Budapesti Hírlap, 1931. május (51. évfolyam, 98–121. szám)
1931-05-22 / 114. szám
1931. MÁJUS 22. PÉNTEK H** IS* IRODALOM, MŰVISLET 111. Richard A Shakespeare-cikk is tizedik estje Shakespeare királydrámáit, akárcsak a világirodalom leltárának sok más klasszikus értékét is, képmutató lelkesedés szokta körülövezni, igazság szerint azonban csupán 111. Richard válik ki — színházi értelemben, életképesen a történelmi krónikasorozatból. A közönséget érdekli a vérrel, iszonnyal teli dráma, tragikus Színésznek pedig méltó becsvágya lehet a cím- szerep megszemélyesítése. A Shakespeare-ciklus mai tizedik estjén Kiss Ferenc ebben a színházi esztendőben elért sikereit olyan III. Richárd-alakítással tetőzte be, amely a művészet legszebb diadalát jelenti. A művész múlt ősztől ez év tavaszáig estérőlestére nőtt, gazdagodott és változott, a groteszk bohózat, vígjáték, comédia dell’arte keretében éppen olyan meglepő és stílszerűen könnyed volt, mint amennyire mély és megrázó a tragédiákban. Macbethje után most III. Richárd! A Sári bírótól, majd a Magyar Elektrától kezdve III. Richárdig! — valóban a tehetség párját ritkító skálája és alig emlékszem színészre, aki egyetlen színházi esztendő folyamán a döntő sikerek ilyen bő termésével szolgált volna. Kiss Ferenc eddigelé — minden kiválóság ellenére — csak úgynevezett népszerű színész volt. Ez nem a legelőkelőbb fajtája a komédiásnak, mert az ilyen — lévén a közönség ezen a ponton nem egyszer csőcselék — a népszerűségét elsősorban hibáinak köszönheti, úgymint kültelki kiruccanásoknak, méltatlan szerepeknek, meglepő szerződésszegéseknek, hánnyveti elkényeztettségnek, szerepnemtudásnak. Mindezek a hibák a fajtát jellemzik, nem Kiss Ferencet, aki azonban szintén szeretetreméltó hibáinak is köszönhette népszerűségét. A komoly munkának ebben a lezajlott esztendejében elérte azonban, hogy a köztudatban klasszikus színművészeink mellé került. Miért titkolni ezt az elismerést, hiszen Kiss Ferenc talán már nem annyia fiatal, hogy a siker ismét primadonnahajlamokat csalhatna ki belőle?! Pozícióját különben is csak komoly munkával tarthatja meg. III. Richard, aki a prológusban úgyszólván a maga teljes névjegyét nyújtja át a közönségnek, ekként jellemzi magát: „Elvégezem, hogy gazember leszek.11 Gazságaimnak sora irtóztatóan változatos, rút, Nyomorék testében dúsan virágzik a gaztettek tavasza. Ezeknek a bűnöknek mesteri szintézisét adja Kiss Ferenc, egyetlenegy szörnyeteggé gyúrja a lelkiismeretlen, istelen, gonosz, elvetemült, mohó, parázna, gyáva, rabló, gyilkos, bitor királyt, anélkül, hogy az elemzés agymunkájával, avagy kongó retorikával találkoznánk. Az egész alak egy öntésből való és a maga rettenetességében is lehetséges ember, dacára annak, hogy őszinte lubickol a vérben. És milyen természetes Eire Ferenc versbeszéde, milyen hangzatos a zenéje, noha nem pattogtatja a jambusokat! Kiss Ferenc az egész estén át rendkívüli ovációk központjában állt, de sokat és lelkesen tapsolt a közönség a III. Richard régi együttesének is. Nem egy kiváló teljesítmény, így Fáy Szeréna, Márkus Emília asszonyok klasszikus alakításai újból és újból külön méltatást érdemelnének. Gergely István * (A „Don Juan“ új szerpelői.) Az Operaház, mint megírtuk, május 28-án, csütörtökön felújítja Mozart dalművét, a Don Juant A reprizt Schalk Ferenc, a kiváló bécsi karnagy fogja vezényelni. A címszerepet ez alkalommal először énekli Svéd