Budapesti Hírlap, 1931. április (51. évfolyam, 74–97. szám)

1931-04-29 / 96. szám

1931. ÁPRILIS 29. SZERDA B.H. KÖZGAZDASÁG Nem javul a világgazdasági helyzet Éber Antal állásfoglalása a követendő gazdaságpolitika ügyében — A ke­reskedelempolitikai helyzet — A kereskedelmi és iparkamara ülése A Budapesti Kereskedelmi Kamara kedden délután Éber Antal elnöklésével teljes ülést tartott, amelyen az elnök megemlékezett Bety­im István gróf miniszterelnök működésének tízéves fordulójáról. Méltatta a miniszterelnök nagy érdemeit az ország gazdasági és társa­dalmi konszolidálása körül. Annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a nagy munka gyü­mölcsei rövidesen megérnek. Javaslatára a ka­mara teljes ülése a miniszterelnök jubileumát jegyzőkönyvében megörökítette s elhatározta, hogy hozzá üdvözlő feliratot intéz. Ezután Éber Antal elnök hosszabb beszéd­ben ismertette a gazdasági helyzetet. Kiemelte, hogy az év elején mutatkozó jelenségekből arra lehet következtetni, mintha a világgazdasági válság túljutott volna mélypontján , hogy rö­videsen javulás fog bekövetkezni. Sajnos, ez a föltevés nem vált valóra, mert az utolsó he­tekben a világpolitika helyzete nem enyhült, sőt a feszültség emelkedett és így hiányzik a bizalom, ami a tőkét a vállalkozástól vissza­tartja. Igaz viszont, hogy a világpolitika ked­vezőtlen tényeivel szemben gazdasági téren kedvező jelek észlelhetők. Ezek közül kiemel­kedik az európai államok gazdasági kooperá­ciójára irányuló törekvés, a mezőgazdasági hi­tel megoldását célzó akciók, az újabb agrár­­bank alapítási terve, az angol jegybank kor­mányzójának a világbank felállítására vonat­kozó akciója és a kereskedelmi szerződéses po­litikának olyan irányú munkája, mely a kibon­takozás útját keresi. A német-osztrák vámunió kapcsán napvilágra került a francia terv. Itt van Benes békülékeny hangú beszéde és az a kijelentése, hogy az agrárállamok preferenciá­hoz jut­anak az ipari országok részére nyúj­tandó külön kedvezés nélkül. Mindezekkel a kedvező körülményekkel szemben azonban itt van, mint nagyon sajnálatos tény, a kü­lke­­reskedelmi mérleg romlása. Feltűnő, hogy az év első negyedében az előző év hasonló idő­szakához képest a behozatalban 28, a kivitel­ben pedig 40 százalékos csökkenés mutatkozik. Ez azonban más államokban is így van. Az Egyesült­ Államok i­mportja ugyanezekben az időszakokban 35, az exportja pedig 38 százalékkal apadt. Franciaország bevitele ifi, kivitele pedig 30, Olaszország behozatala 33, kivitele pedig 23 százalékkal csökkent. De sok­­­kal súlyosabb, hogy a kereskedelmi mérleg egyenlege, amely a múlt év első negyedében még 20,4 millió pengő aktívumot mutatott, az idén már 12,6 millió pengővel deficitessé vált. Ha ezt a számadatot beleillesztjük a fizetési mér­legünkbe és számbavesszük, hogy a külföldi tartozásaink törlesztésére és kamatszolgáltatá­­sára évi 180 milió pengőt fizetünk a külföld­nek, amelyből a múlt évben 80 millió pengőt a kereskedelmi mérleg aktívuma fedezett, akkor tudjuk lemérni annak a jelentőségét, amit a külkereskedelmi mérleg deficites alakulása je­lent. — A gazdasági helyzet javulását — foly­tatta — nem várhatjuk újabb külföldi kölcsö­nök kontrahálásától. Igaz, hogy a munkanél­küliség leküzdése fontos, hogy a munkaalkal­mak szaporítása szükséges és a szociális fe­szültség enyhítése kívánatos, de ha ilyen célból külföldi kölcsön felvételére gondolunk, soha­sem szabad elfelejteni, hogy az az összeg, amit kölcsönképpen veszünk, teljes egészében jelent­kezik a kereskedelmi mérleg passzív oldalán és ezenkívül kedvezőtlenül hat a kamatszínvonal alakulására is, holott rendkívül fontos volna a kamatláb általános csökkenése. Megállapítható tehát, hogy a külföldi kölcsön nem az az álta­lános érvényű orvosság, amelytől a gazdasági helyzet javulását várhatjuk, mint ahogy ezt sokan hangoztatják. A legnagyobb német bank legutóbbi jelentésében hangsúlyozza éppen, hogy ma a