Budapesti Hírlap, 1931. július (51. évfolyam, 146–172. szám)

1931-07-25 / 167. szám

12 IRODALOM, MŰVÉSZEI Tizenhét vidéki színigazgatói enge­délyt adott ki a kultuszminiszter Az Országos Színészegyesül néhány nap ■előtt terjesztette fel a kultuszminiszterhez azok­nak a pályázóknak a névsorát, akiket az új színiévadra a színikerületi koncessziókra érde­meseknek minősített. A kultuszminisztériumban ma határoztak a koncessziók kiosztása felől és természetesen figyelembe vették a színészegye­sület ajánlásait. Kettéig K. Róbert államtitkár elnöklésével tartották meg ma délben a kultuszinisztérium­­ban a tárgyalást. Ez alkalommal is tizenhét színigazgatói engedélyt adott ki a kultusz­­kormány. A tizenhét színigazgató a következő: Görög Sándor (Szeged, Hódmezővásárhely), Kardos Géza (Debrecen, Eger, Ózd, Berettyó­újfalu), Fodor Oszkár (Pécs, Kapuvár, Nagy­kanizsa), Sebestyén Mihály (Miskolc, Nyíregy­háza, Diósgyőr, Sátoraljaújhely). Gulyás Meny­hért (Nyíregyháza, Kaposvár, Cegléd, Szolnok, Békéscsaba, Makó, Gyula). Kiss Árpád (Sop­ron, Székesfehérár, Veszprém, Esztergom, Szom­bathely). Miklósi Imre (Újpest, Tatabánya, Csepel, Kispest). Halmi Jenő (Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Kiskunhalas, Szen­tes, Orosháza, Szarvas, Csongrád). Deák Lő­rinc (Szekszárd, Újdombóvár, Zalaegerszeg, Kőszeg, Körmend, Keszthely, Moson, Magyar­óvár, Komárom, Mohács). Radó Béla­ (Balassa­gyarmat, Salgótarján, Gyöngyös, Szécsény, Jászberény, Mezőkövesd, Sajószentpéter, Haj­dúböszörmény, Kisvárda, Mátészalka, Sáros­patak, Tokaj). Kallós József (Rákosszentmi­hály, Rákoscsaba, Aszód, Abony, Hatvan, Túr­­keve, Mezőtúr, Kisújszállás, Karcag, Török­­szentmiklós, Hajdúszoboszló, Békés, Mezőbe­­rény, Szeghalom, Nyírbátor, Sarkad), Sisalai Károly (Nagytétény, Sárbogárd, Bátaszék, Bonyhád, Siklós, Szigetvár, Barcs, Csurgó, Nagyatád, Marcali, Siófok, Balatonalmádi, Ba­­latonfüred, Sümeg, Tapolca, Celldömölk, De­­vecser, Szentgotthárd, Zalaszentgrót), Darvas Ernő (Szentendre, Pomáz, Pilisvörösvár, Buda­fok, Bicske, Felsőgalla, Kisbér, Mór, Enying, Zirc, Sárvár, Csorna, Kapuvár, Vasvár, János­­háza, Tatatóváros, Dunaföldvár, Paks és Tol­na), Solti Ernő (Vecsés, Monor, Maglód, Gyömrő, Nagykáta, Jászapáti, Jászladány, Jászárokszállás, Jászkisér, Kunhegyes, Kun­madaras, Püspökladány, Hajdúnánás, Nádud­var, Újfehértó, Fehérgyarmat, Vésztő, Déva­­ványa, Kőrösladány, Vásárosnamény, Gyoma, Kenderes, Tiszapolgár, Tiszalök, Tiszaföldvár, Csengőd és Nagy­leálló). Szabó Ferenc (Rákos­palota, Pestújhely, Sashalom, Pestszentlő­rinc, Cinkota, Soroksár, Ráckeve, Fülöpszállás, Sza­badszállás, Kunszentmiklós, Kiskőrös, Kun­­szentmárton, Tótkomlós, Jánoshalma, Bácsal­más, Magyarcsanád, Kiszombor, Battonya, Elek és Füzesgyarmat). Alapi Nándor és Szentiványi Béla kaptak még koncessziót azzal, hogy egy-egy helyen legföljebb 18—18 estére szóló kamarajáték­­szeree prózai, magyarnyelvű színielőadásokat tarthatnak. * (Magyar est Rómában.) Rómából jelen­tik: A magyarbarát olaszok ifjúsági csoportja csütörtökön, a római Plantanarióban, nagysi­kerű magyar estet rendezett. A többszáz főnyi előkelő közönség sorában ott volt Wodianer Andor követségi tanácsos