Budapesti Hírlap, 1931. április (51. évfolyam, 74–97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

ISSI, ÁPRILTS T, SZEP.DR B.3. KPZCAZPASffC Egy gazdasági évre érvényes vasúti díjszabást sürgetnek a gazdák Hogyan lehet elterjeszteni a megfelelő búzafajtákat IJL Duna—Tiszak­özi Mezőgazdasági Kamara ■ igazgat­óválasztmány a Kecskeméten ülést tar­tott, amelyen megtárgyalták a kamarakerület gazdáit érdeklő összes időszerű kérdéseket. Vitéz Purgly Emil főispán, elnök annak a reménységének adott bevezető szavaiban ki­fejezést, hogy a mezőgazdasági válság mély­pontján túl vagyunk, de amint a helyzet rom­lása is éveken át folytatódott, a javulás sem állhat be hirtelen, ehhez is idő kell. Rámuta­tott az általános érdeklődés központjában álló osztrák-német szerződésre, amely ránk nézve is kedvező eredményeket hozhat, de minden­esetre nagy megfontolást igényel. Megemlé­kezett a cukorrépatermelés kérdésének meg­oldásáról, ahol az elért 2,50 pengős répaár a cukor világpiaci árának tekintetbevételével kedvező eredménynek mondható és kívánatos­nak tartaná, ha a len és kenderre vonatko­zóan is meg lehetne találni a megoldást. Vá­zolta a búzakérdésre vonatkozó értekezletek lefolyását, rámutatott arra, hogy az Alföldön terem a minőségileg legjobb búza, ennélfogva a „tiszavidéki“ elnevezéssel ezt kellene expor­tálni, a többit pedig a belfogyasztásra fel­használni. A megfelelő búzafajta elterjeszté­sének az volna a leggyorsabb módja, ha a nemesített vetőmagot nagy- és középbirtoko­soknak adnák ki és ezek első termésüket a kisgazdáknak adnák át vetőmagnak és pedig cserébe, minden ráfizetés nélkül, illetve a fel­árat az állam viselné. Ily módon 3—4 év alatt el lehetne érni a célt. A tetszéssel fogadott fejtegetés után Gess­­zthelyi-Nagy László kamarai igazgató terjesztette elő jelentését, amelyben különösen a kamara alföldi osztályának tennivalóit ismertette s az­után bemutatta a kamarának a vasúti díjsza­bás reformja ügyében készített előterjesztését. Ez főként azt célozza, hogy a termény, vala­mint az állatárak csökkenése folytán az árak, valamint a fuvardíjak között előállott egészség­telen eltolódás kiegyenlítődjék s hogy a tiszán­túli termékek szállítási költség tekintetében is egyenlő versenyhelyzetbe jussanak a dunán­túli termékekkel. A megindult vita során Medvecsky Károly gazd. főtanácsos az Alfölddel kapcsolatos okta­tásügyi kérdésekre hívta fel a figyelmet, Ko­rom Mihály pedig a szegedi alföldkutató bizott­sággal való kapcsolatot sürgette. Kiss Ferenc javaslatot tett, hogy a kamara mintagyümöl­csösében példaadó gyümölcseltartó helyiséget építsen. Szabovljevits Dusán, Bácsbodrog vár­megye alispánja, rámutatott, hogy különösen a vicinális vonalakon átmenő áru szállítási díja nagyon terhes. Szerinte a tarifapolitikát a köz­gazdaság érdekeivel összhangba kell hozni. Az állam sok mindenre hoz áldozatot, különféle akciókat tart fenn, ennélfogva a mezőgazdaság érdekében esetenként a vasútnak még önkölt­ségen alul is kellene szállítani. Ne legyen a vasúti tarifa merev, hanem a körülményekhez alkalmazkodó. Aratás után erre rendelt szerv­nek meg kellene állapítania, hogy az ország mely vidéken miből milyen