Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-20 / 90. szám

20 A­RTURO TOSCANINIA Király-Színház húsvétja Alvinczi huszárok — Viktória A Király-Sánhház husvét mindkét napjának estéjén, husvét vasárnap délutánján és minden további estén a mulatságos, kedves szövegű, sláger-zenéjrt „Alvinczi-huszárok“-at adja Lá­­bass Jucival, Bársony Rózsival, Gombaszögi Ellával, Síró Annával, Kertész Dezsővel, Sar­kadi Aladárral, Bzilday Józseffel, Dénes Osz­kárral, Latobár Árpáddal, Raskó Gézával, Bi­hari Nándorral, Major Istvánnal és Sándor Istvánnal a főszerepekben, Húsvét hétfő dél­utánján, mérsékelt helyárakkal, a nagyhatású „Viktória“ kerül színre Lábasa Juci, Vadig Ilona, Bársony Rózsi, Kun Magda, Kertéss Dezső, Szilday József, Dénes Oszkár, Latobár Árpád és Tarján György felléptével a fősze­repekben. Jövő vasárnap délután ugyancsak, mérsékelt helyárakkal, megismétlik a „Viktó­ria“ előadását. a siewyorki filharmóniá­val május 21. Műsoron: 1. Rossini: „L'Hab­ana in Algeri“; nyitány. 2. Beethoven: VII. szim­­tónia. 3. Kodály: „Nyári éj“. 4. Debussy: „La­m­mer“. 5. Wagner: Vorspiel und Liebesied aus „Tristan und Isolde“. A jegyek legnagyobb része elkelt. Megmaradt jegyek Rózsavölgyinél. Az idei szezon legnagyobb eseménye LAURIVOLPI Németh Mária együttes fellépte a Városi Sziotlálban Május 9-én: Trullavur. Május 12-kni: Aida. *e«eivrEaGil^e8­­ 4»«22El®a*«sac*i JEÍUIZJl Mária egyetlen hangversenye a Városi Színházban. Műsoron: Schumann, Strauss, angol és francia dalok, Verdi, Puccini, Csajkovszky és Korngold-operaáriák. .légy 3—32 pengőig a színház pénztáránál és az összes jegyirodákban. * (Quo Vadi­s') a Mátyás-templomiban ápr. 29. fél ötkor. (Rózsavölgyi.) * (Riegier Ernő) orgonaestje április 28. (Rózsavölgyi.) rányba fűlt), a Don kozákok és Ném­eth Mária. Még a kis színházaknak volt aránylag­­a legjobb szezonjuk: az Andrássy­ úti Színház és a Terézfeörúti Színpad négy-öt új műsort adtak, tehát annyit, mint rendes körülmények között. Új szíí­házvezetőket! Az évad mérlegét ezekből az adatokból már fel lehet állítani. Mert a húsvét után következő két hónap már aligha javít ezen a mérlegen, legfeljebb d­­roidh­at. Annyi pél­dául máris bizonyosra vehető, hogy az­ eddigi száznyolc premierhez és reprizhez­ még leg­alább húsz-huszonöt csatlakozik május és jú­nius során. Az Operaház két-három reprizre (és több vendégjátékra) készül, a Nemzeti Színház egy újdonságra, két-három reprizre, a Kamara­színház hasonlóképpen, a magánszínházak egyre-másra kötik le a külföldi vendégjátéko­kat és maguk sem tudják, hány darabbal úsz­­szák meg az évad még hátralevő részét, m­ilyen körülmények között nagyon szerény és óvatos becslés, ha húsz-huszonötre tesszük a airég várható újdonságok és reprizek számát. (Csak a jövő h­étre két repriz és két be­mutató esik, a rákövetkező hétre ismét egy bemutató és egy repriz!) Bizonyos, hogy ez nem egészséges állapot, aminthogy nem volt egészséges állapot a má­sik szélsőség sem, amikor a háború alatt és