Sándor, Donna Anna szerepében Bodó Erzsi lép fel, Donna Elvira szerepében Tihanyi Vilma és a kormányzó szerepében Székely Mihály. * (A szerzői kongresszus magyar tagjainak látogatása a „Daily Mailnél.) Londonból jelentik: A szerzői jogi kongresszus magyar tagjai múlt éjjel meglátogatták a Daily Mail szerkesztőségét. A lap felelős szerkesztője személyesen kalauzolta végig a magyar társaságot a hatalmas újságpalota érdekesebb helyiségein, s végül a szerkesztőség ebédlőjében vacsorát adott a vendégek tiszteletére. * („A nagysláger" a Budai Színkörben.) A Budai Színkör szombaton nyitja meg kapuit a Szerelmi számla című új vígjátékkal. A következő héten alkalmasint már bemutatót ad a színház: színre hozza A nagy sláger című darabot, amelyet Kistemackers vígjátékából Stella Adorján dolgozott át magyar nyelvre. * (Virányi Jenő jubileuma.) Virányi Jenő zeneszerző karmester szombaton délután 5 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében megtartandó 45 éves művészi jubileumán, amelynek fővédnökségét Bethlen Istvánné grófné vállalta el, fellépnek Honthy Hanna, Berky Lili, Küry Klára, Kőszeghy Teréz, Péchy Erzsi, Komlósy Emma, Dayka Margit, Somogyi Nusi, Tóth Böske, Jamusska Anna, Rózsahegyi Kálmán, Rátkay Márton, Sarkadi Aladár, Gázon Gyula, Békeffi László, Ferenczy Károly, Latabár Kálmán és Árpád, Király Ernő, Kalmár Pál Hajagos Károly, Kabos Gyula, Radó Sándor, Berczy Géza. Az egyes számokat zongorán kísérik: Czobor Károly, Erdélyi Patai Leó, Losonczy Dezső és Erőss Béla zeneszerzők. Az est folyamán a jubiláns zeneszerzőnek néhány új dalszerzeménye is bemutatásra kerül, a szerző zongorakíséretével. Jegyek kaphatók: 1—6 pengős árban Bárd Ferenc és Fia zeneműkereskedésében (IV., Kossuth Lajos utca 4), a „Színházi Élet" jegyirodájában (VII., Erzsébet körút 14), Leithner Etelkánál (a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetében (IV., Gerlóczy utca ), a Zeneművészeti Főiskola portájánál és az előadás napján egész napon át a Zeneművészeti Főiskola pénztáránál. * (Megnyitották az ifszerzemények kiállítását a Szépművészeti Múzeumban.) Csütörtökön délben nyitotta meg Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a Szépművészeti Múzeumban az új szerzemények kiállítását. A minisztert Petrovics Elek, a múzeum főigazgatója fogadta. Üdvözlő szavaiban kiemelte, hogy az az ötödfél év, amelyről a kiállítás beszámol, fennállása óta a legnehezebb ideje volt a múzeumnak. Hogy mégis komoly eredményeket mutat be a kiállítás, azt két körülménynek lehet köszönni: először egyes kiváló közgazdasági intézményeink és néhány lelkes magánember támogatásának, másodszor pedig annak a szellemnek, amely a kultuszminiszter személyéből indul ki és annak az erkölcsi bátorításnak, amelyet a magyar kultúráért vívott heroikus küzdelméből munkatársai merítenek. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válaszában utalt arra, hogy’ a múzeumoknak ma nem telik nagy, költséges vásárlásokra, de az erők helyes felhasználásával s a viszonylag nagyobb összegeknek több évre elosztásával mégis lehet komoly értékeket szegezni. A Szépművészeti Múzeum gyűjtésében az ő múzeumi politikájának ez a sarkalatos elve érvényesült. De a gyűjtéshez éppen a mai viszonyok között, fokozott utánjárás, lelkesedés és szakértelem is szükséges és ez látszik meg a kiállításon, amelyért meleg elismerését fejezi ki a múzeum főigazgatójának. A miniszter aztán tüzetesen