Budapesti Hírlap, 1929. november (49. évfolyam, 249–273. szám)

1929-11-01 / 249. szám

Női kalap Fisz­ta minőség, utolsó divat.. .. P 6.­« Nyúlszőr............. P 12.— Selyem Soleil w .­­ .. P 16.— Eddig » Finom! Elegáns! Olcsó! Ciányl­otc» 12. Most! Finom! Elegáns! Míg olcsóbb! szerinti értelemmel, sem a törvény szelle­mével, ha azt mondjuk, ilyen hátrányos hatásról komolyan lehet beszélni, ha a közönség esztétikai érzését súlyosan sértő hegybontásról van szó, ha a közönségnek, az ország egész népének nemzeti érzését, Balatonszeretetét, hegyei iránti szerelmét sérti a széthordás, ha a badacsonyi für­­dőző szeme-szája tele van a kőporral, ha elsikkad a szőlő humuszát növelő bazalt­­porhordalék, amit a hegyről az oldalakra sodort ősidők óta az eső, ha a fürdőhely nyugalma megszűnik az örökös robbantás­tól és kopácsolástól, ha devasztálódik a gyönyörű hegytető s erdejétől megfosztva karsztosodásnak indul stb. Van elég ok, nem csupán lírai, hanem bírói mérlege­lést is kiálló tárgyi alap a kőfejtőüzemnek kisajátítás útján való törvényes megszün­tetésére. .. De van egy új törvényünk, a fürdő­törvény is, az 1929. évi XVI. törvény­cikk, amiről, úgy látszik, szintén megfe­ledkezik mindenki. Ez a törvény még nincs életben, de a népjóléti és munka­ügyi miniszter a törvény 57. §-a szerint bármely pillanatban életbe léptetheti. En­nek a törvénynek 19. §-a módot ad, hogy a gyógyhelyeken belső védőövet létesítse­nek az illetékes miniszterek (népjóléti, földmívelésügyi, kereskedelemügyi s ha bányaüzemet érint, még a pénzügymi­niszter is) együttesen. Az utolsó bekez­dése ennek a szakasznak ezt mondja: „Ha a belső védőövön belül szabálysze­rűen keletkezett, illetőleg engedélyezett gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem működésével a gyógyhely egészségügyi követelményeit sérti, a gyógyhelylátoga­tók gyógyulási feltételeit vagy nyugalmát zavarja vagy biztosságukat veszélyezteti és a káros befolyás másképp nem hárít­ható el, az üzem az érdekeltek teljes kár­pótlása mellett kisajátítható.“ A badacsonyi hegy vérző testében váj­­káló sokszáz csákány munkája nyomán keletkező por a fürdő egészségjavító hatá­sát ellensúlyozza, tüdőt ront. A lárma nem pihenni vágyó nyaralónak való. A merőlegesen kibányászott, karsztos bazalt­falak veszélyesek a turisztikára. Minden együtt van tehát, hogy ezt az ipari üze­met törvényszerűen kisajátítsák, minden együtt van, amit az 1929. évi XVI. tör­vénycikk megkíván. Csak­­ életbe kell léptetni a törvényt, gyorsan. Ha az egészet nem lehet még, úgy legalább csak ezt az egyetlen sza­kaszt, meg azt a másikat, a 45. §-t, ami felhatalmazza a m. kir. minisztériumot, hogy a Balaton partja mentén a törvény intézkedéseit még megjavítva, módosítá­sokkal is életbe léptethesse. Az orvoslás módjai tehát a Corpus Ju­­risban, Istennek hála, adva vannak. A gyógyszer megvan. Csak csinálja meg a patikus. Enyhe, esős idő A Meteorológiai Intézet jelenti október 31-én este 10 órakor. Az Azori nagy légnyomás hirtelen ter­jeszkedése folytán előállott és a Jeges-ten­gerig érő magasnyomású gerinc erősebb izlandi depresszió nyomása folytán dél­keleti irányban eltolódott. Ez a gerinc ma este Anglia déli részén és Skandinávián át húzódik Észak felé. Sekély depressziós terület van