Budapesti Hírlap, 1930. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-23 / 18. szám
MEZŐGAZDASÁG — IPAR -KERESKDELEM — PÉNZVILÁG — TŐZSDE — KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI B.HU. MELLÉKLET MEGJELENIK MINDEN NAP 1930. ÉVI JANUÁR HÓ 23 Gazdatitkárok Grabovszky Miklós földmívelésügyi miniszteri tanácsos tollából e címmel tartalmas füzet jelent meg, amelyet a szerző Mayer János miniszternek, a Magyar Gazdaszövetség és a Falu Szövetség elnökének ajánl Grabovszky lelkiismeretes és nálunk úttörő okfejtéssel tárja a magukra hagyatott kisebb gazdaságiüzemeink dolgát az ország közvéleménye elé. Ma a falut csak adminisztráljuk, de hiányzik belőle az a szakképzett, tapasztalt, gyakorlati egyén, aki a racionális termelés, a termelési költségek csökkentése érdekében a közös munka megszervezése, az üzemek átalakítása, a termelvények helyes megválasztása, az anyagbeszerzés, szóval eredményesebb gazdálkodás érdekében a kisgazdáknak állandóan rendellátásukra áldana. Grabovszky nemes elgondolása szerint az elemi iskolából kikerült és az atyja gazdaságában ,,felszabadult“ gazdaifjú 15—16 éves korában a gazdatitkár által vezetett „házi“ iskolába kerülne. 3—4 éven át ebben a félig még otthoni körben elméleti és gyakorlati ismereteket szerezne, mirel nyilvánosan vizsgázna, hogy ezt követőleg (a szerző itt nyilván az amerikai gazdaifjúság kitűnően bevált termelési klubjaira gondol) 24. életévéig a gazdatitkár vezetése alatt működő gazdaifjakc körének legyen működő tagja. Klebelsberg gróf ezrével felépített tanyai iskolái nyilván örömest nyitnák meg ajtaikat esténként a gazdatitkár vezetésével művelődő földmíves-ifjúság előtt. Ez az esti iskoláztatás nem volna kötelező. A rátermett gazdatitkár feladata maradna, hogy kitartó közönséget szoktasson magához A gazdatitkári állás az okleveles gazdák ma állástalan százainak adhatna kegyelemkenyér helyett oly feladatkört, amelynek magyas értelme van s gazdag gyümölcse várható fegyelmezettebb népben is kamatozóbb gazdálkodásban. A gazdatitkári állást természetesen sterilizálni kellene a demagógia erkölcsi és a félmíveltség gazdasági veszélyeitől, ezért a Gazdaszövetség és Falu Szövetség gondos mérlegelésén kéne átválogatni a gazdatitkári állásra jelentkező okleveleket. (Minden protekció vaskézsi kizárásával!) A gazdatitkárokat egyelőre csak próbaévre alkalmazná a központ. Grabovszky terve szerint a gazdatitkár fizetését a gazdakörök 50 filléres havi tagdíjai fedeznék olyképp, hogy legalább 1000—1000 gazdaköri tagra esnék egy gazdatitkár. Ahol nincs ennyi tag, ott több gazdakör együtt alkalmazna egy titkárt, , , .. . , .■ e * Grábovazcy Miklós tervének részletei felől különbözhetnek a vélemények. A bátorság, amellyel a nehéz kérdéshez hozzányúlt s az elmélyedés, amely okfejtését közbecsűvé teszi, megérdemli, hogy a magyar agrárpolitika komolyan figyeljen arra, amit a füzet mond. Érdemes volna Grabovszky kezdeményezését különösen a hasonló dán és holland agrárkonzulertsi intézménnyel, valamint Laur professzor svájci Bayern Sekretariat jóvai egybevetni. A hágai döntés után tőzsdehossz Newyorkban. A newyorki tőzsdén tegnap óriási üzlet fejlődött ki, amit a hágai konferencia sikeres befejezésével és a londoni flottakonferencia kedvező kilátásaival okoltak meg. Az ármozgalom egyenetlen volt. A német és angol értékek lényegesen megszilárdultak, míg az olasz és abolgár papírok tartottak maradtak. Az új földesúr Göcsejben, azon a földön, ahol a nép a maga ezer éves ősi jellemének legtisztább vonásait őrzi, most temették Barthelmes Waltert. Harminc éve gazdálkodott már ott, mindenki a magáénak érezte és ő is a maga hazájának vallotta ezt a szűzi