Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-06 / 79. szám

14 angliai választások, és a fiatal pár esküvője ugyanabban az épületben folyt le, ahol a sza­vazatokat összegyűjtötték, az emberek rájuk ismertek és az esküvő a legnagyobb nyilvános­ság előtt ment végbe. Testvére halála után a lord Írország hercege címet kapta, óriási bir­tokokkal. A herceg egyike volt Anglia legki­válóbb sportembereinek. Tizennégy és egy­negyed óra alatt abszolválta autójával a Lon­don—Aberdeen közti 518 mértföldes túrát, és sokáig emlegették a brit szigetek körül vég­zett túráját, amelyet egyszerű csónakban tett meg. Annak idején nagy feltűnést keltett a házas­ság, mert­ hosszú évekre visszamenően alig akadt példája annak, hogy­ színésznőt előkelő angol arisztokrata vett volna el. Több mint száz éve már, hogy Leinster hercegnőéhez ha­sonló eset foglalkoztatta az ang­­­arisztokrata­­köröket. Haitiét Mellon, akit Sheridan szer­ződtetett egy londoni színházhoz, férjhez ment egy Coutts nevű dúsgazdag bankárhoz. A ban­kár óriási vagyonát feleségére hagyta, aki 1827-be­n St. Albans hercegnője lett. Mellon Harriet még tíz évet élt férje halála után és emberbaráti tevékenységéből nagy népszerű­ségre tett szert. A másik színésznő, aki szintén ilyen nagy karriert futott be, Lavinia Fernan volt, akit a XVIII. században Bolton hercege vett el feleségül, mégpedig — s ezt az angol előkelő körök kónikája megbotránkozással je­gyezte fel — alig néhány órával azután, hogy első felesége kiszenvedett... A szegedi színház új igazgatója Kürthy György szélesskálájú Programm­­a: függetlenné tenni színházát a fővárosi színházaktól és meghódítani a színjátszásnak a tanyavilágot. A szegedi színház igazgatói állására hirde­tett pályázat, mint ismeretes, a múlt héten dőlt el s az új igazgató a Nemzeti Színház kitűnő művésze, Kürthy György lett. Meg­kértük, mondja el, melyek tervei új munka­körével kapcsolatosan. — Programom tulajdonképpen még em­brionális stádiumban van, — úgymond, — hiszen alig egy hete, hogy­ a pályázat eldőlt. Mindenekelőtt gazdasági téren kell elkezdeni a munkát, tanulnom kell az előző rezsim ká­rán és csökkentenem kell a kiadásokat. Ez persze nagyon hálátlan feladat. Most majd én leszek a „rossz fiú“, aki minden vonalon redukálni, takarékoskodni kénytelen. De hát meg kell birkóznom ezzel is, ha eredményt aka­rok elérni. A mostani társulat kitűnő erők­ből áll, azonban — sajnos — nagy­on drága. Ma, amikor a vidéki színészet más városok­ban csak vegetál, nem lehet, hogy Szegeden a tagok igen jelentékeny része havi ezer pen­gős­­— és azon felüli — fixumot kapjon. A mostani primadonna például esténkint két­száz pengőt kap. Holott más vidéki színhá­zaknál a havi 300 pengős gázsi már igen szép fizetésszámba megy. Kénytelen vagyok leszo­rítani a gázsikat­, mert a társulatnak körül­belül hatvanöt tagja van, nem számítva a műszaki, irodai stb. személyzetet, s nekem számolnom kell a fennálló anyagi lehetősé­gekkel. A miskolci, debreceni színházaknál a gázsik összege 8—9000 pengő, a szegedinél 24.000 pengő! Egyes darabok kiállítására 8—10.000 pengőt költöttek, így aztán nem csoda, hogy — évi 124.000 pengő szubvenció mellett — a színház utolsó két évének defi­citje 260.000 pengő volt. Nekem ezt most helyre kell hoznom és így elsősorban arra kell törekednem, hogy­ lehető olcsón, minél jobb előadásokat produkáljunk. Ez volna hát a gazdasági program.