Budapesti Hírlap, 1930. június (50. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-26 / 142. szám

B. EL 4 1930, június 26, csütörtök elviselhetetlen terheket fog róni a munkás­ságra. A városi lakosság érdekeit tartva szem előtt, nem fogadja el a javaslatot. Tmnkovics János visszavonta a bizottságban legutóbb benyújtott határozati javaslatát. Szabó István örömmel üdvözli a javaslatot, Inert látja benne a jószándékot a kormány részéről. Az a segély, amely a javaslat révén a birtokosoknak jut, a nagygazdákon keresztül közvetve a szegényebb néprétegek zsebébe ván­dorol. A földadó elengedése 'Gaal Gaston azt hangoztatta, hogy a mező- gazdaságra nagyobb ódium hárul a javaslatból, mint a mennyi haszna lesz belőle. Igazságtalan, hogy a javaslat nem általában a mezőgazdákon segít, hanem csak azokon, akiknek eladó bú­zájuk van. Kétségtelen, hogy segíteni kell a mezőgazdaságon, mert nem lehet egy beteg ter­melési ágon rajtahagyni azokat a terheket, a melyeket akkor halmoztak rá, amikor még jó helyzetben volt. A mezőgazdasági termékek ára rendkívül alacsony az iparcikkekével szemben és ..egy iparvállalat igazgatósága többit rak el személyes jövedelműi, mint amennyire az.ösz- szes osztalék rúg. Ha a kormány azt mondaná a yaskartelnak, hogy vagy leszállítjátok a vas­árakat, vagy a vámcsökkentés révén annyi va­sat engedek be, amennyit csak lehet, akkor a kartel olcsóbban adná a vasat. Az építőanya­gok aránytalan magas nívója is pusztító ha­tású. fel szabad-c tűrni a szénuzsorának ekkora mértékét?. Az egész ipar ki van szolgáltatva két- részvénytársaság kényére-kedvére. A vasúti tarifa is káros a mezőgazdaságra. Az iparcik­keket olcsóbban szállítják, mint békében, a me­zőgazdasági. termékek szállítása 300 százalék­kal drágább. A helyes megoldás az lenne, ha elengednék te földadót. A magyar gyáripar 2800 millió pengő értéket termel, a magyar mezőgazdaság Ü000 milliót. Mégis a magyar gyáripar egész adója nem több, mint 3 millió pengő. A tár­sulati adóból ugyanis mindössze 20 millió pengő.folyt be; ebből 11 és félmilliót a buda­pesti nagy7 pénzintézetek fizetnek,, úgyhogy a gyáripar egész adója nem volt több, mint az említett összeg. A mezőgazdasági üzemek vesz­teséggel dolgoznak, mégis nagy terheket rónak rájuk. Attól tart, hogy a búzáéit a gazda bo- letta nélkül is megkapja azt az árat, amit bo- lettával és így olyan zavaros helyzet áll elő, amelyből a mezőgazdaságnak nem lesz haszna. 'A javaslatot nem fogadja el. ' - ' 7 7 A" kisbirtokosokat kell meg- ■ segíteni -• «ScÄSnäZ'Ktfhly 'árra utalt, hogy* valaraeny- hyi nyugati államban fölsegítettek a mező- gazdaságot és a segítés módja általában a vámemelés volt. Az európai mezőgazdaság le­romlása egész Európa elszegényedésének alapja lett. Még-a szocialista Németország is a mezőgazdasági vámemelések fegyveréhez nyúlt. A legmegfelelőbb szimpatikus mód az iparcikkek árának leszállítása lenne. Ennek GYERMEKEINK TANULJANAK NÉMETÜL! A ■ „Fräulein-t“ pótolja, Az iskolai nyelvoktatási kiegészíti, A nyelvtanulást kedves szórakozássá varázsolja a MEIN DEUTSCHER FREUND Az egyetlen magyar szellemben szer­kesztett képes, német gyermekujság. Szemléltetően, játszva szeretteti meg a német nyelvtanulást. Megjelenik 2 hetenként. Negyedévre . . pl‘60 .....