Budapesti Hírlap, 1929. november (49. évfolyam, 249–273. szám)
1929-11-12 / 257. szám
A nürnbergi drámai együttes vendégjátéka Jedermann A Budapesten rendezett Nürnbergi Hét egyik kiemelkedő mozzanata volt az a szép előadás, amelynek keretében a nürnbergi színművész-vendégek Hoffmansthal híres középkori misztériumát, a Jedermann-t hozták színre a maguk rendezésében és díszleteivel, az Operaház hatalmas színpadán. A Jedermann nem ismeretlen már a budapesti közönség előtt, mert azt régebben bemutatta itt Reinhardt társulata és magyar előadáson láthattuk a Fővárosi Operettszínház színpadán is. Bizonyos azonban, hogy a nürnbergiek előadása ismertette meg velünk legszebben, legbensőségesebb formában ezt az emelkedett költői művet. Azok, akik szerencsések lehettek és Salzburgban, az ünnepi játékok keretében láthatták Hoffmansthal szép költeményét, érdekes összehasonlítást tehettek a salzburgi Dom-tér előtt, szabad színpadon lefolyt előadás és a nürnbergiek produkciója között. Bizonyos, hogy a salzburgi Dom-tér gyönyörű, gigantikus architektúrája csodaszép keretet nyújt a misztérium előadásához és a modern rendezés elsőrendű hatásokat produkálhatott ezen a ritka szépségű és ilyen előadásokra páratlanul alkalmas területen. De bizonyos az is, hogy a remek keret ellenére olyan hatások is érvényesülhettek ott, amelyek megbonthatják az áhitatos hangulatot. Akármilyen csodaszép is ott a reális keret, egy misztérium nagyobb és bensőségesebb hatást kelt irreális környezetben, ahol a megfelelő világítási eszközök artisztikus kihasználásával egységesebb, a lélek legbensejéig elérő hangulatot lehet teremteni. Éppen ezért nézetünk szerint művésziesebb lehet az a felfogás, ahogy most előttünk a kitűnő nürnbergi együttes állította be a Jedermann-t A nürnbergi Városi Színház együttesének játéka s a rendező kiváló munkája azt igazolja, hogy az ősi kultúrájú Nürnbergnek elsőrendű színészei és színházi emberei vannak. Meglátszik, hogy ez az együttes választékos művészi gonddal dolgozik, hogy a legmagasabb igényű közönség parancsaihoz méri művészi munkáját A nürnbergi beállítás hármas tagolású színpadon játszotta a misztériumot. A sejtelmes, kékes színű, lenge függönyökkel takart hátteret gótikus, sárga ívek és fülkék szegik be. Nemes egyszerűség uralkodik az áhitatos ködbe burkolt színpadon, amely remek hátteret szolgáltat így a bonyolult világítási hatások számára. A zárt, egységes keretben a nürnbergiek a legfinomabban összehangolt összjátékkal, végsőig csiszolt gondú gesztusokkal dolgoztak. A színészek minden szavukat, minden mozdulatukat áhítattal rendelték alá a misztérium rejtelmes hangulatának, a színészek ajka és minden kis gesztusa a költő áhitatos mondanivalójának alázatos szolgálása. A szereplők lemondanak minden theatrális érvényesülésről, maguk is hangszerek, sípok a misztikus orgonán. Ez az egységes hangulatteremtés a legfőbb értéke a nürnbergiek előadásának. Ebben a beállításában tökéletes, fölemelő hatást tett Hoffmanethal maradandó értékű műve és meghatott rezonanciát váltott ki a síri csöndben figyelő nézőkből. A legelső elismerő szót a kitűnő rendezőnek, Clemens Schubertnek kell mondanunk Alig hisszük, hogy Hoffmansthal művének megértőbb és finomabb interpretálója akadhatna nálánál. Jedermannt Paul Oeters személyesítette. Lélekteljes, áthatott hangja, a misztérium keretébe tökéletesen beilleszkedő, megrendítő erejű játéka igazi élmény volt. Clara Keller szívbemarkoló hangon beszéltette az anyát, Franc Bäcker a Halál súlyos szavait megrázóan kongatta fülünkbe, Hellmuth Rudolf Jedermann barátját, Grete Mohr, Elly Lipp, Hans Hübner, Hans Bessler a többi alakot testesített meg stílusosan. Mammont pompásan ábrázolta Willy