Budapesti Hírlap, 1931. május (51. évfolyam, 98–121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
k Egy csöpp modernizmus Az alchimia már régen nem tudomány. De akkor ne csináljunk a tudományból sem alchimiát. Azt, hogy valaki például modernistának érzi magát és úgy véli, hogy elhivatása van a világot új igazságokkal boldogabbá tenni, (akiknek a száma pedig korunkban egyre nagyobb), az egyáltalán nem jelenti még azt is, hogy erre a nagy és szép feladatra igazán van valami küldetése. De azt sem jelenti, hogy az az új valami, amit ő igazságnak hirdet, az valóban igazság is, avagy hogy éppen csakis az az igazság és azon innen is, túl is már be van deszkázva a világ. Illik ez nemcsak a politikára, hanem minden más tudományra, még a történettudományra is. Leginkább pedig a jogtörténetre, melynek meg éppen kettős Jónusábrázata van. Az egyik a többé-kevésbbé régen elmúlt tények és valóságok rideg megállapítása, a másik pedig az azokból levonható következtetéseké és okulásoké, sis ennek az utóbbinak tulajdonképpen soha sincs vége, mivel minden korszak más igazságokat talál ugyanazokban a tényekben. A történelem végre is magister vitae, az élet mestere. Aki tehát egyszer ráadja magát, százszor számoljon a tények erejével, de ezerszer a saját maga bölcsességével, ha valami újat, vagy éppen még jobbat is akar mondani a világnak annál, amit elődei is tudtak. Ezt pedig azért mondjuk, mivel nem akar vége lenni annak a szerintünk is kárhozatos vitának, amit Eckhardt Ferencnek, az egyetem új jogtörténeti tanárának, egypár vadonatúj jogtörténeti axiómája kiváltott. Igazán nem tartanánk országos szerencsének, ha Eckhardt és modernista társai a jog- és történettudományban s utána a már tűrhetőleg lehiggadt közvéleményben is fölidézné azt a káros szakadást, amit irodalmunkban s az élet egyéb terén is fájdalommal tapasztalunk. Mink természetesen sem bírák, sem pártfelek ebben a dologban nem akarunk lenni, de a vitába mégis bele kell szőnünk azt a beletartozó alkatrészt, hogy azokban a ténybeli és következtetésbeli történeti megállapításokban, amelyekkel Eckhardt professzor ezt a vitát fölébresztette, lényegében semmi új sincsen. Hiszen nekünk Eckhardt és társai előtt is voltak igen kitűnő közjogi tudósaink és történetíróink, akik régen sokszor és egyenesen megmondták, hogy a tiszta magyar közjogok fejlődésében igenis nyomai vannak a nyugati feudalizmusnak, sőt az egyházi jog befolyásának is. A magyar szentkorona tanáról pedig már Timon Ákos előtt is minden kitűnő professzorunk ismerte és tanította annak nagyszerű lényegét és Timon sem kényeskedett azzal, hogy ő találta ki ezt a gyönyörű szín-magyar közjogi tradíciót, hanem bölcsen megelégedett azzal, — ami maga is nagy érdem, — hogy tantétellé ő foglalta össze. De akárhány jeles professzorunk volt, akinek e nagy történelmi valóság mellett sem jutott eszébe, hogy azt igaz ok nélkül megkisebbítse azzal az igazán gyermekes állítással, hogy hja, igen! De ez a tan, vagy hagyomány csak Werbötzy, vagy mondjuk Mátyás király óta él!! Ez lehet igaz is, nem is (mint például régibbnek látjuk), de annak az ifjúság szeme előtt, nagy fölfedezés és új igazság gyanánt, mintegy hivalkodó előtérbe állítása, amikor az lényegében valóban közömbös, igazán nem mondható a tudomány szempontjából sem érdemnek. Ha pedig az a nemzet nehéz életküzdelmének idejében minden komoly szükség nélkül történik, hát az akkor megrovás nélkül csakugyan épp úgy nem maradhat, amint nem maradt sok más hasonló balfogás sem. A képviselőház ma a népjóléti minisztérium költségvetésének tárgyalását folytatta eléggé élénk vitában, amelyben a Háznak valamennyi oldala részt