Budapesti Hírlap, 1931. augusztus (51. évfolyam, 173–196. szám)

1931-08-04 / 175. szám

1931. AUGUSZTUS 4. KEDD B.H. Rohonci Pranger József halála Rohonci Pranger József, a régi Osztrák-Ma­gyar Bank volt vezérigazgatója s a volt magyar főrendiház tagja, szülőfalujában, Rohoncon, 82 éves korában elhunyt. A kilencvenes évek elején végrehajtott valutareformban igen nagy része és annak sikerében nagy érdemei voltak. Magyar állampolgárságát haláláig megtartotta s a ma­­gyar kormánynak még a legutóbbi évek alatt is nem egy ízben állott tanácsaival rendelkezésére. A Bank élén viselt állásában, tiszta osztrák kör­­nyezetben is mindig érvényt tudott szerezni ma­gyar felfogásának és álláspontjának. A haza­fias érzésnek, a katonás, kemény vágású magyar úrnak és a kitűnő feljebbvalónak mintaképe volt, tisztviselői rajongtak érte. Két évvel ezelőtt, midőn nyolcvanadik születésnapját ünnepelte, az osztrák és a magyar Nemzeti Bankok tisztviselői kara, amely jórészt az ő keze alatt nőtt fel, üd­vözölte és a Magyar Nemzeti Bank tisztviselői­nek nevében küldött üdvözletét kis küldöttség vitte el neki, ami igen nagy örömére szolgált. A jegybankról való felfogása, a Bank vezetésében alkalmazott elvei, olyan modernek voltak, hogy a Nemzeti Bankban még ma is nem egyszer hi­vatkoznak az ő iskolájára és útmutatásaira.­­ Temetése augusztus 4-én lesz. . (Részvényesek harca egy bérház miatt.) Rosenberg Sándor dr. ismert fővárosi ügyvéd tegnapelőtt délután bement az Abbázia-kávé­­házba, ahol találkozott Perl Tivadar kenyér­gyári igazgatóval és a bátyjával, Perl Ödön dr. ügyvéddel Rosenberg és Perl Tivadar között rövid szóváltás folyt le és mikor Rosenberg ott­hagyta Perl Tivadart, a kenyérgyáros utána lépett és a gyanútlanul távozó ügyvéd felé súj­tott. A kávéházban nagy feltűnést keltett a botrány. A vendégek és a pincérek odasiettek és közbevetették magukat. Végül rendőr jött, aki igazoltatta a szereplőket és a VI. kerületi kapitányságon megindult a kihágási eljárás. A kávéházi affér hátterében egy bérház körül ke­letkezett bonyodalom áll Esztendőkkel ezelőtt megalakult a Központi Építő Részvénytársaság, amely felépítette a Pannónia­ utca 34. számú bérházat. A részvénytársaságnak négy főrész­vényese van: Rosenberg Sándor dr. ügyvéd és Kleister Jenő szappangyáros, valamint a két Teri fivér. Perl Gyula, a harmadik Perl test­vér végezte annak idején az építkezés cement­­m­unkáját és ennek fejében hatvanezer pengős számlát nyújtott be. Meister és Rosenberg dr. Bekalták a számlát, tiltakoztak a fizetés ellen és azt sem engedték meg, hogy Perl Gyula beke­­beleztesse a házra a hatvanezer pengős köve­telést. Később azonban kiderült, hogy Perl Ödön dr. és Perl Tivadar, mint igazgatósági tagok megadták az engedélyt fivérüknek a be­kebelezésre. A Meister-féle érdekeltség erre a bekebelezés törlését kérte a bíróságtól. Az érde­keltség most megtudta azt is, hogy Perl Ödön és Tivadar a múlt hónapban hirdetményt tettek közzé a hivatalos lapban és igazgatósági ülést hívtak össze. Az ülést Rosenberg Sándor és Meister Jenő nélkül tartották meg. Mindkettő­jüket elmozdították az igazgatósági tagságtól és Perl Ödönt bízták