Budapesti Hírlap, 1929. december (49. évfolyam, 274–296. szám)
1929-12-01 / 274. szám
HERCZEG FERENC: „A dolgozó magyar milliók bent vannak a revízió táborában" A revíziós mozgalom célja, eszközei és eddig elért eredményei a Liga kétnapos igazgatósági nagygyűlésének tükrében Az ólinos égből zubog a téli eső. Álmos, félig sötét a város, de a Vigadóból a villanycsillárok fénye reszhet ki a hideg délelőttbe. A Magyar Revíziós Liga igazgatósági ülésére seregült össze ezen a fázós, komor napon Magyarország. Mert az egész országot szimbolizálta az a tömeg, amely Pestről, vidékről összegyűlt a Liga kétnapos, hatalmas mitingjére. Igazgatósági ülés, több mint ötszáz résztvevővel, a nagyszerű felvonulás mögött érezni lehetett a névtelen milliókat, szegényeket, gazdagokat, minden rendű-rangú, felekezetű magyarokat, akiknek csak egy gondolatuk: szétrepeszteni a mai magyar börtön falait, igazságot követelni egy megfeszített nemzet számára, hitet tenni a magyarság el nem csüggedő, boldogabb jövőt áhítozó reménysége mellett... A Vigadó előcsarnokában már tíz óra előtt gyülekeztek az igazgatóság tagjai, élükön Herczeg Ferenccel, a Magyar Revíziós Liga elnökével. Az emelvényen mikrofont helyeztek el, amely a szónokok szavait az emeletre elhelyezett két megafonnal megerősítve, meszszire hallható hangon továbbította a hatalmas terembe. A magyar közélet számottevő tényezői közül ott voltak Tuky Endre, a képviselőház, Csupor József a főváros képviseletében, Skerlec Iván báró, volt horvát bán, Lukács György országgyűlési képviselő, volt miniszter, Ráday Gedeon gróf, Kenéz Béla képviselők, Huszár Károly, az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke, Geszti Andor kúriai bíró, Józan Miklós unitárius püspök, Hevesi Simon dr. főrabbi, valamint a társadalmi egyesületek, elszakított országrészek budapesti köreinek képviselői. Herczeg Ferenc elnöki rllegnyitóbeszéde Az ülést Herczeg Ferenc, a Magyar Revíziós Liga elnöke a következő beszéddel nyitotta meg: — Felteszem a kérdést, — úgymond — hogy kik is vagyunk mi, akik itt összegyűltünk? Egyszersmind félreértések elkerülése végett mindjárt le is szögezem, hogy ez nem a Népgyűlés, hanem a Revíziós Liga igazgatósági ülése, amelyre 1200 igazgatósági tag jelentette be írásban a jövetelét. Tisztelt uraim,a Revíziós Liga életében két korszakot különböztetünk meg: az első korszak a megalakulás napjától, 1927 aug. 1-től ez évi május hó 10-éig tartott Május 1-én én mint a Liga ellnöke, azzal a kéréssel fordultam a magyar munkássághoz, hogy lépjenek be a revízió táborába, s támogassák ezt a küzdelmet, amelynek győzelme minden magyar ember érdeke.Az a válasz, amelyet a hazafias magyar munkásság felszólításomra adott, rendkívül impozebil volt és visszhangra talált nemcsak az egész magyar társadalomnál, hanem a külföldi közvéleménynél is. Ezzel a Revíziós Liga életében új korszak kezdődött meg. Az első korszakban a következő szervezetek csatlakoztak: 125 érdekképviseleti testület, mégpedig úgy a mezőgazdaság, mint a kis- és nagyipar, valamint a kereskedelem részéről; 60 társadalmi és politikai egyesület, 6 hitközség, 2 munkástestület mintegy 15.000 taggal, s végül 20 törvényhatóság, 15 vármegye és 5 város. Itt külön hálás köszönetemet nyilvánítom a törvényhatóságoknak, akik hagyományaikhoz híven jelentős anyagi áldozatok hozásával is támogatták a Revíziós Liga munkáját. 1929 május 1-én másfélmillió volt a Liga tagjainak száma, természetesen nem számítva bele a törvényhatóságok területén élő lakosságot. Május 1. után megkezdődött a munkások csatlakozása. Bár a Liga külön egyetlen munkástestületet sem szántott fel, a mai napig 23 bánya munkássága (24.000 ember), 11 gyár és ipari vállalat egész személyzete (35.000 taggal), 15 földmíves egyesület (több mint 10.000 taggal), 12 általános munkástestület (több mint 18.000 taggal), 30 vasúti, hajózási és postástestület (63.000 taggal), a tisztviselők, közalkalmazottak és altiszteknek 30 testülete (22.000 taggal), 90 társadalmi egyesület (több mint 181.000 taggal), 133 kereskedelmi