Olaszország és Magyarország fölött. Az olaszországi depresszió cent­­ruma Szardínia fölé került. Ezen a dep­ressziós területen, melyhez a Balkán nagy­­része is tartozik, az idő esős. Hazánkban majdnem mindenütt volt eső. Legtöbb esett Sopronban és Szombathelyen. (12 mm). A hőmérséklet keleten 15 fokig emelkedett, míg a nyugati vármegyékben csak 8 fok volt a maximum. Különben a hőmérséklet a nap folyamán alig vál­tozott. Időjelzés: Egyelőre még jobbára esős és enyhe, később hűvösebb idő, a lecsapó­fu­ások szűnése valószínű. útj­a Vass József ezüstmiséje Magyar papnak, jó magyar papnak lenni, bizony hiába mondják az ellenkezőt, nem könnyű feladat. Előbb se volt köny­­nyű, most százszor nehezebb. IX. Pius pápa egy híres allokációjában még azt mondhatta legalább a magyar püspö­kökre: Vos autem episcopi hung­arici... Ti pedig magyar püspökök, akik arany­­bilin­csekkel vagytok hozzáfűzve e világ hatalmaihoz... De ha még élne, most már bizonyosan nem mondaná. íme a vi­lághíres esztergomi érsek is az ablakából bámulhatja csehek­ rabolta egykori gyö­nyörű birtokait és másképpen is szét van­nak tépve és széthordva ezek az egykori aranyláncok. De ezt a nagy sóhajtást is csak a ma­,­gyár püspökökre mondta az első csalat­­kozhatatlan pápa. Vass József pedig nem püspök. Egyházi rangja és állása messze elmaradt attól, amit mint politikus és államférfiú betölt, a miniszterségtől. És ami ennél is sokkal több, sőt csaknem el­lentéte annak: a közkedveltségtől és nép­szerűségtől. És ha igaz egyáltalán az is, hogy a legjobb magyar főpapi egyénisé­gek sorra „Názáre­ből“, vagyis valami félreeső faluból és szerény kis családból érkeztek, — amint onnan érkezett Isten kegyelméből Serédi Jusztinián, első fő­papunk is — akkor ezt a szabályt Vass Józsefre is éppen úgy lehet alkalmazni, mint őreá. Egyszerű igazságokkal indult messze vezető útjára és „fidem servcélrat“. Megtartotta hűségét. Mint lelkipásztor is, mint magyar is. A hétesztendős római disciplina neki sean ártott meg, — amint annyinak megártott a bécsi — sőt tudo­mányokban őt is gyarapította. És ami fő, megmaradt annak is, aminek papjainkat legjobban szeretjük: a magyar nép igaz és egyszerű fiának, aki magas isteni hiva­tásában is végig megőrizte népe minden jóságát, hitét és a haza anyaföldjéhez való legyőzhetlen ragaszkodását. Ez talán nem is érdem nálunk egyszerű emberek­nél, de érdem azoknál, akik az embert nem nagy, nehéz és fönséges világszolgá­latára rendeltettek Krisztus parancsa sze­rint. És akik e fönséges, de messze terjedő hivatásban sem szakadnak el soha édes anyaföldjüktől, nemzetüktől, hazájuktól, népüktől, nyelvüktől és magyar köteles­ségeiktől. Mert ime, velük együtt mind­nyájan, akik Isten akaratának még rossz sorsukban is velük együtt készörömest szolgálunk, hogyan tehetnénk azt jobban, az ő kívánsága szerint helyesebben és neki tetszőbb módon, mint ha elárvult hazánk és nemzetünk java által tesszük. Ez íme, Vass József életútja is, mint minden igazság szerint való magyar papé Egyszerű pályája nehéz sorokon át for­dult magasabbra. A borzasztó szerencsét­lenség meggyőzte az országtartó urakat, hogy e népet a nagy csapás után jobban kell szeretni és gondoskodni róla, mint annakelőtte — boldogabb napokban — történt. És Vass Józsefet bevették