Budapesti Hírlap, 1929. november (49. évfolyam, 249–273. szám)

1929-11-12 / 257. szám

A nürnbergi drámai együttes vendégjátéka Jedermann A Budapesten rendezett Nürnbergi Hét egyik kiemelkedő mozzanata volt az a szép előadás, amelynek keretében a nürnbergi színművész-vend­égek Hoffmansthal híres kö­zépkori misztériumát, a Jedermann-t hozták színre a maguk rendezésében és díszleteivel, az Operaház hatalmas színpadán. A Jedermann nem ismeretlen már a buda­pesti közönség előtt, mert azt régebben be­mutatta itt Reinhardt társulata és magyar előadáson láthattuk a Fővárosi Operettszín­ház színpadán is. Bizonyos azonban, hogy a nürnbergiek elő­­adása ismertette meg velünk legszebben, leg­bensőségesebb formában ezt az emelkedett költői művet. Azok, akik szerencsések lehet­tek és Salzburgban, az ünnepi játékok kere­tében láthatták Hoffmansthal szép költemé­nyét, érdekes összehasonlítást tehettek a salz­burgi Dom-tér előtt, szabad színpadon lefolyt előadás és a nürnbergiek produkciója között. Bizonyos, hogy a salzburgi Dom-tér gyö­nyörű, gigantikus architektúrája csodaszép keretet nyújt a misztérium előadásához és a modern rendezés elsőrendű hatásokat produ­kálhatott ezen a ritka szépségű és ilyen elő­adásokra páratlanul alkalmas területen. De bizonyos az is, hogy a remek keret ellenére olyan hatások is érvényesülhettek ott, ame­lyek megbonthatják az áhitatos hangulatot. Akármilyen csodaszép is ott a reális keret, egy misztérium nagyobb és bensőségesebb hatást kelt irreális környezetben, ahol a megfelelő világítási eszközök artisztikus ki­használásával egységesebb, a lélek legbense­­jéig elérő hangulatot lehet teremteni. Éppen ezért nézetünk szerint művésziesebb lehet az a felfogás, ahogy most előttünk a kitűnő nürnbergi együttes állította be a Jeder­­mann-t A nürnbergi Városi Színház együttesének játéka s a rendező kiváló munkája azt iga­zolja, hogy az ősi kultúrájú Nürnbergnek el­sőrendű színészei és színházi emberei vannak. Meglátszik, hogy ez az együttes választékos művészi gonddal dolgozik, hogy a legmaga­­sabb igényű közönség parancsaihoz méri mű­vészi munkáját A nürnbergi beállítás hármas tagolású szín­padon játszotta a misztériumot. A sejtelmes, kékes színű, lenge függönyökkel takart hátte­ret gótikus, sárga ívek és fülkék szegik be. Nemes egyszerűség uralkodik az áhitatos ködbe burkolt színpadon, amely remek hátte­ret szolgáltat így a bonyolult világítási hatá­sok számára. A zárt, egységes keretben a nürnbergiek a legfinomabban összehangolt össz­játékkal, végsőig csiszolt gondú gesztu­sokkal dolgoztak. A színészek minden szavu­kat, minden mozdulatukat áhítattal rendelték alá a misztérium rejtelmes hangulatának, a színészek ajka és minden kis gesztusa a költő áhitatos mondanivalójának alázatos szolgá­­lása. A szereplők lemondanak minden theatrá­­lis érvényesülésről, maguk is hangszerek, sípok a misztikus orgonán. Ez az egységes hangulat­­teremtés a legfőbb értéke a nürnbergiek elő­adásának. Ebben a beállításában tökéletes, föl­emelő hatást tett Hoffmanethal maradandó értékű műve és meghatott rezonanciát váltott ki a síri csöndben figyelő nézőkből. A legelső elismerő szót a kitűnő rendezőnek, Clemens Schubertnek kell mondanunk Alig hisszük, hogy Hoffmansthal művének megér­tőbb és finomabb interpretálója akadhatna ná­lánál. Jedermannt Paul Oeters személyesí­tette. Lélekteljes, áthatott hangja, a miszté­rium keretébe tökéletesen beilleszkedő, meg­rendítő erejű játéka igazi élmény volt. Clara Keller szívbemarkoló hangon beszéltette az anyát, Franc Bäcker a Halál súlyos szavait megrázó­an kongatta fülünkbe, Hellmuth Rudolf Jedermann barátját, Grete­­ Mohr, Elly Lipp, Hans Hübner, Hans Bessler a többi alakot testesített meg stílusosan. Mammont pompásan ábrázolta