Budapesti Hírlap, 1930. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-08 / 56. szám

IO Gaál Franciska a Belvárosi Színházban „A templom egere“ A Belvárosi Színház kedden, 11-én mutatja be Fodor László nagyszerű vígjá­tékát, a Templom Egeré­t. A világszerte óriási sikert aratott darab teljesen új ki­állításban és elsőrangú szereposztásban kerül színre. Somlait Artur játssza a férfi-főszerepet és rendezi a darabot. A többi főszerepben Ráday Imre, Z. Molnár László, Kőrössy Angéla, Keleti László, Sugár Lajos, Pataky Miklós. E légy egész nap váltható. Március 23-án, vasárnap délelőtt Devi Lip­miraja, a világh­írű rfizőz egyetlen matinéja. Olcsó helyárak. * (A Te csak pipálj, Ladányi felújítása.) Ritka színpadi­ alkotásnak jut osztályrészül az a követelő megtiszteltetés, hogy alig egy esztendő után megérje reprizét. Csathó Kál­mán mélyen szántó tendenciákkal telt, sok­szor könnyek között nevettető, bájos színjá­ték­; a Te csak pipálj, Ladányi, ma jutott el ehhez a jelentős stációhoz. Premier-számba­­im­enő este volt a mai, harsogó derű, töménte­len taps, a felvonások után pedig sok-sok ki­hívás tüntetett az illusztris szerző és a kitűnő színészek mellett. Az új­ rendezés, amelyet a eriplap hirdet, nem jelent sok változást az első kitűnő betanuláson. Az új szereplők kö­zül Somogyi Erzsit és Cabányi Lászlót kell elsősorban említeni, de kitűnően megállták a helyüket Pethes Margit, a kisvárosi démon és Szabó Margit Bubszika szerepében. A kis részében új szereposztás Somogyi Erzsit ál­lította legnagyobb feladat elé, mert Bajor Gizi szerepét vette át. Kitűnően állta meg a helyét, egyéni báját, játéktudását és decens mérsékletét vitte harcba. Győzött, nem ugyan Bajor Gizi fölött, hanem abban az értelem­ben, hogy egyéni felfogásában újat és igen kellemeset alkotott. A régiek közül Cs. Aczél Ilona megejtő finomsága, sugárzó intelligen­ciája uralkodott a színpadon. Vaszary Pi­roska, Kiss Irén, Rózsahegyi Kálmán és Petheő Attila jelentették a kifogyhatatlan és harsogó derültséget. Gál Gyula és­ Bartos Gyula kitűnő kabinet alakokat varázsoltak elénk. A Nemzeti Színház repertoárjának ez az egyik legnépszerűbb darabja ma újabb jubileumok felé indult.­­ (A Zenészszövetség akciója az állás­talan mozizenészek érdekében.) Mint is­meretes, az Országos Magyar Zenész Szö­vetség a­ozgalmat indított a hangosfilm bevonulásával állástalanná lett mozizené­szek érdekében. Most a Zenész Szövetség új tervet vetett fel: a hangosfilm következ­tében kereset nélkül maradt zenészekből hét-nyolc vidéki szimfonikus zenekart kellene felállítani, részben huszonnégy, részben harminchat taggal. A zenekarok költségvetése a zenekari tagok háromszáz pengős havi fizetésének alapulvételével évi 96.000 pengőt tenne ki. Ennek az összeg­nek a fedezetét, a Zenész Szövetség elgon­dolása szerint, három tétel adná: egyhar­­madát a város viselné, a másik harmadát a kultuszminisztérium, a hiányzó harma­dik részletet pedig maga a zenekar ke­resné meg. A Zenész Szövetség szerint ezek a zenekarok feltétlenül elhelyezhetők az országban, a nagy vidéki városok, mint Debrecen, Győr, Szeged, Sopron, Székes­fehérvár, Hódmezővásárhely, Pécs, ame­lyeknek élénk zenei kultúrájuk van, bizto­san szívesen elvállalnák e kulúrfeladatot, ha erre a minisztérium felhívná őket. * (Hevesi Sándor Abbáziában.) Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója k­z­­napi pihenésre Abbáziába utazik. Szabad­sága után kezdi meg a Nemzeti Színház­ban a Bánk bán próbáit. A felújított Bánk bán első előadása a Nemzeti Színházban lesz, azután a kecskeméti A­afona-ü­nnepsé­­geken adják elő. * (Hamlet.) A Magyar Színház klasszikus drámaciklusának során ma este a Hamletet tűzte műsorára. A dán királyfi nyilván a színház új színészének, Beregi Oszkárnak a kedvéért jutott el újra a Magyar Színház színpadára. Nem hisszük azonban, hogy a közönségnek sok öröme telhetett ele­ijén a viszontlátásban, mert Beregi szinte bosszantó nondhalance-­, pongyolán játszotta a szerepet. A halkabb jeleneteket nyilván az egyszerű­ régre való utalással szinte eldarálta, a drámai jelenetekben pedig a színművészet külső rekvizitumaival dolgozott csupán. Az a jelenete pedig, amikor a színészeket a szép beszéd fontosságára tanítja, az ő bes­zédhibá­jára való tekintettel, szinte komikusan ha­tott. Az előadást az együttes többi szerep­lője mentette meg. Elsősorban kell úsznia dicsérettel említenünk Harsányi Rezsőt, aki Polóniust alakította. Pompásan megrajzolt figurájában igen finoman és stílusosan jut­tatta kifejezésre mindazt a humort, amellyel Shakespeare ezt az érdekes figuráját jelle­mezte. Külön dicséretet érdemelt Horváth Éva, akit hosszas hallgatás után Ofélia sze­repében láttunk viszont a szí­na­dón. Mély átgondolásra valló alakítása poetikus volt. Megjelenésében éppen annyira illuszorkeltő, mint amilyen szuggesztív az őrültes jelenet­ben. Egyike volt az előadás főbb értékeinek. A nagy tárna szereplő közül ki kell még emelnünk a Claudius szerepét­ játszó Barátdy Józsefet és partnerét, Zala Karolát, Dávid Mihályt, aki a színész szerepét alakította ki­tűnően. De igen jó volt Jávor Pál, Vándori­ Géza, a sírásó szerepében Szigeti Jenő és a tehetséges Farogó Erzsi, aki finom és stílusos tudott lenni Oszide kis­ szerepében is. Beszá­molónk nem volna teljes, ha nem említenők meg, hogy Beregi, amikor a lámpák elé szó­lították, enyhén szólva, nem Hamlet alakító­jához méltón köszönte meg a közönség sorai­ban ülő személyes jóbarátainak ovációját. (m. i.) * (Népszerű hangverseny a Vigadóiban.) A Székesfőváros Népművelési Bizottsága már­cius 9-én, vasárnap délután 5 órakor a Pesti Vigadóban hangversenyt rendez, amelyen a Székesfővárosi Zenekaron kívül Körének Va­léria énekesnő és Fehér Ilonka hegedűmű­vésznő működik közre. Vezényel: Vaszy Vik­tor karnagy. A hangverseny műsora: 1. Beethoven: VIII. szimfónia. 2. Verdi: A Lucena áriája a Trubadúr című operából. 3. a) Co­relli: La folia, b) Meszlényi R.: Fantázia Bi­hari J. művei felett. 4. Strauss: Morgen. Wagner: Álmok. Kazocsay: Ewige Jugend. 