Budapesti Hírlap, 1930. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-23 / 18. szám

MEZŐGAZDASÁG — IPAR -KERESK­DELEM — PÉNZVILÁG — TŐZSDE — KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI B.H­U. MELLÉKLET MEGJELENIK MINDEN NAP 1930. ÉVI JANUÁR HÓ 23 G­azdatitkárok Grabovszky Miklós földmívelésügyi minisz­teri tanácsos tollából e címmel tartalmas füzet jelent meg, amelyet a szerző Mayer János mi­niszternek, a Magyar Gazdaszövetség és a Falu­ Szövetség elnökének ajánl Grabovszky lelkiismeretes és nálunk úttörő okfejtéssel tárja a magukra hagyatott kisebb gazdasági­­üzemeink dolgát az ország közvéleménye elé. Ma a falut csak adminisztráljuk, de hiányzik belőle az a szakképzett, tapasztalt, gyakorlati egyén, aki a racionális termelés, a termelési költségek csökkentése érdekében a közös munka megszervezése, az üzemek átalakítása, a ter­­melvények helyes megválasztása, az anyag­­beszerzés, szóval eredményesebb gazdálkodás érdekében a kisgazdáknak állandóan rend­ellá­tásukra áldana. Grabovszky nemes elgondolása szerint az elemi iskolából kikerült és az atyja gazdaságá­ban ,,felszabadult“ gazdaifjú 15—16 éves ko­rában a gazdatitkár által vezetett „házi“ is­kolába kerülne. 3—4 éven át ebben a félig még otthoni körben elméleti és gyakorlati is­mereteket szerezne, mirel nyilvánosan vizs­gázna, hogy ezt követőleg (a szerző itt nyilván az amerikai gazdaifjúság kitűnően bevált ter­melési klubjaira gondol) 24. életévéig a gazda­titkár vezetése alatt működő gazdaifjakc köré­nek legyen működő tagja. Klebelsberg gróf ezrével felépített tanyai iskolái nyilván örö­­­­mest nyitnák meg ajtaikat esténként a gazda­titkár vezetésével művelődő földmíves-ifjúság előtt. Ez az esti iskoláztatás nem volna köte­lező. A rátermett gazdatitkár feladata ma­radna, hogy kitartó közönséget szoktasson magához A gazdatitkári állás az okleveles gazdák ma állástalan százainak adhatna kegyelemkenyér helyett oly feladatkört, amelynek magya­s ér­telme van s gazdag gyümölcse várható fegyel­mezettebb népben is kamatozóbb gazdálkodás­ban. A gazdatitkári állást természetesen steri­lizálni kellene a demagógia erkölcsi és a fél­­m­íveltség gazdasági veszélyeitől, ezért a Gaz­daszövetség és Falu­ Szövetség gondos mérle­gelésén kéne átválogatni a gazdatitkári állásra jelentkező okleveleket. (Minden protekció vas­­kézsi kizárásával!) A gazdatitkárokat egyelőre csak próbaévre alkalmazná a központ. Gra­­bovszky terve szerint a gazdatitkár fizetését a gazdakörök 50 filléres havi tagdíjai fedeznék olyképp, hogy legalább 1000—1000 gazdaköri tagra esnék egy gazdatitkár. Ahol nincs ennyi tag, ott több gazdakör együtt alkalmazna egy titkárt, , , .. . , .■ e * Grábovaz­cy Miklós tervének­ részletei felől különbözhetnek a vélemények. A bátorság, amellyel a­ nehéz kérdéshez hozzányúlt s az el­mélyedés, amely okfejtését közbecsűvé teszi, megérdemli, hogy a magyar agrárpolitika ko­molyan figyeljen arra, amit a füzet mond. Ér­­dem­es volna Grabovszky kezdeményezését kü­lönösen a hasonló dán és holland agrár­konzu­­lert­si intézménnyel, valamint Laur professzor svájci Bayern Sekretariat jóvai egybevetni.­­­ A hágai döntés után tőzsdehossz New­­yorkban. A newyorki tőzsdén tegnap óriási üzlet fejlődött ki, amit a hágai konferencia sikeres befejezésével és a londoni flotta­­konferencia kedvező kilátásaival okoltak meg. Az ármozgalom egyenetlen volt. A német és angol értékek lényegesen meg­szilárdultak, míg az olasz és abolgár papí­rok tartottak maradtak. A­z új földesúr Göcsejben, azon a földön, ahol a nép a maga ezer éves ősi jellemének legtisztább vonásait őrzi, most temették Barthelmes Waltert. Harminc éve gazdálkodott már ott, mindenki a magáénak érezte és ő is a maga hazájának