Budapesti Hírlap, 1931. augusztus (51. évfolyam, 173–196. szám)

1931-08-19 / 187. szám

1931. AUGUSZTUS 19. SZERDA B.H. IRODALOM, MŰVÉSZET Magyar szivárvány A csákvári földművesek előadása a Kamaraszínházban A Magyar szivárvány, amely ma felvonult ■Budapest egére, esztendők sorának sokféle pró­bálgatása után a legjobb és az első, tökélete­sen bevált ötlet, amit a Szent István-ü­nnepre megvalósítottak s méltó párja lesz bizonyára a Gyöngyös bokréta, amely kedden este deríti­­föl a borús budapesti eget. Ünnepi ajándékul­­és legszebb látványosságul eljött a fővárosba a magyar falu, visszaadni a kölcsönt azért amit a színpadokon kapott hivatásos színját­szóktól. Eljött a falu a budapestieknek ját­szani, elhozta egy ismert, kitűnő író, Paulini Béla. Az övé az ötlet, az övé a munka, amely­­lyel a Magyar Földmíves Játékszínt megszer­vezte, az előadásukat megrendezte és megírta a jórészét mindannak, amit eljátszottak. Az övé az elismerésünk is azért a nemes, tiszta élvezetért, amelyben az ünneplő közönséget ré­szesíti, azért a kultúráért, azart a faluból bon­togatott ki szivárvány­tiszta színeiben és bok­rétába kínálkozó illatával. A Földmíves Játékszín, amelynek tagjai ma délután a pesti utca csodájára vonultak végig a városon, este a Kamaraszínházban mutatko­zott be a Magyar színmánium­-ciklusban, amely hét játékból állott. Nem színjáték volt ez, ha­nem valójában játék a színpadon, leegyszerű­sítve a szereplők lelkéhez, de ebben az egysze­rűségben művészi stílusba foglalva minden, mint a legújabb idők stilizált játékszerei, ame­lyek a maguk merev vonalaival, égő szivár­vány-színeivel, stilizáltan jobban érzékeltetik a természetességet, mint az élet kópiája. A Ma­gyar szivárvány szereplői minden darabjukban valósággal játszottak. Játszottak a színpaddal, a közönséggel, a leegyszerűsített primitívségen felülemelkedtek, fölénybe jutottak, nem voltak műkedvelők többé, hanem ennek az egyszerű játéknak a művészei. Ez a játékos színpadi stílus, amelyben min­den szereplő színész tudott lenni, döntötte el a bemutatkozás sikerét. A közönség, amely a nem téli színháznak termett augusztusi estén teljesen megtöltötte a Kamaraszínház nézőte­rét, minden engedmény nélkül, őszintén élvezte­m előadást, maga is beleolvadt a játék vará­zsába és gönyörűséggel nézte a falut, amely úgy vonult el előtte, mint a színes mesekönyv képei a gyerek előtt. Hogy Paulini Bélának mindez ilyen pompásan sikerült, ahhoz persze a csákváriak kellettek. A földmíves­-színészek, férfiak és nők egyformán meglepő tehetséget mutattak, amelyből minduntalan kicsillogott az a természetes erő és készség, amelyet rendezői parancsra megszerezni nem lehet. Nagyon szé­pen beszéltek, olyan szépen, mint odahaza,­­ amikor nem játszanak, elfogultság nélkül mo­zogtak, sőt pontosan tudták azt is, hogy­ mi­kor találnak a célba a színpadi hatással. A stí­lus, amelyet a rendezés rájuk szabott, nem volt nekik teher, sőt kisegítő, hogy ami talán merev lenne, az is belesimuljon a stilizált vo­nalakba. A játékok közül négyet maga Paulini Béla írt, s valamennyi friss és színes volt, s íta a jótékony derű költészetével. Előadták Csep­­reghy Ferenc „Piros bugyelláris“-ának, Pau­lini—Harsányi—Kodály „Háry Jánoskának egy részletét is és egy jelenettét Babay Józsefnek, akit a Budapesti Hírlap tárcarovatából jól ismer a közönség. A „Sirató