volt a termés, hol van fölösleg, vagy pótolható hiány és ezután ezekhez alkalmazkodva kellene a belföldi for­galomra a különböző érdekek és szükségletek kölcsönös kielégítésére alkalmas, egy évre érvényes tarifát megállapítani. r” I­­zó l­ámpagyárbó­­ vásárcsarnok. Né­hány nap óta komoly terv foglalkoztatja Új­­­pest a város vezetőségét. Az Egyesült Izzó igazgatósága ajánlatot tett a városnak, hogy a tulajdonában levő Just-Izzó gyárépületét vásárcsarnok céljaira átengedi a városnak. Újpest szakértőkkel vizsgáltatta meg a gyár­épületet és ezek megállapították, hogy az épület­ - könnyen és kevés költséggel alakít­ható át vásárcsarnokká. Az Egyesült Izzó nem ie kért pénzt a gyárépületért, hanem hajlandó beleegyezni abba, hogy az épület vételárát adóban elszámolja a várossal, ami annyit jelent, hogy addig nem fizet városi pótadót, míg adótartozása a gyárépület el­adási árát el nem­ éri.­­ . A Takarékpénztárak és Bankok Or­szágos Nyugdíjpénztára tegnap tartotta meg évi rendes közgyűlését Hegedűs Lóránt dr. elnöklésével. Az előterjesztett igazgató­sági jelentés a Nyugdíjpénztár megnyugtató fejlődésének képét mutatja, ami kifejezésre jut abban, hogy 1855 alkalmazott rendes tag javára 1.816.367­­ nyugdíjtartalékot kezel. A zárószámadások jóváhagyása után a köz­gyűlés oly értelmű alapszabálymódosítást fo­gadott el, mely a visszaható és a fel­emelt biztosítások díjtartalékának a munka­adó és a biztosított részéről történő ked­vezményes részletfizetését teszi lehetővé. Vé­gül az igazgatóság kiegészítésére történő választások ejtettek meg, amelynek során az igazgatóság új tagjaiként Feuer Béla (Pesterzsébet), Síróh József dr. (Eszter­gom), Keszler István dr. (Vác), Kü­lley Béla dr. (Törökszentmiklós), Matolcsy Sán­dor dr. (Kaposvár), Nagy Béla (Budapest) és Szabó Jágó (Gyöngyös) választottak meg. — Egyenetlen irányzat. A keddi buda­pesti terménytőzsde irányzata egyenetlen volt. A határidős­ piacon kezdetben a májusi búza iránt élénk volt az érdeklődés. Fedezési haj­landóság is érezhető volt. Később az irány­zat olanyhult s csak a tőzsdeidő végén mu­tatkozott ismét szilárdulás. Végeredményben a májusi búza 10 filléres árnyereséget szer­zett. A rozs árjegyzése feltűnő kilengéseket mutat. Kezdetben a határidős rozs ára 20 fillérrel drágult, majd 40 filléres, árveszteség állott elő s végeredményben a zárlati ár 10 fillérrel a tegnapi színvonal alatt maradt. A májusi és júliusi tengeri ára egyaránt 15 fillérrel csökkent jugoszláv tengeri érkezett a piacra s ez éreztette hatását. — A készáru­­piacon búzából 55 vagonos forgalmat jelen­tettek és a búza hivatalos árát öt fillérrel növelték. A rozs ára kötés nélkül 10 fillérrel drágult. A rozspiacot egyébként áruhiány jellemezte. — A takarmánycikkek piacán az árak változatlanok maradtak s a malmok a lisztárakat sem változtatták. — Leszállította a kamatlábat a román jegybank. A Román Nemzeti Bank a váltóleszámitolási kamatlábat 0 százalék­ról 8 százalékra, a lombardi kamatlábat pedig 10 százalékról 9 százalékra számí­tját a th­■. A cukorkartel feloszlatását kérik Amerikában. Newyorki jelentés szerint az igazságügyminisztérium megkeresést in­tézett a legfelsőbb bírósághoz, hogy