Budapesti Hírlap, 1930. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-08 / 32. szám

B.­H 1930. február 8. szombat FILM Az éjféli angyal A Royal­ Apolló hétfői pre­mierjén kerül bemutatásra. 1916. Amerika Németországnak hadat üzent. Az amerikaiak kiképzett újoncaikat New­­yorkba hozzák, hogy onnan indítsák őket a francia frontra. Az újoncok között van az árva Palika, aki a legelhagyatottabb, senkije sincs a világon. Elhagyottan kószál a nagy városban, míg a véletlen útjába nem sodor egy szőke show-girlt, aki egy revű-színház táncosnője. A kis girl fényűző életet él, a m­it sem sejtő fiú halálosan szerelmes lesz belé. A fiú tiszta szerelme átalakítja a leányt is, akinek a szíve először szólal meg őszintén. Árva Palika a frontra indulás előtt oltár elé viszi a szép szőke girlt, aki nem tudja ki­mondani a boldogító igent, amíg be nem vallja előbbi életét. A fiút, aki megszökött az indulás előtt, elviszik az oltár elől és így az esküvő elmarad. A film nem végződik a megszokott amerikai happy enddel, mert a fiú a harctéren elesik... . Ez a poétikus hangulatú, egyszerű darab a rendező kezében művészi filmalkotássá vá­lik. Ilyen költői témája kevés filmnek volt, mint Az éjféli angyalnak. A sikernek osztályrészesei a rendezőn kí­vül Carett, akit a revüszínpad után nemcsak szőke szépsége predesztinál a fikmszerep­­lésre, hanem lélekbe muzsikáló hangja és egy­szerű, közvetetten játéka is. Felejthetetlen, hogyan érzékelteti jelenetről-jelenetre a szív­telen, könnyelmű démonból ideális szerel­messé váló romantikus kis leányt. Az árva katona szerepében a rokonszenves Gary Coo­per férkőzik a néző szívéhez kifejező játékáv­val. Lukács Pál egy világfi szerepét játssza férfias eleganciával; ebben az alakításában Lewis Stone-ra emlékeztet, aki ma Amerika legkedveltebb jellemszínésze. A nagyszerű da­rab, a jó rendezés és ez a kitűnő színészi hármas valósággal egy nagysikerű vígszín­házi darab hatását kelti. A darabban előforduló rövid drámai dia­lóg és Nancy Caroll elbűvölő sanszon­ja már csak fokozza a darab hangulatát. (T.) Nancy Carroll és Lukács Pál br­iáns alakítása A­Z ÉJFÉLI ANGYAL A Paramount-filmgyár remek muzsikájú hangos filmje Dr. Vizy Leó esküvője Paramount hangos burleszkattrakció Premier hétfőn Kizárólag Royal Apollo A SAO PAOLO 1 KIGLÓRAKTÁK Regény írta SURÁNyi MIKLÓS 80 Öt-hatéves lehetett... akkor halt meg első emlékei, emlékezete ennél mélyebbre nem tud leszállni abba a feneketlen tóba, ahol a lét kezdődik és az emberi értelem kinyílik, hogy magába impressziókat fo­gadjon és azokat az emlékezet elraktá­rozza. Öt-hatéves lehetett... akkor halt meg az apja, aki egy távoli idegen ország, egy neki immár ismeretlen fajta, neki is­meretlen ősök ivadéka volt, akinek már a nyelvét is elfelejtette, azt a nyelvet, ame­lyet édesanyja sem tudott soha s amelyet csak a dajkájától és apró játszótársaitól hallott. Az édesanyja francia volt, egy fás breton városka valamelyik keskeny, kétemeletes házacskájának második eme­letén látott napvilágot, sok testvérke után utolsó gyermeke egy dobozgyárosnak, aki csinos és tartós dobozokat gyártott, de alig tudott megélni a dobozokból. Legki­­■eebb leányát csak