Budapesti Hírlap, 1929. december (49. évfolyam, 274–296. szám)

1929-12-17 / 287. szám

* (Karácsonyi előadások a Fővárosi Művész Színházban.) A Fővárosi Művész Színházban a karácsonyi ünnepek alatt délután és este is a színház új, vígjátéka, Te nem ismered Ve­rát kerül előadásra. Szilveszter éjszakai elő­adásul ugyancsak ez a darab kerül színre. KÉPZŐMŰVÉSZET Ybl Ervin előadása Münchenben a magyar művészet fejlődéséről 5 MÜNCHEN, dec. 15. A Művészház nagytermében. Ybl Ervin lo­vag, kultuszminisztériumi osztálytanácsos, elő­adást tartott „A képzőművészetek fejlődése Magyarországon“ címmel. Az előadáson meg­jelent Goldenberger dr. bajor kultuszminisz­ter, Scharnagl főpolgármester és számos meg­hívott vendég, köztük a müncheni Művészház- Egyesület és a Magyar-Német Társaság sok tagja. A Művészház-Egyesület elnöke bevezető be­szédében megemlékezett a német-magyar kul­túra évszázados kapcsolatairól. A Magyar- Német Társaság elnöke rámutatott, hogy idei téli programmját ezzel az előadással nyitja meg a társaság. Ybl Ervin tanulságos és érdekes fejtegeté­sekkel, amelyeket hatásosan egészített ki az építészeti műremekekről készített vetített ké­pek sorozata, jellemezte a képzőművészetek magyarországi fejlődésének különböző stá­diumait a bizánci korszaktól a XIX. száza­dig. Ismertette Magyarország harcát és nyu­gati műveltség f­enntartásáért a keletről elő­­nyomuló hatásokkal szemben, továbbá az újra­építés nagy munkáját a törökök százötven­éves pusztítása után. Elmondotta, hogyan jött létre a műalkotá­sok nagy tömege a portrait- és tájfestészet­ben, az építészetben, a szobrászatban, fa­­szobrászatban és fametszésben. Magyar mes­terek művei tették szebbé Magyarországot és különösen Budapestet, tették értékesebbé a Szépművészeti Múzeumot. Művészhajlamú vagyonos magyarok segítségével keletkeztek a monumentális épületek, nem utolsó sorban olyan művészek alkotásai, akik tanulmányai­kat Münchenben végezték. Mint egyebütt, Magyarországon is voltak visszaesések. A mai belföldi és külföldi kritika azonban igen magasra értékeli a magyar mű­vészeti alkotásokat. Nincs a képzőművészetek­nek olyan ága, amelyben ne működnék kivá­lóbb mester elismerésre méltó alkotásokat föl­mutatva., — A nagyvilág azonban, — így fejezte be előadását nagy tetszés mellett Ybl Ervin, — még mindig nem ismeri eléggé a most ismét súlyos sorsra jutott magyarság kiváló műre­mekeit. A magyar művészettö­rténelem sohasem fogja elfelejteni azt a támogatást és buzdítást, amelyet a magyar művészet Münchennek kö­szön. ' * (Teles Ede plágiumpöre.) Ez év tava­szán tárgyalta a törvényszék azt a plágium­­pört, amelyet egy vidéki szobrászművész, Mo­gyoróssy Sándor indított Teles Ede ellen, azt állítva, hogy Teles Ede elplagizálta tőle hősi emlékszobrát és ezért 20.000 pengő kártérítés­sel tartozik. A törvényszéken Nyiry Zoltán dr. törvényszéki bíró hosszas bizonyítást folytatott le az érdekes polgári perben. A tanúkihall­gatásokból kiderült, hogy Teles Ede sokkal előbb készítette emlékszobrát, mint Mogyorósy az övét. A törvényszék ítéletében elutasította Mogyorósy Sándor keresetét. Másodfokon ma tárgyalta ezt az ügyet és a királyi ítélőtábla helybenhagyta Nyiry Zoltán dr. törvényszéki bíró ítéletét a megok­olással­ együtt. * (A Nemzeti Szalon csoportkiállításá­nak megnyitása.) A Nemzeti