Budapesti Hírlap, 1931. május (51. évfolyam, 98–121. szám)

1931-05-22 / 114. szám

1931. MÁJUS 22. PÉNTEK H** IS* IRODALOM, MŰVISLET 111. Richard A Shakespeare-cikk is tizedik estje Shakespeare királydrámáit, akárcsak a világ­­irodalom leltárának sok más klasszikus értékét is, képmutató lelkesedés szokta körü­lövezni, igazság szerint azonban csupán 111. Richard válik ki — színházi értelemben,­­ életképesen a történelmi krónikasorozatból. A közönséget érdekli a vérrel, iszonnyal teli dráma, tragikus Színésznek pedig méltó becsvágya lehet a cím- szerep megszemélyesítése. A Shakespeare-ciklus mai tizedik estjén Kiss Ferenc ebben a színházi esztendőben elért si­kereit olyan III. Richárd-alakítással tetőzte be, amely a művészet legszebb diadalát jelenti. A művész múlt ősztől­ ez év tavaszáig estéről­­estére nőtt, gazdagodott és változott, a gro­teszk bohózat, vígjáték, comédia dell’arte kere­tében éppen olyan meglepő­ és stílszerűen kön­­­nyed volt, mint amennyire mély és megrázó a tragédiákban. Macbethje után most III. Ri­­chárd! A Sári bírótól, majd a Magyar Elek­trától kezdve III. Richárdig! — valóban a te­hetség párját ritkító skálája és alig emlékszem színészre, aki egyetlen színházi esztendő folya­mán a döntő sikerek ilyen bő termésével szol­gált volna. Kiss Ferenc eddigelé — minden ki­válóság ellenére — csak úgynevezett népszerű színész volt. Ez nem a legelőkelőbb fajtája a komédiásnak, mert az ilyen — lévén a közön­ség ezen a ponton nem egyszer csőcselék — a népszerűségét elsősorban hibáinak köszönheti, úgymint kültelki kiruccanásoknak, méltatlan szerepeknek, meglepő szerződésszegéseknek, há­­nnyveti elkényeztettségnek, szerepnemtudásnak. Mindezek a hibák a fajtát jellemzik, nem Kiss Ferencet, aki azonban szintén szeretetreméltó hibáinak is köszönhette népszerűségét. A ko­moly munkának ebben a lezajlott esztendejében elérte azonban, hogy­ a köztudatban klasszikus színművészeink mellé került. Miért titkolni ezt az elismerést, hiszen Kiss Ferenc talán már nem annyia fiatal, hogy a siker ismét prima­­donnahajlamokat csalhatna ki belőle?! Pozíció­ját különben is csak komoly munkával tart­hatja meg. III. Richard, aki a prológusban úgyszólván a maga teljes névjegyét nyújtja át a közönség­nek, ekként jellemzi magát: „Elvégezem, hogy gazember leszek.11 Gazságaimnak sora irtózta­­tóan változatos, rút, Nyomorék testében dúsan virágzik a gaztettek tavasza. Ezeknek a bűnök­nek mesteri szintézisét adja Kiss Ferenc, egyet­lenegy szörnyeteggé gyúrja a lelkiismeretlen, istelen, gonosz, elvetemült, mohó, parázna, gyáva, rabló, gyilkos, bitor királyt, a­nélkül, hogy az elemzés agymunkájával, avagy kongó retorikával találkoznánk. Az egész alak egy ön­­tésből való és a maga rettenetességében is le­hetséges ember, dacára annak, hogy ő­szinte lu­bickol a vérben. És milyen természetes Eire Fe­renc versbeszéde, milyen hangzatos a zenéje, noha nem pattogtatja a jambusokat! Kiss Ferenc az egész estén át rendkívüli ová­ciók központjában állt, de sokat és lelkesen tap­solt a közönség a III. Richard régi együttesé­nek is. Nem egy kiváló teljesítmény, így Fáy Szeréna, Márkus Emília asszony­ok klasszikus alakításai újból és újból külön méltatást érde­melnének. Gergely István * (A „Don Juan“ új szerpelői.) Az Ope­­raház, mint megírtuk, május 28-án, csü­törtökön felújítja Mozart dalművét, a Don Juan­t A reprizt Schalk Ferenc, a kiváló bécsi karnagy fogja vezényelni. A címsze­repet ez alkalommal először