tehát ahol közvetve a termelés fokozását is elősegítik, ott mellőzzük a kiadások csökkentését. Ha életbevágó fontosság tekintetében van különbség az egyes érdekek között, ma a gazdasági érdek az, amely előtérbe állítandó. Tehát mindennél fontosabb a gazdasági helyzet orvoslása. Ehhez pedig igen sok vonatkozásban szükség van az állam egyenes segítségére és anyagi áldozataira. Mivel a gazdasági élet nyomottsága, különösen pedig a mezőgazdaság rendkívül súlyos helyzete egész európaszerte általános, így fogja fel ezt a kérdést minden ország és az állam rendelkezésére álló anyagi eszközökkel legelsősorban a gazdasági bajokat igyekszik orvosolni. Ott megbontani tehát a költségvetési keretet és lefaragni, ahol az gazdasági bajokat hivatott orvosolni, célszerűtlen. Az államháztartásban alkalmazandó takarékoskodásnál a kiadások egyenlő mértékű csökkentésének eszközével élhetünk. Vegyük revízió alá a különféle állami kiadásokat és takarékoskodjunk az érdekek fontossági sorrendje szerint. Nem lehet kétséges, hogy e mérlegelés során ma a gazdasági életet támogató állami kiadások követelnek legalább is teljes kíméletet és ez előtt ma minden más érdeknek meg kell hajolnia. A mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, közlekedés alátámasztása mind egyformán fontos. Ne ezek között, de ezek és egyéb nem közvetlen gazdasági érdekek között tegyünk különbségeket. Olyan élesen kifejezett ebben a kérdésben a társadalom helyzete, hogy nem lehet nehéz az érdekek sorrendjét megállapítani. Érezzük mindnyájan, hogy egész társadalmunknak máris megvan ebben a tekintetben a készen kialakult ítélete. Le kell vonnunk ez ítélet követelményeit és ha társadalmunkat a további elszegényedéstől és annak mindennemű következményeitől meg akarjuk menteni, legyen bátorságunk a filiszterség vádját is elviselni, amíg legalább valamelyes gazdasági megkönnyebbedés be nem következik. Ebben az esetben a takarékossági politika eredményes lesz és nem fog kedvezőtlenül visszahatni az egyes termelési ágakra, elsősorban a mezőgazdaságra. Elhalasztották a Földhitelbank kényszeregyezségi tárgyalását. Október 29-re volt kitűzve a Földhitelbank kényszerfelszámolási ügyének tárgyalása. A hitelezői csoportok körében megindult tárgyalások alapján remény mutatkozott arra, hogy sikerül az intézet ügyeit úgy rendezni, hogy a hitelezők kielégítési esélyei megjavuljanak. Azért már fölmerült az az óhaj, hogy egyfelől a tárgyalások lefolytatása, másfelől pedig költségkímélés céljából helyes lenne a tárgyalás elhalasztása A vagyonfelügyelő részéről konkrét kérelem is érkezett a törvényszékhez ilyen irányban. A törvényszék teljesítette a kérést és azzal a megokolással, hogy egyes pénzcsoportokkal tárgyalás folyik, amely a hitelezők szempontjából a mainál kedvezőbb kielégítési megoldást keres, a kényszerfelszámolási tárgyalás határidejét január 21-ig elhalasztotta. A tárgyalást tehát január 21-én délelőtt féltízkor kezdik és az a törvényszék végzése szerint január 25-ig fog tartani. A magyar mezőgazdasági munkásság lábbeli szükséglete. A magyar mezőgazdasági munkásság lábbelivel valóellátása kérdésének már eddig is egész irodalma támadt. A Honi Ipar legutóbbi számában Wolfner András báró szól hozzá az ügyhözés a magyar iparosság együttérzésének dokumentálására felajánlja, hogy önköltségi áron hajlandó a magyar mezőgazdasági munkásság lábbelijét szálítani. A gazdasági élet egyes kérdései közötti szerves összefüggést világítja meg Goldberger Leó dr. vezércikke. Igen érdekes László Sándor hozzászólása az OMGE iparpártoló határozatához. "Sok cikk és eredeti iparpártolási, iparfejlesztési és közszállítási értesülés egészíti ki Sugár Ottó kitűnő lapjának ezt a számát, melynek Fekete Tábla rovata a magyar ipar mellőzésének több újabb esetét hozza nyilvánosságra. — A bécsi gyümölcspiac. A Mezőgazdasági Exportintézet tudósítója jelenti: A hétfői bécsi piacra 18 vágón magyar gyümölcs érkezett, melynek legnagyobb része szőlő volt, kevesebb alma és körte. Ezenkívül 5 vágón fehérkáposzta és 1 vágón kelkáposzta. A