a kvi­inári magyar követség egész tisztikarával, Karády Imre ta­nárral a magyar akadémia tagjai, de Francisci, a római tudományegyetem rektora, családjával, Leonardi képviselő, Bartoli tábornok, a Terra­­nova magyarbarát ifjúsági csoport elnöke. Cleigl László tanár vetített képekkel kísért elő­adást tartott Budapest fürdővárosról, majd külön filmen bemutatta Budapest szépségeit és a magyar népviseletet. Ezután a tavalyi Szent Imre-ünnepségekről készült filmet vetítették nagy sikerrel. Horthy Miklós kormányzó fil­men való megjelenését zajos tapssal fogadta a közönség, amely végül a magyar Himnuszt állva hallgatta meg. * (A Magyar Színház kilakoltatási pere.) Megírtuk, hogy a Magyar Színház Rt., Loki János és Judi Marcel között folyó kilakoltatási perben a bíróság szeptemberre elnapolta a tár­gyalást, mert az ügyben eljáró Gecsey Mihály dr. járásbíró szabadságra megy. A zárgondnok és a Magyar Színház jogi képviselője a központi járásbíróság elnökétől kérte, hogy más bíróra szignálja az ügyet, hogy még augusztus folya­mán ítéletre kerüljön a sor és ne legyen aka­dálya a színház szeptemberi megnyitásának. Az érdekeltekkel pénteken közölték, hogy Gecsey bíró szabadsága miatt Korbély Géza dr. járás­bíró vette át az ügyet, amely már augusztus elején újból tárgyalásra kerül és ezzel elhárul­nak az akadályok a Magyar Színház kapunyi­tása elől. * (Szerzőjogi per a Kamaraszínház ellen.) Balogh Árpád dr. törvényszéki bírónál ma volt perfelvételi tárgyalás Salgó Ernő író perében, amelyet a Nemzeti Színház Kamara Színháza el­len indított. Az író arra alapítja 400 pengő kere­setét, hogy még annak idején, amikor nem volt a Nemzeti Színháznak Kamara Színháza, a Nem­zeti Színház felkérésére lefordította Barrie angol írónak „Amihez minden asszony ért“ című da­rabját és a színház rendelkezésére bocsátotta a fordítást. Később, amikor a Kamara Színház is megnyílt, a darabot felváltva, hol a Nemzetiben, hol a Kamara Színházban játszották, ez azonban sz író szerint megsértette szerzői jogát, mert nem volt a színháznak joga arra, hogy a Kamara Szín­házban is előadásra tűzze az általa fordított da­rabot. Minthogy ez megkérdezése és beleegyezése né­lkül történt, igényt tart a szerzői jogdíjra, ami mai napig 400 pengőt tesz ki. Ezt az összeget kéri most per útján Salgó Ernő a Nemzeti Színház Ka­mara Színházától. A kereslet arra is utal, hogy sérelmét elpanaszolta a Nemzeti Színháznak is, itt azonban azt a választ kapta, hogy a színház kizá­rólagossági joggal rendelkezik a fordítás felett és Salgó Ernő nem tarthat igényt a szerzői jogdíjra.­­ A perfelvételi tárgyaláson az érdemi védeke­­sezésre még nem került sor és így a törvényszék csak a későbbi tárgyalások anyagából merítheti a tényállás adatait. ­ A Meseszínház balatoni turnéja a B. H. olvasói részére HOLNAP, július 26-án Balatonföldváron a Kaszinóban MŰSOR: Vidám gyermekoperett, énekes-táncos duetlek, tréfák. Major Ida, Bihari Klári, László Évi, Kincses Klári, Dénes Magda ének- és táncszámai. Kincses bácsi konferál. Zongorán kísér: Szili-Kováts László. Az előadások kezdete d. u. 5 órakor. Lapunk olvasói a Meseszínház közleményének felmutatása ellenében nagyon kedvez­ményes áru jegyeket