később, az inflációs időkben egy-két (több­nyire értéktelen) darab dominálta néha egész szezonon át a műsorokat. Ennek a helyzet­nek meg kell változni. De ahhoz,­ hogy meg­változzék, nem elég az, hogy a színházak ter­heit mérsékeljék, (a hatóságok bizonyára el fognak menni e tekintetben a lehetőség leg­végső határáig), még az sem elég, hogy — amit mindnyájan, óhajtunk és várunk — a gazdasági helyzet megjavuljon. A színházak vezetőinek kell megváltozniok. Saját szemé­lyükben, ha másképp nem megy, úgy, hogy félreállnak az útból és átengedik a vezetést ii­­­embereknek, olyanoknak, akik értik a mesterségüket, akikben van ötlet, kezdemé­nyező erő és bátorság s akik újat tudnak produkálni, anélkül, hogy elveszítenék a kap­csolatot a nemzeti tradíciókkal. K. E. 10. H* 1930. április 20, vasárnap Copperfield Dávid Bemutató az I/s Színházban. Kevesen lehetnek, akik nem ismerik Dickens­n­­ek ezt a meghaló, édesbús regényét, akik nem indultak meg szívmelegítő, mézédes mon­datain és nem ejtettek igaz könnyeket a ko­rán árvaságra került kis Copperfield keser­ves sorsán tűnődve. Ki ne lenne hát kíváncsi rá, ki ne óhajtana találkozni vele mégegyszer, a színpad valóságában, hallani, látni őt, ki ne óhajtaná? Nehéz feladat realizálni egy álmot és egy költő regényálmát realizálni még nehezebb. Mérhetetlen színpad a regényíró képzelete és még mérhetetlenebb az olvasóé! Hogy mer­jünk hát útjába álfitt álmainak, amelyek néha égig érnek? Nem ezerszer színesebb-e a kép, amit a képzelet rajzol magának, an­nál, amit dramaturg, színész és rendező együt­tesen alkotni és utánarajzolni képes? Nem félek-e, hogy a fényben úszó színpad elhalvá­nyul a lélek reflektorai előtt, hogy színészek és kulisszák nem fognak rezonálni majd azokkal az emlékekkel, amelyek bennünk ele­­ven­en élnek és lobognak és élni és lobogni fognak mindaddig, amíg élünk? Olyan­ összehasonlítás veszedelme fenyeget tehát írót, színházat, rendezőt ilyenkor, hogy majdnem lehetetlen megbirkózni vele. S hogy ez­­a küzdelem mégis és milyen, mértékben sikerült, ez lehet a legmegbízhatóbb mértéke annak, hogy miféle munkát végeztek a kü­lönböző rendű és rangú színházi szellemidé­­ző­k. A színház itt nem tehetett sokat. Színpada kicsi, anyagi eszközei szerények. Annál na­gyobb érdeme, hogy mégis illúziót tudott kel­teni tenyérnyi területén és olcsó, festett füg­­gönydekorációival. Kezeljék csak, — akik látták — Lestyán Sándor darabját a Nem­zeti Színház színpadára s kiállítva azzal a költséget nem remélő bőkezűséggel, amelyet kitűzött feladatánál és becsületesen hatásos színpadi megoldásainál fogva megérdemel! Mennyivel több lenne, ami itt, sok, mennyivel szebb, ami a szép igei­ elét' itt, idég" csak sej­teti. ' ' ■' y “ ' Már a színészek mérlege sokkal kedvezőb­ben­ alakul. Egyesek megdöbbentően értékes alakítást produkáltak, az összehasonlítás minden igényét és mértékét kiállót. Nem hi­szem például, hogy akad színésznő, ki job­ban tudná Betsey kisasszony szögletes, szá­raz, rigolyás