Budapesti Hírlap, 1931. május (51. évfolyam, 98–121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
1931. MÁJUS 1. PÉNTEK »megspórolása. A kapitalizmust ő nem akarja elpusztítani, mint ahogy nem akarja azt a tehenet sem, amelytől a tejet várja. Ha a kapitalizmust elpusztítjuk, akkor megszűnik a kultúra, a jólét és fellép a munkanélküliség. — Mégis vannak egyes urak, — mondotta emelt hangon a miniszter — akik a konzekvenciákat a saját személyükre vonatkozóan nem akarják levonni. Pedig a mai nehéz viszonyok között lehetetlen, hogy egyeseknek nagyobb jövedelmük van, mint akármilyen konjunktúra idején. (Zajos helyeslés és taps). Ám, lássák ezek az urak, ha ellenük fordul a közvélemény, a társadalom és a parlament. (Viharos helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Ezután több, a vita során fölmerült kisebb kérdésre válaszolt a miniszter, így a külföldi magyar munkások támogatásáról, majd kijelentette, hogy nem csupán kenetes szavakat jelent nálunk a szociális fejlődés, mert aki tárgyilagosam, nézi az elmúlt tíz esztendőt, annak meg kell állapítania a tényleges szociális eredményeket. A nyolcórai munkaidő kérdéséé nem nagy jelentőségű nálunk, mert mindössze fél százalékát érinti a minkásoknak. A népjóléti vizsgálat a Gyermekvédő Liga ügye Futólag érintette még a miniszter a vita folyamán hozzá intézett azt a kérdést, hogy a választási szabadság kérdésében mint vélekedik és a miniszter kijelentette, hogy teljes választási szabadságnak a híve. Ezután röviden rátért a népjóléti minisztériumban lefolytatott vizsgálat kérdésére, megállapította, hogy a vizsgálatot már befejezték, a vizsgálati jegyzőkönyvek, mintegy 107 évre terjednek. Semmiképpen nem fog abba befolyni, annak eredményét nem sürgeti, teljesen rábízza a pénzügyminiszterre, akinek főhatóságai alatt a vizsgálatot lefolytatták. (Helyeslés.) Általános tetszést és megelégedést váltott ki a népjóléti miniszternek az a kijelentése, hogy hajlandó foglalkozni a Társadalombiztosítóval kapcsolatban a szabad orvosválasztás kérdésével. Megemlítette még, hogy a tüdőbeteggondozás terén igen nagy haladás mutatkozott az utóbbi években. Végül a Gyermekvédő Ligáról nyilatkozott, amely, úgymond, súlyos örökség gyanánt maradt rá. Mindent elkövet a Gyermekvédő Liga érdekében, azonban nem engedi, hogy a népjóléti minisztérium ellen ezzel az üggyel kapcsolatban vádat emeljenek. Nem pedig azért, mert a Gyermekvédő Liga autonóm szervezet és az autonómiát respektálni kell. Teljességgel nem osztja azt a véleményt, hogy Magyarországon az autonómiával semmire nem lehet menni. Rámutatott az angol példára, ahol az autonómia tisztelete a legnagyobb fokra fejlődött. — Mindent el fogok követni a Gyermekvédő Liga megmentésére, — fejezte be beszédét a népjóléti miniszter — és kérem tárcám költségvetésének elfogadását. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps, a minisztert melegen ünneplik a nagyhatású beszéde után.) A Ház ezután általánosságban elfogadta a népjóléti tárca költségvetését, majd Almássy László elnök indítványára elhatározták, hogy a vitát holnap, május elsején délelőtt 10 órakor folytatják. Sürgős interpelláció az Eckhardt-ügyben Ezután a házelnök jelentette, hogy Farkas Tibornak sürgős interpelláció elmondására adott engedelmet. Farkas Tibor kérdést intézett a kultuszminiszterhez Zsitvay Tibor igazságügyminiszternek arról a nyilatkozatáról, amelyet Eckhardt Ferenc, az egyetem alkotmányjogi tanárának működéséről tett. Kérdi a kultuszminisztert, azonosítja-e magát ezzel a nyilatkozattal, amely szerinte a tanszabadságot sérti és hajlandó-e a szerinte megsértett tanszabadságot megvédeni. Az a véleménye az interpelálónak, hogy tudományos kérdéseket nem lehet az igazságügyminiszteri székből eldönteni. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válasza Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter azonnal válaszolt az interpellációra: — Talán természetesnek fogják tartani, hogyha én a felvetett kérdéshez tisztán jogásgilag fogok hozászólni. — Azt mondom, hogy nemcsak a kormány, nemcsak nagyrabecsült barátom, hanem az egész Ház az 1848 .NIX. t.-e. alapján ál, amely a főiskolákra, különösen az egyetemekre nézve megállapította a tanítási és tanulási szabadságot. (ügy van!) — Először is leszögezem, hogy valamennyien a tanítási szabadság alapján állunk. Már most mit involvál ez a tanítási szabadság? Azt, hogy mindenki anélkül, hogy a kormány által e részben gátoltatnék, elmondhassa a maga tudományos nézetét, ha az a Büntető Törvénykönyvbe és egyéb magasabb élvekbe nem ütközik. (Helyeslés.) — Az én nagyrabecsült barátom, az igazságügyminiszter úr, nem is fordult hozzám olyan irányban s most sem jövök olyan gondolattal, hogy főfelügyeleti jogomnál fogva, amely az egyetemekkel szemben fennáll, föllépjek az illető professzor úrnál. Mert az ő tanítási szabadsága akkor lenne megsértve, ha én beleavatkoznék ebbe a dologba és főfelügyeleti jogomnál fogva gátolni alkarnám őt annak vallásában, hiszen a professzor annyit tesz, mint megvált valamit: profitea, amit ő igaznak tart. Ilyen irányban semmiféle lépés nem történt. Nagyrabecsült barátom közbelépésemet nem is kérte. A tanítási szabadság azonban nem involválja a kritika eltiltását. Ha valaki egy tudományos tant tanít s vall, meglehetős emfázissal és határozottsággal hozza kifejezésre, akkor el kel szenvednie azt is, hogy mások másféle szempontból kritizálják és ezt kifejezésre hozzák. (Helyeslés és taps.) — Magyarország igazságügyminiszterétől, úgy is mint kiváló jogásztól, úgy is mint minisztertől megkívánni nem lehet, hogy errenézve nézetét ne nyilvánítsa. (Helyeslés.) Ez tudományos kérdés, amelyet el fog intézni a magyar tudományosság és ezeknek sorban az igazságügyminiszter úr hozzászólása is igen nagy súllyal esik a latba. Én az illető profeszszor urat tanításában korlátozni nem fogom, férfi,tudja, mit csinál. Látni fogja a helyzetet és vagy igaza van, vagy nincsen, majd a tudományos viták fogják ezt eldönteni. Azt hiszem, ez a jogászi elv, mely megfelel a magyar felfogásnak, amely mindig a tanítási szabadságot hangoztatta. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelölés a középen.) Gaal Gaston: Egy kis hideg víz nem ártana neki! (Helyeslés.) B. Hí Az igazságügy miniszter újabb nyilatkozata Ezután Zsitvay Tibor igazságügyminiszter szólalt föl: — Az interpelláló Farkas Tibor. képviselőtársam, úgy látom, nem volt itt akkor, amikor felszólaltam, vagy nem olvasta el utólag felszólalásomat, mert én felszólalásomnak első szavaként a tanszabadság szót használtam. (Helyeslés.) Vallom azt, amit tegnap mondottam és fenntartom teljes egészében. (Helyeslés jobbfelől.) Az a meggyőződésem, hogy a tanszabadságnak tettem vele szolgálatot, tanszabadság alatt értve a kipróbált igazságok szabad hirdetését. (ügy van!) A tanszabadság semmiesetre sem jelentheti azt, hogy a maga részéről felelőtlenséget vindikáljon magának, mert a tanszabadságnak is van, mint mindennek, fele lősségrevonási módja és lehetősége és ez a kritikának útja és módja. Nem tudomány és nem igazság az, amely a felelősségrevonást és a kritikát nem ki nem bírja. (ügy van!) — Én a magam részéről nem kívánok mást hangsúlyozni, csupán annyit, hogy én azt is kijelentettem tegnap, hogy nem vállalkozom