Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-29 / 96. szám
4 nem kerül sor. Még május folyamán ki költészetési vita megszakításával a Ház elé kettős a párizsi egyezmény ratifikálásáról szóló törvényjavaslat, amikor a miniszterelnök részletesen tájékoztatja majd a Házat és a közvéleményt úgy az egyezménnyel kapcsolatban a párizsi tárgyalásokról, valamint arról a gazdasági programmról, amelynek megvalósítása az ország pénzügyi függetlenségének visszanyerése következtében a közeljövőben gyakorlatilag is lehetővé válik. Bethlen István gróf miniszterelnök tanácskozásai. Bethlen István gróf miniszterelök hétfőn délelőtt fogadta hivatalában Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárt, majd Szudy Elemért, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetőjét. Ezután Csáky István gróf követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tett jelentést a miniszterelnöknek a párizsi tárgyalásokkal kapcsolatos kérdésekről. A déli órákban Wekerle Sándor pénzügyminiszter, Mayer János földmívelésügyi miniszter, később pedig Kállay Miklós kereskedelemügyi államtitkár tanácskozott hosszasabban a miniszterelnökkel. OBERHAMMER ANTAL 1871—1930 Pécs város első kerületének népszerű képviselője 58. éves korában elhunyt Pécs város társadalmát és a magyar városi közigazgatási életet súlyos veszteség érte. Pécs város közszeretetben és közbecsülésben álló képviselője, Oberhammer Antal ötvennyolc éves korában hétfőn délelőtt meghalt. Őszinte és mély megdöbbenést keltett Pécsett népszerű képviselőjének halála, mert példátlan szeretet és tisztelet övezte Oberhammert egész pályafutása alatt, amelynek helye eminenter Pécs városa volt. A közigazgatás legkülönbözőbb területeire állította a város bizalma s mindenütt nemcsak kiválóan megállotta a helyét, hanem bizalmat, szeretetet és megbecsülést tudott kiváltani. Kitűnő modorú, talpig úr volt, simasága és eleganciája valósággal elbájoló, de e simaság mögött hihetetlen energiát és munkabírást takart. A legválságosabb helyzetekben és időkben a legkényesebb pontokra őt állították a pécsiek s városa sohasem csalódott benne. Neve valóságos fogalommá lett Pécsett. Érthető tehát, ha most, hogy kidőlt a legkiválóbbak sorából, mindenki őszintén fájlalja elhunytat és gyászolja halálát. Oberhammer Antal már hosszabb idő óta Szívbajban szenvedett. Vasárnap este otthonában rosszullét fogta el s megújuló és folyton erősbödő rohamok után szervezete már nem tudott megbirkózni a halálos kórral. 1871 december 20-án, született, a baranyai megyei Kislippen. Tanulmányait a pécsi cisztercita főgimnáziumban és az ottani jogakadémián végezte, majd közigazgatási pályára lépett. Pécs szabad királyi város fogalmazója, majd aljegyzője lett, később tizenegy éven keresztül rendőrfőkapitánya és hét esztendőn át gazdasági tanácsnoka. A forradalom idején a város közönségének egyhangú kívánságára kormánybiztosságot vállalt, de másfél hónap után a szerb megszállás kezdetén el kellett hagyni a helyét. Ekkor ismét a város szolgálatába tért vissza, ahol mint a város főjegyzője és polgármesterhelyettese folytatta működését, míg hivataltársaival együtt aLinder-rezsim el nem távolította helyéről. Baranya felszabadulása után 1921 augusztusában újra elfoglalta állását, mint polgármesterhelyettes-főjegyző. A második