tőke kamata nagyobb, mint azaeny­­nyit a kereskedelem és ipar elbír. Éppen ezért — mondja — a külföldi pénzpiac igénybevé­tele tekintetében rendkívül szerény­nek kell lenni és az ilyen igénybevétel csak valóban produktív célra történhetik. Ilyen körülmé­nyek között természetesen, amikor a gazdasági élet súlyos nehézségekkel küzd, nem lehet szó, a közterhek szaporításáról még akkor sem, a­­­ikor ez ugyancsak munkaalkalmak teremtése céljából történik. Nemcsak a közterhek szapo­rítására irányuló törekvésekkel kell szembe­szállni, hanem azzal az irányzattal is, amely a mai terheket akarja állandósítani. Igaz, hogy világgazdasági válságról lévén szó, a válság el­hárítása csak az összes világgazdasági tényezők kiküszöbölése útján történhetik, de ettől füg­getlenül kötelességünk elhárítani az ipar és kereskedelem útjából a belső akadályokat is, a­melyek között első vonalban szerepelnek a ma­gángazdaságnak versenyt támasztó közüzemek. A nagy tetszéssel fogadott fejtegetés után Su­gár Ottó levelezőtag szóvátette azt a hírt, amely szerint szó volna az állami szénbányászat fej­lesztéséről s arról, hogy a kincstár megvásá­rolja a Dunagőzhajózási Társaság pécsi szén­­bányáját. A közüzemeknek ilyen formájú ter­jeszkedése ellen is szükséges a kamara állás­­foglalása. Részletesen ismertetve az ügyet, kéri a kamara közbelépését, nehogy a magán­szénbányászat újabb versenytársat kapjon, amire a mai nehéz körülmények között szükség nincsen. Éber Antal elnök válaszában közölte, hogy a kamara az üggyel foglalkozik és annak tanulmányozása után a szükséges lépéseket megteszi. Fass Imre ezután a kávé nedvessé­gének vizsgálata körüli visszásságokat ismer­tette, mire Szék­ács Antal alelnök válaszában az élelmiszerkódex megalkotását sürgette. Zo­rán Samu a tisztességtelen versenyről szóló törvénnyel kapcsolatos ügyeket tette szóvá, míg Láng Ernő a Postatakarék zálogüzleti árveréseivel foglalkozott. Éber Antal elnök válaszában közölte, hogy a kamara eljár a régi árverési rend helyreállítása érdekében. Moor Jenő referátuma és Nagy alelnök felvilágosí­tása után a teljes ülés elfogadta a kamarának az ipartestületi reform ügyében készített és a törvényjavaslathoz kapcsolódó emlékiratát. Az időszerű kereskedelempolitikai kérdések­ről tartott ezután tájékoztató előadást Székely Artúr dr. titkár. Ismertette a kereskedelem­politikai helyzet és a vámpolitika összefüggé­seit, az agrárállamok feleslegeinek elhelyezése érdekében folytatott tanácskozások eddigi eredményeit, a német-osztrák vámunió tervé­nek jelentőségét, a római búzakonferenciát, Briand új koncepcióját és Benesnek ehhez kapcsolódó kiegészítését, majd pedig beszámolt az osztrákokkal és az olaszokkal folytatott tár­gyalásokról. Felvetette végül a kérdést, vájjon célszerű megalkotni azt a bonyolult szervezetet és lebonyolítási rendszert, amely az osztrák és olasz szerződések alapján az áruforgalom­mal kapcsolatos feladatok ellátására szüksé­ges, amikor az egész európai kereskedelem­politikai helyzet nagy változások előtt áll Reiss Jenő hozzászólása után, Hantos Elemér azt fejtegette, hogy az állami árucsereszervek nem fognak beválni s nem jósol nekik hosszú életet. Meggyőződése szerint a szomszédos államokkal való megállapodásra kell törekedni s kereskedelempolitikánk eddigi sikertelensé­gét aktivitásnak kellene felváltania. Többek hozzászólása után Éber Antal ki­fejtette, hogy az érdekeltségnek aránylag kevés alkalma van a vámpolitika irányításába bele­­szólani. Amikor megállapítják, rendszerint már befejezett tények előtt áll. Igyekezni fog, hogy a jövőben az érdekeltség idejében meg­­hallgattassék. Az osztrák és olasz szerződéssel kapcsolatosan ismerteti a kereskedelmi mi­niszter nyilatkozatát, amely szerint a szóban­­levő áruforgalom lebonyolítását a szabadke­reskedelemre bízzák. Szembeszáll azzal a vád­dal, mintha a magyar kereskedelempolitikát mulasztás terhelné és kimutatta, hogy az egész világ kereskedelempolitikája bizonyos irracio­nalitást mutat. Magyarország osztozik a többi kis állam tragikus sorsában, hogy pozíciója gyenge a világforgalomban és annak irányítása körül A sokat emlegetett dunai konföderációt hiába javasoljuk, ha a szomszédos államok nem akarják. A teljes ülés hozzájárult az előterjesztéshez s azt szélesebb körök számára is hozzáférhe­tővé teszik tanulmányozás céljából, megfelelő publikálás révén. A teljes ülés azután elfo­gadta Kemény Dezső közüzemi előterjesztését, majd Gyömrey Sándornak az autófuvarozási vállalatokról szóló törvény végrehajtási utasí­tása ügyében tett javaslatait s ezzel végetért. " — Nagyban folyik a nagykőrösi saláta kivitele. Nagykőrösről jelentik: Az ex­portpiacon a saláta ára esett. A szabad­földi saláta fejenként 2—3 fillér, a me­­legágyi 8—9 fillér. Az egyik helybeli cég az idén eredeti és újszerű módon, gyöke­restől fogja a salátát külföldre szállítani, hogy az frissebb állapotban érkezzék a fogyasztóhoz. Mi lenne, ha megennek a szőlői? A magyar embernek az a természete, hogy a szőlőt csak folyékony állapotban szereti. Nem is volt ebből semmi kár addig, amíg mindenféle baj és veszteségek arra nem kény­szerítették, hogy megtagadja és letegyen a borivásról. De bizony ez következett és meg­van a nagy baj: nálunk terem a világ leg­nemesebb szőleje, de ebből a gazdának csak esztétikai élvezetei származnak. A szőlő leve többé már nem az a magyar embernek, ami régente volt. — Nagy gond ez a gazdának ég nagy kár azért a csodálatos értékért, ami az eléggé meg nem becsült szőlő formájában kihasználatlanul hever előttünk. A népjóléti minisztérium, igen helyesen, foglalkozni kez­dett ezzel a kérdéssel és munkálatainak, meg­figyeléseinek, propagandájának eedményeként ma a világ legeredetibb kiállítását nyitotta meg, a szőlő kiállítását. A Társadalomegészségügyi Múzeumban ( Eötvös­ utca 3.) külön osztályt rendeztek be a szőlő számára és gyakorlatban és elmélet­ben bizonyítják, hogy a szőlő éppen abban a formájában a leghasznosabb a szervezetre, abban tudja maradéktalanul átadni dús kin­cseit az emberi organizmusnak, amelyben a szőlőtövön megterem. A kiállítás tárgya a szőlő, erjedésmentes állapotaiban. A problé­mának ugyanis itt van a gerince: ha meg lehet értetni a nagyközönséggel, hogy a szőlő erjedésmentes alakjaiban teljesértékű táplá­lék és üdítő is egyben, akkor a magyar szőlő­termelésnek új aranykorszaka következhetek, mert húszan mindig is többet fizettek a sző­lőért szőlő formájában, mint ha borrá ala­kították át.­­ A mostani kiállítás szemléle­tesen mutatja be a szőlő konzerválási mód­jait, legelsősorban a szőlő el­rakásának lehe­tőségeit — amelyet különben éppen a ma­gyar szőlészek ötletessége rendkívül magas fokra fejlesztett — s e gyakorlati eljáráso­kat a legízesebb és legnemesebb csemegeszőlő­fajokon állítja a közönség szeme elé. — Az egyik osztály a szőlő vegyi alkatrészeit és ezzel kapcsolatban természetesen annak táp­láló értékeit mutatja meg; ez már magában is nagy meglepetés, mert például itt meg­tudjuk, hogy amíg egy kilogramm burgo­nyának, ennek a fontos és elterjedt néptáp­láléknak a táplálóereje 450 kalória, a szőlő­ben 650 kalória van, tehát majdnem felével több, mint a burgonyában. Mak­k osztályon azt látjuk, hogy mi mó­don lehet a szőlőt aszalni, majd azt, hogy mi a módja a legjobb must készítésének és annak, hogy a mustot megóvjuk az erjedés­től, ami egyúttal azt is jelenti, hogy teljes egészében megtartsuk benne a szőlő eredeti cukortartalmát, aromáját, illatát és minden nemes alkatrészét. A szőlő kultúrája azon­ban még ezzel sem ér véget; a kiállításon ott találjuk a világ minden szőlőtermelő nem­zetének­­specialitásait: szőlőízeket, mustokat és lekvárokat, mustmézet, szőlőzselét, must­­szörpöket.­­ Ez a probléma ugyanis min­denütt megvan s másutt már régebben fog­lalkoznak fontos vonatkozásaival.