vallotta ezt a szűzi magyar földet. Pedig élete olyan, mint­ távoli fényeket mutató fáklya a magyar halmok között. Az új földesúr volt ő, ahogy Jókai megismerte és megírta. Az új földesúr, aki csodálatos hajtásává lesz egy reá nézve idegen fának és annak a legszebb gyümölcsöket termi. Tündöklő élet volt az övé. Eleinte a világjárás során gyűjti magá­nak a tudást, a kincseket. Élete második felében külsőleg megcsendesedik ez az élet, de belülről annál mélyebb izzással alakítja a jellem legfontosabb érceit és állítja őket új hazájának szolgálatába. Számunkra ettől a pillanattól kezdve lesz igazi problémává, a nemzet átalakító, de forrasztó erejének élő csodáiévá.* 1858-ban született Bradfordban, Anglia sjívében, a York grófságban. Apja angol ipa­ros fia, akinek ott nagy vállalatai voltak, anyja ősrégi német család gyermeke, von Hagen­­leány. Szülei néhány év múlva Thüringia vi­rágos fővárosába, Erfurtba költöznek és a gyermekek az angol szellemű otthonban s a kitűnő német iskolákban elsőrendű nevelésben részesülnek.. Barthelmess Walter ritka mű­veltségének alapjait ezek az évek rakták le. A Thüringia szép fenyves vidékein élt az 1870-es német—francia háború, amely a 12 éves gyer­mek telkét új színekkel gazdagították: az elvo­­nuló csapatok, a győzelmek és végül a diadal­mas béke. Gyermekkorának emlékei között ott szerepelnek a comoi nyaralások, a feje­delmi vendégekkel teli fürdő­k, Liszt Ferenc, ahol a g weimari udvarból gyakran járt Er­furtba s akit a gyermek közvetlen közelből figyelhetett és bámulhatott. Az olasz utazások, a lassan kint magára ébredő olasz nemzet nagy erőfeszítéseinek és ősi emlékeinek ismerete, ezek gazdagították a fiatal lélek tartalmát. Az egyetemet hajómérnökként hagyta el, kitűnő diplomával. Első útja kivándorlóha­jón Amerikába vitte, amivel régi vágya teljese­dett. Odafelé simán haladt a hajó, visszajövet azonban havaria, hajótűz, majd zátonyra­­futás lett a hajó sorsa. S a fiatal Barthelmes mérnök bátorságáról, önfeláldozó készségéről ezekben a végzetes pillanatokban a megmen­tett emberek és a hajó kapitánya tett bizony­ságot. Ezután néhány, éven át különböző nagy­­vállalatoknál dolgozott. Egy időn át Angliá­ban is, de az örök ködöt nem bírta soká. Innen Silvertióba­ ment, az Orlando-céghez, ahonnan ismét a kolerajárvány elől utazott Erfurtba, miután livomnói tartózkodása alatt az olasz nyelvet is megtanulta. Innen Ber­linbe ment és ott a Löwe-féle gép- és fegyver­­gyárban a torpedóosztályt vezette. Ez az ál­lása volt­ az oka annak, hogy nemsokára Ma­gyarországgal került kapcsolatba, ahova sorsa véglegesen rendelte.­­ 1891-ben a Löwe-cég kiküldte Budapestre, hogy a magyar fegyvergyárt felállítsa és ná­lunk a fegye­gyártást bevezesse. Ennek ő tel­jes sikerrel meg is felel, bármilyen nagy ne­hézségeket okozott is a soroksári egészségtelen környezet és a munkások gyakorlatlansága, ő lett a gyár igazgatója és az ő nevéhez fű­ződik az első magyar fegyvergyár felállítása, amit ma már bizonyosan kevesen tudnak. A soroksári viszonyok azonban egészségére ká­rosan hatottak. Hónapokra munkaképtelenné vált, úgy hogy állását elhagyta és hosszabb szabadságra ment. Akkor már jegyben járt egy magyar leánnyal, besenyői és vétókői Skublics Centesztinnel, kiit egy év múlva ol­tárhoz vezetett. Az 1901. év vége felé iia, Stabiles Jenő hazahívta, hogy betegsége alatt gazdaságában segítsen. A döbrétei birtokot bérlője akkori­ban hagyta ott. Skublics Jenő halála után Barthelmes vette azt bérbe, csakhamar bele­tanult a gazdálkodás titkaiba és ennek szen­telte most már életét. Ez a szó legnemesebb értelmében vett „kultúrembert”, lemondva a nagyvárosok megszokott légköréről, eltemet­­kezett a kis göcseji faluban és a legnagyobb