in­dítsa meg a feloszlatási eljárást az észak­­amerikai cukortröszt ellen. A cukor­­trösztnek .50 vállalat a tagja, amelyek az amerikai cukortermelés 85 százalékát tartják a kezükben." A vád ellenük az, hogy a cukorárakat Észak-Amerikában túlságosan magasan szabták meg. " A vágott állat után exportprémiu­­mot ad Debrecen. Debrecen kisgyűlése Hadházit Zsigm­ond főispán elnöklete alatt tartott ülésén kimondotta, hogy mindazoknak a h­úsnagyvágóknak, akik egy évben a debreceni vágóhídon 1000 állatot vágnak le, 30 százalékos, akik két­ezer állatot vágnak le és szállítanak kül­földre a vágatási díjakból exportprémium címén 40 százalékos visszatérítést bizto­sít. Egy német és egy francia cég máris jelentkezett, amely hajlandó évente ezer -kétezer­­ állatot levágni. — Egy trieszti hajósvállalat felszámolása. Nagy megdöbbenést keltett Triesztben a hír, hogy a legnagyobb olasz hajósvállalatok egyike, a Navigazione Libera Triestina felszámol. Az ije­delemnek legfőbb oka az, hogy a társaságnak 2000 alkalmazottja van, akiknek a családja túl­nyomó részben Triesztben lakik és akik a felszá­molás folytán kenyerüket vesztenék. A társaság röviddel a háború után alakul­t 150 millió líra alaptőkével, hajóinak űrtartalma 300.000 tonnát tett és rendszeres járatokat tartott fenn­­Észak- Afrikával és Amerikával. Köztudomású volt, hogy a társaság pénzügyei rosszul állanak, de arra senki sem számított, hogy a felszámolás ilyen közel áll. A hír szerint a társaság hajópark­ját egy most megalakítandó római társaság és rómuai hajósvállalat között fogják felosztani. — Mezőgazdasági automatagépek. A jövő­­hónap elején megnyíló londoni mező­­gazdasági kiállítás a gépipar terén néhány rendkívüli meglepetést készít elő. A legfon­tosabb ezek között az automata-eke, amely nem igényel állandó emberi munkaerőt és csupán idő alánt kell ezeket az ekéket ellen­őrizni. Egy további rendkívüli újítás az automata-arató- és cséplőgépekhez kombinált szárítógépek.­­ A Pénzvilág nagy terjedelmű húsvéti száma rendkívül érdekes, aktuális és gazdag tar­talommal megjelent. Ez a szám is csak 40 fil­lérbe kerül és megvásárolható minden újságárus­nál. Fizetésképtelenségek Kényszeregyesség vidéken. A pestvidéki tör­vényszék Király László esztergomi szabómester ellen megindította a csődönkívüli kényszeregyes­­ségi eljárást. Csődök. A budapesti törvényszék Hartmann József pék (Krisztina­ körút 137), a gyulai tör­vényszék pedig Gál Lajos szarvasi vegyeskeres­kedő ellen megnyitotta a csődöt. Csődmegszüntetések. A budapesti törvény­szék Eckenber Testvérek budapesti (Csáky­ utca 8.) cég, továbbá Szász Kálmán budapesti lakos, a győri törvényszék Horváth Rezső győri szatócs és a pestvidéki törvényszék Tibi­r József és neje ellen folyamatban lévő csődeljárást megszüntette. — A nyíregyházi gazdaifjak könyvtára. Mayer János földmívelésügyi miniszter száztíz kötetes könyvtárt ajándékozott a nyíregyházi gazdaifjak egyesületének és a nagykálói gazdaszövetségnek. A gazda­könyvtárakban nagy gonddal kiszemelt munkákat állítottak össze, amelyek ki­terjednek a gazda érdeklődésének egész területére. — Gazdasági tanfolyamok záró ünnepélye Putnokon. A putnoki