válthatnak. He He 1931. JÚLIUS 25. SZOMBAT Készül az új magyar hangosfilm Látogatás a Hunnia filmgyárban „A lakáj“ felvételénél Túl a Városliget mögött elterülő villanegyed közepén, mélyen bent, egy­ tágas udvaron ha­talmas üvegház áll: a Hunnia-film­gyár mű­terme. Az utcáról lelket sem lehet látni a fe­hér üvegfalak körül, hang sem hallatszik az udvar mélyén, mintha csak most is, miként hosszú esztendőkön keresztül, árván, üresen állna a nagy üvegpalota. Pedig ha belépünk a tágra nyitott kapun az udvarba, az üvegépü­let mögött mozgalmas életet találunk. Száz meg száz ember sürög-forog, színészek, statisz­ták, technikai munkások, rendezők, mérnökök. Utasítások hallatszanak, beállítják a jelenetet, próbálnak, majd néma csönd és a reflektorok fényében megkezdődik a hangosfilm-felvétel. A Hunnia-filmgyár telepén, amióta megér­kezett az új hangosfilm-felvevő gép, már a második filmet készítik. Az első volt a „Kék bálvány most pedig a német Semor-filmválla­­lat készíti a Hunnia-gyár második hangosfilm­jét. A címe ,,A lakáj“ (Hyppolit), Zágon Ist­ván vígjátékából írta filmre Nóti Károly. Ma­gyar és német színészekkel magyar és német változatát készítik el az érdekes filmnek Stein József és Lázár Lajos vezetésével. A német változatban a főszereplők németek, a kisebb szerepeket azonban mindkét verzióban magyar színészek játsszák. „A lakáj“ magyar címsze­replője Csortos Gyula, a többi főszerepet pe­dig Kabos Gyula, Haraszti Mici, Jávor Fái és Gőzön Gyula játssza. Góth Sándor, Szenes Ernő, Makláry, Herczeg, Bársony, Sárosi, Zá­tony és Gárdonyi mindkét nyelvű változatban szerepel. A rendezés feladatát a jeles berlini magyar rendező, Székely István látja el. Munkája köz­ben elmondja, mily kellemesen csalódott a pesti színészekben. Pontatlannak, felületesnek rajzol­ták le előtte őket s lám még Csortos is pontos. Öröm együtt dolgozni vele. Éppen egy kerti vendéglőben játszódó jele­netet állított be Székely. Közben elbújt a nap s világos nappal a szabadban kénytelenek vol­tak felállítani a reflektorokat, hogy megtart­hassák a felvételt. Néhány próba után minden jól megy s meg­kezdik a felvételt. Ugyanazt a jelenetet három­­szor-négyszer is felveszik s közben van időnk * („Tristan és Izolda" Bayreuthban.) A bayreuthi ünnepi játékok tegnapi estéjén Furtwangler Wilhelm vezényelte a Tristan és Izolda előadását. Furtwanglernek ez volt első bayreuth­i szereplése. A Tristan zenéjét erőtel­jes akcentusokkal, hatalmas lendülettel diri­gálta, éles kontrasztokkal árnyalta. Larsen Todsen asszony, Melchior, Helm Anny és Ma­­nowarda magasrendű művészettel adták a fő­szerepeket. * (Th­omas Mami ismeretlen műve.) Tho­­mas Mami annak idején Walsungenblat című könyvét megjelenése után nyomban bevonta a könyvárusoktól; összegyűjtött munkái között sem szerepel ez a műve. Most egy párizsi cég kiadásában francia fordításban jelent­ meg Le sang réservé címmel. Tüneményes szereposztás. Sikerek­ sikere. — Honthy Hanna, a Góth-pár, Orosz Vilma, Rátkai, Delly, Békássy — Minden este ‘/48 órakor ^5 a d a ! beszélgetni az egyetlen magyar „hangmérnök­kel", Lohr Ferenccel, aki tüzetesen elmagya­rázza és bemutatja a hangos film készítését. Tőle kapjuk