énekli Svéd Sándor, Donna Anna szerepében Bodó Er­zsi lép fel, Donna Elvira szerepében Tiha­nyi Vilma és a kormány­zó szerepében Szé­kely Mihály. * (A szerzői kongresszus magyar tagjai­nak látogatása a „Daily Mailnél.) London­ból jelentik: A szerzői jogi kongresszus magyar tagjai múlt éjjel meglátogatták a Daily Mail szerkesztőségét. A lap felelős szerkesztője személyesen kalauzolta végig a magyar társaságot a hatalmas újságpa­lota érdekesebb helyiségein, s végül a szer­kesztőség ebédlőjében vacsorát adott a ven­dégek tiszteletére. * („A nagy­­sláger" a Budai Színkörben.) A Budai Színkör szombaton nyitja meg ka­puit a Szerelmi számla című új vígjáték­kal. A következő héten alkalmasint már bemutatót ad a színház: színre hozza A nagy sláger című darabot, amelyet Kiste­­mackers vígjátékából Stella Adorján dolgo­zott át magyar nyelvre. * (Virányi Jenő jubileuma.) Virányi Jenő zeneszerző karmester szombaton délután 5 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagyter­mében megtartandó 45 éves művészi jubileu­mán, amelyn­ek fővédnökségét Bethlen Istvánné grófné vállalta el, fellépnek Honthy Hanna, Berky Lili, Küry Klára, Kőszeghy Teréz, Péchy Erzsi, Komlósy Emma, Dayka Margit, Somogyi Nusi, Tóth Böske, Jamusska Anna, Rózsahegyi Kálmán, Rátkay Márton, Sarkadi Aladár, Gázon Gyula, Békeffi László, Ferenczy Károly, Latabár Kálmán és Árpád, Király Ernő, Kalmár Pál Hajagos Károly, Kabos Gyula, Radó Sándor, Berczy Géza. Az egyes számokat zongorán kísérik: Czobor Károly, Erdélyi Patai Leó, Losonczy Dezső és Erőss Béla zeneszerzők. Az est folyamán a jubiláns zeneszerzőnek néhány új dalszerzeménye is be­mutatásra kerül, a szerző zongorakíséretével. Jegyek kaphatók: 1—6 pengős árban Bárd Ferenc és Fia zeneműkereskedésében (IV., Kossuth Lajos­ utca 4), a „Színházi Élet" jegy­irodájában (VII., Erzsébet­ körút 14), Leith­­ner Etelkánál (a Magyar Szövegírók, Zene­szerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetében (IV., Gerlóczy­ utca ), a Zeneművészeti Főiskola por­tájánál és az előadás napján egész napon át a Zeneművészeti Főiskola pénztáránál. * (Megnyitották az if­­szerzemények ki­állítását a Szépművészeti Múzeumban.) Csütörtökön délben nyitotta meg Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a Szépművészeti Múzeumban az új szerzemények kiállítását. A minisztert Petrovics Elek, a múzeum főigazga­tója fogadta. Üdvözlő szavaiban kiemelte, hogy az az ötödfél év, amelyről a kiállítás beszámol, fennállása óta a legnehezebb ideje volt a mú­zeumnak. Hogy mégis komoly­ eredményeket mutat be a kiállítás, azt két körülménynek le­het köszönni: először egyes kiváló közgazdasági intézményeink és néhány lelkes magánember támogatásának, másodszor pedig annak a szel­lemnek, amely a kultuszminiszter személyéből indul ki és annak az erkölcsi bátorításnak, ame­lyet a magyar kultúráért vívott heroikus küz­delméből munkatársai merítenek.­­ Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válaszában utalt arra, hogy’ a múzeumoknak ma nem telik nagy, költséges vásárlásokra, de az erők helyes fel­használásával s a viszonylag nagyobb összegek­nek több évre elosztásával mégis lehet komoly értékeket szegezni. A Szépművészeti Múzeum gyűjtésében az ő múzeumi politikájának ez a sarkalatos elve érvényesült. De a gyűjtéshez éppen a mai viszonyok között, fokozott utánjá­rás, lelkesedés és szakértelem is szükséges és ez látszik meg a kiállításon, amelyért meleg elis­merését fejezi ki a múzeum