körültekintéssel, szorgalommal és pontosság­gal vezette gazdaságát, folyton javítva, dol­gozva, azt lassan kint ezen a vidéken szokat­lanul magas szintre fejlesztve. A magyar nyelvet elsajátította és érzései­ben annyi­ magyarrá vált, hogy a világhá­ború kitörésekor, melyet,. annyira fájlalt, le­mondott szeretett angol állampolgárságáról és a­ magyar honpolgárok sorába lépett. Évekkel a háború kitörése előtt többször mondta, hogy Európára nézve rettentő katasz­trófát jelentene egy olyan háború, melyben Német- és Angolország szemben állanának egymással. Hogy mennyire igaza volt, azt a következmények bizonyították be. A béke­kötések idején gyakran ment ki az alispán hívására a határkiigazító bizottságokkal, örülve, hogy nyelvismeretével szolgálatot te­het második hazájának. ...... . . . A politikával nem foglalkozott, mert a porondon való tülekedést az ő érzékeny lel­­kötete nem bírta. Azonban élénk érdeklődés­sel szemlélte a magyar politikai életet Szív­­verétekkel hivő volt Tisza Istvánnak, kinek hitvallása: a haladás, mely a nemes h­agyo­­mányok tiszteletével együtt jár, egyezik az övével. Bethlen Istvánt pedig Tisza méltó utódjának tartotta. Uj hazájának, könyveinek, otthonának, ne­jének élt és nyáron rokonainak és vendégei­nek, kiknek vendégszerető háza mindig zárva volt és kik külföldről is utolsó órájáig láto­gatni jöttek. Mert már vége, elhagyatott a döbrétei kúria.★ Barthelmes Walter ma már halott. Ott nyugszik a göcseji dombok alján, sírját ko­szorúk rengetege díszíti. A nép egyszerű fiai, a falusi emberek hordták ezeket oda, bizony­ságául annak, hogy a magyar nemzet híven állja azt a kötést, amelynek erejénél fogva a távoli angol nép méltó fia önmagát mind­örökre bekapcsolta a mi kis nemzetünk tagjai közé. - i A magyar mezőgazdaság jövője Schandl Károly képviselő, az OKH alelnökének előadása A magyar mezőgazdaság és a magyar falu jövőjéről tartott előadást a Pátria Klubban Schandl Károly, az OKH alelnök-vezérigaz­­gatója. Az érdekes előadás gondolatmenete a következő volt: A mezőgazdaság dekonjunktúrája a falu elnéptelenedéséhez vezet. A falvak válsága természetes következése a mezőgazdaság jöve­delmezősége leromlásának. A válság rugója két fontos körülmény, amelyekkel Európa alig­ számolt: a tengerentúli termés minőségi fejlesztése és az értékesítés kooperatív meg­szervezése. A mostani krízist a múlt század amerikai versenye által szült válságnál is ko­molyabbá az a tény teszi, hogy a békeszer­ződések nem teremtették meg a békét, hanem maguk után vonták a háború folytatását gaz­­dasági téren. A diplomaták folyton azt hir­detik, hogy a külforgalom akadályait le kell bontani és az egyes országoknak közeledniük kell gazdaságilag egymáshoz, ugyanakkor mind erősebb lesz az elzárkózás a felparcel­lázott Európában, ahol a békebeli 19 vám­területtel szemben 29 különálló vámterület kínlódik. Az európai gabonaexportáló orszá­gok: Magyarország, Románia, Bulgária és Jugoszlávia, melyek között egy nagyhatalom sincs, tehát nemcsak a félelmes amerikai ver­sennyel állanak szemben, hanem az európai ipari országok elzárkózásával is. A nemzetközi mezőgazdasági kongresszuso­kon egyöntetű volt a vélemény, hogy ha az európai mezőgazdaság a tengerentúli ver­semmel szemben a hiteldrágaság megszünte­tése és a mezőgazdasági értékesítés megszer­vezése tekintetében szolidáris védelmet nem kap, akkor számolni kell a mezőgazdaság pusztulásával és ennek következtében az euró­pai közgazdaság fokozatos leromlásával. Bármennyire mások a viszonyok a Duna völgyében, mint Amerikában, számolni kell az amerikai szervezkedéssel, végeredményben azon az úton, kell haladni,, amely az ame­rikaiaknak sikert hoz. Nem kell gondolni sem­ oktrosra, sem­ kényszerre,, sem