asszonyok” volt Babay kis darabja, a szép estének nagyon ere­deti, nagyon mulatságos része, amely írójának nagyszerű lélekábrázolását csillogtatja meg. Ebben a darabban jelentkezett a földmíves színjátszók legerősebb tehetsége, Mészáros Böske, a fősirató­ asszony személyében. Hogy rajta kívül kit említsünk még meg? Az egész falusi gárda bőségesen megérdemli a dicsére­tet, de talán mégis Benedek Sándor — Török író, a Mári Lujzát játszó Benedek Juliska, azután Medgyesy Lajos —­­Napóleon, Sepsy János — Háry János, Katona József (akiről, ha színész volna, azt írná­k, hogy kitűnő kabi­net-alakítást produkált), Bárány János, Ta­kács Rózsi — Török bíróné, Fehér Ferenc, Bősé Julis és a kis Medgyesy Jóska váltak ki mégis az „együttesből”. Nagyon sok tapsot kapott Paulini Béla a szereplőivel egy­ütt, s az elismerésben nem sza­bad megfeledkezni Bozory Endréről, a helyű­­ől és a cserépjuh­ákiai földnikeszépe­karról sem, amely a szünetek közben szép ma­gyar nótákat játszott. . L. Z. * (Vihar a „Vihar a Balatonon” körül.) A Budai Színkörben hetek óta játsszák Bús Fe­kete László és Góth Sándor darabját, amely­nek Vihar a Balatonon a címe. E cím miatt most váratlanul per keletkezett. Liptay Imré­nek, a néhány évvel ezelőtt elhunyt írónak öz­vegye keresetet nyújtott be a bírósághoz és eb­ben előadta, hogy az ura évekkel ezelőtt ugyancsak írt Vihar a Balatonon címmel egy vígjátékot, amelyet a Royal Orfeumban elő is adtak. A Budai Színkör szerzőinek cselekede­tében, hogy ugyanezt a címet használták föl, az özvegy plagizálást látott és kérte a törvény­széket, hogy ezért kártérítést ítéljen meg ré­szére. Balogh Árpád dr. törvényszéki bíró előtt kedden volt az ügyben a perfelvételi tárgyalás A perbe vont szerzők képviseletében Báthor István dr. azzal érvelt, hogy a Vihar a Balatonon cím nem lehet egy szerző privilé­giuma, ezt mindenki fölhasználhatja és ilyen címmel festmények, képeslevelezőlapok már számtalan példányban forognak közkézen. Kérte, hogy a keresetet, mint alaptalant, uta­sítsa el a törvényszék. A bíró fölhívta ezután a perben álló feleket, hogy előterjesztéseiket írásban nyújtsák be a szeptember 21-ére kitű­zött folytatólagos tárgyalásig. Huberman a hegedű lelkéről — A hegedűnek lelke van, — mondogatjuk akkor, ha a húros hangszer zenéje a szívünkbe nyilas. — A legtöbb hegedű mégis lelketlen jószág, csupán csak arra jó, hogy átlag játékot produkáljanak rajta, de mesterek kezébe nem való. Csak a nagy hegedűmestereknek sikerült megtalálniok a hegedű lelkét, de ezt a titkot nem közölték senkivel és mert megoldatlan ma­radt a hegedűkészítők ezrei, a művészekkel egyetemben, fáradoznak azon, hogy ezt a prob­lémát megoldják. Hogy ez a probléma milyen nehéz, azt bizo­nyítja Huberman Brotislavnak a nyilatkozata, amelyet a minap egy angol újságírónak mon­dott. — Minden hegedűnek van lelke — mondotta a művész —minden hegedűnek megvan a maga sajátos élete, sőt szeszélye is, amely sokszor ke­serűvé teheti az ember életét. Minél értékesebb egy hegedű, annál inkább reagál külső befolyá­sokra. Hőmérsékletváltozás, a levegőnek ned­vességtartalma az egyik húrnak egytized milli­­méternyi vékonyabb, vagy vastagabb volta már megváltoztathatja a hegedű hangszínét. No és aztán a nyaka. Senki sem sejti, hogy a hegedű nyakának elkészítése milyen óriási, valóságos empirikus tudomány, ha szabad magamat