Willy K­no­er­er. A szép díszletet Heinz Grete tervezte. Az Operaház nézőterét zsúfolásig megtöl­tötte az előkelő közönség és szűnni nem akaró tapssal jutalmazza meg a nürnbergiek, szép, művészi produkcióját. n. A Makrancos hölgy Az Operaházban lefolyt két ünnepi elő­adás után, ahol a Nürnbergi mesterdalnokok és a Jedermann került színre, ma este a Nemzeti Színház Kamaraszínházának szín­padán láttuk viszont a Nürnbergi Hét kere­tében a vendég német művészeket. Shakes­peare „Makrancos hölgye“, Der Widerspen­stigen Zähmung címmel került színre. Isme­retes, hogy Németországban szintén virágzik a Shakespeare-kultusz, gondos előadásokban kerülnek színre a német színpadokon a leg­­nagyob drámaíró művei, melyeket ott is ki­váló írók fordítottak le. A nürnbergi rendezés igen érdekes, ötletes, új felfogású. A »Kék madár“ kabaré modern, artisztikus, játékos modorába bújtatja a híres jellem-komédiát, groteszk vonalakra bontja, bravúros karikatúrát csinál belőle. De ezt olyan szellemesen teszi, hogy csak a mulatságból felocsúdva kapunk észbe, milyen merész volt ez a szokatlan Shakespeare-pro­­dukció. Clemens Schubert mindenesetre érde­kes munkát nyújtott ezúttal is a rendezéssel. A színészek teljesen belehelyezkedtek ebbe a groteszk elgondolásba és százszázalékosan váltották azt valóra, kedves, vidám játékuk­kal. Gretel Mohr (Bősz Kata), Werner Ra­fael (Petrucchio), Hans Bessler, Rudolf Keller, Helmuth Rudolph, Karla Rust, Sieg,­mund Kraus egyaránt kiváló játékkal ragad­tatták el a lelkesen tapsoló közönséget. Az elmés, praktikus, gyorsan változó, ked­vesen bizarr díszlet Heinz Grete ötletességét dicséri. MARJAY ÖDÖN. I * (Filharmóniai est a nürnbergiek tisz­telet­ére.) A nürnbergi hét alkalmából a filharmonikusok mai hangversenyük műsorát kizáróan a német művészeknek szentelték. Az est legsikerültebb száma Brahms d-dúr szimfóniája volt, melynek vonalrajza töké­letes tisztasággal bontakozott ki Dohnányi Ernő pálcája alatt. Brahms szívügye Doh­­nányinak, aki szeretettel mélyed el a mester partitúráiban. Ezúttal is maradéktalanul fel­tárta előttünk a szimfónia férfias líláját, érett, meleg derűjét. Az est vendége Geyer Stefi volt. Spohr jelentéktelen és unalmas hegedűversenyére pazarolta művészetét, mely akármely klasszikus, vagy romantikus német versenyműben hasonlíthatatlanul nagyobb ha­tással érvényesült volna. Geyer Stefi azonban így is sok tapsot kapott virtuóz játékáért Műsoron szerepelt még Strauss Richárd pom­pás humoreszkje, Túl Eulenspiegel vidám kalandjai és egy újdonság is: Toch Ernő el­méjen hangszerelt kedves meseouvertürje. A nürnbergi előkelőségek, akik hétfőn este A makrancos hölgy előadásán vettek részt, a filharmonikusok vasárnap délelőtti főpróbá­ját hallgatták meg. * (Orgonaest) Akom Lajos, a kitűnő zongoraművész, vasárnap este hangver­senyt adott a Zeneművészeti Főiskolában, Gerő Margit operaénekesnő közreműködé­sével. Akom Lajos, mint mindig, ezúttal is komoly elmélyedéssel és szolid dolog­beli kvalitásokkal játszotta el értékes mű­sorát, amelynek kiemelkedő száma Bach­­leffio) pralagimn­­ás fugája volt. 14 Részvénytársaság veszi át a Király Színházat Színházi körökben nagy érdeklődéssel tár­gyalják, hogy a Király­ Színház átvételére részvénytársaság alakul. A részvénytársaság alakulásának egyedüli célja, hogy nagyobb tőke segítségével tegye könnyebbé a színház vezetését. A részvény­társaság élén hír szerint Halmos Károly föld­­birtokos állana s jelentékeny összeggel lenne érdekelve benne Szemere István földbirto­kos is. A részvényekből jelentékeny rész jutna Lá­zár Ödönnek, a színház bérlőigazgatójának, aki a részvényeket bérleti jogának átadásával váltaná magához. A terv szerint a színházat továbbra is Lázár Ödön vezetné, aki eddigi működésével