főigazgatójának. A miniszter aztán tüzetesen megszemlélte a ki­állítást, amelynek látogatói sorában voltak Petri Pál államtitkár, Ugron Gábor k. t. t., Csánk­i Dezső államtitkár, Végh Gyula és Hóman Bá­lint főigazgatók, Louis Rémi, a francia művé­szettörténeti társaság elnöke, Majovszky Pál dr., Négyessy László és Gerevich Tibor egyetemi tanárok, Haász Aladár dr., Jakab­ffy Zoltán és Jakoviczky Károly dr. miniszteri tanácsosok, Balla Ede, Csók István festőművészek, Réti István, a képzőművészeti főiskola rektora és még sokan. * (Magyar festő külföldi sikere.) Brüszt szélből jelentik: Gertler Tibor fiatal magyar festőművész kiállítását a napokban nyitotta meg Hedry István magyar követ az ottani Stúdió termében. A fiatal, nagytehetségű művész kiállí­tását a belga kritika a legnagyobb elismerés hangján tárgyalja. Gertler katalógusához a nagy belga művész, James Ensor báró írt előszót, melyben nagy s megértő lelkesedéssel ír Gertler művészetéről. * (A Tempo-revű a Feld-színházban ját­szik.) A Tempó varieté társulat, amely ere­detileg a Városi Színházban akart vendég­szerepelni, ma délelőtt megegyezett Feld Mátyással, a Budapesti Színház igazgatójá­val, aki tíz estére a társulat rendelkezésére bocsátotta színházát. A Tempó szombattól kezdve vendégpa«fifier a Filmszínházban . (Leon Guillet francia akadémikus elő­­adása a francia mérnökképzésről.) A Ma­gyar Mérnök és Építészegylet a Gyáriparo­sok Országos Szövetségével, valamint a Ma­gyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületével karöltve csütörtökön délután ülést tartott, melyen Leon Guillet, a fran­cia tudományos akadémia tagja, a párizsi felsőipariskola igazgatója tartott előadást Mérnökképzés Franciaországban címmel. Az előadáson megjelent Forster Gyula ál­lamtitkár a kereskedelmi minisztérium, Szily Kálmán államtitkár a kultuszminisz­térium képviseletében, továbbá képvisel­tette magát a francia követség, a Tudomá­nyos Akadémia stb. Leóm Guillet előadá­sának bevezető részében kiemelte, hogy a francia főiskolákban minden elméleti kér­dést a gyakorlati felhasználhatóság szem­pontjából vizsgálva adnak elő. Ismertette ezután a különböző műszaki intézeteket, azoknak oktatási rendszereit, s végül a hallgatók jóléti intézményeit, melyek kö­zül például az ő igazgatása alatt álló Ecole centrale már a harmadik internátu­­sának alapköveit helyeztette el. Előadásá­nak végén felvetette a magyar-francia diákcsere akció eszméjét. A nagy érdeklő­déssel hallgatott előadás után a megjelent előkelő közönség percekig ünnepelte a ma­gyarbarát illusztris előadót. * (Növendékhangverseny.) A Fodor-zene­iskola csütörtök esti növendékhangversenyén a zongorásnövendékek közül Szőllősy Klára, Gaal Margit növendéke tűnt ki muzikális, fel­tűnően értelmes és erőteljes előadásával, Klein László, Rados Dezső hegedűs növendéke techni­kai készségével, Sch­önfeld René komoly elgon­dolásával, Rumi Ágnes romantikus színekben gazdag Chopin-játékával aratott megérdemelt tetszést. Kiemeljük még Bolgár Endre kitűnő zenei érzékét és kiforrott felfogását. Bolgár Li­­via csiszolt technikáját, továbbá Derítsek György, Barta Klára, Kertész Erzsébet, Fejér Pál, Vázsonyi Margit, Kálmán Magda, Palcza Anna és Bajkó Éva ügyes szereplését. * (Vizsgaelőadás.) A Vígszínházban szom­baton délután Szilágyi László és Budai Dénes operettjét, a Kék postakocsit adják elő a Színész­egyesület növendékei. * (Az Alkotó Művésznők Egyesülete) szerdán délután tartotta alakuló