állami monopóliumra, de arra feltétlenül szükség lesz, hogy a gazdák értékesítő szövetkezetei a tisztességes magánkereskedelemmel együtt mind a négy európai exportországban össze­fogjanak s megteremtsék azokat a szerveket, amelyek" kifelé egységesítik a kínálatot és jóülűség "esetén harmonikusan lépnek fel a világpiacon. Magyarországnak ebben az evo­lúcióban korántsem olyan hátrányosak a ki­látásai, mint sokan gondolják. A magyar földbirtokok általános eladósodottságáról be­szélni még egyáltalában nem lehet, hiszen a legutóbbi statisztika szerint a földbirtokok­nak 75 százaléka tehermentes. De még egy előnyös körülményt kell figye­lembe vennünk. A magyar mezőgazdaság a kommunizmust követő 5—6 esztendő alatt a termelés színvonala szempontjából nagyobb haladást tett, mint a háborút megelőző két évtized alatt. Az 1920. évtől kezdve a búza­termés 10 millió métermázsáról 27 millió m­étermázsára nőtt, a hektáronkénti átlagter­més pedig 9.6 métermázsáról 16.1 méter­­mázsára szökött fel. .A magyar lisztéit és a magyar búzát olyan piacokon keresik és vá­sárolják, amelyekre a háború előtt nem is gondoltunk. Ebben nagy érdemei vannak annak a szövetkezeti gabonaértékesítésnek, amely sokszor áldozatokkal új területeket hó­dított a maga megbízhatóságával a külföldi piacokon. Magyarország tehát nemcsak az előfeltételekkel rendelkezik, hogy bizako­dással vehesse fel a küzdelmet a ránehezedő agrárversenyben, hanem a küzdelemben ha­tározottan vezető szerepre is van hivatva Európában. Ha a magyar mezőgazdaság s annak hivatott összes tényezői ugyanazzal az energiával fognak hozzá a versenytermelés­­hez, mint Olaszország miniszterelnöke és gazdái a battaglia del grano-hoz, akkor nem kell mezőgazdaságunk kapujára kifüggesz­teni Dante feliratát Defetizmus helyett, melyet sajnosan ta­pasztalunk jóhiszemű körökben is, gondos előrelátással kell folytatni a magyar verseny­­termelést. Ennek vannak eszközei­ a hitel, a termelés és az értékesítés terén. Amerika és az európai többi országok kétségtelenül mutatják, hogy a szövetkező nem öncél, ha­nem egyetlen módja annak, hogy a szétszórt termelőerők és elhagyott kisemberek a hitel és értékesítés terén minden visszaéléstől megszabaduljanak. Az európai pénzpiacnak a hágai konferencia után várható erős javu­lása ezt a feladatot is könnyebbé teszi. Nem megokolt a magánérdekek kedvéért a világ­szerte előretörő szövetkezeti mozgalmat gán­csolni, hiszen Magyarország nem lehet sziget az egész világon, mikor Amerikában, Auszt­ráliában és Nyugat-Európában is mindenütt a szövetkezeti mozgalmon keresztül iparko­dik az állam erős áldozatokkal és támogatás­sal harcba vinni a belső termelést a világver­sennyel szemben. Igenis, a magyar mezőgaz­daságnak és az ezt művelő falunak van jö­vője, de a magyar jövőt nem azok fogják kiharcolni, akik lemondással kerékkötői a nehéz harcnak, hanem azok, akik Széchenyi István hitével és Károlyi Sándor szolidari­tásával és kitartásával keresztülverekszik ma­gukat a magyar föltámadásig. Az előadást a nagyszámú hallgatóság tet­széssel fogadta. — A t n nn Jui nőik il­­tok megsegítése. Két vidéki városból érkezett ma hír, amelyek a munkanélküliek megsegítése érdekében indí­tott akcióról adnak számot. Az egyik arról az áldozatkészségről nyújt beszámolót, amely­­lyel a szombathelyi MÁV műhely,­ tisztvi­selők és munkások fizetésük fél százalékát­ ajánlották­­fel három hónapon keresztül a munkanélküliek támogatására. Ez a nemes elhatározás és terhes kötelességvállalás az egész országban bizonnyal nagy elismerést kelt . A másik hír Debrecenből érkezik és a munkanélküliség enyhítése érdekében meg­indított közmunkát ismerteti. E szerint Deb­recen város a munkanélküliség kérdését úgy oldotta meg, hogy