Budapesti Hírlap, 1929. december (49. évfolyam, 274–296. szám)
1929-12-17 / 287. szám
* (Karácsonyi előadások a Fővárosi Művész Színházban.) A Fővárosi Művész Színházban a karácsonyi ünnepek alatt délután és este is a színház új, vígjátéka, Te nem ismered Verát kerül előadásra. Szilveszter éjszakai előadásul ugyancsak ez a darab kerül színre. KÉPZŐMŰVÉSZET Ybl Ervin előadása Münchenben a magyar művészet fejlődéséről 5 MÜNCHEN, dec. 15. A Művészház nagytermében. Ybl Ervin lovag, kultuszminisztériumi osztálytanácsos, előadást tartott „A képzőművészetek fejlődése Magyarországon“ címmel. Az előadáson megjelent Goldenberger dr. bajor kultuszminiszter, Scharnagl főpolgármester és számos meghívott vendég, köztük a müncheni Művészház- Egyesület és a Magyar-Német Társaság sok tagja. A Művészház-Egyesület elnöke bevezető beszédében megemlékezett a német-magyar kultúra évszázados kapcsolatairól. A Magyar- Német Társaság elnöke rámutatott, hogy idei téli programmját ezzel az előadással nyitja meg a társaság. Ybl Ervin tanulságos és érdekes fejtegetésekkel, amelyeket hatásosan egészített ki az építészeti műremekekről készített vetített képek sorozata, jellemezte a képzőművészetek magyarországi fejlődésének különböző stádiumait a bizánci korszaktól a XIX. századig. Ismertette Magyarország harcát és nyugati műveltség fenntartásáért a keletről előnyomuló hatásokkal szemben, továbbá az újraépítés nagy munkáját a törökök százötvenéves pusztítása után. Elmondotta, hogyan jött létre a műalkotások nagy tömege a portrait- és tájfestészetben, az építészetben, a szobrászatban, faszobrászatban és fametszésben. Magyar mesterek művei tették szebbé Magyarországot és különösen Budapestet, tették értékesebbé a Szépművészeti Múzeumot. Művészhajlamú vagyonos magyarok segítségével keletkeztek a monumentális épületek, nem utolsó sorban olyan művészek alkotásai, akik tanulmányaikat Münchenben végezték. Mint egyebütt, Magyarországon is voltak visszaesések. A mai belföldi és külföldi kritika azonban igen magasra értékeli a magyar művészeti alkotásokat. Nincs a képzőművészeteknek olyan ága, amelyben ne működnék kiválóbb mester elismerésre méltó alkotásokat fölmutatva., — A nagyvilág azonban, — így fejezte be előadását nagy tetszés mellett Ybl Ervin, — még mindig nem ismeri eléggé a most ismét súlyos sorsra jutott magyarság kiváló műremekeit. A magyar művészettörténelem sohasem fogja elfelejteni azt a támogatást és buzdítást, amelyet a magyar művészet Münchennek köszön. ' * (Teles Ede plágiumpöre.) Ez év tavaszán tárgyalta a törvényszék azt a plágiumpört, amelyet egy vidéki szobrászművész, Mogyoróssy Sándor indított Teles Ede ellen, azt állítva, hogy Teles Ede elplagizálta tőle hősi emlékszobrát és ezért 20.000 pengő kártérítéssel tartozik. A törvényszéken Nyiry Zoltán dr. törvényszéki bíró hosszas bizonyítást folytatott le az érdekes polgári perben. A tanúkihallgatásokból kiderült, hogy Teles Ede sokkal előbb készítette emlékszobrát, mint Mogyorósy az övét. A törvényszék ítéletében elutasította Mogyorósy Sándor keresetét. Másodfokon ma tárgyalta ezt az ügyet és a királyi ítélőtábla helybenhagyta Nyiry Zoltán dr. törvényszéki bíró ítéletét a megokolással együtt. * (A Nemzeti Szalon csoportkiállításának megnyitása.) A Nemzeti Szalon új