vett. Nagy hatása volt Ernszt Sándor miniszter vitazáró beszédének, amelyben nagy közvetlenséggel és őszinteséggel nyilatkozott meg a szeretetteljes gondoskodás szándéka a bajbajutottakért, a szegényekért, nagy bensőséggel a jövő generációért és a szociálpolitika átfogóbb problémái iránt is. A miniszter kegyelettel emlékezett meg elődének, Foss Józsefnek eredményes munkásságáról s arról a vitathatatlan haladásról, amit az ország e téren tíz év alatt tett. Érdekes bejelentésekben is bővelkedett Ernszt Sándor beszéde. Közölte, hogy az új kórháztörvény s az új rokkanttörvény készen va. Úgy az orvosok, mint a gyógyszerészek helyzetén javítani akaró patikajogokat, csak a legteljesebb pártatlanság megőrzésével adományoz. Kimutatja, hogy az OTI évente 115 millió pengőt ad ki, tehát nem igaz, hogy a munkások érdekében semmi nem történik. A munkanélküliség esetére szóló biztosítás bevezetése további ötvenmillió pengős terhet jelentene, amit nem bírnánk el. Egyébként még a nyár előtt benyújtja az OTI szanálásáról szóló törvényjavaslatot. Érdeklődést keltő kijelentése volt még az is, hogy a Társadalombiztosító keretében hajlandó foglalkozni a szabad orvosválasztás kérdésével. Nyilatkozott még a miniszter a Gyermekliga válságával is. És újból élénk hatást keltve mutatott rá a kapitalizmus szociális kötelességeire. Miután a képviselőház általánosságban megszavazta a költségvetést, az ülés végén Farkas Tibor képviselő interpellált Eckhardt Ferenc jogtörténelem-tanár ismeretes ügyében. A felszólalásra Klebelsberg Ivánc gróf kultuszminiszter válaszolt. Kijelentette, hogy az 1848: XIX. törvénycikk alapján állunk, amely szerint tudományos nézetét mindenki elmondhatja. Ezt a tanítási szabadságot érné sérelem, ha a konkrét ügybe a miniszter beavatkozna, ez azonban nem jelenti azt, hogy a hirdetett tanokat ne lehetne kritizálni, a kritikát pedig tűrni kell. Végeredményében azonban a tudományos világ hivatott arra, hogy ezeknek a tanoknak az igazságát eldöntse. A kultuszminiszter nyilatkozata általános megnyugvást keltett a Házban. Utána felszólalt Zritvay Tibor igazságügy miniszter is. Fenntartja tegnapi kijelentéseit, dönteni nem akar a kérdésben, de igenis kifejezésre óhajtotta juttatni minden magyar jogász tiltakozását. .A képviselőház holnap részleteiben tárgyalja a népjóléti költségvetést s azután a honvédelmi tárca tárgyalására tér át. A népjóléti problémák A képviselőház mai ülésén Almásy László elnök bejelentette, hogy Farkas Tibor sürgős interpellációra kapott engedélyt az egyetemi oktatás és a tudományos kutatás kérdésében. Az interpellációra a napirend után kerül sor. Ezután folytatták a népjóléti tárca költségvetésének általános vitáját. Rothenstein Mór a 8 órai munkaidő törvénybe iktatását sürgeti. Vezessék be a munkanélküliség esetére szóló biztosítást Az OTI ügyeiről beszél és azt mondja, hogy sok viszszaélés történt. A pápai, veszprémi és esztergomi fiókoknál már hivatalosan is megállapították a visszaéléseket. Propper Sándor: Mondjuk meg, hogy loptak! Háromra- Tivadar: Talána maguk idejében nem volt így ! Köteteket lehetne erről beszélni. Rothenstein Mór: Az OTI-nál ma is ellenforradalmi szellem mutatkozik. A költségvetést nem fogadja el. Homonnay Tivadar vitába száll az előtte szólóval és megállapítja, hogy szociális térei nagyon sokat haladtunk az utóbbi években. Helyesli, hogy a népjóléti miniszter 500.000 pengőt állított be a községek ivóvízének javítására. Ezután az OTI ügyével foglalkozik. A mai gazdasági rendszer mellett az OTI nélkülözhetetlen oszlop, amelyet nem döngetni kell, hanem megerősíteni, mert olyan erőforrás, amelynek jó működése egyformán érdeke