Budapesti Hírlap, 1930. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)
1930-08-15 / 185. szám
1930. augusztus 15, péntek B. H 1 -5KSS IRODALOM MŰVÉSZET Árpádházi szentek Modern egyházi-művészeti kiállítás a Nemzeti Szalonban Árpádházi szentek ... Mily sok történelmi emléket, a nagy magyar múlt hány magasztos példáját idézi ez a két szó! Mennyi tiszta poézist és vallásos áhítatot ! És milyen kimeríthetetlen kincsesbányát jelent a művész számára téma szempontjából az a kor, amelyben az Árpád-ház szentjei éltek! Az első országalapító nagy király, a keresztény lovagkor eszményképe, László, a Nyulak-szigetének fehér lilioma. Boldog Margit, wartburgi Szent Erzsébet és mindenekelőtt a „liliomos királyfi“, Szent Imre herceg legendaharc évszázadok művészetének kifogyhatatlan, örök témaforrása. Persze, ehhez a kristályforráshoz csak áhitatos szívvel, önzetlen lélekkel teljes odaadással lehet közeledni. Ezeket a témákat nem lehet olyan könnyűszerrel megoldani, mint például egy virágcsendéletet; vallásos és történelmi tárgyú képeknél és szobroknál nem lehet könnyű elhelyezésre, értékesítésre sem számítani, s ráadásul sok előtanulmány, elmélyedés és, alapos mesterségbeli tudás kell hozzájuk. Nem csoda tehát, hogy a mai anyagias kor nem nagyon kedvez az egyházművészeti és történelmi alkotásoknak. Hiszen ugyanezt a jelenséget láthatjuk az irodalom terén is. Vájjon a közönségben van a hiba, vagy az írókban és művészekben? Nem kutatjuk. Csak megállapítjuk a szomorú jelenséget. S ugyanezt a jelenséget tapasztalhatjuk, sajnos, a Nemzeti Szalon új tárlatán, az Árpádházi szentek modern egyházművészeti kiállításán is. Nem szeretnénk ünneprontók lenni, — elvégre ez a kiállítás a Szent Imre-jubileum alkalmából jött létre, — de mintha a mai festő- és szobrásznemzedékből hiányoznék az igazi áhitat, az a mély vallásosság, az az elmélyedés és az a meghaló művészetrajongás, amely a mait század, sőt még a háború előtti évek művészeit is jellemezte. Nem véletlen, hogy a kiállítás két legjobb műve: egy halott festő és egy hetven éves szobrász alkotása. Erről természetesen nem tehet a Nemzeti Szalon, sem a rendezőség, sem a zsűri. A prominens művészekbe nem önthetnek érdeklődést e témakör iránt, a fiatal művészeknek pedig nem adhatnak se áhítatot, se lelkesedést, se tudást. Egyébként a jóakaratot, a törekvést nem lehet egészen elvitatni ezektől a fiataloktól. Viszont azt a lehangoló érzést sem lehet eltagadni, amely elkedvetleníti a nézőt, amikor látja, milyen lemérhetetlen művészi távolság, milyen roppantkvalitáskülönbség van néhai Székely Bertalan egy kis tenyérnyi képe és a mai festőnemzedék egész falat beborító vásznai között... A kiállítás igazi értéke nem is annyira a festészeti, mint inkább a szobrászati rész. A legkülönb értéke, dísze a kiállításnak Róna József monumentális elgondolása szoborcsoport terve „A magyar szentek és boldogok emlékszobra“, amely egyszersmind a Szent Imre-év művészeti megnyilatkozásainak egyik legszebb eredménye. Az ősz mester, két esztendeig dolgozott ezen a nagy tanulmányt követelő alkotáson. S mert nem volt könnyű feladat a magyar szentek népes csoportját történelmi jelentőségük szerint is helytálló, művészi kompomédió keretébe foglalni, s a különböző évszázadok gyermekeit egységes stílusban beállítani. Róna József — igen helyesen — azÁrpádkor uralkodó stílusában, a román stílusban tervezte kompozícióját, s maga készítette a szoborcsoportozat építészeti részét is. A csoportozat közepén, magas piedesztálon SE. Magyarország Védőasszonya, Patrona Hungáriáé a gyermek Jézussal. A talapzaton helyezkednek el a magyar szentek és Boldogok: középen Szent Imre herceg, jobbról, balról Szent István és Szent László lovas alakja, az apostoli kettős kereszttel, illetve a legendás forrásfakasztó csatabárddal, közül