Budapesti Hírlap, 1931. április (51. évfolyam, 74–97. szám)

1931-04-09 / 79. szám

Im: Április 9, csütörtök B.H. KÖZGAZDASÁG Az egészséges aranyeloszlás feltételei A Népszövetség második jelentése A Népszövetség pénzügyi választmányának szakértői bizottsága, amely az arany vásárló­értékének ingadozási okait s ennek hatását kutatja, újabb jelentést tett közzé. Ez a je­lentés az aranyeloszlást, ennek gazdasági je­lentőségét­ és szerepét tárgyalja. A szakértők az utolsó esztendők kedvezőt­len arany eloszlásának okait az elmúlt tizenöt esztendő általános politikai és gazdasági vál­tozásaiban látják, amelyek az egész világot­­felforgatták és kimozdították korábbi fejlő­désének kereteiből. A valuta stabilitásának feltétele­­ mindenkor a bizalom. Ezt a bi­zalmat azonban részben az infláció, részben pedig bizonyos politikai események, amelyek az aranyvaluta helyre­állása óta bekövetkeztek, ifibb országban megsemmisítették, ami az arany szabad és normális el­oszlási folyamatát gátolja. Bizonyos központi bankok a rendel­kezésükre álló aranykészletet felhasználatla­nul tárolják és mozdulatlanságra kárhoztat­ják. Egyes országok közönsége pedig a bizal­matlanságnál fogva habozik külföldre arany­­készletéből kölcsönt adni. Megakadályozta a tőkeexportot külföldre egyes kormányoknak az infláció alatt tanúsított magatartása és-­ különböző intézkedése is. Az aranyeloszlást nagy mértékben befolyá­solták olyan politikai és gazdasági okok is, amoelyeknek egyébként semmiféle összefüggé­sük nem volna a valutakérdéssel. Ha a há­ború által felkavart állapotok nyugvópontra jutnának, ezek a zavaró körülmények maguk­ból elmúlnának. Ez azonban nagyon lassú folyamat, amit csak az általános bizalom helyreállása gyorsíthatna csupán. A jelentés részletesen foglalkozik az arany- Valuta funkciójával, valamint ezen a téren beállott, újabb változásokkal és a helyzet ja­vítására a mai szigorú rendszer helyett azt ajánlja, hogy a percentuális aranyfedezettel egyidejűen az egyes érdekelt országok kormá­nyai léptessenek életbe elasztikusabb fedezeti határozmányokat, amelyek a mai teljesen me­rev fedezeti határozmányokcát, enyhíthetik. Az aranyponthoz való közeledés minden ország valutáját ma nagyon érzékennyé tette a nemzetközi zavarok iránt. A kereskedelmi bankoknak és mai hasonló, pénzügyi szervek­nek­­a­-függetlensége és befolyása ma nagyon megnövekedett, úgy hogy a központi bankok ellenőrzése sokkal nehezebb és körülménye­sebb lett, mint a múltban volt. Rámutat ezen­kívül a jelentés a termelő szervezetek nagy­arányú megnövekedésére, amelyek bizonyos áruknak —­ javaknak — az árát minden meg­ingás nélkül fenn tudják tartani és az á­r­­alassulás normális menetét megakadályozzák —■ külön összefogásukkal. Ez a megállapítás tulajdonképpen a nagy kartelekre vonatkozik. Miután pedig a tőke­kivitel az egyik országból a másikba ma na­gyon könnyű és gyorsan lebonyolítható, ennek következtében a nemzetközi fizetési mérlegnek láthatatlan, azaz elrejtett részeiben az ingado­zásoknak és zavaroknak a lehetősége mindig adva van, míg a látható kereskedelmi folya­matnak az elaszticitása különböző korlátozások miatt állandóan csökken. A folyó tőkének érzé­kenységét a jelentés a bizonytalan politikai és gazdasági viszonyokra vezeti vissza. Politikai nyugtalanságok és zavaros állapotok a tőkét menekülésre kényszerítik, s azokból az orszá­gokból, amelyekben nagy a tőkeszükséglet, — de politikai helyzetük zavaros és bizonytalan, — a tőke azokba az országokba