Szalon új csoportkiállítását, amelyben Boromisza Tibor, Rónay Ernő, Miskolczy Ferenc, Pólya Iván, Érierné Fodor Böske, Szivessy Tiborné, va­lamint a hódmezővásárhelyi kerámiával fog­lalkozó művészek vesznek részt, vasárnap nyi­totta meg Kertész K. Róbert államtitkár, aki Tihamér Lajos dr. osztálytanácsos és vitéz Haász Aladár miniszteri tanácsos kíséretében jelent meg. Budapest székesfőváros képvisele­tében Liber Endre dr. tanácsnok jelent meg­­a verniszázson. A kiállítás két hétig marad nyitva. IRODALOM Apponyi Albert gróf az aranymisés pápáról A Szent István Akadémia vasárnap délelőtt 11 órakor a Szent István Társulat palotájá­nak dísztermében nyilvános ünnepi ülést tar­tott, amelyet XI. Pius pápa félszázados papi jubileumának és Zichy Nándor gróf, valamint mint Mindszenty Gedeon születése századik évfordulója emlékezetének szentelt. Az ünnepi ülésen igen előkelő közönség jelent meg. Ott voltak: Radnóti Farkas c. érsek, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke, Kollányi Ferenc jaáki apát, Mihályfi Ákos villersi apát, Vinkovits Viktor ferences, Sebes Ferenc piarista tartományfőnök, Márffy­ Mantuano meghatalmazott miniszter, és még sokan mások. Az elnöki széket Apponyi Albert gróf fog­lalta el, akit lelkes ünneplésben részesítettek­ abból az alkalomból, hogy hosszabb gyengélke­déséből felgyógyult. Az elnöki emelvényen ült még Négy­essy László másodelnök, Reiner Já­nos főtitkár és a díszgyűlés két előadója: Ba­­lanyi György egyetemi tanár és Sik Sándor piarista professzor. Apponyi Albert gróf rövid elnöki megnyi­tójában külön üdvözölte a Magyar Tudomá­nyos Akadémia képviseletében megjelent Ber­­keviczy Albert elnököt és Bozóky Ferenc egyetemi tanárt, a debreceni Tisza István Tu­dományegyetem hivatalos képviselőjét. Majd bejelentette, hogy a XI. Pius pápa arany rai­ses jubileuma alkalmáról szóló megemlékezését, amelyet programja szerint neki kellene el­mondania, huzamosabb idő óta tartó gyenge­sége miatt Reiner János főtitkár fogja felol­vasni, a Rómában tartózkodó Ernszt Sándor ■megemlékezését Zichy Nándorról pedig Ba­­lanyi György egyetemi tanár olvassa fel. Reiner János egyetemi tanár ezután felol­vasta Apponyi Albert gróf megemlékezését a pápa félszázados papi jubileumáról. Mint ka­tolikus tudományosságot képviselő egyesülés — mondja a megemlékezés — ünnepélyesen valljuk a katolikusok szolidaritását a Szent­szék tanítói és egyházkormányzati tekintélyé­vel úgy, hogy aki­ e tekintélyt támadja, ha ka­tolikus, hitét tagadja meg, ha pedig az­ egyhá­­zon kívül áll, velünk szemben aláássa a vallási­­béke feltételeit. Aki a pápai intézményt becs­­mérli, ellene harcot hirdet, nem­­tarthat békét a katolikusokkal. Ezt ,kimondani, talán idő­szerű. A megemlékezés ezután a hallgatóság elé állította mint a pápa minden ténykedésé­­­nek alapgondolatát: a Krisztus Királyságá­nak kidomborítását és a katolikus akciót, amely tagadhatatlanul mindenfelé új lendüle­tet nyert. Hosszantartó taps után Balanyi György egyetemi tanár Ernszt Sándor megemlékezé­sét olvasta fel Zichy Nándor grófról. Végül Sik Sándor olvasta fel Mindszenty Gedeonról­ nagyszabású tanulmányát. (Elhalasztják a sárospataki Móricz Zsigmond-estet.) A sárospataki református teológia tudvalévően irodalmi estet szán­dékozott rendezni Móricz Zsigmond, a volt pataki diák tiszteletére. Az író betegsége miatt azonban a rendezőség kénytelen volt elhalasztani az irodalmi estet. Aranyat régi ezüstöt, drágaköveket teljes értékben veszek­. SCHMELCZER BENŐ, IV. Károly«körút 28.