megszemlélte a kiállítást, amelynek látogatói sorában voltak Petri Pál államtitkár, Ugron Gábor k. t. t., Csánki Dezső államtitkár, Végh Gyula és Hóman Bálint főigazgatók, Louis Rémi, a francia művészettörténeti társaság elnöke, Majovszky Pál dr., Négyessy László és Gerevich Tibor egyetemi tanárok, Haász Aladár dr., Jakabffy Zoltán és Jakoviczky Károly dr. miniszteri tanácsosok, Balla Ede, Csók István festőművészek, Réti István, a képzőművészeti főiskola rektora és még sokan. * (Magyar festő külföldi sikere.) Brüszt szélből jelentik: Gertler Tibor fiatal magyar festőművész kiállítását a napokban nyitotta meg Hedry István magyar követ az ottani Stúdió termében. A fiatal, nagytehetségű művész kiállítását a belga kritika a legnagyobb elismerés hangján tárgyalja. Gertler katalógusához a nagy belga művész, James Ensor báró írt előszót, melyben nagy s megértő lelkesedéssel ír Gertler művészetéről. * (A Tempo-revű a Feld-színházban játszik.) A Tempó varieté társulat, amely eredetileg a Városi Színházban akart vendégszerepelni, ma délelőtt megegyezett Feld Mátyással, a Budapesti Színház igazgatójával, aki tíz estére a társulat rendelkezésére bocsátotta színházát. A Tempó szombattól kezdve vendégpa«fifier a Filmszínházban . (Leon Guillet francia akadémikus előadása a francia mérnökképzésről.) A Magyar Mérnök és Építészegylet a Gyáriparosok Országos Szövetségével, valamint a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületével karöltve csütörtökön délután ülést tartott, melyen Leon Guillet, a francia tudományos akadémia tagja, a párizsi felsőipariskola igazgatója tartott előadást Mérnökképzés Franciaországban címmel. Az előadáson megjelent Forster Gyula államtitkár a kereskedelmi minisztérium, Szily Kálmán államtitkár a kultuszminisztérium képviseletében, továbbá képviseltette magát a francia követség, a Tudományos Akadémia stb. Leóm Guillet előadásának bevezető részében kiemelte, hogy a francia főiskolákban minden elméleti kérdést a gyakorlati felhasználhatóság szempontjából vizsgálva adnak elő. Ismertette ezután a különböző műszaki intézeteket, azoknak oktatási rendszereit, s végül a hallgatók jóléti intézményeit, melyek közül például az ő igazgatása alatt álló Ecole centrale már a harmadik internátusának alapköveit helyeztette el. Előadásának végén felvetette a magyar-francia diákcsere akció eszméjét. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadás után a megjelent előkelő közönség percekig ünnepelte a magyarbarát illusztris előadót. * (Növendékhangverseny.) A Fodor-zeneiskola csütörtök esti növendékhangversenyén a zongorásnövendékek közül Szőllősy Klára, Gaal Margit növendéke tűnt ki muzikális, feltűnően értelmes és erőteljes előadásával, Klein László, Rados Dezső hegedűs növendéke technikai készségével, Schönfeld René komoly elgondolásával, Rumi Ágnes romantikus színekben gazdag Chopin-játékával aratott megérdemelt tetszést. Kiemeljük még Bolgár Endre kitűnő zenei érzékét és kiforrott felfogását. Bolgár Livia csiszolt technikáját, továbbá Derítsek György, Barta Klára, Kertész Erzsébet, Fejér Pál, Vázsonyi Margit, Kálmán Magda, Palcza Anna és Bajkó Éva ügyes szereplését. * (Vizsgaelőadás.) A Vígszínházban szombaton délután Szilágyi László és Budai Dénes operettjét, a Kék postakocsit adják elő a Színészegyesület növendékei. * (Az Alkotó Művésznők Egyesülete) szerdán délután tartotta alakuló közgyűlését a Fészek művészklub