menekül, ame­lyek tőkefelesleggel rendelkeznek. Ugyancsak rontja az általános gazdasági helyzetet az is, hogy a normális árucsere folyamatot sokszor váratlanul bekövetkezett tarifaváltozások zavar­ják meg. Amily mértékben ezek az állapotok megváltoznak, olyan mértékben fog javulni a valutás célokat szolgáló aranymegoszlás is. A jelentés ezek után rátér azokra a szükséges reformokra, amelyek a normális viszonyokat helyreállítanák. Az aranykészletnek ma kettős szerepe van. Egyrészt a hitel iránti bizalmat növeli, más­részt a fizetési mérleg hiányait fedezi. Ha ezek a hiányok — deficitek — csak átmene­tiek, úgy ezeket meg lehetne szüntetni átme­neti aranyforgalom útján, vagy rövidlejáratú hitelek révén. Állandó egyensúlyi zavaroknál természetesen bizonytalanság áll elő és az arany egyik centrumból a másikba­ áramlik s egyik oldalon aranyszűke, a másikon pedig aranyfölösleg támad, ami a központi bankokat a hitelpolitikában erőszakos lépésekre kény­szenti. Ennek következtében most arra volna szükség, hogy a bankok olyan helyzetbe ke­rülnének, hogy pénzügyi politikájukat a meg­változott viszonyokhoz és körülményekhez al­kalmazhatnák. Egyik eszköze ennek az volna, hogy ha a bankjegyek minimális fedezetét a mai mértékénél lejebb szállítanák, amelynek nagyságát az egyes államok gazdasági viszo­nyai szerint szabnák meg. A bank­jegy fede­zet új normalizálása a hitel alapszerkezetét nem változtatná meg, vagyis nem gyöngítené, ha ez a nemzetközi megállapodás útján jönne létre. Az aranyat, mint érmét, mindenesetre ki kell vonni a forgalomból. A külföldi köve­teléseknek arányba való átszámítását nagy kö­rültekintéssel kellene végezni és ezekből, amennyit csak lehetséges, a központi bankok­ból kellene koncentrálni. A mai bonyolult valutarendszer­ megkívánja, hogy a központi bankok szorosabb együttműködést fejtsenek ki, mint azt a­­háború előtti időben, tették. Az adós államoknak arra­ kellene törekedniük, hogy rendezett viszonyaik bizalmat ébressze­nek s hiteligényeik ne szenvedjenek e miatt hiányt. A szakértők óva intik ezeket az álla­mokat attól, hogy adósságaikon kiviteli pré­miumok, vagy mesterséges behozatali korláto­zások révén igyekezzenek könnyíteni. A hite­lező államoknak csak termelő befektetésekre kellene kölcsönt adniuk és kerülniük kellene a kölcsönpolitikában minden erőszakos változást. Külföldi kölcsönök folyósításának a mecha­­nizmusában beállott mindennemű egyszerűsí­tés és könnyítés csak előmozdítaná a helyes arányú aránymegoszlást. A szabad tőkeforga­lomnak egyik legfőbb előfeltétele a jelentés szerint az áruc­­sereforgalóra mai akadályainak elhárítása. Egyébként a nemzetközi r..Tíró­készlethez való csatlakozás megkívánja, hogy egyidejűen megtörténjék valamely nemz.tközi gazdasági rendszerhez való csatlakozés is. — Az átépítések és a munkásérdekek. A kereskedelemügyi miniszter körrendeletet adott ki, melyben utasította a m. kir. állam­­építészeti hivatalokat, hogy az útépítésekkel kapcsolatos munkálatokat, amennyiben azt azok műszaki természete megengedi, az év olyan szakában hajtassák végre, amikor a munkásság megfelelő munkaalkalomhoz egy­általán nem, vagy csak igen csekély mérték­ben juthat. Egyben elrendelte, hogy a nyári hónapokra eső mezőgazdasági munkák idején útépítési földmunkák, valamint az útépítések­hez szükséges anyagok közúti szállítása és kézi munkaerőt igénylő egyéb maunkarészletek egy­általában ne végeztessenek. Végül a munka­alkalmak megfelelő megosztása érdekében arra nézve is