tizenhat éves koráig tartotta a háznál, aztán Párizsba küldte intézetbe, amelyben fiatal lányoknak némi , óvónői kiképzést adtak s aztán kiszállítot­ták őket külföldre, főleg a keleti orszá­gokba, ahol tehetős családok francia bom­­­okat kerestek. így került az ő édesanyja a Duna mentére, egy érdekes és rokon­szenves nép körébe, akiket magyaroknak hívnak és ott — mint később a kis breton városban nagy irigységgel adták szájról­szájra — két év múlva nagy szerencsét csinált. Férjhez ment. Senki sem kutatta, hogy milyen előzmények után. Ő sem. Szép és tisztalelkű asszony volt az édes­anyja s őt istenfélelemben és tiszta er­kölcsökben nevelte föl. A fontos az, hogy felesége lett egy Madaras András nevű földesúrfinak, aki maga is jóformán gyer­mek volt még, amikor Budapesten a kis francia bonnal megismerkedett. Öt-hatéves volt, amikor az édesapját eltemették. Még most is vissza tud emlé­kezni arra, hogy a temetés után valami leírhatatlanul kedves, tágas, bolthajtásos, fehérre meszelt szobában ölébe vonta őt egy gyászruhás fiatal asszony, az ő édes­anyja, aki nem tudott szólni, csak zoko­gott és könnyeit az ő hosszú, selymesszálú hajára hullatta. Ő akkor még nem értette, hogy mit jelent a halál, csak az édesanyja könnyeit érezte a fején, ahogy nagy csep­­pekben le-lehullanak és végigfutva göm­bölyű kis koponyáján, beleszaladnak a lehajtott széles kemény gallérjába. Ott kuporgott az anyja ölében, — nem tudta, mi a halál — csak az anyja simo­­gatását érezte s abban a pillanatban azt hitte, hogy jó volna elájulni ebben a me­leg gyengédségben. Be kell vallania most önmagának, hogy ez volt életének talán a legboldogabb pillanata. Később aztán, néhány hét, sőt talán már két-három nap múlva felocsúdott ebből a kábulatból, s ha nem is értette meg, de kicsiny gyer­meki lelkével megérezte, hogy milyen árván maradt a kis francia asszony, az ő kis magyar gyermekével, aki azonban mindennap elfelejtett egy-egy magyar szót, mert alig beszélt másvalakivel, mint az édesanyjával. Alacsony, de széles, nagy kúria volt a Madaras-család háza, abban laktak a nagyszülei, még maguk is javakorbeli emberek, két fiúval és egy leánykával, édesapja testvéreivel s ezek az idegen asszonyt tűrhető udvariassággal ugyan, de mégis mindig bizonyos csodálkozással és megbotránkozással nézték a házban. Nem lehetett sokáig ott maradni. Most már érti, hogy az a szegény kis francia asszony nem bírhatta soká. Nem bántotta senki, de senki sem szerette és a szere­­tetlenséget még a bántalomnál is nehe­zebb elviselni. Nem tudja, évek, vagy csak hónapok teltek-e el, de egyszer csak nagy sürgés­forgás támadt a házban, kocsi állt meg a dúsan faragott furcsa kertkapu előtt, s ők ketten: anya és gyermeke fölkapasz­kodtak a kocsi magas hátsó ülésére. A ma­mája akkor már nem sírt. Szomorúan és elszántan nekivágott az útnak, amely az ország fővárosa felé vezetett s ő az utazás alatt megint boldog volt, mert egyedül maradt a mamájával, a kocsi kellemesen rázott, nézni lehetett az ügető lovakat, ■tarka-barka rétek mellett vezetett el az út, kis falucskák apró házaiból kitódultak az emberek és megbámulták az utazókat, né­hányszor le is szálltak és korcsmában