csoportkiállítását, amelyben Boromisza Tibor, Rónay Ernő, Miskolczy Ferenc, Pólya Iván, Érierné Fodor Böske, Szivessy Tiborné, valamint a hódmezővásárhelyi kerámiával foglalkozó művészek vesznek részt, vasárnap nyitotta meg Kertész K. Róbert államtitkár, aki Tihamér Lajos dr. osztálytanácsos és vitéz Haász Aladár miniszteri tanácsos kíséretében jelent meg. Budapest székesfőváros képviseletében Liber Endre dr. tanácsnok jelent mega verniszázson. A kiállítás két hétig marad nyitva. IRODALOM Apponyi Albert gróf az aranymisés pápáról A Szent István Akadémia vasárnap délelőtt 11 órakor a Szent István Társulat palotájának dísztermében nyilvános ünnepi ülést tartott, amelyet XI. Pius pápa félszázados papi jubileumának és Zichy Nándor gróf, valamint mint Mindszenty Gedeon születése századik évfordulója emlékezetének szentelt. Az ünnepi ülésen igen előkelő közönség jelent meg. Ott voltak: Radnóti Farkas c. érsek, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kollányi Ferenc jaáki apát, Mihályfi Ákos villersi apát, Vinkovits Viktor ferences, Sebes Ferenc piarista tartományfőnök, Márffy Mantuano meghatalmazott miniszter, és még sokan mások. Az elnöki széket Apponyi Albert gróf foglalta el, akit lelkes ünneplésben részesítettek abból az alkalomból, hogy hosszabb gyengélkedéséből felgyógyult. Az elnöki emelvényen ült még Négyessy László másodelnök, Reiner János főtitkár és a díszgyűlés két előadója: Balanyi György egyetemi tanár és Sik Sándor piarista professzor. Apponyi Albert gróf rövid elnöki megnyitójában külön üdvözölte a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében megjelent Berkeviczy Albert elnököt és Bozóky Ferenc egyetemi tanárt, a debreceni Tisza István Tudományegyetem hivatalos képviselőjét. Majd bejelentette, hogy a XI. Pius pápa arany raises jubileuma alkalmáról szóló megemlékezését, amelyet programja szerint neki kellene elmondania, huzamosabb idő óta tartó gyengesége miatt Reiner János főtitkár fogja felolvasni, a Rómában tartózkodó Ernszt Sándor ■megemlékezését Zichy Nándorról pedig Balanyi György egyetemi tanár olvassa fel. Reiner János egyetemi tanár ezután felolvasta Apponyi Albert gróf megemlékezését a pápa félszázados papi jubileumáról. Mint katolikus tudományosságot képviselő egyesülés — mondja a megemlékezés — ünnepélyesen valljuk a katolikusok szolidaritását a Szentszék tanítói és egyházkormányzati tekintélyével úgy, hogy aki e tekintélyt támadja, ha katolikus, hitét tagadja meg, ha pedig az egyházon kívül áll, velünk szemben aláássa a vallásibéke feltételeit. Aki a pápai intézményt becsmérli, ellene harcot hirdet, nemtarthat békét a katolikusokkal. Ezt ,kimondani, talán időszerű. A megemlékezés ezután a hallgatóság elé állította mint a pápa minden ténykedésének alapgondolatát: a Krisztus Királyságának kidomborítását és a katolikus akciót, amely tagadhatatlanul mindenfelé új lendületet nyert. Hosszantartó taps után Balanyi György egyetemi tanár Ernszt Sándor megemlékezését olvasta fel Zichy Nándor grófról. Végül Sik Sándor olvasta fel Mindszenty Gedeonról nagyszabású tanulmányát. (Elhalasztják a sárospataki Móricz Zsigmond-estet.) A sárospataki református teológia tudvalévően irodalmi estet szándékozott rendezni Móricz Zsigmond, a volt pataki diák tiszteletére. Az író betegsége miatt azonban a rendezőség kénytelen volt elhalasztani az irodalmi estet. Aranyat régi ezüstöt, drágaköveket teljes értékben veszek. SCHMELCZER BENŐ, IV. Károly«körút 28.