Budapesti Hírlap, 1930. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-08 / 32. szám
B.H 1930. február 8. szombat FILM Az éjféli angyal A Royal Apolló hétfői premierjén kerül bemutatásra. 1916. Amerika Németországnak hadat üzent. Az amerikaiak kiképzett újoncaikat Newyorkba hozzák, hogy onnan indítsák őket a francia frontra. Az újoncok között van az árva Palika, aki a legelhagyatottabb, senkije sincs a világon. Elhagyottan kószál a nagy városban, míg a véletlen útjába nem sodor egy szőke show-girlt, aki egy revű-színház táncosnője. A kis girl fényűző életet él, a mit sem sejtő fiú halálosan szerelmes lesz belé. A fiú tiszta szerelme átalakítja a leányt is, akinek a szíve először szólal meg őszintén. Árva Palika a frontra indulás előtt oltár elé viszi a szép szőke girlt, aki nem tudja kimondani a boldogító igent, amíg be nem vallja előbbi életét. A fiút, aki megszökött az indulás előtt, elviszik az oltár elől és így az esküvő elmarad. A film nem végződik a megszokott amerikai happy enddel, mert a fiú a harctéren elesik... . Ez a poétikus hangulatú, egyszerű darab a rendező kezében művészi filmalkotássá válik. Ilyen költői témája kevés filmnek volt, mint Az éjféli angyalnak. A sikernek osztályrészesei a rendezőn kívül Carett, akit a revüszínpad után nemcsak szőke szépsége predesztinál a fikmszereplésre, hanem lélekbe muzsikáló hangja és egyszerű, közvetetten játéka is. Felejthetetlen, hogyan érzékelteti jelenetről-jelenetre a szívtelen, könnyelmű démonból ideális szerelmessé váló romantikus kis leányt. Az árva katona szerepében a rokonszenves Gary Cooper férkőzik a néző szívéhez kifejező játékávval. Lukács Pál egy világfi szerepét játssza férfias eleganciával; ebben az alakításában Lewis Stone-ra emlékeztet, aki ma Amerika legkedveltebb jellemszínésze. A nagyszerű darab, a jó rendezés és ez a kitűnő színészi hármas valósággal egy nagysikerű vígszínházi darab hatását kelti. A darabban előforduló rövid drámai dialóg és Nancy Caroll elbűvölő sanszonja már csak fokozza a darab hangulatát. (T.) Nancy Carroll és Lukács Pál briáns alakítása AZ ÉJFÉLI ANGYAL A Paramount-filmgyár remek muzsikájú hangos filmje Dr. Vizy Leó esküvője Paramount hangos burleszkattrakció Premier hétfőn Kizárólag Royal Apollo A SAO PAOLO 1 KIGLÓRAKTÁK Regény írta SURÁNyi MIKLÓS 80 Öt-hatéves lehetett... akkor halt meg első emlékei, emlékezete ennél mélyebbre nem tud leszállni abba a feneketlen tóba, ahol a lét kezdődik és az emberi értelem kinyílik, hogy magába impressziókat fogadjon és azokat az emlékezet elraktározza. Öt-hatéves lehetett... akkor halt meg az apja, aki egy távoli idegen ország, egy neki immár ismeretlen fajta, neki ismeretlen ősök ivadéka volt, akinek már a nyelvét is elfelejtette, azt a nyelvet, amelyet édesanyja sem tudott soha s amelyet csak a dajkájától és apró játszótársaitól hallott. Az édesanyja francia volt, egy fás breton városka valamelyik keskeny, kétemeletes házacskájának második emeletén látott napvilágot, sok testvérke után utolsó gyermeke egy dobozgyárosnak, aki csinos és tartós dobozokat gyártott, de alig tudott megélni a dobozokból. Legki■eebb leányát csak tizenhat éves koráig tartotta a háznál, aztán Párizsba küldte intézetbe, amelyben fiatal lányoknak némi , óvónői kiképzést adtak s aztán kiszállították őket külföldre, főleg a keleti országokba, ahol tehetős családok francia bomokat kerestek. így került az ő édesanyja a Duna mentére, egy érdekes és rokonszenves nép körébe, akiket magyaroknak hívnak és ott — mint később a kis breton városban nagy irigységgel adták szájrólszájra — két év múlva nagy szerencsét csinált. Férjhez ment. Senki sem kutatta, hogy milyen előzmények után. Ő sem. Szép és tisztalelkű asszony volt az édesanyja s őt istenfélelemben és tiszta erkölcsökben nevelte föl. A fontos az, hogy felesége lett egy Madaras András nevű földesúrfinak, aki maga is jóformán gyermek volt még, amikor Budapesten a kis francia