és mégis jószívű alakját meg­­mintázni Szabados Piroskánál. A kis Lázár Gida könnyekig megható Copperfield s jósá­gosan ügyefogyott Dick úr: Bassay Lajos. Murdstone kisasszony (Csillag Anna), Ham (Dózsa István), Pogotty­ bátyja (Baróthy József), Barkis (Gárday Lajos), Mieawber (Harsány­i Rezső), Mieawberné (Horváth Magda), Oreakla iskolaigazgató (Békeffy Róbert), Mell úr, a tanító (Benkó Bálint), Wiliams pincér (Déri Hugó), Walker Miki (Halmi Irén) és Lisztes Krumpli. (Harsányi Ilona) egyformán szinte fotografikus hűségű, életteljes másai voltak a színpadon eredeti­jüknek, a regény alaknak. Talán a rendező, talán­­ a szerző láthatatlan oktató szellemét dicséri a kitűnő színészi teljesítményeknek ez a ritka hosszú sora, melyhez még Végi­ Sári, Várádsy Lajos, Baló Elemér, Orsolya Erzsi, Gonda József, Hollós Ilona, Borc­y Lajos, Hegedűs Zoltán és igen, egy-két kivétellel az Kosztpénzeket kedvezű kamatozás mellett elfogadok. Farádi Balogh Constantin faangüzsete. Fennáll 10 év óta,,Budapest, Vili, Baross­ utca 22. telefon Józsd­ 335—76. összes szereplő színészek nevei odakívánkoz­­nak. Unalmas dolog az elmélkedés és még unal­masabb a színészek neveinek ilyen hadsereg­­szeml­e-szerű felvonultatása. Mégis vállalnom kellett, mert mű­­s színészek egyformán meg­érdemlik, hogy behatóan foglalkozzanak velük. Lestyán Sándor, aki színpadra írta Dickens remekét, értékes, ízléses és tehetséges munkát végzett. Nem maradhat el a sikere. Bár ez a siker sokkal nagyobb és talán sokkal maradan­dóbb lett volna akkor, ha harmadik felvoná­sát erőteljesebb és továbbzengő akkorddal zárja. E tekintetben nem szolgálhat mentsé­gére az a kegyelet sem, amellyel kezelte mind­végig anyagát: a regényt. Annál fájdalmasabb ez a tévedése, mert­­talán az egyetlen mellé­fogás a darabban és éppen a mű zárótaktu­saira esett. A­ dráma happy endje más, mint a regényé. Nem elég elmondatni, hogy Copper­field nagy író lett s bevezetni a regény rév­beért, boldog hőseit hozza a színpadra, mint egy választóküldöttséget. Mert hiába, a szín­padon — öreg igazság — még a boldogságnak is akcióban kell kicsendülnie. Vagy ha nem abban, akkor egy halk jelenet h­alk szavainak olyan boldogságfestő költészetében, amelyre megdöbben é­s felsír a lélek. Turcsányi Elek * (And­ay Piroska és Rettberg Elisabeth az Operaházijai­.) Az Operaháznak két ki­váló vendége van e héten: Anday Piroska, a bécsi állami operaház magyar énekes­nője és Rethberg Elisabeth, a newyorki Metropolitan Opera-Clause, ugyancsak ma­gyar származású művésznője. Anday Pi­roska húsvét hétfőn lép fel először a „Car­olen“ címszerepében, csütörtökön pedig a ,,Mignon“ címszerepét énekli, lleb­berey Elisabeth pénteken az ,,Alidá“-ban és ver­sár­nap a­ „Trubadúréban vendégszerepel. Fellép azonkívül a hét folyamán Leuer Hubert is: szerdán a „Siegfried“-ben és szombaton az „Istenek alkonyáéban. * (Virágfakadás.) A Budapesti Hírlap új képes vasárnapi mellékletének első szá­mában a címlap gyönyörű virágfakadást áb­rázolt. Olvasóink küzü­l sokan érdeklődtek, várjon a tavasz megszemélyesítője, aki a vi­rágba borult fa alatt áll, nem Zilahy Irén, a Városi Színház népszerű primadonnája-e? A kedves ifjú művésznő népszerűségére­­jel­lemző, hogy képét aláírás nélkül is annyian megismerték. A Virágfakadás, a tavasz meg­személyesítője valóban Zilahy Irén volt, aki szíveségbe­ vállalta ezt a kedves „névtelen szerepet.