közgyűlését a Fészek művészklub nagytermében. A közgyűlést Déry Béla, a Nemzeti Szalon igazgatója vezette, aki ismertette az előkészítőbizottság munkáját, majd Farkas Zoltán dr. mutatta be az alapszabályter­vezetet, amelyet a közgyűlés magáévá tett. Az egyesület első bemutatkozása a Nemzeti Szalon­ban­ rendezendő és június 4-én megnyíló kiállítá­son fog megtörténni. A közgyűlés az Alkotó Mű­vésznők Egyesületének elnökévé egyhangúlag Feszty Árpádné Jókai Rózát választotta meg. Al­­elnökök lettek: Pallavicini Györgyné őrgróf­né és Fémes Beck Mária. Igazgatósági tagok: Fejér­váry Erzsi, Feszty Masa, Kövesházy Kalmár Elza és Szivessy Barbara. Igazgató Déry Béla, főtitkár Farkas Zoltán dr., ügyész Rózsa Miklós dr. és pénztárnok Hermanné dr.-né, Schusohny Erna. * (Figaro folytatása.) Párizsból jelentik. Az Odéon színház előadta Jean Jaques Brousson és Ray­­mond Eschellien új darabját, Figaro megtérését, amely Beaumarchais ismert figuráinak, Almaviva grófnak, Figarónak, Suzanne-nak, Chérubinnek a sorsát mutatja be a nagy forradalom előtt. A tárgy tetszetős, de kiderül, hogy nem is olyan há­lás, mint amilyennek első pillantásra mutatkozott. Ha igazán jó téma volna, biztosra vehetjük, hogy Beaumarchais nem vár száznegyven évig, hanem megírja maga. A dialógusok többnyire nem méltók a nagy komédiaíróhoz. Egyetlen egy mondás van a darabban, amelyet Beaumarchais maga is aláírt volna. de szép volt a köztársaság — XVI. Lajos alatt. Az Odéon előadása elég gondos, de nem ép­pen ragyogó. * (Magyar Iparművészet.) A Magyar Ipar­művészet most megjelent kettős száma az Iparmű­vészeti Társulat népművészeti anyagát , ismerteti. Csupa olyan eredeti és nagyrészt ismeretlen anyag, melyet minden háziiparos, műbarát haszonnal ta­nulmányozhat. A képeket kísérő cikkek között ta­nulságos Ébner Sándor dr. Magyar népművészet földrajza és Fiski Károly „Népies kerámiáink' * című áttekintő, összefoglaló tanulmányai. Jaschik Álmos festőművész tanár tyl másik arc" címmel az álarc keletkezésének, fejlődésének fejtegetését adja. A fotomontázsról Molnár Farkas írt tanul­mányt. A gazdag rovatanyag a művészeti aktuali­tásokról számol be. 10, 20, 30,40, 00,00,100 fillérre leszállított, új könyvek jegyzé­két kívánatra min­denkinek megküldi Budapesti lap könyvesboltja Vili,, József­ Körút 5. sz. A legnagyobb néma filmdráma / A legvidámabb néma burleszkatriakció ! répriz? Royal Apollóban Murnau feledhetetlen mesteralkotása: UMar Főszereplők: Jsnet Gaynor és George O’Brien Előadások kezdete hétköznap 5 órától, Karold Lloyd falrengető bohózata: szombat és vasárnap 4 órától folytatólagosan MARGARET SEVERN-TÁNCEST MA 8-kor a Vigadóban. Jegyek egész nap „Koncert"­­nél, este a Vigadó pénztáránál. * Gigli hangversenye októberre marad A je­gyeket kívánatra visszaváltjuk. (Rózsavölgyi.). 11 Bírósági szemle a Nemzeti Színház színpadán Gregus Zoltán színész kártérítési pere Többször megemlékeztünk már arról a kárté­rítési perről, amelyet Gregus Zoltán színész in­dított a Nemzeti Színház színpadán történt balesete miatt. Két esztendővel ezelőtt Gregus a Krisztus követése című húsvéti passzió játék próbája közben leesett egy emelvényről és meg­sebesült. Gregus négyszáz pengős havi járadé­kot és 8700 pengő kártérítést követelt a szín­háztól, illetve a királyi kincstártól azzal, hogy a színház elmulasztotta a köteles gondosságot a díszletezés körül és ennek következménye volt a baleset. Bónis György dr. törvényszéki bírósági szem­lét