Budapesti Hírlap, 1930. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-15 / 185. szám

1930. augusztus 15, péntek B. H 1 -5KSS IRODALOM MŰVÉSZET Árpádházi szentek Modern egyházi-művészeti ki­állítás a Nemzeti Szalonban Árpádházi szentek ... Mily sok történelmi emléket, a nagy ma­gyar múlt hány magasztos példáját idézi ez a két szó! Mennyi tiszta poézist és vallásos áhí­tatot ! És milyen kimeríthetetlen kincsesbá­nyát jelent a művész számára téma szempont­jából az a kor, amelyben az Árpád-ház szentjei éltek! Az első országalapító nagy király, a keresztény lovagkor eszményképe, László, a Nyulak-szigetének fehér lilioma. Boldog Mar­­git, wartburgi Szent Erzsébet és mindenek­előtt a „liliomos királyfi“, Szent Imre herceg legendaharc évszázadok művészetének kifogy­hatatlan, örök témaforrása. Persze, ehhez a kristályforráshoz csak áhi­­tatos szívvel, önzetlen lélekkel teljes odaadás­sal lehet közeledni. Ezeket a témákat nem lehet olyan könnyűszerrel megoldani, mint például egy virágcsendéletet; vallásos és tör­ténelmi tárgyú képeknél és szobroknál nem lehet könnyű elhelyezésre, értékesítésre sem számítani, s ráadásul sok előtanulmány, el­mélyedés és, alapos mesterségbeli tudás kell hozzájuk. Nem csoda tehát, hogy a mai anya­gias kor nem nagyon kedvez az egyházmű­vészeti és történelmi alkotásoknak. Hiszen ugyanezt a jelenséget láthatjuk az irodalom terén is. Vájjon a közönségben van a hiba, vagy az írókban és művészekben? Nem kutatjuk. Csak megállapítjuk a szomorú jelenséget. S ugyanezt a jelenséget tapasztalhatjuk, sajnos, a Nemzeti Szalon új tárlatán, az Árpádházi szentek modern egyházművészeti kiállításán is. Nem szeretnénk ünneprontók lenni, — el­végre ez a kiállítás a Szent Imre-jubileum alkalmából jött létre, — de mintha a mai festő- és szobrásznemzedékből hiányoznék az igazi áhitat, az a mély vallásosság, az az el­mélyedés és az a meghaló művészetrajongás, amely a mait század, sőt még a háború előtti évek művészeit is jellemezte. Nem véletlen, hogy a kiállítás két legjobb műve: egy halott festő és egy hetven éves szobrász alkotása. Erről természetesen nem tehet a Nemzeti Szalon, sem a rendezőség, sem a zsűri. A prominens művészekbe nem önthetnek érdek­lődést e témakör iránt, a fiatal művészeknek pedig nem adhatnak se áhítatot, se lelkese­dést, se tudást. Egyébként a jóakaratot, a törekvést nem lehet egészen elvitatni ezektől a fiataloktól. Viszont azt a lehangoló érzést sem lehet eltagadni, amely elkedvetleníti a nézőt, amikor látja, milyen lemérhetetlen művészi távolság, milyen roppant­­kvalitás­­különbség van néhai Székely Bertalan egy kis tenyérnyi képe és a mai festőnemzedék egész falat beborító vásznai között... A kiállítás igazi értéke nem is annyira a festészeti, mint inkább a szobrászati rész. A legkülönb értéke, dísze a kiállításnak Róna József monumentális elgondolása szo­borcsoport terve „A magyar szentek és bol­dogok emlékszobra“, amely egyszersmind a Szent Imre-év művészeti megnyilatkozásai­nak egyik legszebb eredménye. Az ősz mester, két esztendeig dolgozott ezen a nagy tanulmányt követelő alkotáson. S mert nem volt könnyű feladat a magyar szentek népes csoportját történelmi jelentő­ségük szerint is helytálló, művészi kompo­méd­ió keretébe foglalni, s a különböző évszá­zadok gyermekeit egységes stílusban beál­lítani.