a többiek: Gizella királyné, Szent Erzsébet, Boldog Margit, Boldog Kinga, Boldog Erzsébet, Sarat Hedvig, Sarait Gellért, Kapisztrán János stb. A pompásan és markáns jellegzetességgel megmintázott figurák fegyverzete, ékszere a régi híres erdélyi ötvösművészet stílusát mutatja. A szobormű építészeti része színes magyar márványból készülne, maguk a szobrok pedig öntött szánezüstből, drágakövekkel ékítve. Megkapóan szép, áhítatos, valóban művészi alkotás Róna József műve. Méltó dísze lehetne valamelyik nagy székesegyházunknak. . Kiváló értékei még a szobrászati résznek Morvai János és Damkó József művei. Az előbbi három sikerült alkotással szerepel: egy rendkívül finom, gyengéd „Pieta“-val, egy Madonna- és egy Krisztus-szoborral; az utóbbi egész sor kitűnő portréval, amelyek közül különösen Csembeh Jánosé és Prohászka Ottokáré válik ki. Borg Jenő, Farkas Zoltán dr., Vilt Tibor állítottak még ki figyelemreméltó szobrokat. A festmények közül Székely Bertalan „Gizella királyné Imre herceggel“ című kis műremeke mellett id. Vastagh György Szent Imre oltárkép-részlete emelkedik ki. A mai piktorok sorából talán Pekáry István „Árpádházi Szent Margit“-ja a legérdekesebb alkotás. Stílusa az olasz primitívekre emlékeztet, de levegője a magyar mondavilág friss poézisét, üde színkoloritját árasztja; amint a királyleány rózsaszín-köpenyes, légies alakja átlebeg a pallón a Nyulak szigetére, mögötte a budai várral, a nagybajuszú, magyarruhás fejedelmi urakkal, előtte a kis templommal s a püspökök és apácák csoportjával, s az egész úgy hat, mintha a nép egyszerű gyermeke képzelte volna el a legendás jelenetet.• Általában a neo-primitívizmus európai divatja nálunk is erősen tért hódít. Ebben a stílusban festették képeiket a tehetséges Büky Béla, Dex Ferenc és Paizs-Goebel Jenő, valamint Miskolczy Ferenc is, aki a kiállítás egyik legnagyobb méretű képével szerepel s főként Szent Imre eszményített portréjáért érdemel elismerést. Hatásos beállítású kompozícióban ábrázolja Némethy Béla Boldog Margit apácává avatását; ugyanezt a témát dolgozta föl Lám Ilona is. Pándy Lajos Szent Gellért vértanúságáról festett lendületes képet. Finom tónusú ifj. Vastagh György Szent Imréje; érdekes színkompozíció Fejérváry Erzsi Madonnája, Éber Anna harmonikus csoportképe, Éber Sándor néhány tanulmánya, Heintz Henrik „Boldogasszony“-a, S. Kalliwoda, Kata vezeklő Margitja, Klammer Mariska templom-interieurjei, Muzsinszky-Nagy Endre „Angyali üdvözletbe és Weil Erzsébet „Körmenet vége“ című rézkarca érdemelnek még említést a festmények és grafikák közül. Az iparművészeti részből az Izabella királyi hercegnő vezetése alatt működő „Házi Ipar“ régi magyar díszítő-motívumokkal ékített ezüstös cnsula-ja és stólája, a Nagy Sándor gödöllői szövőiskolájában készült gyönyörű gobelin-díszes aranybrokát ornátus, néhány pompás ezüst misekehely és tumbulum, Galamb József két artisztikus Missale Romanum-ja és Borzay-Szuchy Ferenc finom majolikaszobra válnak ki. A kiállítás, pénteken, Nagyboldogasszony ünnepén nyílik meg a közönség számára. (k. e.) Toscanini sír... Jövőre is dirigálni fog Bayreuthban a nagy olasz karmester Kárpáth Lajos, a Bécsben élő magyar származású zeneesztétikus érdekes cikket írt Bayreuth gyásznapjairól egy bécsi lapban. Különösen érdekes a cikknek az a része, amely Toscanini személyével foglalkozik. „Azon a napon, amikor Wagner Siegfried holttestét beszentelték, — így szól a cikk, — a „Tannhäuser“ került színre. Toscanini, az előadás vezetője megjelent a dirigenspulton és — mint a zenekar tagjai beszélik — annyira erőt vett rajta a fájdalom, hogy reszketve emelte fel a vezénylőpálcát, de nem tudta megadni a jelt a nyitány kezdésére: sírni kezdett s előbb le kellett törölni a könnyeit, amelyek végigperegtek arcán. Wagner Siegfried és