Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-06 / 79. szám
14 angliai választások, és a fiatal pár esküvője ugyanabban az épületben folyt le, ahol a szavazatokat összegyűjtötték, az emberek rájuk ismertek és az esküvő a legnagyobb nyilvánosság előtt ment végbe. Testvére halála után a lord Írország hercege címet kapta, óriási birtokokkal. A herceg egyike volt Anglia legkiválóbb sportembereinek. Tizennégy és egynegyed óra alatt abszolválta autójával a London—Aberdeen közti 518 mértföldes túrát, és sokáig emlegették a brit szigetek körül végzett túráját, amelyet egyszerű csónakban tett meg. Annak idején nagy feltűnést keltett a házasság, mert hosszú évekre visszamenően alig akadt példája annak, hogy színésznőt előkelő angol arisztokrata vett volna el. Több mint száz éve már, hogy Leinster hercegnőéhez hasonló eset foglalkoztatta az angarisztokrataköröket. Haitiét Mellon, akit Sheridan szerződtetett egy londoni színházhoz, férjhez ment egy Coutts nevű dúsgazdag bankárhoz. A bankár óriási vagyonát feleségére hagyta, aki 1827-ben St. Albans hercegnője lett. Mellon Harriet még tíz évet élt férje halála után és emberbaráti tevékenységéből nagy népszerűségre tett szert. A másik színésznő, aki szintén ilyen nagy karriert futott be, Lavinia Fernan volt, akit a XVIII. században Bolton hercege vett el feleségül, mégpedig — s ezt az angol előkelő körök kónikája megbotránkozással jegyezte fel — alig néhány órával azután, hogy első felesége kiszenvedett... A szegedi színház új igazgatója Kürthy György szélesskálájú Programma: függetlenné tenni színházát a fővárosi színházaktól és meghódítani a színjátszásnak a tanyavilágot. A szegedi színház igazgatói állására hirdetett pályázat, mint ismeretes, a múlt héten dőlt el s az új igazgató a Nemzeti Színház kitűnő művésze, Kürthy György lett. Megkértük, mondja el, melyek tervei új munkakörével kapcsolatosan. — Programom tulajdonképpen még embrionális stádiumban van, — úgymond, — hiszen alig egy hete, hogy a pályázat eldőlt. Mindenekelőtt gazdasági téren kell elkezdeni a munkát, tanulnom kell az előző rezsim kárán és csökkentenem kell a kiadásokat. Ez persze nagyon hálátlan feladat. Most majd én leszek a „rossz fiú“, aki minden vonalon redukálni, takarékoskodni kénytelen. De hát meg kell birkóznom ezzel is, ha eredményt akarok elérni. A mostani társulat kitűnő erőkből áll, azonban — sajnos — nagyon drága. Ma, amikor a vidéki színészet más városokban csak vegetál, nem lehet, hogy Szegeden a tagok igen jelentékeny része havi ezer pengős— és azon felüli — fixumot kapjon. A mostani primadonna például esténkint kétszáz pengőt kap. Holott más vidéki színházaknál a havi 300 pengős gázsi már igen szép fizetésszámba megy. Kénytelen vagyok leszorítani a gázsikat, mert a társulatnak körülbelül hatvanöt tagja van, nem számítva a műszaki, irodai stb. személyzetet, s nekem számolnom kell a fennálló anyagi lehetőségekkel. A miskolci, debreceni színházaknál a gázsik összege 8—9000 pengő, a szegedinél 24.000 pengő! Egyes darabok kiállítására 8—10.000 pengőt költöttek, így aztán nem csoda, hogy — évi 124.000 pengő szubvenció mellett — a színház utolsó két évének deficitje 260.000 pengő volt. Nekem ezt most helyre kell hoznom és így elsősorban arra kell törekednem, hogy lehető olcsón, minél jobb előadásokat produkáljunk. Ez volna hát a gazdasági program. Ami a művészeti kérdéseket illeti, az a tervem, hogy az Operaház és a Nemzeti Színház fiatalabb erői közül néhányat, mint ösztöndíjast viszek le magammal. A meglévők közül azokat, akik önként hajlandók lesznek leszállított gázsi mellett a színház kötelékében maradni, örömmel tartom meg. Gyakran