Budapesti Hírlap, 1930. július (50. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-06 / 151. szám
28 Házikezelés, nagybérlet, vagy házbérlet * A gazdaközönség azon töri a fejét, milyen igon-módon tudna a kétségbeejtő állapotok útvesztőjéből kimenekülni és a boldogulás útjára térni. A kérdés súlypontja nagyon természetesen a nagybirtokokra, mint a gazdasági kultúra vezető, irányadó és példaadó tényezőire esik. Ezeknek miként való hasznosítási módjáról, vagyis a házikezelésről, nagybérleti és kisbéklet hasznosítással kívánunk behatóbban foglalkozni. A múlt század közepe táján még túlsúlyban voltak a házikezelésben levő birtokok. Hovatovább azonban nagyobb és nagyobb tért hódítottak a nagybérletek. A bérletek elterjedését több körülmény magyarázza. Egyes birtokosok például elfoglaltságuk miatt szabadulni akartak a házikezelés gondjaitól, vagy a fejlesztés és haladás követelte nagyobb anyagi áldozatoktól, hasznos beruházásoktól. Többre becsülték a biztos, talán csekélyebb évi jövedelmet a bizonytalan, de talán sokkal nagyobb jövedelemnél. Sokan azért adták haszonbérbe birtokaikat, mert az nem jövedelmezett anynyit, mint amennyit jogosan várni lehetett volna. Az első esethez nem lehet szavunk, mert a tulajdonjoggal kapcsolatos szabad rendelkezési jogot tiszteletben kell tartanunk. Ha ennek,a birtokos esetleg kárát is vallotta, az ő akaratából történt az, márpedig: Valentinon at injuria. Foglalkoznunk kell azonban azzal az esettel, amidőn a nem megfelelő jövedelmezés az oka a bérbeadásnak, amelyet vagy a szükséges forgótőke hiánya, vagy a helytelen kezelés idézhet elő. A föld és annak növényzete, miként az állat a leglelkiismeretesebb gondozást, táplálást és ápolást követeli. Ha ezt nem kapja meg, úgy hasznot tőlük ne várjunk. E tekintetben takarékoskodni nem szabad, mert az igen keserűen boszulja meg magát. Az a nagybirtokos tehát, aki ezeknek a követelményeknek eleget tenni nem akar, az igen helyesen cselekszik, ha nagybérletbe adja birtokát, mert ezt kívánja a közgazdaság érdeke is. A helytelen kezelés előállhat vagy a birtokos vagy gazdatisztje hibájából. A birtokos hibájából akkor, ha a szükséges forgótőkét rendelkezésére nem bocsátja. Gazdatisztje részéről pedig akkor, ha annak nincs meg a kellő szakértelme, vagy ha hanyag, lelkiismeretlen, vagyis, ha nem teljesíti kötelességét. Ez az utóbbi körülmény bővebb magyarázatot igényel. Nagybirtokosaink a régi időkben — sajnos — nem nagy súlyt helyeztek gazdatisztjeiknek szakképzettségére. Volt rá eset, hogy olyanokat neveztek ki gazdatiszteknek, akik minden szakértelem nélkül kezdték a gazdálkodást. De ha igazságosak akarunk lenni, azt is kell vallanunk, hogy voltak bizony gazdatisztek, akik nem tudtak hivatásuk magaslatán helytállani, mert nem a hivatottság vezette őket a gazdatiszti pályára. A régi világban voltak nagybirtokok, ahol a gazdatiszteknek nevetségesen csekély fizetésük volt, amelyből megélni lehetetlen lett volna, e mellett azonban a földesúr megengedte azt, hogy maguk számára is gazdálkodjanak, állattartással és földhaszonbérlettel stb. Ezt a rossz nyelvek csupa irigységből „szabad lopásnak“ minősítették, amely minősítés azonban sehogy sem állja meg a helyét, mert ami a tulajdonos tudtával és beleegyezésével történik, az nem lehet lopás, de még csak nem is