Budapesti Hírlap, 1930. június (50. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-01 / 123. szám
2 magyar monarchia területén felállított új határok most véglegesen örök időre biztosíttassanak. Minő ellentmondás! El tudja képzelni Európa racionalizálását azon az irracionális alapon, amelynek Magyarország politikailag és gazdaságilag áldozata lett. Panaszkodik a közgazdasági szétforgácsoltság miatt, a húszezer kilométernyi új vámvonal miatt és nem veszi észre, hogy az ezeréves állam szétforgácsoltságára nem lehet ráépíteni Közép-Európa gazdasági szolidaritását. Loucheur bevallja, hogy a békeszerződések megalkotói nem voltak teljesen tisztában alkotásaik gazdasági következményeivel,de lehetségesnek tartja, hogy ezt a hibát Magyarország, a nemcsak gazdaságilag, de politikailag is szétforgácsolt ország a maga vértanúi önfeláldozásával fog korrigálni segíteni. Az egyszerű polgár nem győzi csodálkozással. Csupa érthetetlenség és csupa ellentmondás. De mégis van valami jó abban, hogy ezek az ellentmondások kirobbantak. Legalább beszéljenek róla. Legalább van valami, amin el lehet indulni az igazság felé. Az egyszerű polgár nem sokat ért a Briand-féle memorandumból, de ösztöne azt súgja, hogy nincs ok amiatt nyugtalankodni, sőt jó, hogy szó van róla. Benne az igazság maga, mint rügyben a bimbó; a rügy egyszer csak kipattan, a bimbó kifeslik belőle ésvirágba szökken az igazság. Budapest, május 31 . A képviselőház legközelebbi ülését kedden, június 3-án tartja. Napirenden akultusztárca költségvetésének általános vitája szerepel. • Az igazságügyminiszter nyilatkozata a Windischgraetz-ügyben. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter a következő nyilatkozatot adta ki: Tudomásomra jutott, hogy a képviselőház május 6-i ülésében az igazságügyi tárca vitája során Windischgraets Lajos herceg katonai rehabilitásával kapcsolatban elhangzott felszólalásra adott válaszomat egyesek félreértették. Ennélfogva szükségesnek tartom kijelenteni, hogy válaszom lényege az, hogy a királyi bíróság ítéletét nem érintheti semmiféle becsületügyi eljárás. Nem változtat ezen az a tény sem, hogy ajelen esetben a becsületügyi eljárást a katonai szabályzat szerint folytatták le és pedig azért nem változtat, mert a királyi bíróság és a zsűri FÜRDŐ-RUHÁK ROTIR-A RUK NYÁRI-TAKARÓK leglatányosabban, legjobb kivitelben vászon ét fehérnemű áruház IV. Kecskeméti«» 9 lcgjuuuuj udouuuui leg) VilcseK V. járásra van alapítva, mennyire bizonytalan. Szerencsére Réchy nem vette túlságos komolyan a szekundákat és esze ágában sem volt buktatni. Általában az egész fizikát nem vette komolyan, amit meg is tudok érteni, mert ő szegény már tisztában volt vele, hogy abból, hogy valaki a fizikát tudja, még arra se tesik, hogy méltó öltözetben mutattathassa be magát szerelme tárgyának. Nem vette komolyan se a tudományát, se a csúcshurutját. Valószínűleg minket se. Csak egyedül Till Babát. Amin mi kegyetlen sokat tudtunk viccelődni és minél szomorúbb és gojidterheltebb volt szegénynek a lázrózsás arca, annál nagyobbakat röhögtünk rajta: — A marhat Milyen szerelmes! Se lát, se hall!... Pedig nem is ismeri! Egy nap aztán áttértünk a fizikában az elektromosságra. A pedellus egész csomó mindenféle masinát cipelt be az osztályba és lerakta őket a katedrára. Nyomban utána pedig belépett Réchy tanár úr. De mintha nem is ő lett volna! Alig ismertünk rá! Vadonatúj, gyönyörű sötétkék ruha feszült rajta, finom, kamgarn szövetből. Mintha csak ráöntötték volna. A nyakkendője ugyan a régi rózsaszín volt, amin csak most látszott meg, hogy egy kicsit már viseltes, és a cipője is az ismerős lepattogott lakkcipő volt, de az is megújhódott valamennyire, mert ki volt vikszolva. És ha nem lett volna lyukas a talpa, amit jól láthattunk, ha a lábát egymásra tette a katedra-asztal alatt, még hosszú időt jósolhattunk volna neki ebben az új minőségében. A kalapja ellenben. A