a magyarázatot, hogy miért bur­kolták be ruhába, miért kötötték be a felvevő készülék „fülét", a mikrofont. A szabadban ugyanis enyhe szél fúj és ezt már megérzi, „hallja" a mikofon s a szél zöreje zavarja a beszédet. A képet és a hangot külön filmre veszik föl s csak azután másolják át egy sza­lagra. A mikrofonból a hang az ellenőrző fül­kén keresztül jut a fotografáló terembe, ahol a hangot fénnyé alakítják át. Az ellenőrző fül­kében, ha szükséges, erősíteni, vagy tompítani lehet a hangot, mielőtt lefényképezik. Lohr mérnök kijelentése szerint a Hunnia hangos gépei modernebbek és így jobbak, tisztább han­­gúak, mint akár az Ufa műszerei és bizonyos­nak tartja, hogy ha a németek megismerik a magyar hangos filmgyár produktumait, állan­dóan foglalkoztatni fogják. A most folyó fel­vételeket egy héttel ezelőtt kezdték meg s a számítások szerint negyven napig fog tartani, amíg „A lakáj" magyar- és németnyelvű vál­tozatának felvételeivel elkészülnek. A Hunnia-gyárban tehát még egy hónapig dolgoznak a második hangos filmen, amelynek várható nagy sikere hozza meg a további kül­földi foglalkoztatást. pengő kártérítésért perli a jármű tulajdonosát, amellyel összeütközött. MARTA ABBA, az olaszok nagy színésznője, Párizsban van. A franciák nagy lelkesedéssel fo­gadták Pirandello világhírű interpretálóját, aki Londonból érkezett Párizsba. Elmondta, hogy be­szélt Bernard Shaw­val, aki Johannát „nagy da­rab egészséges parasztlány“-nak tartja, akinek „van magához való esze". „Szökik az asszony" kerül színre holnap, vasárnap délután fél 4 órakor a Budai Szín­körben. Mérsékelt helyárak. Irodalmi és lázinházi hírek a nagyvilágból ITALO SVEVO neve ma még kis körben is­meretes, de tekintélye rendkívüli és valószínű, hogy rövidesen egyik nagyhatalma lesz az euró­pai irodalomnak, James Jolie, Marei Proust és Thomas Mami mellett. Svevo teljes ismeretlen­ségben élt egészen hatvan éves koráig, amikor két francia író, Benjámin Crémieux és Valéry Larbaud jóvoltából egyszerre feléje fordult Európa hozzáértőinek érdeklődése. Nem sokáig élvezhette a dicsőségét: 1823-ban autószerencsét­lenség következtében hirtelen meghalt.. Svevot igazi nevén Ettore Schmitznek hívják, külseje is elárulta német származását. Mint gyárigazgató csendesen írogatott, 1898-ban minden feltűnés nélkül kiadott egy regényt, ugyanabban az idő­ben angol leckéket vett egy James Jolce nevű szófukar, pápaszemes írtől, akiről akkor szintén senki se tudta, hogy kicsoda. Most már fran­ciául is megjelennek Svevo regényei, amelyek akaratgyenge, megalázott, tétova emberekről szólnak. Öregség című regénye, amely most je­lent meg franciául, valóságos remekmű. Mlle REYNA CAPELLO tavaly igen jó be­nyomást tett a Konzervatórium évzáró vizsgá­ján és határozottan megígérték neki, hogy idén feltétlenül megkapja a díjat, amely a szabály­zat értelmében a Comédie Francaise-be való be­lépésre jogosítja. Mikor az idén éppen vizsgára ment, a taxi, amelyben ült, összeütközött egy másik járművel és Reyna Capello súlyosan meg­sérült. Az orvos a helyszínen megtiltotta neki, hogy megjelenjen a vizsgaelőadáson, a fiatal szí­nésznő azonban nem hallgatott rá, eljátszotta szerepét, de olyan fáradt