Budapesti Hírlap, 1930. december (50. évfolyam, 275-297. szám)
1930-12-02 / 275. szám
193(1, DECEMBER 2, KEDD B.E RákosiJenő szobrának leleplezése a magyar revíziós gondolat nagy ünnepe volt Rothermere lord üzenete — Klebeisberg Kuné gróf ünnepi beszéde — Ward Price ebédje a Dunapalot&ban. Vasárnap délben leplezték le, fényes külsőségek között az Erzsébet-körút, Kertész utca és Dohány utca összefutásánál lévő térségen Halási Jenőnek, a nagy magyar publicistának szobrát. Az ünnepséget megelőző órákban a közönség már sűrűn lepte el a kis térséget, a városi huszárok festői uniformisban állottak a szobor körül, a rendőrség díszbe öltözött legénysége és a lovasrendőrök pedig a térség körül kordont húzott, amelyen belül tizenegy óra tájban kezdtek gyülekezni a politikai és társadalmi élet kiválóságai. Az ünnepségen megjelent: "Ward Price, akit maga helyett Bothemere lord küldött el, a rákosi és Beöthy rokoncsaládok tagjain kívül, akik Rákosi Szidi és Beöthy László vezetésével csaknem teljes számban megjelentek, Klebelsberg Kunó gróf, a miniszterelnök helyettese, Mayer János és Zsitvay Tibor miniszterek, Wlacsics Gyula báró, a felsőház elnöke, Grettler Jenő, a képviselőház alelnöke, Huszár Károly ny. miniszterelnök, az OTT elnöke, Bersevicsy Albert v. b. t. t., a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Balogh Jenő v. b. t. t., a Magyar T. Akadémia főtitkára, Bott Nándor veszprémi püspök, Bavass László dr. református püspök, Jósai Miklós unitárius püspök, Rakovszky Iván, a közmunkatanács elnöke, Lukács György, Varon Gábor, Pekár Gyula, Nagy Emil és Hegedűs Lóránd ny. miniszterek, Herczeg Ferenc, a M. T. Akadémia másodelnöke, bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, Szűly Elemér miniszteri tanácsos, sajtófőnök, Ripka Ferenc főpolgármester, Petri Pál kultuszállamtitkár, Bércséti Jenő alpolgármester, Karafiáth Jenő, a képviselőiég háznagya, Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja, Liber Endre és Lobmayer Jenő székesfővárosi tanácsnokok, Jeszenszky Sándor kultuszminiszteri tanácsos, i.rlavszky Elemér és Gsécsy-Nagy Miklós ny. altábornagyot, Ozdry Ferenc felsőházi tag, Dréhl Imre ny.. államtitkár, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, Kisfaludy-Stróbl Zsigmondt, a szobormű alkotója, kívülük a politikai és társadalmi élet sok kiválósága, társadalmi egyesületek küldöttsége, vidéki városok kiküldöttei, az irodalmi, művészi és újságírói élet sok tagja. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, amelyet az Operaház énekkara adott elő. Ezután Ward Price, a Daily Mail szerkesztője, Rothermere lord megbízottja, lépett a drapériával díszített szószékre és angol nyelven a következőket mondotta:. Rothermere lord üzenete Ward Price beszéde Kegyekhel filám, főpolgármester úr, hölgyeim és uraim! Rothemere lord legmélyebb sajnálatára nem tudott módot találni arra, hogy személyesen vegyen részt ezen az emlékezetes ünnepen és engem részesített abban a kitüntető mefftiszteltetésben, hogy képviseljem itt. Nekem jut tehát az a szerencse, hogy az ő nevében arra kérjem Budapest polgármestereit, hogy a várospolgársága nevében fogadja el Isothermere lordtól Magyarország egyik legkiválóbb ésleghűségesabb fiának, Pálosi Jenőnek, a szobrát. Egyúttal megkért Rothermere lord arra is, hogy önnek, főpolgármester úr és a Rákosi Szoborbizottságnak, valamint a kitűnő művésznek legmelegebb elismerését fejezzem ki azért a segítségért, amit a terv éisztefzejtésében neki nyújtott. Rothermere lord Rákosi Jenő halála után azonnal kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy felajánlhasson Budapest városának olyan maradandó emlékművet, amely méltó megörösítője a nagy magyar hazafi életének és munkájának és őszintén hálás az ön fáradozásaiért, főpolgármester úr, amelyek ebben a gyönyörű emlékműben kulminálnak. Rothermere lord személyes üzenetet fizett rám. Fel fogom olvasni és utána eleget teszek annak a kellemes kötelességnek, hogy letegyek az emlékmű alá két koszorút, egyet az ő, a másikat a fia, Esmond Hormsworth nevében .