5. Mu­sszorgszky: Egy éj a kopasz hegyen. * (Eredeti operettbemutató Újpesten.) Az újpesti Blaha Lujza Színház szombaton este eredeti újdonságot ad: bemutatja Borsodi Mi­hály színész-író Bál a pusztán című há­rom­­felvonásos operettjét. Az újdonság főszere­peit Havassy Mimi, Ajtay Lili, Unger István, Károlyi János és Megyeri Ferenc játsszák. * (Öngyilkos lett egy newyorki prima­donna.) A newyorki közönségnek szomorú színházi szenzációja van. A Broadway-színhá­­zak egyik legszelfis és leghíresebb színésznője, Christine Korman öngyilkos lett. A színésznőt pénteken hajnalban szétzúzott tagokkal, hol­tan találták az egyik legelőkelőbb newyorki szálloda udvarára. A nyomozás megállapította, hogy a színésznő a­­késő éjszakai órákban le­ugrott huszadik emeleti lakosztálya ablakából. Hosszasan készülődhetett az öngyilkosságra, mert felöltötte legszebb ruháját, színpadjain kifár vette magát és minden ékszerét magával vette. A halálugrás éjjel 1 és 2 óra között tör­ténhetett. Christine Korman csak egy levelet hagyott hátra, amelyet a rendőrségnek címzett. Azt írja a levélben,­­hogy gyógyíthatatlan be­tegsége miatt válik meg az élettől. Az öngyil­kos színésznő Newyork egyik legfelkapottabb kedvence volt. A csütörtök esti előadáson is negyedóra hosszat ünnepelte őt a Broadway előkelő közönsége. Anyagi gondjai semmi­­esetre sem lehettek, hiszen csak készpénzben közel 100.000 dollár maradt utána. Christine Normen nemcsak színésznő volt, de néhány színdarabot is írt, amelyeket nagy sikerrel ad­tak elő. * (A Himnyady László új címszereplője.) Március 15-én díszelőadásban hozza színre az Operaház Erkel Ferenc dalművét, a Hunjady Lászlót. Az opera címszerepét ezúttal először énekli Halmos János. * (A Népszínházi Nyugdíjintézet díszelő­adása.) A Városi Színházban megkezdődtek az előkészületei a március 15. díszelőadásnak, amelyet a „Népszínház fénykora“ címmel a régi Népszínház nyugdíjasainak felsegélyezésére rendeznek. Az előadásra új díszletek készülnek és Barna Izsó, Kerner Jenő és Márkus Dezső karnagy vezetésével serényen folynak a próbák. A műsort Kiss Menyhért Beentrozott költemé­nye, „A magyar zászló“ vezeti be, amelyet az országzászló előtt fog elmondani S. Tay Sze­réna, mintegy 150 főnyi statisztériával. Az elő­adás anyagát kiváló gonddal állította össze a rendezőség, s az első felvonást záró kép bemu­tatására külön világító szökőkutat építenek a színpad közepére. A kút körül rejti el az egész balletkar és Sződy Kató Tarnay Gézával együtt Strauss Kék­­lit­er-keringőjét. Az előadás 8 órakor kezdődik, jegyek elővételben kaphatók a Városi Színházban. * (A Zeneművészeti Főiskola) igazgatósága március 10-én, hétfőn az intézet nagy hangver­senytermében kamarazenei koncertet rendez. Mozart vonósnégyesét Takács Alice, Rosrnfeld Magda, Fenyves Alice, K­adó Magda adják elő, Beethoven vonósnégyesét Koromsay Dénes, Szállási Ferenc, Végh Sándor, Sassy Iringó, Saint-Saëns szeptettjét pedig a következő nö­vendékek: Sólymos Péter, Borsi Rezső, Gál Marcel, Dula Andor, Egert­and István, Horváth László, Boubál Antal. * (Keveset ígér és sokat nyújt Lakner bácsi Gyerm­eszínháza.) Holnap délelőtt fél 11 órakor: Királyok Kincse, a legnívósabb mese­játék, 5 képben. Látványos, mulatságos! Je­gyek 60 fillértől. Ujszínház Révay-utca 18. (Telefon: A. 211—22.) * (Felvidéki hangverseny.) A Felvidéki Egyesületek Szövetségének hölgybizotsága a Zeneakadémia nagytermében március 14-én délután fél 6 órakor a Szövetség által fenn­tartott Hunfalmy-internátus javára hangver­senyt rendez. Közreműködnek: Pekár Gyula, a Zsámboky—Konc.