— ........Itt levágandó!.................. A B udapesti Hírlap könyvesboltjának Budapest, Vili., Józseí-kör11 "Megrendelem Önöknél a „ff cut- scher Freund“ gyermcklapot a l. .s 1-én megjelent 1; számtól kezdve */< évre P 1‘GO */a évre P 3'20 az összeget egyidejűleg utalványozom; — az összeget postai levéljegyekben mellé­kelem; — postai 11575 számú csekkszám­lájukra az összeget befizettem. * •Olvasható címet kérünk. A nem kiránt mód törléndó. akkor is be kell következnie, ha ez a törvény- javaslat életbelép. Előbb-ntóbb el kell követ­kezni annak az időnek, amikor az iparcikkek ára leszáll. A segítésben különösen a kisbirto­kosokat kell részesíteni, hisz a szántóterület 75 százaléka a 100 holdon aluli kisgazdák ke­zén van és a gabonatermelés 65 százaléka a kisgazdák kezéből kerül ki, bár elismeri ezzel szemben, hogy egyes kisbirtokosok annyit sem termelnek, amennyire maguknak szükségük van. Nagyon fontosnak tartja a javaslatnak azt a részét, amely a termelőket megvédi a zöldhitcl visszaélésekkel szemben. A változta­tások után nyugodtan elfogadja a javaslatot. Csak azok kifogásolhatják a mezőgazdaság megsegítését, akik politikájukat a gazdasági helyzet romlására alapítják. Csontos Imre hangoztatja, hogy amikor a népet csak kiaknázzák, lehetetlen, hogy oda ne jusson, ahová jutott. Örömmel fogadta a mi­niszterelnök módosításait, amelyek az őrlési jegyekkel kapcsolatos zaklatásokat kiküszöbö­lik. A javaslatban segítséget lát, azt elfo­gadja. Több felszólaló nem jelentkezett; az elnök az általános vitát bezárta. A miniszterelnök a vámvédelem fentartásáról Bethlen István gróf miniszterelnök tette meg ezután megjegyzéseit néhány általános és elvi kérdésben, amely a vita során felmerült. Utalt Gaal Gaston.kijelentésére, amely sze­rint az agrárolló (az agrártermékek árának esése és az ipari termékek árának emelkedése megszüntetése volna az alkalmas eszköz a me­zőgazdaság megsegítésére. Az agrárolló kifeje­zés szószerinti fordítás németből; a németek jöttek rá eló'ször, hogy a háborúelőtti viszo­nyokhoz képest diszparitás mutatkozik az agrár- és az ipari termékek ára között. Az el­nevezés is mutatja tehát, hogy itt nem magyar, hanem általános jelenséggel állunk . szemben. Nem áll meg, hogy, ha az ipari vámvédelmen enyhítünk, boldog lesz a mezőgazdaság, bár meggyőződése, hogy a vámvédelmen bizonyos enyhítést kell keresztülvinni. Ezt a kérdést mr elő is készítették. A kérdés azonban olyan komplikált, hogy ahhoz avatatlan kézzel egyik napról a másikra hozzányúlni nem szabad. Nem . áll meg az a tétel, hogy, ha a vámvédel­met megszüntetjük, minden baj megszűnik, mert így kétségtelenül tönkremenne az ipar, a munkások ezrei lentiének földönfutók, ezál­tal pedig em segítettünk volna a mezőgazda­ságon. fíaál Gaszton: Ezt én nem kívántam! Bethlen István gróf miniszterelnök: De így értik Gaál Gaszton felszólalását itt benn is so­kan és még többen kint az országban. Meg kell szabni a vámvédelem tekintetében a mértéket, mert Magyarország a környező államoktól el­térő vámpolitikát nem tud folytatni. A vámvé­delem módosítása nem e védtelen megszünteté­sét jelenti, hanem annak a viszonyokhoz való alkalmazását. A vámvédelmet az ország nem nélkülözheti. Eltörlése a magyar mezőgazda­ságot nem fogja talpraállítani. Ha Európá­ban tovább tart az agrárválság, ez ipari árha­nyatlást is von maga után, mert csökkenni fog ■ a.mezőgazdaság ja^nzíMpessége.. A.kérdést. kozgaMákágiTSlvö^őt'nemfiSn^Sfos'jelsfaválc a]apján,kell megítélni. Igaz, hogy egyes ipari vállalatok vezéreinek nagy -jövedelmei vannak, de ha ezeket törvénnyel lehetetlenné tesszük, egyáltalában nem fog hanyatlóni az iparcik­kek ára, ez a pénz a részvényesek vagy a vál­lalattulajdonosok zsebébe folynék be. A kor­mány, amikor vérző szívvel kénytelen bizonyos határok, között a vámvédelmet fenntartani, ezt a nemzet jól felfogott érdekében teszi. Kifogásolták, hogy a mezőgazdaság meg­segítéséről