a munkaadóknak és a biztosítottaknak. Ha vannak hibák, ezeket reparálni kell. Meg kell állapítani, hogy a támadások sokszor túlzottak és nem szolgálják azt a célt, amelyet el akarnak érni. Propper Sándor: Szóval falazni kell a tolvajoknak. Az elnök Propper Sándort rendreutasítja. Homonnay Tivadar: A képviselő úr közrbeszólását undorral visszautasítom. Az elnök: Kérem a képviselő urakat, használjanak parlamentáris kifejezést. Az OTI, a munkanélküli segély és a gyermekzüllés Homonnay Tivadar. A közvéleményben egyesek igyekeznek azt a hitet kelteni, hogy az OTI recseg-ropog, nem működik helyesen és senki sem mutat rá arra, hogy csak az OTI betegségbiztosítási ágazatánál vannak hibáik, a többi intézmény jól működik. A deficit kérdéséről szólva, azt hangoztatja, hogy a lába ott volt, hogy a járulékokat leszállították, a napibérosztályokat pedig felemelték. Amíg tehát a járulékbevétel apadt, a kiadások emelkedtek. A szanálás végleges keresztülvitele és az intézeti tisztviselők létszámának leszállítása nem hozható egy plattformra. Helytelen volna az is, ha a kinevezéseket az autonómia kezébe adnák, mert ennek igen romboló hatása volna az egssz vonalon. Az orvoskérdésköri nem osztja az orvosi kar aggodalmát, majd rámutat arra, hogy veszedelmesen emelkednek a kórházi ápolási költségek. Beszéde végén még egyszer azt hangoztatja, hogy az MTI szanálásánál minden oldalon áldozatokat kell hozni. A költségvetést elfogadja. Farkas Tibor bizalommal viseltetik a népjóléti miniszter személye iránt, de felemlíti, hogy a legújabb fegyelmi vizsgálat is már régen folyik, de eredménye nincsen, bár a köztisztviselői etika szempontjából fontos, hogy minden vizsgálatot gyorsan folytassák le. Ezután az OTI-ról szól, amelyet túlméretezettnek tart, majd rámutat arra, hogy a vidéki kórházak körül még igen sok pótolnivaló van. A munkanélküliség kérdésében óv attól, hogy a munkanélküli segélyezés terére lépjünk, mert angol szakemberek véleménye szerint ez az oka az angol gazdasági válságnak is. Elismeréssel látja a mostani népjóléti miniszter működésében azt a puritanizmust, szociális megértést és szorgalmat, amellyel munkáját végzi, de a költségvetést elvi okokból nem fogadja el. Fritz Artúr hangoztatja, hogy a népjóléti minisztérium olyan nagy feladatokat végez, amelyeket más minisztérium nem vállalhat. Hosszabban szól a tüdővész elleni küzdelemről és hibáztatja, hogy a nagy gyorsasággal falvakon keresztül robogó autók nagy port vernek fel és ezzel elősegítik a tüdővész terjedését. Helyesnek tartaná, ha a munkaközvetítőt a népjóléti minisztérium hatáskörébe utalnák, majd betegeőbiztosító intézményt sürget a köztisztviselők részére. A költségvetést elfogadja. Pakots József szerint a háború a nagy problémák hatalmas tömegét vetette fel. Már a háború alatt megkezdődött a gyermekek züllése s ezért a gyermekvédelem ügye sürgős intézkedéseket kíván. Azt fejtegeti ezután, hogy a gubacsi úti rablók, a kalapácsos gyilkos és a cukorkás lány gyilkosa mind a háborús generációból kerültek ki. A gyermekvédelem terén további haladásra van szükség, a takarékosságot itt nem szabad érvényesíteni. A budapesti nyomortanyák kérdését teszi szóvá, majd a középosztály válságos helyzetéről beszél ezután és sürgeti a kataszter felállítását a kodifikált hadikölcsönkötvények tulajdonosairól. A kötvények valorizációjának kérdését meg kell oldani. A költségvetést nem fogadja el. Nyomor és kapitalizmus Meskó Zoltán nem helyesli, hogy a népjóléti tárca költségelőirányzatát csökkentették, bár egyébként a takarékossági szempontok érvényesítését szükségesnek tartja. Színesen megszavaz minden olyan összeget, amely hivatva