rendelt el, amelyet csütörtökön délelőtt tíz órakor tartottak meg. A forgószínpadra,­­ amelyen éppen Rómeó és Júlia előadásának próbájára készültek és amelyre már behordták a darab díszleteit, s fölállították azt az emel­vényt, amelyen annak idején a baleset­ történt. A vasfüggöny elé tettek egy asztalt a bíróság számára. Az asztalnál ült Hets Ödön dr., az ál­lami színházak jogtanácsosa és a felperes szí­nész ügyvédje is. Színpadi díszletek között, eb­ben a szokatlan keretben kezdődött meg a hi­vatalos aktus, amelyre megidézték tanúként azo­kat a statisztákat, akik Gregussal együtt az emelvényen álltak a baleset idején. A színpa­don megtartott „törvényszéki” tárgyalás igen sok színészt csábított a színpadra, akik a rög­tönzött tárgyalóteremben végighallgatták a ta­núkihallgatásokat. A bíró előbb alaposan megtekintette az emel­­vény­t és megállapította annak méreteit, majd felszólította Gregus Zoltánt, hogy menjen föl a lépcsőn, mutassa meg, hol állt és honnan esett le. A színész azonban a kérésnek nem volt haj­landó eleget tenni, amit azzal okolt meg, hogy korlát nélkül nem teszi ki magát egy újabb esetleges balesetnek. A törvényszék ezután kihallgatta azokat a statisztákat, akik a baleset alkalmával az emel­vényen álltak. Tóth Ilona és Ligeti Mari után Hámori Margitot hallgatták ki. Ez a tanú el­mondotta, hogy Gregus már az emelvényről na­gyon bizonytalan léptekkel indult lefelé és az volt az érzése, hogy ez a bizonytalanság a kor­lát hiánya miatt fokozódott. Egy órája tartott a tárgyalás, mikor Bálirét Lajos, a színház dramaturgja megkérte a tör­vényszéki bírót, hogy talán másutt folytassa a tanúkihallgatásokat, nehogy a Rómeó és Jú­lia próbája elmaradjon. Bónis dr. bíró félbe­szakította a tárgyalást, amelyet azután a sit­tjére társ­a­lgó­lam folytatott tovább. Több tanú után Hevesi Sándor dr., a Nem­zeti Színház igazgatóját hallgatták ki. Hevesi igazgató előadta, hogy nyílt színpadi díszlete­ken rendszerint nincsen karja. Gregusnél már a Faust előadása során is voltak hasonló ma­lőrök. Kénytelen kijelenteni, hogy Gregus fizi­kai és memóriabeli bizonytalanságai miatt már a baleset előtt is elhatározta, hogy nem újítja meg szerződését. A baleset után azonban meg­tartotta és egy évig, mint ösztöndíjas szerepelt a színháznál, hogy méltánytalanság ne érje. Gregus színpadi külseje nagyon megfelelő volt, de abszolút bizonytalanság jellemezte és nem mutatott fejlődést. A baleset után nem tapasz­talt semmiféle változást nála. Amikor a bala­tonfüredi üdülése után hazatért, kijelentette az igazgatónak, hogy teljesen meggyógyult. An­nak idején több oldalról figyelmeztették, hogy Gregus Zoltán az előző este ivott, dorbézolt és talán ez befolyásolta a próbán való viselkedését. Gregus Zoltán ekkor fölpattant és izgatottan közbeszólt, hogy ő életében nem dorbézolt. Ezután még Lehotay Árpád színészt és né­hány statisztát hallgattak ki, majd a bíróság a tárgyalást elnapolta, mivel további tanuk kihall­gatását látta szükségesnek. * (A római magyar intézet művészeinek ki­állítása Budapesten.) A római magyar intézet (R. Accademia D’Ungheria di Roma) művészei, építészek, szobrászok, festők és iparművészek ki­állítást rendeznek Budapesten. A kiállítás május 23-án délután 4 órakor a Nemzeti Szalon Erzsébet­ién kiállítási termeiben nyílik meg. Megnyitás Szombaton, május 23-án Rövid, szenzációs vendégjáték A 9. GOLDEN WEST GIRLS Amerika legjobb énekes, táncos jaezbaaorUtikt Kssdsts 10 CR kor.

Next