bonnal megismerkedett. Öt-hatéves volt, amikor az édesapját eltemették. Még most is vissza tud emlékezni arra, hogy a temetés után valami leírhatatlanul kedves, tágas, bolthajtásos, fehérre meszelt szobában ölébe vonta őt egy gyászruhás fiatal asszony, az ő édesanyja, aki nem tudott szólni, csak zokogott és könnyeit az ő hosszú, selymesszálú hajára hullatta. Ő akkor még nem értette, hogy mit jelent a halál, csak az édesanyja könnyeit érezte a fején, ahogy nagy cseppekben le-lehullanak és végigfutva gömbölyű kis koponyáján, beleszaladnak a lehajtott széles kemény gallérjába. Ott kuporgott az anyja ölében, — nem tudta, mi a halál — csak az anyja simogatását érezte s abban a pillanatban azt hitte, hogy jó volna elájulni ebben a meleg gyengédségben. Be kell vallania most önmagának, hogy ez volt életének talán a legboldogabb pillanata. Később aztán, néhány hét, sőt talán már két-három nap múlva felocsúdott ebből a kábulatból, s ha nem is értette meg, de kicsiny gyermeki lelkével megérezte, hogy milyen árván maradt a kis francia asszony, az ő kis magyar gyermekével, aki azonban mindennap elfelejtett egy-egy magyar szót, mert alig beszélt másvalakivel, mint az édesanyjával. Alacsony, de széles, nagy kúria volt a Madaras-család háza, abban laktak a nagyszülei, még maguk is javakorbeli emberek, két fiúval és egy leánykával, édesapja testvéreivel s ezek az idegen asszonyt tűrhető udvariassággal ugyan, de mégis mindig bizonyos csodálkozással és megbotránkozással nézték a házban. Nem lehetett sokáig ott maradni. Most már érti, hogy az a szegény kis francia asszony nem bírhatta soká. Nem bántotta senki, de senki sem szerette és a szeretetlenséget még a bántalomnál is nehezebb elviselni. Nem tudja, évek, vagy csak hónapok teltek-e el, de egyszer csak nagy sürgésforgás támadt a házban, kocsi állt meg a dúsan faragott furcsa kertkapu előtt, s ők ketten: anya és gyermeke fölkapaszkodtak a kocsi magas hátsó ülésére. A mamája akkor már nem sírt. Szomorúan és elszántan nekivágott az útnak, amely az ország fővárosa felé vezetett s ő az utazás alatt megint boldog volt, mert egyedül maradt a mamájával, a kocsi kellemesen rázott, nézni lehetett az ügető lovakat, ■tarka-barka rétek mellett vezetett el az út, kis falucskák apró házaiból kitódultak az emberek és megbámulták az utazókat, néhányszor le is szálltak és korcsmában ebédeltek, egyszer aludtak is egy ilyen primitív szállóban és ő az édesanyjával aludt egy ágyban, szorosan hozzátapadva és ők ketten, mint valami kis világjárók, bátorítva és gyámolítva egymást, tele voltak romantikus ábrándokkal, istenfélő bizalommal és az angyali lelkek meggondolatlan vakmerőségével. Később hallotta édesanyjától, hogy abban az időben sem is volt gondjuk, mert a család ellátta őket valami szerény kis pénzzel, amiből két, vagy három esztendeig olyan igénytelen árvák, mint ők kettecskén, el tudják tengetni az életüket.Anyja arra gondolt, hogy a pénzt takarékba teszi, a fiút nevelőintézetbe és ő maga újra beszegődik valahova bennának.■De nem így történt. Megírta apjának, a dobozgyárosnak, hogy özvegységében némi pénzecskéhez jutott. A francia nagyapa, mint mindig, akkor is, pénzzavarban volt, mert dobozai túlságosan szépek és tartósak voltak, árukhoz és kelendőségükhöz mérten, tehát az üzletet, mint mindig, abban a pillanatban is csőd fenyegette. — Nagypapa, — mesélte neki későbbi könnyes mosollyal édesanyja, —, ritka gyorsasággal válaszolt a levelemre, hazahívott a tenger mellett fekevő Lorientba és fölajánlotta, hogy üzlettársává tesz a dobozgyárban, amely, ha egy kis forgó-* tőke birtokába jut, a legvirágzóbb vállalatok egyike lesz az egész vidéken. Édesanyja boldogan ment vissza, és ő ismét új környezetbe jutott, vidám és kedves emberek közé s lassan kint elfelejtette mindazt, ami őt a régi világhoz, régi hazához, régi emberekhez és régi házhoz fűzte. Valóságos kis francia fiúcska lett, nagyon rövid idő alatt elfelejtette azt a pár magyar szót, amit a dajkájától tanult, elfelejtette azt is, hogy magyarnak született, az egész régi életből csak egy faragott kis kapu s egy fehérre meszelt boltíves szoba maradt meg az emlékezetében. Meg az a pillanat, amikor fejére csöpögtek az édesanyja könnyei és őm oly boldogan húzódott meg a sirdogáló asszony karjai között. ft. XFolyt. köv.Ji ! 