—A Perif­er-trió, R. Si­­monffy Margit szavalóművésznő, Havas Ist­ván, Gróh Klári hegedűművésznő, Schmidt­­hauer Lajos orgonaművész, A­agy Margit és Venczel Béla az Operaház tagjai, valamint Ilorz Ottó dr. zongoraművész. Jegyeket 50 fillértől 16 pengőig a Szövetség irodájában V., Géza­ utca 4. szám alatt délelőtt 9 és 2 óra között lehet váltani. 1930 március 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Városi Színházban vitéz nap?b­inyal Horthy Miklós őf­méltósága 30 éves kormányzói jubileuma alkalmából a volt 2?-es háziezred 1000 hősi barettjának emlékszobra javára rendezendő díszelőadás műsora. Zene e­l­ső honvédgyalogezred zenekara. Prolog: Tökén Andra. Irta: Farkas Imre. Konferance: Békeffy László. Tréfás jelenet: Borosa Géza Sterczeg Jenő. Operaáriák: Kovács Dezső. Tréfás jelenet­: Vaszary Piroska, G. Kertész Ella és Góth Sándor. Dalok: Helle Gabriella. Mari katonája Török Br­íó tréfát* az Anátávrv-Ott Szindór mű­sorából. Szereplői:: Dajbukát Ilona. Bársony István. Rizó Sándor. Pofi Sándor. Andal Béla Fekete Tál. Gáspár György. Gelléri Sándor Goldberger Ferenc, Standvister II. Szünet. Tagaeri divatrevfi: Goldberger—Benjberc. Békeffy László és Kökény Ilona felléptével. Rádió-paródia: Czobor Err­ó. Szenzáció: Zápor István tréfája, ez Andrássy-úti Színház műsorából. Szereplők: Bajor Gizi. Kuri Erzsi. Abonyi Tivadar. László Mikidé. Somlay Arthur. Tánckettős: Bársony Rózsi Biddock­. Jeffrey. Konferálnak: Békeffy László Szentiványi Kálmán. Karmestere r.: Fraknói Károly Losonczy Dezső. Kerül­ete: Lóránth Vilmos. Erae: Fricsay Richárd főzeneigazgató vezénylete alatt. 1 2 l-es hooTedpy alogezred zenekar*. B.H 1980, marchas­­, nombat Tündérvilág vasárnap délután fél 4 órakor a Magyar Színházban, a Meseszínház nívós gyerektársulatával, a leg­szebb gyerek előadást jegyek 30 fillértől. Heti hangverseny naptár Szombat, március 8. Spiller Ljejko hegedű­­­estje, fél 8. Z. Kisterem. — Wilhelm Lajos zongoraestje, fél 9. Z. Vasárnap, március 9. Filharmóniai VIII. bérleti főpróba, délelőtt egynegyed 12. Z. — Quartin newyorki főkántor liturgiai estje, fél 9. Z. — Friedmann Ignác zongoraestje, VII. V. — Nádor Jóska, Járossy Jenő és Révffy Lajos nótaestje, fél 6. 7. IRODALOM * (Székfoglaló a Szent István Akadémiá­ban.) A Szent István Akadémia I. osztá­lyának pénteken Mihályfi Ákos dr. elnök­letével megtartott felolvasóülésén Erdey Ferenc tartotta meg székfogaló előadását A bölcselet válsága a XIII. században és Szent Tamás címmel. Az osztályülés egy­szersmind ünneplése volt Aquinói Szent Tamás emlékének is. * (Pesti éjszakák.) Ez a címe Farkas Imre legújabb regényének, amelyet Pólya Tibor rajzaival a Hellas irodalmi és nyomdai rt. adott ki. A „leányok írója“, a finom, gyöngy virágillatos versek poétája ezúttal el­kalandozott a csendes idillek, kellemes har­móniák világából: szociális aláfestésű társa­dalmi regényt akart írni, egyszersmind le akarta tépni a leplet a pesti kulisszák vilá­gáról és a pesti éjszakák szomorú titkairól. A nagykoncepc­iójú tervből azonban csak egy rövidterjedelmű­­ ,,ku l­.