tartott ankéten nem volt szó a ja­vaslatban foglaltakról. A boletta kivételével múidcnről szó volt sutó végre ez csak technikai része, a segélynyújtásnak. Szó volt az ankéten a gabonagyüjtésről, a raktározásról, a határ­időüzletről, a zöldhitelről és a rozskeverésről is. Tiltakozik az elten, hogy a javaslatot! bó­lét la-javaslatmk állítsák be, vannak benne egyéb fontos intézkedések is, amelyeket az an­kéten nagyjában és egészében helyeseltek. Goal Gaston kérdi, hogy mi jut más a magyar gazdának, mint az ódium. Mezőgazdasági vám­emelés sokfelé volt a külföldön s olyan orszá­gokban, amelyek elsősorban ipari országok, gabonadrágulás következett be. Csak azért, mert e három pengős drágulást nem vámvéde­lem révén, hanem más szisztémával érjük el, egyszerre itt van az ódium? Ha vámvédelem­mel érnők el, bizonyos benne, hogy setnki sem kifogásolná.. Mindenkiben van annyi belátás, bogy a mezőgazraságot meg kell segíteni. Ha a búza ára 28 pengőre emelkednék fel minden beavatkozás nélkül, szidná valaki a gazdát, hogy most többet kap, mint egy evvel ezelőtt? Senkinek sem jutna ez eszébe, legfeljebb olyannak, aki a közéletben a maga érdekét nézi. A magyar gazdának szüksége van arra a termelés produktiwátétele érdekében, hogy az államon keresztül a többi foglalkozási ágaktól segítséget kapjon, A búzánáL és a rozsnál és a gabonane- műeknél következett be az utóbbi másfél év­ben katasztrofális árzuhanás, amelyhez ha­sonló sem a tojásnál, sem a vajnál, sem a baromfinál, sem a tejnél, sem a hízott állat­nál nem következett be. A kormánynak te­hát ott kell segítenie, ahol baj van. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy ha más téren, más eszközzel segíteni lehet, ezt ne tegyük meg. A kormány programújában van egy csomó tervezet, amelyet az anketon megvi­tattak s a melyek más. termelési ágak javára válnak, ha talán . nem is olyan mértékben,_ mint a búzánál és a rozsnál. Igen szépek azok az elgondolások, bogy a búzatermelést más termeléssel ki kell szorítani. Ez csak bizonyos főbb határokon belül lehetséges, mert klimatikus viszonyaink nagyon megne­hezítik mezőgazdaságunk átorganizálását, Ez csak JassiLJolyamíik_aciely étvizedék múlva 'efezté'tV üiajd Tiäfa-safT ....... * “ M egint a magyar -Betegségben vagyunk, a terméketlen, kritikában, amely nem látja a fától az erdőt, nem látja a bajokat s mert néhány beteg fa van, az egész erdőt ki akarja vágni. Ha százszoros ódiummal is vádolják, vállalja a felelősséget, mert a mezőgazdasá­got bizonyos ideig ennek segítségével talpon kell tartani, különben tönkremegy. Bátran ki mer állani a kis -és nagygazda elé azzal, hogy ezzel a javaslattal jót tett a magyar gazdasági életnek. A bizottság többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta s a miniszterelnök indítványára elhatározta, hogy a részletes tárgyalásnál elsősorban azokat a fejezeteket tárgyalja, amelyeknél nme módosítás. A bizottság holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését. Megválasztották a tőváros uj bizottságait A rendkívüli közgyűlés választása nem hozott meglepetést Ä főváros' törvényhatósági bizottsága ma rendkívüli, de rövid és csöndes közgyűlést tar­tott, amelyen Bipka .Ferenc főpolgármester elnöklésével az új törvény értelmében megvá­lasztották a tizenkét szakbizottságot és a kegyúri bizottságot. Amíg a szavazás folyt, interpellációkat tár­gyalt a közgyűlés. Hoffmann Mihály azt kí­vánta, hogy a budapesti piacról tiltsák ki a harmadrendű, rossz gyümölcsöt, Korcin Dezső az autóbuszoknak az utcákon való vad szá­guldása ellen tiltakozott. Az indítványok között