arra, hogy ebben a tudományos kérdésben döntő kijelentést tegyek, vagy ítéletet mondjak. Ezt is beszédem elején hangsúlyoztam, hogy aki új utakat keres a magyar jogtörténet tanításában és ugyanakkor a magyar közjogról vallott közfelfogással szembe kerül, várja meg azt az időt, amikor az a magyar közvéleményhajlandó elfogadni az ő érveinek súlyát, amire meg tudja győzni a magyar közvéleményt arról, hogy tanítása megfelel a magyar jogászi közvéleménynek, úgy van! ügy van jobbfelől és a középen.) Én azt tartom, hogy én nem a jogtudós allűrjeivel léptem fel, — ami meg nem illet, — hanem felléphettem minden magyar jogász nevében és a magyar jogászi közvélemény nevében (ügy van! ügy van! Taps a jobboldalon és a középen.), amelyet aggodalommal tölt el az az irányzat, amely új utakat keres akkor, amikor régi, kipróbált évszázados és évezredes igazságok és meggyőződések mélységes gyökereit tépi ki. (ügy van! ügy van! jobbfelöl és a középen.) — A professzor úr a történelemtudomány terén igen sok értékes munkálatot teljesített, és igen alaposan ismerem munkáját... Gaal Gaston: Majd meghiggad később! Zsitvay Tibor:... mert azok közé tartozom, akik nem hivatkoznak olvasmányaikra, mint t. képviselőtársam némelykor, én azért elég alaposan foglalkozom elsősorban éppen azzal az óriási jelentőségű tevékenységgel, amelyet az én t. kultuszminiszter barátom hívott életre, a történelemtudományoknak azzal a fokozott óriási jelentőségű munkájával, amely most folyik a források feltárásával és azok feldolgozásával. A magam részéről el tudom ismerni annak a professzor úrnak ottani működését és éppen azért intettem óva őt, hogy a még ki nem próbált területen, a jogászi területen óvakodjék olyan lépést tenni, amelynél szemben találja magával a magyar jogászi közvéleményt. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl és a középen.) tovább megyek: nemcsak a magyar jogászi közvéleményt, hanem a nemzeti érzés legbensőbb részét, (Úgy van! Úgy van! Taps a jobb- és baloldalon.) amely olyan szentély, ahol nem szabad kopogtatnia annak, aki nem rendelkezik még azzal a judiciummal, amelyre szükség van. Meggyőzés előtt meghajtok, de olyan hang előtt, amely még nem képes a meggyőzésre, vétót kiáltok, mert a magyar közjog és a magyar jogtörténet szentség nekünk és a szentélybe az lépjen, aki megoldotta saruját. (Zajos helyeslés és élénk taps.) A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette és ezzel az ülés hét órakor véget ért. Madeirában és Portugál- Guineában tart a lázadás LISSZABON, ápr. 30. A kormány hivatalos jelentése szerint a Madeira előtt horgonyzó csatahajók legénysége még nem indult támadásra Funchal ellen. A fimehedi püspök közvetíteni próbál a lázadók és a kormánycsapatok parancsnoka között és tárgyalásokat ajánlott föl, a kormánycsapatok parancsnoka azonban kijelentette, hogy szó sem lehet tárgyalásokról. A felkelőknek feltétel nélkül meg kell adni magukat. A püspök kérésére később hozzájárultak ahhoz, hogy az ultimátum lejártát huszonnégy órával meghosszabbítják. Ha a lázadók az újabb huszonnégy órán belül sem adják meg magukat, a hadihajók megkezdik a felkelők állásainak ágyúzását. A portugálguineai gyarmatról érkező magánjelentések szerint a gyarmati lázadást még nem sikerült leverni. Egész Portugálguinea forrongásban van s a helyőrség nem kaphat támogatást, mert az egész portugál hadiflotta a madeirai lázadás leverésével van elfoglalva. A portugál egyetemeken kitört, zavargásokkal kapcsolatban hivatalos kommüniké jelent meg, amely az oportói egyetemen lejátszódott diákzavargásokat úgy állítja be, hogy az orvosi fakultás bejáratának falépcsője