Toscanini között ugyanis benső barátság fejlődött ki a próbák során és egyenesen felháborító az a híresztelés, — írja a bécsi zeneesztétikus, — hogy Wagner és Toscanini között konfliktus támadt volna és hogy Wagner ebbe az izgalomba betegedett volna bele. Hiszen két nappal összeomlása előtt még együtt fogyasztott el egy üveg pezsgőtt Toscainivel és hangoztatta, hogy milyen boldog, hogy a nagy olasz karmester Bayreuthban van. Egyébként Toscanini, aki most nyolcnapos pihenőt tart, hogy barátságát nyilvánítsa Wagner özvegye iránt, repülőgépen utazik augusztus 19-én Milánóból Bayreuthba, csakhogy mégegyszer elvezényelhesse a „Tannhäuser“-t. Különben már azt is megígérte a nagy olasz dirigens Wagner özvegyének, hogy a jövőben is mindenkor rendelkezésére áll és így a jövő évben is vezényelni fog Bayreuthban. Ez alkalommal is a „Tannhausert"-t és a „Tristan“-t fogja vezényelni s ezenkívül egy harmadik operát is, valószínűleg a „Lohengrin“-t, amelyet már Wagner Siegfried is fel akart újítani. * (Kállay Miklós: A liliomos királyfi.) A Szent Imre-év alkalmából írta meg Kállay Miklós a Nemzeti Színház számára A liliomos királyfit, ami a kivételes színpadi siker után a Szent István Társulat kiadásában most könyvalakban is megjelent. A darab olvasva még szebb és hatásosabb, mint színpadon. Tökéletesen érvényesül a súlyos, történelmi nyelvnek minden szépsége, ereje és megrázó erővel, hat a színekben dús történelmi levegő. Legnagyobb erénye a darabnak mégis az, hogy bár kifejezetten alkalmi darab, még sincs benne semmi abból a pózból és erőltetettségből, amit az „alkalmi“ jelző szinte már magában rejt. A dráma témája már az első felvonásban is belemarkol fantáziánkba és felvonásról felvonásra erőteljesebben és viharosabban ragad magával. Kitűnő rajz a pogány és keresztény magyar urak folytonos viszálya és igazi színpadismeretre vall a csodának előkészítése és beállítása a második felvonásban. A darab tempója igen jó, megtorpanás nélkül lendül előre az egész és egyik hatásos jelenet követi a másikat. A közönségnek a Liliomos Idrályfi bizonyosan éppen olyan kedves olvasmánya lesz, mint amilyen kedves színdarabja volt (b. gy.) * (Díszelőadások a Jardinban.) A nagy idegenforgalomra való tekintettel a Jardin igazgatósága különleges műsort állított össze világhírű bel- és külföldi mivészek felléptével. * (Megkezdődtek a próbák a Vígszínházban.) A Vígszínház új forgószínpadán megkezdődtek a próbák az évad első újdonságából, a „Három garasos operá“-ból. Az újdonság szerepeit Gaál Franciska, Gombaszögi Ella, Eszterházy Ilona, Szilágyi Marcsa, Máig Gerő, Jávor Pál, Maklári Zoltán és Sárossy Andor játsszák. A Vígszínház egyébként augusztus 26-án nyílik meg a „Kék Madár“ vendégjátékával; a „Három garasos opera“ bemutatója szeptember 6-án lesz. * (Izabella és Gabriella királyi hercegnők az iparművészeti kiállításon.) Az Iparművészeti Társulat Andrássy út 69. szám alatt lévő kiállítását ma délelőtt meglátogatta Izabella királyi hercegasszony leányával, Gabriella királyi hercegnővel együtt. Az előkelő vendégek hosszasan időztek a kiállításon, több műtárgyat megvettek és kilátásba helyezték, hogy a társulat József-körút 6. szám alatt lévő kiállítását is fel fogják keresni a közeli napokban. * (A nemzetközi építészkongresszus tagjai Szegedre is ellátogatnak.) Szegedről jelentik: Szeptember 6-án nemzetközi építészkongresszus lesz Budapesten. A kongresszus rendezősége ma közölte Szeged város vezetőségével, hogy a külföldi kiküldöttek egy nagyobb csoportja tervbe vette Szeged meglátogatását is. A külföldi vendégek szeptember 14-én jönnek Szegedre, köztük Ewarth Gladstone, aki a legnagyobb angol építészeti egyletnek elnöke. Gladstone kifejezett kívánsága, hogy Szegedet meglátogassa, mert már Londonban hallott a szegedi fogadalmi templom és az egyetem nagyszerű építkezéseiről. RFP1VH“ Bekelow Cirkusz Varieté IsbtUilH Városliget. Telefon: Automata 183—35 A. világvárosi augusztusi műsor este 8 órakor és délután 4 órakor. 