visszaélés. Arra is volt eset a múltban, hogy gazdatisztek a nyers jövedelem után kaptak bizonyos százalékot, ami határozottan a tulajdonos érdeke ellen van, mert ez esetben az a gazdatiszt, aki a saját jövedelmét akarja fokozni, arra törekszik, hogy minél nagyobb nyers jövedelmet produkálhasson tekintet nélkül arra, hogy mennyibe kerül ez a tulajdonosnak, így előállhat az az eset, hogy a tulajdonos ráfizet a gazdaságra, míg a gazdatisztnek nagy és meg nem érdemelt jövedelme van. Különben ilyen javadalmazást egy önérzetes, hűséges, lelkiismeretes és földesúrinak érdekeit szívén és lelkén viselő önzetlen gazdatiszt ma már nem is kér. . A gazdatisztek javadalmazása ma már a legtöbb nagybirtokon igen helyesen van rendezve. A gazdatisztek tisztességes megélhetést biztosító javadalmazásban részesülnek, családi pótlékkal, a családtagok száma szerint. A földesúr a gazdatisztjeit a maga érdekkörébe vonja, a tiszta jövedelemből bizonyos százalékot ad neki, hogy minél nagyobb kedvvel és ambícióval törekedjék a saját érdekében is a jövedelem fokozására, így a gazdatiszt nyugodtan munkálkodhatik, hiszen munkaképtelensége és kiöregedése esetén neki és családjának tisztességes nyugdíja is biztosítva van. A hivatása magaslatán álló és kötelességének tudatában élő lelkiismeretes, hűséges és szakképzett gazdatiszt sohasem fogja földesurát arra az elhatározásra szorítani, hogy birtokát, tekintélyének, hatalmi és jogkörének rovására eladja vagy bérbeadja. Ami már most a négy bérleti rendszert illeti, azt hazafias felfogású, tőkeerős és szakképzett bérlőket vagy kezelőket feltételezve, sokkal előnyösebbnek tartjuk az elmaradott külterjes házikezelésnél. Vannak nagybérleteink, melyeken mintaszerű gazdálkodás folyik, melyek nagyban kiveszik részüket a racionális alapokon nyugvó, fejlődést és haladást előidéző modern gazdálkodásból. Különben is a rendkívüli súlyos gazdasági viszonyok is kényszerítik a nagybérlőket, hogy minél többet és minél értékesebbeket termeljenek, hogy egzisztálni tudjanak, ami közgazdasági érdek is. A nagybirtokoknak kisbérletekre való felaprózva, a földbirtokrefomon okulva, sem a nagybirtokosra, sem a közgazdaságra nézve előnyösnek nem mondható. Sőt, ha visszatekintünk arra az időre, mikor a parcellázási mánia egynéhány nagybirtokost megtévesztett és birtokaiknak egy részét felparcellázva, községek lakosainak hosszabb időre bérbeadták, ennek az lett a következménye, hogy a bérlet lejártával a birtokot teljesen kizsarolva és, tönkretéve kapták vissza, úgyhogy évek kellettek, mire a földeket a nagybirtokos helyre tudta hozni. Mezőgazdaságunk a külföld által is elismert magas színvonalra emelkedett. Köszönhetjük ezt elsősorban a folyton kutató, kísérletező és tanulni vágyó gazdasági szaktanárainknak, akik lelkiismeretes buzgósággal és önzetlenséggel igyekeznek nagy tudásukat és gazdag tapasztalataikat tanítványaikba nemcsak átplántálni, de azokat az irodalom terén is megörökíteni és bárki által állandóan tanulmányozhatóvá tenni törekednek. Köszönhetjük azután a gyakorlati téren működőknek, a nagy- és középbirtokosoknak, nagybérlőknek és ezek gazdatisztjeinek, akik gazdasági tudásukat és tapasztalataikat folytonos tanulmányozás és tapasztalás által kibővítve igyekeznek gyakorlati téren hasznosan érvényesíteni. A gyakorlati főtényezők nagy