fekete, kemény kalapja éppen olyan vadonatúj volt, mint a ruhája. Szokatlanul gyorsan, majdnem azt mondhatnám, szelesen lépett be és mintha egy kicsit zavarban lett volna, hogy feltűnést kelt szokatlan eleganciájával. Ennek tulajdonítható, hogy a kalapját olyan hanyag és gyors mozdulattal csapta rá a fogasra, hogy az leesett onnan és nagyot toppanva végiggurult a földön, egészen az első padsorig. Akkor láttam, hogy a kalapnak piros selyem bélése van. Ijedten kapott utána és aggódó szeretettel vizsgálta meg, hogy nem esett be baja. Aztán gondosan letisztogatta a kabátja ujjával, majd megfujkálta és letette a katedra-asztalra. Ott azonban nem fért a sok villamos masinától. Erre leállította a széket a pódium mellé, a kalapot pedig rátette. Csak akkor szólalt meg: — Ma egy érdekes kísérletet fogok bemutatni. Ehhez azonban sötétségre van szükség,, tehát be fogjuk csukni a spalétákat, sőt még ezt a fekete függönyt is ráakasztjuk ... Ő maga odalépett az egyik ablakhoz, amely zárva volt, mielőtt azonban betette volna, egy-két másodpercig még kinézett rajta. Till Baba ott sétált a túlsó soron, a ménjével meg a sógorával, aki felköszönt az ablakba a kollegának. A fizikaóra az utolsó volt s a görög tanár már előbb végzett aznap. A felesége is megbiccentette a fejét, Till Baba pedig nagyot pislantott a két alvóbaba szemével. Réchy mosolyogva hajolt meg s a két tűzfolt egyszerre kígyóit az ábrázatán. Hát talán mégsem a csúcshurut rajzolta őket oda, hanem a szerelem? Vagy van valami rejtélyes kapcsolat a csúcshurut és a szerelem között? Mindezt úgy láthattam meg, hogy a másik ablak betövése körüli ,mi ketten serénykedtünk a történelem-tanárnak ajöccsével, aki a fülembe súgta: ■— Van már új ruha, új kalap. Ma alighanem bemutatkozik végre Till Babának! ... Aztán sötét lett a teremben s mind odasereglettünk a katedra köré a kísérletet nézni. A villamos szikrák pattogzását és cikázását, ami valószínűleg nagyon szép és tanulságos dolog lehetett, amikről azonban én, fájdalom, nem tudok számot adni. Nem mintha nem érdeklődtem volna kellőképpen a dolog iránt, sőt ellenkezőleg, éppen, mert túlságosan is érdeklődtem. Annyira, hogy kíváncsiságomban, hogy jobban lássak, felálltam a székre. A többit nem nehéz kitalálni. Valami tompán, horpadozó pukkanással megrecsegett a sarkam alatt. A kalap. A Réchy tanár úr vadonatúj, fekete, kemény kalapja. Megreccsent, ropogott és ellapult. Aztán nem mozdult. Mintha azzal a kínos, nyöszörgős csuklással kiadta volna a páráját. Ezt azonban nem lehetett hallani, mert a villamos masina már sustorékolt és búgott és a hangja elnyelte a szerencsétlen kalap halálnyögését. Én se a fülemmel hallottam, hanem inkább a lábam szárával, amelyen át, mint valami villamos vezetéken, futott fel a szörnyű katasztrófa minden mozzanata a gerincemig s azon fel az agyamig. Rémülten kaptam vissza a sarkam, demár késő volt. Leugrottam a székről és a sötétben tapogatva kezembe vettem a szerencsétlen kalapot. Palacsintává volt horpadva, halálra volt gázolva. Kinyomtam, kiegyengettem és végighúztam a kezem a gömbölyűségén, köröskörül hepehupás sebhely szörnyű nyomát éreztem, amely nem volt hajlandó eltűnni simogató ujjaiim legszorgalmasabb masszírozására sem. Kétségbeesett sikoltás fojtogatta a torkom. Kiáltani szerettem volna: — Hagyják abba! Szerencsétlenség? történt! Világosságot, világosságot! Elgázoltam a tanár úr kalapját! A kalap megsebesült, meghalt, elpusztult! Élete virágjában, ereje teljében, fiatalonl Segítség! Segítség! De ugyanakkor eszembe jutott az is, hogy de aztán mi lesz? Vegyek Réchy tanár úrnak egy másik kalapot? Hátha el se fogadja? Odaadjak neki négy forintot, amit bizonyosan megkaptam volna az édesapámtól erre a célra, de aminek az átnyújtása és az elfogadása kínosabb lett volna tanítvány és tanár között mindennél. Én legalább úgy képzeltem magamban, ha bele próbáltam illeszkedni a Réchy tanár úr helyzetébe. Ha nem