(a Központi városi tárkapuja mellett / A SZÍNHÁZAK heti műsora Városi Szinház. Szombat d. u- János vitéz. — Uj Színház Vasárnap d. e. Lakner bácsi gyermekszinháza. — Belvárosi színház Szombat d. u- gyerreekelőadás* JVL kit. Opera Uriel | Nemzeti Kamara2 Városi S*o V« Belvárosi Magyar KirályFőt. Művész U­­balahás Amdrássy-dt' Royal Orfeum Kedd Carmen B 12 Császár és komédii 51 Amihez minden a.­Katica-Az e­ső feleség Utolsó kaland Özönvíz Régen és most Er­zsébetváros Béla aki 26 éves Man katonája Corbin Szerda Hegyek alján F 12 Ocskay brig. D14 A dolovai n. 1 Hoffmann meséiC­D Marsall, i. a. 3 Utolsó kaland-Régen és most Erzsébetváros Égő város Mari kat­yája Cortin* Csütörtök A végzet hat. DxjjLégy jó mindcali-Hajnalb., délb.­Katica Az első feleség Utolsó kaland Talpig úriember Arm w.­e Kirch Erzsébe­tváros Béla aki 26 éves­­ Mari katonája Cortini Péntek Parsifal B.3 Házi tündér A *5 A fogadósnéKtS Bajazzok-Az első feleség Utolsó kaland Talpig úriember Der Liebhaber Erzsébetváros Béla aki 26 éves Man katonája Cortin' Szombat Diótörő Ai3 Házi tündér­ Hajnalb., délbe Katica Matyi­ka sz. sz. 1. Utolsó kaland Talpig úriember Régen és most Te nem is Verát! Égő város Mari katonája Cortin V­­ra P Tosca-János vitéz :­Nem élhetek m.a Katica-Marsall, 1, 2, 3 tizennyolcévesekj Talpig úriember Tommy és Tarsa Erzsébetváros Égő város Mari katonája Cortini : TraviataE Légy jó mindh­al-Hajnalb., déli Katica-Matyika sz. sz. 1 Utolsó kaland Talp­i üriembe Régen és most Te nem is Verái! Béla aki 26 éves Mari katonája Cortim Előadások Előadás a Jogászegyletben. A Magyar Jo­gászegylet Szászy Béla dr. igazságügyi állam­titkár elnöklésével ülést tartott, amelyen Altorjay Sándor dr. ügyvéd ny. rk. jogtanár Anonymus és a magyar ősalkotmány címmel tartott előadást. Részletesen fejtegette régi jogi intézményeink jellegét, amint az Anony­­musnál feltalálható és kimutatta, hogy a ma­gyar jogfejlődésben mindig olyan államfenn­tartó erő nyilatkozott meg, mely a művelt nemzetek között is ritkaság és amely a kis magyar nemzetnek méltán megadhatja a je­len sivár körülményei között is az élethez annyira szükséges önbizalmat. A sikerült elő­adást a hallgatóság mindvégig élénk figyelem­mel és tetszéssel kísérte. Az akadémia matemati­kai és természettudo­mányi osztályának ülése Hétfőn délután Horváth Géza elnöklésével ülést tartott a Magyar Tudományos Akadé­mia III. osztálya s ezen az ülésen tizenhárom előadás, előterjesztés és bemutatás hangzott el. Az első előadó Rudas Gusztáv volt, aki bemutatta „Magasabbrendű quadratúrák“ című értekezését. Ilosvay Lajos tiszteleti tag két vendégnek: Zechmeister Lászlónak és Chol­­noky Lászlónak néhány kémiai vizsgálatát terjesztette elő. Csíki Ernő, a Nemzeti Múzeum osztályigazgatója Wagner János ta­nulmányát mutatta be. Azután Zimmermantn Ágoston dr. levelezőtag bemutatta Abonyi Sán­dor dr. vendégnek „Kísérletek a selyemher­nyónak műtápszerekkel való tenyésztésére“ című munkáját, amelyben a szerző nagyon érdekes új és jelentős gazdasági vonatkozású állattani problémával foglalkozik. Beszámol azokról a kérdésekről, melyeket évek óta foly­tat