Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-07 / 102. szám

10 BC­H. 1930. május 7. szerda ) Magyarország legszebb kegyúri temploma !­s Herczeg Ferenc írt tavaly a Budapesti­­Hírlapban ragyogó tárcát Fótról, a Károlyi profi család egyik ágának a főváros köze­lében fekvő otthonáról. Három nevezetessége van a jómódú falunak. A háromszázholdas hatalmas parkkal körülvett grófi kastély, a gyönyörű kéttornyú katolikus templom és a rokkantak új falva, mely a helység mostani szépséges és nemesszívű úrnőjének, Károlyi zásszlónénak ezüstől­­ Apponyi Franciska grófnőinek köszönheti létrejöttét. Az elől­zezlopternápos, emeletes kastély ’Pollack Mihály nemes ízlését dicséri. A ma­gyar kúriának kastéllyá föl­nagyított típusa. Szinte természetes, hogy olyan valaki ter­vezte, aki a Nemzeti Múzeum méltóságteljes palotájában valósította meg legtökéleteseb­ben a telkében élő klasszikus vágyakat. A tiszta arányok előkelő harmóniája, az oszlo­pok évezredeken át kipróbált szépsége fogja meg a szemlélőt, midő­n a sárga kastélyt az óriási zöld pázsit szélén fák lombjai között megpillantja. A falu másik művészi nevezetességének, fa templomnak már nincs ilyen gyönyörű környezete, noha az építész külön harmo­nikus világot teremtett körülötte, a bőkezű kegy­úr padlja­ kertet ültetett eléje. A pom­pás temploma ennek ellenére szinte tanács­talanul áll a magyar falu megszokott kör­­­­nyezetében. Valóban mecénási elhatározás volt .itt az istenházát kegyúri áldozat kész­­ségből itt felépíttetni. De nemcsak az áldozatkészség, hanem an­nak körülményei is Károlyi István gróf pél­dát adó nyugati gondolkodására vallanak. Egy harmincéves, a­k­­or még kevéssé ismert magyar építészre, Ybl Miklósira bízta a gon­dolat megvalósítását, aki — ki hinné most ezt,­­ mint stílusújító lépett föl itt. Meny­nyivel kisebb rizikóval járt volna egy ré­gi stílushagyományokat ápoló, talán éppen külföldi építésszel a terveket elkészíttetni, mint a fiatal Ybl Miklóssal, áld néhány év­vel előbb tért haza Münchenből és tele volt az új, romantikus stílus forradalmi eszméi­vel. Vége volt már Németországban a mün­cheni Klenze és a berlini Sehinckel klasszi­­cizáló uralmának, sőt maga az utóbbi mes­nek­­tér mutatott utat az új, a nemzeti eszméket hangsúlyozó építészi gondolat érvényesülésé­­■ Nálunk, a negyvenes években az építé­­­­ezet- -térén még a neoklasszicizmus virágzott. Akkor készült el a Nemzeti Múzeum és Pol­­onek Mihály második mesteri alkotása, a Pest bombázásánál elpusztult Vigadó. De a külföldről beáramló új művészeti eszmék és véle a magyar irodalom, politika nemzeti és romantikus nekilendülése az építészet szá­mára is kezdett új helyzetet teremteni. Hi­szen a mai Erzsébet­ térre tervezett ország­ház pályázatán az első díjat Feszi Frigyes a klasszicizmussal szakító, romantikus terv­vel­ nyerte meg. Feszi Frigyes érdekes el­gondolása 1845-ből, sajnos, csak a paspiron maradt, de Károlyi István gróf jóvoltából Ybl Miklós megépíthette a fóti templomot, a­z első magyar romantikus épületet, egy­ben ennek a rövid életű stílusnak Feszi pesti Vigadója mellett a legkiválóbb bizo­nyítékát. Már ebben a korai művében világosan megnyilatkozik Ybl Miklós nagy komponáló ereje. A templomot nem egymagában, társ­­talanul állítja a falu végébe, hanem az épí­tendő paplakkal és iskolával nagyvonalú együttesbe foglalja, sőt mind a három épü­letet mesterséges platóra helyezi. Két oldal­ról széles fölhajtó visz föl a fallal meg­támasztott magaslatra, mely a templom előtt rondellaszerűen szélesedik ki. Lehetséges, hogy a müncheni Ludwigsldrche, az első ro­mantikus stílusú templom rokod­kompozíciója adta erre az eszmét Ybl Miklósnak, azon­ban ami a zárt utcasorban álló müncheni egyháznál szinte természetes volt, az a sza­bad térre kerülő fóti­­templomnál csak az építész művészi elgondolásában leli magya­rázatát. Valósággal a budai Vá­rkertbazár meomenesszáns­z forrasz- és pavillmegyüttese előzményének tekinthető ez a fóti kompozí­ció, mely már tisztá­n magán viseli Ybl Mik­lós későbbi építményeinek kiváló összhang­ját. Mai szemmel nézve, nem is érezzük, hogy milyen merész újítás volt ez a templom az építkezés megkezdése idején úgy nálunk, mint akár a külföldön. Sajnos, a külföld ez esetben sem vett rólunk tudomást és így az utókornak a feladata, hogy a magyar művészet korai, néha a nyugatot is meg­előző eredményeit az egyetemes művészet­­történelemmel elis­ertesse. 