ebé­deltek, egyszer aludtak is egy ilyen pri­mitív szállóban és ő az édesanyjával aludt egy ágyban, szorosan hozzátapadva és ők ketten, mint valami kis világjárók, báto­rítva és gyámolítva egymást, tele voltak romantikus ábrándokkal, istenfélő biza­lommal és az angyali lelkek meggondolat­lan vakmerőségével. Később hallotta édesanyjától, hogy ab­ban az időben sem is volt gondjuk, mert a család ellátta őket valami szerény kis pénzzel, amiből két, vagy három eszten­deig olyan igénytelen árvák, mint ők ket­­tecskén, el tudják tengetni az életüket.­­Anyja arra gondolt, hogy a pénzt taka­rékba teszi, a fiút nevelőintézetbe és ő maga újra beszegődik valahova bennának.­­■De nem így történt. Megírta apjának, a dobozgyárosnak, hogy özvegységében némi pénzecskéhez jutott. A francia nagyapa, mint mindig, akkor is, pénzzavarban volt, mert dobozai túlságosan szépek és­ tartó­sak voltak, árukhoz és kelendőségükhöz mérten, tehát az üzletet, mint mindig, abban a pillanatban is csőd fenyegette. — Nagypapa, — mesélte neki későbbi könnyes mosollyal édesanyja, —, ritka gyorsasággal válaszolt a levelemre, haza­hívott a tenger mellett fekevő Lorientba és fölajánlotta, hogy üzlettársává tesz a­ dobozgyárban, amely, ha egy kis forgó-* tőke birtokába jut, a legvirágzóbb vállala­tok egyike lesz az egész vidéken. Édesanyja boldogan ment vissza, és ő ismét új környezetbe jutott, vidám és kedves emberek közé s lassan kint elfelej­tette mindazt, ami őt a régi világhoz, régi hazához, régi emberekhez és régi házhoz fűzte. Valóságos kis francia fiúcska lett, nagyon rövid idő alatt elfelejtette azt a pár magyar szót, amit a dajkájától ta­nult, elfelejtette azt is, hogy magyar­nak született, az egész régi életből csak egy faragott kis kapu s egy fehérre me­szelt boltíves szoba maradt meg az emlé­kezetében. Meg az a pillanat, amikor fe­jére csöpögtek az édesanyja könnyei és ő­m oly boldogan húzódott meg a sirdogáló asszony karjai között. ft. XFolyt. köv.Ji ! 400 90rl és Bébé Daniels Mi újság a filmvilágban? Szomory Dezső nagysikerű új darabjából, a lakáts Alice-ből beszélőfilm lesz. Berlinben élő, ismert magyar író és egy világhírű film­író vállalkozott arra, hogy Szomory darabját az ő művészi intenciója szerint átdolgozzák a film számára. A hangosfilm teljes egészé­ben, jelenetről-jelenetre ragaszkodik a szín­darab menetéhez. A filmen megelevenedik az a jelenet is, amelyet a színpadon Gombaszögi Frida előadásából ismer a közönség. Hogyan ölte meg a gyógyíthatatlan beteget a berlini klinikán. A Takáts Alice filmváltozata Ber­linben készül.★ Korda Sándor és Korda Máriáról a napok­ban az a hír terjedt el, hogy válnak egymás­tól. Korda Sándor az egyik német filmlapban kategorikusan megcáfolja a válásukról elter­jedt hírt. Korda Mária, hoszabb berlini tar­tózkodás után, visszatért Hollywoodba férjé­hez, Korda Sándorhoz. . . Abel Gance, filmrendező a napokban fe­jezte be, kétévi munka után, a Világ vége című filmjének rendezését. Külön érdekessége a filmnek, hogy férfi főszerepét Abel Gance maga játssza. A kitűnő rendező mint újság­író kezdte pályafutását, majd színész lett, utána rendező és most egyszerre mint ren­dező és színész