-regényke“ lett, amely inkább csak a színházi ben­fent­eseket érdekelheti, akik természetesen a megváltozta­tott nevek alatt is biztosan felismerik a pár­bajozó , színházi újságírót, a sovány, rassz­­nyelven beszélő szubrettet, a tanácsnok urat és barátját, a „bicegő“ Sárosi színigazgatót, akit „kalauz-apja gyerekkorában minden reg­gel elvert, a táskaszíjjal, akár volt rá ok, akár nem“, valamint a regény többi figuráját. Ezen a kis pikatérián túl azonban nem igen van más mondanivalója ezúttal Farkas Imré­nek. Maga a regény igénytelen kis szerelmi történet, a szociális aláfestés és a pesti tivor- Május elsejére keresek négyszobás lakást VI, VII., VIII. kerületben, vagy négyszobás, kertes lakást Pest környékén, villamos közelé­ben. Választ a Budapesti Hírlap kiadóhivata­lába, József­ körút 5. „Május elseje“ jeligére kérek. nyás éjszakák rajza pedig nem az ő toniról való téma. Ettől a finom tolltól igazi poézist vár a közönség, nem „intimpista“ stílusban írt kulcsregényt. * (A gróf Vigyázó-könyvtár kiállítása.) A Magyar Bibliophil Társaság március 9-én, va­sárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg az Orszá­gos Iparművészeti Múzeumban rendezett VI. kiállítását, melynek keretében néhai Vigyázó Sándor gróf a Magyar Tudományos Akadémia birtokába átment könyvtárának legszebb kóde­xeit és régi könyveit mutatja be. Az első négy tárló a különféle miniatűriskolák szerint csopor­tosított kódexekből ad ízelítőt, a többi tárló pedig javarészt ősnyomtatványokkal szemlélteti a könyvnyomtatás fejlődését és elterjedését. Különös figyelmet érdemelnek a XV. századbeli magyar könyvnyomdászok termékei, a Mátyás királyra és nejére vonatkozó nyomtatványok, Temesvári Pelbárt munkáinak különféle kiadá­sai s általában a XV. század könyveinek ma­gyar vonatkozásai. A kiállított anyag harmadik csoportja a XVI. és XVII. századból nyújt néhány csemegét, gyönyörűen illusztrált ima­könyveket, Luther első kiadásainak gyűjtemé­nyét s a Vigyázó­ könyvtár ezernyi régi magyar könyvéből a legérdekesebbeket. Régi művészi könyvkötések egészítik ki a nagy gyűjtő biblio­filiájáról adott képet. A kiállítás egy hónapig tart és 50 fillér belépődíj mellett tekinthető meg. A Kereskedelmi Szakoktatás 6. száma Wir­ker István szerkesztésében most jelent meg. Értékes cikkeket írtak az új számba Lau­rent­­y Vilmos dr., Turkovich Ferenc dr., Der­gl János dr., Póschné R. Marianne, Haj­nal Bálin dr. és Farkas László dr. Az érté­kes tanulmányokat változatos és élénk rova­tok egészítik ki. A füzethez Szakáll Zsig­ánnal dr.