s melyek feljogosítanak annak feltétele­zésére, hogy a selyemtenyésztést kevesebb munkával és költséggel eredményesebben lehet folytatni, mint tisztán eper­falevéllel űzött te­nyésztési eljárásnál, ami különösen nálunk igen lényeges. Manninger Rezső levelező tag két munka­társával végzett vizsgálatainak eredményét ismertette és pedig László Sámuellel folyta­tott vizsgálatait a száj- és körömfájás vírusá­nak, ragályanyagának kérdéséről. Majd is­mertette Bertai Mihállyal végzett tanulmá­nyait, melyeket Vizsgálatok a havi vakság oktanáról cím alatt ismertetett. Ezeken kívül Fröhlich Izidor rendes tag Széll Kálmánnak, Zimányi Károly rendes tag pedig Franzenau Ágostonnak és Tokodi Lászlónak dolgozatait terjesztette elő. Gerey József dr. biológiai vizsgálatokról számolt be, Gróh Gyula leve­lező tag pedig Takács Erzsébettel és Papp Szilárddal együttesen végzett kémiai vizsgá­latairól adott beszámolót. Az előadás után zárt ülés volt, melyen Balogh Jenő főtitkár a következő félév költ­ségvetése tárgyában terjesztett elő javasla­tokat. Kapi Béla püspök és a Protestáns Irodalmi T­ár­saság tagjai Szegeden SZEGED, dec. 15. A város előkelő társadalmának részvételé­vel folyt le vasárnap a Protestáns Irodalmi Társaság érdekes és magas színvonalú előadó­estje. Ez alkalommal Szegedre érkezett Kapi Béla dr., a dunántúli evangélikus egyházkerü­let püspöke, Áprily Lajos, a kiváló költő, Ma­­róthy Jenő, a jeles novellista és S. Kring Olga énekesnő, akik Török Pál dr., a Protes­táns Irodalmi Társaság főtitkárának kísére­tében érkeztek meg. A Tisza-szálló termében tartott esten Búza László dr. egyetemi tanár mondott megnyitót és köszöntötte a vendégeket, majd S. Kring Olga Lovius Ferenc zongorakíséretével éne­kelt. Majd Kapi Béla dr. püspök „az emberi élet kategóriáiról“, a művészi, a szép, az iste­nes életről beszélt. Az életművészet, ahogyan ma fogják fel, tisztán hedonisztikus életre utal, — mon­dotta a püspök s az igazi vallásos ember magasan felette áll ennek az életstílusnak. Ma már nem fogadhatjuk el azt a Goethe-i állítást, hogy a tudományok és a művészetek ismerete helyettesíti az igazi vallásos érzést, mert a vallást nem pótolja semmi. A püspök végül azt fejtette ki, hogyan közelítheti meg a mai, enervált, gondokkal sújtott ember is az igazi vallásos eszményt. Ezután Maróthy Jenő egy felvidéki tárgyú, irredenta novelláját mutatta be, Áprily Lajos pedig „Szilencium“, „A házsongárdi temető­ben“ s „Az k­isórai szarvas“ című verseit ol­vasta fel. Mindegyik előadó rendkívüli tet­szést aratott Mi volt az oka Petőfi és Jókai elhidegülésének •Hegedűs Lóránt előadása a Petőf­i Társaságban A Petőfi­ Társaság vasárnap az Akadémia üléstermében felolvasó ülést tartott. Pekár Gyula elnöki megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy Gyóni Géza hamvait sürgősen haza kellene hozni, mert lassan kihalnak azok, akik a Gyóni sírjához vezető utat ismerik. Majd ki­emelte Feleki Sándor most megjelent Lenau­­fordításait, s Herczeg Ferencnek a kötet elé írt tanulmányát, mely értékes új magyar szempontokat tartalmaz. Az elnöki megnyitó­­ után Lampérth­ Géza főtitkár tette meg jelen­tését. Az ülés első felolvasója Hegedűs Lóránt volt, aki részleteket mutatott be Hegedűs Sándorné Jókai Jolán emlékirataiból. Érdekes adatokat idézett az emlékiratokhoz írt