mutatkozik be a világ mozi­­közönségének. Adolf Menjou, a népszerű amerikai film­színész Párizsban befejezte első francia han­­gosfilmjéne­k, a Mon Gosse de Pére-me fel­vételeit és újra azzal a tervvel foglalkozik, hogy visszatér Hollywoodba. Nem bírja meg­szokni az európai életet és visszavágyáik az amerikai világba. A Paramount-filmgyár újabb hosszabb szerződéssel kínálta meg a kitűnő filmszínészt, aki el is fogadta és a napokban visszahajózik Amerikába. RIcRita 50 káprázatos kép 15 világsláger FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA Capitol (a Baross-téren. Telefon: József 343—37). Internationale Revue. (Ének, tánc, zene. Színes darfelvételek.) — Fox hangos híradó. (A világ szeme.) — Submarine. ( Acélkoporsó.) (Hangos filmremek 10 fejezetben. Főszereplő: Jack Holt.) — Előadások kezdete hétköznap: 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor; vasár- és ünnepnap: fél 4. fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. Corso (Váci­ utca 9. Telefon: Automata 874—02). Submarine. (Az idény hangosfilm eseménye. Filmregény 10 felvonásban. Főszereplők: Jack Holt és Dorothy Revier. Harmadik hétre pro­longálva.) — Híradók. — Előadások hétköznap: 4, 6, 8 és 10 órakor. Vasár- és ünnepnap: 3, háromnegyed 51 fél 7, egynegyed 9 és 10 órakor. Décsi (VI. Teréz­ körút 28. Jegyrendelő telefon: Aut. 213—43 és Aut. 259—52). Ramon Novarro első énekes filmje: Pagan című Metro—Go­d­wyn világattrakcióban, 12 fejezetben. Női fő­szereplők: Rene Adorée és Dorothy Jani­s. A. ..Pagan Love Song“-ot, a pogány szerelmi dalát énekli: Ramon Novarro és Dorothy Janis. A rendezés W. van Dyke mesteralkotása. Ezen­kívül a legfrissebb Metro Hearst Hangos Újság és különleges Fox Hangos Híradó. — Előadások mindennap: 4. 6. 8 és 10 órakor Elit (V., Lipót­ körút 16. Telefon: Aut. 161—51). Forradalmi nász. (Dráma 10 felvonásban. Fő­szereplők: Dim­ere Jacobini, Gösta Eckmann és Fritz Korner.) — Hollywoodi rejtelmek(Vidám történet a hollywoodi filmvilág életéből 9 felvo­násban. Főszereplő: Marion Davies.) — Eőadá­­sok hétköznap: 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor; vasárnap: fél 4, fél 6, fél 8 és háromnegyed 10 órakor. Korom (Kossuth Lajos­ utca 18. Telefon: Auto­mata 895—43 és 897—07). Fox Movietone News (A világ hanoia.) — Beniamino Gigli fellépté­vel. Gyöngyhalászok (Bizet operáidból.) — Rio Rita nagy duettje. Éneklik: Bebe Daniels és John Bolas.) — Lady Divine: Trafalpári orosz­lán. (Énekes hangos film 12 felvonásban. Fő­szereplők: Gorrine Griffith és Várkonyi Mihály.) — Előadások hétköznap: 5 egynegyed 8 és fél 10 órakor, szombat vasár- és ünnepnap: 4, 6, 8 és 10 órakor. — Az előadás megkezdése után az Józsefvárosi Pomszính­áz (Telefon: 1. 346—44). Fox hangos híradó. — A Szevillai borbély­ - hól, énekel Bonelli. — Néger munkásdalárda. — Ifjú Noé zárkája. (Paródia 2 felvonásban.) — Táncos diákok. (Beszélő, zenés énekes, táncos filmopera 12 felvonásban.) — Előadások kezdete hétköznapi 5, 7 és fél 10 órakor; vasárnap: 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. — Vasárnap az első elő­adás félhelyárakkal. Kamara Mozgó (Telefon: 1. 