meg a ház gondnokságával. Perlék ezután körlevelet intéztek a ház lakói­hoz és közölték velük a történteket. A Meister­­érdekeltség is körlevelet küldött a lakókhoz, amelyben tudtukra adták, hogy megtorló lépé­seket tettek a Perl testvérek ellen. Ilyen előz­mények után találkozott Rosenberg dr. és Perl Tivadar az Abbázia-kávéházban, ahol azután megtörtént az affér. Tetőzi a bonyodalmakat, hogy Perl Ödön dr. mint a ház gondnoka, újabb levelet küldött a lakókhoz és ebben figyel­meztette őket, hogy a házbéreket ne a házfel­ügyelőnek, illetve Rosenberg Sándornak, ha­nem kizáróan neki fizessék. Most mindkét rész­­vényes-érdekeltség a hatóságok döntését várja.­­ (Megfellebbeztek a győri Zollers-inté­­­zet betiltását.) Győr város polgármestere, mint másodfokú hatóság, tudvalévően betiltotta a két győri Zolleis-intézet működését, azzal a megokolással, hogy mint egyéni intézetek csakis belügyminiszteri engedéllyel működhetnek. A be­tiltott intézet vezetője erre nyilatkozatot tett közzé, amely szerint neki nem gyógyintézete, ha­nem eredeti Zeilers-gépekkel is fölszerelt orvosi rendelője van, amelyhez belügyminiszteri enge­dély nem szükséges és miután ő maga szabály­szerűen kihirdetett magyar diplomával bíró or­vos, akit orvosi gyakorlatának folytatásában a törvényben biztosított jogainál fogva semmiféle közhatóság nem korlátozhat, véleménye szerint a másodfokú hatóság határozatának jogalapja nincs és ezért ezt a határozatot az illetékes har­madfokú hatósághoz megfellebbezi, amelynek döntéséig orvosi rendelőjét betegei számára nyitva tartja.­­ (Jubiláló galambtenyésztők.) A Kispesti Galambtenyésztők Egyesülete fennállásának husza­dik évét jubileumi kiállítással ünnepli meg. A kiállí­tás védője Molnár József dr. polgármester. A ki­­állítást augusztus 15-én nyitják meg. Tizennyolcezer postagalamb indult el Budaörsről Németország felé Percenként 1200 méteres sebességgel 1300 kilométert repültek a „német vendégek" . Debrecenből hétezer galamb startolt Budaörsről és Debrecenből postagalambok indultak el. Tegnap hajnalban nagy esemény színhelye volt az alföldi cívis város Piac­ utcája, amelyen nagy közönség leste izgatottan, hogy miként indítanak útnak hétezer német posta­­galambot Debrecenből Németország felé. A deb­receni pályaudvar gyorsáruraktárára ugyanis Frankfurtból, Nürnbergből hétezer postagalam­bot küldtek kilenc vagonban és száznyolcvan ha­talmas kosárban. Közel négyezer ember gyülekezett össze, hogy jelen legyen a postagalambok startjánál. A deb­receni galambtenyésztőkön kívül megjelent a budapesti Columbia egyesület vezetője és a hon­védelmi minisztériumot Berényi Lóránt száza­dos képviselte. A galambszállító vonattal érke­zett Debrecenbe Dördelmann Hannoverből, aki a német postagalabtenyésztőknek a vezérigazga­tója. Ez az egyesület tudvalévően állami támo­gatás nélkül működik, nagy áldozatokat hoz a postagalambok kiképzésére. Érdekes, hogy összesen huszonötezer német postagalamb érkezett Magyarországra. Ezek kö­zül azonban tizennyolcezret Budaörsnél szállí­tottak ki, még­pedig abból a célból, hogy innen indítsák el azokat hazájuk felé. A magyar galambtenyésztők egyesületének, a