nemzetgyűlésbe pártonkívüli programmal Pécs város első kerülete küldte. Később belépett az egységes pártba s 1926- ban a polgári lista élén kapott Pécsett mandátumot. A nemzetgyűlésen több figyelemreméltó beszédet mondott, különösen a városokat érdeklő kérdésekben. Az állandó összeférhetetlenségi bizottságnak volt az előadója, később pedig a kultusztárcának. Emlékezeteste kultusztárca legutóbbi költségvetési bizottsági tárgyalásában mondott beszédet, amely általános tetszést aratott. Legfelsőbb helyen is elismerték érdemeit és a Ferenc József-rend lovagkeresztjével és a II. osztályú polgári hadk érdemkereszttel tüntették ki. Temetése iránt intézkedés még nem történt. Szomorúan érdekes, hogy Oberkammer Antal elhalálozásával kihalt , annak a képviselőjelölti listának utolsó tagja is, amellyel őt Pécs képviselőjévé választotta. A listán Oberham- Wr Antalon kívül szerepelt volt még Kam B. ff, 1990. április 29, Keíra 1 mern Imre, Madarász István és Krim Pál orvosprofesszor, akik már mind meghaltak. A képviselők lajstromos választásáról szóló törvényben nincs intézkedés arra az esetre, ha valamely listának összes pótképviselői kihalnak. Az 1925-3s választási törvény mindössze annyit mond, hogy a mandátum megüresedése esetén a következő pótképviselőt kell behívni. Pécs első kerületének azonban immár egyáltalán nincs pótképviselője. Megint zuhogott az eső Shakespeare születésnapján Diplomaták, iskolásgyermekek, filmoperatőrök az ünnepségen STRATFORD-ON-AVON, ápr. 25. Shakespeare születésnapján már hagyományos kabalája a londoniaknak, hogy esni kell. Legfeljebb dinamikai fokozatokról lehet szó, vagy csendesen, de kitartóan hull az áldás, vagy szakad, mintha csöbörből öntenék. Az angol szeret fogadni, de arra alig akad valaki, még a a legelszántabbak közül is, aki száraz napra merne fogadni Shakespeare születésnapján. Stratford-on-Avon, a halhatatlan poéta szülővárosa is ünnepi díszbe öltözött a nagy napra. Zászlóerdő lobogott a városka ódivatú utcáin, de a lobogókról szomorúan csurgott alá a bőséges eső a sok vendégre, iskolásgyerekre, diplomatákra, akik komor, elkeseredett arccal néztek föl a kegyetlen mennyboltozatra, ahonnan a nap nem akart elősütni. De végre is felülkerekedett mindenkiben a fatális megnyugvás, előkerültek az esőköpenyek, a felöltek, ernyők, körgallérok és az átázott utcákon várakozó tömeg megadással várta a helet, amikor a ceremónia megkezdődik. Trombiták, harsonák zúgása olvadt bele a déli harangütésbe, a banda rázendített az angol himnuszra, a hangosfiórahíradók operatőrjei lázasan elkezdtek dolgozni, megélénkült a Henley-strett, majd a hatalmas tömeg, egy kicsit bukdácsolva a pocsolyás útvesztőben, elzarándokolt a temetőbe, élén az egyházfival, aki skarlátvörös ruhájában, fehér harisnyájában stílusosan emlékeztetett a históriai darabok, ódivatú figuráira. A menet, amelyben a város lakóin, a nemzetközi vendégseregen, diákokon, iskoláslányokon a szomszéd falvak lakossága is részt vett, a nárciszok erdejével borította el Shakespeare sírját. Ebédre a városházán terítettek. Az asztalfőn a város nőpolgármestere ült. A szokásos tesztok sorát a counntryi püspök nyitotta meg. Eddig — mondotta keserű hangon — az iskolában, a régimódi tanítás valósággal megutáltatta a gyermekkel Shakespeare. Hála Istennek, most