magyar földet. Pedig élete olyan, mint távoli fényeket mutató fáklya a magyar halmok között. Az új földesúr volt ő, ahogy Jókai megismerte és megírta. Az új földesúr, aki csodálatos hajtásává lesz egy reá nézve idegen fának és annak a legszebb gyümölcsöket termi. Tündöklő élet volt az övé. Eleinte a világjárás során gyűjti magának a tudást, a kincseket. Élete második felében külsőleg megcsendesedik ez az élet, de belülről annál mélyebb izzással alakítja a jellem legfontosabb érceit és állítja őket új hazájának szolgálatába. Számunkra ettől a pillanattól kezdve lesz igazi problémává, a nemzet átalakító, de forrasztó erejének élő csodáiévá.* 1858-ban született Bradfordban, Anglia sjívében, a York grófságban. Apja angol iparos fia, akinek ott nagy vállalatai voltak, anyja ősrégi német család gyermeke, von Hagenleány. Szülei néhány év múlva Thüringia virágos fővárosába, Erfurtba költöznek és a gyermekek az angol szellemű otthonban s a kitűnő német iskolákban elsőrendű nevelésben részesülnek.. Barthelmess Walter ritka műveltségének alapjait ezek az évek rakták le. A Thüringia szép fenyves vidékein élt az 1870-es német—francia háború, amely a 12 éves gyermek telkét új színekkel gazdagították: az elvonuló csapatok, a győzelmek és végül a diadalmas béke. Gyermekkorának emlékei között ott szerepelnek a comoi nyaralások, a fejedelmi vendégekkel teli fürdők, Liszt Ferenc, ahol a g weimari udvarból gyakran járt Erfurtba s akit a gyermek közvetlen közelből figyelhetett és bámulhatott. Az olasz utazások, a lassan kint magára ébredő olasz nemzet nagy erőfeszítéseinek és ősi emlékeinek ismerete, ezek gazdagították a fiatal lélek tartalmát. Az egyetemet hajómérnökként hagyta el, kitűnő diplomával. Első útja kivándorlóhajón Amerikába vitte, amivel régi vágya teljesedett. Odafelé simán haladt a hajó, visszajövet azonban havaria, hajótűz, majd zátonyrafutás lett a hajó sorsa. S a fiatal Barthelmes mérnök bátorságáról, önfeláldozó készségéről ezekben a végzetes pillanatokban a megmentett emberek és a hajó kapitánya tett bizonyságot. Ezután néhány, éven át különböző nagyvállalatoknál dolgozott. Egy időn át Angliában is, de az örök ködöt nem bírta soká. Innen Silvertióba ment, az Orlando-céghez, ahonnan ismét a kolerajárvány elől utazott Erfurtba, miután livomnói tartózkodása alatt az olasz nyelvet is megtanulta. Innen Berlinbe ment és ott a Löwe-féle gép- és fegyvergyárban a torpedóosztályt vezette. Ez az állása volt az oka annak, hogy nemsokára Magyarországgal került kapcsolatba, ahova sorsa véglegesen rendelte. 1891-ben a Löwe-cég kiküldte Budapestre, hogy a magyar fegyvergyárt felállítsa és nálunk a fegyegyártást bevezesse. Ennek ő teljes sikerrel meg is felel, bármilyen nagy nehézségeket okozott is a soroksári egészségtelen környezet és a munkások gyakorlatlansága, ő lett a gyár igazgatója és az ő nevéhez fűződik az első magyar fegyvergyár felállítása, amit ma már bizonyosan kevesen tudnak. A soroksári viszonyok azonban egészségére károsan hatottak. Hónapokra munkaképtelenné vált, úgy hogy állását elhagyta és hosszabb szabadságra ment. Akkor már jegyben járt egy magyar leánnyal, besenyői és vétókői Skublics Centesztinnel, kiit egy év múlva oltárhoz vezetett. Az 1901. év vége felé iia, Stabiles Jenő hazahívta, hogy betegsége alatt gazdaságában segítsen. A döbrétei birtokot bérlője akkoriban hagyta ott. Skublics Jenő halála után Barthelmes vette azt bérbe, csakhamar beletanult a gazdálkodás titkaiba és ennek szentelte most már életét. Ez a szó legnemesebb értelmében vett „kultúrembert”, lemondva a nagyvárosok megszokott légköréről, eltemetkezett a kis göcseji faluban és a legnagyobb körültekintéssel, szorgalommal és pontossággal vezette gazdaságát, folyton javítva, dolgozva, azt lassan kint ezen a vidéken szokatlanul magas szintre fejlesztve. A magyar nyelvet elsajátította és érzéseiben annyi magyarrá vált, hogy a világháború kitörésekor, melyet,. annyira fájlalt, lemondott szeretett angol állampolgárságáról és a magyar honpolgárok sorába lépett. Évekkel a háború kitörése előtt többször mondta, hogy Európára nézve rettentő katasztrófát jelentene egy olyan háború, melyben Német- és Angolország szemben állanának egymással. Hogy mennyire igaza volt, azt a következmények bizonyították be. A békekötések idején gyakran ment ki az alispán hívására a határkiigazító bizottságokkal, örülve, hogy nyelvismeretével szolgálatot tehet második hazájának. ...... . . . A politikával nem foglalkozott, mert a porondon való tülekedést az ő érzékeny lelkötete nem bírta. Azonban élénk érdeklődéssel szemlélte a magyar politikai életet Szívverétekkel hivő volt Tisza Istvánnak, kinek hitvallása: a haladás, mely a nemes hagyományok tiszteletével együtt jár, egyezik az övével. Bethlen Istvánt pedig Tisza méltó utódjának tartotta. Uj hazájának, könyveinek, otthonának, nejének élt és nyáron rokonainak és vendégeinek, kiknek vendégszerető háza mindig zárva volt és kik külföldről is utolsó órájáig látogatni jöttek. Mert már vége, elhagyatott a döbrétei kúria.★ Barthelmes Walter ma már halott. Ott nyugszik a göcseji dombok alján, sírját koszorúk rengetege díszíti. A nép egyszerű fiai, a falusi emberek hordták ezeket oda, bizonyságául annak, hogy a magyar nemzet híven állja azt a kötést, amelynek erejénél fogva a távoli angol nép méltó fia önmagát mindörökre bekapcsolta a mi kis nemzetünk tagjai közé. - i A magyar mezőgazdaság jövője Schandl Károly képviselő, az OKH alelnökének előadása A magyar mezőgazdaság és a magyar falu jövőjéről tartott előadást a Pátria Klubban Schandl Károly, az OKH alelnök-vezérigazgatója. Az érdekes előadás gondolatmenete a következő volt: A mezőgazdaság dekonjunktúrája a falu elnéptelenedéséhez vezet. A falvak válsága természetes következése a mezőgazdaság jövedelmezősége leromlásának. A válság rugója két fontos körülmény, amelyekkel Európa alig számolt: a tengerentúli termés minőségi fejlesztése és az értékesítés kooperatív megszervezése. A mostani krízist a múlt század amerikai versenye által szült válságnál is komolyabbá az a tény teszi, hogy a békeszerződések nem teremtették meg a békét, hanem maguk után vonták a háború folytatását gazdasági téren. A diplomaták folyton azt hirdetik, hogy a külforgalom akadályait le kell bontani és az egyes országoknak közeledniük kell gazdaságilag egymáshoz, ugyanakkor mind erősebb lesz az elzárkózás a felparcellázott Európában, ahol a békebeli 19 vámterülettel szemben 29 különálló vámterület kínlódik. Az európai gabonaexportáló országok: Magyarország, Románia, Bulgária és Jugoszlávia, melyek között egy nagyhatalom sincs, tehát nemcsak a félelmes amerikai versennyel állanak szemben, hanem az európai ipari országok elzárkózásával is. A nemzetközi mezőgazdasági kongresszusokon egyöntetű volt a vélemény, hogy ha az európai mezőgazdaság a tengerentúli versemmel szemben a hiteldrágaság megszüntetése és a mezőgazdasági értékesítés megszervezése tekintetében szolidáris védelmet nem kap, akkor számolni kell a mezőgazdaság pusztulásával és ennek következtében az európai közgazdaság fokozatos leromlásával. Bármennyire mások a viszonyok a Duna völgyében, mint Amerikában, számolni kell az amerikai szervezkedéssel, végeredményben azon az úton, kell haladni,, amely az amerikaiaknak sikert hoz. Nem kell gondolni sem oktrosra, sem kényszerre,, sem állami monopóliumra, de arra feltétlenül szükség lesz, hogy a gazdák értékesítő szövetkezetei a tisztességes magánkereskedelemmel együtt mind a négy európai exportországban összefogjanak s megteremtsék azokat a szerveket, amelyek" kifelé egységesítik a kínálatot és jóülűség "esetén harmonikusan lépnek fel a világpiacon. Magyarországnak ebben az evolúcióban korántsem olyan hátrányosak a kilátásai, mint sokan gondolják. A magyar földbirtokok általános eladósodottságáról beszélni még egyáltalában nem lehet, hiszen a legutóbbi statisztika szerint a földbirtokoknak 75 százaléka tehermentes. De még egy előnyös körülményt kell figyelembe vennünk. A magyar mezőgazdaság a kommunizmust követő 5—6 esztendő alatt a termelés színvonala szempontjából nagyobb haladást tett, mint a háborút megelőző két évtized alatt. Az 1920. évtől kezdve a búzatermés 10 millió métermázsáról 27 millió métermázsára nőtt, a hektáronkénti átlagtermés pedig 9.6 métermázsáról 16.1 métermázsára szökött fel. .A magyar lisztéit és a magyar búzát olyan piacokon keresik és vásárolják, amelyekre a háború előtt nem is gondoltunk. Ebben nagy érdemei vannak annak a szövetkezeti gabonaértékesítésnek, amely sokszor áldozatokkal új területeket hódított a maga megbízhatóságával a külföldi piacokon. Magyarország tehát nemcsak az előfeltételekkel rendelkezik, hogy bizakodással vehesse fel a küzdelmet a ránehezedő agrárversenyben, hanem a küzdelemben határozottan vezető szerepre is van hivatva Európában. Ha a magyar mezőgazdaság s annak hivatott összes tényezői ugyanazzal az energiával fognak hozzá a versenytermeléshez, mint Olaszország miniszterelnöke és gazdái a battaglia del grano-hoz, akkor nem kell mezőgazdaságunk kapujára kifüggeszteni Dante feliratát Defetizmus helyett, melyet sajnosan tapasztalunk jóhiszemű körökben is, gondos előrelátással kell folytatni a magyar versenytermelést. Ennek vannak eszközei a hitel, a termelés és az értékesítés terén. Amerika és az európai többi országok kétségtelenül mutatják, hogy a szövetkező nem öncél, hanem egyetlen módja annak, hogy a szétszórt termelőerők és elhagyott kisemberek a hitel és értékesítés terén minden visszaéléstől megszabaduljanak. Az európai pénzpiacnak a hágai konferencia után várható erős javulása ezt a feladatot is könnyebbé teszi. Nem megokolt a magánérdekek kedvéért a világszerte előretörő szövetkezeti mozgalmat gáncsolni, hiszen Magyarország nem lehet sziget az egész világon, mikor Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában is mindenütt a szövetkezeti mozgalmon keresztül iparkodik az állam erős áldozatokkal és támogatással harcba vinni a belső termelést a világversennyel szemben. Igenis, a magyar mezőgazdaságnak és az ezt művelő falunak van jövője, de a magyar jövőt nem azok fogják kiharcolni, akik lemondással kerékkötői a nehéz harcnak, hanem azok, akik Széchenyi István hitével és Károlyi Sándor szolidaritásával és kitartásával keresztülverekszik magukat a magyar föltámadásig. Az előadást a nagyszámú hallgatóság tetszéssel fogadta. — A t n nn Jui nőik iltok megsegítése. Két vidéki városból érkezett ma hír, amelyek a munkanélküliek megsegítése érdekében indított akcióról adnak számot. Az egyik arról az áldozatkészségről nyújt beszámolót, amelylyel a szombathelyi MÁV műhely, tisztviselők és munkások fizetésük fél százalékát ajánlottákfel három hónapon keresztül a munkanélküliek támogatására. Ez a nemes elhatározás és terhes kötelességvállalás az egész országban bizonnyal nagy elismerést kelt . A másik hír Debrecenből érkezik és a munkanélküliség enyhítése érdekében megindított közmunkát ismerteti. E szerint Debrecen város a munkanélküliség kérdését úgy oldotta meg, hogy többszáz munkásnak