Columbia egyesületnek elnöke, Malosik Fe­renc ezeket közölte velünk a német galambok magyarországi startjáról: — A debreceni indítás simán, zökkenő nélkül folyt le. Szép látvány volt, amikor fénylő gyors szárnyakkal eltűntek a hajnali nap sugaraiban a galambok. Néhány beteg galamb itt rekedt, de különben jó részét útnak lehetett indítani. Budaörsön tizennyolcezer galamb indult útnak hajnali négy órakor és az indításnál Debreczeni százados volt jelen hatósági részről. Azért tör­tént az indítás Budaörsről, mert tapasztalataink szerint a nagyváros megzavarja a galambot, amelynek sík mezőre van szüksége. Percenként 1200 métert repülnek a galambok. Este felhív­tuk Kölnt és megtudtuk, hogy a galambok jó­része hazaérkezett.­­ A galambok egy részét azért indítottuk Deb­recenből, hogy a nyugatnémetországi galambok ugyanilyen távolságot repüljenek, mint a kelet­­németországiak. Németországban hatezerötszáz galambegyesület van és egymiliónyolcszázezer idomított postagalamb. Bámulatos lelkesedéssel csinálják ezt a németek. Amennyiben a mostani repülésnek nagy sikere lesz, úgy valószínű, hogy a jövő évben tömegesen jönnek kölniek Buda­pestre, még­pedig galamb fiókákkal és megismét­lik a versenyt.­­ Újabban repülőgépen szállítják a galam­bokat, mert rájöttek arra, hogy a madarakat igen kifárasztja a vasúti utazás, ellenben a repülő­gépet igen jól bírják. Már az angolok is repülő­gépet használnak és ezáltal kedvezőbb eredmé­nyeket érnek el. Ezeket mondotta az elnök, aki Ruff Géza állatorvos alelnökkel együtt mindent elkövet, hogy a magyar galambtenyésztés ügye is fej­lődjön. Felejthetetlen látvány volt, amint Budaörsről valósággal a napot is eltakarták a felszálló, vil­lámgyorsan repülő galambok, amelyek kis kör­repülés után siettek hazafelé, ahol várta őket sok százezer ember. Amikor az első csapat felszállt, Budaörsre kiszállt magyar galambtenyésztők éljenezni kezd­tek. Fokozta a látvány érdekességét az, hogy né­hány sportrepülőgép is felszállt a levegőbe s ember, madár versenyezve repült a hajnali tün­döklő levegőben. Megállapították vasárnap estére, hogy huszon­ötezer postagalamb közül mindössze csak tizen­négy beteg akadt Debrecenben és Budaörsön is. Ezenkívül néhány galamb eltévedt. Ezeket szakemberek „tehetségteleneknek“ ne­vezik. — Mi lesz ezekkel? — kérdeztük. — Az ilyen nem érdemli meg, hogy posta­­galamb legyen. Odaadjuk ajándékba valamely családnak a betegeket és az eltévedteket. Hétfői jelentés szerint a németországi galam­bok repülése fényesen sikerült és az eddigi szá­mítások szerint kitűnően tették meg a mintegy ezerháromszáz kilométeres utat. " . (A pápai főiskola fennállásának négyszázadik jubileuma.) Nagy ünnepre ké­szül Pápa és a dunántúli református egyház­kerület. Szeptember 7-én ünnepli a pápai refor­mátus főiskola fennállásának négyszázadik év­fordulóját. Az ünnepségen részt vesz Horthy Miklós kormányzó, képviselteti magát a kor­mány, számos magyar és külföldi egyházi tudo­mányos intézmény, iskola és egyesület. Szeptem­ber 6-án délután 6 órakor lesz a Kollégiumi Diákszövetség közgyűlése, a volt pápai diákok nagy találkozója a főiskolai nagy díszteremben. Ezután közös vacsora