piac szilárd volt és a következő árakat fizették: Nagymarosi borszőlő 60—65 garas (48—52 fillér), mézesszőlő 65—70 (52—56), kecskeméti saszla 75—80 (60—64), passatuti 80—90 (64—72), verpeléti ugyanennyi, olasz szőlő 60—80 (48—64), szerb szőlő 70— 80 (56—64), bolgár 70—90 (56—72), burgenlandi 50—55 garas (40—44 fillér), erdélyi rinfusa alma 45—50 garas (36—40 fillér), stájer rinfusa 35—40 (28—32), magyar parmin 50—65 (40—52), tiroli nemes 100—120 garas (80—96 fillér), magyar császárkörte 80—100 (64—80), fejeskáposzta 18 (14), makói hagyma 20 (16) és fokhagyma 80 garas (64 fillér) kilogrammonként. — Az útépítési pályázat. Jelentettük, hogy az útépítési pályázatra többezer ajánlat érkezett, amelyeknek felbontása és rendszerbe foglalása napokat vett igénybe. Az ajánlatokat most közli a Vállalkozók Lapja legújabb számában. A közlés tartalmazza az ajánlattevők nevét, az ajánlott burkolat nemét, a burkolat készítésének egységárát, az ajánlat végösszegét és azt az egységárat, amelyért a vállalkozó a köteles havi ingyenes fenntartáson kívül hajlandó az általa épített utat további hat éven át fenntartani. Húsz-harminc cég ajánlata szerepel körülbelül minden csoportban és minden útszakasz építési munkálatainál. Ezek ajánlanak kiskő-, topeka-, bitumen-, beton-, makadam-, andezit-, keramit-, aszfalt- stb. burkolást és különféle felületi kezelést. — Csőd. A budapesti törvényszék ma elrendelte a csődöt Kempfncz Dániel budapesti (Kazár utca 4/6.) kereskedő ellen. Nagy árhullámzások a német tőzsdéken A mai berlini és frankfurti értéktőzsdén nagy áresések fordultak elő. A kedvezőtlen irányzat csak zárlatkor enyhült, amikor az intervenciós vásárlások hatása alatt a hangulat megnyugodott. A tőzsdei eseményekről az alábbi táviratok adnak számot. A berlini értéktőzsdének ma fekete napja volt. A piac valamennyi területén viharos árzuhanások voltak. A legsúlyosabb árveszteségeket a Glanzstoff-részvények szenvedték, amelyek két nap alatt 28 százalékkal estek vissza. A Polyphon-részvények 20%-kal zuhantak vissza. Hasonló arányú árveszteségek álltak be a többi favorit-papírban is. A hangulat csak zárlat felé nyugodott meg, midőn az intervenciós bizottság nagyobb vásárlásokba fogott. Majna-Frankfurtban a déli tőzsdén beállott viharos árzuhanás után a frankfurti esti tőzsdén lényeges javulás állott be. A nehézipari értékek a déli mélyponttal szemben egészen 10 százalékig terjedő árjavulást értek el. A külföldi tőzsdék megszilárdulása mellett elsősorban az intervenciós bizottság vásárlásai segítették elő az árjavulást. Az átlagos emelkedés 3,4% volt. Az esti tőzsdén a délben megindult exekúciós eladásoknak már nyomuk sem volt. Glanzstoff a déli legalacsonyabb jegyzéshez képest 12 százalékkal javult. — „Ericsson" Magyar Villamossági R.-T„ ezelőtt Deckert és Homolka. A társaság a folyó évben telefongyártási és berendezési munkálatokkal elég jól van foglalkoztatva, úgyhogy az 1929. üzletév eredménye az előző éviit el fogja érni, sőt esetleg azt némileg meg is fogja haladni. A vállalat jelenleg 430 tisztviselőt és munkást foglalkoztat. A kilátások a jövőbeli fejlődésre vonatkozólag igen kedvezőek, minthogy a svéd anyaválalat külföldre szállítandó automata telefonközpontokra oly megrendeléseiket helyezett kilátásba, melyek a vállalat részére több évre terjedő munkát biztosítanak, úgyhogy a közeli hónapokban a jelenlegi munkáslétszám előreláthatólag csaknem kétszeresére fog fokozatosan emelkedni a Bauxit Trust R.-T. Zürich. A társaság magyarországi leányvállalatánál, az Aluminiumércbánya és ipar r.t.