Budapesti Hírlap, 1931. április (51. évfolyam, 74–97. szám)
1931-04-09 / 79. szám
Im: Április 9, csütörtök B.H. KÖZGAZDASÁG Az egészséges aranyeloszlás feltételei A Népszövetség második jelentése A Népszövetség pénzügyi választmányának szakértői bizottsága, amely az arany vásárlóértékének ingadozási okait s ennek hatását kutatja, újabb jelentést tett közzé. Ez a jelentés az aranyeloszlást, ennek gazdasági jelentőségét és szerepét tárgyalja. A szakértők az utolsó esztendők kedvezőtlen arany eloszlásának okait az elmúlt tizenöt esztendő általános politikai és gazdasági változásaiban látják, amelyek az egész világotfelforgatták és kimozdították korábbi fejlődésének kereteiből. A valuta stabilitásának feltétele mindenkor a bizalom. Ezt a bizalmat azonban részben az infláció, részben pedig bizonyos politikai események, amelyek az aranyvaluta helyreállása óta bekövetkeztek, ifibb országban megsemmisítették, ami az arany szabad és normális eloszlási folyamatát gátolja. Bizonyos központi bankok a rendelkezésükre álló aranykészletet felhasználatlanul tárolják és mozdulatlanságra kárhoztatják. Egyes országok közönsége pedig a bizalmatlanságnál fogva habozik külföldre aranykészletéből kölcsönt adni. Megakadályozta a tőkeexportot külföldre egyes kormányoknak az infláció alatt tanúsított magatartása és- különböző intézkedése is. Az aranyeloszlást nagy mértékben befolyásolták olyan politikai és gazdasági okok is, amoelyeknek egyébként semmiféle összefüggésük nem volna a valutakérdéssel. Ha a háború által felkavart állapotok nyugvópontra jutnának, ezek a zavaró körülmények magukból elmúlnának. Ez azonban nagyon lassú folyamat, amit csak az általános bizalom helyreállása gyorsíthatna csupán. A jelentés részletesen foglalkozik az arany- Valuta funkciójával, valamint ezen a téren beállott, újabb változásokkal és a helyzet javítására a mai szigorú rendszer helyett azt ajánlja, hogy a percentuális aranyfedezettel egyidejűen az egyes érdekelt országok kormányai léptessenek életbe elasztikusabb fedezeti határozmányokat, amelyek a mai teljesen merev fedezeti határozmányokcát, enyhíthetik. Az aranyponthoz való közeledés minden ország valutáját ma nagyon érzékennyé tette a nemzetközi zavarok iránt. A kereskedelmi bankoknak és mai hasonló, pénzügyi szervekneka-függetlensége és befolyása ma nagyon megnövekedett, úgy hogy a központi bankok ellenőrzése sokkal nehezebb és körülményesebb lett, mint a múltban volt. Rámutat ezenkívül a jelentés a termelő szervezetek nagyarányú megnövekedésére, amelyek bizonyos áruknak — javaknak — az árát minden megingás nélkül fenn tudják tartani és az áralassulás normális menetét megakadályozzák —■ külön összefogásukkal. Ez a megállapítás tulajdonképpen a nagy kartelekre vonatkozik. Miután pedig a tőkekivitel az egyik országból a másikba ma nagyon könnyű és gyorsan lebonyolítható, ennek következtében a nemzetközi fizetési mérlegnek láthatatlan, azaz elrejtett részeiben az ingadozásoknak és zavaroknak a lehetősége mindig adva van, míg a látható kereskedelmi folyamatnak az elaszticitása különböző korlátozások miatt állandóan csökken. A folyó tőkének érzékenységét a jelentés a bizonytalan politikai és gazdasági viszonyokra vezeti vissza. Politikai nyugtalanságok és zavaros állapotok a tőkét menekülésre kényszerítik, s azokból az országokból, amelyekben nagy a tőkeszükséglet, — de politikai helyzetük zavaros és bizonytalan, — a tőke azokba az országokba