Budapesti Hírlap, 1931. szeptember (51. évfolyam, 197–221. szám)
1931-09-06 / 202. szám
ts Berlin őszi sikere Egy magyar operett és egy amerikai háborús dráma BERLIN, szeptember. (A Budapesti Hírlap munkatársától.) A berlini színházi szezon, minden jel arra vall, a magyar írók és művészek nemzetközi értékét csak növelni fogja. Az első sikereket már el lehet könyvelni és a közeli jövő sok jót ígér, rövidesen következni fognak Lengyel Menyhért és Molnár Ferenc darabjai. Heltai Jenő neve egy filmbemutatóval kapcsolatosan aktuális Berlinben. Bizonyos, ha a külföld kissé , behatóbban figyelné a magyar irodalom eseményeit, a magyar íróvilág még több előkelő tagjával volna képviselve a német színpadokon . . . Hawai rózsája ,Ábrahám Pál új operettjének tartalmát már ismertette a Budapesti Hírlap. A szövegét hárman írták, két német és egy magyar, amiből az a furcsa eset keletkezett, hogy a két német a magyar Földes Imrétől, a magyar szerző pedig a két némettől várta, hogy kitegyenek magukért. Két ügyesebb felvonás után soványabb, semmitmondóbb befejezést társszerzők még aligha írtak. Három neves operettszövegszerzőnek már nem jutott eszébe semmi, még a legszerényebb mulattató fordulat sem. Ábrahám azonban kitett magáért. A Viktória és huszárjának kivételes nagy sikere kötelezte is őt új, a tömeget gyorsan meghódító dalok komponálására. Amit akart, részben el is érte, a jövő farsangban, ha ugyan lesz farsang, a Hawaii rózsájának slágerei fognak uralkodni. De még a leghízelgőbb kritika is kifogásolja, hogy Ábrahám csak slágerekre tör, hogy darabjában a dal, meg a zene nem a tartalomból folyik, de nem is a történtek illusztrációja, hanem csupa betét, amely önmagában is elragadná a közönséget és beleférne sokféle más darabba. Mindenfelé kérik, figyelmeztetik a magyar zeneszerzőt, hogy próbálkozzon meg a magasabbnívójú zenével . . . Várjon fog-e hallgatni e tanácsra . . . ? Itt a pénz és a babér problémája, hisz egy sláger talán többet hoz, mint egy opera és kétségkívül kevesebb munkába is kerül. Másik érdeme Ábrahámnak, hogy minden darabjával hoz egy magyar művészt Németországba és belesegíti őt a nemzetközi sokat keresők apróbb táborába. Tavaly elhozta magával Dénes Oszkárt, most pedig Bársony Rózsit, aki pár rövid nap alatt Berlin kedvence lett. A német színházi világban a kiválóbb női erők mindig hiányoznak és ez okból Bársony Rózsit is szívesen itt fogják..tartani. Montecarlo bambázása így hívják az ufa legújabb és legdrágább hangos filmjét, írták Hans Mutter és Fritz Rohult, írták, amint az Ufa is hangosan hirdeti színlapjain Heltai Jenő ideája és Jleck Malleczewen regénye után. Ezek között a novella a legjobb, mert van benne költői érték. De mit ér a legszebb novella és mit ér a közös témát feldolgozó regény, ha a filmdráma íróinak csak egy kötelességük van, szenzációs fordulatokat kitalálni és olyan szöveget írni, amelynek más feladata sincs, mint mulattatni. A filmírók nem ismernek karaktereket, a következetesség még az operettek világának szellemében is ismeretlen előttük és ami darabjuk forrásait illeti, azokkal teljesen szabadon bánnak el, kiveszik belőlük, ami hatásosnak tetszik és azt is átgyúrják a saját képükre... így történt, hogy Montecarlo bombázása külső kiállításával zajos sikert aratott, de a szövegről az a vélemény alakult ki, hogy talán jobb is hallgatni róla... Valóban szenzációs gondolat, hogy egy exotikus hadihajó kapitánya arra az exotikus gondolatra jut, hogy bombázza Montecarlót, ha nem adják vissza neki eljátszott pénzét. Gyönyörű a kép, amikor Montecarlo vendégei, lázban égve menekülnek a városból, hogy a bombákat elkerüljék. Talán szabad még felemlíteni, hogy a bombázásra nem kerül a sor, azt megakadályozza az exotikus ország királynője, aki beleszeret kalandor kapitányába. Ilyen királynőt azonban felette nehéz elgondolni, mert végre a trón is kötelez valamire, még Montenero királyságban is. A hajóskapitányt Hans Albers játssza, a német Liliom, a német közönség egyik kedvence, aki kétségkívül kitűnő színész. De már a királynő szerepére egy orosz nőt szerződtettek, aki sehogysenit illet be környezetébe. A film vagy másfélmillió márkába került. Kát, a szép betegápolónő Deutsches Theater első újdonságának címe: Kát, egy amerikai író, Hemingway-mk regénye után készült, színpadi szövegét Zuckmayer, a legsikeresebb német drámaíró és Hilpert, Reinhardt egyik legügyesebb rendezője írták. Ismét sok szakács próbálkozott meg egy darabbal. Hemingway csak névleg amerikai. A háború óta Európában él. Az olasz hadseregben küzdött, amíg meg nem sebesült. Utóbb háborús regényeket írt, amelyeknek nagy olvasóközönsége akadt. Közöttük van az a regény is, amelyből Beinhardt új drámája készült. Hemingway arról is híres, hogy kissé regényes életet