­­ Ami a művészeti kérdéseket illeti, az a tervem, hogy az Operaház és a Nemzeti Szín­ház fiatalabb erői közül néhányat, mint ösz­töndíjast viszek le magammal. A meglévők közül azokat, akik önként hajlandók lesznek leszállított gázsi mellett a színház köte­léké­­ben maradni, örömmel tartom meg. Gyakran szerepeltetünk majd vendégművészeket: az Operaház és a Nemzeti Színház örökös tag­jait, de külföldi művészeket is. Tulajdonkép­pen három társulatra van szükség: opera, operett és prózai társulatra. Legfőbb ambí­cióm: megmutatni, hogy Budapesten kívül is lehet az országban nívós színházat csinálni. Különösen Szegeden, ahol az anyagi viszo­nyok — más vidéki színházakéhoz viszonyítva­­— aránylag kedvező helyzetet teremtenek a vezető számára. —­ Nagyon szeretném az „Urauffül­rango­­kat“ meghonosítani, külföldi darabokat is, de elsősorban magyar eredeti darabokat bemu­tatni. Ezt rendszerint minden új igazgató bele­veszi a programjába, de az esetek legnagyobb részében a terv nem kerül kivitelre. Legjobb esetben egy-két helyi szerző művét szorítják be valahogy a műsorba. Optimista vagyok, remélem, hogy nekem sikerülni fog a dolog. Fiatal írókra gondolok, friss tehetségekre. B. H 1930. április 0. vasárnap akiknek valamilyen oknál fogva nem sikerült Budapesten szóhoz jutni. Vagy ilyenekre, mint például Gárdonyi Géza „Árgyrus királyfi“ című darabja, amellyel Szegeden pályadíjat is nyert s amelyet egy antikváriusnál fedez­tem fel, ócska lomok közt. De mindez még kialakulatlan. Egy biztos: szeretném a Szegedi Színházat függetleníteni a budapesti műsor­tól. — Erős operakultuszt szeretnék. Igaz, hogy ez luxus, mert az opera a vidéken nem igen szokott „kifizetődni“, mégis ragaszko­dom hozzá. Van egy igen komoly és értékes muzsikusunk: Friedl Frigyes karmester, aki­nek a keze alatt egy jó ensemble bizonyára kitűnő előadásokat fog produkálni. Pantomi­meket is fogunk adni, így Wormster Tékozló fiúját, Dohnányi Pierrette fátylát, stb. A programom általában­ gazdag. Aztán van még egy­ nagyon kedves tervem. Tudvalevő, hogy Szeged környékén sokezer ember él a szétszórt tanyákon. Ezek nem igen járnak színházba. Kényelmetlen is, messze is van, nem éri meg a fáradságot. Én ezeket az embereket szeret­ném színházlátogató publikummá tenni. Arra gondoltam, hogy esetleg­­külön rádió-leadóál­lomást szerelünk föl a színházban, amely fillé­rekért közvetíti az előadást a tanyák lakói számára. Talán idővel megkedvelik, talán idő­vel kedvet kapnak arra, hogy személyesen is megnézzék azt az előadást. Ha csak 600, 400, akár 300 embert nyerek így meg a színház számára, meg leszek elégedve. Esetleg bizo­nyos napokon omnibusz járatokat létesítenek. Majd csak lesz valahogy. — És ön milyen szerepkört szánt magának az igazgatáson kívüli — Én? Hát én olyan Mädchen für alles leszek. Igazgató, drámai színész, díszletter­vező ... Bár lesz két kiváló díszlettervezőnk, az egyik vitéz Zsombori József, a másik, aki növendékem volt az Iparművészeti Főiskolá­ban : Varga Márton. Nagyon tehetséges mind a kettő. D. G. E. Angol-francia közeledés Londonban LONDON, ápr. 6. MacDonald, Henderson, Briand és a fran­cia, valamint angol politikai szakértők ma délelőtt két óra hosszat tanácskoztak a St. James-palotában a biztossági formuláról. Briand délután két órakor Párizsba utazott, hogy Tardieunek jelentést tegyen a helyzet­ről. Valószínűen kedden tér vissza Londonba. Elutazása előtt kijelentette a francia újság­íróknak, hogy a francia és angol álláspont most már közelebb jutott egymáshoz. A Press Assotiation szerint a konferencia megmentésére irányuló kétségbeesett erőfeszí­tések ellenére az összes delegációk mindinkább föladják az önhatalmi megegyezésbe vetett re­ményüket. Mértékadó körök felfogása szerint legkésőbb a jövő hét közepén végleg el kell dőlni a konferencia sorsának. A feltaláló a Telekor tükrében Mihály Dénes szombaton dél­után mutatta be először Buda­pesten a működésben lévő tá­volbalátót Mihály Dénes és egy német mérnök cigaret­tázva beszélget egymással. Beszédüket nem lehet jól érteni, mert a hangszóró torzítva adja vissza. De nyilván nagyon jó kedvük van, mert folyton nevetnek és vidáman gesztikulálnak, ezt pedig egész kitűnően és élesen lehet látni a Telekor tükrében. A kis párbeszédes jelenet ugyanis a valóságban talán egy esztendővel ezelőtt játszódott le, ma már csak egy hangos­film örökíti meg, amelyet viszont maga a fel­találó vetít le a Gellért-szálló pálmakertjében. Azaz hogy nem is vetíti le, hanem beleirá­­nyítja a távolbalátó készülék leadóállomásába, amely aztán elektromos úton, láthatatlan vil­lamosrezgések alakjában viszi tovább a képet és a hangot a Telekor vevődobozáig, amelynek ernyőjén pergette le a mozikép, hangszórója pedig a párbeszédet bömbölte a tágas már­ványteremben. — Nem leszek hosszadalmas és nem unta­tom a közönséget technikai magyarázatokkal — mondotta szombat délután öt óra után né­hány perccel Mihály Dénes, a Telehoz világ­hírű magyar feltalálója és valóban minden magyarázatnál jobban frappírozta a megje­lent előkelő közönséget maga a működésben lévő távolbalátó. József Ferenc királyi herceg és Anna ki­rályi hercegasszony tekintették meg először a zseniális magyar találmányt, amely Német­országban ma már éppoly elterjedt „háztar­tási kellék“, akárcsak nálunk a rádió. Mihály Dénes, mielőtt működésbe hozta volna csodálatos készülékét, röviden ismertette a Telehor lényegét. 1928 május 8-ika volt éle­tének az a nevezetes napja, amikor először si­került rádióval mozgóképet közvetíteni. El­mondotta, hogy a képtáviratozás­­nár igen régi keletű problémája a technikusoknak, egy­­időben született meg a telefonnal. Lényegében nem is súlyosabb probléma, mint a telefonozás s hogy mégis csak az utolsó esztendőkben si­került tökéletesen megoldani, annak különös gyakorlati akadályai voltak. Ezek a gyakor­lati akadályok legyőzhetetleneknek látszottak és Mihály Dénes föl is mutatta azt a vaskos könyvet, amelyben egy német professzor 1011-ben kimutatta, hogy a képtele­mfálás, főleg pedig a távolbalátás miért lehetetlen. Két esztendővel később az akkor még diák Mihály Dénes az édesapjával kiment Német­országba, megtekintette az akkori képtelegra­­fáló-készülékeket és már akkor megfogamzott agyában a Telehor megoldásának lehetősége. Addig ugyanis legfeljebb k­ép­t­­ív ir­at­ozásról volt szó, ami azt jelentette, hogy­ a közlendő képet előbb le kellett fényképezni, majd pe­dig ezt a fényképet kellett letáviratozni. A fényképezés minimum húsz percig tart, a kép letáviratozása pedig három-négy percet is igénybe vett. Ily módon tehát ez nehézkes, lassú módszer volt, nem­ is beszélve arról, hogy drótnélküli közvetítésre akkor még gondolni sem mertek. Mihály Dénes két feladatot tűzött maga elé. Az egyik az, hogy a közvetítendő jelenetet ne kelljen először lefényképezni, hanem magukat az élő figurákat lehessen leadni, ami által meg­valósult volna mozgóképek, színielőadások, esetleg szabadtéri jelenetek közvetítése, egy­­időben az esemény történésével. A másik cél viszont az volt, hogy ezt a közvetítést drót nélkül lehessen eszközölni. Mihály Dénesnek sikerült mind a két fel­adatot megoldania és ma maga a német biro­dalmi posta) ad le h­áromszor naponkint moz­góképeket, amelyeket kis, 96 márkás készü­lékkel bárki a lakásában vehet. Külsőre a Te­lekor vevőkészülék nem is különbözik az ott- opunto Ov, e£ R­om.-t I­NGYEN SZERELJÜK FEL próbaként a szabadalma olt üveggolyós higiénikus vízszűrőt ,­átszedhető, tisztítható, felülmúl minden eddigit és győződjön meg egye­dül annak kiválóságáról Ára P I — Ne fogadjon el mást Egész finomszövésű szitás vízszűrő 4 drb. pótszűrővel P­­ .50 és — 60 Tisztít­ható. Beszerezhető: az összes műszaki- és vas­­keresked­ésben, valamint a kizárólagos gyári képviselőnél Láng József Budapest, Vili , Bezerédi­ utca 5. sz. Kereskedő­, és ezzel foglalkozni kívánók kérjenek árajánlatot! Levelezőlaphívásra házhoz jövők — Nem kell tudni fényképezni! ! P Készítsen kirándulásairól, család ese­ményeiről örökbecsű filmfelvételeket a thé Baby 1 tekercs film (I­OO felvétel) ára 2.60 P Kapható minden fény­képészeti szaküzletben Díjtalan árjegyzékkel szolgál : Danubius Mozgó­képipari rit Pattié Baby csartélya Budapest, VII., Akácfa­ utca 6. honi rádiókészüléktől és bekapcsolásához síncs szükség semmiféle különösebb berendezésre, vagy szakértelemre. Éppen úgy az antenná­hoz és a földhöz kell kötni, a kontaktusába pedig bele lehet dugni a hangszóró zsinór­ját. Ily módon tehát minden további nélkül, pusztán a kis lakkozott doboz megvásárlása­, val hangos führtet láthat és hallhat az ember a szobájában. Mihály Dénes előadásának, különösen pe­dig a valósággal lenyűgözően érdekes bemu­tatónak nagy sikere volt, a közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta a találmányt. Hiába volt a figyelmeztetés, hogy mindig csak négyen-öten nézték a Telehoz-t, a kö­zönség izgatottan ugrált fel helyéről, óriási tolongás keletkezett, mindenki egyszerre akarta látni a működésben lévő távolbalátót és az előkelő közönségnek ez az izgatott ér­deklődése taán a legjobb fokmérője Mihály Dénes budapesti nagy sikerének. A kormányzó megtekintette a Telehort Este kilenc órakor magas látogatói voltak Mihály Dénesn­ek. A Gellért-szállóban megje­lent Horthy Miklós kormányzó a feleségével, hogy megtekintse a Telehort. A kormányzói párra előkelő közönség várakozott, amelynek soraiban ott volt Wlassics Gyula báró, a fel­sőház elnöke, Rakovszky Iván, Teleki Pál gróf, Nyáry Boldizsár gróf, Zavadovszky Aladár, a legfőbb számszék alelnöke, Lobma­­yer Jenő székesfővárosi tanácsnok és mások. A hallban elhelyezett zenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Mihály Dénes tartott érdekes előadást a távolbalátó készülékről. Az elő­adást zajosan megtapsolták, majd a kormány­zói pár­os kísérete megtekintették a Telehort. A kormányzó feleségével mintegy húsz percig tartózkodott a készülék előtt és Mihály Dénes­nek melegen gratulált. Ellopott selyem-tervrajzok A rendőrség keresi a Filtex selymek eltűnt rajzait. Érdekes és különös ügyben tett feljelen­tést a főkapitányságon a Filtex Egyesült Textilművek és Termelő Részvénytársaság igazgatósága. A feljelentés szerint a gyár irodájából ti­tokzatos módon eltűnt a vállalat közismert cikkének, a Filtex-selyemnek legújabb mintái­ról készült öt darab tervrajz. Egy-egy ilyen tervrajz hosszas művészi munkával készül és a gyártás szempontjából igen nagy az értéke. Az igazgatóságnak az a feltevése, hogy a tet­tes azzal a szándékkal lopta el a tervrajzo­kat, hogy azokat valószínűen a külföldön értékesítse, valamelyik olyan gyárnál, amely selyemkészítéssel foglalkozik és mindenesetre nagy hasznát venné , a jól sikerült­ Filtex­­mintáknak. A minták a tegnapra virradó éjszaka tűn­tek el és az a feltevés, hogy valamelyik hűt­len alkalmazott vihette el, de mindenesetre olyasvalaki, aki ismerős a helyszínnel. A gyár egyébként szabadalmaztatta az öt mintát, amelyeknek az alaprajza le van másolva ná­luk, úgy, hogy amennyiben azokat valaki for­galomba hozná, nyomban, ráismernének. A feljelentés alapján a rendőrség megindí­totta a nyomozást az ellopott minták ügyé­ben. Schober külföldi útja BÉCS, ápr. 5. (A Budapesti Hírlap távirata.) Schober kancellár — beavatott körökből származó in­formációk szerint — április utolsó hetében külföldi­ útra indul. A francia és az angol kormány tudvalévően meghívta a kancellárt, hogy látogasson el Párizsba és Londonba,

Next