a diákok nagy súlya alatt véletlenül beomlott s húsz diákot maga alá temetett. A szerencsétlenségnek egy halottja és 12 súlyos sebesültje van. A magánjelentések szerint, mint ismeretes, súlyos harc folyt a diákság és a rendőrök között s ennek a harcnak lettek áldozatai a diákok. Angol lap Párizs és Genf ellen LONDON, ápr. 30. A Daily Express vezércikke Viharfelhők gyűlnek Európa láthatárán címmel a következőket írja: Franciaország a versaillesi béke szent nevében meg akarja tiltani a német-osztrák vámuniót. Hitlerik ezzel szemben a békeszerződés felborítására készülnek. Franciaország kinyújtotta csápjait Románia, Jugoszlávia, Cseh- Szlovákia és Lengyelország felé. Szilárdan ragaszkodik európai hegemóniájához és oly meszsze akarja kiterjeszteni érdekkörét, hogy az Európa bármely pontján eldördült lövés okvetlenül Párizsban is visszhangot keltsen. Nagybritannnia tagja a Népszövetségnek és aláírta a lokarnói egyezményt. Nemzetközi kötelezettségei arra kényszerítik, hogy háború esetén segítségére siessen az egyik vagy másik hatalmi csoportosulásnak. Most kell szembenézni a valósággal és nem akkor, ha már megszólaltak az ágyúk. Jól van, engedjék meg Németországnak, hogy vámunióra lépjen Ausztriával, de miért kelljen ezért az magi ifjúságnak életét áldoznia? Jól van, Franciaországnak joga van arra, hogy hegemóniára törekedjék Európában, de miért kell az angol fiatalságnak meghalnia a francia uralomért? A lap végül megállapítja, hogy a Népszövetség az angol világbirodalom legnagyobb veszedelme és hogy Angliának vissza kell vonulnia az európai politikától. Nagybriitannia szíve Londonban van és nem Genfben. Az angol nép sorsát Londonból kell irányítani és nem a Népszövetség székhelyéről. * a budai oldal gyöngye Gróf Károlyi Imre házhely* Látogassa meg Érdligetet! Közel nyolcvanezer gyümölcsfa virágdíszben! A székesfőváros közvetlen környékének legszebb, legkívánatosabb települőhelye. Addig is, amíg személyesen tekinti meg Érdligetet, kérje ingyenes képes ismertetőnket, amely értékes szaktanácsokat és gyakorlati útmutatásokat tartalmaz. Ingyen autóbuszaink oda-vissza I. kerület, Budafoki út 71 alól (Horthy Miklós körtér közelében) közlekednek. Indulás május 1-én délelőtt 10 órakor és délután 3 órakor, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9 és Vfél órakor, délután 2 és fé4 órakor. Városi iroda: Budapest, VII., Rákóczi út 24. Telefon:József 423—22. (Csak hétköznapokon.) I. Páratlanul kedvező közlekedés: MÁV, Délivasút, balatoni műút, HÉV. Ez utóbbi Nagytétényig közlekedik, de a töltés Érdligetig ki van építve. Napi 76 vonat odavissza. Havi kártya 8.80 pengő, köztisztviselőknek ennek a fele. Négy vasúti meg-, állóhely magán a telepen. II. Ideális klimatikus és talajviszonyok. Északról erdős dombok, délről a Duna határolják Érdligetet. Teljesen pormentes vidék, nagy inszoláció. Kitűnő őstelevényföld, amely kertészkedésre, baromfitenyésztésre különösen alkalmas. Végig dúshozamú nemes és fajtaazonos gyümölcsfákkal beültetve. Több mint nyolcvan telken spárgaültetvény, közel száz telken füge-terrasz. III. Kifogástalan ivóvíz. Villamosvilágítás már bevezette. Modern úthálózat, teljesen kiépítve, hatalmas közterek és parkok Hetvenötezer négyzetméteres ligetben játszóterek, sportpályák, óriási strandfürdő. IV. Rendkívül előnyös építési viszonyok. Két téglagyár, homok-, kő- és kavicsbánya helyben. Hét építőanyagkereskedés Érdliget különböző kerületeiben. Építési kötelezettség nincsen. V. A vételér 4 év alatt, negyvennyolchavi részletben törleszthető Egy havi részlet a telek fekvése és nagysága szerint 18 pengőtől 50 pengőig, kamattál együtt.