Budapesti Hírlap, 1930. március (50. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-08 / 56. szám
IO Gaál Franciska a Belvárosi Színházban „A templom egere“ A Belvárosi Színház kedden, 11-én mutatja be Fodor László nagyszerű vígjátékát, a Templom Egerét. A világszerte óriási sikert aratott darab teljesen új kiállításban és elsőrangú szereposztásban kerül színre. Somlait Artur játssza a férfi-főszerepet és rendezi a darabot. A többi főszerepben Ráday Imre, Z. Molnár László, Kőrössy Angéla, Keleti László, Sugár Lajos, Pataky Miklós. E légy egész nap váltható. Március 23-án, vasárnap délelőtt Devi Lipmiraja, a világhírű rfizőz egyetlen matinéja. Olcsó helyárak. * (A Te csak pipálj, Ladányi felújítása.) Ritka színpadi alkotásnak jut osztályrészül az a követelő megtiszteltetés, hogy alig egy esztendő után megérje reprizét. Csathó Kálmán mélyen szántó tendenciákkal telt, sokszor könnyek között nevettető, bájos színjáték; a Te csak pipálj, Ladányi, ma jutott el ehhez a jelentős stációhoz. Premier-számbaimenő este volt a mai, harsogó derű, töméntelen taps, a felvonások után pedig sok-sok kihívás tüntetett az illusztris szerző és a kitűnő színészek mellett. Az új rendezés, amelyet a eriplap hirdet, nem jelent sok változást az első kitűnő betanuláson. Az új szereplők közül Somogyi Erzsit és Cabányi Lászlót kell elsősorban említeni, de kitűnően megállták a helyüket Pethes Margit, a kisvárosi démon és Szabó Margit Bubszika szerepében. A kis részében új szereposztás Somogyi Erzsit állította legnagyobb feladat elé, mert Bajor Gizi szerepét vette át. Kitűnően állta meg a helyét, egyéni báját, játéktudását és decens mérsékletét vitte harcba. Győzött, nem ugyan Bajor Gizi fölött, hanem abban az értelemben, hogy egyéni felfogásában újat és igen kellemeset alkotott. A régiek közül Cs. Aczél Ilona megejtő finomsága, sugárzó intelligenciája uralkodott a színpadon. Vaszary Piroska, Kiss Irén, Rózsahegyi Kálmán és Petheő Attila jelentették a kifogyhatatlan és harsogó derültséget. Gál Gyula és Bartos Gyula kitűnő kabinet alakokat varázsoltak elénk. A Nemzeti Színház repertoárjának ez az egyik legnépszerűbb darabja ma újabb jubileumok felé indult. (A Zenészszövetség akciója az állástalan mozizenészek érdekében.) Mint ismeretes, az Országos Magyar Zenész Szövetség aozgalmat indított a hangosfilm bevonulásával állástalanná lett mozizenészek érdekében. Most a Zenész Szövetség új tervet vetett fel: a hangosfilm következtében kereset nélkül maradt zenészekből hét-nyolc vidéki szimfonikus zenekart kellene felállítani, részben huszonnégy, részben harminchat taggal. A zenekarok költségvetése a zenekari tagok háromszáz pengős havi fizetésének alapulvételével évi 96.000 pengőt tenne ki. Ennek az összegnek a fedezetét, a Zenész Szövetség elgondolása szerint, három tétel adná: egyharmadát a város viselné, a másik harmadát a kultuszminisztérium, a hiányzó harmadik részletet pedig maga a zenekar keresné meg. A Zenész Szövetség szerint ezek a zenekarok feltétlenül elhelyezhetők az országban, a nagy vidéki városok, mint Debrecen, Győr, Szeged, Sopron, Székesfehérvár, Hódmezővásárhely, Pécs, amelyeknek élénk zenei kultúrájuk van, biztosan szívesen elvállalnák e kulúrfeladatot, ha erre a minisztérium felhívná őket. * (Hevesi Sándor Abbáziában.) Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója kznapi pihenésre Abbáziába utazik. Szabadsága után kezdi meg a Nemzeti Színházban a Bánk bán próbáit. A felújított Bánk bán első előadása a Nemzeti Színházban lesz, azután a kecskeméti Aafona-ünnepségeken adják elő. * (Hamlet.) A Magyar Színház klasszikus drámaciklusának során ma este a Hamletet tűzte műsorára. A dán királyfi nyilván a színház új színészének, Beregi Oszkárnak a kedvéért jutott el újra a Magyar Színház színpadára. Nem hisszük azonban, hogy a közönségnek sok öröme telhetett eleijén a viszontlátásban, mert Beregi szinte bosszantó nondhalance-, pongyolán játszotta a szerepet. A halkabb jeleneteket nyilván az egyszerű régre való utalással szinte eldarálta, a drámai jelenetekben pedig a színművészet külső rekvizitumaival dolgozott csupán. Az a jelenete pedig, amikor a színészeket a szép beszéd fontosságára tanítja, az ő beszédhibájára való tekintettel, szinte komikusan hatott. Az előadást az együttes többi szereplője mentette meg. Elsősorban kell úsznia dicsérettel említenünk Harsányi Rezsőt, aki Polóniust alakította. Pompásan megrajzolt figurájában igen finoman és stílusosan juttatta kifejezésre mindazt a humort, amellyel Shakespeare ezt az érdekes figuráját jellemezte. Külön dicséretet érdemelt Horváth Éva, akit hosszas hallgatás után Ofélia szerepében láttunk viszont a színadón. Mély átgondolásra valló alakítása poetikus volt. Megjelenésében éppen annyira illuszorkeltő, mint amilyen szuggesztív az őrültes jelenetben. Egyike volt az előadás főbb értékeinek. A nagy tárna szereplő közül ki kell még emelnünk a Claudius szerepét játszó Barátdy Józsefet és partnerét, Zala Karolát, Dávid Mihályt, aki a színész szerepét alakította kitűnően. De igen jó volt Jávor Pál, Vándori Géza, a sírásó szerepében Szigeti Jenő és a tehetséges Farogó Erzsi, aki finom és stílusos tudott lenni Oszide kis szerepében is. Beszámolónk nem volna teljes, ha nem említenők meg, hogy Beregi, amikor a lámpák elé szólították, enyhén szólva, nem Hamlet alakítójához méltón köszönte meg a közönség soraiban ülő személyes jóbarátainak ovációját. (m. i.) * (Népszerű hangverseny a Vigadóiban.) A Székesfőváros Népművelési Bizottsága március 9-én, vasárnap délután 5 órakor a Pesti Vigadóban hangversenyt rendez, amelyen a Székesfővárosi Zenekaron kívül Körének Valéria énekesnő és Fehér Ilonka hegedűművésznő működik közre. Vezényel: Vaszy Viktor karnagy. A hangverseny műsora: 1. Beethoven: VIII. szimfónia. 2. Verdi: A Lucena áriája a Trubadúr című operából. 3. a) Corelli: La folia, b) Meszlényi R.: Fantázia Bihari J. művei felett. 4. Strauss: Morgen. Wagner: Álmok. Kazocsay: Ewige Jugend. 5. Musszorgszky: Egy éj a kopasz hegyen. * (Eredeti operettbemutató Újpesten.) Az újpesti Blaha Lujza Színház szombaton este eredeti újdonságot ad: bemutatja Borsodi Mihály színész-író Bál a pusztán című háromfelvonásos operettjét. Az újdonság főszerepeit Havassy Mimi, Ajtay Lili, Unger István, Károlyi János és Megyeri Ferenc játsszák. * (Öngyilkos lett egy newyorki primadonna.) A newyorki közönségnek szomorú színházi szenzációja van. A Broadway-színházak egyik legszelfis és leghíresebb színésznője, Christine Korman öngyilkos lett. A színésznőt pénteken hajnalban szétzúzott tagokkal, holtan találták az egyik legelőkelőbb newyorki szálloda udvarára. A nyomozás megállapította, hogy a színésznő akéső éjszakai órákban leugrott huszadik emeleti lakosztálya ablakából. Hosszasan készülődhetett az öngyilkosságra, mert felöltötte legszebb ruháját, színpadjain kifár vette magát és minden ékszerét magával vette. A halálugrás éjjel 1 és 2 óra között történhetett. Christine Korman csak egy levelet hagyott hátra, amelyet a rendőrségnek címzett. Azt írja a levélben,hogy gyógyíthatatlan betegsége miatt válik meg az élettől. Az öngyilkos színésznő Newyork egyik legfelkapottabb kedvence volt. A csütörtök esti előadáson is negyedóra hosszat ünnepelte őt a Broadway előkelő közönsége. Anyagi gondjai semmiesetre sem lehettek, hiszen csak készpénzben közel 