zajos jeleneteket idé­zett föl Au er Pálé, aki azt óhajtotta, hogy forduljon a törvényhatóság felirattal a kor­mányhoz ,a választások titkossága erdekeben. A névszerinti szavalásnál 69-en igennel sza­vaztak, 103-an pedig nemmel és így arsürgős­ségi javaslatot elutasították. Közben beféjeződtek a szavazások, amelynek eredményét Bipka Ferenc főpolgármester hir­dette ki. A szakbizottságokra történt szavazás során a pártok delegációja alapján összeállított lis­ták változás nélkül mentek keresztül, e szerint az új szakbizottságok összeállítása a következő: X. Az elnöki ügyosztály mellé rendelt bizottság tagjai: Bozóky Ádán dr., Csilléry Béla dr., Di- nich Vidor, Dirner Gusztávné, Erdősi Antal, Frühwirth Mátyás, Gál Jenő dr., Gyürey Rudolf, Harrer Ferenc, Kapafiáth Jenő dr., Mayer Ernő dr., Payr Vilmos, Spett Ferenc dr., Szakáll An­tal dr, vitéz András József. II. Magasépítési ügyosztály bizottsága: Be elit- ler Péter, Eőtlij Vilmos, Sarai Áxisia, Lédermaan Mór, Martin János, Munkácsy Gyula, Nagy An­tal, Nagy István, Paülheim Ferenc, Rcpoíd Ká­roly, Sajó János, Schröder Ferenc, Tarr Béla, Verebély Jenő dr., Welliseh Andor. III. üt- és csatornaépítési és városrendezési ügyosztály bizottsága: Bauknecht . Tamás, K, Császár Ferenc, Déry Ferenc, Földváry JBéla dr., Horváth Pál, Martin János, Máté István, Me- telka Frigyes, Orova Zsigmond dr., Piazza Győző, Rakovszky Iván dr., Sclimarilla Géza, Szepesi Albert, Ziegler Géza, Zimmermann Dezső. IV. Közjogi ügyosztály bizottsága: Auer Pál dr., Bezegh Huszágh Miklós, Bohn József, Far­kas Zoltán dr., Füzesséry Zoltán dr., Gonda Béla dr., Györky Imre dr., Hocheuburger Antal, Janits Imre dr., Percei Béla., Ráső Bajos dr., Tabódy Tibor dr., Török Zoltán dr>, Vörös János dr., Venczell Árpád dr. V. Közlekedési és közgazdasági ügyosztály'bi­zottsága : Blaskó Artúr, Botzeiihardt János, Bresztovszki Ede, Budai Dezső, Farkas József, Holczer Sándor, Koós Jenő, Lévai Sándor, Ma­gyar Miklós, Miklós Ferenc dr., Pompéry Ele­mér, Sármezey Endre, Scheuer Róbert, Vörösvári Miklós dr., AVünscher Frigyes. VI. Pénzügyi ügyosztály bizottsága: Baracs Marcel dr., Bánóczy László dr., Bárány Oszkár, Bresztovszki Ede, Budai Dezső, Glücksthal Samu dr., Hann Arnold, Hegedűs József dr., Joanovits Pál, Kertész Miklós, Kozma Jenő dr.; Németh BéLa dr., Platthy György dr., Szőke Gyula dr., Ugrón Gábor dr., - • VII. Közoktatási, ügyosztály bizottsága: Bá­nóczy László dr., Bednárz Róbert, Csóka Lajos, Diuieh Vidor, Elek Hugó, Halász Manó, Hunkár Géza, Kétlily Anna, Kirchner Béláné, Kollmann Dezső dr.. Lázár Miklós, Padáuyi Andor, Pintér Jenő, Raffay Sándor dr., Steril Szerén." Vili. A közélelmezési ügyosztály bizottsága: Darvas Gyula, Deák Lajos, Deutsch Jenő, Deutsch Mór, Farkas József dr., Gailhoffer István, Giraldi Tibor, Kleiner Artur, Lampel Vilmos, Pakányi Ferenc, Politzer Gusztáv dr., Reisz Móric, Szé- mann Mihály, Vas Béla, Vayand Miklós. IX. Szociálpolitikai ügyosztály bizottságai Andiét* Károly, bibiti Horváth János, Blieszner Ágoston, Gál Benő, Holczer Sándor, Ilovszky János, Kertész Miklós, Knur Pálné, Kőcsán Károly Koréin Dezső, Mihalovits Zsigmond, Né­meth Béla dr., Ugrón Gábor dr., Vitéz Aladár, Weiler Ernő. X. Közegészségi, közkórházi és köztisztasági ügyosztály bizottsága: Berkes Jenő, Doros Gá­bor, Groseh Károly, Hódossy Gedeon dr.-ok, Ho- rovitz Gábor, Kerekes Ödön, Kiár Zoltán, Kör-, möczy Zoltán, Kriesz Árpád, dr.ok, Popelka Béla, Posta Sándor, Rosenák Miksa dr.-ok, Székely Já­nos, Tauffer Gábor, Tauffer Miklós dr.