fogadja el, sohasem bocsáthatja meg, hogy ilyen szörnyű kárt okoztam neki, ha pedig megtérítem a kárát, milyen lesz a viszony köztünk? Be fog menni szekundáztatni, le fog merni szidni az én kalapommal a férjén? úgy éreztem, a leggyöngédebb dolog, ha eltitkolom az egészet. Egy kalap végre is csak egy kalap. Réchy viszont tanár úr én meg diák vagyok. Egy kalapért nem lehet ezt a viszonyt fenekestül felfordítani. Nem sérthetem meg az úri önérzetét azzal, hogy egy ilyen bagatell dologból esetet csinálok . Közben simogattam, egyengettem, tisztogattam a kalapot. Aztán visszatettem a helyére. És azt határoztam, hogy, ha azt látom majd, mikor kivilágosodik, hogy teljesen tönkrement, mégis bevallok mindent és felajánlom a kártérítést, akár mi lesz is! De azért óvatosan átmentem a katedra másik oldalára és ott vártam be a kísérlet végét, ami azonban csak akkor következett be, mikor csengettek. B.H. 1930. Június . más és más jogkörrel, más és más szempontból foglalkozott az üggyel. A bíróság ítélete közjogi vonatkozású és kötelező erejű, míg a zsűri az egyéni becsület kérdésében foglal állást, tehát magánérdekű és nem közjogi, hanem társadalmi jelentőségű. Ez utóbbi jelentőséget azonban nyilatkozatomban épp oly kevéssé vontam kétségbe, mint ahogy a zsűri határozata nem érinthette és nem is érintette a királyi bíróság ítéletének közjogi súlyát. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Győr város felirata a miniszterelnökhöz. Győr szabadkirályi város legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésének határozatából Szoliter Ferenc dr. polgármester hódoló feliratot küldött Bethlen István gróf miniszterelnöknek, a következő szöveggel: A hágai és párizsi tárgyalások nehéz napjaiban a nemzet mint egy ember állott Nagyméltóságod mellett és kísérte aggódó szorongással a magyarság legszentebb érdekeiért folytatott nagy küzdelem kimenetelét. Bár a hágai és párizsi tárgyalások nem hozták meg az óhajtott eredmények teljességét, mégis kétségtelen, hogy az adott viszonyok és lehetőségek között Nagyméltóságod elérte mindazt, ami a magyarság érdekében elérhető volt. Fájó szívvel láttuk ezért, hogy a magyarság körében lévő kevesek ezt a nagy eredményt, mondhatni győzelmet, nem az elismerés és hála érzésével, hanem a Nagyméltóságod személye ellen irányuló méltatlan támadással fogadták. Győr szabadkirályi város közönsége politikai pártállásra való tekintet nélkül a magyar egység gondolatával vértezetten hajtja meg az elismerés, köszönet és hála zászlaját Nagyméltóságod előtt azért az önfeláldozó, szinte emberfeletti munkásságért és azért az önzetlen fáradozásért, amelylyel a magyarság érdekeit a legutóbbi hágai és párizsi tárgyalások alkalmával megvédeni, illetve a magyar álláspontot győzelemre vinni méltóztatott; azokért az el nem múló érdemekért, amelyeket Nagyméltóságod megcsonkított hazánk kormányának élén immár egy évtizeden át és különösen a legutóbbi hágai és párizsi tárgyalások folyamán a magyar ügy védelmében szerzett, Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlése indítványomra egyhangú lelkesedéssel törhetetlen bizalmáról biztosítja Nagyméltóságodat. Szauter Ferenc dr. polgármester. Az új honvédfőparancsnok Kárpáthy Kamillo altábornagyot nevezik ki Jánky Kocsárd helyére Mint a 8 Órai óráig jelenti, a Jánky Kocsárd lovassági tábornok távozásával megüresedett honvédfőparancsnoki állásra a kormányzó Kárpáthy Kamillo altábornagyot, az eddigi honvédgyalogsági szemlélőt nevezte ki és hogy a kinevezés már legközelebb megjelenik a hivatalos lapban. Az új főparancsnok a világháborúban mint egy gyalogsági hadosztály vezérkari főnöke teljesített szolgálatot, majd később egy gyalogezred parancsnokságát vette át és haditetteivel számos magas kitüntetést szerzett. A Károlyi-forradalom kitörésekor, 1918 október 31-én, mint vezérkari ezredes, a honvédelmi minisztériumban volt beosztva. Ebben az időben történt, hogy