« Ügyelet- és csodálat adója gyatránt azzal a nagy hazafival szemben, aki ennek személyes barátságát élvezték egy hosszú élet utolsó napjai alatt és akinek a magyar nemzet üdvét szolgáló céljaivalés törekvéseivel szemben ők oly mélységes és őszinte rokonszenves tanúsítanak. " Van szerencsém Rothermere lord üzenetét ez alábbiakban taknácsoltn : „Főpolgármester Úr, Budapest polgárai! Nem lehetek ugyan Önök között a mai napon, hogy tisztelegjek Rákosi Jenő nemes emléke előtt, a szívem & gondolataim azonban önökkel vannak, amikor ezeket a szavakat hallgatják. Közöttem és az önök elnyomott, de bátor és nemeslelk nemzete között az elmúlt évek alatt a rokonmernynek különös és rendkívül hatalmas kötelékei fejlődtek ki. Önökkel, Budapest polgáraival szemben a hála külön kötelékét érzem. Azokért a szolgálatokért, amelyeket Magyarország igazságos ügyének tenni iparkodtam, olyan nagylelkű elismerést kaptam, ami mélyen meghatott. Felállítottak egy Rothermeros lökőkutat és képemmel ékesítették az emlékművet, amelyet a Szabadság-téren a legszentebb hazafiúi eszméknek állítottak. A szeretetnek e nyilvános kifejezései mellett se egész magyar nemzet elhalmozott a barátság zálogaival és megszámlálhatatlanul sok egyéni üzenettel, úgy, hogy hosszú idő óta legsekintébb vágyam volt valamilyen nyilvános formában megköszönni ezt a meleg rokonszenvet. Lehetne-e Magyarország iránti mélységes érzéseimnek jobb tanújelét adnom, mint Rákosi Jenőnek ez az emlékműve, amelynek elfogadására kérem most Önöket, azé a Rákosi Jenőé, aki a magyar szabadság lánglelkű és lankadatlan apostola volt és aki hosszú és ragyogó pályájának utolsó, kialvó tüzet is félelem és megtorpanás nélkül annak a célnak szolgálatába állította, hogy a világ lomha lelkiismeretibe beledörömbölja eznek a megcsonkított országnak jogos követeléseit. Attól a pillanattól fogva, hogy Magyarországért először síkra szállottam, Rákosi volt az első kapocs köztem és a magyar nemzet között. Nyolcvanhat éves korában vállalkozott a hosszú útra Budapest és északi Skócia között, hogy meglátogasson engem. Ezzel megtörte azt a fogadalmát, hogy addig nem lépi át a Magyarországra kényszerített új határokat, amíg a trianoni szerződést nem veszik revízió alá. Tette ezt pedig azért, hogy csaknem példa nélkül álló tudását Magyarország megpróbáltatásairól annak a mozgalomnak szolgálatába állítsa, amelyet az országot ért kiáltó igazságtalanságok orvoslására indítottam; ismereteinek kincseskárából sokat tanultam Magyarországról. — A magyar testvérek száműzetésbe parancsolt millióinak felszabadítása, amért Rákosi oly ’hősiesen harcolt, még teljesülésre vár, de én hiszem, hogy kik örülhet ellenül, mint ez isteni igazságszolgáltatás egyre jobban közeledik és olyan bizonyos, mint aholnapi napfelkelte. Az ő megtört szemei nem láthatták a beteljesedést, de a hazafias tűz, amely benne lobogott, teljes bizonyossággal világította be lelki szemei előtt azt a napot, amelyen újra egységes és boldog nemzet lesz a magyar. — Legyen a nagy, ősz magyar hazafi bátorsága és hite állandó összetökélő erő mindnyájunk számára. Kell, hogy alakja, amelyet