­­ A nép­jóléti minisztériumnak ez a kiállítása rend­kívül fontos abból a népegészségügyi szem­pontból is, amelyet a minisztérium talán leg­­elsősorban méltat figyelmére, de egyúttal nemzetgazdasági szempontból is, mert gaz­dáink már ott tartanak, hogy a szőlőket el­hanyagolják, ha lehet, kicserélik, ami pedig a nemzeti vagyon csökkentését jelenti. Re­mélhetően nagy érdeklődéssel fogadja a kö­zönség a minisztériumnak ezt a kezdeménye­zését, amely minden szempontból áldásos hatásokkal bíztat. — Jól sikerült a bonyhádi állat­vásár. Bonyhádról jelentik. A tegnap megtartott országos állatvásárra 2000 lovat, 3000 szarvasmarhát és 1000 sertést hajtottak fel. Nagy volt a kereslet. Külföldi keres­kedők, különösen Olaszországból és Csehországból szép számban jelentek meg és így a gazdák felhajtott állataikat értékesíteni tudták. Az idő is igen ked­vező volt és ez nagyban elősegítette a vá­sár sikerét. ­ Újabb nagyarányú bankbukások Newyorkban. A newyorki bankpiacon egymást érik az összeomlások. A Pyn­­chon-bankház múlt heti fizetésképtelen­sége hétfőn újabb csődre vezetett. A West & Co. bankház kedden reggel már nem nyitotta meg pénztárait A bankház által finanszírozott papírok jegyzését törölték a newyorki tőzsde árfolyamlapjáról. A West & Co. cég összeomlásával kapcso­latban több más tőzsdecég bukását is várják.­­ A „Szikra" Magyar Gyujtógyárak RT. igazgatósága az évi rendes közgyűlést május 8-ra hívta össze. A mérleg 387.210,04 pengő tiszta nyereséggel zárult, melyből a társaság az ,,A“ sorozatú részvényekre, mint tavaly, 12 pengő osztalékot fog fizetni. Az igazga­tóságba új tagként beválasztják Lewenhaupt Károly Gusztáv grófot, a svéd gyufatröszt igazgatóját. Ugyanezen a napon tartja a gyújtógyárak kereskedelmi szervezete, a Ma­gyar Általános Gyufaipari Rt. is közgyűlé­sét. A társaság tiszta nyeresége 155.698,22 pengő, melyből részvényenként 10 pengő osz­talék fog kifizetésre kerülni.­­ A Pénzvilág új száma változatos tartalom­mal megjelent. Példányai 40 fillérért kaphatók az újságpavillonokban. 13 Magyar Könyvnap 1931 május 4. és 5-én. A Könyvnap nemzeti ünneppé lett minden más kulturországban is. Kell, hogy a magyar Könyvnap is tanúskodjék a magyar kultúra ellenállhatatlan erejéről. A magyar könyvnapok alkalmából több kitűnő könyv kerül igen olcsó áron forgalomba, melyek a BUDAPESTI HÍRLAP könyves­boltja útján is beszerezhetők. Az árak csak a Könyvnap tartamára érvényesek. A Könyvnap könyvei: Herczeg Ferenc : A nap fia. Fűzve.............................. P 2.— Kötve.............................. P 3.— Zsigray Júlia: Szűcs Mara házassága. Fűzve..........P 2.— Kötve............................. P 3.— Székely Mózes: Zátony. Fűzve..................................P 2.50 Márai Sándor: Idegen em­berek. 440 oldal..............P 1.20 Andai Ernő: Álmok asz­­szonya. Kötve. 256 oldal P 2.96 Szini Gyula: Homo doktor kísérlete.Kötve.256 oldal P 1.96 Biró Lajos: Kacérság is­kolája. 256 oldal..........P 1.20 Karinthy Frigyes: Nevető Dekameron. Vászonkö­tés ...................................P 1.50 Szemere György: Két világ.. Vászonkötés................... P 1.50 Kodolányi: Szakadékok.. P 2 — Takáts: Régi Magyarország jókedve. 2 kötet............ P 4.— Pásztor Mihály: Budapest Zsebe............................... P 1.— Krúdy: A betyár álma... P 1.— Hajnali tüzek. Összeállí­totta Endrei Zalán. Ma­i gyár költemények ant­­hológiája. 398 oldal ... P 1.20 Koszorú. Erdélyi — felvi­déki — vajdasági írások 400 oldalon (árampengő) a könyvnapokon..........P 1.20 Gyerekeknek: (6-10 éveseknek) Mese-mozi. Vers, próza, mese, rejtvény, társas­játék, anthológia telistele képekkel. Díszes vászon­kötésben..........................P 2.80 A május hó 5-ig beérkező rende­­léseket elintézzük. Bérmentési díjként egy-egy kötetért 10 fillér­t(P 3.­ és azonfelülieknél 20 f.) küldendő. Az utánvételezés fölös­legesen drágít. Legcélszerűbb az összeget 11.575. sz. csekkszámlánkra befizetni. újpesti llap könyvesboltja VIII,­ József-Körút 5.

Next