következik. Szeptember 7-én 9 órakor ünnepi istentiszteletet tartanak. A református templomban Ólé Sándor pápai lel­kész prédikál, az evangélikus templomban Győry Elemér győri lelkész. Fél 11 órára van kitűzve az egyházkerület ünnepi díszközgyűlése a főis­kola udvarán, rossz idő esetén a főiskolai nagy díszteremben. A kormányzót és a vendégeket Ba­logh Jenő dr. egyházkerületi főgondnok üdvözli. Az ünnepi beszédet­ Pongrácz József dr. főiskolai igazgató mondja. Felszólalnak a kormány, a re­formátus konvent, a külföldi és hazai hatóságok, intézetek hivatalos küldöttei, a beszédekre Antal Géza dr. püspök válaszol. A közgyűlés után kö­vetkezik a pápai főiskola hősi halottainak emlé­két megörökítő szobormű leleplezése a főiskolai lépcsőház első emeletén. A leleplezést követi a főiskola múltját és jelenét feltüntető kiállítás megnyitása a főiskolai díszteremben. Fél 12 óra­kor közebéd lesz a főiskolai köztartáson. Délután 4 órakor a pápai Jókai-kör által felállított Jókai- és Petőfi-szobrot leplezik le a Széchenyi­­téren.­­ (Kifosztotta a postát a postam­ester.) Kaposvárról jelentik nekünk. Augusztus 1-én, szombaton reggel Bárány község postahivata­lát kifosztva találták. A csendőrség megindított nyomozása mára eredménnyel járt. Megállapí­tották, hogy a postahivatalt Peiler Ferenc postamester maga fosztotta ki, miután előzőleg már 1050 pengőt elsikkasztott. A hiányt úgy akarta pótolni, hogy a betörés látszatát keltve, ugyanekkora összeget vett ki a pénz­tárból és úgy tervezte, hogy a nyomozás befe­jezése után ezt a pénzt visszateszi. A posta­mestert letartóztatták és a kaposvári törvény­iek fogházába kísérték.­­ (Főjegyzőválasztás Törtelén.) Most volt Törtelén a fő­jegyzőválasztás. A képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel Holczer Józsefet választotta meg főjegyzővé. — (A volt okkupációs katonák összejöve­­tele.) Stein Péter v. tiszthelyettes, az okku­pációs bajtársak elnöke kéri volt bajtársait, hogy augusztus 13-án a helyőrségi templomban tartandó istentiszteletre, s az ezt követő talál­kozóra jöjjenek el. Kéri a bajtársakat is az összejövetelen való részvételre.­­ (Illyefalvi Vitéz Géza debreceni egye­temi tanár hirtelen meghalt Budapesten.) Illyefalvi Vitéz Géza debreceni egyetemi tanár, ismert jogtudós négy héttel ezelőtt feleségével Ausztriába utazott és ott az egyik tiroli fürdő­helyen üdült. A professzor szombaton este 10 órakor Budapestre érkezett, hogy a fővárosból vasárnap reggel Ivarlsbadba utazzék. A hatvan éves tanár és felesége a Baross­ utca 45. számú házban levő Viktória penzióban szállt meg. Vasárnap reggel a tanár felesége észrevette, hogy az ura rosszul lett, ezért orvost hívott. Az orvos megállaptotta, hogy Illyefalvi Vitéz Géza dr.-t szívszélhűdés érte. Mindent megtet­tek, hogy megmentsék, de az orvosi beavatko­zás eredménnyel nem járt, a professzor vasár­nap délelőtt tizenegy órakor meghalt.. Az el­hunyt kimagasló egyénisége volt a magyar jog­életnek. Az összes tanulmányait kitüntetéssel abszolválta és ennek eredményeként fiatalon a sárospataki jogakadémiára nevezték ki jog­­tanárnak. Innen azután a debreceni egyetemere­t hívták meg, amelynek rektora is volt és az ő rektorsága alatt történt a debrecenei egyetem alapkőletétele, ő avatta díszdoktorrá Horthy Miklós kormányzót, Bethlen István gróf minisz­terelnököt, Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­nisztert. Széleskörű irodalmi munkásságot fej­tett ki.