a leg­nagyobb méltóságok közé a legnagyobb munkára. A népjólét előmozdítása és őr­zése volt és van rábízva. Paphoz méltó szép és nehéz, de jól teljesített feladat és ő évről-évre hűséggel, sikerrel töltötte be a munkára való elhivatást. Hogy orszá­gunk legnagyobb bajai mocsarából kilá­balhatott és megint számot kezd tenni a világ népei közt, mindig növekvő szá­mot, abból megilleti őtet is munkája és érdeme szerint az a rész, ami Bethlen Ist­ván derék munkásai közül a legjobbakat. Mert ő még azt a csodát is megcselekedte, hogy népszerűvé is tudott válni, feleke­zeti különbség nélkül. Most, hogy Székesfehérváron papi föl­­szentelésének 25 éves fordulóján ezüst­miséjével áldozik Istennek, szálljon felé a magyarok szívének jókívánsága. És há­rom könnycsepp is hulljon bele az ő szent áldozatának poharába. Egy az elszakított testvérekért, egy a haza eldarabolt föld­jéért és egy azért a közös nagy magyar hitért, — amelyben nincs köztünk semmi különbség — hogy Isten elvette, Isten visszaadja! Vess József (X) a Collegium G­ennanicum-Hungaricumban ­ 1 SZŐRMATRAC 59 PENGŐÉRT ! A kartelenkivüli szőrgyárak szőrmatrac propagálása által mindenki­­ cserélje ki matracát szőrmatracra, mert még egy ilyen alkalom nem lesz!!! • * Forgalomba hozza. „Pluma paplangyár IV., Kammermayer Károly­ u. 2. (8*£&stér Konfliktus a Heimwehr és egy stockeraui gyár munkásai közt BÉCS, okt. 31. (Bécsi Távirati Iroda.) Ma reggel a stocke­­raui Heid-féle gépgyárban a Heimwehr-ala­­kulathoz tartozó három munkást a gyár mun­kássága eltávolított az üzemiből. Az egyik mun­kást az eltávolítás közben ökölcsapással köny­­nyebben megsebesítették. Erre a hírre a stocke­­raui és a város közelebbi környékén szerve­zett Heimwehr-ol alkui átok az egyik stocke­­raui vendéglőben gyülekeztek össze és ott ké­szültségben maradtak. Délután folyamán a gyáriparosok szövetsége részéről folytatott megbeszélések arra az ered­ményre vezettek, hogy a három eltávolított munkást szombaton ismét visszaveszik a gyárba és abban az esetben, ha a többi mun­kások vonakodnának ezekkel együtt dolgozni, a gyár üzemét délben megszüntetik. Mikor ez a hír elterjedt, a stockeraui ven­déglőben tanyázó Heimwehr-csapatok a ké­szültséget megszüntették és csakhamar szét­oszlottak. Stockerauban teljes a nyugalom. Erről a kis incidensről szóló egyéb hírek teljesen valótlanok. (MTI.). Árainkat leszállítottuk! Cipőink minősége változatlan Női fekete és barna pántoscipők P 17 — Női divatszínű pántoscipők 19'50 P 17'— Női lakk pántoscipők... .24'50 P 22'— Női magas fekete tűzőscipők . P 22’~ Női magas barna tűzőscipők. P 24'50 Férfi fekete magas és félcipők . P 19 50 Férfi barna magas és félcipők P 220— Gyermek fék­ fűzős 20—2223—26 barna2­­2223­-?6 4*50 6*— 5­— 6*50 Leány és fiú fekete fűzős León­­ó­ fiú barna fűzős 8*—80 81-35 86-3 11*50 15*90 18*50 26 - 30 81-30 36—39 13 80 16-80 19-SO TURUL Cipőgyár Rt. Vil., Rákóczi­ út 14. VI., Király­ utca 30. II., CS­ök­ utca 2. A Turul bajtársi szövetség jubiláns nagygyűlése A Magyar Főiskolai és Bajtársi Egyesü­letek Országos Központja, a Turul Szövetség csütörtökön délelőtt a Vigadó dísztermében tartotta meg tizedik országos követtáborát. Ezrével gyülekeztek tizenegy óra előtt a budapesti és a vidéki egyetemek tányérsap­kás