-nak, a felső kereskedelmi iskolák új főigazgatójának sikerült arcképe van mel­lékelve. KÉPZŐMŰVÉSZET •­ (Schönberger Armand gyűjteményes kiállítása.) A Tamás-galériában most Schönberger Armand vonul föl olajfestmé­nyeivel és rajzaival. Az ultrakonzervatívok szerint bizonyára ez a művészet is élvezhetet­lenül szertelen, holott Schönberger festői stí­lusa állandó kapcsolatban van a természettel. Naturalizmusról természetesen nála sincs szó, de minden képe való benyomáson, alapszik, a figurális motívum nem bomlik szét fest­ményein elvont képletekké. Szinte az a be­nyomásunk, hogy a festő fokozatosan kibon­takozik a divatos modern szertelenségek mo­dorosságaiból. A természettel való kapcsolata most lassan kint szorosabb lesz, a­nélkül, hogy a stílusról lemondana. Egy-két budai város­­képe és egy csendélete már érett és a modern sablonoktól ment alkotás. Kétségtelenül leg­érdekesebb többalakos, nagy kompozíciója. Ebben az egyenetlenségek mellett is értékes kvalitások fedezhetők föl, különösen a női aktok szép formaharmóniáiban, vonalmeló­­diáiban. I)c miért mintázta oly szögletesre * művész a kép balsarkában muzsikáló férfi lábait, miért ismétli az arcok rajzában azt * kellemetlen modort, amely az ultramodern irányok sajátja. A virágcserép ferdesége sem föltétlenül szükséges a képben rejlő mű­vészi törekvések világos érvényesítéséhez. Ezek a keresett furcsaságok kockáztatják sokszor az alkotások őszinteségét és gátolják az új irányok elfogadását. * (Balló Ede másolatai.) Harmadik so­­rozatát állította ki Balló Ede mester művészi másolatainak, melyeket régi remekművekről ■készített. Ezúttal a XVII. századi holland mesterek képeinek másolatai kerültek sorra, elsősorban Rembrandt, Hals, a delfti Ver­meer és követőik alkotásainak kópiái. Rem­brandt művészetét tizennyolc festmény kép­viseli, melyek a nagy mester egész fejlődését bemutatják korai modorától, midőn a részle­teket gondosan kiemelte, későbbi széles, össze­foglaló stílusáig. Itt van az amszterdami Rijks-Museum hatalmas vászna, A posztó­­gyárosok (Staalmeeste­rs) és sok más jó isme­rősünk, a külföldi képtárak Rembrandt-gyű­j­­teményeinek gyöngyei. Hogy melyik másolat köztük a legjobb, csak úgy tudnánk eldönteni, ha az eredeti mellettük függne, e nélkül az előbb említett nagy vászon és a drezdai Öreg­ember gyöngy­soros kalappal látszik a leg­sikerültebbnek. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk, hogy Balló Ede­ úgy másolja a százados remekműveket, mint amilyenek azok: létrejöttük idejében voltak, mostani pa­tinájuk, a firnisz sárgulásából, a sötétedések­ből eredő galériatónus nélkül. Kitűnőek Franz Hals másolatai, de ennek tökéletességét néhány­­Verm­eer-festmény és tájkép esetében éri el. Vermeernek amszterdami Tejet öntő leánya, vagy a bécsi Czemin-képtárban lévő híres remeke szinte a maga tökéletes valóságában áll előttünk. Az ecsetvonások olyan frissek, közvetlenek, a tónusok olyan lágyak, tartal­­masak, mint az eredeti munka. Ruysdael nagy szélmalmos képét valósággal eredeti gyanánt is el lehetne adni. Tiszteletet érdemel a lelki odaadás,a technikai készség, mellyel Balló Ede a legeltérőbb stílusú és szellemű régi meste­rek remekeit átélni és újból megalkotni tudja. Kiállításához Balló tanulságos kis tájékozta­tót is szerkesztett. (Y. E.) A rádió nemcsak szórakoztat, de tanít és a kultúrát is terjeszti.

Next