nagytermében. A közgyűlést Déry Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója vezette, aki ismertette az előkészítőbizottság munkáját, majd Farkas Zoltán dr. mutatta be az alapszabálytervezetet, amelyet a közgyűlés magáévá tett. Az egyesület első bemutatkozása a Nemzeti Szalonban rendezendő és június 4-én megnyíló kiállításon fog megtörténni. A közgyűlés az Alkotó Művésznők Egyesületének elnökévé egyhangúlag Feszty Árpádné Jókai Rózát választotta meg. Alelnökök lettek: Pallavicini Györgyné őrgrófné és Fémes Beck Mária. Igazgatósági tagok: Fejérváry Erzsi, Feszty Masa, Kövesházy Kalmár Elza és Szivessy Barbara. Igazgató Déry Béla, főtitkár Farkas Zoltán dr., ügyész Rózsa Miklós dr. és pénztárnok Hermanné dr.-né, Schusohny Erna. * (Figaro folytatása.) Párizsból jelentik. Az Odéon színház előadta Jean Jaques Brousson és Raymond Eschellien új darabját, Figaro megtérését, amely Beaumarchais ismert figuráinak, Almaviva grófnak, Figarónak, Suzanne-nak, Chérubinnek a sorsát mutatja be a nagy forradalom előtt. A tárgy tetszetős, de kiderül, hogy nem is olyan hálás, mint amilyennek első pillantásra mutatkozott. Ha igazán jó téma volna, biztosra vehetjük, hogy Beaumarchais nem vár száznegyven évig, hanem megírja maga. A dialógusok többnyire nem méltók a nagy komédiaíróhoz. Egyetlen egy mondás van a darabban, amelyet Beaumarchais maga is aláírt volna. de szép volt a köztársaság — XVI. Lajos alatt. Az Odéon előadása elég gondos, de nem éppen ragyogó. * (Magyar Iparművészet.) A Magyar Iparművészet most megjelent kettős száma az Iparművészeti Társulat népművészeti anyagát , ismerteti. Csupa olyan eredeti és nagyrészt ismeretlen anyag, melyet minden háziiparos, műbarát haszonnal tanulmányozhat. A képeket kísérő cikkek között tanulságos Ébner Sándor dr. Magyar népművészet földrajza és Fiski Károly „Népies kerámiáink' * című áttekintő, összefoglaló tanulmányai. Jaschik Álmos festőművész tanár tyl másik arc" címmel az álarc keletkezésének, fejlődésének fejtegetését adja. A fotomontázsról Molnár Farkas írt tanulmányt. A gazdag rovatanyag a művészeti aktualitásokról számol be. 10, 20, 30,40, 00,00,100 fillérre leszállított, új könyvek jegyzékét kívánatra mindenkinek megküldi Budapesti lap könyvesboltja Vili,, József Körút 5. sz. A legnagyobb néma filmdráma / A legvidámabb néma burleszkatriakció ! répriz? Royal Apollóban Murnau feledhetetlen mesteralkotása: UMar Főszereplők: Jsnet Gaynor és George O’Brien Előadások kezdete hétköznap 5 órától, Karold Lloyd falrengető bohózata: szombat és vasárnap 4 órától folytatólagosan MARGARET SEVERN-TÁNCEST MA 8-kor a Vigadóban. Jegyek egész nap „Koncert"nél, este a Vigadó pénztáránál. * Gigli hangversenye októberre marad A jegyeket kívánatra visszaváltjuk. (Rózsavölgyi.). 11 Bírósági szemle a Nemzeti Színház színpadán Gregus Zoltán színész kártérítési pere Többször megemlékeztünk már arról a kártérítési perről, amelyet Gregus Zoltán színész indított a Nemzeti Színház színpadán történt balesete miatt. Két esztendővel ezelőtt Gregus a Krisztus követése című húsvéti passzió játék próbája közben leesett egy emelvényről és megsebesült. Gregus négyszáz pengős havi járadékot és 8700 pengő kártérítést követelt a színháztól, illetve a királyi kincstártól azzal, hogy a színház elmulasztotta a köteles gondosságot a díszletezés körül és ennek következménye volt a baleset. Bónis György dr. törvényszéki bírósági szemlét