többszáz munkásnak jut­tatott szükséges­unkát. A város­ most elhatá­rozta, hogy a munkanélkülieken még fokozot­tabb mértékbe­n segít és a szükségmunkák­­nál foglalkoztatott emberek bérét­ lényegese­n felemeli. A földmunkások köbméterenként 60 fillért, a kőtörők köbméterenként 2,70 pengőt, az erdei fakitermelő munkások pe­dig a tuskó köbméteréért 3,60 pengőt fog­nak kapni. Ezenkívül a város naponta 1 kiló kenyeret és 20 deka szalonnát ad minden szü­kségmunkánál foglalkoztatott munkanél­külinek. A takarmányliszt- kötések , A ros­sz­akam­ányliszt és a korpa piaci for­­­galmaa alig ad védelmet a gazdának a vásá­rolt áru minőségi hiányaival szemben. A gazda legföljebb annyit tehet, hogy feltűnő rossz áru, vagy ismételten kifogástalan áru száll­ítása esetén elkerüli azt a céget, amelyik ilyen árut szállít. A helyzet ugyanis az, hogy a takarmánylisztek vásárlásánál kifogás esetén, az ügy elbírálására vagy a tőzsde­bíróság megfellebbezhetetlen ítélete, vagy a rendes bíróság illetékessége köthető 3d.. A® első esetben azonban számolni kell azzal, hogy a tőzsdebíróság nem analizál, sőt elem­­zést sem vesz figyelembe, minthogy kémiai szokványai nincsenek, ítéletét a szóbanforgó takar­mányliszt típusmintái alapján hozza. Ezt a típusmintát pedig a ma forgalomban levő takarmánylisztek átlagából meríti, amely­ azonban csak arra az esetre nyújt védelmet, ha a kifogásolt minőség az átlagnél is gyen­­­gébb. A rendes bíróság kétségtelenül figyelembe venné az analízist és azt kutatná, hogy a ki­fogásolt minőség mennyiben nem felel meg a békebeli takarmánylisztnek. Feltéve pél­dául — mint egy előttünk levő konkrét eset­ben történt —, hogy a békebeli 70 kg. kemé­nyítőértékkel szemben 68 kgrammos értékűt szállítottak, a kifogásolható mínusz 2 kg., ami a keményítőérték szerint számítva 3,5% értékcsökkenésnek, azaz mintegy 42 filléres bonifikációnak felelne meg métermázsánként. Ha azonban a gazda a bíróság illetékességét köti ki, akkor az eladó kereskedő, aki maga is analízis nélkül hozza forgalomba áruját, a vegyivizsgálat alapján megállapítható fele­lősségre számítva, már az esetleges eljárás költségeit is alaposan felszámítaná az árban. Az egyetlen orvosság ezzel a helyzettel szemben csak az lehet, hogy a gazdaközön­ség vagy rátér arra a gyakorlatra, hogy ki­köti­ a bíróság illetékességét a tőzsdebíróság helyett, vagy pedig a tőzsdebíróságot rászo­rítja, hogy ítéleteinek alapjául ezekben az esetekben az áru vegyi elemzését a békebeli minőségtől való eltéréshez viszonyítva fo­gadja el a bonifikációs hányad megállapítása céljából. — A debreceni kolbászért és paprikás szalonnáért. A debreceni kereskedelmi és iparkamara fölterjesztést intézett­ a kereske­delemügyi mi­lniszterhez Abból az alkatomból, hogy a magyar szalámi és prágai sonka for­galomba hozatalának szabályozásáról rende­let készült A kamara szavait nem a készítés módja, hanem a származási hely szerint kel­lene meghatározni a magyar szalámit és csak a Magyarország területén gyártott szalámit lehetne valódiként árusítani Cseh-Szlovákiá­­ban. Felhívta a figyelmet a kamara arra is, hogy Cseh-Szlovákiában állítólag hamisítják a debreceni kolbászt és paprikás szalonnát. Szükségesnek tartja, hogy a debreceninek megjelölt áruk valódiságát egyelőre legalább számlákkal igazolják a cseh-szlovák kereske­dők, de megfontolandó, nem kellene-e külön is védeni a debreceni kolbász és szalonna márkáját. — Ereky Károly előadása. Az Országos Ke­reskedő és Iparos Szövetség csütörtökön este 8 órakor VI., Dalszínház­ utca 1. alatti helyiségé­ben összejövetelt rendez, amelyen Ereky Károly ny. miniszter, a Vásárpénztár elnöke fog elő­adást tartani az aktuális közgazdasági problé­mákról. Vendégeket szívesen látnak.

Next