­­ Róna József — igen helyesen — az­­Ár­pádkor uralkodó stílusában, a román stí­lusban tervezte kompozícióját, s maga készí­tette a szoborcsoportozat építészeti részét is. A csoportozat közepén, magas piedesztálon SE. Magyarország Védőasszonya, Patrona Hungáriáé a gyermek Jézussal. A talapza­ton helyezkednek el a magyar szentek és Boldogok: középen Szent Imre herceg, jobb­­ról, balról Szent István és Szent László lovas alakja, az apostoli kettős kereszttel, il­letve a legendás forrásfakasztó csatabárd­­dal, közül a többiek: Gizella királyné, Szent Erzsébet, Boldog Margit, Boldog Kinga, Boldog Erzsébet, Sarat Hedvig, Sarait Gel­lért, Kapisztrán János stb. A pompásan és markáns jellegzetességgel megmintázott figu­rák fegyverzete, ékszere a régi híres erdélyi ötvösművészet stílusát mutatja. A szobormű építészeti része színes magyar márványból készülne, maguk a szobrok pedig öntött szánezüstből, drágakövekkel ékítve. Megkapóan szép, áhítatos, valóban művé­szi alkotás Róna József műve. Méltó dísze lehetne valamelyik nagy székesegyházunk­nak. . Kiváló értékei még a szobrászati résznek Morvai János és­­ Dam­kó József művei. Az előbbi három sikerült alkotással szerepel: egy rendkívül finom, gyengéd „Pieta“-val, egy Madonna- és egy Krisztus-szoborral; az utóbbi egész sor kitűnő portréval, ame­lyek közül különösen Csembeh Jánosé és Prohászka Ottokáré válik ki. Borg Jenő, Farkas Zoltán dr., Vilt Tibor állítottak még ki figyelemreméltó szobrokat. A festmények közül Székely Bertalan „Gi­zella királyné Imre herceggel“ című kis mű­remeke mellett id. Vast­ag­h György Szent Imre oltárkép-részlete emelkedik ki. A mai piktorok sorából talán Pekáry Ist­ván „Árpádházi Szent Margit“-ja a legérde­kesebb alkotás. Stílusa az olasz primitívekre emlékeztet, de levegője a magyar mondavilág friss poézisét, üde színkoloritját árasztja; amint a királyleány rózsaszín-köpenyes, lé­gies alakja átlebeg a pallón a Nyulak szige­tére, mögötte a budai várral, a nagybajuszú, magyarruhás fejedelmi urakkal, előtte a kis templommal s a püspökök és apácák cso­portjával, s az egész úgy hat, mintha a nép egyszerű gyermeke képzelte volna el a legendás jelenetet.­­• Általában a neo-primitívizmus európai di­vatja nálunk is erősen tért hódít. Ebben a stílusban festették képeiket a tehetséges Büky Béla, Dex Ferenc és Paizs-Goebel Jenő, va­lamint Miskolczy Ferenc is, aki a kiállítás egyik legnagyobb méretű képével szerepel s főként Szent Imre eszményített portréjáért érdemel elismerést. Hatásos beállítású kompozícióban ábrázolja Némethy Béla Boldog Margit apácává ava­tását; ugyanezt a témát dolgozta föl Lám Ilona is. Pándy Lajos Szent Gellért vértanú­­ságáról festett lendületes képet. Finom tó­nusú ifj. Vastagh György Szent Imréje; érdekes színkompozíció Fejérváry Erzsi Ma­donnája, Éber Anna harmonikus csoport­képe, Éber Sándor néhány tanulmánya, Heintz Henrik „Boldogasszony“-a, S. Kalli­­woda, Kata vezeklő Margitja, Klammer Ma­riska templom-interieurjei, Muzsinszky-Nagy Endre „Angyali üdvözletbe és Weil Erzsé­bet „Körmenet vége“ című rézkarca érdemel­nek még említést a festmények és grafikák közül. Az iparművészeti részből az Izabella kirá­lyi hercegnő vezetése alatt működő „Házi Ipar“ régi magyar díszítő-motívumokkal ékí­tett ezüstös cn­sula-ja és stólája, a Nagy Sán­dor gödöllői szövőiskolájában készült gyö­nyörű gobelin-díszes aranybrokát ornátus, néhány pompás ezüst misekehely és tum­bu­­lum, Galamb József két artisztikus Missale Romanum-ja és Borzay-Szuchy Ferenc finom majolikaszobra válnak ki. A kiállítás, pénteken, Nagyboldogasszony ünnepén nyílik meg a közönség számára. (k. e.) Toscanini sír... Jövőre is dirigálni fog Bayreuthban a nagy olasz karmester Kárpáth Lajos, a Bécsben élő magyar szár­mazású zeneesztétikus érdekes cikket írt Bay­reuth gyásznapjairól egy bécsi lapban. Külö­nösen érdekes a cikknek az a része, amely Toscanini személyével foglalkozik. „Azon a napon, amikor Wagner Siegfried holttestét beszentelték, — így szól a cikk, — a „Tannhäuser“ került színre. Toscanini, az előadás vezetője megjelent a dirigenspulton és — mint a zenekar tagjai beszélik — annyira erőt vett rajta a fájdalom, hogy reszketve emelte fel a vezénylőpálcát, de nem tudta meg­adni a jelt a nyitány kezdésére: sírni kezdett s előbb le kellett törölni a könnyeit, amelyek végigperegtek arcán.