Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-07 / 102. szám
10 BCH. 1930. május 7. szerda ) Magyarország legszebb kegyúri temploma !s Herczeg Ferenc írt tavaly a BudapestiHírlapban ragyogó tárcát Fótról, a Károlyi profi család egyik ágának a főváros közelében fekvő otthonáról. Három nevezetessége van a jómódú falunak. A háromszázholdas hatalmas parkkal körülvett grófi kastély, a gyönyörű kéttornyú katolikus templom és a rokkantak új falva, mely a helység mostani szépséges és nemesszívű úrnőjének, Károlyi zásszlónénak ezüstől Apponyi Franciska grófnőinek köszönheti létrejöttét. Az előlzezlopternápos, emeletes kastély ’Pollack Mihály nemes ízlését dicséri. A magyar kúriának kastéllyá fölnagyított típusa. Szinte természetes, hogy olyan valaki tervezte, aki a Nemzeti Múzeum méltóságteljes palotájában valósította meg legtökéletesebben a telkében élő klasszikus vágyakat. A tiszta arányok előkelő harmóniája, az oszlopok évezredeken át kipróbált szépsége fogja meg a szemlélőt, midőn a sárga kastélyt az óriási zöld pázsit szélén fák lombjai között megpillantja. A falu másik művészi nevezetességének, fa templomnak már nincs ilyen gyönyörű környezete, noha az építész külön harmonikus világot teremtett körülötte, a bőkezű kegyúr padlja kertet ültetett eléje. A pompás temploma ennek ellenére szinte tanácstalanul áll a magyar falu megszokott környezetében. Valóban mecénási elhatározás volt .itt az istenházát kegyúri áldozat készségből itt felépíttetni. De nemcsak az áldozatkészség, hanem annak körülményei is Károlyi István gróf példát adó nyugati gondolkodására vallanak. Egy harmincéves, akor még kevéssé ismert magyar építészre, Ybl Miklósira bízta a gondolat megvalósítását, aki — ki hinné most ezt, mint stílusújító lépett föl itt. Menynyivel kisebb rizikóval járt volna egy régi stílushagyományokat ápoló, talán éppen külföldi építésszel a terveket elkészíttetni, mint a fiatal Ybl Miklóssal, áld néhány évvel előbb tért haza Münchenből és tele volt az új, romantikus stílus forradalmi eszméivel. Vége volt már Németországban a müncheni Klenze és a berlini Sehinckel klasszicizáló uralmának, sőt maga az utóbbi mesnektér mutatott utat az új, a nemzeti eszméket hangsúlyozó építészi gondolat érvényesülésé■ Nálunk, a negyvenes években az építéezet- -térén még a neoklasszicizmus virágzott. Akkor készült el a Nemzeti Múzeum és Polonek Mihály második mesteri alkotása, a Pest bombázásánál elpusztult Vigadó. De a külföldről beáramló új művészeti eszmék és véle a magyar irodalom, politika nemzeti és romantikus nekilendülése az építészet számára is kezdett új helyzetet teremteni. Hiszen a mai Erzsébet térre tervezett országház pályázatán az első díjat Feszi Frigyes a klasszicizmussal szakító, romantikus tervvel nyerte meg. Feszi Frigyes érdekes elgondolása 1845-ből, sajnos, csak a paspiron maradt, de Károlyi István gróf jóvoltából Ybl Miklós megépíthette a fóti templomot, az első magyar romantikus épületet, egyben ennek a rövid életű stílusnak Feszi pesti Vigadója mellett a legkiválóbb bizonyítékát. Már ebben a korai művében világosan megnyilatkozik Ybl Miklós nagy komponáló ereje. A templomot nem egymagában, társtalanul állítja a falu végébe, hanem az építendő paplakkal és iskolával nagyvonalú együttesbe foglalja, sőt mind a három épületet mesterséges platóra helyezi. Két oldalról széles fölhajtó visz föl a fallal megtámasztott magaslatra, mely a templom előtt rondellaszerűen szélesedik ki. Lehetséges, hogy a müncheni Ludwigsldrche, az első romantikus stílusú templom rokodkompozíciója adta erre az eszmét Ybl Miklósnak, azonban ami a zárt utcasorban álló müncheni egyháznál szinte természetes volt, az a szabad térre kerülő fótitemplomnál csak az építész művészi elgondolásában leli magyarázatát. Valósággal a budai Várkertbazár meomenesszánsz forrasz- és pavillmegyüttese előzményének tekinthető ez a fóti kompozíció, mely már tisztán magán viseli Ybl Miklós későbbi építményeinek kiváló összhangját. Mai szemmel nézve, nem is érezzük, hogy milyen merész újítás volt ez a templom az építkezés megkezdése idején úgy nálunk, mint akár a külföldön. Sajnos, a külföld ez esetben sem vett rólunk tudomást és így az utókornak a feladata, hogy a magyar művészet korai, néha a nyugatot is megelőző eredményeit az egyetemes művészettörténelemmel elisertesse. 