már más időket élünk. Ma már a gyerekek is részt vesznek az előadásokban és a maguk példáján érzik, hogy akármit vertek is a fejükbe, Shakespeare mégis igazi drámaírói géniusz volt. Tudós korszakban élünk, amikor az okozatot azokkal akarjuk megmagyarázni s a szülőket tanulmányozzuk, hogy a fiúkat megismerjük. Ez a teória Shakespearenél csődöt mond. Shakespeare olyan zseni, akire nem érvényesek az ellenőrző törvények, aki művészetének drágaköveit nem kapta örökségbe sem szüleitől, sem környezetétől. A másik felköszöntőt St. John Ervine, a drámaíró kritikus mondta. „ Ma — mondotta — sokat beszélnek a dráma technikájáról. Nos, Shakespeare sohasem adott leckét a drámaírásból, Shakespeare leült és megírta a drámáit. Könnyű a darabjait részekre boncolni, de Shakespeare volt az egyetlen, aki ezeket a részeket össze tudta illeszteni. A romantikusok s köztük magam is azt hiszem — mondotta pohárköszöntője végén a First Mrs. Frazer szerzője, — hogy a dráma nem halt meg, csak alszik, mint a mesebeli Csipkerózsa, aki várja, hogy a tündérherceg csókja fölébressze ... A londoni diplomáciai kar tagjai közül Magyarországot Bárdossy László dr. követségi tanácsos képviselte a Shakespeare-ünnepségen. Újra összeáll a föld... Déli beszélgetés hetipiac után, a beszálló udvarán somogyi polgári népekkel KAPOSVÁR, április (A Budapesti Hírlap kiküldött munkatársától.) Dél felé jár az idő, a sátorosok szedegetik cókmókjukat, vásárló már nem is akad, csak az árusok tereferélnek egymással. Vége a hetivasárnap, a visszamaradt tojást, zöldséget, hagymát és egyéb portékát batyuba fogják az asszonyok és nekivágnak a kaposi szállók és vendéglők birodalmának, hogy olcsó áron túladjanak rajta, nehogy haza kelljen vinni. Amint mondani szokás: az üzlet teljesen ellanyhult, mindössze egy helyen van csődület, ott se alkudoznak, hanem hallgatják a tisztes polgárasszonyt, aki egy rendkívül szemtelen inasgyereket káromol jó somogyi szóvirágokkal. A pajzán timárinas ugyanis nem átallotta, hogy cigarettafüstöt fújjon a polgárasszony képébe, sőt nem is a képébe, hanem egyenesen a szájába, amely a kérdéses pillanatban épp nyitva tartódott a csodálkozástól, hogy a derék asszonyság először látott az idén fecskét. Ott állt az asszonyság a kaposi piacon, nézte a fecskét és rázta bugyellárisában a pénzt, mert errefelé az a hit járja, hogy első fecske látásakor bugyellárisba pénzt forgatni sok pénzt és szerencsét jelent. E tiszteletreméltó rítus gyakorlása közben fújta rá a füstöt az elvetemült és ez a magában véve jelentéktelen esemény oly mértékben bőszítette fel mindinkább a sértettet, amily mértékben szitkozódásaira növekedett a csődület. * — Látni kellett volna a gaz masának — kiáltozott dühösen, — hogy velem már nem lehet így elcázni. Ha még lány lennék, nem mondom, de láthatod rajtam, — kiáltotta az inas után, — hogy én már asszony vagyok, akivel nem lehet ilyesmiket csinálni. Az inas az egyik bódé szögletnél visszafordult, hogy még egy kis olajat öntsön a tűzre. — No néniké, most már eleget beszéltél, a többit hagyd meg levesfájásra. — Micsoda, — sivított az asszonyságból a sértett önérzet, — még hogy talán én fogjam be a számat. Hát lány vagyok én, hogy így lehet velem beszélni? A jelenvoltak valamennyien az asszonyságnak adtak igazat, egyértelműen megállapították, hogy