Knoerer. A szép díszletet Heinz Grete tervezte. Az Operaház nézőterét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség és szűnni nem akaró tapssal jutalmazza meg a nürnbergiek, szép, művészi produkcióját. n. A Makrancos hölgy Az Operaházban lefolyt két ünnepi előadás után, ahol a Nürnbergi mesterdalnokok és a Jedermann került színre, ma este a Nemzeti Színház Kamaraszínházának színpadán láttuk viszont a Nürnbergi Hét keretében a vendég német művészeket. Shakespeare „Makrancos hölgye“, Der Widerspenstigen Zähmung címmel került színre. Ismeretes, hogy Németországban szintén virágzik a Shakespeare-kultusz, gondos előadásokban kerülnek színre a német színpadokon a legnagyob drámaíró művei, melyeket ott is kiváló írók fordítottak le. A nürnbergi rendezés igen érdekes, ötletes, új felfogású. A »Kék madár“ kabaré modern, artisztikus, játékos modorába bújtatja a híres jellem-komédiát, groteszk vonalakra bontja, bravúros karikatúrát csinál belőle. De ezt olyan szellemesen teszi, hogy csak a mulatságból felocsúdva kapunk észbe, milyen merész volt ez a szokatlan Shakespeare-produkció. Clemens Schubert mindenesetre érdekes munkát nyújtott ezúttal is a rendezéssel. A színészek teljesen belehelyezkedtek ebbe a groteszk elgondolásba és százszázalékosan váltották azt valóra, kedves, vidám játékukkal. Gretel Mohr (Bősz Kata), Werner Rafael (Petrucchio), Hans Bessler, Rudolf Keller, Helmuth Rudolph, Karla Rust, Sieg,mund Kraus egyaránt kiváló játékkal ragadtatták el a lelkesen tapsoló közönséget. Az elmés, praktikus, gyorsan változó, kedvesen bizarr díszlet Heinz Grete ötletességét dicséri. MARJAY ÖDÖN. I * (Filharmóniai est a nürnbergiek tiszteletére.) A nürnbergi hét alkalmából a filharmonikusok mai hangversenyük műsorát kizáróan a német művészeknek szentelték. Az est legsikerültebb száma Brahms d-dúr szimfóniája volt, melynek vonalrajza tökéletes tisztasággal bontakozott ki Dohnányi Ernő pálcája alatt. Brahms szívügye Dohnányinak, aki szeretettel mélyed el a mester partitúráiban. Ezúttal is maradéktalanul feltárta előttünk a szimfónia férfias líláját, érett, meleg derűjét. Az est vendége Geyer Stefi volt. Spohr jelentéktelen és unalmas hegedűversenyére pazarolta művészetét, mely akármely klasszikus, vagy romantikus német versenyműben hasonlíthatatlanul nagyobb hatással érvényesült volna. Geyer Stefi azonban így is sok tapsot kapott virtuóz játékáért Műsoron szerepelt még Strauss Richárd pompás humoreszkje, Túl Eulenspiegel vidám kalandjai és egy újdonság is: Toch Ernő elméjen hangszerelt kedves meseouvertürje. A nürnbergi előkelőségek, akik hétfőn este A makrancos hölgy előadásán vettek részt, a filharmonikusok vasárnap délelőtti főpróbáját hallgatták meg. * (Orgonaest) Akom Lajos, a kitűnő zongoraművész, vasárnap este hangversenyt adott a Zeneművészeti Főiskolában, Gerő Margit operaénekesnő közreműködésével. Akom Lajos, mint mindig, ezúttal is komoly elmélyedéssel és szolid dologbeli kvalitásokkal játszotta el értékes műsorát, amelynek kiemelkedő száma Bachleffio) pralagimnás fugája volt. 14 Részvénytársaság veszi át a Király Színházat Színházi körökben nagy érdeklődéssel tárgyalják, hogy a Király Színház átvételére részvénytársaság alakul. A részvénytársaság alakulásának egyedüli célja, hogy nagyobb tőke segítségével tegye könnyebbé a színház vezetését. A részvénytársaság élén hír szerint Halmos Károly földbirtokos állana s jelentékeny összeggel lenne érdekelve benne Szemere István földbirtokos is. A részvényekből jelentékeny rész jutna Lázár Ödönnek, a színház bérlőigazgatójának, aki a részvényeket bérleti jogának átadásával váltaná magához. A terv szerint a színházat továbbra is Lázár Ödön vezetné, aki eddigi