­­ (Kiüntetett erdőőrök.) Vácr­ól jelentik: Krakker Kálmán dr. polgármester Hegyi István erdőőrnek 43 évi hűséges szolgálatáért a földmíve- ■ lésügyi miniszter elismerő díszoklevelét, Majoros Jánosnak, aki évtizedeken át szolgálta hűségesen a váci szőlők gazdáit a Duna-Tiszaközi Mezőgazda­­sági Kamara dicsérő oklevelét adta át elismerő szavak kíséretében.­­ (Súlyos szerencsétlenség a légpuská­val.) Szekszárdiéi jelentik: A szekszárdi Morvay-féle vendéglőben Torma Lajos hentes­segéd tréfából ráfogott egy légpuskát Simon János szabómesterre, akinek azt mondta, hogy le fogja lőni. A légpuska véletlenül elsült és Simon fején találva, véresen esett össze. A szabómestert beszállították a szekszárdi kór­házba, ahol megállapították, hogy a lövés jobb szemét szétroncsolta. Különös szerencsének mondható, hogy agysérülés nem történt és így a szabómester életben marad.­­ (Mailáth püspök üdülése.) Mailáth Ká­roly Gusztáv gróf erdélyi püspök hosszabb idő óta Csonka-Magyarországon tartózkodik és je­lenleg Jakabházán özvegy Pallavicini Edéné őrgrófné birtokán pihen. Mailáth püspök,­fi hó­nap végéig marad Jakabházán. fgyf I­fi 9 A fagylaltkészítés doktorai Amit az amerikai főiskolákon tanítanak LONDON, aug. J. H. A. L. Fisher, a nagyhírű angol egyetemi ta­nár igen szigorú bírálatot mondott egy nyilvános előadásban az amerikai főiskolák rendszeréről. Úgynevezett főiskolai oktatást nyert Amerikában minden százhuszonötödik ember, ami elég ked­vező arányszám, de közelebbről szemügyre véve a dolgot, egészen meglepő dolgok derülnek ki ezek­ről a „főiskolai"­­ diplomákról. Általános műveltsé­get, komoly tudományos gondolkodást és ismerete­ket nem adnak az amerikai egyetem legnagyobb részén; e helyett túlteng a „szakszerű kiképzés"* olyan szakmáiban, amelyeket nem lehet egyete­men tanítani. Az egyik amerikai egyetemen négyéves hotelveze­tési tanfolyam van, amelynek a végeredményeképp az egyetemi hallgató doktori címet nyer. Vannak fakultások, ahol a meggyőző előadást, mások, ahol a műveit társalgást, külön hároméves kurzust hir­detnek az egyéni regényírás elsajátításának a tit­kairól, más egyetemeken könyvkiadóhivatalok lek­torait képezik ki. Egy másik egyetemen mag ép­penséggel az ice-cream, a fagylaltkészítés elő­állítását tanították. E mellett az amerikai egye­temi tanárok rengeteg időt pocsékolnak olyan „tudományokra", amelyek nem érdemlik meg, hogy az ember félóra hosszat vesződjön velük. Az egyik professzor évekig foglalkozott a titkár köte­lességeivel , összeszámlálta az ideális titkár köte­lességeit és megállapította, hogy ezeknek a száma 871, amiben benne foglaltatik a levelek felbontása a telefonkagyló felemelése és sok más magától érthetődő dolog. Ezzel szemben az ideális titkárnak negyvennyolc jó tulajdonsága van, aminek a szere­­tetreméltóság, pontosság, megbízhatóság stb. Ilyen bölcs és épületes tudományokat