így kifejezni. — Emlékszem, hogy egyszer, majd három esztendeig órákat töltöttem egy hegedűkészítő­nél, amikor a hegedűmnek új nyakat kellett csi­náltatni. Úr Isten, mennyi fát elfarigcsált, hány kész formát eldobott, amíg végre sikerült. Ki ismeri ezt a titkot. Lehet, hogy magának a fának az evezésétől, lehet, hogy valamely vona­lának megtörésétől függ a munka sikere. Meg­történhet, hogy egy hegedű hónapokig, sőt éve­kig tompán és szárazon hangzik és az ember nem tudja okát adni. Ám egyszer minden lát­ható ok nélkül úgy zeng, mint ahogy sohasem: színesen, melegen. Ezért helytelen, ha a közön­ség, vagy a kritika a művésznek egyetlenegy játékából messzemenően végérvényes véleményt mond. Egy-egy sikerült hegedű­estnek ezer és ezer nem látható zavaró momentuma lehet. Itt van példának az akusztika. Ennek is két oldala van: egyik a hallgatóság, másik a művész felé fordul. Vannak termek, amelyekben a hang könnyedén szárnyal a terem legutolsó székso­ráig is és mégis a művésznek az az érzése, mint ha egy pályaudvaron hegedülne. Más termek­ben viszont a művész számára gyönyörűen hangzik a hegedű, viszont a hallgatóság nem élvez ebből a gyönyörűségből semmit. A pilla­natnyi diszpozíciónak pedig szintén ezer szín­­árnyalata van. Ennek sem tudhatjuk az okát ezzel éppen úgy vagyunk, mint minden­­más régi adománnyal: a pillanat hangulata dönt. — A régi olasz hangszerekről mindenki tudja hogy utánozhatatlanok. Ha sikerülne a nagy­mesterek titkainak nyitjára jönni, akár nekem is, bizonnyal lemondanék a hegedű­művészetről és hegedűkészítő lennék. Stradivarus Guarneri, vagy Amatfi, úgy gondolom, évekig választgat­­ták a különböző­ fákat, faanyagokat és tudták azt, hogy milyen vastagságban használják s tudták azt, hogy milyen lakkal, milyen arány­ban vonják be, mert érdekes, a hegedű hangszí­nezetét legjobban a lakk anyaga befolyásolja Ezeknek a régi hegedűknek a hangját termé­szetesen kémiailag befolyásolta az évtizedekkel járó viszontagságok és változott körülmények valamint az a millió vibráció, amely használat közben átrezgett rajtuk. — Végeredményben, én sajnálom a legjob­ban, hogy érdemlegesebbet nem mondhatok, — azt kell megismételnem, hogy a hegedűnek lelke van, de hogy az a lélek hol rejtőzik benne, mi által színesedik, azt lehet, hogy maguk a nagy mesterhegedűkészítők sem tudták, hanem csak­ megérezték.­­ (Elrendelték a bizonyítást a Magyar Szín­­ház kilakoltatási perében.) Többször megemlé­keztünk arról a perről, amely egyrészről Szende Péter Pál dr., a Magyar Színház zárgondnoka, továbbá Molnár Dezső, másrészről Juhi Mar­cell dr., a Magyar Sznház bérlője között fo­lyik. A zárgondnok és a színház igazgatósága ugyanis rögtöni hatállyal felmondotta a bér­letet Juhi Marcellnek azon a címen, hogy szer­ződési kötelezettségének nem tesz eleget. Eb­ben a.­. ügyben augusztus 12-én volt érdemle­­ges tárgyalás Korbély Géza dr. kir. járásbíró előtt. A tárgyaláson a bérlő képviseletében Pongrácz Jenő dr. ügyvéd azzal védekezett, hogy a felmondás formai okokból érvénytelen, egyébként terjedelmes bizonyítási indítványt terjesztett elő. Szende Péter Pál dr. és Molnár Dezső dr. ellenezték a bizonyítás elrendelését A bíróság határozathozatalra a mai napot tűzte ki. Délelőtt 11 órakor zsúfolásig megtelt ér­deklődőkkel Korbély Géza kir. járásbíró kis tárgyalási terme. Az ügy felhívása után jelent­keztek a perös felek és képviselőik. A járás­bíró kihirdette határozatát, amely szerint úgy az alperes által felajánlott egész bizonyítást valamint a felperesek által felajánlott ellen­­bizonyítást elrendeli, az összes tanukat, akikre a felek hivatkoztak, megidézi és a tárgyalás folytatására határnapul augusztus 25. napját tűzte ki. * (Reinhardt Münchenben rendez.) A sal­burgi ünnepi játékokkal kapcsolatban Rein­hardt a müncheni Kammerspieleben is fog rendezni. Első darabja a Stella lesz, amely­nek főszerepét Helene Thimig Eleonóra von Mendelssohnnal felváltva fogja játszani. A másik, Reinhardt rendezésében színrekerülő da­rab az Iphiginia lesz. Ma évadnyitó előadás! A verduni halálmezőkön!. .. Grandiózus hangos háborús film, a világháború legádázabb küzdelmeivel. A legendás hírű Haupt kapitány és Radtke hadnagy élményei. Ünnepi hangos híradó!ROYAL-APOLLO Előadások ma 5, 1/,8, ’/il0. * Legideálisabb a nyaralás a Duna mellett siessen tehát és tekintse meg Szigetszőlős nyaralótelepet, mely Felsőgöddel szemben, a Szent Endre sziget partján fekszik. A nyaralótelepen kétszáznégy telek kerü­l eladásra, melynél­ fele azonban már le van jegyezve. Szigetszőlős a legszebb és legideálisabb fekvésű nyaraló és weekend-telep. Stran­dolás, csónakázás, pompás hangulat. A termőszőlővel és gyümölcsfával beültetet telkek négyszögölenkint 4-től 6 pengőig öt évi törlesztésre kaphatók és csekély foglalóval is vehetők. Meghívjuk mint a legközelebbi vasárnapra! SSSstíi barátaival erre a szép helyre! Találkozás a nyugati pályaudvar indulási oldalán a JIL osztályú jegypénztár előtt reggel fél 9 órakor és délután 2 órakor, ahol fehér karszalagos rendező tájékoztat. Felsőgödig és vissza szóló jegy ára 1 pengő 40 fillér, melyet a telekvásárlóknak visszatérítünk. Vevőink számára külön meglepetést is tartogatunk, mert a vásárlók között egy remek szoba-konyhás, verandás „Diogenes“­­weekendházat sorsolunk ki Hétköznap telefonjelentkezés esetén bármikor bemutatjuk a lelkeket. Szigetszölős Ny­aralótelep Igazgatósága Budapest II., Margit-körút 9. Telefon: Automata 575—95. FILM * (Komikusok nevettető versenye.) Paul Morgan, a világhírű német humorista, legújabb filmjében rádió-riportert alakít, aki a holly­woodi stúdióból akar helyszíni leadást közve­títeni. A stúdiók elzárt világába azonban majd­nem lehetetlen bejutnia és Paul Morgan ejtő­ernyőn ereszkedik le a stúdió telepére. Nera kis megrökönyödésére éppen az oroszlánketrec elé zuhan. A stúdóiban azután számos kaland­ban van része, amelyek közül a legmulatságo­sabb az a je­lnet, amikor összekerül Buster Keatonnal, akit meg akar nevettetni. Ezeket a tréfákat igazán csak Buster Keaton képes megállni nevetés nélkül, a közönség azonban valóságos nevetőorkánban tör ki. Paul Morgan és Buster Keaton, a két világhírű, komikus mérkőzése eldöntetlenül végződik- A film, mely­ben Nóra trregor, Adolphe Menjou, Oscar Strausz, Hanton Novarro, John Gilbert és Joan Crauford szerepelnek még. Szent István-nap­­ján kerül bemutatásra a stádiusban. * (Olasz operák a filmen?) Rómából jelen­tik. Érdekes tervet terjesztett a kormány elé egy olasz pénzkonzorcium, amely hangos filmet akar készíttetni az olasz operaművészet legismertebb műveiből. Az operák megfilmesítését a milánói Acora-színház zenekarával és a legjobb olasz szó­listákkal akarják keresztülvinni. Elsősorban Ros­­sini, Bellini, Donizetti és Verdi művei kerülnek sorra, azután pedig Puccini és Mascagni követ­keznek. 11 Filmszínházak műsora Fórum f­­ilm­sztub­Az­­IV., Kossuth Lajos utca 18. Telefon Aut. 897—07 és 895—43. Fádnai Szent Antal élete és csodái. A dicsőséged szent csodálatos élete és boldog halála két részben, 16 fejezetben. A kísérő zenét összeállította és a milánói Scala zenekarát vezényli Francesco Ca­­talloi d'Abruzzo. A vatikáni kórust vezényli prof. Monte Foretti. — Ave Maria. Énekli Vio­letta di Strozzi. — Híradók. — Előadások kez­dete hétköznapokon, szombat kivételével 5. egy­negyed 8 és fél 10 órakor; szombat, vasárnap és ünnepnapokon 4. 6. 8 és 10 órakor. ()r­*»n Szfuhflx fEskO út 1 Tel.: Aut 831—0? é« 812—39). Az ikerférj. Komédia 12 felvonásban. Főszereplők: Maria Paudler, Slalmay Tibor és Ilana Riemann. — Miki egér. — Magyar és kül­földi híradók. — Előadások kezdete hétköznap: fél 6, fél 8, fél 10: ünnep és vasárnap: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 órakor. Tanice Filmsz­ính­áz (Erzsébet-krt 8. Newyork-­ kal szemben.) Telefon J. 365—23. Teljesen újjá­építve. Eredeti Western Elektric beszélőgép. .4 suszterprinc. Kacagó vihar 12 fejezetben. A főszerepben Harold Lloyd. — Paramount hangos híradó. — Magyar híradó. — Előadások min­dennap 4, 6, 8 és 10 órakor. N­ ml iun-Metro I il in palota (VI., Nagymező­ utca 22—24 Telefon: Automata 270—98, 292—50). Marie Dressler, Polly Marán és Anita Tagé mo­dern komédiája: Foavókúra. — Menavilkol a feleségem! (Max Davidson burleszkje.) — Metró—(ioldxcyn—Maver vi­.ávhíradó. — Magyar híradó. Előadósok 2—6-re folytatólagosak, azután 6. 8 10 órakor, vasárnap 1—■4-ig folyta­tólagosak azután 4 6 8. 10 órakor. A nézőtér 15 fokkal hűvösebb az utcánál. Royal Apolló (Erzsébet-körút 45. sz. A Royal­ Szálló épületében. Telefon 429—46 és 419—02): Roham!.. . A verduni halálmezőkön. A világhá­ború legádázabb küzdelmei a douaumounti erőd körül. A legendás hírű Slaupt kapitány élmé­nyei. — Amerikai hangon híradók.­­— Magyar híradó. — Előadások kezdete hétköznapokon, szombat kivételével: 5. egynegyed 8 és fél 10 órakor, szombat, vasár- és ünnepnapokon 4, 6, 8 és 10 órakor. Értékesítse Amerikában bejelentett szaba­dalmait, vagy találmányait a tervrajzok, sza­badalmi leírások, vagy modelleknek a Második és Bővített INTERNATIONAL PATENT EXPOSITION, CHICAGO, 1931 szeptem­ber 14-től október 20-ig tartandó kiállítása ré­vén. Gyárosok és szabadalomvásárlók ezrei fog­ják ezt a kiállítást megtekinteni, hogy meg­szemléljék az új találmányokat vétel, vagy ér­tékesítési szempontból. Ez a kiállítás a felta­lálóknak a legjobb alkalmat nyújtja, hogy amerikai patentjüket értékesíthessék. Ezen a kiállításon minden gyárvállalat képviseltetni fogja magát, hogy különböző új találmányok után nézzenek. A rajzok, vagy modellek kiállí­tási díja 28 dollár. A mi saját szabadalmi be­mutatóink és eladóink fogják az ön találmá­nyát a gyárosoknak demonstrálni és önt a gyá­­ro£okkal közvetlen összeköttetésbe hozni. Ezért semmiféle díjazás nem jár. Küldje szabadal­mának leírását, vagy modelljét közvetlen cí­münkre 28 dollár kiállítási díjjal együtt és a többit mi elintézzük. A kiállítás bevégeztével megküldjük önnek az eredményeket tartalmazó beszámoló jelentést. Cím: International Pa­tent Exposition Co., Merchandis, Mart, Chicago, U. S. A.

Next