menekül, amelyek tőkefelesleggel rendelkeznek. Ugyancsak rontja az általános gazdasági helyzetet az is, hogy a normális árucsere folyamatot sokszor váratlanul bekövetkezett tarifaváltozások zavarják meg. Amily mértékben ezek az állapotok megváltoznak, olyan mértékben fog javulni a valutás célokat szolgáló aranymegoszlás is. A jelentés ezek után rátér azokra a szükséges reformokra, amelyek a normális viszonyokat helyreállítanák. Az aranykészletnek ma kettős szerepe van. Egyrészt a hitel iránti bizalmat növeli, másrészt a fizetési mérleg hiányait fedezi. Ha ezek a hiányok — deficitek — csak átmenetiek, úgy ezeket meg lehetne szüntetni átmeneti aranyforgalom útján, vagy rövidlejáratú hitelek révén. Állandó egyensúlyi zavaroknál természetesen bizonytalanság áll elő és az arany egyik centrumból a másikba áramlik s egyik oldalon aranyszűke, a másikon pedig aranyfölösleg támad, ami a központi bankokat a hitelpolitikában erőszakos lépésekre kényszenti. Ennek következtében most arra volna szükség, hogy a bankok olyan helyzetbe kerülnének, hogy pénzügyi politikájukat a megváltozott viszonyokhoz és körülményekhez alkalmazhatnák. Egyik eszköze ennek az volna, hogy ha a bankjegyek minimális fedezetét a mai mértékénél lejebb szállítanák, amelynek nagyságát az egyes államok gazdasági viszonyai szerint szabnák meg. A bankjegy fedezet új normalizálása a hitel alapszerkezetét nem változtatná meg, vagyis nem gyöngítené, ha ez a nemzetközi megállapodás útján jönne létre. Az aranyat, mint érmét, mindenesetre ki kell vonni a forgalomból. A külföldi követeléseknek arányba való átszámítását nagy körültekintéssel kellene végezni és ezekből, amennyit csak lehetséges, a központi bankokból kellene koncentrálni. A mai bonyolult valutarendszer megkívánja, hogy a központi bankok szorosabb együttműködést fejtsenek ki, mint azt aháború előtti időben, tették. Az adós államoknak arra kellene törekedniük, hogy rendezett viszonyaik bizalmat ébresszenek s hiteligényeik ne szenvedjenek e miatt hiányt. A szakértők óva intik ezeket az államokat attól, hogy adósságaikon kiviteli prémiumok, vagy mesterséges behozatali korlátozások révén igyekezzenek könnyíteni. A hitelező államoknak csak termelő befektetésekre kellene kölcsönt adniuk és kerülniük kellene a kölcsönpolitikában minden erőszakos változást. Külföldi kölcsönök folyósításának a mechanizmusában beállott mindennemű egyszerűsítés és könnyítés csak előmozdítaná a helyes arányú aránymegoszlást. A szabad tőkeforgalomnak egyik legfőbb előfeltétele a jelentés szerint az árucsereforgalóra mai akadályainak elhárítása. Egyébként a nemzetközi r..Tírókészlethez való csatlakozás megkívánja, hogy egyidejűen megtörténjék valamely nemz.tközi gazdasági rendszerhez való csatlakozés is. — Az átépítések és a munkásérdekek. A kereskedelemügyi miniszter körrendeletet adott ki, melyben utasította a m. kir. államépítészeti hivatalokat, hogy az útépítésekkel kapcsolatos munkálatokat, amennyiben azt azok műszaki természete megengedi, az év olyan szakában hajtassák végre, amikor a munkásság megfelelő munkaalkalomhoz egyáltalán nem, vagy csak igen csekély mértékben juthat. Egyben elrendelte, hogy a nyári hónapokra eső mezőgazdasági munkák idején útépítési földmunkák, valamint az útépítésekhez szükséges anyagok közúti szállítása és kézi munkaerőt igénylő egyéb maunkarészletek egyáltalában ne végeztessenek. Végül a munkaalkalmak megfelelő megosztása érdekében arra nézve