valóban, az inasgyerek eljárása csakis lánnyal szemben alkalmazható. Ennek a nyári viharnak csak nem akar vége szakadni, ezért aztán ott is hagyom haragjával , haragja együttérzőivel a megsértett polgárasszonyt, mert a déltájt kihalt piacnál sokkal érdekesebb a beszállók udvara. A Korona-szálloda fészerei alatt most abrakoltatják, itatják a lovakat a gazdák, akik bejöttek a hetiásárra a környező falvakból, Magyaregresről, Igarról, Toponárról, Osztopánról, Hetesről, Jutáról, Magyaratádról. Kétszáz esztendőre visszanyúló anakronizmus a beszálló udvar, amely tulajdonképpen ezeknek a kis somogyi községeknek a redakciója. Itt cserélik ki a polgárok a híreket, itt tudják meg a takarmány és a tojás legújabb árfolyamait, valamint a világpolitika egyéb eseményeit, miután fent nevezett falvakba, úgy látszik, még nem találták ki az újságot. A beszélgetés során kiderül, hogy csak hallomásból ismerik azt az intézményt, de nem élnek vele, mert mint az egyik gazdaember mondja: — Röstellek tíz pengőt adni fertályonkint a lapért, hetivásárkor úgyis mindent megtud az ember, amit kitesznek az újságba. Nem fösvénység ez, csak éppen ritka madár erre a pénzmag, bár a gazdák nem igen panaszkodnak a szegénységre. Enni, inni van, ház is van, föld is van, barom is, meg baromfi is, csak éppen a pénz marad láthatatlan. — Egyhamar be nem jövök a kaposi piacra ■— meséli egy igazi gazda, — mert nincs értelme. Behoztam egy fuvar takarmányt, kaptam érte 12 pengőt. De ugyanennyi magának a fuvarnak az ára is, ha más portékáját hoztam volna, a fuvarozásért kaptam volna 12 pengőt. Inkább odaadom az állatnak, legalább kövérre falja magát. A másik polgár a „lu“-ra panaszkodik. — Ea a lu volt minden reményem. Hatszáz pengőre taksálta a Kohn lukupec úr. Most aztán egy kicsit megvakult, osztan nem ér már semmit. A tojás a legkiadósabb portéka, ezt dicséri valamennyi. A baromfiból lehet legkönnyebben pénztlátni, rántani való csirkéből, tojásból lesz az ünneplő ruha, meg a lábbeli. Persze ez sem éppen a világ legkönnyebb számvetése, amint ezt nagy bonyollaliaga be is bizo nyítja Somogyaszalóból való Finta Pál uram, — Szeretném — mondja, — ha a számadás sómat is, meg a nevemet is kitenné a lapba. De tegye hozzá, ha nem esik nehezére, hogy Felső Finta Pál, mert van nálunk Alsó is, meg „Közepsü“ is. — Hat hold földem van, két tehenem, néhány disznó, mert most nyolc malacot eltő!-* dekem sertésvész következtében, e miatt még öt pengő bírságot is rám olvastak, van egy kis konyhakertem, ötven baromfi, asszonyt meg két fiúgyerek. — A két gyereknek 60—60 pengő a nagy, ünnepre való ruha. Nekem is 60 pengő, csizmára évenkint csak 40 pengőt kell számítani, mert az tovább tart. Négy fuvar széna is kell a barmoknak, meg lovaknak, ez nyolcvan pengő. Az asszonynak rékli, szoknya, kötő, fejrevaló legalább negyven pengő. Kocsivasalás, szerszám, meg ünnepeken marhahús a mészárostól 60—60 pengő, más nincs. Szóval nehéz az élet egy ekkora nagy családnál, elmegy esztendőnkint négyszáz pengő is. — Én persze csak a magam számadását mondtam el, másoknak könnyebben megy. Mi, felénk nem igen van család, még egy családja se nagyon akad a polgároknak. Vigyáznak a földre, szét ne szakadjon. És ekkor Felső Finta Pál somogyaszalói polgári két fiúgyerek bonyolult számvetésü apja, mesélni