Károlyi Mihály és Linder Béla, a forradalmi hadügyminiszter megjelentek a honvédelmi minisztériumban és különböző rendelkezéseket adtak ki. Kárpáthy Kamillo ezeknek a rendelkezéseknek végrehajtását kereken megtagadta. Emiatt nyomban eltávolították a honvédelmi minisztériumból. A forradalmak után Kárpáthy Kamillo újból a honvédelmi minisztériumban, mint csoportfőnök kapott fontos ügykört, majd az első vegyesdandár élére került, legutóbb pedig gyalogsági szemlélő lett. Honvédparancsnoki állását már a legközelebbi napokban elfoglalja. A trianoni gyász évfordulója A Társadalmi Egyesületek Szövetségének helyiségében tegnap este a Revíziós Liga, a TESz és az Ereklyés Zászlótartó Nagybizottság vezetői értekezletet tartottak. Az értekezlet egyetlen tárgya a vasárnapi monstre felvonulás előkészítésének és megrendezésének az ügye volt. A rendezői értekezleten, az a vélemény alakult ki, hogy mintegy százezer ember felvonulására kell számítani. Az egyes csoportok zenekarral és zászlókkal indulnak a város különböző pontjairól s délelőtt tizenegy órakor a Szabadság téren találkoznak A nagygyűlésen Urmánczy Nándor, Lukács György, Eckhardt Tibor, Kötterényi Olivérné dr.-né, Takács Gyula, Végh János Gusztáv, Meizler Károly dr., Petykó Árpád fognak beszélni. Aképviselőház is természetesen megemlékezik a nap jelentőségéről, azonban végleges Programm még nem alakult ki, hogyan fog ez megtörténni. Szó van arról, hogy esetleg pártközi értekezleten állapítják meg az ülés programmját. Nincs kizárva, hogy ez a programm egyetlen felszólalásra és pedig Apponyi Albert gróf beszédére korlátozódik. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Munkaadók Központja elhatározta, hogy a trianoni gyász jeléül a trianoni szerződés aláírásának évfordulója napján, június 4-én, 5 percre az összes gyáripari üzemekben a munka Egy év alatt önazegyiőt niptamiT, minden árért kiárualttatnak. ERMA, VIII. József körút 11 megáll. A szünet 5 perccel 12 óra előtt kezdődik és 12-ig tart A határozatról az érdekelt gyárakat a hírlapok és az egyes szakmai szervezetek útján értesítik. Az OMKE és a Fővárosi Kereskedők Egyesülete felhívást intézett a kereskedelemhez, hogy szerdán, június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának tizedik évfordulóján tüntetéssel fejezte ki tiltakozását a kegyetlen békekötés elleni. A kereskedők szerdán délután 4 órakor tíz percre lezárják az üzletek redőnyeit. Érdekes diplomata-nyilatkozat Egy francia diplomata állítólagos nyilatkozata Olaszországgi háborús készülődéséről, PÁRIZS, máj. Sí. Az Oeuvre nyiatkozatot közöl, amelyet egy évek óta Olaszországban élő francia diplomata tett egy toulousei újságíró előtt Olaszország jelenlegi lelkiállapotáról. — Olaszországban — mondotta az illető diplomata — mindenki meg van győződve, hogy háború esetén győzelmet fognak aratni a franciákon és meg van győződve arról is, hogy ez a háború hamarosan — még 1935 előtt — bekövetkezik Olaszország ma pénzügyi és gazdasági politikáját a jövőre építi abban a reményben, hogy a mostani stíbsv kiadásokat a jövő háborújának vesztese fogja megfizetni. Azülető diplomata hozzátette, hogy a fejlemények békésebb irányba terelődhetnek, ha Anglia és Európa szilárd magatartást tanúsít és ha Németország részéről valóban békeszerető szellem nyilvánul meg. Lengyel idegesség PÁRIZS, máj. Sí. Mint ismeretes, Briand külügyminiszter tegnap megbeszélést folytatott a Párizsban időző Zaleski lengyel külügyminiszterrel. Ezzel kapcsolatban Saint Brice a Journal hasábjain rámutat arra, hogy Lengyelországot nyugtalansággal tölti el az a lelkiállapot, mely ma Németországban tapasztalható. A németek a német-lengyel határok revízióját is sürgetik és Ábel legutóbbi párizsi előadása bizonyítja, hogy még a pacifista érzelmű német ifjúság is így gondolkodik. Bérautó elegáns magánjellegű városi őrei- Automata: utakra minden időben rendel- 865-76 hete. — Olcsóbb mint a taxi