Budapesti Hírlap, 1929. december (49. évfolyam, 274–296. szám)

1929-12-01 / 274. szám

HERCZEG FERENC: „A dolgozó magyar milliók bent vannak a revízió táborában" A revíziós mozgalom célja, eszk­özei és eddig elért eredményei a Liga kétnapos igazgató­­sági nagygyűlésének tükrében Az ólinos égből zubog a téli eső. Álmos, félig sötét a város, de a Vigadóból a villanycsillá­rok fénye reszhet ki a hideg délelőttbe. A Magyar Revíziós Liga igazgatósági ülésére seregült össze ezen a fázós, komor napon Ma­gyarország. Mert az egész országot szimboli­zálta az a tömeg, amely Pestről, vidékről összegyűlt a Liga kétnapos, hatalmas miting­­jére. Igazgatósági ülés, több mint ötszáz résztvevővel, a nagyszerű felvonulás mögött érezni lehetett a névtelen milliókat, szegénye­ket, gazdagokat, minden rendű-rangú, feleke­zetű magyarokat, akiknek csak egy gondola­tuk: szétrepeszteni a mai magyar börtön falait, igazságot követelni egy megfeszített nemzet számára, hitet tenni a magyarság el nem csüggedő, boldogabb jövőt áhítozó remény­sége mellett... A Vigadó előcsarnokában már tíz óra előtt gyülekeztek az igazgatóság tagjai, élükön Herczeg Ferenccel, a Magyar Revíziós Liga elnökével. Az emelvényen mikrofont helyez­tek el, amely a szónokok szavait az emeletre elhelyezett két megafonnal megerősítve, mesz­­szire hallható hangon továbbította a hatal­mas terembe. A magyar közélet­ számottevő tényezői közül ott voltak T­uky Endre, a kép­viselőház, Csupor József a főváros képvisele­tében, Skerlec Iván báró, volt horvát bán, Lukács György országgyűlési képviselő, volt miniszter, Ráday Gedeon gróf, Kenéz Béla képviselők, Huszár Károly, az Országos Tár­sadalombiztosító Intézet elnöke, Geszti Andor kúriai bíró, Józan Miklós unitárius püspök, Hevesi Simon dr. főrabbi, valamint a társa­dalmi egyesületek, elszakított országrészek budapesti köreinek képviselői. Herczeg Ferenc elnöki rllegnyitóbeszéde Az ülést Herczeg Ferenc, a Magyar Reví­ziós Liga elnöke a következő beszéddel nyi­totta meg: — Felteszem a kérdést, — úgymond — hogy kik is vagyunk mi, akik itt összegyűl­tünk? Egyszersmind félreértések elkerülése végett mindjárt le is szögezem, hogy ez nem a Népgyűlés, hanem a Revíziós Liga igazgató­­sági ülése, amelyre 1200 igazgatósági tag je­lentette be írásban a jövetelét. Tisztelt uraim,­­a Revíziós Liga életében két korszakot külön­böztetünk meg: az első korszak a megalaku­lás napjától, 1927 aug. 1-től ez évi május hó 10-éig tartott Május 1-én én mint a Liga el­­lnök­e, azzal a kéréssel fordultam a magyar munkássághoz, hogy lépjenek be a revízió tá­borába, s támogassák ezt a küzdelmet, amely­nek győzelme minden magyar ember érdeke.­­Az a válasz, amelyet a hazafias magyar mun­kásság felszólításomra adott, rendkívül impo­­zebil volt és visszhangra talált nemcsak az egész magyar társadalomnál, hanem a külföldi közvéleménynél is. Ezzel a Revíziós Liga éle­tében új korszak kezdődött meg. Az első kor­szakban a következő szervezetek csatlakoztak: 125 érdekképviseleti testület, még­pedig úgy a mezőgazdaság, mint a kis- és nagyipar, vala­mint a kereskedelem részéről; 60 társadalmi és politikai egyesület, 6 hitközség, 2 munkás­­testület mintegy 15.000 taggal, s végül 20 tör­vényhatóság, 15 vármegye és 5 város. Itt kü­lön hálás köszönetemet nyilvánítom a törvény­­hatóságoknak, akik hagyományaikhoz híven jelentős anyagi áldozatok hozásával is támo­gatták a Revíziós Liga munkáját. 1929 má­jus 1-én másfélmillió volt a Liga tagjainak száma, természetesen nem számítva bele a tör­vényhatóságok területén élő lakosságot. Má­jus 1. után megkezdődött a munkások csatla­kozása. Bár a Liga külön egyetlen munkás­testületet sem szántott fel, a mai napig 23 bánya munkássága (24.000 ember), 11 gyár és ipari vállalat egész személyzete (35.000 taggal), 15 földmíves egyesület (több mint 10.000 taggal), 12 általános munkástestület (több mint 18.000 taggal), 30 vasúti, hajózási és postástestület (63.000 taggal), a tisztvise­lők, közalkalmazottak és altiszteknek 30 tes­tülete (22.000 taggal), 90 társadalmi egyesü­let (több mint 181.000 taggal), 133 