bebizonyította hivatottságát. Az előrehaladott tárgyalások Halmos Ká­roly külföldi tartózkodása miatt szünetelnek. Halmos Károly a jövő héten érkezik haza , ekkor hamarosan megalakul a részvénytár­saság, amely az eddig is biztos alapon működő színháznak nagyobb művészi lehetőségeket kíván nyújtani. * (Hajnalban, délben, este — éjszakai előadásban.) A Nemzeti Színház tagjainak régi tradíciója,­­ hogy elhalt tagjainak hát­­ramaradottai javára jótékonycélú éjszakai előadást rendeznek. Most szombaton lesz ilyen éjszakai előadás a Nemzeti Színház­ban Almássy Endre hátramaradottai ja­vára, mely alkalommal a Kamaraszínház legnagyobb sikere, a Hajnalban, délben, este először szerepel a Nemzeti Színház színpadán Bajor Gizi és Uray Tivadar fel­léptével. Az éjszakai előadás fél 11 órakor kezdődik. Jegyek rendes helyárakkal már válthatók a pénztárnál. * (Strauss Interm­ezzójával búcsúznak a nürnbergiek az Operaház közönségétől.) A nürnbergi Városi Színház kedden, no­vember 12-én tartja utolsó előadását az Operaházban. Színre kerül Strauss Richard Budapesten még elő nem adott műve, az Intermezzo. Az előadás 7 órakor kezdődik. * (Kubelik leányának hangversenye Debrecenben.) Kubelik Anita, Kubelik Já­nosnak, a világhírű hegedűművésznek a leánya szombaton rendezte igen nagy si­kerrel hangversenyét Debrecenben, Kabos Ilonka, a Párizsban élő magyar zongora­­művésznő közreműködésével. A fiatal he­­gedü­művésznőt Herz Ottó kísérte zon­gorán. * (Zenetörténeti hangverseny.) A nürn­bergi Lehrergesangverein pompásan si­került zenetörténeti hangversenyt rende­zett a Deák­ téri evangélikus templomban. A gazdag és érdekes műsoron régi német protestáns mesterek darabjai szerepeltek nagyszerűen kidolgozott előadásban. A hangversenyt előkelő közönség hallgatta. * (Beregi Oszkár ■ Magyar MuMicban.) Hír szerint Beregi Oszkár ebben a szezon­­ban fellép a Magyar Színházban a Jaal Süss című darabban. * (Az aranyszőrű bárány szereposztása.)' Aranyszegélyes meghívót kézbesített ma a posta a Budapesti Hírlap szerkesztőségének. A meghívót a szegedi Városi Színház küldte, amely pénteken mutatja be Móra Ferenc, Kulinyi Ernő és Vincze Zsigmond három fel­vonásból és két képből álló magyar dal játé­kát. Ez a bemutató vezeti be ugyanis a sze­gedi színház eredeti magyar újdonságainak a sorát. Az ünnepi premierre Pálfy József in­tendáns és Tarnay Ernő igazgató meghívá­sára egész sor kitűnő budapesti művész, író és igazgató utazik Szegedre, ahol több neves fővárosi színész közreműködésével és a kom­ponista vezényletével a következő szereposz­tásban mutatják be pénteken Az arcműszerú bárányt: Mátyás király: Turay Ferenc; A királyné: Pártos Klári; Burkus király: Vágó Arthur; Veronka, a lánya: Á. Harmath Hilda; Tádé, lengyel herceg: Polger Antal; Tandari, a rákosi számadó juhász: Herczeg Vilmos; Tandarmé: T. Oláh Böske; Jutka, a leányuk: Sárvay Rózsi;­­Gyurka, bojtár: Tolnay Andor. Az előadást Sziklai Jenő ren­dezi. A zenei betanítás munkáját Beck Miklós karnagy végezte. * (Nótaest.) Nádor Jóska vasárnap tar­totta jubiláns nótaestjét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Molnár Jenő et­­letes bevezetőbeszéde után Laurisin Lajos, Relle Gabi és Kiss Ferenc adták elő Nádor Jóska hangulatos kompozícióit igen meleg sikerrel, amelynek nagy része a népszerű dalszerzőé volt. * (Barnhelm Minna a nürnbergiek tisztele­tére.) Szerdán a nürnbergi vendégek tiszte­letére díszelőadásul a Barnhelm Minna kerül színre a Nemzeti Színházban. A díszelőadás miatt a szerdai (D) bérlet kivételesen csütör­tökre tolódik el, amikor rendes bérleti előadás­ban A bunda van műsoron. A Barnhelm Minna címszerepét most is Bajor Gizi játssza, míg a többi főszerepet Somogyi Erzsi, Szabó Margit, Pethes Atila, Abonyi Géza, Gál Gyula, Sugár Károly, Gyergyai István és Mihályfi Károly alakítja.