m. kit. gazdasági felső leánynevelő intézetben az elmúlt télen nők ré­szére január 26-ától március 22-éig kézimunka­­tanfolyamot tartottak leányok részére; a tan­folyam egyik csoportjában fehérnemű szabás­varrást, szabászati rajzot tanítottak, 17 részt­vevővel, a másikban az iparművészeti kézimun­kát népies hímzéssel, különféle kötések stb. 14 résztvevővel. Február 3-ától március 22-éig ház­tartási tanfolyam volt és főzési gyakorlatok a középosztály hölgyei részére; 5 napos tanfolyam 18 résztvevővel. A tanfolyamokat az azokon ké­szített tárgyakból rendezett kiállítással kapcso­latosan most zárta be a MANSz putnoki cso­portja. A záróünnepen Lachmann József igaz­gató mondott buzdító beszédet. A fizetésképtelenségek márciusi mérlege 181 kényszer egyezség, 20 magánegyez­­ség és 37 cs d — Szaporodnak a kis inzolvenciák A fizetésképtelenségi statisztika márciusi ada­tai azt mutatják, hogy az inzolvenciák száma az előző hónaphoz képest valamelyest szaporodott, de az előző esztendő azonos időszakához képest észrevehetően csökkent. Különben az is feltűnő, hogy a fizetésképtelenségi esetek passzívuma az előző hónaphoz képest több mint kétmillió pen­gővel apadt annak ellenére, hogy az egerek száma szaporodott. Ez azt bizonyítja, hogy a fizetésképtelenség kisebb vállalkozásokat érin­tett. Bizonyság erre különben az is, hogy ki­lencven esetben, — tehát az esetek több mint ötven százalékánál — a passzívum alatta ma­radt a tízezer pengőnek. Maga a mérleg így alakul: előfordult már­ciusban 181 kényszeregyezség, 20 magánegyez­ség és 37 csőd, míg az OHE elé került ügyek összpasszívuma, ugyanakkor 7.4 millió pengőt tett. Februárban viszont 152 kényszeregyezség, 14 magánegyezség és 36 csőd fordult elő, az OHE előtti ügyek passzívuma pedig 9.6 millió pengőre rúgott. Tavaly márciusban 216 kény­szeregyezséget, 32 magánegyeséget és 63 cső­döt jegyeztek fel, míg ugyanakkor az OHE elé került ügyek összpasszívuma 16.5 millió pengő volt. Az OHE előtt március hó folyamán létrejött az egyezség 84 ügyben 5.6 millió pengő passzí­vummal. A létrejött egyezségek közül kvóta feljavítása elérhető volt 21 esetben, telek­könyvi bekebelezés 19 esetben, letét 3 esetben és kezesség állítása 64 esetben. A folyó év első negyedének fizetésképtelen­ségi adatait az előző év hasonló adataival egy­bevetve, megállapíthatjuk, hogy amíg az el­múlt évben ez időszakban 839 új kényszeregyes­­ségi és magánegyezségi ügy merült fel, addig ez évben az új kényszer- és magán­egyezségi ügyek száma 611 volt. A csökkenés tehát ez ügyek számszerűsége tekintetében 27,2 százalék. Még lényegesebb a csökkenés az új fizetéskép­telenségi esetek passzívumát illetőleg, mely ez év első 3 hónapjában felmerült ügyeknél 28,7 millió pengőre rúgott, szemben az előző év ugyanezen időszakának 47,5 millió pengőjével, vagyis a csökkenés mintegy 40 százaléknak fe­lelt meg. Az ez év első negyedében felmerült 95 csődesetnek az elmúlt év hasonló időszaká­ban csődeset felelt meg, ami 33,1 százalékos csökkenést mutat. — A tolnai mezőgazdasági bizottság új el­nöke. Tolna vármegye központi járásának mezőgazdasági bizottsága március 30-án tartott közgyűlésén Tolnay-Encsély Ödön tolnszigeti