előszavából, töb­bek közt, hogy mily nagy hatással volt Jókaira anyja, Jókai Józsefné. Ez a fejedelmi asszony hatással volt Petőfi Sándorra is. Jókai anyja azért fordult fia ellen, mert Laborfalvy Rózát vette feleségül és ebben a kérdésben Petőfi is teljesen Jókait anyjának hatása alá került, így élesedett ki Jókai és Petőfi között a vi­szony, nem volt tehát az ellentétnek sem írói, sem politikai oka. Hegedűs Lóránt elmondotta még, hogy a Jókai-síremlék felavatásán mondott beszéde után Jókai özvegye elküldte neki Jókai arany­óráját. Ezt az órát Jókai öt perccel halála előtt felhúzta s ez a tárgy volt az utolsó, amit keze megérintett. — Én nem tartom magam méltónak arra, hogy ezt az­­ereklyét magamnál tartsam — mondotta Hegedűs Lóránt — és átnyújtotta az órát a Petőfi-Társaság elnökének, hogy he­lyezze el a Petőfi-Múzeumban. Ezek után Lőrinczy György olvasta fel két költeményét. Lampérth Géza részleteket olva­­­sott fel „Kalandor“ című színjátékából, mely, a kuruc időkben játszik. Végül Szathmáry István olvasott fel költeményeket, melyek nagy tetszést arattak. * (Műfordítói-est.) Kedden délután 6 óra­kor a Tudományos Akadémia üléstermében műfordítói-estet rendez a La Fontaine Tár­saság. Körössy Albin dr. piarista tanár a nemzetközi műfordító akadémiáról tart elő­adást, V. Medveczky Mária szaval, Vikár Béla felolvassa Porbhan Lilli egy karácsonyi finn meséjét s Larin Kyösti finn költőnek Ma­gyarországhoz írt Himnuszát saját fordításá­ban. Belépődíj nincs, vendégeket szívesen lát­nak, * (Strausz Adolf: A római ghetto.) Mussolini kormánya Róma képét is megváltoz­tatja. Az örökváros szépségei még fényeseb­ben csillognak a restauráció gigászi munkája után, a császári fórumok rejtett szépségei bontakoznak ki előbb-utóbb Róma rajongói előtt, de a nagy munkában áldozatul kell es­nie régi emlékeknek is, aminthogy rövidesen eltűnik a római ghetto, amely szűk, összezsú­folt, sötét házaival már alig illett bele a meg­­újhodó Róma képébe. Mussolini akarata tün­teti el a régi római ghettót és a nyomorúság és szenvedés tanyái helyett modern kényelmes házak épülnek a régi börtönszerű zsidónegyed helyébe. Strausz Adolf, a Keleti Akadémia kiérdemesült tanára? szép könyvben búcsúzd­ el Rómának ettől az igen érdekes részétől és nagy történelmi apparátus segítségével vezeti végig az olvasót a római zsidók e­g ghettó történetén a köztársaság, a császárság, majd a pápaság idejében, hogy végül ismertesse az új kort, amely szabadságot és egyenlőséget biztosított az egységes Itália minden lakójá­nak. Strausz Adolf témája és előadása egy­aránt érdekes, könyvét Margh­erita de Lotis festőművésznőnek a helyszínén készült érdekes rajzai és sok kitűnő kép díszíti. * (A Napkelet) december 15-iki számában Németh László befejezi Emberi színjáték című társadalmi regényét, Beczássy Judit, Büky György novellát és Hajnal István Zrínyi Miklós első csatázásairól történeti tanulmányt írt, Re­­ményik Sándor és Gulyás Pál pedig költemények­kel szerepelnek. A rendkívül gazdag szemlerovat­­ban és kritikai részben Eckhardt Sándor, Gaál István, Genthon István, Majthényi György, Pra­­hács Margit, Rédey Tivadar nevével találkozunk. Mutatványszámot díjtalanul küld a kiadóhivatal: Budapest, I., Döbrentei­ utca 12. szaHorvot ran del 10-4. it 7-6-1 WeSS*. Jól sett-k&fut a férfi én !»

Next