­­ (Szerdán jönnek a vilnaiak.) A Vas­gyár Színház ma Bukarestből táviratot ka­­pott, amelyben a vilnai zsidó társulat be­jelentette, hogy poggyászaik már útban vannak Budapest felé s hogy ők maguk szerdán délben érkeznek és este már meg is kezdik vendégjátékukat Az első este a Tag und Nacht című An­ji­-darab kerül színre. * (A tülvigő fiatalember Debrecen­ben.) A debreceni Csokonai Színházban most mutatták be Vitéz Miklós vígjátékát, A túlbuzgó fiatalembert. A közönség tet­széssel fogadta a darabot, amelynek fő­szerepeit Bálint György, Salgos Mária, Laczkó József és Rédly Gyula játszották. Három Két székfoglaló az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia IL osz­tálya felolvasó ülést tartott, melyen Csánky Dezső dr. ny. államtitkár, az Országos Levél­tár főigazgatója elnökölt. Az ülésen nagy­számú közönség jelent meg, köztük Satala Emil finn követ, Berzeviczy Albert, Balogh Jenő és valamennyi tagja a II. osztálynak. A szokatlanul nagy érdeklődést két székfog­laló váltotta ki: Hómon Bálinté, aki Il­ik Endre magyar királyról, és Vogel Józsefé, aki a Corvina Könyvtár széphistóriáit tar­talmazó egyik kódexéről tartotta székfogla­lóját. A középkori magyar történet problémái közt a legérdekesebbek közé tartozik II. Endre történeti felelősségének kérdése. Történetírá­sunk rendszerint Endrét teszi felelőssé a ma­gyar királyság hatalmi szervezetének a XII. század elején bekövetkezett bomlásáért. Hó­mon Bálint előadásában „Magyar Története“ c. kötetének azt a részletét mutatta be, melyben a nagy átalakulás világtörténeti előz­ményeivel foglalkozik s ezek mérlegelésével rajzolja meg H. Endre jellemrajzát. II. Endre erényeiben és hibáiban egyaránt az újkor gyermeke volt, hazánkban az első vérbeli lovagkirály. Ez az újszerűség okozta, hogy kortársainak egy része saját fiával, Bé­lával együtt, túl szigorúan és igazságtalanul ítélte meg egyéniségét és ez a felfogás a mo­dern történeti irodalomban is meggyökerese­­d­­t. Ennek tulajdonítható, hogy II. Endre külpolitikai akcióiban egy rossz király sze­szélyeinek megnyilvánulását,­­ Béla fiával vívott harcában pedig a jó és rossz harcát szokták látni. Pedig Endre hű sáfára volt I. Béla politikai hagyatékának, csak az volt a hibája, hogy külpolitikai koncepcióját túlméretezte és belső reformjaiban túlkorám és átmenet nélkül realizálta az új eszméket és törekvéseket. Hóman Bálint történelmi fejtegetéseit nagy érdeklődéssel kísérte a hallgatóság s az elő­adás befejeztével hosszan ünnepelte a tudóst. Szünet után Vogel József ült a felolvasó asztalhoz, aki arról a széphistóriáról beszélt, mely arról szól, hogyan szabadította ki Ga­­leazzo Marescoti lovag Annibale Bentivogliot a varanói várbörtönből. Az előadó felolvasá­sában rámutatott arra, hogy a széphistóriák a XVI. században megújuló magyar nemzeti szellem követelményeinek megfelelően magyar nyelven szólalnak már meg. * (A Petőfi-Társaság felolvasóülése.) No­vember 17-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Petőfi-Társaság felolvasóülést tart a Magyar Tudományos Akadémia ter­meiben. Elnöki megnyitót Pekár Gyulai mond, a főtitkári jelentést Lampérth Géza terjeszti elő. Szikra, Teleki Sándornál grófné Kertünk virágjai című készülő kö­­tetéből költeményeket olvas fel. Bónyi Adorján székfoglalóul novellát olvas fel, Kiss Menyhért költeményeket mutat be, Tomcsányi János értekezését Langa Antal­ról Bán Aladár olvassa fel. * (A Tenyészettudományi Társulat) nö­vénytani szakosztálya november 14-én, csütör­­tökön délután 6 órakor a társulat üléstermében (Eszterházy­ utca 16.) felolvasó ülést tart, ame­lyen Kövesei F., Szepesfalvi J., Lengyel G. és Gyelnik V. mutatják be értekezéseiket.

Next