rendelt el, amelyet csütörtökön délelőtt tíz órakor tartottak meg. A forgószínpadra, amelyen éppen Rómeó és Júlia előadásának próbájára készültek és amelyre már behordták a darab díszleteit, s fölállították azt az emelvényt, amelyen annak idején a baleset történt. A vasfüggöny elé tettek egy asztalt a bíróság számára. Az asztalnál ült Hets Ödön dr., az állami színházak jogtanácsosa és a felperes színész ügyvédje is. Színpadi díszletek között, ebben a szokatlan keretben kezdődött meg a hivatalos aktus, amelyre megidézték tanúként azokat a statisztákat, akik Gregussal együtt az emelvényen álltak a baleset idején. A színpadon megtartott „törvényszéki” tárgyalás igen sok színészt csábított a színpadra, akik a rögtönzött tárgyalóteremben végighallgatták a tanúkihallgatásokat. A bíró előbb alaposan megtekintette az emelvényt és megállapította annak méreteit, majd felszólította Gregus Zoltánt, hogy menjen föl a lépcsőn, mutassa meg, hol állt és honnan esett le. A színész azonban a kérésnek nem volt hajlandó eleget tenni, amit azzal okolt meg, hogy korlát nélkül nem teszi ki magát egy újabb esetleges balesetnek. A törvényszék ezután kihallgatta azokat a statisztákat, akik a baleset alkalmával az emelvényen álltak. Tóth Ilona és Ligeti Mari után Hámori Margitot hallgatták ki. Ez a tanú elmondotta, hogy Gregus már az emelvényről nagyon bizonytalan léptekkel indult lefelé és az volt az érzése, hogy ez a bizonytalanság a korlát hiánya miatt fokozódott. Egy órája tartott a tárgyalás, mikor Bálirét Lajos, a színház dramaturgja megkérte a törvényszéki bírót, hogy talán másutt folytassa a tanúkihallgatásokat, nehogy a Rómeó és Júlia próbája elmaradjon. Bónis dr. bíró félbeszakította a tárgyalást, amelyet azután a sittjére társalgólam folytatott tovább. Több tanú után Hevesi Sándor dr., a Nemzeti Színház igazgatóját hallgatták ki. Hevesi igazgató előadta, hogy nyílt színpadi díszleteken rendszerint nincsen karja. Gregusnél már a Faust előadása során is voltak hasonló malőrök. Kénytelen kijelenteni, hogy Gregus fizikai és memóriabeli bizonytalanságai miatt már a baleset előtt is elhatározta, hogy nem újítja meg szerződését. A baleset után azonban megtartotta és egy évig, mint ösztöndíjas szerepelt a színháznál, hogy méltánytalanság ne érje. Gregus színpadi külseje nagyon megfelelő volt, de abszolút bizonytalanság jellemezte és nem mutatott fejlődést. A baleset után nem tapasztalt semmiféle változást nála. Amikor a balatonfüredi üdülése után hazatért, kijelentette az igazgatónak, hogy teljesen meggyógyult. Annak idején több oldalról figyelmeztették, hogy Gregus Zoltán az előző este ivott, dorbézolt és talán ez befolyásolta a próbán való viselkedését. Gregus Zoltán ekkor fölpattant és izgatottan közbeszólt, hogy ő életében nem dorbézolt. Ezután még Lehotay Árpád színészt és néhány statisztát hallgattak ki, majd a bíróság a tárgyalást elnapolta, mivel további tanuk kihallgatását látta szükségesnek. * (A római magyar intézet művészeinek kiállítása Budapesten.) A római magyar intézet (R. Accademia D’Ungheria di Roma) művészei, építészek, szobrászok, festők és iparművészek kiállítást rendeznek Budapesten. A kiállítás május 23-án délután 4 órakor a Nemzeti Szalon Erzsébetién kiállítási termeiben nyílik meg. Megnyitás Szombaton, május 23-án Rövid, szenzációs vendégjáték A 9. GOLDEN WEST GIRLS Amerika legjobb énekes, táncos jaezbaaorUtikt Kssdsts 10 CR kor.