rendelkezett a miniszter, hogy az út­építésekhez szükséges követ az államépítészeti hivatalok ne zúzott állapotban, hanem eredeti terméskő alakjában szerezzék be és azt a helyszínen töressék meg. Vállalatban kiadott munkáknál ezek a feltételek a versenytárgya­lási hirdetménybe is felveendők. — A Balogh-bankház csődje. Március 19- én nyitotta meg a csődöt a törvényszék Fü­rdőt Balogh Konstantin ellen. A csődtömeg­gondnok hozzáfogott a csőd­vagyon leltározásá­hoz. A munka máig annyira előrehaladt, hogy a tömeggondnok hozzávetőlegesen megállapít­hatta a státust. Összegszerű számadatok még e pillanatban nem állanak rendelkezésére, de egy negatívumot és egy pozitívumot már sike­rült megállapítani. A negatívum az, hogy az eredmény távolról sem éri el a könyvszakértői vizsgálat megállapításait, a pozitívum pedig az, hogy követelésük egy töredékéért a csőd­­hitelezők közül a jóhiszeműek okvetlenül hoz­zájutnak, ha ez a rész távolról sem éri el az ötven százalékot. Az is bizonyos, hogy a va­gyonbukott bankár tartozásai sem érik el a 2.380.000 pengőt, amennyire azt a csődeljárás során végzett könyvszakértői vizsgálat érté­kelte, hanem ennél jóval kevesebb. Kisebb árváltozások a terménytőzsdén A budapesti terménytőzsdének ma aránylag­­ nyugodt napja volt. A májusi búza zárlati ár­folyama 4 fillérrel haladta meg a tegnapit, és ezzel újra elérte a 16,00 pengős árszintet, a rozs árfolyama változatlan maradt.­­ A má­jusi tengeri 1 fillért nyert, a júliusi 9 fillérrel drágult, a májusi tranzit­ tengeri ára pedig 8 fillérrel volt drágább, mint a múlt hét szerdá­ján, amikor legutóbb jegyezték. A készárupiacon a búza 20 vagonnyi búza­forgalmat sikerült hivatalosan feljegyezni, az árat 5 fillérrel igazították ki felfelé. — A ten­geri ára ma 5—10 fillérrel emelkedett, a többi termények ára nagyjában változatlan maradt , a forgalom mindenütt lényegtelen volt. A liszt ára nem változott. — Negyvenezer egyforma gyümölcsfát iültettek a ráckevei járás területén. Sziget­­szentmiklós és a szomszédos községek közönsége Udvar­dy János képviselő el­­t­öklésével ülést tartott, amelyen az elnök bejelentette, hogy az ősz folyamán a já­rásban negyvenezer egyforma gyümölcs­fát osztottak ki és ezzel megvetették az alapját annak az egyöntetű gyümölcster­melésnek, amelyre Budapestnek, a legna­gyobb fogyasztópiacnak szüksége van. Szekeres László dr., a Faluszövetség tit­kára, a szövetkezési mozgalmat sürgette. Meskó Zoltán a kartelekkel szemben az egységes gazdafront kiépítésének szüksé­ ­­ gességét hangoztatta, József Ferenc pedig a pestkörnyéki gazdák ismert piaci rend­tartási sérelmét tette szóvá.­­ Csütörtöktől kezdve már a Város­ligetben működik a Nemzetközi Vásár egész irodája. A május 9-én megnyíló Nemzetközi Vásár előkészületei közvetlenül a befejezés előtt állanak. Az Iparcsarnokban, a kiscsarnokban és az ezek körül fekvő nagy parkrészletekre terjedő vásárterületen a tech­nikai munkálatok már hetek óta folynak. Bár eddig több mint 1100 cég jelentette be a rész­vételét, még egyre jelentkeznek olyan cégek is, amelyek a helyfoglalást eddig elmulasztot­ták. A vásár vezetősége a még itt-ott mutat­kozó csekély szabad férőhely mértéke szerint ezeknek a cégeknek az igényeit is a legna­gyobb előzékenységgel törekszik kielégíteni. Mindezek már a vásár közvetlen felépítését jelentő munkálatok szükségessé tették, hogy a vásár teljes munkaszervezete most már köz­vetlenül a vásár területén, az Iparcsarnok déli kapuja előtt álló irodaépület