440—27 Dohány­utca és Nyár­ utca sarok): Nem ütik a jogászt agyon. (United Artists vígjátékattrakció 10 fel- 11 vonásban. Főszereplő Buster Keaton.) — Háborús a tenger alatt. (Az angol és német admiralitás közreműködésével. 8 felvonásban.) — Előadások hétköznap: fél 5. egynegyed 7. 8 és 10 órakor. vasárnap: 3. háromnegyed 5. fél 7. egynegyed 9 és 10 órakor. Orion Színház (Eskü-út 1. Tel.­ Aut. 831—02).* Buster Keaton főszereplésével: Nem ütik a nászt navon. (Slágervígjáték 8 felvonásban.)­­ Zoro és Huru főszereplésével: Vőlegények inkop M­­nitóban. (Falrengető vígjátékattrakció 7 felvon­­ásban.) — Magyar Híradó. — Jegyelővétel dél­­előtt 11—1 óráig. — Előadások kezdete hétközi nap: fél 6. fél 8 és fél 10 órakor; vasárnapi és ünnepnap: fél 4. fél 6 fél 6 és fél 10 órakor. Palace Filmszínház (József 365—23. Erzsébet­ körút 8. szám. A Newyork-palotával szemben): Submarine. (Tökéletes, amerikai hangos világ­i attrakció 10 felvonásban. Főszereplők: Jade Holt Ralph Graves és Dorothy Revier.) — Revü International. (Színes, beszélő, éneklő, táncoló, zenés revü 3 felvonásban.) — Híradók. — Elő-­ adások: háromegyes 6. 5 és 10 órakor; vasár­r­nap: 4. 6. 8 és 10 órakor. Radios (Nagymező­ utca 22—2­4. Telefon: Autó-­­m­ata 220—98 és Automata 292—50). Prolongálva! Atlantic. (A B. I. P. világhírű németül beszélő éneklő és zenélő remekműve. Főszereplő: • Fritz Kortner. Rendezte: E. A. Dupont. — Hangos híradók. — Előadások naponta: 5. fél 8. fél 10 órakor; szombaton és vasárnap: 3. egynegyed fél 8 és háromnegyed 10­ órakor. — Az előadá­­­sok megkezdése után az összes ajtókat lezárják. — Jegyelővétel délelőtt 11 órától. A­­jövő hét nagy eseménye. Royal Apollo (Telefon: J. 429—46­­3 J. 419—02). Prolongálva! Fox Follies. (A világ legnagyobb revüfilmje. Lát­­ványos, éneklő, beszélő és zenélő attrakció.) —* Magyar hangos film. (Biller Mindszenthy Tibor, Cselényi, Fekete Pál, Pethes—Dénes.) — Fox és Paramount hangos híradók.­­ Előadások kez­­dete hétköznapon: 5, egynegyed 8 és fél 10 óra­kor; vasárnap: 4. 6. 8 és 10 órakor. Corvin filmszính­áz (VIII., József­ körút és Üllői­ út sarok. Telefon: 1. 389—88. Előadások kezdete hétköznap: fél 6, fél 8 és fél 10 órakor; vasár- és ünnepnap: fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor.) Buster Keaton hatalmas vígjátéka: Nem ütik a jogászt agyon. — Háború a tenger alatt. (Az angol és német admiralitás hiteles adataival és közreműködésével.) — Magyar Híradó­, UFA filmszínház (VI., Teréz­ körút 60. Telt: Aut. 197­—68 és Apr. 197—67. Előadások kezdete hétköznap: 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor; szombat, vasárnap és ünnepnap: 4. 6, 8 és 10 órakor). A nagy hangos magyar gyártmányú, film, magyar dalokkal: Mária Terézia. (Fő­szereplők: Lil Dagover és Petrovich Szveti- Szláv valamint a világ legjobb hangos varieté, programmja.) — Titta Ruffo, az énekesek ki­rálya. — Noé zárkája. (Hangos trükkfilm­­csoda.) — Az aranyhangú néger csodabasszista. Hangos hírek a világ minden részéből. — Sze­keres Ferenc orgonajátéka. Uránia film szí­­ű­ fia (VIII., Rákóczi­ út 21. Telefon: J. 460—45 és J. 460—46.) Néhány hét múlva megnyílik az első nagy magyar hangos filmmel, amelynek címe: Vasárnap délután. ..

Next