1845-ben kezd­ték Ybl Mildós tervei szerint építeni a fóti templomot, holott a román tálai, még a kezde­ményező Münchenben is csak az ötvenes években bontotta ki telj­esen a szárnyait. Igaz, hogy Gartnernek már említett Lud­­wighskirehéje 1836-ban jött létre, éppúgy a fóti templomnál korábbi Gartnernek mün­cheni hasonló stílusú nagy könyvtárpalo­tája, de ezekben a romantikus stílusjegyek még sokkal félén­kebben szólalnak meg, mint Ybl Miklós fiatalkori mesterművében. In­kább Müller bécsi Altlerchenfelder templo­mát lehet a fóti egyház mellé állítani. En­nek a kéttornyú templomnak építését is 1845-ben kezdték. Micsoda forradalmi tény volt ez a bécsi művészeti életben. A vezető művészek az új stílus győzelmének tekintet­ték, pedig ez a templom is jobban simul a történelmi hagyományokhoz, mint Ybl Mik­lós fóti alkotása. Íme, a magyar sors tra­gikumai! Nem számítanak még ma sem a kul­túra élén haladó nemzetekhez minket. Hát még akkor, 1850 körül. Nem építészeti, ha­nem betyárromantikát kerestek nálunk abban az időben! Nehéz lenne eldönteni, hogy Ybl Miklós a főhomlokzat testéből kiemelkedő kéttor­­nyo­s fóti templomnál a francia és angol csúcsíves székesegyházak, vagy a hazai ro­mán monostorok, a jaki és a lébényi temp­lom rendszerét követte-e. A tervezésnél bizo­nyára a­z utóbbiak is szeme előtt lebegtek, mert a romantikának kimondott programmel volt a nemzeti stíluselemek föltámasztása. Ezenkívül a fóti templom két kisebb hátsó tornya is a Szent István által alapított, a pécsin kívül azon elpusztult székesegyházak emlékét idézi fel bennünk. Belül a templom pillérekkel elosztott, háromhajós, famannye­­zetes bazilika, kereszthajó nélkül, fölemelt szentéllyel. A kereszthajó hiánya is a régi magyar román monostorok sajátsága. A szentély fölemelését a kripta, az altemplom szüksége okolta meg. A fóti templom nem egyszerűen csak kegyúri parókia, hanem a Károlyi-család egyik ágának temetkezési helye is. A nagyszabású sírbolt szinte az egész belső templom területével egyezik. A szentély alatt van az alsó kápolna, míg a főhajó alatt két hajós csarnok terül el és belőle nyílnak kétoldalt a mellékhajók alatt a sírboltfülkék. Éppen ennek a nagyszabású kripta­templomnak kellő megvilágítása és talajvízmentesítése végett volt szükséges a templomot mesterséges platóra állítani. Ybl Miklós zsenialiását dicséri, hogy a feladat célszerű megoldását ilyen művészi kompozí­cióba öltöztette. Hasonlóképpen mesteri ötlet a scriptalejá­­rat megoldása. Nem a főhajóból, a szentély előtt visznek le sötét kis lépcsők az altemp­lomba, mint az a régi egyházaknál szokásos, hanem a szentély fülkéjét kerüli meg a fél­köríves, világos lépcső, melyen kényelmesen lehet lesétálni a kriptába. Ezáltal a templom külseje hátulról olyan megoldást nyert, mintha a­ szentélyt kápolnáik vennék körül. Ugyanaz a gondolat, mint amit Ybl Miklós később a budapesti Szent István-templom­­ban is megvalósított. De az utóbbinál nem a kriptafejárat, hanem a félkörű sekrestye veszi körül az ablaktalan szentélyt. Mindkét esetben azonban nagyot nyer ezzel a külső monumentális hatása. A templom belsejének dekorációja már nem ilyen szerencsés. Túl színes minden. Kü­lönösen a pillérek festett márványozása nem hat nemesen. Egyszerű szürkeségükben elő­kelőbben készítenék elő a szentély freskói­nak muzsikáját. Ybl Miklós munkatársai itt külföldiek voltak. Akkor még nem léteztek olyan festőink,, és szobrászaink, akik ilyen nagy feladatot az építésszel egybehangzóan lettek volna képesek megoldani. Ybl Miklósnak Lotzzal, Thánnal és Székellyel való együttes működése majd csak később kezdődik. A fóti freskókat és oltárképeket, köztük a Leg­kiválóbbat, a Szent Franciska Románát az osztrák Staas Károly festette, a főhomlok­zat szobrai és domborművei pedig Fernkom­­tól és Gassertől származnak. Viszont a krip­tának carrarai márványból való szobrai az olasz Teneranitól, Canova tanítványától va­lók. Az egyik Károlyi Erzsébet grófnőt, Károlyi Istvánnak 18 éves korban elhunyt leányát ábrázolja féltérdre ereszkedve, a bibliai okos szűz képében. A szobor talap­zatán latinul a sokat jelentő felírás: Uram, már jövök. Érdekes, hogy Magyarors­zágnak legszebb kegyúri temploma még nincs fölszentelve. 1855-ben csak megáldották, de a püspöki fölszen­telés elmaradt. Pedig nagy ereklyével i® dicsekedhetik. Szent Lucentius Tomas vér­tanú holttestével, melyet IX. Pius pápa aján­dékozott a templomnak. Országos körmenet­ben hozták idée az ereklyét, hol a déli torony alatt lévő kápolnában, az oltár alatti szek­rényben helyezték el. Kevesen tudják ezt is. Mennyi látnivaló a kis faluban, mégis kevesen tudnak róla. Ybl Ervin «» J » xv. _ ■ 1 % W. §P'|®§§n­*í. m Károlyi Erzsébet grófnő emléke Testemnitól f­óti templom A fóti torpim­­is szMt&y idői A fóti templom kriptája

Next