­­ Wagner Siegfried és Toscanini között ugyanis benső barátság fejlődött ki a próbák során és egyenesen felháborító az a híreszte­lés, — írja a bécsi zeneesztétikus, — hogy Wagner és Toscanini között konfliktus támadt volna és hogy Wagner ebbe az izgalomba bete­gedett volna bele. Hiszen két nappal össze­omlása előtt még együtt fogyasztott el egy üveg pezsgőtt Toscainivel és hangoztatta, hogy milyen boldog, hogy a nagy olasz karmester Bayreuthban van. Egyébként Toscanini, aki most nyolcnapos pihenőt tart, hogy barátságát nyilvánítsa Wagner özvegye iránt, repülőgépen utazik augusztus 19-én Milánóból Bayreuthba, csak­hogy mégegyszer elvezényelhesse a „Tann­­häuser“-t. Különben már azt is megígérte a nagy olasz dirigens Wagner özvegyének, hogy a jövőben is mindenkor rendelkezésére áll és így a jövő évben is vezényelni fog Bayreuth­ban. Ez alkalommal is a „Tannhausert"-t és a „Tristan“-t fogja vezényelni s ezenkívül egy harmadik operát is, valószínűleg a „Lohen­grin“-t, amelyet már Wagner Siegfried is fel akart újítani. * (Kállay Miklós: A liliomos királyfi.) A Szent Imre-év alkalmából írta meg Kállay Miklós a Nemzeti Színház számára A liliomos királyfit, ami a kivételes színpadi siker után a Szent István Társulat kiadásában most könyv­alakban is megjelent. A darab olvasva még szebb és hatásosabb, mint színpadon. Tökélete­sen érvényesül a súlyos, történelmi nyelvnek minden szépsége, ereje és megrázó erővel, hat a színekben dús történelmi levegő. Legnagyobb erénye a darabnak mégis az, hogy bár kifeje­zetten alkalmi darab, még sincs benne semmi abból a pózból és erőltetettségből, amit az „alkalmi“ jelző szinte már magában rejt. A dráma témája már az első felvonásban is bele­markol fantáziánkba és felvonásról felvonásra erőteljesebben és viharosabban ragad magával. Kitűnő rajz a pogány és keresztény magyar urak folytonos viszálya és igazi színpadisme­retre vall a csodának előkészítése és beállítása a második felvonásban. A darab tempója igen jó, megtorpanás nélkül lendül előre az egész és egyik hatásos jelenet követi a másikat. A közönségnek a Liliomos Idrályfi bizonyosan éppen olyan kedves olvasmánya lesz, mint ami­lyen kedves színdarabja volt (b. gy.) * (Díszelőadások a Jardinban.) A nagy ide­genforgalomra való tekintettel a Jardin igazga­tósága különleges műsort állított össze világhírű bel- és külföldi miv­é­szek felléptével. * (Megkezdődtek a próbák a Vígszín­­házban.) A Vígszínház új forgószínpadán megkezdődtek a próbák az évad első új­donságából, a „Három garasos operá“-ból. Az újdonság szerepeit Gaál Franciska, Gombaszögi Ella, Eszterházy Ilona, Szilá­gyi Marcsa, Máig Gerő, Jávor Pál, Mak­lári­ Zoltán és Sárossy Andor játsszák. A Vígszínház egyébként augusztus 26-án nyí­lik meg a „Kék Madár“ vendégjátékával; a „Három garasos opera“ bemutatója szeptember 6-án lesz. * (Izabella és Gabriella királyi hercegnők az iparművészeti kiállításon.) Az Iparművé­szeti Társulat Andrássy­ út 69. szám alatt lévő kiállítását ma délelőtt meglátogatta Izabella ki­rályi hercegasszony leányával, Gabriella királyi hercegnővel együtt. Az előkelő vendégek hossza­san időztek a kiállításon, több műtárgyat meg­vettek és kilátásba helyezték, hogy a társulat Jó­zsef-körút 6. szám alatt lévő kiállítását is fel fog­ják keresni a közeli napokban. * (A nemzetközi építészkongresszus tag­­jai Szegedre is ellátogatnak.) Szegedről jelentik: Szeptember 6-án nemzetközi épí­tészkongresszus lesz Budapesten. A kong­resszus rendezősége ma közölte Szeged vá­ros vezetőségével, hogy a külföldi kikül­döttek egy nagyobb csoportja tervbe vette Szeged meglátogatását is. A külföldi ven­dégek szeptember 14-én jönnek Szegedre, köztük Ewarth­ Gladstone, aki a legna­gyobb angol építészeti egyletnek elnöke. Gladstone kifejezett kívánsága, hogy Sze­gedet meglátogassa, mert már Londonban hallott a szegedi fogadalmi templom és az egyetem nagyszerű építkezéseiről. RFP1VH“ Bekelow Cirkusz Varieté IsbtUilH Városliget. Telefon: Automata 183—35 A. világvárosi augusztusi műsor este 8 órakor és délután 4 órakor. 