kereske­delmi és ipartestület (108.000 taggal), úgy­hogy a májusi, óta a revízió táborába belépett testületek száma 377, tagjaiké pedig 413.378. Mivel ezek legnagyobb részt szellemi, vagy fizikai munkások, s mivel túlnyomó többségé­ben családos emberek, ezért bátran elmond­hatjuk, hogy a dolgozó magyar nép zöme benn van a revízió táborában. A magyar szociálde­mokrata párt bizonyos pártpolitikai feltéte­lekhez kötötte a belépést. Hasonló törekvések nyilvánultak meg igen tiszteletreméltó kül­földi emberek részéről is. Ezekkel a törekvé­seikkel szemben nekünk szigorúan ragaszkod­nunk kell a pártatlansághoz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Liga tagjainak ne lehessen politikai meg­győződése. Ez csak azt jelenti, hogy politikai harcainkat nem a Ligában, hanem a Ligán kívül máshol kell megvívni. Ugyanis nekünk, mint a Liga tagjainak, egyetlenegy harcunk van: a Revízió. A revízió eszméje fölébe kell, hogy emel­kedjék minden politikai, szociális vagy val­lási ellentétnek. Ha revízióról van szó, akkor nem­ ismerünk radikálisokat, konzervatívoket, vagy liberálisokat, hanem csak magyar test­véreket­. Testvéreket a Trianon által okozott nyomorúságban, testvéreket a jobb jövőért való küzdelemben. De tiltakoznunk kell az ellen, hogy bárki is sorrendet állítson fel a külső és belső revíziót illetően és a belső re­víziót fontosabbnak tartsa a külsőnél. Aki így cselekszik, az akarva, nem akarva a kis­antantnak, a mi ellenségeinknek szekerét tolja. Most, november 14-én volt az évfordu­lója annak a szomorú eseménynek, amikor a trianoni békeszerződést a világtörténelem leg­igazságtalanabb, legszörnyűbb intézkedését törvénybe iktatták. Az elmúlt esztendők ta­pasztalatai alapján nyugodt lélekkel jelent­hetjük ki,, hogy trianoni alapon lehetetlen kultúremberhez méltó életet élni. Mi ebbe nem nyugodhatunk bele, nekünk le kell hen­­gerítenünk Trianon malomkövét a magyar nép melléről. Aki ezt nem akarja belátni, aki azt mondja, hogy jól van minden úgy, ahogy van,­­ az méltó a mi elnyomóink rokonszen­­vére, de nem méltó a kultúr­ember névre. A Revíziós Liga elnöksége. Balról jobbra ülnek: Berkes József, Fali Endre, Hevesi Simon, Eckhardt Tibor, Herczeg Ferenc, Lukács György, Józan Miklós, Ferenczy Sándor, Vermes Bé­la, Skerlecz Iván báró mm­mMMmkm. m . A Revíziós Liga igazgatósági ülésének és előadássorozatának közönsége Qj$Oréx( JuleíLs) lafeazélzosságm. \ inlenetz-A RUHÁZATBAN IS . N­EM OK AZONBAN ARRA HOGY KÜLSŐNK CSINOSSÁGÁBÓL VESZÍTSEN. Lux NEMCSAK AZ­­ Uj Dolgait Tartja ÉPSÉGBEN. HANEM AZ Elrakott Holntjats !| Újjá Éled NÉHÁNY ÖLTÉSSEL ÉS A jLttm Varázsló Ebedje a'­LT­A­L . • A LU­X EIIndent FnfldSStT, ' ét Iá1 AKÁR Selyem, Nyseeyeji VAGY Gyapjú,­KEZEIT Bársonyspíává TESZI és Hajának SELYMES FÉNYT AD. ’ 1 t Lift. Mert a kultúrember ismertetőjele, hogy nem nyugszik bele a barbárságba. Egyeslen ember megbuktathat egy valógbirodag itat, ha kezépen van az Itazs&g Tisztelt Uraim, mi a revíziót békés esz­közökkel akarjuk elérni. A mi eszközeink épp oly békések, mint céljaink. Trianon egy gennyedő seb, amely lázban tartja Közép- Európa szervezetét. Nem tőlünk, a le­fegyver­zett magyarságtól kell félteni a békét, hanem­ az állig felfegyverkezett szomszédoktól. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy az utód­államok sem bírnak trianoni alapon normális egészséges életet élni. Őket is veszélyezteti, az ő szervezetüket is alapjában támadja meg a Trianon által teremtett helyzet. Ezt a be­teges, tarthatatlan helyzetet mi büntetésül kaptuk, ők­ pedig jutalmul. Napról napra a kisebbségek elnyomásáról és üldözéséről szóló újabb és újabb hírek érkeznek hozzánk. A militarista kisantant-államok megoldhatatlan Megkezdődött olcsón vásárolhat Tá­­koztatóul: Többezer drb selyem nyakkendő P 5.— Selyem poplen ing (egyes darabok, „ P 5.­­Hároing selyem dísszel .... || — Egyes ingekre alkalmas selyem * ' poplenmaradékok mtr “ . a _ stb. stb * Különleges házikabátok 25 pengőtől a legfinomabb kivitelig Károly-krím­i Károly-krt­m. A céget jelző 3 betű garantálja a minőséget! ízléses ajándékdobosok. S

Next