tanítanak az ame­rikai egyetemeken. — (Schaurek Ottmár főhadnagy győzelme Salzburgban.) A salzburgi ünnepi játékokkal kapcsolatos lovasmérkőzések során a magyar katonatisztek nagyszerű eredményt értek el. A concoursok legnehezebb versenyszámát, a ma­gasugrást Schaurek Ottmár tüzérfőhadnagy nyerte. Schaurek főhadnagy „Mister Spokes“ nevű lovával 2 méter magas és ugyanilyen szé­les akadályt ugratott át, amely teljesítmény nemzetközi viszonylatban is kitűnő. Nem sok­kal csekélyebb értékű a másodiknak helyezett Pauly Hartmann huszárszázados eredménye sem, aki 190 centiméter magas és ugyanolyan széles akadályt ugratott. A kettes fogatok ver­senyében nemzetközi sikereinek számát gyara­pítva, Pettkó-Szandtner őrnagy ismét nagy fö­lénnyel nyerte versenyét.­­ (Mehali Hitomi, a világrekorder japán hölgyatléta.) Kim­o Hitomi, a világhíres ja­­pán hölgyatléta tegnap váratlanul meghalt. Az egyik tokiói jelentés szerint a 24 éves hölgy­atléta baleset következtében a mellén oly súlyo­san megsérült, hogy nem lehetett segíteni rajta. A másik jelentés szerint mellhártyagyulladás oltotta ki fiatal életét. Hitomi az amszterdami olimpiászon aratott pompás győzelmet s ő te­remtette meg a 100 m. és a 200 m. síkfutásban, valamint a távolugrásban a jelenleg fennálló női világrekordot. — (A Sajtó) című sajtóügyi tudományos folyóirat júliusi száma a következő érdekes tanul­mányokkal: Süle Antal: A modern sajtó a világ­­politika szolgálatában. — Lőrinczy György: Mik­száth Kálmán, az újságíró. — Technikus: Film, rádió és újság. — Kertész Árpád: Az írás meg­születésétől a fényszedőgépig. — Balás P. Elemér: Sajtójogi bírósági gyakorlat. — Hazai és Külföldi Sajtó egészítik ki a szám tartalmát. A füzet ára 1 pengő. Kapható minden könyvkereskedésben.­­ (Az analfabéták nagy csökkenése Veszprém megyében.) Veszprém vármegye iskolán kivül népművelési bizottsága Porubszky Elemér dr. vármegyei főjegyző elnöklésével tartott közgyűlésén Rhosoczy Rezső népműve­lési titkár beszámolt a bizottság évi működésé­­ről. Az új népszámlálás adatai szerint az anal­fabéták száma 8330 volt, az 1920. évi népszám­láláskor összeírt 24.368 analfabétával szemben.­­ (Orvosi hír.) Hónig Adolf dr. kórházi sze­­mészfőorvos, az Újságírók Szanatórium Egyesületé­nek szakorvosa szabadságáról hazaérkezett és újból rendel. (VT., Liszt Ferenc-tér 5. Telefon: 251—51.) Schmidt Lajos dr. ideggyógyász-főorvos rendele­teit ismét megkezdte VIII., Vas-utca 15/B. I. sz. a., délután 3—6-ig. (Tel.: 396—58). — (Volt iskolatársak találkozója.) A balatoni füredi állami polgári fiúiskolában 1920. és 21- ben végzett tanulók tízéves találkozója augusztus 20-án lesz Balatonfüreden. A volt osztálytársaik címüket haladéktalanul közölték Kenyeres Imré­vel, Balatonfüred. A volt temesvári kadétiskola 1901. évfolyama harminc éves találkozóra jön össze Budapesten augusztus 18-án, amely alkalomml 9 óra 30 perc­kor hálaadó szentmisét pontifikál az évfolyam volt tanára, Kemény Ede, címzetes apát, tábori főesperes, a belvárosi plébániatemplomban. Mise után koszorút helyeznek el a Hősök emlékkövére. Kivágott trikót a strandon csak Dr. Hornom szőrtelenítőt használó hordhat. A

Next