(a Központi városi tárkapuja mellett / A SZÍNHÁZAK heti műsora Városi Szinház. Szombat d. u- János vitéz. — Uj Színház Vasárnap d. e. Lakner bácsi gyermekszinháza. — Belvárosi színház Szombat d. u- gyerreekelőadás* JVL kit. Opera Uriel | Nemzeti Kamara2 Városi S*o V« Belvárosi Magyar KirályFőt. Művész Ubalahás Amdrássy-dt' Royal Orfeum Kedd Carmen B 12 Császár és komédii 51 Amihez minden a.Katica-Az eső feleség Utolsó kaland Özönvíz Régen és most Erzsébetváros Béla aki 26 éves Man katonája Corbin Szerda Hegyek alján F 12 Ocskay brig. D14 A dolovai n. 1 Hoffmann meséiCD Marsall, i. a. 3 Utolsó kaland-Régen és most Erzsébetváros Égő város Mari katyája Cortin* Csütörtök A végzet hat. DxjjLégy jó mindcali-Hajnalb., délb.Katica Az első feleség Utolsó kaland Talpig úriember Arm w.e Kirch Erzsébetváros Béla aki 26 éves Mari katonája Cortini Péntek Parsifal B.3 Házi tündér A *5 A fogadósnéKtS Bajazzok-Az első feleség Utolsó kaland Talpig úriember Der Liebhaber Erzsébetváros Béla aki 26 éves Man katonája Cortin' Szombat Diótörő Ai3 Házi tündér Hajnalb., délbe Katica Matyika sz. sz. 1. Utolsó kaland Talpig úriember Régen és most Te nem is Verát! Égő város Mari katonája Cortin Vra P Tosca-János vitéz :Nem élhetek m.a Katica-Marsall, 1, 2, 3 tizennyolcévesekj Talpig úriember Tommy és Tarsa Erzsébetváros Égő város Mari katonája Cortini : TraviataE Légy jó mindhal-Hajnalb., déli Katica-Matyika sz. sz. 1 Utolsó kaland Talpi üriembe Régen és most Te nem is Verái! Béla aki 26 éves Mari katonája Cortim Előadások Előadás a Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet Szászy Béla dr. igazságügyi államtitkár elnöklésével ülést tartott, amelyen Altorjay Sándor dr. ügyvéd ny. rk. jogtanár Anonymus és a magyar ősalkotmány címmel tartott előadást. Részletesen fejtegette régi jogi intézményeink jellegét, amint az Anonymusnál feltalálható és kimutatta, hogy a magyar jogfejlődésben mindig olyan államfenntartó erő nyilatkozott meg, mely a művelt nemzetek között is ritkaság és amely a kis magyar nemzetnek méltán megadhatja a jelen sivár körülményei között is az élethez annyira szükséges önbizalmat. A sikerült előadást a hallgatóság mindvégig élénk figyelemmel és tetszéssel kísérte. Az akadémia matematikai és természettudományi osztályának ülése Hétfőn délután Horváth Géza elnöklésével ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya s ezen az ülésen tizenhárom előadás, előterjesztés és bemutatás hangzott el. Az első előadó Rudas Gusztáv volt, aki bemutatta „Magasabbrendű quadratúrák“ című értekezését. Ilosvay Lajos tiszteleti tag két vendégnek: Zechmeister Lászlónak és Cholnoky Lászlónak néhány kémiai vizsgálatát terjesztette elő. Csíki Ernő, a Nemzeti Múzeum osztályigazgatója Wagner János tanulmányát mutatta be. Azután Zimmermantn Ágoston dr. levelezőtag bemutatta Abonyi Sándor dr. vendégnek „Kísérletek a selyemhernyónak műtápszerekkel való tenyésztésére“ című munkáját, amelyben a szerző nagyon érdekes új és jelentős gazdasági vonatkozású állattani problémával foglalkozik. Beszámol azokról a kérdésekről, melyeket évek óta folytat s