is rendelkezett a miniszter, hogy az útépítésekhez szükséges követ az államépítészeti hivatalok ne zúzott állapotban, hanem eredeti terméskő alakjában szerezzék be és azt a helyszínen töressék meg. Vállalatban kiadott munkáknál ezek a feltételek a versenytárgyalási hirdetménybe is felveendők. — A Balogh-bankház csődje. Március 19- én nyitotta meg a csődöt a törvényszék Fürdőt Balogh Konstantin ellen. A csődtömeggondnok hozzáfogott a csődvagyon leltározásához. A munka máig annyira előrehaladt, hogy a tömeggondnok hozzávetőlegesen megállapíthatta a státust. Összegszerű számadatok még e pillanatban nem állanak rendelkezésére, de egy negatívumot és egy pozitívumot már sikerült megállapítani. A negatívum az, hogy az eredmény távolról sem éri el a könyvszakértői vizsgálat megállapításait, a pozitívum pedig az, hogy követelésük egy töredékéért a csődhitelezők közül a jóhiszeműek okvetlenül hozzájutnak, ha ez a rész távolról sem éri el az ötven százalékot. Az is bizonyos, hogy a vagyonbukott bankár tartozásai sem érik el a 2.380.000 pengőt, amennyire azt a csődeljárás során végzett könyvszakértői vizsgálat értékelte, hanem ennél jóval kevesebb. Kisebb árváltozások a terménytőzsdén A budapesti terménytőzsdének ma aránylag nyugodt napja volt. A májusi búza zárlati árfolyama 4 fillérrel haladta meg a tegnapit, és ezzel újra elérte a 16,00 pengős árszintet, a rozs árfolyama változatlan maradt. A májusi tengeri 1 fillért nyert, a júliusi 9 fillérrel drágult, a májusi tranzit tengeri ára pedig 8 fillérrel volt drágább, mint a múlt hét szerdáján, amikor legutóbb jegyezték. A készárupiacon a búza 20 vagonnyi búzaforgalmat sikerült hivatalosan feljegyezni, az árat 5 fillérrel igazították ki felfelé. — A tengeri ára ma 5—10 fillérrel emelkedett, a többi termények ára nagyjában változatlan maradt , a forgalom mindenütt lényegtelen volt. A liszt ára nem változott. — Negyvenezer egyforma gyümölcsfát iültettek a ráckevei járás területén. Szigetszentmiklós és a szomszédos községek közönsége Udvardy János képviselő eltöklésével ülést tartott, amelyen az elnök bejelentette, hogy az ősz folyamán a járásban negyvenezer egyforma gyümölcsfát osztottak ki és ezzel megvetették az alapját annak az egyöntetű gyümölcstermelésnek, amelyre Budapestnek, a legnagyobb fogyasztópiacnak szüksége van. Szekeres László dr., a Faluszövetség titkára, a szövetkezési mozgalmat sürgette. Meskó Zoltán a kartelekkel szemben az egységes gazdafront kiépítésének szüksé gességét hangoztatta, József Ferenc pedig a pestkörnyéki gazdák ismert piaci rendtartási sérelmét tette szóvá. Csütörtöktől kezdve már a Városligetben működik a Nemzetközi Vásár egész irodája. A május 9-én megnyíló Nemzetközi Vásár előkészületei közvetlenül a befejezés előtt állanak. Az Iparcsarnokban, a kiscsarnokban és az ezek körül fekvő nagy parkrészletekre terjedő vásárterületen a technikai munkálatok már hetek óta folynak. Bár eddig több mint 1100 cég jelentette be a részvételét, még egyre jelentkeznek olyan cégek is, amelyek a helyfoglalást eddig elmulasztották. A vásár vezetősége a még itt-ott mutatkozó csekély szabad férőhely mértéke szerint ezeknek a cégeknek az igényeit is a legnagyobb előzékenységgel törekszik kielégíteni. Mindezek már a vásár közvetlen felépítését jelentő munkálatok szükségessé tették, hogy a vásár teljes munkaszervezete most már közvetlenül a vásár területén, az Iparcsarnok déli kapuja előtt álló irodaépület