működésével bebizonyította hivatottságát. Az előrehaladott tárgyalások Halmos Károly külföldi tartózkodása miatt szünetelnek. Halmos Károly a jövő héten érkezik haza , ekkor hamarosan megalakul a részvénytársaság, amely az eddig is biztos alapon működő színháznak nagyobb művészi lehetőségeket kíván nyújtani. * (Hajnalban, délben, este — éjszakai előadásban.) A Nemzeti Színház tagjainak régi tradíciója, hogy elhalt tagjainak hátramaradottai javára jótékonycélú éjszakai előadást rendeznek. Most szombaton lesz ilyen éjszakai előadás a Nemzeti Színházban Almássy Endre hátramaradottai javára, mely alkalommal a Kamaraszínház legnagyobb sikere, a Hajnalban, délben, este először szerepel a Nemzeti Színház színpadán Bajor Gizi és Uray Tivadar felléptével. Az éjszakai előadás fél 11 órakor kezdődik. Jegyek rendes helyárakkal már válthatók a pénztárnál. * (Strauss Intermezzójával búcsúznak a nürnbergiek az Operaház közönségétől.) A nürnbergi Városi Színház kedden, november 12-én tartja utolsó előadását az Operaházban. Színre kerül Strauss Richard Budapesten még elő nem adott műve, az Intermezzo. Az előadás 7 órakor kezdődik. * (Kubelik leányának hangversenye Debrecenben.) Kubelik Anita, Kubelik Jánosnak, a világhírű hegedűművésznek a leánya szombaton rendezte igen nagy sikerrel hangversenyét Debrecenben, Kabos Ilonka, a Párizsban élő magyar zongoraművésznő közreműködésével. A fiatal hegedüművésznőt Herz Ottó kísérte zongorán. * (Zenetörténeti hangverseny.) A nürnbergi Lehrergesangverein pompásan sikerült zenetörténeti hangversenyt rendezett a Deák téri evangélikus templomban. A gazdag és érdekes műsoron régi német protestáns mesterek darabjai szerepeltek nagyszerűen kidolgozott előadásban. A hangversenyt előkelő közönség hallgatta. * (Beregi Oszkár ■ Magyar MuMicban.) Hír szerint Beregi Oszkár ebben a szezonban fellép a Magyar Színházban a Jaal Süss című darabban. * (Az aranyszőrű bárány szereposztása.)' Aranyszegélyes meghívót kézbesített ma a posta a Budapesti Hírlap szerkesztőségének. A meghívót a szegedi Városi Színház küldte, amely pénteken mutatja be Móra Ferenc, Kulinyi Ernő és Vincze Zsigmond három felvonásból és két képből álló magyar dal játékát. Ez a bemutató vezeti be ugyanis a szegedi színház eredeti magyar újdonságainak a sorát. Az ünnepi premierre Pálfy József intendáns és Tarnay Ernő igazgató meghívására egész sor kitűnő budapesti művész, író és igazgató utazik Szegedre, ahol több neves fővárosi színész közreműködésével és a komponista vezényletével a következő szereposztásban mutatják be pénteken Az arcműszerú bárányt: Mátyás király: Turay Ferenc; A királyné: Pártos Klári; Burkus király: Vágó Arthur; Veronka, a lánya: Á. Harmath Hilda; Tádé, lengyel herceg: Polger Antal; Tandari, a rákosi számadó juhász: Herczeg Vilmos; Tandarmé: T. Oláh Böske; Jutka, a leányuk: Sárvay Rózsi;Gyurka, bojtár: Tolnay Andor. Az előadást Sziklai Jenő rendezi. A zenei betanítás munkáját Beck Miklós karnagy végezte. * (Nótaest.) Nádor Jóska vasárnap tartotta jubiláns nótaestjét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Molnár Jenő etletes bevezetőbeszéde után Laurisin Lajos, Relle Gabi és Kiss Ferenc adták elő Nádor Jóska hangulatos kompozícióit igen meleg sikerrel, amelynek nagy része a népszerű dalszerzőé volt. * (Barnhelm Minna a nürnbergiek tiszteletére.) Szerdán a nürnbergi vendégek tiszteletére díszelőadásul a Barnhelm Minna kerül színre a Nemzeti Színházban. A díszelőadás miatt a szerdai (D) bérlet kivételesen csütörtökre tolódik el, amikor rendes bérleti előadásban A bunda van műsoron. A Barnhelm Minna címszerepét most is Bajor Gizi játssza, míg a többi főszerepet Somogyi Erzsi, Szabó Margit, Pethes Atila, Abonyi