helyiségei­ben álljon a kiállítók és az érdeklődők rendel­kezésére. A vásár teljes irodája épp ezért már csütörtöktől kezdve a városligeti iroda­házban működik. A vásáriroda két, csillagos hívószáma a városligeti irodában Automata 100—80 és Aut. 123—90. Hivatalos órát dél­előtt 9—2-ig és délután 4-től 6-ig tartanak. — Angliában tovább csökken a forga­lom. Londonból jelentik: Az angol vas­utak bevétele 1931 első tizenkét hetében 4.1 millió fonttal volt kevesebb, mint az előző év, és 4.3 millió fonttal kevesebb, mint 1929 első tizenkét hetében. A budapesti él­elmiszer-nagyvásár A hazai melegágyi tenne­­vén­yek lassanként nagyobb mennyiségben kezdenek a piacra ke­rülni és most már teljesen kiszorítják a felesle­ges külföldi importárukat. Egyedül a gyü­möly­­piacon korlátlan ár a külföldi áru. Az amerikai és ausztráliai I. oszt. fajalmák 1.70—1.75, a H. oszt. 1.35—1.40, a steyer és tiroli almák 0.80— 0.90 pengőbe kerülnek kilogrammonként, nagy­ban. A délafrikai őszi baracknak 1,5, a délafri­kai ringlottának 30 fillér darabja. A hazai melegágyi termelvények közül a leg­keresettebb­­ a saláta, I. oszt. 30—26, II. oszt. 26—20, III. oszt. 20—14, apró leveles 10—8 pengő 100 fejenként. A hónapos retek I. oszt. 35—30, II. oszt. 30—25, III. oszt. 25—20, apró 20— 14 pengő 100 csomónként. A zöldhagyma 100 csomója 2.5—3.5 pengő. A sóska 2.50—3.—­, kelbimbó 2.50—2.80, a fojtott burgonya 0.40— 0.50 pengő kilogrammonként. A jó minőségű makói vöröshagyma ára 10 fil­lérről 13 fillérrel emelkedett. Igen szilárd a makói fokhagyma is, mert az I. oszt. 85—93, II. oszt. 80—85, III oszt. 70—80, környéki 80—90 fillér kilogrammonként. A kifliburgonya ára 32—34, a nyári rózsa 22—21, az őszi rózsa 15—16, az Ella 11—12, a fehér burgonya 8—8,30, a Woltmann 8 pengő métermázsánként a nagybani árusítóhelyeken. A konylakertészeti áruk közül a makói gyökér­­zöldség, zölddel 45—43, II. oszt. 40—33, győr­­vidéki 36—32, környéki 30—20, egri sárgarépa 30—28, felvidéki 28—27, egyéb helyekről 26—20, zeller I. eszt. 40—32, II. oszt. 32—26, III. oszt. 26—20, kalarábé 40—36, cékla 35—30, hazai kelkáposzta 80—85, külföldi 40—45, külföldi fehérkáposzta 32—34, külföldi vöröskáposzta 50 —32 pengő métermázsánként. Az olasz karfiol­nak rekeszenként 12 pengőre esett az ára. A tojás ára is ellanyhult. Az original dunán­túli ládatojás 7—6.9, tiszántúli 6.9—6.8 fillér nagyban. A húsvásár irányzata lanyhuló. A jégben szál­lított levágott borjú, tarka I. oszt. 1.46—1.40, II. oszt. 1.30, III. oszt. 1.25, magyar I. oszt. 1.40—1.35, II. oszt. 1.30, III. oszt. 1.25 pengő kilogrammonként, sulylevonással. Vidéki vágott sertés I. oszt. 1.40, II. oszt. 1.36, III oszt 1.30, lehúzott sertéshús 1.56—1.40, bárány I. oszt. 1.40, II. oszt. 1.35, III. oszt. 1.— pengő kilogram­­monként. 13 ■ A nagycenki Széchenyi-ünnepség Mayer János képviseli a kormányt Mint ismeretes, a Faluszövetség, az Orszá­gos Széchenyi Szövetséget, a soproni járás és Nagycenk község közönségével karöltve Széchenyi István halálának évfordulója alkal­mából április 11. és 12-én Nagycenk község­ben Széchenyi-emlék­ünnepséget és falunapot rendez. A nagyszabásúnak ígérkező ünnepsé­gek részletes programmja a következő: ápr. 11-én, szombaton falufejlesztési értekezlet a nagycenki kultúrház dísztermében. A bevezető előadást tartja Schandl Károly, a Faluszövet­ség h. elnöke. A falu időszerű kérdéseiről: Berki Gyula országgyűlési képviselő, a Falu­szövetség ügyvezető igazgatója, Kon­cz János, az Országos Jegyzőegyesület elnöke és Or­­mándy János m­. kir. gazd. főtan., kamarai igazgató tartanak előadást. Este Radnóti Ist­ván, a Faluszövetség titkára a németországi faival, életét ismerteti, vetített képekkel és filmekkel. Április hónap 12-én, vasárnap reg­gel a Sopronvármegyei Gazdasági Egyesület rendezésében állatkiálítás ás díjazás a nagyi­cenki vásártéren. 