helyiségeiben álljon a kiállítók és az érdeklődők rendelkezésére. A vásár teljes irodája épp ezért már csütörtöktől kezdve a városligeti irodaházban működik. A vásáriroda két, csillagos hívószáma a városligeti irodában Automata 100—80 és Aut. 123—90. Hivatalos órát délelőtt 9—2-ig és délután 4-től 6-ig tartanak. — Angliában tovább csökken a forgalom. Londonból jelentik: Az angol vasutak bevétele 1931 első tizenkét hetében 4.1 millió fonttal volt kevesebb, mint az előző év, és 4.3 millió fonttal kevesebb, mint 1929 első tizenkét hetében. A budapesti élelmiszer-nagyvásár A hazai melegágyi tennevények lassanként nagyobb mennyiségben kezdenek a piacra kerülni és most már teljesen kiszorítják a felesleges külföldi importárukat. Egyedül a gyümölypiacon korlátlan ár a külföldi áru. Az amerikai és ausztráliai I. oszt. fajalmák 1.70—1.75, a H. oszt. 1.35—1.40, a steyer és tiroli almák 0.80— 0.90 pengőbe kerülnek kilogrammonként, nagyban. A délafrikai őszi baracknak 1,5, a délafrikai ringlottának 30 fillér darabja. A hazai melegágyi termelvények közül a legkeresettebb a saláta, I. oszt. 30—26, II. oszt. 26—20, III. oszt. 20—14, apró leveles 10—8 pengő 100 fejenként. A hónapos retek I. oszt. 35—30, II. oszt. 30—25, III. oszt. 25—20, apró 20— 14 pengő 100 csomónként. A zöldhagyma 100 csomója 2.5—3.5 pengő. A sóska 2.50—3.—, kelbimbó 2.50—2.80, a fojtott burgonya 0.40— 0.50 pengő kilogrammonként. A jó minőségű makói vöröshagyma ára 10 fillérről 13 fillérrel emelkedett. Igen szilárd a makói fokhagyma is, mert az I. oszt. 85—93, II. oszt. 80—85, III oszt. 70—80, környéki 80—90 fillér kilogrammonként. A kifliburgonya ára 32—34, a nyári rózsa 22—21, az őszi rózsa 15—16, az Ella 11—12, a fehér burgonya 8—8,30, a Woltmann 8 pengő métermázsánként a nagybani árusítóhelyeken. A konylakertészeti áruk közül a makói gyökérzöldség, zölddel 45—43, II. oszt. 40—33, győrvidéki 36—32, környéki 30—20, egri sárgarépa 30—28, felvidéki 28—27, egyéb helyekről 26—20, zeller I. eszt. 40—32, II. oszt. 32—26, III. oszt. 26—20, kalarábé 40—36, cékla 35—30, hazai kelkáposzta 80—85, külföldi 40—45, külföldi fehérkáposzta 32—34, külföldi vöröskáposzta 50 —32 pengő métermázsánként. Az olasz karfiolnak rekeszenként 12 pengőre esett az ára. A tojás ára is ellanyhult. Az original dunántúli ládatojás 7—6.9, tiszántúli 6.9—6.8 fillér nagyban. A húsvásár irányzata lanyhuló. A jégben szállított levágott borjú, tarka I. oszt. 1.46—1.40, II. oszt. 1.30, III. oszt. 1.25, magyar I. oszt. 1.40—1.35, II. oszt. 1.30, III. oszt. 1.25 pengő kilogrammonként, sulylevonással. Vidéki vágott sertés I. oszt. 1.40, II. oszt. 1.36, III oszt 1.30, lehúzott sertéshús 1.56—1.40, bárány I. oszt. 1.40, II. oszt. 1.35, III. oszt. 1.— pengő kilogrammonként. 13 ■ A nagycenki Széchenyi-ünnepség Mayer János képviseli a kormányt Mint ismeretes, a Faluszövetség, az Országos Széchenyi Szövetséget, a soproni járás és Nagycenk község közönségével karöltve Széchenyi István halálának évfordulója alkalmából április 11. és 12-én Nagycenk községben Széchenyi-emlékünnepséget és falunapot rendez. A nagyszabásúnak ígérkező ünnepségek részletes programmja a következő: ápr. 11-én, szombaton falufejlesztési értekezlet a nagycenki kultúrház dísztermében. A bevezető előadást tartja Schandl Károly, a Faluszövetség h. elnöke. A falu időszerű kérdéseiről: Berki Gyula országgyűlési képviselő, a Faluszövetség ügyvezető igazgatója, Koncz János, az Országos Jegyzőegyesület elnöke és Ormándy János m. kir. gazd. főtan., kamarai igazgató tartanak előadást. Este Radnóti István, a Faluszövetség titkára a németországi faival, életét ismerteti, vetített képekkel és filmekkel. Április hónap 12-én, vasárnap reggel a Sopronvármegyei Gazdasági Egyesület rendezésében állatkiálítás ás díjazás a nagyicenki vásártéren. 