egy nagy magyar szobrász zsenije örökített meg, mementóul álljon itt az elkövetkező nemzedékek számára arról az önfeláldozásról, amellyel az ország szolgálatának szentelte életét. — Rákosi kezéből tollának hatalma örökre kihull, szellemi kincsei azonban honfitársaira maradtak a remény és ihlet gazdag forrása gyanánt. Legyen nyugalma örök és legyen emléke áldott e földön, amelyért odaadta egy hosszú élet minden munkáját és szeretetét. Rothermere és Harmsworth koszorúja A beszédet az ünneplő közönség lelkesen megéljenezte, a cserkészek háromszoros Hipphipp-hurrák !-t kiáltottak, a szoborról lehullott a lepel és a díszbe öltözött hajdúk elhelyezték Rothermere lord és Esmond Harmsworth hatalmas, babérlevelekből font koszorúit a szobormű talapzatán. Mind a két koszorúról széles piros-fehér-zöld és piros-fehér-kék selyemszalagok függtek alá. A lord koszorújának szalagján a következő felirat ékeskedett: ,medves barátomnak, Rákosi Jenőnek, a magyar igazság keresztes lovagjának — Rothermere.“ Ward Price beszédét Süle Antal tolmácsolta magyar fordításban. Béresei Jenő alpolgármester a főváros nevében vette át a szobrot, amely, úgymond, Rákosi Jenő és Rothermere lord barátságából támadt. Rothermere lord ércalakba öntötte Rákosi Jenő földi porhüvelyét, hogy álljon itt a hétköznapok forgatagában, emlékeztetve, hogy csak kitartás is a hittel teli munka vezethetne. m Fürst F.fc Fia kalap- és férfidivatüzlet IV., Véci utca 8. 113 éves fennállása óta most rendezi az első bcűnünket a feltámadás innepéhez. Ezt a szobrot meg fogjuk őrizni, mert benne Rákosi Jenő emlékét őrizzük és egy nemes pártfogónak mondunk vele ismétlődő köszönetet. ■ Ezután Ward Price-t üdvözölte és arra kérte, hogy vigye el a főváros közönségének köszöneetét Rotheimer a lordnak és mondja el neki, hogy Rákosi Jenő szobrához az egész főváros elzarándokolt, hogy erőt merítsen az ő példájából. RákosiJenő két nagy alkotása a Népszint és a Budapesti Hírlap Klebelsberg Kunó gróf beszéde Az egybegyűltek az alpolgármester beszédét lelkes tetszéssel fogadták, majd Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter lépett az emelvényre és mélyenszántó, gondolatokban gazdag, nagyszabású ünnepi beszédet mondott. • Trianoni fogságunk idején olyan szimbolikus, hogy télnek kellő közepén, csikorgó hidegben temettünk, ősszel, lombhulláskor leplezzük szobrodat,Rákosi Jenő, aki voltál a tavasznak embere. A ver sacrum a természet ébredésének, az érzelmek rajzásának, a képzelet lágyulásának ideje és Rákosi Jenő talentumának alapvonása éppen az volt, hogy virágzó fantáziát szívós tetterővel párosított. Nem véletlenéig, hanem közvetlenül egyéniségéből fakadt, hogy költői tevékenysége majdnem kizáróan drámai volt. A dráma a cselekvésnek, a tetteknek poézisa, így hát Rákosi Jenő i belső szükségességből írta meg a hatvanas évek közepén Ezopusát s vált ezzel a magyar neoromantikus színjáték műfajának úttörőjévé. A cselekvésnek vannak materialistái és idealistái, sőt romantikusai. A cselekvés materialistája az a sokszázezer ember, aki egy nemzet kebelében nyüzsög és dolgozik a mindennapi kenyérért. D© ezek felett kell, hogy legyenek a cselekvésnek idealistái is, akik a megvalósítás, a realizáció képességével organizátorikus fantáziát párosítanak, mint Rákosi Jenő. — Nagyszerű elképzelése volt Rákosinek a Népszínház, amellyel versenyre akart kelni a régi Pest idegen színészetével. Megnyerte vállalkozásához Blaha Lujza művészetét, így Rákosi Népszínháza nagy harci, egység volt abban, a küzdelemben, amely a hetvenes évek második felében Budapest lelkének teljes megmagyarosodásával végződött.