melyek feljogosítanak annak feltételezésére, hogy a selyemtenyésztést kevesebb munkával és költséggel eredményesebben lehet folytatni, mint tisztán eperfalevéllel űzött tenyésztési eljárásnál, ami különösen nálunk igen lényeges. Manninger Rezső levelező tag két munkatársával végzett vizsgálatainak eredményét ismertette és pedig László Sámuellel folytatott vizsgálatait a száj- és körömfájás vírusának, ragályanyagának kérdéséről. Majd ismertette Bertai Mihállyal végzett tanulmányait, melyeket Vizsgálatok a havi vakság oktanáról cím alatt ismertetett. Ezeken kívül Fröhlich Izidor rendes tag Széll Kálmánnak, Zimányi Károly rendes tag pedig Franzenau Ágostonnak és Tokodi Lászlónak dolgozatait terjesztette elő. Gerey József dr. biológiai vizsgálatokról számolt be, Gróh Gyula levelező tag pedig Takács Erzsébettel és Papp Szilárddal együttesen végzett kémiai vizsgálatairól adott beszámolót. Az előadás után zárt ülés volt, melyen Balogh Jenő főtitkár a következő félév költségvetése tárgyában terjesztett elő javaslatokat. Kapi Béla püspök és a Protestáns Irodalmi Társaság tagjai Szegeden SZEGED, dec. 15. A város előkelő társadalmának részvételével folyt le vasárnap a Protestáns Irodalmi Társaság érdekes és magas színvonalú előadóestje. Ez alkalommal Szegedre érkezett Kapi Béla dr., a dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke, Áprily Lajos, a kiváló költő, Maróthy Jenő, a jeles novellista és S. Kring Olga énekesnő, akik Török Pál dr., a Protestáns Irodalmi Társaság főtitkárának kíséretében érkeztek meg. A Tisza-szálló termében tartott esten Búza László dr. egyetemi tanár mondott megnyitót és köszöntötte a vendégeket, majd S. Kring Olga Lovius Ferenc zongorakíséretével énekelt. Majd Kapi Béla dr. püspök „az emberi élet kategóriáiról“, a művészi, a szép, az istenes életről beszélt. Az életművészet, ahogyan ma fogják fel, tisztán hedonisztikus életre utal, — mondotta a püspök s az igazi vallásos ember magasan felette áll ennek az életstílusnak. Ma már nem fogadhatjuk el azt a Goethe-i állítást, hogy a tudományok és a művészetek ismerete helyettesíti az igazi vallásos érzést, mert a vallást nem pótolja semmi. A püspök végül azt fejtette ki, hogyan közelítheti meg a mai, enervált, gondokkal sújtott ember is az igazi vallásos eszményt. Ezután Maróthy Jenő egy felvidéki tárgyú, irredenta novelláját mutatta be, Áprily Lajos pedig „Szilencium“, „A házsongárdi temetőben“ s „Az kisórai szarvas“ című verseit olvasta fel. Mindegyik előadó rendkívüli tetszést aratott Mi volt az oka Petőfi és Jókai elhidegülésének •Hegedűs Lóránt előadása a Petőfi Társaságban A Petőfi Társaság vasárnap az Akadémia üléstermében felolvasó ülést tartott. Pekár Gyula elnöki megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy Gyóni Géza hamvait sürgősen haza kellene hozni, mert lassan kihalnak azok, akik a Gyóni sírjához vezető utat ismerik. Majd kiemelte Feleki Sándor most megjelent Lenaufordításait, s Herczeg Ferencnek a kötet elé írt tanulmányát, mely értékes új magyar szempontokat tartalmaz. Az elnöki megnyitó után Lampérth Géza főtitkár tette meg jelentését. Az ülés első felolvasója Hegedűs Lóránt volt, aki részleteket mutatott be Hegedűs Sándorné Jókai Jolán emlékirataiból. Érdekes adatokat idézett az emlékiratokhoz