és ipartestület (108.000 taggal), úgyhogy a májusi, óta a revízió táborába belépett testületek száma 377, tagjaiké pedig 413.378. Mivel ezek legnagyobb részt szellemi, vagy fizikai munkások, s mivel túlnyomó többségében családos emberek, ezért bátran elmondhatjuk, hogy a dolgozó magyar nép zöme benn van a revízió táborában. A magyar szociáldemokrata párt bizonyos pártpolitikai feltételekhez kötötte a belépést. Hasonló törekvések nyilvánultak meg igen tiszteletreméltó külföldi emberek részéről is. Ezekkel a törekvéseikkel szemben nekünk szigorúan ragaszkodnunk kell a pártatlansághoz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Liga tagjainak ne lehessen politikai meggyőződése. Ez csak azt jelenti, hogy politikai harcainkat nem a Ligában, hanem a Ligán kívül máshol kell megvívni. Ugyanis nekünk, mint a Liga tagjainak, egyetlenegy harcunk van: a Revízió. A revízió eszméje fölébe kell, hogy emelkedjék minden politikai, szociális vagy vallási ellentétnek. Ha revízióról van szó, akkor nem ismerünk radikálisokat, konzervatívoket, vagy liberálisokat, hanem csak magyar testvéreket. Testvéreket a Trianon által okozott nyomorúságban, testvéreket a jobb jövőért való küzdelemben. De tiltakoznunk kell az ellen, hogy bárki is sorrendet állítson fel a külső és belső revíziót illetően és a belső revíziót fontosabbnak tartsa a külsőnél. Aki így cselekszik, az akarva, nem akarva a kisantantnak, a mi ellenségeinknek szekerét tolja. Most, november 14-én volt az évfordulója annak a szomorú eseménynek, amikor a trianoni békeszerződést a világtörténelem legigazságtalanabb, legszörnyűbb intézkedését törvénybe iktatták. Az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján nyugodt lélekkel jelenthetjük ki,, hogy trianoni alapon lehetetlen kultúremberhez méltó életet élni. Mi ebbe nem nyugodhatunk bele, nekünk le kell hengerítenünk Trianon malomkövét a magyar nép melléről. Aki ezt nem akarja belátni, aki azt mondja, hogy jól van minden úgy, ahogy van, az méltó a mi elnyomóink rokonszenvére, de nem méltó a kultúrember névre. A Revíziós Liga elnöksége. Balról jobbra ülnek: Berkes József, Fali Endre, Hevesi Simon, Eckhardt Tibor, Herczeg Ferenc, Lukács György, Józan Miklós, Ferenczy Sándor, Vermes Béla, Skerlecz Iván báró mmmMMmkm. m . A Revíziós Liga igazgatósági ülésének és előadássorozatának közönsége Qj$Oréx( JuleíLs) lafeazélzosságm. \ inlenetz-A RUHÁZATBAN IS . NEM OK AZONBAN ARRA HOGY KÜLSŐNK CSINOSSÁGÁBÓL VESZÍTSEN. Lux NEMCSAK AZ Uj Dolgait Tartja ÉPSÉGBEN. HANEM AZ Elrakott Holntjats !| Újjá Éled NÉHÁNY ÖLTÉSSEL ÉS A jLttm Varázsló Ebedje a'LTAL . • A LUX EIIndent FnfldSStT, ' ét Iá1 AKÁR Selyem, Nyseeyeji VAGY Gyapjú,KEZEIT Bársonyspíává TESZI és Hajának SELYMES FÉNYT AD. ’ 1 t Lift. Mert a kultúrember ismertetőjele, hogy nem nyugszik bele a barbárságba. Egyeslen ember megbuktathat egy valógbirodag itat, ha kezépen van az Itazs&g Tisztelt Uraim, mi a revíziót békés eszközökkel akarjuk elérni. A mi eszközeink épp oly békések, mint céljaink. Trianon egy gennyedő seb, amely lázban tartja Közép- Európa szervezetét. Nem tőlünk, a lefegyverzett magyarságtól kell félteni a békét, hanem az állig felfegyverkezett szomszédoktól. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy az utódállamok sem bírnak trianoni alapon normális egészséges életet élni. Őket is veszélyezteti, az ő szervezetüket is alapjában támadja meg a Trianon által teremtett helyzet. Ezt a beteges, tarthatatlan helyzetet mi büntetésül kaptuk, ők pedig jutalmul. Napról napra a kisebbségek elnyomásáról és üldözéséről szóló újabb és újabb hírek érkeznek hozzánk. A militarista kisantant-államok megoldhatatlan Megkezdődött olcsón vásárolhat Tákoztatóul: Többezer drb selyem nyakkendő P 5.— Selyem poplen ing (egyes darabok, „ P 5.Hároing selyem dísszel .... || — Egyes ingekre alkalmas selyem * ' poplenmaradékok mtr “ . a _ stb. stb * Különleges házikabátok 25 pengőtől a legfinomabb kivitelig Károly-krími Károly-krtm. A céget jelző 3 betű garantálja a minőséget! ízléses ajándékdobosok. S