10 külföldi attrakció, Helyárak este: 1 pengétől pengéig, délután; 60 fillértől 3 pengőig. (Bate utalvánnyal a fala, délután na _______ IMMn érvényeiMKX __________ 13 SZENTIMRE ÜNNEPI MENÜ Magyaros burgonyaleves Borjúcomb finom főzelékkel, rizzsel Szilvás szelet Feketekávé P 1.80 Bérletben P 1.60 CORVIN ÁRUHÁZ ÉTTERME Ismert elsőrendű magyar és francia konyhai Johann Strauss reneszánsza A jövő szezon Bécsben is, Berlinben is Johann Strass jegyében fog állni. A bécsi Johann Strauss-Theater — mint már megírtuk — felújítja új szövegkönyvvel a mester egyik híres operettjét, „A királynő csipkekendőjé“-t. Az új szövegkönyv Rudolf Österreicher és Julius Wilhelm munkája, míg a zenei felfrissítést Paulpertl karnagy végzi. Berlinben is felújításra kerül Johann Straussnak ez a műve, de Berlin számára Ludwig Herzer, a „Morfium“ szerzője ír új szövegkönyvet az operetthez, míg zenéjét Erich Wolfgang Korngold hangszereli át. Szó van arról, hogy „A római karnevál“-t is felújítják a bécsi Burgtheater színpadán.. A felújítandó Strauss-operetteken kívül színre fog kerülni a jövő szezonban egy olyan operett is, amelyet Strauss műveiből állítottak össze. A darab címe: „An der schönen blauen Donau“, szövegkönyvét Wilner dr. és Heinz Reichert írták, zenéjét Strauss műveiből Julius Bittner, az ismert operaszerző állította össze. Ebben a darabban szerepel maga Johann Strass is, noha ez ellen erélyesen tiltakozott a Strauss-család. A nagy zeneszerzőt hír szerint Richard Tauber vagy Hubert Marischka személyesítené. Ez a darab a Theater an der Wienben kerül színre. Készül azonkívül egy olyan Strauss-operett is, amelynek zenéjét a komponista hátramaradt műveiből fogják összeállítani. * (Magyarország dalban és képben.) Megírtuk, hogy a Városi Színház is részt vesz a Szent István-hét ünnepségeiben. Szent István napján, augusztus 20-án, „A bíboros“ kerül színre Sebestyén Géza igazgatóval a címszerepben. Másnap, 21-én, csütörtökön pedig „Magyarország dalban és képben“ címmel ünnepi előadás lesz, amelyet Farkas Imre prológusa vezet be. Utána száztagú cigányzenekar ad hangversenyt, majd bemutatóra kerül a Hungária-film. A film után Balázs Árpád nótaestje következik, végül pedig Nagy Izabella énekel cigányzenekarkísérettel magyar nótákat. * (Szent István-napi díszelőadás a Városi Színházban.) Szinrekerül este 8 órakor Sebestyén Géza felléptével: a Bíboros. Rendes esti helyárak. Legdrágább hely 6 pengő. Délután 4 órai kezdettel rendkívül mérsékelt helyárú gyermekelőadás, színrekerül: Piroska és a farkas. Jegyek holnap, szombattól válthatók a Városi Színház pénztáránál és az összes jegyirodákban. * (Német operabemutatók.) A jövő évad során egész sor operabemutató lesz a német színpadokon. Októberben mutatja be a lipcsei operaház Offenbach „Robinsonada“-ját, a müncheni opera Jaromir Weinberger „Die geliebte Stimme“ című dalművét, s a düsseldorfi színház Manfred Gurlitt „Katonák“ című művét. Novemberben kerül színre a berlini állami operában Leo Janacek „Aus einem Totenhaus“ című operája, decemberben a másik berlini állami operáiban Carol Rathaus „Fremde Erde“ című dalműve és márciusban a hannoveri operában Walter Braunfels „Brambilla hercegnő“-je és Bertold Goldschmiedt „Der gewaltige Hahnrei“ című dalműve. * (A „Sisters“ a Johann Strauss-Theat * térben.) Mint a „Neues Wiener Journal“ írja, Lajtai Lajos és Békeffi István operettje, a „Sisters“, a jövő évad első felében bemutatóra fog kerülni a Johann Strauss-Theaterben- JARDINI Erzsébet királyné-út 1. Tel.: Zugló 70—07 m§ A nagy nemzetközi -úI ÜNNEPI VARIETÉ MUSOKI Az idegenek találkozóhelye ! Kezdete 10 órakor -