1845-ben kezdték Ybl Mildós tervei szerint építeni a fóti templomot, holott a román tálai, még a kezdeményező Münchenben is csak az ötvenes években bontotta ki teljesen a szárnyait. Igaz, hogy Gartnernek már említett Ludwighskirehéje 1836-ban jött létre, éppúgy a fóti templomnál korábbi Gartnernek müncheni hasonló stílusú nagy könyvtárpalotája, de ezekben a romantikus stílusjegyek még sokkal félénkebben szólalnak meg, mint Ybl Miklós fiatalkori mesterművében. Inkább Müller bécsi Altlerchenfelder templomát lehet a fóti egyház mellé állítani. Ennek a kéttornyú templomnak építését is 1845-ben kezdték. Micsoda forradalmi tény volt ez a bécsi művészeti életben. A vezető művészek az új stílus győzelmének tekintették, pedig ez a templom is jobban simul a történelmi hagyományokhoz, mint Ybl Miklós fóti alkotása. Íme, a magyar sors tragikumai! Nem számítanak még ma sem a kultúra élén haladó nemzetekhez minket. Hát még akkor, 1850 körül. Nem építészeti, hanem betyárromantikát kerestek nálunk abban az időben! Nehéz lenne eldönteni, hogy Ybl Miklós a főhomlokzat testéből kiemelkedő kéttornyos fóti templomnál a francia és angol csúcsíves székesegyházak, vagy a hazai román monostorok, a jaki és a lébényi templom rendszerét követte-e. A tervezésnél bizonyára az utóbbiak is szeme előtt lebegtek, mert a romantikának kimondott programmel volt a nemzeti stíluselemek föltámasztása. Ezenkívül a fóti templom két kisebb hátsó tornya is a Szent István által alapított, a pécsin kívül azon elpusztult székesegyházak emlékét idézi fel bennünk. Belül a templom pillérekkel elosztott, háromhajós, famannyezetes bazilika, kereszthajó nélkül, fölemelt szentéllyel. A kereszthajó hiánya is a régi magyar román monostorok sajátsága. A szentély fölemelését a kripta, az altemplom szüksége okolta meg. A fóti templom nem egyszerűen csak kegyúri parókia, hanem a Károlyi-család egyik ágának temetkezési helye is. A nagyszabású sírbolt szinte az egész belső templom területével egyezik. A szentély alatt van az alsó kápolna, míg a főhajó alatt két hajós csarnok terül el és belőle nyílnak kétoldalt a mellékhajók alatt a sírboltfülkék. Éppen ennek a nagyszabású kriptatemplomnak kellő megvilágítása és talajvízmentesítése végett volt szükséges a templomot mesterséges platóra állítani. Ybl Miklós zsenialiását dicséri, hogy a feladat célszerű megoldását ilyen művészi kompozícióba öltöztette. Hasonlóképpen mesteri ötlet a scriptalejárat megoldása. Nem a főhajóból, a szentély előtt visznek le sötét kis lépcsők az altemplomba, mint az a régi egyházaknál szokásos, hanem a szentély fülkéjét kerüli meg a félköríves, világos lépcső, melyen kényelmesen lehet lesétálni a kriptába. Ezáltal a templom külseje hátulról olyan megoldást nyert, mintha a szentélyt kápolnáik vennék körül. Ugyanaz a gondolat, mint amit Ybl Miklós később a budapesti Szent István-templomban is megvalósított. De az utóbbinál nem a kriptafejárat, hanem a félkörű sekrestye veszi körül az ablaktalan szentélyt. Mindkét esetben azonban nagyot nyer ezzel a külső monumentális hatása. A templom belsejének dekorációja már nem ilyen szerencsés. Túl színes minden. Különösen a pillérek festett márványozása nem hat nemesen. Egyszerű szürkeségükben előkelőbben készítenék elő a szentély freskóinak muzsikáját. Ybl Miklós munkatársai itt külföldiek voltak. Akkor még nem léteztek olyan festőink,, és szobrászaink, akik ilyen nagy feladatot az építésszel egybehangzóan lettek volna képesek megoldani. Ybl Miklósnak Lotzzal, Thánnal és Székellyel való együttes működése majd csak később kezdődik. A fóti freskókat és oltárképeket, köztük a Legkiválóbbat, a Szent Franciska Románát az osztrák Staas Károly festette, a főhomlokzat szobrai és domborművei pedig Fernkomtól és Gassertől származnak. Viszont a kriptának carrarai márványból való szobrai az olasz Teneranitól, Canova tanítványától valók. Az egyik Károlyi Erzsébet grófnőt, Károlyi Istvánnak 18 éves korban elhunyt leányát ábrázolja féltérdre ereszkedve, a bibliai okos szűz képében. A szobor talapzatán latinul a sokat jelentő felírás: Uram, már jövök. Érdekes, hogy Magyarországnak legszebb kegyúri temploma még nincs fölszentelve. 1855-ben csak megáldották, de a püspöki fölszentelés elmaradt. Pedig nagy ereklyével i® dicsekedhetik. Szent Lucentius Tomas vértanú holttestével, melyet IX. Pius pápa ajándékozott a templomnak. Országos körmenetben hozták idée az ereklyét, hol a déli torony alatt lévő kápolnában, az oltár alatti szekrényben helyezték el. Kevesen tudják ezt is. Mennyi látnivaló a kis faluban, mégis kevesen tudnak róla. Ybl Ervin «» J » xv. _ ■ 1 % W. §P'|®§§n*í. m Károlyi Erzsébet grófnő emléke Testemnitól fóti templom A fóti torpimis szMt&y idői A fóti templom kriptája