10 külföldi attrakció, Helyárak este: 1 pengétől­­ pengéig, délután; 60 fillértől 3 pengőig. (Bate utalvánnyal a fala, délután na _______ IMMn érvény­eiMKX __________ 13 SZENTIMRE ÜNNEPI MENÜ Magyaros burgonyaleves Borjúcomb finom főzelékkel, rizzsel Szilvás szelet Feketekávé P 1.80 Bérletben P 1.60 CORVIN ÁRUHÁZ ÉTTERME Ismert elsőrendű magyar és francia konyhai Johann Strauss reneszánsza A jövő szezon Bécsben is, Berlinben is Johann Strass jegyében fog állni. A bécsi Johann Strauss-Theater — mint már meg­írtuk — felújítja új szövegkönyvvel a mes­ter egyik híres operettjét, „A királynő csipke­­kendőjé“-t. Az új szövegkönyv Rudolf Öster­reicher és Julius Wilhelm munkája, míg a zenei felfrissítést Paulpertl karnagy végzi. Berlinben is felújításra kerül Johann Strauss­­nak ez a műve, de Berlin számára Ludwig Herzer, a „Morfium“ szerzője ír új szöveg­könyvet az operetthez, míg zenéjét Erich Wolfgang Korngold hangszereli át. Szó van arról, hogy „A római karnevál“-t is fel­újítják a bécsi Burgtheater színpadán.. A felújítandó Strauss-operetteken kívül színre fog kerülni a jövő szezonban egy olyan operett is, amelyet Strauss műveiből állítottak össze. A darab címe: „An der schönen blauen Donau“, szövegkönyvét Wil­­ner dr. és Heinz Reichert írták, zenéjét Strauss műveiből Julius Bittner, az ismert operaszerző állította össze. Ebben a darab­ban szerepel maga Johann Strass is, noha ez ellen erélyesen tiltakozott a Strauss-csa­­lád. A nagy zeneszerzőt hír szerint Richard Tauber vagy Hubert Marischka személyesí­tené. Ez a darab a Theater an der Wien­­ben kerül színre. Készül azonkívül egy olyan Strauss-operett is, amelynek zenéjét a kom­ponista hátramaradt műveiből fogják össze­állítani. * (Magyarország dalban és képben.) Megírtuk, hogy a Városi Színház is részt vesz a Szent István-hét ünnepségeiben. Szent István napján, augusztus 20-án, „A bíboros“ kerül színre Sebestyén Géza igaz­gatóval a címszerepben. Másnap, 21-én, csütörtökön pedig „Magyarország dalban és képben“ címmel ünnepi előadás lesz, amelyet Farkas Imre prológusa vezet be. Utána száztagú cigányzenekar ad hang­versenyt, majd bemutatóra kerül a Hun­­gária-film. A film után Balázs Árpád nóta­estje következik, végül pedig Nagy Iza­bella énekel cigányzenekarkísérettel ma­gyar nótákat. * (Szent István-napi díszelőadás a Városi Színházban.) Szinrekerü­l este 8 órakor Se­bestyén Géza felléptével: a Bíboros. Rendes esti helyárak. Legdrágább hely 6 pengő. Délután 4 órai kezdettel rendkívül mérsékelt helyárú gyer­mekelőadás, színrekerül: Piroska és a farkas. Je­gyek holnap, szombattól válthatók a Városi Szín­ház pénztáránál és az összes jegyirodákban. * (Német operabemutatók.) A jövő évad során egész sor operabemutató lesz a né­met színpadokon. Októberben mutatja be a lipcsei operaház Offenbach „Robinso­­nada“-ját, a müncheni opera Jaromir Weinberger „Die geliebte Stimme“ című dalművét, s a düsseldorfi színház Manfred Gurlitt „Katonák“ című művét. Novem­berben kerül színre a berlini állami ope­rában Leo Janacek „Aus einem Toten­­haus“ című operája, decemberben a másik berlini állami operáiban Carol Rathaus „Fremde Erde“ című dalműve és március­ban a hannoveri operában Walter Braun­fels „Brambilla hercegnő“-je és Bertold Goldschmiedt „Der gewaltige Hahnrei“ című dalműve. * (A „Sisters“ a Johann Strauss-Theat * térben.) Mint a „Neues Wiener Journal“ írja, Lajtai Lajos és Békeffi István ope­rettje, a „Sisters“, a jövő évad első felé­ben bemutatóra fog kerülni a Johann Strauss-Theaterben- JARDIN­I Erzsébet királyné-út 1. Tel.: Zugló 70—07 m­§ A nagy nemzetközi -ú­I ÜNNEPI VARIETÉ MUSOKI Az idegenek találkozóhelye ! Kezdete 10 órakor -

Next