100.000 dollár maradt utána. Christine Normen nemcsak színésznő volt, de néhány színdarabot is írt, amelyeket nagy sikerrel adtak elő. * (A Himnyady László új címszereplője.) Március 15-én díszelőadásban hozza színre az Operaház Erkel Ferenc dalművét, a Hunjady Lászlót. Az opera címszerepét ezúttal először énekli Halmos János. * (A Népszínházi Nyugdíjintézet díszelőadása.) A Városi Színházban megkezdődtek az előkészületei a március 15. díszelőadásnak, amelyet a „Népszínház fénykora“ címmel a régi Népszínház nyugdíjasainak felsegélyezésére rendeznek. Az előadásra új díszletek készülnek és Barna Izsó, Kerner Jenő és Márkus Dezső karnagy vezetésével serényen folynak a próbák. A műsort Kiss Menyhért Beentrozott költeménye, „A magyar zászló“ vezeti be, amelyet az országzászló előtt fog elmondani S. Tay Szeréna, mintegy 150 főnyi statisztériával. Az előadás anyagát kiváló gonddal állította össze a rendezőség, s az első felvonást záró kép bemutatására külön világító szökőkutat építenek a színpad közepére. A kút körül rejti el az egész balletkar és Sződy Kató Tarnay Gézával együtt Strauss Kékliter-keringőjét. Az előadás 8 órakor kezdődik, jegyek elővételben kaphatók a Városi Színházban. * (A Zeneművészeti Főiskola) igazgatósága március 10-én, hétfőn az intézet nagy hangversenytermében kamarazenei koncertet rendez. Mozart vonósnégyesét Takács Alice, Rosrnfeld Magda, Fenyves Alice, Kadó Magda adják elő, Beethoven vonósnégyesét Koromsay Dénes, Szállási Ferenc, Végh Sándor, Sassy Iringó, Saint-Saëns szeptettjét pedig a következő növendékek: Sólymos Péter, Borsi Rezső, Gál Marcel, Dula Andor, Egertand István, Horváth László, Boubál Antal. * (Keveset ígér és sokat nyújt Lakner bácsi Gyermeszínháza.) Holnap délelőtt fél 11 órakor: Királyok Kincse, a legnívósabb mesejáték, 5 képben. Látványos, mulatságos! Jegyek 60 fillértől. Ujszínház Révay-utca 18. (Telefon: A. 211—22.) * (Felvidéki hangverseny.) A Felvidéki Egyesületek Szövetségének hölgybizotsága a Zeneakadémia nagytermében március 14-én délután fél 6 órakor a Szövetség által fenntartott Hunfalmy-internátus javára hangversenyt rendez. Közreműködnek: Pekár Gyula, a Zsámboky—Konc.—A Perifer-trió, R. Simonffy Margit szavalóművésznő, Havas István, Gróh Klári hegedűművésznő, Schmidthauer Lajos orgonaművész, Aagy Margit és Venczel Béla az Operaház tagjai, valamint Ilorz Ottó dr. zongoraművész. Jegyeket 50 fillértől 16 pengőig a Szövetség irodájában V., Géza utca 4. szám alatt délelőtt 9 és 2 óra között lehet váltani. 1930 március 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Városi Színházban vitéz nap?binyal Horthy Miklós őfméltósága 30 éves kormányzói jubileuma alkalmából a volt 2?-es háziezred 1000 hősi barettjának emlékszobra javára rendezendő díszelőadás műsora. Zene első honvédgyalogezred zenekara. Prolog: Tökén Andra. Irta: Farkas Imre. Konferance: Békeffy László. Tréfás jelenet: Borosa Géza Sterczeg Jenő. Operaáriák: Kovács Dezső. Tréfás jelenet: Vaszary Piroska, G. Kertész Ella és Góth Sándor. Dalok: Helle Gabriella. Mari katonája Török Bríó tréfát* az Anátávrv-Ott Szindór műsorából. Szereplői:: Dajbukát Ilona. Bársony István. Rizó Sándor. Pofi Sándor. Andal Béla Fekete Tál. Gáspár György. Gelléri Sándor Goldberger Ferenc, Standvister II. Szünet. Tagaeri divatrevfi: Goldberger—Benjberc. Békeffy László és Kökény Ilona felléptével. Rádió-paródia: Czobor Erró. Szenzáció: Zápor István tréfája, ez Andrássy-úti Színház műsorából. Szereplők: Bajor Gizi. Kuri Erzsi. Abonyi Tivadar. László Mikidé. Somlay Arthur. Tánckettős: Bársony Rózsi Biddock. Jeffrey. Konferálnak: Békeffy László Szentiványi Kálmán. Karmestere r.: Fraknói Károly Losonczy Dezső. Kerülete: Lóránth Vilmos. Erae: Fricsay Richárd főzeneigazgató vezénylete alatt. 