“ * (A dolovai nábob leánya beszélőül* men.) Herczeg Ferenc, a kiváló író, nagy­sikerű színdarabjának, A dolovai nábob leányának filmesítési jogát megvásárolta egy előkelő német filmgyár. Tarján Gida szerepét, mint értesülünk, Várkonyi Mi­hály, a népszerű filmszínész alakítja. Her­­czeg Ferenc színdarabjának hangfelvételei Fontot Önnek a pihenés? Állandó kiállítás Ugy vegyen MIKKÉ st. gyárából réz-, vászontort, ágyneműt, gyermmeklucsit és kerti vasbútort. VII., Dohány­ utca 22. (Ápk­ád bazár*) Telefon: József 124-12. A SZÍNHÁZAK heti műsora M. kir. Opera Nemzeti Kamara21 Városi Sí Vígi Belváros | Magyar KirályFőt. Művész­­i Színház Andrássy-út | Ruga- Orfeum Viírnap ___ A vén gazember Azra-Moluzina ,­Grand Hotel ! Truska | Volpono Alvinczi huszárokA csúnya lár­yBéla aki jó évetA nagys. assz. á.| 111, jazz-k­var­tett Pillangókisassz._Légy jó m­nddal.­Az ezüst páncél-Meluzina-Ma este vagy sebaj Fruska |l'izenete2Qr p iut.Alvinczi huszárokHuszárfogás Copperfield D. |- — -v A nagys. assz. á. 11L jazz-kvart­ett B°aS­.Légy jó mindhnl.­Azra Meluzina-Liliom | Fruska1 Morfium Viktória A csúnya lánySzegény angyalok — 1 111. Jazz-kvan­ett Carmen-A velencei kal­mar Az ezüst páncél-Meluzina Ma este v. soha ! Freska [Tizenötezer p. jut.Alvinczi huszárokHuszár fogás Copperfield D.A nagys. a.sz. á.­ III. Jazz-kvanezt Kedd-Légy jó mindhal.-Az ezüst páncélEzy Meluzina­­­Grand Hotel 11 Fruska [Tizenötezer p...jutAlvinczi huszárokHuszár fogás Copperfield D.A nagys. assz. á.j III. iszz-kvar tett Szerda Siegfried BSSRang és módra 33Szendrey Júlia~A szevillai boibCDMa este v. eoba | Fruska i Romeo és JúliaAlvinczi huszárokHuszár fogás Copperfield D.A nagy-3. as­z.á.­l­ l. jazz-k­var­tett Csütörtök MignonD25 Bánk bán-Az ezüst páncél~ Meluzmna-Takács Alice­­ Fruska [Tizenötezer p. jutAlvinczi huszárokHuszár fogás Copperf­eld D.­­A nagys. assz. i . IH. jazz-kvartett Péntek Aida-Bánk bán- 33 Azt?­Meluzina-Ma este v. soha | Fruska | Vopona Alvinczi huszárokHuszár fogás Copperfield D.A nagys. assz. á.j III. jaz*«kvartett Szombat Istenek alkonyaE»( Azra Az ezü­st páncél )­­Meiuzina-Az ifjú pásztór | Fruska [Tizenötezer p. jut.jAWinczi huszárokIiuszá fogás Copperfield D.A nagys. assz­­.j III. jazs-kvartett Vasárnap ^~ Arany ember1­ Nem éni. muzs. n~ Meluzina Takács Arce J Fruska ! Romeo és Joi&a Viktória A csúnya lány A népbiztos A nagys. assz. á.j Hl. jazz-kvartett Trubadúr—Légy jó mindhal. ___ As. a-Meiuzin*­Az ifjú pásztor ! Fruska ! Tizenötezer p. jig.[Alvincai huszárokHuszárfogás Copperfield P.A nagys. alm­á.