• A Népszínházán kívül második nagy alkotása volt Rákosi Jenőnek a nyolcvanas évek elején a Budapesti Hírlap, amellyel megközelítette a pártokon felül álló, tisztán nemzeti gondolatot szolgáló lapnak az eszményét. Egész történelmünk, a régmúlt és a félmúlt egyaránt amellett tanúskodik, hogy egyik legvégzetesebb hibánk a pártoskodás. Ezzel szöges ellentétben azok a jó magyarok, akik nagy magasságokba tudtak emelkedni, többnyire elfordultak minden pártoskodástól és az egyetemes nemzeti gondolat szolgálatába igyekeztek állni. Rákosi hosszú publicisztikai működése során egészen sohasem csatlakozott valamely párthoz, hanem eleinte harcolt az idősebb Tisza ellen, támogatta a koalíciót a nemzeti küzdelem során, utóbb oda állt az ifjabb Tissa mellé. — mindig azt a tábort igyekezvén erősíteni, amely az ő meggyőződése szerint az adott időpontban leginkább szolgálta a nemzet érdekeit. — De a Rákosi Jenő nacionalizmusa időn■kint különösen nagy lánggal lobogott, amelynek vakító fényénél úgy látta, hogy nagyon kevesen vagyunk és oly időben, amikor húszmillió lakosa volt az országnak, fantáziája oda vetítette lelki szemei elé a Bárminc millió magyar vízióját és ebben az extázisban tört ki belőle a magyar imperializmus jelszava. — Mint pszichológus jól tudta azt is, hogy a puszta szám nem minden. Növelni igyeksszett hát a nemzeti érzés és a nemzeti gondolat feszítőerejét és megőrinti a nemzeti géniusz tisztaságát. Mint vérbeli író hamarosan felismerte azt az összefüggést, ami a nemzeti géniusz és nyelv között fennáll és éppen azért egyszerű nyelvrontásnál sokkal többet látott, ■különösen a budapesti nyelvnek abban a korcsosodásában, amely a millenium után párhuzamosan lépett föl a nemzet belső hanyatlásának más jeleivel. — Hogy mennyire összeforrt nála a képzelőerő és gyakorlati érzék, azt világosan mutatja, hogy nem érte be Budapesti Hírlapjának szellemi irányításával, hanem újságjának ír saját házat épített, abban saját nyomdát rendezett be és a millénium évében megindítván a krajcáros Esti Ujságot, ezúton is biztosítani igyekezett vállalatának anyagi alapjait. A hírlapírók legszélesebb körében már kisebb szám a valódi publicista, a publicisták közül pedig csak kevesen emelkednek klaszszikus magaslatra. Klasszikussá csak az a publicista válhatik, aki a lelke mélyén ösztönösen megérzi azt, hogy a nemzet történetének egy adott korszakában mi a sorsdöntő lényeg, melyik a célhoz vezető irány és annak egészen a szolgálatába tud állni. — Kossuth a harmincas és negyvenes években megérezte a demokratikus átalakulás parancsoló szükségességét és Pesti úrnapjával előkészítette az 1818-iki reformokat. Kemény Zsigmond fölismerte a 49-es vágyak akkori megvalósíthatatlanságát és a kiegyezés,szükségességét s Pesti Naplójában e mellett a koncepció mellett küzdött. Bokorit márnagyon korán megragadta a revízió gondolata. Arra az emberre, akinek a húszmillió magyar nem volt elég, aki harmincmillióról álmodott. losz lenünk mit Tisztelettel meghivjuk nb. vevőközönségünket Karácsonyi uisSzanKra. mnsüsäsim. oicsősáiSsanozstinK Rendkívüli ajánlatunk: PüFlÜFlŐ darabja.....................--*.88 till. Kamaszt szintéta darabja.. —.no „ Hansouc fehárnaaiszemtije —.68 „ TŐFilKeZS.ISSZtalSn méterje —.98 . Pamuluászsn ágyneműre p ne SoSnSssjw-sesneepgés mosfisasymek végből Is méterje .. P 1.36 creMesM tiszfaselyeim mtr-w 3.38 Hői köpeny és kasztOsukeSme 140 cm széles egészen 28 pengős „ minőségig méterje . ..................P 9.&S Szfivet-, selyem-, bársony-, fiausik mosómaratién faáron? Stern József s Szemtér !