-ok. XI. Városgazdasági ügyosztály bizottsága:! Battenberger Lajos,. Bosnyák Izsó, Brunecker Lajos, Divényi Károly dr., Glück Frigyes, Ha­lász Alfréd, Halter Károly, Kollmann Dezső dr., Marczievics Lajos, Nessi Gyula, Németh János, Pálffy József, Rácz Vilmos dr., Takács István dr., Wczselszky Gyula dr. XII. Nagyüzemi bizottság: (Víz, gáz, villany.) Andréka Károly, Draskóczy László, Glückstahl Samu, Horovitz Gábor, Horváth Károly, Kivo- vits Károly, Kossalka János, dr., Milkovits Vazul, Pászthy János, Péter József, Propper Sándor* Ravasz Árpád, Stadler Nándor, Szabó József. B. Virág Géza. Kegyúri bizottság: Andréka Károly, Bayer Antal, Bednarz Róbert, Blieszner Ágoston, Bódy Tivadar, Bresztoyszkí Ede, Farkas István, Gaár Vilmos, Haltér Károly, Harrér Ferenc, Hohén- burger Antal, Horváth Pál, Hufnägel Imre, Hunkár Géza, Krizs Árpád, .Lampel ■ Vilmos, Martin Jánosp Meteika Frigyes, Mihalovits Zsig­mond, Ortvay Rezső, Pakots József, Petrovác* Gyula, Schmidt Richard, Szepesi Albert, Szőke Gyula dr., Tabódy Tibor, Usetty Béla dr, Zélia- ger Károly dr., Zsombor Géza. Az eluöklő főpolgármester a bizottságokat törvényesen megválasztottnak jelentette ki,, egyúttal bejelentette azt is, hogy a bizottsági elnökök és helyettesellnökök megválasztása a törvényhatósági tanácsban, történik és ennek megtartása iránt már intézkedett. A közgyűlés napirendjén lévő többi ügyeket; nem vették tárgyalás alá. A közgyűlés 7 órakor ért véget. Az első pofon A svájci parlamentben eU csattant az első pofon. BERN, jún. 25. ,~A svájci nemzeti tanács,? sz^daj jjjésén 4 svájci parlament. történetében, .. példátlanul álló kínos incidens történt. Az ülésteremben' pofon csattant cl, az első pofon a svájci parlament fennállása óta. Napirenden a Népszövetség működéséről beszámoló jelentés szerepelt. Az ópiumbizott­ság működésének vitája során Welti kom« munista képviselő többek közt azt mondotta, hogy az ópiumcsempészetet a kapitalisták szervezték meg. Dollfus katolikus konzerva- tív képviselő azzal replikázott Wcltinek, hogy az ópiumcsempészetet nem a kapiía- listák, hanem Szovjctoroszország szennáiét meg. Bringolf kommunista képviselő azt kiáltotta Dollfus felé, hogy hazudik, mire Dollfus odarohant Bringolfhoz és arcul- ütötte. A két képviselő egymásnak ment s a többi képviselő alig tudta megakadályozni a további tettlegességeket. Az izgatott hangulatra való tekintettel 3 nemzeti tanács szociáldemokrata elnöke 'ki­jelentette, hogy a vita további folyamán nem engedi meg . a személyes kérdések fesze- gétését s midőn Nicol szociáldemokrata kép­viselő mégis szóbahozta Bringolf durva közbeszólását, az elnök felfügesztette az ülést. Budapest, fúnius 25 = A képviselőház holnap, június 26-án délelőtt 10 órakor ülést tart. Napirenden a szerdán letárgyalt javaslatok harmad­szori olvasása, továbbá az 1930. évi nép­számlálásról szóló törvényjavaslat és a statisztikai hivatal munkatervéröl szóló jelentések szerepelnek. '= Az Országos Munkaközvetítő Tanács életrekeltése. Búd János kereskedelmi mi­niszter többizben kinyilatkoztatta azt a szándékát, hogy a munkanélküliség eny­hítése érdekében hathatósabbá teszi a munkaközvetítői intézmény működését< Minthogy a miniszter súlyt helyez arra a szervre, amely intézményesen hivatva van őt ebben a munkában kezdeményező javaslatokkal cs véleményekkel támo­gatni, elhatározta, hogy az Országos Mun­kaközvetítő Tanácsot újból életrekeltj. At 1920, óta szünetelő tanács megalakítására megtette az első lépést azzal, hogy a Ta­nács elnökévé megnyerte és kinevezte Heller Farkas dr. műegyetemi nyilváno.s rendes tanárt.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék