Budapesti Hírlap, 1931. augusztus (51. évfolyam, 173–196. szám)
1931-08-19 / 187. szám
1931. AUGUSZTUS 19. SZERDA B.H. IRODALOM, MŰVÉSZET Magyar szivárvány A csákvári földművesek előadása a Kamaraszínházban A Magyar szivárvány, amely ma felvonult ■Budapest egére, esztendők sorának sokféle próbálgatása után a legjobb és az első, tökéletesen bevált ötlet, amit a Szent István-ünnepre megvalósítottak s méltó párja lesz bizonyára a Gyöngyös bokréta, amely kedden este derítiföl a borús budapesti eget. Ünnepi ajándékulés legszebb látványosságul eljött a fővárosba a magyar falu, visszaadni a kölcsönt azért amit a színpadokon kapott hivatásos színjátszóktól. Eljött a falu a budapestieknek játszani, elhozta egy ismert, kitűnő író, Paulini Béla. Az övé az ötlet, az övé a munka, amelylyel a Magyar Földmíves Játékszínt megszervezte, az előadásukat megrendezte és megírta a jórészét mindannak, amit eljátszottak. Az övé az elismerésünk is azért a nemes, tiszta élvezetért, amelyben az ünneplő közönséget részesíti, azért a kultúráért, azart a faluból bontogatott ki szivárványtiszta színeiben és bokrétába kínálkozó illatával. A Földmíves Játékszín, amelynek tagjai ma délután a pesti utca csodájára vonultak végig a városon, este a Kamaraszínházban mutatkozott be a Magyar színmánium-ciklusban, amely hét játékból állott. Nem színjáték volt ez, hanem valójában játék a színpadon, leegyszerűsítve a szereplők lelkéhez, de ebben az egyszerűségben művészi stílusba foglalva minden, mint a legújabb idők stilizált játékszerei, amelyek a maguk merev vonalaival, égő szivárvány-színeivel, stilizáltan jobban érzékeltetik a természetességet, mint az élet kópiája. A Magyar szivárvány szereplői minden darabjukban valósággal játszottak. Játszottak a színpaddal, a közönséggel, a leegyszerűsített primitívségen felülemelkedtek, fölénybe jutottak, nem voltak műkedvelők többé, hanem ennek az egyszerű játéknak a művészei. Ez a játékos színpadi stílus, amelyben minden szereplő színész tudott lenni, döntötte el a bemutatkozás sikerét. A közönség, amely a nem téli színháznak termett augusztusi estén teljesen megtöltötte a Kamaraszínház nézőterét, minden engedmény nélkül, őszintén élveztem előadást, maga is beleolvadt a játék varázsába és gönyörűséggel nézte a falut, amely úgy vonult el előtte, mint a színes mesekönyv képei a gyerek előtt. Hogy Paulini Bélának mindez ilyen pompásan sikerült, ahhoz persze a csákváriak kellettek. A földmíves-színészek, férfiak és nők egyformán meglepő tehetséget mutattak, amelyből minduntalan kicsillogott az a természetes erő és készség, amelyet rendezői parancsra megszerezni nem lehet. Nagyon szépen beszéltek, olyan szépen, mint odahaza, amikor nem játszanak, elfogultság nélkül mozogtak, sőt pontosan tudták azt is, hogy mikor találnak a célba a színpadi hatással. A stílus, amelyet a rendezés rájuk szabott, nem volt nekik teher, sőt kisegítő, hogy ami talán merev lenne, az is belesimuljon a stilizált vonalakba. A játékok közül négyet maga Paulini Béla írt, s valamennyi friss és színes volt, s íta a jótékony derű költészetével. Előadták Csepreghy Ferenc „Piros bugyelláris“-ának, Paulini—Harsányi—Kodály „Háry Jánoskának egy részletét is és egy jelenettét Babay Józsefnek, akit a Budapesti Hírlap tárcarovatából jól ismer a közönség. A „Sirató asszonyok” volt Babay kis darabja, a szép estének nagyon eredeti, nagyon mulatságos része, amely írójának nagyszerű lélekábrázolását csillogtatja meg. Ebben a darabban jelentkezett a földmíves színjátszók legerősebb tehetsége, Mészáros Böske, a fősirató asszony személyében. Hogy rajta kívül kit említsünk még meg? Az egész falusi gárda bőségesen megérdemli a dicséretet, de talán mégis Benedek Sándor — Török író, a Mári Lujzát játszó Benedek Juliska, azután Medgyesy Lajos —Napóleon, Sepsy János — Háry János, Katona József (akiről, ha színész volna, azt írnák, hogy kitűnő kabinet-alakítást produkált), Bárány János, Takács Rózsi — Török bíróné, Fehér Ferenc, Bősé Julis és a kis Medgyesy Jóska váltak ki mégis az „együttesből”. Nagyon sok tapsot kapott Paulini Béla a szereplőivel együtt, s az elismerésben nem szabad megfeledkezni Bozory Endréről, a helyűől és a cserépjuhákiai földnikeszépekarról sem, amely a szünetek közben szép magyar nótákat játszott. . L. Z. * (Vihar a „Vihar a Balatonon” körül.) A Budai Színkörben hetek óta játsszák Bús Fekete László és Góth Sándor darabját, amelynek Vihar a Balatonon a címe. E cím miatt most váratlanul per keletkezett. Liptay Imrének, a néhány évvel ezelőtt elhunyt írónak özvegye keresetet nyújtott be a bírósághoz és ebben előadta, hogy az ura évekkel ezelőtt ugyancsak írt Vihar a Balatonon címmel egy vígjátékot, amelyet a Royal Orfeumban elő is adtak. A Budai Színkör szerzőinek cselekedetében, hogy ugyanezt a címet használták föl, az özvegy plagizálást látott és kérte a törvényszéket, hogy ezért kártérítést ítéljen meg részére. Balogh Árpád dr. törvényszéki bíró előtt kedden volt az ügyben a perfelvételi tárgyalás A perbe vont szerzők képviseletében Báthor István dr. azzal érvelt, hogy a Vihar a Balatonon cím nem lehet egy szerző privilégiuma, ezt mindenki fölhasználhatja és ilyen címmel festmények, képeslevelezőlapok már számtalan példányban forognak közkézen. Kérte, hogy a keresetet, mint alaptalant, utasítsa el a törvényszék. A bíró fölhívta ezután a perben álló feleket, hogy előterjesztéseiket írásban nyújtsák be a szeptember 21-ére kitűzött folytatólagos tárgyalásig. Huberman a hegedű lelkéről — A hegedűnek lelke van, — mondogatjuk akkor, ha a húros hangszer zenéje a szívünkbe nyilas. — A legtöbb hegedű mégis lelketlen jószág, csupán csak arra jó, hogy átlag játékot produkáljanak rajta, de mesterek kezébe nem való. Csak a nagy hegedűmestereknek sikerült megtalálniok a hegedű lelkét, de ezt a titkot nem közölték senkivel és mert megoldatlan maradt a hegedűkészítők ezrei, a művészekkel egyetemben, fáradoznak azon, hogy ezt a problémát megoldják. Hogy ez a probléma milyen nehéz, azt bizonyítja Huberman Brotislavnak a nyilatkozata, amelyet a minap egy angol újságírónak mondott. — Minden hegedűnek van lelke — mondotta a művész —minden hegedűnek megvan a maga sajátos élete, sőt szeszélye is, amely sokszor keserűvé teheti az ember életét. Minél értékesebb egy hegedű, annál inkább reagál külső befolyásokra. Hőmérsékletváltozás, a levegőnek nedvességtartalma az egyik húrnak egytized milliméternyi vékonyabb, vagy vastagabb volta már megváltoztathatja a hegedű hangszínét. No és aztán a nyaka. Senki sem sejti, hogy a hegedű nyakának elkészítése milyen óriási, valóságos empirikus tudomány, ha szabad magamat így kifejezni. — Emlékszem, hogy egyszer, majd három esztendeig órákat töltöttem egy hegedűkészítőnél, amikor a hegedűmnek új nyakat kellett csináltatni. Úr Isten, mennyi fát elfarigcsált, hány kész formát eldobott, amíg végre sikerült. Ki ismeri ezt a titkot. Lehet, hogy magának a fának az evezésétől, lehet, hogy valamely vonalának megtörésétől függ a munka sikere. Megtörténhet, hogy egy hegedű hónapokig, sőt évekig tompán és szárazon hangzik és az ember nem tudja okát adni. Ám egyszer minden látható ok nélkül úgy zeng, mint ahogy sohasem: színesen, melegen. Ezért helytelen, ha a közönség, vagy a kritika a művésznek egyetlenegy játékából messzemenően végérvényes véleményt mond. Egy-egy sikerült hegedűestnek ezer és ezer nem látható zavaró momentuma lehet. Itt van példának az akusztika. Ennek is két oldala van: egyik a hallgatóság, másik a művész felé fordul. Vannak termek, amelyekben a hang könnyedén szárnyal a terem legutolsó széksoráig is és mégis a művésznek az az érzése, mint ha egy pályaudvaron hegedülne. Más termekben viszont a művész számára gyönyörűen hangzik a hegedű, viszont a hallgatóság nem élvez ebből a gyönyörűségből semmit. A pillanatnyi diszpozíciónak pedig szintén ezer színárnyalata van. Ennek sem tudhatjuk az okát ezzel éppen úgy vagyunk, mint mindenmás régi adománnyal: a pillanat hangulata dönt. — A régi olasz hangszerekről mindenki tudja hogy utánozhatatlanok. Ha sikerülne a nagymesterek titkainak nyitjára jönni, akár nekem is, bizonnyal lemondanék a hegedűművészetről és hegedűkészítő lennék. Stradivarus Guarneri, vagy Amatfi, úgy gondolom, évekig választgatták a különböző fákat, faanyagokat és tudták azt, hogy milyen vastagságban használják s tudták azt, hogy milyen lakkal, milyen arányban vonják be, mert érdekes, a hegedű hangszínezetét legjobban a lakk anyaga befolyásolja Ezeknek a régi hegedűknek a hangját természetesen kémiailag befolyásolta az évtizedekkel járó viszontagságok és változott körülmények valamint az a millió vibráció, amely használat közben átrezgett rajtuk. — Végeredményben, én sajnálom a legjobban, hogy érdemlegesebbet nem mondhatok, — azt kell megismételnem, hogy a hegedűnek lelke van, de hogy az a lélek hol rejtőzik benne, mi által színesedik, azt lehet, hogy maguk a nagy mesterhegedűkészítők sem tudták, hanem csak megérezték. (Elrendelték a bizonyítást a Magyar Színház kilakoltatási perében.) Többször megemlékeztünk arról a perről, amely egyrészről Szende Péter Pál dr., a Magyar Színház zárgondnoka, továbbá Molnár Dezső, másrészről Juhi Marcell dr., a Magyar Sznház bérlője között folyik. A zárgondnok és a színház igazgatósága ugyanis rögtöni hatállyal felmondotta a bérletet Juhi Marcellnek azon a címen, hogy szerződési kötelezettségének nem tesz eleget. Ebben a.. ügyben augusztus 12-én volt érdemleges tárgyalás Korbély Géza dr. kir. járásbíró előtt. A tárgyaláson a bérlő képviseletében Pongrácz Jenő dr. ügyvéd azzal védekezett, hogy a felmondás formai okokból érvénytelen, egyébként terjedelmes bizonyítási indítványt terjesztett elő. Szende Péter Pál dr. és Molnár Dezső dr. ellenezték a bizonyítás elrendelését A bíróság határozathozatalra a mai napot tűzte ki. Délelőtt 11 órakor zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel Korbély Géza kir. járásbíró kis tárgyalási terme. Az ügy felhívása után jelentkeztek a perös felek és képviselőik. A járásbíró kihirdette határozatát, amely szerint úgy az alperes által felajánlott egész bizonyítást valamint a felperesek által felajánlott ellenbizonyítást elrendeli, az összes tanukat, akikre a felek hivatkoztak, megidézi és a tárgyalás folytatására határnapul augusztus 25. napját tűzte ki. * (Reinhardt Münchenben rendez.) A salburgi ünnepi játékokkal kapcsolatban Reinhardt a müncheni Kammerspieleben is fog rendezni. Első darabja a Stella lesz, amelynek főszerepét Helene Thimig Eleonóra von Mendelssohnnal felváltva fogja játszani. A másik, Reinhardt rendezésében színrekerülő darab az Iphiginia lesz. Ma évadnyitó előadás! A verduni halálmezőkön!. .. Grandiózus hangos háborús film, a világháború legádázabb küzdelmeivel. A legendás hírű Haupt kapitány és Radtke hadnagy élményei. Ünnepi hangos híradó!ROYAL-APOLLO Előadások ma 5, 1/,8, ’/il0. * Legideálisabb a nyaralás a Duna mellett siessen tehát és tekintse meg Szigetszőlős nyaralótelepet, mely Felsőgöddel szemben, a Szent Endre sziget partján fekszik. A nyaralótelepen kétszáznégy telek kerül eladásra, melynél fele azonban már le van jegyezve. Szigetszőlős a legszebb és legideálisabb fekvésű nyaraló és weekend-telep. Strandolás, csónakázás, pompás hangulat. A termőszőlővel és gyümölcsfával beültetet telkek négyszögölenkint 4-től 6 pengőig öt évi törlesztésre kaphatók és csekély foglalóval is vehetők. Meghívjuk mint a legközelebbi vasárnapra! SSSstíi barátaival erre a szép helyre! Találkozás a nyugati pályaudvar indulási oldalán a JIL osztályú jegypénztár előtt reggel fél 9 órakor és délután 2 órakor, ahol fehér karszalagos rendező tájékoztat. Felsőgödig és vissza szóló jegy ára 1 pengő 40 fillér, melyet a telekvásárlóknak visszatérítünk. Vevőink számára külön meglepetést is tartogatunk, mert a vásárlók között egy remek szoba-konyhás, verandás „Diogenes“weekendházat sorsolunk ki Hétköznap telefonjelentkezés esetén bármikor bemutatjuk a lelkeket. Szigetszölős Nyaralótelep Igazgatósága Budapest II., Margit-körút 9. Telefon: Automata 575—95. FILM * (Komikusok nevettető versenye.) Paul Morgan, a világhírű német humorista, legújabb filmjében rádió-riportert alakít, aki a hollywoodi stúdióból akar helyszíni leadást közvetíteni. A stúdiók elzárt világába azonban majdnem lehetetlen bejutnia és Paul Morgan ejtőernyőn ereszkedik le a stúdió telepére. Nera kis megrökönyödésére éppen az oroszlánketrec elé zuhan. A stúdóiban azután számos kalandban van része, amelyek közül a legmulatságosabb az a jelnet, amikor összekerül Buster Keatonnal, akit meg akar nevettetni. Ezeket a tréfákat igazán csak Buster Keaton képes megállni nevetés nélkül, a közönség azonban valóságos nevetőorkánban tör ki. Paul Morgan és Buster Keaton, a két világhírű, komikus mérkőzése eldöntetlenül végződik- A film, melyben Nóra trregor, Adolphe Menjou, Oscar Strausz, Hanton Novarro, John Gilbert és Joan Crauford szerepelnek még. Szent István-napján kerül bemutatásra a stádiusban. * (Olasz operák a filmen?) Rómából jelentik. Érdekes tervet terjesztett a kormány elé egy olasz pénzkonzorcium, amely hangos filmet akar készíttetni az olasz operaművészet legismertebb műveiből. Az operák megfilmesítését a milánói Acora-színház zenekarával és a legjobb olasz szólistákkal akarják keresztülvinni. Elsősorban Rossini, Bellini, Donizetti és Verdi művei kerülnek sorra, azután pedig Puccini és Mascagni következnek. 11 Filmszínházak műsora Fórum filmsztubAzIV., Kossuth Lajos utca 18. Telefon Aut. 897—07 és 895—43. Fádnai Szent Antal élete és csodái. A dicsőséged szent csodálatos élete és boldog halála két részben, 16 fejezetben. A kísérő zenét összeállította és a milánói Scala zenekarát vezényli Francesco Catalloi d'Abruzzo. A vatikáni kórust vezényli prof. Monte Foretti. — Ave Maria. Énekli Violetta di Strozzi. — Híradók. — Előadások kezdete hétköznapokon, szombat kivételével 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor; szombat, vasárnap és ünnepnapokon 4. 6. 8 és 10 órakor. ()r*»n Szfuhflx fEskO út 1 Tel.: Aut 831—0? é« 812—39). Az ikerférj. Komédia 12 felvonásban. Főszereplők: Maria Paudler, Slalmay Tibor és Ilana Riemann. — Miki egér. — Magyar és külföldi híradók. — Előadások kezdete hétköznap: fél 6, fél 8, fél 10: ünnep és vasárnap: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 órakor. Tanice Filmszínház (Erzsébet-krt 8. Newyork- kal szemben.) Telefon J. 365—23. Teljesen újjáépítve. Eredeti Western Elektric beszélőgép. .4 suszterprinc. Kacagó vihar 12 fejezetben. A főszerepben Harold Lloyd. — Paramount hangos híradó. — Magyar híradó. — Előadások mindennap 4, 6, 8 és 10 órakor. N ml iun-Metro I il in palota (VI., Nagymező utca 22—24 Telefon: Automata 270—98, 292—50). Marie Dressler, Polly Marán és Anita Tagé modern komédiája: Foavókúra. — Menavilkol a feleségem! (Max Davidson burleszkje.) — Metró—(ioldxcyn—Maver vi.ávhíradó. — Magyar híradó. Előadósok 2—6-re folytatólagosak, azután 6. 8 10 órakor, vasárnap 1—■4-ig folytatólagosak azután 4 6 8. 10 órakor. A nézőtér 15 fokkal hűvösebb az utcánál. Royal Apolló (Erzsébet-körút 45. sz. A Royal Szálló épületében. Telefon 429—46 és 419—02): Roham!.. . A verduni halálmezőkön. A világháború legádázabb küzdelmei a douaumounti erőd körül. A legendás hírű Slaupt kapitány élményei. — Amerikai hangon híradók.— Magyar híradó. — Előadások kezdete hétköznapokon, szombat kivételével: 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor, szombat, vasár- és ünnepnapokon 4, 6, 8 és 10 órakor. Értékesítse Amerikában bejelentett szabadalmait, vagy találmányait a tervrajzok, szabadalmi leírások, vagy modelleknek a Második és Bővített INTERNATIONAL PATENT EXPOSITION, CHICAGO, 1931 szeptember 14-től október 20-ig tartandó kiállítása révén. Gyárosok és szabadalomvásárlók ezrei fogják ezt a kiállítást megtekinteni, hogy megszemléljék az új találmányokat vétel, vagy értékesítési szempontból. Ez a kiállítás a feltalálóknak a legjobb alkalmat nyújtja, hogy amerikai patentjüket értékesíthessék. Ezen a kiállításon minden gyárvállalat képviseltetni fogja magát, hogy különböző új találmányok után nézzenek. A rajzok, vagy modellek kiállítási díja 28 dollár. A mi saját szabadalmi bemutatóink és eladóink fogják az ön találmányát a gyárosoknak demonstrálni és önt a gyáro£okkal közvetlen összeköttetésbe hozni. Ezért semmiféle díjazás nem jár. Küldje szabadalmának leírását, vagy modelljét közvetlen címünkre 28 dollár kiállítási díjjal együtt és a többit mi elintézzük. A kiállítás bevégeztével megküldjük önnek az eredményeket tartalmazó beszámoló jelentést. Cím: International Patent Exposition Co., Merchandis, Mart, Chicago, U. S. A.