többségét kétségtelenül a gazdatisztek alkotják, akiknek, ha helyzetét tekintjük, sajnosan kell konstatálnunk, hogy az sok esetben eléggé szánandó. Nemcsak javadalmazásuk nincs arányban fontos és felelősségteljes munkásságukkal, de általában nyugdíjügyük is rendezetlen. Ez az utóbbi kérdés ugyan a nagybirtokosoknál, csekély kivétellel, már rendezve van régi idő óta, de rendezésre szorul a gazdatisztet tartani köteles többi nagybérletnél is. Ma az a helyzet ugyanis, hogy a nagybérleti szerződések bizonyos időtartamra köttetnek, amelyen túl a nagybérlő már nem vállalhat kötelezettséget gazdatisztjével szemben. A helyes megoldás mégis az volna, ha a nagybirtokos a bérszerződésben kötelezné bérlőjét, hogy gazdatisztjének nyugdíjáról a nagybirtokos által elfogadható módon gondoskodjék. Ez pedig oly módon volna elérhető, ha a nagybérlő valamely intézetnél biztosítaná bizonyos évi nyugdíjjárulékra gazdatisztjét és fizetné az évi" biztosítási összeget addig, amíg a gazdatiszt szolgálatában van. Ha a szolgálat bármi okból megszűnik, úgy a továbbfizetést vagy a gazdatiszt folytatja, ha igényjogosultságát elveszteni nem akarja és állása nincs, vagy ha új állásba kerül, úgy ez a teher az új munkaadójára hárul. Így lehet elérni azt, hogy a gazdatisztek szaktudásuk és lelkiismeretességük teljes igénybevételével munkálkodjanak, a saját legjobb érdekükben, is, kenyéradójuk és a haza javára. Agrárállamunkban a gazdatiszteknek a haza jólétének és boldogulásának előmozdításában rendkívül fontos szerepük van. Értsék meg ezt legelsősorban a gazdatisztek és igyekezzenek hivatásuk magaslatára helyezkedve munkálkodni. De szívlelje meg ezt kormányunk, valamint a nagybirtokosság és tegye lehetővé, hogy a gazdatisztek az egész vonalon, anyagi gondoktól és lelki aggodalmaktól menten élhessenek országfenntartó magasztos hivatásuknak. Weininger Mátyás — Honorálják a kávé és tea vámemelésével kapcsolatosan a kereskedelem kívánságát. Néhány nappal ezelőtt a kávé és tea, továbbá bizonyos más gyarmatáruk vámját a kormány felemelte, mert az itt várható bevételi többlet szolgál a gabonatermelés megsegítése érdekében nyújtandó prémium egyik fedezeti forrásául. Az érdekelt kereskedők a vámemelés után azt kérték, hogy annak ne legyen visszaható ereje, vagyis a már korábban történt kötések alapján eszközölt szállításoknál az elvámolásnál bizonyos méltányos vámkezelés biztosíttassék. Utaltak arra, hogy amikor röviddel ezelőtt a cukor vámját növelték, szintén ilyen formában sikerült az útban lévő és előre lekötött szállítmányok kielégítő vámkezelését biztosítani. Mint a „8 Órai Újság“ jelenti, a tegnapi minisztertanács foglalkozott a kereskedelemnek ezzel a kérésével és felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek, hogy a kereskedelmi miniszterrel egyetértően megtegye az intézkedéseket a kereskedők sérelmének méltányos esetekben való orvoslására. — Agrárkiviteli könnyítések Romániában. Az értékesítési nehézségek még súlyosabban éreztetik hatásukat a román mezőgazdaságban, mint nálunk. Szakkörök becslése szerint a múlt évről még kb. 250.000 vágon gabonafelesleg van az országban és az állatkivitel is nagyon vontatottan megy. Ezek a jelenségek arra indították a kormányt, hogy a kivitel előmozdítása érdekében könnyítéseket tegyen. A könnyítések kétirányúak. Egyrészt