-nál, melynek részvényei a Bauxit Trust vagyonának főtárgyát alkotják, a folyó évben az eladott mennyiségek az előző évihez képest csökkenést mutatnak és ezt csak részben egyenlítette ki az a körülmény, hogy a társaság jugoszláviai leányvállalatánál („Continentale“ Bauxit Bergbau und Industrie A. G. Zagreb) az eladások kedvezően alakulnak. Mindazonáltal az aluminium- és bauxitcementipar, valamint a bauxitot feldolgozó többi iparágak állandó fejlődése arra a reményre jogosít, hogy a társaság eladásai a jövőben ismét nagyobb terjedelmet fognak ölteni. A társaság koncernjéhez tartozó Béltelki Uradalom Erdőgazdasága r. t-, valamint a Viktóri vegyészeti művek r. t- az eddigi üzletmenet után ítélve, a folyó évben is kedvező eredményt fognak felmutatni. A társaság vagyontárgyaiban változás nem állott be, a kiaknázható ércállomány úgy mennyiségileg, mint minőségileg teljes mértékben alkalmas arra, hogy a tekintetbe jövő, bauxitot feldolgozó iparágakat évtizedekre ellássa. A társaság a legnagyobb mértékben liquid és tekintélyes bankbetétekkel rendelkezik. A „Nagybátony-Újlaki" Egyesült Iparművek R.-T. folyó évi üzletmenete a mindinkább súlyosbodó általános gazdasági depresszióhoz képest kielégítően alakul. Az építőipar foglalkoztatottságának állandó hanyatlása folytán egyes idevágó gyártmányok forgalmában visszaesés mutatkozik ugyan, de a vállalat üzletkörébe tartozó egyéb cikkekben és üzemekben, különösen a szén üzletben elért forgalmi többlet ezt a kiesést eddig még ■paralizálja. A télutói hosszantartó fagyok, valamint az utóbbi időben mutatkozott nagy szárazság a dunaihajózással összefüggő üzemek fokozottabb rentablálásához fűzött jogos várakozásokat csökkenti, de ennek dacára remélhető, hogy ez üzemek megnagyobbított felkészültségük folytán a tavalyi eredményt el fogják érni. A múlttal szemben nagyobb áldozatokat ró a vállalatra a hitelezési viszonyok erős leromlása. A vállalat egyes üzemeinek programmszerű racionalizálása folyamatban van és ezen a réren remélhető, hogy a nehezebb gazdasági lehetőségeknek is siker kilátásával nézhet elébe. Az inkasszó iparnak engedelemhez való kötésére készített javaslatot a budapesti kereskedelmi és iparkamara. Addig is, amíg ez megtörténik, arra fektet súlyt, hogy az ilyen iparigazolványok kiadása előtt a hatóságok a szokásosnál is nagyobb figyelemmel vizsgálják a folyamodók egyéni megbízhatóságát. II1 . A newyorki tőzsdekrach hétfőn is tovább tartott. A newyorki tőzsdén szombaton bekövetkezett nagyarányú árzuhanást héfőn újabb áresés követte. Erről a következő hírek érkeztek: A múlt heti fekete szombat után a newyorki tőzsdének tegnap ismét rendkívül izgalmas napja volt. Nyitáskor ugyan az árfolyamokban kisebb javulás állott be, az árnyereségek azonban hamarosan ismét veszendőbe mentek s a tőzsdeidő második felében újból hatalmas árzuhanás indult meg. Óriási arányú eladási megbízások érkeztek s az árfolyamok pillanatok alatt 20—30 ponttal olcsóbbodtak. A negyvenöt pontos árveszteségek szintén nem tartoztak a ritkaságok közé. A napi forgalom hatmillió részvény volt. A zárlati árfolyamok soha nem látott mélypontot jelentenek. A legnagyobb árveszteségeket a piac favorit értékei szenvedték, így elsősorban Steel Common és General Electric. Londoni jelentés szerint a newyorki tőzsdén a hétfői újabb árfolyamveszteségek teljes összegét 2 és félmilliárd dollárra becsülik. Számos papír új mélypontot ért el. A legtöbb érték 10,50 pontot veszített. Az egyik papír nem kevesebb, mint 133 pont veszteséget seznvedett Az Egyesült Államok vasipari részvényei 205 és egynyolcadra süllyedtek és csak a zárlatkor emelkedett az árfolyam 210 és félre. Az eladási pánik folyamán az alkuszok előbb 5000, később 10.000, majd 20.000 darabos tételeket árultak, anélkül, hogy vevő jelentkezett volna. A bankintervenció reményét végleg feladták. Az eladásokat jelző gép 75 perccel maradt el a tényleges tranzakciók mögött, úgy hogy a közönség nem is tudta a pillanatnyi árfolyamot s kénytelen volt vakon eladni. Ez természetesen még jobban növelte az általános rémületet. — A budapesti gabonaforgalom október 20—21-ig a következő volt: Vasúti forgalom budapesti rendeltetéssel, illetve feladással: búza érk. 12.947, élsz. 1206, rozs érk. 4850, árpa érk. 1479, élsz. 147, zab érk. 2824, tengeri érk. 459, élsz. 450, liszt érk. 3828, élsz. 159, korpa élsz. 401. Hajóforgalom budapesti rendeltetéssel, illetve föladással: búza érk. 22.201, liszt élsz. 3337, korpa élsz. 802. Hajótranzitóforgalom: liszt érk. 3066 métermázsa.