400 90rl és Bébé Daniels Mi újság a filmvilágban? Szomory Dezső nagysikerű új darabjából, a lakáts Alice-ből beszélőfilm lesz. Berlinben élő, ismert magyar író és egy világhírű filmíró vállalkozott arra, hogy Szomory darabját az ő művészi intenciója szerint átdolgozzák a film számára. A hangosfilm teljes egészében, jelenetről-jelenetre ragaszkodik a színdarab menetéhez. A filmen megelevenedik az a jelenet is, amelyet a színpadon Gombaszögi Frida előadásából ismer a közönség. Hogyan ölte meg a gyógyíthatatlan beteget a berlini klinikán. A Takáts Alice filmváltozata Berlinben készül.★ Korda Sándor és Korda Máriáról a napokban az a hír terjedt el, hogy válnak egymástól. Korda Sándor az egyik német filmlapban kategorikusan megcáfolja a válásukról elterjedt hírt. Korda Mária, hoszabb berlini tartózkodás után, visszatért Hollywoodba férjéhez, Korda Sándorhoz. . . Abel Gance, filmrendező a napokban fejezte be, kétévi munka után, a Világ vége című filmjének rendezését. Külön érdekessége a filmnek, hogy férfi főszerepét Abel Gance maga játssza. A kitűnő rendező mint újságíró kezdte pályafutását, majd színész lett, utána rendező és most egyszerre mint rendező és színész mutatkozik be a világ moziközönségének. Adolf Menjou, a népszerű amerikai filmszínész Párizsban befejezte első francia hangosfilmjének, a Mon Gosse de Pére-me felvételeit és újra azzal a tervvel foglalkozik, hogy visszatér Hollywoodba. Nem bírja megszokni az európai életet és visszavágyáik az amerikai világba. A Paramount-filmgyár újabb hosszabb szerződéssel kínálta meg a kitűnő filmszínészt, aki el is fogadta és a napokban visszahajózik Amerikába. RIcRita 50 káprázatos kép 15 világsláger FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA Capitol (a Baross-téren. Telefon: József 343—37). Internationale Revue. (Ének, tánc, zene. Színes darfelvételek.) — Fox hangos híradó. (A világ szeme.) — Submarine. ( Acélkoporsó.) (Hangos filmremek 10 fejezetben. Főszereplő: Jack Holt.) — Előadások kezdete hétköznap: 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor; vasár- és ünnepnap: fél 4. fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. Corso (Váci utca 9. Telefon: Automata 874—02). Submarine. (Az idény hangosfilm eseménye. Filmregény 10 felvonásban. Főszereplők: Jack Holt és Dorothy Revier. Harmadik hétre prolongálva.) — Híradók. — Előadások hétköznap: 4, 6, 8 és 10 órakor. Vasár- és ünnepnap: 3, háromnegyed 51 fél 7, egynegyed 9 és 10 órakor. Décsi (VI. Teréz körút 28. Jegyrendelő telefon: Aut. 213—43 és Aut. 259—52). Ramon Novarro első énekes filmje: Pagan című Metro—Godwyn világattrakcióban, 12 fejezetben. Női főszereplők: Rene Adorée és Dorothy Janis. A. ..Pagan Love Song“-ot, a pogány szerelmi dalát énekli: Ramon Novarro és Dorothy Janis. A rendezés W. van Dyke mesteralkotása. Ezenkívül a legfrissebb Metro Hearst Hangos Újság és különleges Fox Hangos Híradó. — Előadások mindennap: 4. 6. 8 és 10 órakor Elit (V., Lipót körút 16. Telefon: Aut. 161—51). Forradalmi nász. (Dráma 10 felvonásban. Főszereplők: Dimere Jacobini, Gösta Eckmann és Fritz Korner.) — Hollywoodi rejtelmek(Vidám történet a hollywoodi filmvilág életéből 9 felvonásban. Főszereplő: Marion Davies.) — Eőadások hétköznap: 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor; vasárnap: fél 4, fél 6, fél 8 és háromnegyed 10 órakor. Korom (Kossuth Lajos utca 18. Telefon: Automata 895—43 és 897—07). Fox Movietone News (A világ hanoia.) — Beniamino Gigli felléptével. Gyöngyhalászok (Bizet operáidból.) — Rio Rita nagy duettje. Éneklik: Bebe Daniels és John Bolas.) — Lady Divine: Trafalpári oroszlán. (Énekes hangos film 12 felvonásban. Főszereplők: Gorrine Griffith és Várkonyi Mihály.) — Előadások hétköznap: 5 egynegyed 8 és fél 10 órakor, szombat vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8 és 10 órakor. — Az előadás megkezdése után az Józsefvárosi Pomszínház (Telefon: 1. 346—44). Fox hangos híradó. — A Szevillai borbély - hól, énekel Bonelli. — Néger munkásdalárda. — Ifjú Noé zárkája. (Paródia 2 felvonásban.) — Táncos diákok. (Beszélő, zenés énekes, táncos filmopera 12 felvonásban.) — Előadások kezdete hétköznapi 5, 7 és fél 10 órakor; vasárnap: 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. — Vasárnap az első előadás félhelyárakkal. Kamara Mozgó (Telefon: 1. 440—27 Dohányutca és Nyár utca sarok): Nem ütik a jogászt agyon. (United Artists vígjátékattrakció 10 fel- 11 vonásban. Főszereplő Buster Keaton.) — Háborús a tenger alatt. (Az angol és német admiralitás közreműködésével. 8 felvonásban.) — Előadások hétköznap: fél 5. egynegyed 7. 8 és 10 órakor. vasárnap: 3. háromnegyed 5. fél 7. egynegyed 9 és 10 órakor. Orion Színház (Eskü-út 1. Tel. Aut. 831—02).* Buster Keaton főszereplésével: Nem ütik a nászt navon. (Slágervígjáték 8 felvonásban.) Zoro és Huru főszereplésével: Vőlegények inkop Mnitóban. (Falrengető vígjátékattrakció 7 felvonásban.) — Magyar Híradó. — Jegyelővétel délelőtt 11—1 óráig. — Előadások kezdete hétközi nap: fél 6. fél 8 és fél 10 órakor; vasárnapi és ünnepnap: fél 4. fél 6 fél 6 és fél 10 órakor. Palace Filmszínház (József 365—23. Erzsébet körút 8. szám. A Newyork-palotával szemben): Submarine. (Tökéletes, amerikai hangos világi attrakció 10 felvonásban. Főszereplők: Jade Holt Ralph Graves és Dorothy Revier.) — Revü International. (Színes, beszélő, éneklő, táncoló, zenés revü 3 felvonásban.) — Híradók. — Elő- adások: háromegyes 6. 5 és 10 órakor; vasárrnap: 4. 6. 8 és 10 órakor. Radios (Nagymező utca 22—24. Telefon: Autó-mata 220—98 és Automata 292—50). Prolongálva! Atlantic. (A B. I. P. világhírű németül beszélő éneklő és zenélő remekműve. Főszereplő: • Fritz Kortner. Rendezte: E. A. Dupont. — Hangos híradók. — Előadások naponta: 5. fél 8. fél 10 órakor; szombaton és vasárnap: 3. egynegyed fél 8 és háromnegyed 10 órakor. — Az előadások megkezdése után az összes ajtókat lezárják. — Jegyelővétel délelőtt 11 órától. Ajövő hét nagy eseménye. Royal Apollo (Telefon: J. 429—463 J. 419—02). Prolongálva! Fox Follies. (A világ legnagyobb revüfilmje. Látványos, éneklő, beszélő és zenélő attrakció.) —* Magyar hangos film. (Biller Mindszenthy Tibor, Cselényi, Fekete Pál, Pethes—Dénes.) — Fox és Paramount hangos híradók. Előadások kezdete hétköznapon: 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor; vasárnap: 4. 6. 8 és 10 órakor. Corvin filmszínház (VIII., József körút és Üllői út sarok. Telefon: 1. 389—88. Előadások kezdete hétköznap: fél 6, fél 8 és fél 10 órakor; vasár- és ünnepnap: fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor.) Buster Keaton hatalmas vígjátéka: Nem ütik a jogászt agyon. — Háború a tenger alatt. (Az angol és német admiralitás hiteles adataival és közreműködésével.) — Magyar Híradó, UFA filmszínház (VI., Teréz körút 60. Telt: Aut. 197—68 és Apr. 197—67. Előadások kezdete hétköznap: 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor; szombat, vasárnap és ünnepnap: 4. 6, 8 és 10 órakor). A nagy hangos magyar gyártmányú, film, magyar dalokkal: Mária Terézia. (Főszereplők: Lil Dagover és Petrovich Szveti- Szláv valamint a világ legjobb hangos varieté, programmja.) — Titta Ruffo, az énekesek királya. — Noé zárkája. (Hangos trükkfilmcsoda.) — Az aranyhangú néger csodabasszista. Hangos hírek a világ minden részéből. — Szekeres Ferenc orgonajátéka. Uránia film szíű fia (VIII., Rákóczi út 21. Telefon: J. 460—45 és J. 460—46.) Néhány hét múlva megnyílik az első nagy magyar hangos filmmel, amelynek címe: Vasárnap délután. ..