a kiviteli illetékek jelentős csökkentésében jutnak kifejezésre, másrészt szervezeti jellegűek. A búza, rozs és köles kiviteli illetékét vagononként az eddigi 8000 lejről (120 P), 1000 lejrel(34 P) mérsékelték. A tengeri és zak vámját pedig az eddigi 3000 lejről (102 P) 1400 lejre (47,60 P) mérsékelték, az árpa kiviteli illetékét pedig teljesen törölték. Ugyancsak, lényeges csökkentést léptetnek életbe a legközelebbi napokban a kiviteli díjszabásoknál is. Az ilymódon keletkező jövedelemcsökkenését a kincstárnak egyes fontos fűszeráruk és luxuscikkek fogyasztási adójának felemelésével pótolják. Ilyen a cukor, citrom, narancs, mazsola, olajbogyó, nyers kávé, vanília, kakaó, ananász és banán, füge, malagaszőlő, csokoládé és halkonzervek. A kivitel, szervezetére vonatkozólag még nem történt végleges döntés, a miniszterelnök nyilatkozata szerint háromféle megoldás van tárgyalás alatt és pedig egy exporthivatal felállítása, amelynek vezetésében helyet kapnának a szövetkezetek és magánexportőrök, a második egy állami exportszindikátus, a harmadik a gabonamonopólium, amelyet azonban csak abban az esetben vezetnének be, ha a szomszédos agrárállamok is ehhez a radikális eszközhöz nyúlnának. Elmaradt a rendkívüli vetés,jelentés közzététele. Múlt szombaton közzétett vetésjelentés becslési adatai csak a június 25-ig beérkezett jelentésekre támaszkodtak. Miután éppen június 25-én kezdődött, illetőleg fokozódott a meleg, valamint a szárazság, ami kedvezőtlenül befolyásolta a gabona hozamát, szükségessé vált a később beérkezett jelentések alapján a jelentésnek éppen a búzára vonatkozó számszerű becslését korrigálni. Ezt a korrekciót tartalmazó közlés megemlítette, hogy ma rendkívüli jelentést fog kiadni a földművelési minisztérium, s ebben újabb becslést is ad. A mai rendkívüli vetésjelentés közzététele azonban elmaradt. Elmaradt pedig azért, mert az időjárásban semmi változás sem történt. Célszerűbbnek mutatkozott tehát várni jövő szombatig és a legújabb adatokra támaszkodva elkészíteni a rendes jelentést, amely már nemcsak a búza és rozs, hanem a zab és árpa várható terméseredményéről is fog számszerű becslést tartalmazni. — Tőzsdeszünet. Ma megkezdődött a tőzsdéken a nyári szombati tőzsdeszünet. Ma már szünetelt a forgalom a budapesti, bécsi, prágai, berlini, milánói és trieszti értékpapír- és devizatőzsdék értékpapír- és devizapiacain. Budapesten teljes volt az üzlettelenség, mert még a magánforgalom sem tudott kibontakozni. A Dohányárusok Országos Beszerzési és Hitelszövetkezetet alakítottak, amely mint azOKH tagja fog működni . Az alakuló ülésen Szabó Sándor dr. képviselő elnökölt, aki megállapította, hogy a szövetkezet célja a dohányárusok ellátása lesz" mellékcikkekkel olcsó áron és kedvező fizetési feltételekkel. Tízezer dohányárus dolgozik az országban s így a szövetkezet sokat tehet. A megalakulás során megválasztották azigazgatóság tagjait. Igazgatósági tagok lettek többek között Szabó Sándor képviselő, Magyari Mihály és Geöcze Bertalan dr. — Kényszeregyességek. A budapesti törvényszék ma a következő cégek ellett indította meg a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást: Fischer Móric (Tisza István utca 11.), Fónagy István (Fálk Miksa-utca 7.) , Komáromi Lajos kereskedő (Dohány-utca 62.) és Boldizsár József (Thököly út 19.) vaskereskedő ellen. Külföldi hírlapokra a legkényelmesebben a posta útján fizethet elő. B.H 1930. július 6. vasárnap Áru és termény, Budapest. Kész árupiac, (júl. 5.) Előfordult kötések: búza , raktári 600 q 79-es 19.40, fehárm. új júl. 20-ig 300 q 77-es 18.75, fehérm. 