földbirtokost választotta meg elnökké. — Francia nyelvű­ exportcímtár. Most jelent meg a Magyar Külkereskedelmi Intézet t. 1. francia nyelvű exportcik­tára ,Adtmuaire des In­dust­riels et des Exportateurs Hongrois“ címmel, amelyet a kereskedelemügyi minisztérium megbí­zásából Koffler Károly dr., a Gyász titkára ál­lított össze. A több mint 300 oldalra terjedő ex­­portcímtár I. részében a szokásos hivatalos cím­anyag és a hivatalos jellegű és nem hivatalos jellegű gazdasági érdekképviseletek felsorolása után a külföld tájékoztatására két térkép kap­csán közli a Magyarország gazdaságára, kivite­lére és behozatalára legjellemzőbb statisztikai adatokat. A II. rész a magyarországi gyárak jegyzékét tartalmazza. A III. rész az ipari szö­vetkezeteket, háziipari és iparművészeti vállala­tokat és a konfekcionálással foglalkozó üzeme­ket sorolja fel. A IV. részben az exportcímtár ezúttal első ízben részletes összeállítást közöl a mezőgazdasági termékeket exportáló cégekről. Az V. rész a francia abc sorrendben a Magyar­­országon előállított iparcikkeket és mezőgazda­­sági­ terményeket és exportáló cégeket ismerteti. A kötetnek ez a része közel 3000 iparcikket, ille­tőleg mezőgazdasági terméket sorol fel. A Ma­gyar Külkereskedelmi Intézet rt. az export­cím­tárt több ezer példányban fogja külföldi képvi­seletei útján a külföldön terjeszteni. A francia nyelvű exportcímtár a Magyar Külkereskedelmi Intézet rt.-nál kapható. Az exportcímtár a szük­ségesnek mutatkozó módosításokkal és kiegészí­tésekkel angol nyelven is meg fog jelenni. i* A német-osztrák vámunió és a magyar mezőgazdaság Magyarország Középeurópai Intézeté­nek A­nkétja Magyarország Közép­európai Intézete, amint jelentettük, ankétet rendez, amelyen megvitatja a magyar gazdasági élet szempontjából a ter­vezett osztrák-német vámuniót. Az ankét hétfőn kezdődött s a vita alapját az az emlékirat al­kotta, amelyet az intézet felkérésére Grata Gusztáv ny. külügyminiszter készített , ame­lyet már szintén részletesen ismertettünk. A megindult ankét keretében­­ tervezett vámunió jelentőségét a magyar mezőgazdaság szempont­jából ifj. Leopold Lajos a következő gondolat­­menetű felszólalásában ismertette: — Mezőgazdaságunk szempont­jából fontos Nyugat-Európa kettéhasadt gazdasági imperia­lizmusa. A franciák csak hitelt tudnak adni Agrár-Európénak, piacot nem, viszont a má­sik oldalon a németek nem tudnak ugyan hi­telt adni, de piacot igen. Agrár-Európa a fran­ciák helyett az osztrákoktól és cseh-szlovákoktól kaphatott volna bizonyos mértékű kárpótlást a német piacért. Ezt azonban Benes és a cseh agráriusok Európa legtürelmetlenebb és leg­rövidlátóbb agráriusai megakadályozták. Így nyomott automatikusan homloktérbe az ola­szokhoz való gazdasági közeledés és most leg­utóbb a németek vámpolitikai iniciatívája. N* Berlinnel és Béccsel perlekedjenek e miatt a franciák, hanem Prágával. *— A német-osztrák unióhoz való csatlakozá­sunk vagy alternatív orientációnk annyira át van itatva politikai problémákkal, hogy a nem­zetnek ebben a kérdésben bizalommal és türel­mesen kell megvárni az eseményekért felelős kormányzat tevékenységét, amely annál terv­szerűbb lehet, mentől egységesebbnek