kezd egykedvű, természetes hangon ennek az istenáldotta vidéknek szörnyű betegségéről, az egykéről, vagy még inkább a gyakoribb „egysé“-ről. — Nincs munkáskéz, mert ha a polgárok megöregednek, nincs, aki művelje a földet. Lámpással keresik a zsellért, aki felesbe vállalja a munkát. De kevés a zsellér. Errefelé gazdagodnak a népek, összeáll a föld arra, ahonnan szakadt, amikor még nem találták ki, hogy a sok család széthordja a földet . Meg aztán nem is komolyak ma már az emberek, — folytatja, — mert még a házasságot is csak tréfának veszik. Rettentő korán házasodnak, aztán hamar meg is unják egymást és elválnak. Mostanában az a divat, hogy a túszesztendős leány már vén, a szülők sietnek, tizenhatesztendős korában már bekösse a legény a lány fejét. De a házasulandó legények is kölyökemberek, tizenhét-tizennyolc éves suhancok nősülnek, két-három esztendő múlva pedig elválnak. Nem lehessen tudni, kinek van igaza: a föld együtt marad, de bizony nem jóravaló ez az élet. , Lassan kint körénk sereglenek a falusi polgárok, valamennyi tud egy-két cifra történetet, amelyek mindegyike az egyke és egyre birtokkonzerváló és lélekdestruáló hatását demonstrálja. Egyszeribe végeszakad a tojásról, baromfiról, takarmányról és egyéb apróságokról való ártatlan disputának, kitüzesednek a tekintetek, tűzbe jönnek a nyugodt tempós kedélyek, mert e világ életnél is nagyobb értékéről, földről folyik a szó. Néhány perc múlva már nyoma sincs az előbbi témának, házasság, fiatalság, család nagy hirtelen eltűntek: elnyelte valamennyit az egyetlen, áhított, legkedvesebb, a föld. Németh Károly Budapest, április 28 =. Értekezlet Vass miniszternél a Bedeaux-rendszer ügyében. Vass József dr. népjóléti miniszter elnökletével, a munkaadó- és munkavállaló-érdekeltségek megbizottainak bevonásával hétfőn délután értekezlet volt a népjóléti minisztériumban a Bedeaux rendszer bevezetésének kérdésében. Az értekezleten, ámenen Bod János kereskedelemügyi miniszter, Kállay Miklós kereskedelemügyi, Dréhl Imre népjóléti államtitkár is részt vett, úgy a munkaadó, mint a munkavállaló érdekeltségek megbízottai részletesen ismertették a Berdeaux-rendszer lényegét, s széleskörű vita volt. Az értekezletet szerdán délután folytatják. — Ernszt-vacsora a Gelért-szálóban. Ernszt Sándor tiszteletére április 30-án, szerdán este fél 9 órakor a Szent Gellért- szálló éttermében politikai vacsora lesz, amelyen a Gazdasági Párt, az Egységes Párt, a Keresztény Községi Párt és a Községi Polgári Párt tagjai és a kerületi szervezetek vezetői vesznek részt. A vacsorán Zichy János gróf elnököt és a Gazdasági Párt részéről Wolff Károly országgyűlési képviselő fogja Ernszt Sándort üdvözölni, Scitovszky Béla belügyminiszter át* vette hivatala vezetését. Scitovszky Béla belügyminiszter vasárnap Olaszországból visszaérkezett a fővárosba és hétfőn át* vette hivatala vezetését. — Május 8-án ül össze az Ipartanáé*. Szterényi József báró hétfőn Brüsszelbe utazott a nemzetközi középosztály intézet ülésére, amelynek ő az elnöke. Elutazása előtt az Ipartanács állandó bizottságának ülését május 8-ára tűzte ki a következő napirenddel: 1. az iparfejlesztési törvényjavaslattervezet részletes tárgyalása; 2. az energia törvényjavaslat; 3. határozathozatal a szén-és cementáruk vizsgálatának módjáról.