11 órakor Széchenyi-emléki ünnepség a nagycenki Széchenyi szobor előtti téren. A megnyitó beszédet Östör József országgyűlési képviselő mondja, amely után Mayer János földmívelésügyi miniszter mondja az ünnepi beszédet. Schandl Károly záróbeszéde után Széchenyi sírjának megkoszorúzása következik. Délután 400 levente részvételével leventeversenyek. A Nagycenkre utazók a MÁV és Déli vasútvonalakon alacsonyabb kocsiosztályon utazhatnak. Az erre jogosító igazolványok a Faluszövetségnél (Budapest, V., Báthory u. 24.) 50 fillérért kaphatók. A győr—Sopron—ebenfurti vasútvonal állomásairól az ünnepség 2 napján a Nagycenkre utazók a visszautazáskor az odautazáskor használt jegy felmutatása ellenében ingyen utaznak vissza. — Nagy mezőgazdasági fizetésképtelenség. A mezőgazdasági fizetésképtelenségek száma ismét szaporodott. Ezúttal egyik nagy dunántúli gazdaság és bérlet szüntette be fizetéseit a súlyos gazdasági viszonyok nyomása alatt s igyekszik ügyeit kényszeregyezségi eljárás révén rendezni. Strasser Vilmos és özvegy Strasser Róbertné simontornyai birtokosok és bérlők kényszeregyezségi kérelmet nyújtottak be a szekszárdi törvényszékhez, amely azt el is rendelte. Strasserék 1920 óta Simontornyán aWimpffen György gróf-féle birtokból nagyobb területet béreltek, amelyen éppúgy, mint saját birtokukon, nagybani gazdálkodást és azonkívül malomipart űztek. A fizetésképtelenség okát abban jelölték meg, hogy az utolsó években a gazdasági termények ára rendkívül visszaesett és ezáltal okozott veszteségüket jelentős tőkeerejükkel sem tudták kivédeni. A 2000 holdas saját területen és a 4700 holdas részben Wimpffen gróftól, részben Majsar Miklósváron az Esterházy Pál herceg-féle hitbizományból bérelt területen gazdálkodó Strasserék vámőrlőmalma is veszteséggel dolgozott, szőlőbirtokuk is veszteséges volt és mindehhez hozzájárult az utolsó év minőségileg és mennyiségileg is gyenge termése. A státus az adósok becslése szerint 1,537.000 pengő, amelyben a saját birtok 1,152.000 pengővel szerepel. Ezzel szemben a passzívák öszszege 1,769.344 pengő, amelyből azonban a kvótális hitelezők követelései csak 678.976 pengővel szerepelnek, a többi előnyös és külön kielégítésre jogosult tételekből áll. Papíron tehát a vagyonhiány 232.149 pengő, amelyre az adósok 50 százalékos kvótát ajánlanak nyolc hónapon való kifizetés kötelezettsége mellett. — Hajdú megye gazdasági helyzete. Debrecen város közigazgatási bizottsága Hadházi Zsigmond dr. főispán elnöklete alatt tartott szokásos havi ülésén Surgosh Jenő gazdasági főfelügyelő beszámolt a vetések állapotáról. Jelentése szerint a márciusi időjárás igen kedvezőtlen volt, mert késleltette a tavaszi vetéseket és az áttelelt őszkalászosok is megsínylették a gyakori éjjeli fagyokat. A vetések általában fejlődésükben visszamaradtak. A fagy következtében különösen a repcevetések szenvedtek nagy károkat. Szerda helyett ma csütörtökön jelenik meg a SZÍNHÁZI élet azért, hogy közölhesse a húsvéti bécsi és budapesti körmérkőzést, a színházi premiereket, a Concours d’Élégance-ot gyönyörű mélynyomású képekben