Géza, Gál Gyula, Sugár Károly, Gyergyai István és Mihályfi Károly alakítja. (Szerdán jönnek a vilnaiak.) A Vasgyár Színház ma Bukarestből táviratot kapott, amelyben a vilnai zsidó társulat bejelentette, hogy poggyászaik már útban vannak Budapest felé s hogy ők maguk szerdán délben érkeznek és este már meg is kezdik vendégjátékukat Az első este a Tag und Nacht című Anji-darab kerül színre. * (A tülvigő fiatalember Debrecenben.) A debreceni Csokonai Színházban most mutatták be Vitéz Miklós vígjátékát, A túlbuzgó fiatalembert. A közönség tetszéssel fogadta a darabot, amelynek főszerepeit Bálint György, Salgos Mária, Laczkó József és Rédly Gyula játszották. Három Két székfoglaló az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia IL osztálya felolvasó ülést tartott, melyen Csánky Dezső dr. ny. államtitkár, az Országos Levéltár főigazgatója elnökölt. Az ülésen nagyszámú közönség jelent meg, köztük Satala Emil finn követ, Berzeviczy Albert, Balogh Jenő és valamennyi tagja a II. osztálynak. A szokatlanul nagy érdeklődést két székfoglaló váltotta ki: Hómon Bálinté, aki Ilik Endre magyar királyról, és Vogel Józsefé, aki a Corvina Könyvtár széphistóriáit tartalmazó egyik kódexéről tartotta székfoglalóját. A középkori magyar történet problémái közt a legérdekesebbek közé tartozik II. Endre történeti felelősségének kérdése. Történetírásunk rendszerint Endrét teszi felelőssé a magyar királyság hatalmi szervezetének a XII. század elején bekövetkezett bomlásáért. Hómon Bálint előadásában „Magyar Története“ c. kötetének azt a részletét mutatta be, melyben a nagy átalakulás világtörténeti előzményeivel foglalkozik s ezek mérlegelésével rajzolja meg H. Endre jellemrajzát. II. Endre erényeiben és hibáiban egyaránt az újkor gyermeke volt, hazánkban az első vérbeli lovagkirály. Ez az újszerűség okozta, hogy kortársainak egy része saját fiával, Bélával együtt, túl szigorúan és igazságtalanul ítélte meg egyéniségét és ez a felfogás a modern történeti irodalomban is meggyökeresedt. Ennek tulajdonítható, hogy II. Endre külpolitikai akcióiban egy rossz király szeszélyeinek megnyilvánulását, Béla fiával vívott harcában pedig a jó és rossz harcát szokták látni. Pedig Endre hű sáfára volt I. Béla politikai hagyatékának, csak az volt a hibája, hogy külpolitikai koncepcióját túlméretezte és belső reformjaiban túlkorám és átmenet nélkül realizálta az új eszméket és törekvéseket. Hóman Bálint történelmi fejtegetéseit nagy érdeklődéssel kísérte a hallgatóság s az előadás befejeztével hosszan ünnepelte a tudóst. Szünet után Vogel József ült a felolvasó asztalhoz, aki arról a széphistóriáról beszélt, mely arról szól, hogyan szabadította ki Galeazzo Marescoti lovag Annibale Bentivogliot a varanói várbörtönből. Az előadó felolvasásában rámutatott arra, hogy a széphistóriák a XVI. században megújuló magyar nemzeti szellem követelményeinek megfelelően magyar nyelven szólalnak már meg. * (A Petőfi-Társaság felolvasóülése.) November 17-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Petőfi-Társaság felolvasóülést tart a Magyar Tudományos Akadémia termeiben. Elnöki megnyitót Pekár Gyulai mond, a főtitkári jelentést Lampérth Géza terjeszti elő. Szikra, Teleki Sándornál grófné Kertünk virágjai című készülő kötetéből költeményeket olvas fel. Bónyi Adorján székfoglalóul novellát olvas fel, Kiss Menyhért költeményeket mutat be, Tomcsányi János értekezését Langa Antalról Bán Aladár olvassa fel. * (A Tenyészettudományi Társulat) növénytani szakosztálya november 14-én, csütörtökön délután 6 órakor a társulat üléstermében (Eszterházy utca 16.) felolvasó ülést tart, amelyen Kövesei F., Szepesfalvi J., Lengyel G. és Gyelnik V. mutatják be értekezéseiket.