1 2 l-es hooTedpy alogezred zenekar*. B.H 1980, marchas, nombat Tündérvilág vasárnap délután fél 4 órakor a Magyar Színházban, a Meseszínház nívós gyerektársulatával, a legszebb gyerek előadást jegyek 30 fillértől. Heti hangverseny naptár Szombat, március 8. Spiller Ljejko hegedűestje, fél 8. Z. Kisterem. — Wilhelm Lajos zongoraestje, fél 9. Z. Vasárnap, március 9. Filharmóniai VIII. bérleti főpróba, délelőtt egynegyed 12. Z. — Quartin newyorki főkántor liturgiai estje, fél 9. Z. — Friedmann Ignác zongoraestje, VII. V. — Nádor Jóska, Járossy Jenő és Révffy Lajos nótaestje, fél 6. 7. IRODALOM * (Székfoglaló a Szent István Akadémiában.) A Szent István Akadémia I. osztályának pénteken Mihályfi Ákos dr. elnökletével megtartott felolvasóülésén Erdey Ferenc tartotta meg székfogaló előadását A bölcselet válsága a XIII. században és Szent Tamás címmel. Az osztályülés egyszersmind ünneplése volt Aquinói Szent Tamás emlékének is. * (Pesti éjszakák.) Ez a címe Farkas Imre legújabb regényének, amelyet Pólya Tibor rajzaival a Hellas irodalmi és nyomdai rt. adott ki. A „leányok írója“, a finom, gyöngy virágillatos versek poétája ezúttal elkalandozott a csendes idillek, kellemes harmóniák világából: szociális aláfestésű társadalmi regényt akart írni, egyszersmind le akarta tépni a leplet a pesti kulisszák világáról és a pesti éjszakák szomorú titkairól. A nagykoncepciójú tervből azonban csak egy rövidterjedelmű ,,ku l.-regényke“ lett, amely inkább csak a színházi benfenteseket érdekelheti, akik természetesen a megváltoztatott nevek alatt is biztosan felismerik a párbajozó , színházi újságírót, a sovány, rassznyelven beszélő szubrettet, a tanácsnok urat és barátját, a „bicegő“ Sárosi színigazgatót, akit „kalauz-apja gyerekkorában minden reggel elvert, a táskaszíjjal, akár volt rá ok, akár nem“, valamint a regény többi figuráját. Ezen a kis pikatérián túl azonban nem igen van más mondanivalója ezúttal Farkas Imrének. Maga a regény igénytelen kis szerelmi történet, a szociális aláfestés és a pesti tivor- Május elsejére keresek négyszobás lakást VI, VII., VIII. kerületben, vagy négyszobás, kertes lakást Pest környékén, villamos közelében. Választ a Budapesti Hírlap kiadóhivatalába, József körút 5. „Május elseje“ jeligére kérek. nyás éjszakák rajza pedig nem az ő toniról való téma. Ettől a finom tolltól igazi poézist vár a közönség, nem „intimpista“ stílusban írt kulcsregényt. * (A gróf Vigyázó-könyvtár kiállítása.) A Magyar Bibliophil Társaság március 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg az Országos Iparművészeti Múzeumban rendezett VI. kiállítását, melynek keretében néhai Vigyázó Sándor gróf a Magyar Tudományos Akadémia birtokába átment könyvtárának legszebb kódexeit és régi könyveit mutatja be. Az első négy tárló a különféle miniatűriskolák szerint csoportosított kódexekből ad ízelítőt, a többi tárló pedig javarészt ősnyomtatványokkal szemlélteti a könyvnyomtatás fejlődését és elterjedését. Különös figyelmet érdemelnek a XV. századbeli magyar könyvnyomdászok termékei, a Mátyás királyra és nejére vonatkozó nyomtatványok, Temesvári Pelbárt munkáinak különféle kiadásai s általában a XV. század könyveinek magyar vonatkozásai. A kiállított anyag harmadik csoportja a XVI. és XVII. századból nyújt néhány csemegét, gyönyörűen illusztrált imakönyveket, Luther első kiadásainak gyűjteményét s a Vigyázó könyvtár ezernyi régi magyar könyvéből a legérdekesebbeket. Régi művészi könyvkötések egészítik ki a nagy gyűjtő bibliofiliájáról adott képet. A kiállítás egy hónapig tart és 50 fillér belépődíj mellett tekinthető meg. A Kereskedelmi Szakoktatás 6. száma Wirker István szerkesztésében most jelent meg. Értékes cikkeket írtak az új számba Laurenty Vilmos dr., Turkovich Ferenc dr., Dergl János dr., Póschné R. Marianne, Hajnal Bálin dr. és Farkas László dr. Az értékes tanulmányokat változatos és élénk rovatok egészítik ki. A füzethez Szakáll Zsigánnal dr.-nak, a felső kereskedelmi iskolák új főigazgatójának sikerült arcképe van mellékelve. KÉPZŐMŰVÉSZET • (Schönberger Armand gyűjteményes kiállítása.) A Tamás-galériában most Schönberger Armand vonul föl olajfestményeivel és rajzaival. Az ultrakonzervatívok szerint bizonyára ez a művészet is élvezhetetlenül szertelen, holott Schönberger festői stílusa állandó kapcsolatban van a természettel. Naturalizmusról természetesen nála sincs szó, de minden képe való benyomáson, alapszik, a figurális motívum nem bomlik szét festményein elvont képletekké. Szinte az a benyomásunk, hogy a festő fokozatosan kibontakozik a divatos modern szertelenségek modorosságaiból. A természettel való kapcsolata most lassan kint szorosabb lesz, anélkül, hogy a stílusról lemondana. Egy-két budai városképe és egy csendélete már érett és a modern sablonoktól ment alkotás. Kétségtelenül legérdekesebb többalakos, nagy kompozíciója. Ebben az egyenetlenségek mellett is értékes kvalitások fedezhetők föl, különösen a női aktok szép formaharmóniáiban, vonalmelódiáiban. I)c miért mintázta oly szögletesre * művész a kép balsarkában muzsikáló férfi lábait, miért ismétli az arcok rajzában azt * kellemetlen modort, amely az ultramodern irányok sajátja. A virágcserép ferdesége sem föltétlenül szükséges a képben rejlő művészi törekvések világos érvényesítéséhez. Ezek a keresett furcsaságok kockáztatják sokszor az alkotások őszinteségét és gátolják az új irányok elfogadását. * (Balló Ede másolatai.) Harmadik sorozatát állította ki Balló Ede mester művészi másolatainak, melyeket régi remekművekről ■készített. Ezúttal a XVII. századi holland mesterek képeinek másolatai kerültek sorra, elsősorban Rembrandt, Hals, a delfti Vermeer és követőik alkotásainak kópiái. Rembrandt művészetét tizennyolc festmény képviseli, melyek a nagy mester egész fejlődését bemutatják korai modorától, midőn a részleteket gondosan kiemelte, későbbi széles, összefoglaló stílusáig. Itt van az amszterdami Rijks-Museum hatalmas vászna, A posztógyárosok (Staalmeesters) és sok más jó ismerősünk, a külföldi képtárak Rembrandt-gyűjteményeinek gyöngyei. Hogy melyik másolat köztük a legjobb, csak úgy tudnánk eldönteni, ha az eredeti mellettük függne, e nélkül az előbb említett nagy vászon és a drezdai Öregember gyöngysoros kalappal látszik a legsikerültebbnek. Nem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy Balló Ede úgy másolja a százados remekműveket, mint amilyenek azok: létrejöttük idejében voltak, mostani patinájuk, a firnisz sárgulásából, a sötétedésekből eredő galériatónus nélkül. Kitűnőek Franz Hals másolatai, de ennek tökéletességét néhányVermeer-festmény és tájkép esetében éri el. Vermeernek amszterdami Tejet öntő leánya, vagy a bécsi Czemin-képtárban lévő híres remeke szinte a maga tökéletes valóságában áll előttünk. Az ecsetvonások olyan frissek, közvetlenek, a tónusok olyan lágyak, tartalmasak, mint az eredeti munka. Ruysdael nagy szélmalmos képét valósággal eredeti gyanánt is el lehetne adni. Tiszteletet érdemel a lelki odaadás,a technikai készség, mellyel Balló Ede a legeltérőbb stílusú és szellemű régi mesterek remekeit átélni és újból megalkotni tudja. Kiállításához Balló tanulságos kis tájékoztatót is szerkesztett. (Y. E.) A rádió nemcsak szórakoztat, de tanít és a kultúrát is terjeszti.