hallgatói, valamint a magyarruhás egyete­mi hallgatónők. Nemcsak a nagyterem, hanem a karzat is zsúfolásig megtelt, mire az egye­temi hallgatók sorfala között megérkeztek a különböző notabilitások. Résztvettek a követiő­tábor ünnepies megnyitásán: Samarjay La­jos MÁV elnökigazgató, Kenyeres Balázs, Sipeki Balázs Károly dr., Rohringer Sándor, Heckler Antal egyetemi tanárok, Hutyra Ferenc, az Állatorvosi Főiskola rektora, Szlovák Pál, a polgármester képviselője, tor­zsai Bleuer Gyula, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga képviselője, Szontagh Tamás, Szörtsey József, vitéz Gsik László dr., Pig­­natelli herceg, az olasz fasció vezére, Ilov­­szky János, valamint a lengyel, német, bol­gár és olasz diákok képviselője. Herczeg Ferenc meleghangú táviratban mentette ki magát. A bajtársi egyesületek zászlói között he­lyezkedett el az elnökség és az országos kö­vettábort az orgonaszóval kísért Szózat el­­éneklésével nyitották meg. Mágócsy-Dietz Sándor egyetemi tanár, a Turul Szövetség magistere mondott elnöki megnyitót, hang­súlyozta, hogy a keresztény erkölcs és a nem­zeti érzés az a két fogalom, amelyhez a ma­gyar ifjúságnak igazodnia kell. A lelkes tapssal fogadott megnyitószarvasó után vitéz Bánsági György tartott fővezéri beszámolót. Nagy eredményeket értünk el — úgymond — tíz év alatt, de az a bástya, amelyet építettünk, repedezni kezd és a bástya falai közé egymásután lopják magu­kat vissza azok, akik évtizedekkel ezelőtt cél­tudatos munkával romlásba vitték ezt a nem­zetet. . A numerus clausus kérdését is érintette és hangoztatta, hogy ez a kérdés csak akkor jut nyugovóra, ha kiveszik a politika kezéből és az egyedül arra hivatott szervre, az egye­temi autonómiára bízzák. Beszéde végén el­búcsúzott az ifjúságtól, amelynek tíz éven keresztül volt szervezője és vezetője. Ezután Szőllősy László dr., a Turul Szö­vetség országos vezére mondott emlékbeszé­­det, amelyben Kenyeres Balázs dr. egyetemi tanár érdemeit méltatta, aki az ifjúsági moz­galmakhoz elsőnek csatlakozott és aki egyút­tal tiszteletbeli primus magistere a Turul­ Szövetségnek. Beszéde végén leleplezték Ke­nyeres Balázs dr. szobrát, amely Kayser La­jos szobrászművész alkotása. Ugyancsak meg­festhette a Turul­ S­zö­vetség, Lahner István festőművésszel, a Csaba Bajtársi Egyesület volt magisterének, néhai Hoór Károly úrnak arcképét, melyet Szabó Béla dr. emlékbeszéde közben lepleztek le. A tiszteletbeli dominusokat avatták föl ez­után Lendvay Béla dr., a szövetség országos vezérének avatóbeszéde közben. Új dominu­­sokká választották Samarjay Lajost, Szon­tagh Tamásit, Szörtsey Józsefet, Toperczer Ákosnét és Hankó-Veress Elemér miniszteri tanácsost. Az avatás után Szontagh Tamás a TESz érdemkeresztjét nyújtotta át vitéz Bánsági György­nek. Egyhangú lelkesedéssel határozta ell az or­szágos követtábor, hogy a megnyitó alkalmá­ból üdvözlő táviratot küld a kormányzónak. Üdvözölték Túr­al­­t, a fasiszta­ párt elnökét és Mallinit, a magyar diákság lelkes barát­ját. Este a Turul­ Szövetség fáklyás felvonulást rendezett a BSzKRT zenekarának hangjai mellett a Hősök emlékművéhez. Rész­t vettek a felvonulásban a társegyesületek és a kül­földi diákság képviselői is. Az emlékművet beszéd kíséretében Tak­ách Gyula koszorúzta meg.

Next