300 q új 18.80, 77-es júl. 12-ig liszav. új 600 q 77-es 19.30, zab 150 q 150 q 15.50, 300 q 15.75, 150 q 15.65, tengeri 150 q 16.127, 150 q 15.90, 300 q 166.00, 150 q 16.05, 150 q 16.10, 300 q 300 q 16.00, 600 ql 15.00 aug. 100 kg-ként budapesti padlásban. A budapesti gabonaforgalom június 27-től júl. 4-ig a következő volt: Vasúti forgalomban érk. búza 1209, (élsz. 4950), rozsa, (élsz. 1901), árpa 1164, (élsz. 274), zab 3146, (élsz. 36), tengeri 4612, (élsz. 150), liszt 16820, (élsz. 5738), korpa —, (élsz. 4476). Hajóforgalomban érk. búza 365, árpa 28, zab 497, tengeri 32, liszt 619, (élsz. 3041), korpa —, (élsz. 1269. Hajótranzitforgalomban búza érkezett és elszállittatott 4500, tengeri érkezett és elszállíttatott 52020 métermázsa. Az ország nyilvános áruraktáraiban és szövetkezeti gabonaraktáraiban tárolt gabona és őrleménykészlet 1930. június 28-án a következő volt: budapesti raktárakban búza 95403, rozs 20907, áirpa 3709, zab 7336, tengeri 11930, liszt 10640, korpa 5527, pest megyei raktárakban búza 262, rozs 93, árpa 54, zab 884, tengeri 90, korpa 85, felsőtiszai raktárakban búza 6360, rozs 3587, árpa 292, zab 1040, tengeri 6574, liszt 838, korpa 527, tiszavidéki raktárakban búza 7370, rozs 107, árpás 817, zab 898, tengeri 6814, liszt 2, korpa 4303, dunántúli raktárakban búza 580, rozs 466, árpa 1268, zab 2745, tengeri 4271, liszt 418, korpa 70 métermázsa, összesen búza 109.975, rizs 25160, árpa 6140, zab 12903, tengeri 29679, liszt 11898, korpa 10512 métermázsa. Gyapjúpiac, (júl. 5.) (A Magyar Általános J-hitelbank gyapjuosztályának jelentése.) A nemzetközi piacokon a lefolyt héten nagyon csendes volt az üzlet s csekély forgalom mellett az árak gyengültek, ami különösen Angliában volt nagyobb mértékben észlelhető. A magyar piacon lényegesen megcsappant szintén a forgalom, mert a vevők vonakodnak az eddigi árakat megfizetni. Egészben cca 30.000 kg. kelt el s az árak a vevők előnyére alakultak. Az üzlet élénkülése a f. hó 10-én megtartandó aukción várható. Előtakarmány piac, (júl. 5) (A Magyar Mezőgazdák Gabonaosztályának jelentése.) Árpakorpa 12.50, borsókorpa 12, búzakonkoly 9, búzakorpa 9, búzatakarmányliszt 10.75, konkolydara 11, lenmagpogácsa 24, naprforgópogács 15, repcepogácsa 1250, répaszelet szárított 10, rozskonkoly 8.75, rozskorpa 9.25, rozsocsa 9, rozstakarmányliszt 10.50, sogabab nagyban 25, kicsinyben 27, lökmagpogácsa 15 pengőnként Budapesten. Vetőmagvak, (júl. 5.) (A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete magosztályának jelentése.) Biborherc. Az elmúlt héten teljes erővel megindult cséplési folyamat, mely nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is kiválóan sikerült, rendkívül élénk kínálatot idézett elő. Németország tartózkodó vételkedve, valamint Amerikának importvámemelése azonban minden üzleti megmozdulást lehetetlenné tett. Ennek azután az volt a következménye, hogy az árak a termelési költségeket sem fedező mélypontra csökkentek. Ehhez a nagy áreséshez még az a körülmény is hozzájárult, hogy Franciaország