volt, hogy­­ nem kapta meg az első díjat. Emiatt nem kerülhetett be a Comédie Francaise-be. Most huszonötezer Filmszínházak műsora Fórum Film­szính­sta­­IV., Kossuth Lajos­ utca 18. Telefon Aut. 897—07 és 895—43. Ötödik hétra prolongálva: Bécsi víg asszonyok. Vidám történet a régi császárvárosból. Rendezte Bolváry Géza, zenéjét Róbert Stolz. Főszereplő: Willy Forst. — Paramount hangos és Magyar hiradó. Előadá­sok szombat kivételével hétköznapokon 6, egy­negyed 8 és fél 10 órakor, szombat, vasárn­éi ünnepnapokon 4, 6, 8 és 10 órakor. Orls­n Színház (Eskü-út 1. Tel.: Aut. 831—02 és 812—93). Forróvérű város. Főszereplők: Jan. Kiepura, Brigitta Helm. Sicc Kínában. Rajz­film. — Híradó. — Az előadások kezdete fél 6. fél 8. fél 10; vasárnap fél 4. fél 6. fél 8. fél 10 órakor. Railiun-Metro Filmpalota (VI., Nagymező-utca 22—24. Telefon: Automata 220—98. 292—50). A levegő hősei (Blerlottól Endreszékig). A ma­gyar óceánrepü­lés filmje. — John Gilbert fel­léptével A lángba borult világ. (Big Parade.) — Metró (Joldwyn Mayer világhíradó. — Magyar hiradó. — Előadások 2—6-ig folytatólagosak, azután 6, 8. 10 órakor, vasárnap 1—4-ig folyta­tólagosak, azután 4, 6. 8. 10 órakor. A nézőtér 15 fokkal hűvösebb az utcánál. ( In Film­színház (Teréz-körút 60. szám Telefon­ Automata 197—67 és Automata 197—68). Július 8 tól. szerdától: Marlene Dietrich és Emil Jannings örökbecsű filmje: A kék angyal. — Előadások kezdete: 6. 8. 10 órától. Csak a készletek tartamáig. VAN LOON: Az emberiség története az ősembertől napjainkig. Angol­ból ford. Fülöp Zs. dr. 100-nál több, részben színes képpel. 5-ik kiadás. 480 oldal. Eredeti kötés . SZIMONIDESZ L.: Primitív és kul­túrvallások. Iszlám és Buddhizmus. Szövegképekkel és műmellékletek­­kel. 306 oldal. Eredeti kötés . . . LAMBRECHT KÁLMÁN: Az ős­ember. Szövegképekkel és műmel­lékletekkel. 380 old. Eredeti kötés VARRÓ A.: Gyógynövények mint háziszerek. Színes képekkel. 240 ol­dal. Eredeti kötés............................ 10.— ID.— RÁKOSI JENŐ élete és művei. Szerk. Süle Antal. írták: Apponyi Albert, Svlebelsberg Kunó, Lőrin­­czy György, Nagy Emil, Pekár Gyula, Harsányi Zsolt, Rexa Dezső és mások. Díszalbum Vő képpel. Eredeti kötés.......................................30.— ARANY JÁNOS munkái. 8 kötet. Ráth-féle kiadás. Olvasott, jó pél­dány, vászonkötésekben .... 28.— MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI EMLÉKEI az 1896. évi orsz. kiál­lításon. Szerk. Czobor Béla. 90 mű­­melléklettel és számos szövegkép­pel. 2 kötet, különböző szinü kö­tésekben ............................................ . 50.— A KÉPZŐMŰVÉSZETEK REMEKEI. A festészet és szobrászat legkitű­nőbb műemlékei. Eredeti metsze­tek után fénynyomatokban kiadta Divald Károly. Szövegét írta: Szendrey János dr. 3 kötet, eltérő színű, eredeti kötésekben. Ke­­vésbbé tiszta és szép példány . . MOLISCH HANS: A felkelő nap or­szágában. Ford. Rapaics Zsigmond dr. 195 szövegközti képpel. Eredeti kötés. Szép, tiszta péld. (24.— P) Megrendelhetők a 15.-15.— könyvesboltjában, Budapest, VIII., József-körút 5. sz. Gr. Király Aladár harc Rákóczi becsületéért Ara­d I.— Kapható a Budapesti Hírlap Könyvesboltjában­­ , József-körút 5.

Next