szerepeltetünk majd vendégművészeket: az Operaház és a Nemzeti Színház örökös tagjait, de külföldi művészeket is. Tulajdonképpen három társulatra van szükség: opera, operett és prózai társulatra. Legfőbb ambícióm: megmutatni, hogy Budapesten kívül is lehet az országban nívós színházat csinálni. Különösen Szegeden, ahol az anyagi viszonyok — más vidéki színházakéhoz viszonyítva— aránylag kedvező helyzetet teremtenek a vezető számára. — Nagyon szeretném az „Urauffülrangokat“ meghonosítani, külföldi darabokat is, de elsősorban magyar eredeti darabokat bemutatni. Ezt rendszerint minden új igazgató beleveszi a programjába, de az esetek legnagyobb részében a terv nem kerül kivitelre. Legjobb esetben egy-két helyi szerző művét szorítják be valahogy a műsorba. Optimista vagyok, remélem, hogy nekem sikerülni fog a dolog. Fiatal írókra gondolok, friss tehetségekre. B. H 1930. április 0. vasárnap akiknek valamilyen oknál fogva nem sikerült Budapesten szóhoz jutni. Vagy ilyenekre, mint például Gárdonyi Géza „Árgyrus királyfi“ című darabja, amellyel Szegeden pályadíjat is nyert s amelyet egy antikváriusnál fedeztem fel, ócska lomok közt. De mindez még kialakulatlan. Egy biztos: szeretném a Szegedi Színházat függetleníteni a budapesti műsortól. — Erős operakultuszt szeretnék. Igaz, hogy ez luxus, mert az opera a vidéken nem igen szokott „kifizetődni“, mégis ragaszkodom hozzá. Van egy igen komoly és értékes muzsikusunk: Friedl Frigyes karmester, akinek a keze alatt egy jó ensemble bizonyára kitűnő előadásokat fog produkálni. Pantomimeket is fogunk adni, így Wormster Tékozló fiúját, Dohnányi Pierrette fátylát, stb. A programom általában gazdag. Aztán van még egy nagyon kedves tervem. Tudvalevő, hogy Szeged környékén sokezer ember él a szétszórt tanyákon. Ezek nem igen járnak színházba. Kényelmetlen is, messze is van, nem éri meg a fáradságot. Én ezeket az embereket szeretném színházlátogató publikummá tenni. Arra gondoltam, hogy esetlegkülön rádió-leadóállomást szerelünk föl a színházban, amely fillérekért közvetíti az előadást a tanyák lakói számára. Talán idővel megkedvelik, talán idővel kedvet kapnak arra, hogy személyesen is megnézzék azt az előadást. Ha csak 600, 400, akár 300 embert nyerek így meg a színház számára, meg leszek elégedve. Esetleg bizonyos napokon omnibusz járatokat létesítenek. Majd csak lesz valahogy. — És ön milyen szerepkört szánt magának az igazgatáson kívüli — Én? Hát én olyan Mädchen für alles leszek. Igazgató, drámai színész, díszlettervező ... Bár lesz két kiváló díszlettervezőnk, az egyik vitéz Zsombori József, a másik, aki növendékem volt az Iparművészeti Főiskolában : Varga Márton. Nagyon tehetséges mind a kettő. D. G. E. Angol-francia közeledés Londonban LONDON, ápr. 6. MacDonald, Henderson, Briand és a francia, valamint angol politikai szakértők ma délelőtt két óra hosszat tanácskoztak a St. James-palotában a biztossági formuláról. Briand délután két órakor Párizsba utazott, hogy Tardieunek jelentést tegyen a helyzetről. Valószínűen kedden tér vissza Londonba. Elutazása előtt kijelentette a francia újságíróknak, hogy a francia és angol álláspont most már közelebb jutott egymáshoz. A Press Assotiation szerint a konferencia megmentésére irányuló kétségbeesett erőfeszítések ellenére az összes delegációk mindinkább föladják az önhatalmi megegyezésbe vetett reményüket. Mértékadó körök felfogása szerint legkésőbb a jövő hét közepén végleg el kell dőlni a konferencia sorsának. A feltaláló a Telekor tükrében Mihály Dénes szombaton délután mutatta be először Budapesten a működésben lévő távolbalátót Mihály Dénes és egy német mérnök cigarettázva beszélget