érezheti maga mögött az ország nagy célokban össze­forrt ítéletét. Amit a foglalkozási ágak részé­ről ma lehet mondani, az a politikától elméle­tileg desztillált gazdasági ítélet és a gazdasági ítéleteknek is csupán vagylagos megfogalma­zása, nem pedig az egyik vagy másik irányba való presszionálni, mely helyzetünket végered­ményben csak gyengítené. — Mezőgazdaaságunk optimális elhelyezke­dését földrajzilag úgy lehet kifejezni, hogy mentői több nyugati és mentői kevesebb keleti vámterület legyen abban a vámpolitikai egy­ségben, amelyhez esetleg csatlakozunk. A német-osztrák vámunióhoz nyilván politikai­lag simábban és gazdaságilag hatályosabban csatlakozhatnának, ha a vámunión fmint geo­politikai kiegészítő helyzetünknek is megfele­lően szorosabb vámviszonyba kerülnénk Ausztriával, mint Németországgal. Utóbbi­t például agráriusainak ellentmondása nélkül vehetné et húza feleslegünk Ausztriában szük­ségképp elhelyezhetetlen fek­ré­vét, viszont hízott marha kivitelünknek esetleg az osztrák piac egymagában is elégséges volna. A diffe­renciálás technikája udvaron a német -oszt­rák vámunió tervében s bizony a terményeink be­vitelével szemben átmenetileg vagy évadsze­­rűen a német agráriusok ugyanazon a köz­bülső vámvonalon, védhetnék magukat, mint amelyet az átmenet idejére az osztrák ipar­nak kon­cedáltak. Az osztrákok ugyanakkor maradék nélkül feladhatnák velünk szemben ezeket a szakaszos vámvédelmeket is, mint­hogy azokra sajátos mezőgazdasági struktú­rájuk nézőpontjából szükségük nincs. De ta­lán még politikailag is tompíthatná a terve­zett vámbloikk kiélezett germán nacionalista jellegét és Európa józan közvéleménye előtt homloktérbe tolhatná a városzö­vetség tisztán gazdasági karakterét a német-osztrák unión belül Ausztriához való ,szorosabb magyar fel­zárkózásunk. Ez a felzárkózás az unió há­romévi tartamának konkrétebb­­jelentőséget adna.­­­ Ha a német-osztrák unióhoz való csat­lakozást felelős kormányzatunk bármely fel­merült vagy felmerülhető indítékból nem látná kívánatosnak, vagy ha az unió rajtunk kívül álló okokból meghiúsulna, akkor a ba­rátságos olasz és a felszabaduló osztrák pia­cokon kívül felmerülhetne a csehekkel való benső kereskedelempolitikai viszony körlése. Csakhogy a cseh agráriusok ridegsége, vala­mint a cseh piac korlátozott és egyoldalű­ fel­­vevőképessége miatt a cseh piacnak a kis­­antant agnárá­llwnaival való közös birtoklása nekünk alig érne valamit. Legalább is kétsé­ges, hogy Cseh-Szlovákiában, b­árha azt gaz­dasági és politikai ítéletidő fenyegeti, a lel­kek is m­egértek-e már annyira a Magyar­­országgal való méltányossághoz, mint a viszo­nyok. Csodálatos, hogy Franciaország még ma sem látja, mily kevéssé bizonyult alkal­masnak a cseh-szlovák metodika , abban A vámpolitikai is, a középeurópai hatalmi erők egyensúlyban tartására. Kétemeletes elnöve?pnis bérvilla 30 évi adómentességgel, három komplett Úri lakással 300 négyszögöl 2 frontú és ketté­osztható telekkel 110.000 pengő, de féltelekkel (120 öl) csak 80.000 pengéért kedvező feltéte­lekkel eladó. Vételhez legalább 35.000 pengő szükséges, a többi szolid bankkamattal rajta maradhat. VH, Thököly-út 17*.

Next