írt előszavából, többek közt, hogy mily nagy hatással volt Jókaira anyja, Jókai Józsefné. Ez a fejedelmi asszony hatással volt Petőfi Sándorra is. Jókai anyja azért fordult fia ellen, mert Laborfalvy Rózát vette feleségül és ebben a kérdésben Petőfi is teljesen Jókait anyjának hatása alá került, így élesedett ki Jókai és Petőfi között a viszony, nem volt tehát az ellentétnek sem írói, sem politikai oka. Hegedűs Lóránt elmondotta még, hogy a Jókai-síremlék felavatásán mondott beszéde után Jókai özvegye elküldte neki Jókai aranyóráját. Ezt az órát Jókai öt perccel halála előtt felhúzta s ez a tárgy volt az utolsó, amit keze megérintett. — Én nem tartom magam méltónak arra, hogy ezt azereklyét magamnál tartsam — mondotta Hegedűs Lóránt — és átnyújtotta az órát a Petőfi-Társaság elnökének, hogy helyezze el a Petőfi-Múzeumban. Ezek után Lőrinczy György olvasta fel két költeményét. Lampérth Géza részleteket olvasott fel „Kalandor“ című színjátékából, mely, a kuruc időkben játszik. Végül Szathmáry István olvasott fel költeményeket, melyek nagy tetszést arattak. * (Műfordítói-est.) Kedden délután 6 órakor a Tudományos Akadémia üléstermében műfordítói-estet rendez a La Fontaine Társaság. Körössy Albin dr. piarista tanár a nemzetközi műfordító akadémiáról tart előadást, V. Medveczky Mária szaval, Vikár Béla felolvassa Porbhan Lilli egy karácsonyi finn meséjét s Larin Kyösti finn költőnek Magyarországhoz írt Himnuszát saját fordításában. Belépődíj nincs, vendégeket szívesen látnak, * (Strausz Adolf: A római ghetto.) Mussolini kormánya Róma képét is megváltoztatja. Az örökváros szépségei még fényesebben csillognak a restauráció gigászi munkája után, a császári fórumok rejtett szépségei bontakoznak ki előbb-utóbb Róma rajongói előtt, de a nagy munkában áldozatul kell esnie régi emlékeknek is, aminthogy rövidesen eltűnik a római ghetto, amely szűk, összezsúfolt, sötét házaival már alig illett bele a megújhodó Róma képébe. Mussolini akarata tünteti el a régi római ghettót és a nyomorúság és szenvedés tanyái helyett modern kényelmes házak épülnek a régi börtönszerű zsidónegyed helyébe. Strausz Adolf, a Keleti Akadémia kiérdemesült tanára? szép könyvben búcsúzd el Rómának ettől az igen érdekes részétől és nagy történelmi apparátus segítségével vezeti végig az olvasót a római zsidók eg ghettó történetén a köztársaság, a császárság, majd a pápaság idejében, hogy végül ismertesse az új kort, amely szabadságot és egyenlőséget biztosított az egységes Itália minden lakójának. Strausz Adolf témája és előadása egyaránt érdekes, könyvét Margherita de Lotis festőművésznőnek a helyszínén készült érdekes rajzai és sok kitűnő kép díszíti. * (A Napkelet) december 15-iki számában Németh László befejezi Emberi színjáték című társadalmi regényét, Beczássy Judit, Büky György novellát és Hajnal István Zrínyi Miklós első csatázásairól történeti tanulmányt írt, Reményik Sándor és Gulyás Pál pedig költeményekkel szerepelnek. A rendkívül gazdag szemlerovatban és kritikai részben Eckhardt Sándor, Gaál István, Genthon István, Majthényi György, Prahács Margit, Rédey Tivadar nevével találkozunk. Mutatványszámot díjtalanul küld a kiadóhivatal: Budapest, I., Döbrentei utca 12. szaHorvot ran del 10-4. it 7-6-1 WeSS*. Jól sett-k&fut a férfi én !»