egymással. Beszédüket nem lehet jól érteni, mert a hangszóró torzítva adja vissza. De nyilván nagyon jó kedvük van, mert folyton nevetnek és vidáman gesztikulálnak, ezt pedig egész kitűnően és élesen lehet látni a Telekor tükrében. A kis párbeszédes jelenet ugyanis a valóságban talán egy esztendővel ezelőtt játszódott le, ma már csak egy hangosfilm örökíti meg, amelyet viszont maga a feltaláló vetít le a Gellért-szálló pálmakertjében. Azaz hogy nem is vetíti le, hanem beleirányítja a távolbalátó készülék leadóállomásába, amely aztán elektromos úton, láthatatlan villamosrezgések alakjában viszi tovább a képet és a hangot a Telekor vevődobozáig, amelynek ernyőjén pergette le a mozikép, hangszórója pedig a párbeszédet bömbölte a tágas márványteremben. — Nem leszek hosszadalmas és nem untatom a közönséget technikai magyarázatokkal — mondotta szombat délután öt óra után néhány perccel Mihály Dénes, a Telehoz világhírű magyar feltalálója és valóban minden magyarázatnál jobban frappírozta a megjelent előkelő közönséget maga a működésben lévő távolbalátó. József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony tekintették meg először a zseniális magyar találmányt, amely Németországban ma már éppoly elterjedt „háztartási kellék“, akárcsak nálunk a rádió. Mihály Dénes, mielőtt működésbe hozta volna csodálatos készülékét, röviden ismertette a Telehor lényegét. 1928 május 8-ika volt életének az a nevezetes napja, amikor először sikerült rádióval mozgóképet közvetíteni. Elmondotta, hogy a képtáviratozásnár igen régi keletű problémája a technikusoknak, egyidőben született meg a telefonnal. Lényegében nem is súlyosabb probléma, mint a telefonozás s hogy mégis csak az utolsó esztendőkben sikerült tökéletesen megoldani, annak különös gyakorlati akadályai voltak. Ezek a gyakorlati akadályok legyőzhetetleneknek látszottak és Mihály Dénes föl is mutatta azt a vaskos könyvet, amelyben egy német professzor 1011-ben kimutatta, hogy a képtelemfálás, főleg pedig a távolbalátás miért lehetetlen. Két esztendővel később az akkor még diák Mihály Dénes az édesapjával kiment Németországba, megtekintette az akkori képtelegrafáló-készülékeket és már akkor megfogamzott agyában a Telehor megoldásának lehetősége. Addig ugyanis legfeljebb képtív iratozásról volt szó, ami azt jelentette, hogy a közlendő képet előbb le kellett fényképezni, majd pedig ezt a fényképet kellett letáviratozni. A fényképezés minimum húsz percig tart, a kép letáviratozása pedig három-négy percet is igénybe vett. Ily módon tehát ez nehézkes, lassú módszer volt, nem is beszélve arról, hogy drótnélküli közvetítésre akkor még gondolni sem mertek. Mihály Dénes két feladatot tűzött maga elé. Az egyik az, hogy a közvetítendő jelenetet ne kelljen először lefényképezni, hanem magukat az élő figurákat lehessen leadni, ami által megvalósult volna mozgóképek, színielőadások, esetleg szabadtéri jelenetek közvetítése, egyidőben az esemény történésével. A másik cél viszont az volt, hogy ezt a közvetítést drót nélkül lehessen eszközölni. Mihály Dénesnek sikerült mind a két feladatot megoldania és ma maga a német birodalmi posta) ad le háromszor naponkint mozgóképeket, amelyeket kis, 96 márkás készülékkel bárki a lakásában vehet. Külsőre a Telekor vevőkészülék nem is különbözik az ott- opunto Ov, e£ Rom.