juttatott szükségesunkát. A város most elhatározta, hogy a munkanélkülieken még fokozottabb mértékben segít és a szükségmunkáknál foglalkoztatott emberek bérét lényegesen felemeli. A földmunkások köbméterenként 60 fillért, a kőtörők köbméterenként 2,70 pengőt, az erdei fakitermelő munkások pedig a tuskó köbméteréért 3,60 pengőt fognak kapni. Ezenkívül a város naponta 1 kiló kenyeret és 20 deka szalonnát ad minden szükségmunkánál foglalkoztatott munkanélkülinek. A takarmányliszt- kötések , A rosszakamányliszt és a korpa piaci forgalmaa alig ad védelmet a gazdának a vásárolt áru minőségi hiányaival szemben. A gazda legföljebb annyit tehet, hogy feltűnő rossz áru, vagy ismételten kifogástalan áru szállítása esetén elkerüli azt a céget, amelyik ilyen árut szállít. A helyzet ugyanis az, hogy a takarmánylisztek vásárlásánál kifogás esetén, az ügy elbírálására vagy a tőzsdebíróság megfellebbezhetetlen ítélete, vagy a rendes bíróság illetékessége köthető 3d.. A® első esetben azonban számolni kell azzal, hogy a tőzsdebíróság nem analizál, sőt elemzést sem vesz figyelembe, minthogy kémiai szokványai nincsenek, ítéletét a szóbanforgó takarmányliszt típusmintái alapján hozza. Ezt a típusmintát pedig a ma forgalomban levő takarmánylisztek átlagából meríti, amely azonban csak arra az esetre nyújt védelmet, ha a kifogásolt minőség az átlagnél is gyengébb. A rendes bíróság kétségtelenül figyelembe venné az analízist és azt kutatná, hogy a kifogásolt minőség mennyiben nem felel meg a békebeli takarmánylisztnek. Feltéve például — mint egy előttünk levő konkrét esetben történt —, hogy a békebeli 70 kg. keményítőértékkel szemben 68 kgrammos értékűt szállítottak, a kifogásolható mínusz 2 kg., ami a keményítőérték szerint számítva 3,5% értékcsökkenésnek, azaz mintegy 42 filléres bonifikációnak felelne meg métermázsánként. Ha azonban a gazda a bíróság illetékességét köti ki, akkor az eladó kereskedő, aki maga is analízis nélkül hozza forgalomba áruját, a vegyivizsgálat alapján megállapítható felelősségre számítva, már az esetleges eljárás költségeit is alaposan felszámítaná az árban. Az egyetlen orvosság ezzel a helyzettel szemben csak az lehet, hogy a gazdaközönség vagy rátér arra a gyakorlatra, hogy kiköti a bíróság illetékességét a tőzsdebíróság helyett, vagy pedig a tőzsdebíróságot rászorítja, hogy ítéleteinek alapjául ezekben az esetekben az áru vegyi elemzését a békebeli minőségtől való eltéréshez viszonyítva fogadja el a bonifikációs hányad megállapítása céljából. — A debreceni kolbászért és paprikás szalonnáért. A debreceni kereskedelmi és iparkamara fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi milniszterhez Abból az alkatomból, hogy a magyar szalámi és prágai sonka forgalomba hozatalának szabályozásáról rendelet készült A kamara szavait nem a készítés módja, hanem a származási hely szerint kellene meghatározni a magyar szalámit és csak a Magyarország területén gyártott szalámit lehetne valódiként árusítani Cseh-Szlovákiában. Felhívta a figyelmet a kamara arra is, hogy Cseh-Szlovákiában állítólag hamisítják a debreceni kolbászt és paprikás szalonnát. Szükségesnek tartja, hogy a debreceninek megjelölt áruk valódiságát egyelőre legalább számlákkal igazolják a cseh-szlovák kereskedők, de megfontolandó, nem kellene-e külön is védeni a debreceni kolbász és szalonna márkáját. — Ereky Károly előadása. Az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség csütörtökön este 8 órakor VI., Dalszínház utca 1. alatti helyiségében összejövetelt rendez, amelyen Ereky Károly ny. miniszter, a Vásárpénztár elnöke fog előadást tartani az aktuális közgazdasági problémákról. Vendégeket szívesen látnak.