exportrelációban a mi olcsó árainknál is jóval alacsonyabb árakon nagymennyiségű árut dobott a világpiacra, amely árukkal a hazai viszonyok figyelembevételével teljes lehetetlenség volt a versenyt felvenni. E körülménytől eltekintve, még további meglepetéseket is hozott e héten azután a posta, t. i. az egyetlen felvevőképes németországi piacokon semmiféle érdeklődés biborheremag iránt nem nyilvánult meg, dacára annak, hogy exportőrjeink a minden kereskedői számítást megcsúfoló igen alacsonyan kalkulált árajánlataikkal keresték fel a piacokat. Szöszösbükköny. A beérkezett tudósítások szerint ez idén e magféleségben is olyan nagyszerű lesz a termés, hogy abból joggal lehet majd a piac élénkülésére számítani Erről azonban csak pár hét múlva lehet pontosan beszámolni, amikor már a külföldi termések és üzletjelentések alapján a helyzet kialakulásáról tisztább kép lesz alkotható. Muhar-, köles-, pohánka- és mustármagból az üzlet a múlt évi arányokhoz viszonyítva jóval gyengébb. Élénk keresletnek csupán a tarlós répamag örvend, amelynek ára külföldi értesítés szerint erősen hanyatlott. Árak nyersáruért, 100 kilogrammonként, budapesti paritásban, minőség szerint, 1930. július 4-én: Bab, fehér £8—30, tarka 20—12, bíborheremag, irányár 33—40, Viktória-borsó, új 16—IS, express-borsó 14—16, csillagfürtmag 20—22, kendermag 28—30, köles, fehér 18—20, vörös 10—12, tarka, hántolás céljaira 10—12, lenmag 38—40, mák, régi 126—ISO, új 70—72, mukarmag 13—14, mustármag 46—48, napraforgó, fehér 22—24, pohánkamag 16—18, szöszösbükköny 34—38, tökmag 28—29 pengő, Bécs, (júl. 5.) Terménytőzsde. A terménytőzsdén az irányzat ma ismét nyugodtabb volt. Kenyérmagvak árfolyamokból veszítettek. Ezzel szemben takarmánycikkek barátságosabban tendáltak. Hivatalos jegyzések: belföldi búza 31.50—32.00, magyar minőségű valamint jugoszláv tv. búza 50 garassal esett vissza, marchfeldi rozs 20.00—20.50, wienvidéki 19.25—19.75, magyar árpa —.—, takarmányárpa 22.00— 23.50, tengeri 19.00—19.50, belföldi zab 23.50—• 24.00 schilling 100 kg-ként adózva elvámolatlanul egyéb megjelölés híján prompt ab Wien. A lisztpiacon búzaliszt, főzőliszt, valamint kenyérliszt 1 schillinggel olcsóbbodott. Magyar takarmányliszt 50 garassal megjavította árfolyamát. Korpa is 50 garasos árjavulásra tett szert. Zürich, (júl. 5.) Zárlat: Budapest 90.22Vs, Párizs 20.26Vs, London 25.08, Newyork 515.25, Brüsszel 71.977, Milano 26.98, Madrid 660.25, Amszterdam 207.25, Berlin. 122.877, Bécs 72.7772, Stockholm 138.50, Oszló 138, Kopenhága 138, Szófia 3.74, Prága 15.287s, Varsó 57.80, Belgrád 9.127s, Athén 6.68, Istambul 2.44, Bukarest 3.06, Helsinki 12.96/1, Buenos Aires 183,50, Yokohama 255. Tőzsdeszünet az Egyesült Államok tőzsdéin. Szombaton az Egyesült Államok összes tőzsdéin szünetelt a hivatalos forgalom. Liverpool, (júl. 5.) Gabonahatáridőpiac. Zárlat, júl. 4. pengő, g 21.60 22.14 22.50 júl. S. cent, bushel pengfi. d 7 sh 0y3 a 21 60 7 sh 2% d 22.18 7 sh 4 a d 22.56 Winnipeg, (júl. 5.) Gabonahatáridőpiac, Zárlat. júl. 4. júl. 5. Búza júliusra 96.50 96.25 „ októberre 100.375 100.25 „ decemberre 102.625 102.375 Búza júl. okt. cent, bushel 7 sh 0% d 7 sh 2s/9 d dec. 7 sh 4 d a Budapesti Hírlap TELEFONSZÁMAI: József 444—04. József 444—03. József 444—06. József 444—07. Itsef 444-53. József 444-SS.