-t INGYEN SZERELJÜK FEL próbaként a szabadalma olt üveggolyós higiénikus vízszűrőt ,átszedhető, tisztítható, felülmúl minden eddigit és győződjön meg egyedül annak kiválóságáról Ára P I — Ne fogadjon el mást Egész finomszövésű szitás vízszűrő 4 drb. pótszűrővel P .50 és — 60 Tisztítható. Beszerezhető: az összes műszaki- és vaskereskedésben, valamint a kizárólagos gyári képviselőnél Láng József Budapest, Vili , Bezerédi utca 5. sz. Kereskedő, és ezzel foglalkozni kívánók kérjenek árajánlatot! Levelezőlaphívásra házhoz jövők — Nem kell tudni fényképezni! ! P Készítsen kirándulásairól, család eseményeiről örökbecsű filmfelvételeket a thé Baby 1 tekercs film (IOO felvétel) ára 2.60 P Kapható minden fényképészeti szaküzletben Díjtalan árjegyzékkel szolgál : Danubius Mozgóképipari rit Pattié Baby csartélya Budapest, VII., Akácfa utca 6. honi rádiókészüléktől és bekapcsolásához síncs szükség semmiféle különösebb berendezésre, vagy szakértelemre. Éppen úgy az antennához és a földhöz kell kötni, a kontaktusába pedig bele lehet dugni a hangszóró zsinórját. Ily módon tehát minden további nélkül, pusztán a kis lakkozott doboz megvásárlása, val hangos führtet láthat és hallhat az ember a szobájában. Mihály Dénes előadásának, különösen pedig a valósággal lenyűgözően érdekes bemutatónak nagy sikere volt, a közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta a találmányt. Hiába volt a figyelmeztetés, hogy mindig csak négyen-öten nézték a Telehoz-t, a közönség izgatottan ugrált fel helyéről, óriási tolongás keletkezett, mindenki egyszerre akarta látni a működésben lévő távolbalátót és az előkelő közönségnek ez az izgatott érdeklődése taán a legjobb fokmérője Mihály Dénes budapesti nagy sikerének. A kormányzó megtekintette a Telehort Este kilenc órakor magas látogatói voltak Mihály Dénesnek. A Gellért-szállóban megjelent Horthy Miklós kormányzó a feleségével, hogy megtekintse a Telehort. A kormányzói párra előkelő közönség várakozott, amelynek soraiban ott volt Wlassics Gyula báró, a felsőház elnöke, Rakovszky Iván, Teleki Pál gróf, Nyáry Boldizsár gróf, Zavadovszky Aladár, a legfőbb számszék alelnöke, Lobmayer Jenő székesfővárosi tanácsnok és mások. A hallban elhelyezett zenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Mihály Dénes tartott érdekes előadást a távolbalátó készülékről. Az előadást zajosan megtapsolták, majd a kormányzói páros kísérete megtekintették a Telehort. A kormányzó feleségével mintegy húsz percig tartózkodott a készülék előtt és Mihály Dénesnek melegen gratulált. Ellopott selyem-tervrajzok A rendőrség keresi a Filtex selymek eltűnt rajzait. Érdekes és különös ügyben tett feljelentést a főkapitányságon a Filtex Egyesült Textilművek és Termelő Részvénytársaság igazgatósága. A feljelentés szerint a gyár irodájából titokzatos módon eltűnt a vállalat közismert cikkének, a Filtex-selyemnek legújabb mintáiról készült öt darab tervrajz. Egy-egy ilyen tervrajz hosszas művészi munkával készül és a gyártás szempontjából igen nagy az értéke. Az igazgatóságnak az a feltevése, hogy a tettes azzal a szándékkal lopta el a tervrajzokat, hogy azokat valószínűen a külföldön értékesítse, valamelyik olyan gyárnál, amely selyemkészítéssel foglalkozik és mindenesetre nagy hasznát venné , a jól sikerült Filtexmintáknak. A minták a tegnapra virradó éjszaka tűntek el és az a feltevés, hogy valamelyik hűtlen alkalmazott vihette el, de mindenesetre olyasvalaki, aki ismerős a helyszínnel. A gyár egyébként szabadalmaztatta az öt mintát, amelyeknek az alaprajza le van másolva náluk, úgy, hogy amennyiben azokat valaki forgalomba hozná, nyomban, ráismernének. A feljelentés alapján a rendőrség megindította a nyomozást az ellopott minták ügyében. Schober külföldi útja BÉCS, ápr. 5. (A Budapesti Hírlap távirata.) Schober kancellár — beavatott körökből származó információk szerint — április utolsó hetében külföldi útra indul. A francia és az angol kormány tudvalévően meghívta a kancellárt, hogy látogasson el Párizsba és Londonba,