­ III. jars-kvartett Városi Színház, Szombat d. c- Álarcosbál] angol, némett és magyar versiókban ké* ^ z-í"i I n r»k. Heti hangverseny naptár Kedd, április 22. A Nyugat országos Ady« ünnepe, fel 9 7. — Baldovini olasz gordonka« művész hangversenye, fél 9. 7. kisterem. Coty eladta vál­datát Megszűnik a bojkott • A pá­rizsi magyar követség igazolta a tulajdonos-változást. A magyar közvélemény élénken emlékszik még a két évvel ezelőtt bekövetkezett Coty-bot­­rányra, amelyet Francois Coty illatszergyárosnak politikai szereplése, a magyar és a német nem­zetek ellen intézett durva támadásai váltottak ki. Az általa elkövetett sértésekre a magyar köz­vélemény és a kereskedővilág azzal felelt, hogy Coty gyártmányait bojkott alá helyezte, a Coty­­gyár remek­i Magyarországon­­eltűntek az üzleti forgalomból. Ugyanez történt Németországban is, a német közönség egyhangúlag bojkottálta a demagóg modorban rágalmazó és nemzetgyalázó Coty gyártmányait. A Coty-ügyben a legutóbbi hetekben jelentős fordulat következett be. Francois Coty eladta régi válalatait, a gyárhoz jelenleg sem neki, sem családjának semmi köze sincs többé. A francia vállalat új részvényesei egyáltalán nem azono­sítják magukat Coty politikai nézeteivel és nyomban megtették a szükséges lépéseket, hogy újból fölvehessék az érintkezést a német és a magyar piaccal. A németekkel rövidesen létre is jött a megegyezés, a Regensburger Commandid­­gesellschaft vette át a Voty-gyártmányok vezér­képviseletét Németországban, ugyanekkor a gyár új vezetői fölajánlották a magyarországi vezérképviseletet Mihály Ottó budapesti gyógy­szerész és gyógyárunagykereskedőn­ek. Mihály Ottó Párizsban folytatta le a tárgyalásokat. Részletesen­ megvitatta az ügyet a­ Coty rt. új igazgatójával, Ti. Graffsamerrel, aki a követ­kezőket mondotta neki: — Kérem, mi kereskedők vagyniuk, Coty nincs többé. Amit önök tettek, mint jó magyar érzelmű emberek, azt mi nem kifogásolhatjuk. Helyesen jártak el, de a púder és parfüm senkit sem­ bán­tott. Mihály Ottó kívánságára a cég vezetői köz­jegyzőileg hitelesített, a törvényszék, az igazság­­üg­yminiszter és a külügyminiszter által láttamo­­zott okiratokkal igazolták, hogy a Coty-család kivált a vállalat vezetéséből, csupán a régi név maradt meg, mert, ha a cég nevét megváltoz­tatná, elvesztené világpiaci szerepét. Mihály Ottó ezekkel az okiratokkal jelentkezett a pári­zsi magyar követségen, ahol szintén igazolták a cég új vezetőségének állításait. Ezek után Mi­hály Ottó vállalta a Coty-gyártmányok magyar­­országi vezérképviseltét. Ilyen körülmények között a Coty-gyártmá­­nyok bojkottja Magyarországon nem aktuális többé. Francois Coty súlyos anyagi vesztesé­gekkel fizette meg igazságtalan és durva poli­tikai fellépését, magának a gyártelepnek 63 azoknak a gyártmányoknak azonban, amelyek most már egy tőle teljesen független tőkecso­port birtokába kerültek, az ő szerepléséhez többé semmi közük sincs. A Coty-gyártmányok ilyen körülmények között rövidesen újból meg­jelennek a magyar piacon.

Next