van a társadalom nyomorán enyhíteni. A mezőgazdasági munkások rossz helyzetére mutat rá. Ha az ipari munkás megbetegszik, orvost és gyógyszert kap. Ez nincsen meg a mezőgazdasági munkásságnál. "A falu egészségügyi viszonyai különben is roszszak. Helyesnek tartaná, ha az orvosi egyetemre létszámon felül is felvennék mindazokat, akik kötelezik magukat, hogy mint orvosok tíz évig falum, fognak tartózkodni. A Társadalombiztosító Intézetnél az adminisztráció csökkentésével szeretné eltüntetni a deficitet. A miniszter iránt bizalommal viseltetik. A költségvetést elfogadja. Peyer Károly a következő szónok- AM azt akarja, hogy megszüntessék a népjóléti minisztériumot, mert ott visszaélések voltak, az vagy nem ismeri a kérdést, vagy politikai rövidlátás vezeti. Az OTI autonómiájának kérdését teszi ezután szóvá és helyteleníti, hogy az autonómiának még annyi joga sincs, hogy egy napidíjast ide vagy oda helyezzen át. Látja a miniszter részéről a jóindulatot a szanálás kérdésében és ezen a téren az autonómia mellette is fog állani, de azt semmi körülmények között sem fogadják el, hogy a szolgáltatmányokat leszállítsák. Pintér László: A kapitalizmus az oka a mai káosznak, az Egyház régi tanítása a kapitalizmus kárhoztatása. A Rerum Novarum olyan időben tört pálcát fölötte, mikor az egész világ az aranyborjúnak tömjénezett. Sajnos, Magyarországon, bár Giesswein és Prolinszka és a keresztény szociális mozgalom ellene fordult a kapitalizmus kinövéseinek, a Rerum Novarum utasításait csak annyiban követték, hogy kárhoztatták a szocializmust és bolsevizmust, de engedték elhomályosítani azt az okozati összefüggést, mely kapitalizmus és nyomor, kapitalista merevség és önzés és szociális forradalmi törekvések között fennáll. Ha nem hajlanak a kereszténység parancsaira, a vörös ár át fog szakítani minden gátat és el fogja önteni Európát. Magyarországon a magyar katolicizmusnak is meg kell érteni a kor szavát és a benne rejlő energiákat bele kell állítani a szociális kérdés megoldásának munkájába. Ezután a tárca egyes kérdéseivel foglalkozik és főképp a statisztika legújabb adata nyomán a testileg elferdültek (nyomorékok) szociális kérdésével. A népszámlálás kapcsán gyűjtött adatok megdöbbentők, az első 200.000 A népjóléti miniszter vitazáró beszéde a szociálpoltika és a közegészségügy kérdéseiről Kész törvényjavaslatok — Az OTI szanálása — Orvosok és gyógyszerészek — A szabad orvosválasztás kérdése — A Gyermekliga válsága — A kapitalizmus kötelessége A kultuszminiszter nyilatkozata Eckhardt professzor ügyéről Budapest, 1931 LI. évfolyam 98. szám Péntek, május 1 JtfA RÁDIÓMELLÉKLET Mflnlinnr ■M4b»»p MUS klTételérrt. *16 OMUtlónk: égj Mr* 4 p*ng6, negyedén* 10 pmg6 80 fillér. — A MUBldta ezeknek M Benedeknek e kétezerén a előfizetési dl]Budapesti Hírlap Szépirodalmi főmunkatárs: HERCZEG FERENC • Főszerkesztő: CSAJTHAY FERENC ézerkentőcéf és kisdfthketsl: VIH. kerBlst, lAesef-ktrAt 5. Telefonuztrnt Jónef 444-04- •81 József 444 - 08-if. íjerélcím: Bndspest, 4. l’ostaflók 56. — Kisdjas Bndspestf Bhlsp R.-X — ——* A hazafias történeti érzésről nem akarunk itt beszélni. Ez csakugyan sokkal magasabb, sőt magasztosabb dolog, hogysem azt ebbe a vitába belevegyítsük. De azt igenis meg kell éreznie mindenkinek, hogy Eckhardt itt tilos területen keresett tudományos babért, ami a jogban is éppoly dont, mint akár az orvostudományban, vagy másutt. Az ilyen szerény kis érdemekkel az igazi tudósok bölcsen hallgatnak. Ugyanez az értelme a kultuszminiszter és igazságügyminiszter urak ma esti képviselőházbeli nyilatkozatának is. És ezzel legyen is vége ennek az áldatlan összekülönbözésnek. Ára 16 fillér