11 órakor Széchenyi-emléki ünnepség a nagycenki Széchenyi szobor előtti téren. A megnyitó beszédet Östör József or­szággyűlési képviselő mondja, amely után Ma­­yer János földmívelésü­gyi miniszter mondja az ünnepi beszédet. Schandl Károly záróbe­széde után Széchenyi sírjának megkoszorúzása következik. Délután 400 levente részvételével leventeversenyek. A Nagycenkre utazók a MÁV és Déli vasút­vonalakon alacsonyabb kocsiosztályon utaz­hatnak. Az erre jogosító igazolványok a Falu­szövetségnél (Budapest, V., Báthory­ u. 24.) 50 fillérért kaphatók. A győr—Sopron—eben­­furti vasútvonal állomásairól az ünnepség 2 napján a Nagycenkre utazók a visszautazás­kor az odautazáskor használt jegy felmuta­tása ellenében ingyen utaznak vissza. — Nagy mezőgazdasági fizetésképtelen­­ség. A mezőgazdasági fizetésképtelensé­­gek száma ismét szaporodott. Ezúttal egyik nagy dunántúli gazdaság és bérlet szüntette be fizetéseit a súlyos gazdasági viszonyok nyo­mása alatt s igyekszik ügyeit kényszeregyez­ségi eljárás révén rendezni. Strasser Vilmos és özvegy Strasser Róbertné simontornyai bir­tokosok és bérlők kényszeregyezségi kérelmet nyújtottak be­ a szekszárdi törvényszékhez, amely azt el is rendelte. Strasserék 1920 óta Simontornyán a­­W­impffen György gróf-féle birtokból nagyobb területet béreltek, amelyen éppúgy, mint saját birtokukon, nagybani gaz­dálkodást és azonkívül malomipart űztek. A fizetésképtelenség okát abban jelölték meg, hogy az utolsó években a gazdasági termények ára rendkívül visszaesett és ezáltal okozott veszteségüket jelentős tőkeerejükkel sem tud­ták kivédeni. A 2000 holdas saját területen és a 4700 holdas részben Wimpffen gróftól, részben Majsar Miklósváron az Esterházy Pál herceg-féle hitbizományból bérelt területen gazdálkodó Strasserék vámőrlőmalma is vesz­teséggel dolgozott, szőlőbirtokuk is veszteséges volt és mindehhez hozzájárult az utolsó év mi­nőségileg és mennyiségileg is gyenge termése. A státus az adósok becslése szerint 1,537.000 pengő, amelyben a saját birtok 1,152.000 pen­gővel szerepel. Ezzel szemben a passzívák ösz­­szege 1,769.344 pengő, amelyből azonban a kvótális hitelezők követelései csak 678.976 pengővel szerepelnek, a többi előnyös és külön kielégítésre jogosult tételekből áll. Papíron tehát a vagyonhiány 232.149 pengő, amelyre az adósok 50 százalékos kvótát ajánlanak nyolc hónapon való kifizetés kötelezettsége mellett. — Hajdú megye gazdasági helyzete. Debrecen város közigazgatási bizottsága Hadházi­ Zsigmond dr. főispán elnöklete alatt tartott szokásos havi ülésén Surgosh Jenő gazdasági főfelügyelő beszámolt a vetések állapotáról. Jelentése szerint a márciusi időjárás igen kedvezőtlen volt, mert késleltette a tavaszi vetéseket és az áttelelt ősz­­kalászosok is megsínylették a gyakori éjjeli fagyokat. A vetések álta­­lában fejlődésükben visszamaradtak. A­ fagy következtében különösen a repceve­tések szenvedtek nagy károkat. ­ Szerda helyett ma csütörtökön jelenik meg a SZÍNHÁZI élet azért, hogy közölhesse a húsvéti bécsi és budapesti körmérkőzést, a színházi premiereket, a Concours d’Élégance-ot gyönyörű mélynyomású képekben

Next