él, majd sikerei révén pénzhez jutva, a társaságban szerepel, majd pedig lecsúszva, a létért való küzdelemben nem válogat munka és munka között. Volt már sok minden a világon. Szereti, ami az életet szemében kedvessé teszi az italt, drámája a száraz Amerikában lehetetlen volna, mert hőse, nyilván ő maga, valóságos dicséretet zeng az alkoholról és annyit, amint azt a Kat-ban teszik, még alig ittak a Deutsches Theater színpadán. Ez azonban nem hibája a drámának, mert végre a karaktereket úgy kell megalkotni, ahogyan azt a szerzőjük látja... Tehát hát háborús dráma, ott játszik az olasz-osztrák fronton, az amerikai a gépkocsiosztagban működik, ellenlábasa az ezredorvos, aki összehozza őt egy angol betegápolónővel, Kattal. Az orvos egy darabig csendes szemlélője a fakadó szerelemnek, azután lemond a reménytelen küzdelemről, átengedi helyét vetélytársának és borba temeti bánatát. A hős megsebesül, kórházba kerül, a sors utána küldi szerelmes ápolónőjét, a szerelmi regény folytatódik, amíg kettesben nem menekülnek Svájcba. Ott a szerelmes asszony életét veszíti, amikor szerelmük gyümölcsének életet akar adni... Hol itt a dráma?... Úgy tetszik, a szerzők elgondolása szerint a dráma az volna, hogy a darab a háború ellen izgat.. Hiányzik a drámai bonyodalom, a darab minden változtatás nélkül úgyis végződhetett volna, hogy Kát és szerelmese összecsomagolják a holmijukat és hazamennek tengerentúlra boldogan élni. És a bonyodalom teljes hiánya mellett bántóan hat, hogy a dráma csupa apró jelenetből, húsz képből áll, a nézőnek minden tíz percből kettőt sötétben kell eltöltenie, amíg a forgó színpad az új színváltozást hozza. Mégis a darabot meg lehet nézni, mert Zuckmayer tollából néhány valóban megkapó jelenetet hallunk, amelyek kiváló írói készségről tesznek tanúságot. Van továbbá a drámának néhány jelenete, amelyekben a hős borral, vagy bor nélkül, szívből fakadó egyenességével keríti hatalmába a nézők szívét. És végül itt van Kathe Dorsch, a legkiválóbb német színésznő, mint hát, a jóságos, odaadó, a szerelméért mindent feláldozó nő, aki a színpadon hal meg. Az asszonyok könnyes szemmel hagyják el a színházat ... V. * (A Légy jó mindhalálig századszor.) A Nemzeti Színház műsorán csütörtökön századszor szerepel Móricz Zsigmond nagysikerű darabja, a Légy jó mindhalálig. * (Az Akis Miklós szereposztása.) Akis Miklóst, a Kamaraszínház évadkezdő első eredeti bemutatóját, amelyet Siklóssy Pál írt Mikszáth Kálmán regényéből, ma osztották ki a Nemzeti Színházban. A vígjáték szereposztása a következő: Ferenc császár: Gál Gyula, Akns Miklós: Uray Tivadar, Kovács Hana: Somogyi Erzsi, Stadion gróf: Palágyi Lajos, Madame Szilvássy: Kiss Irén, Szepessy István: Harasztos Gusztáv, Rajtuk kívül jelentős szerepet játszanak még: M. Iványi Irén, Pethes Margit, Sugár Károly, Mihályfi Béla Garamszeghy Sándor, Fehér Gyula, Juhász József, Ónody Ákos, Cserépy László, Bodnár Jenő. A darabot Siklóssy Pál, a szerző rendezi. * (Meddig fogsz szeretni — ötvenedszer.) A Belvárosi Színházban szombaton ötvenedszer került színre Halász Imre friss és ötletes vígjátéka, a Meddig fogsz szeretni az ismert kitűnő szereposztásban. A jubiláris est közönsége sokszor a lámpák elé szólította a főszereplőket. * (A Király-Színház kapunyitása.) A Király- Színház szombaton este nyitotta meg kapuit Ternay István, Ménesi Tibor és Garai Imre Hajrá Hollywod című operettjével. A vezetőszerepeket ezúttal Vaály Hana, Erényi Böske, Pál Ernő, Kertész Dezső, Latabár Árpád és a színház új tehetséges tagja, Szeszely Pál játszották. Valamenyien sok, megérdemelt tapsot kaptak. * (A Fővárosi Operettszűsoz megnyitása.) A Budai Színkörben keddig, szeptember 8-ig bezáróan kerül színre Bús-Fekete László, Góth Sándor, Szenes Andor és Losonczy Dezső zenés vígjátéka, a Vihar a Balatonon, szeptember 12-én a Fővárosi Operettszínház műsorába kerül át a darab és itt éri meg hetvenötödik előadását is. / * (S. Gervay Erzsi) a kiváló énekművésznő és énekpedagógus visszaérkezett külföldi körútjáról és ismét megkezdi az egyénenkénti énekoktatást úgy a kezdők, mint a magasabb kiképzést igénylők részére. Fogad: délelőtt 13-től 3-1*1 V. Személynök utca 7. IV. em. Telefon 110—48. * (Meghosszabbították a Nemzeti Színház bérletek váltását.) Tekintettel a közönség nagy érdeklődésére, a Nemzeti Színház igazgatósága két nappal meghosszabbította a bérletek kiváltását, így tehát hétfőn és kedden is lehet kedvezményes áru bérletet váltani a Nemzeti Színházba. * (Elmaradt a Komikusok Kabaréja megnyitó* előadása.) Szombaton este kellett volna megnyílnia Budapest legújabb kis színházának, a Komikusok Kabaréjának. A színháznyitás azonban elmaradt, mert a színpad technikai okok miatt nem készült el idejében. A szombatra tervezett megnyitóelőadást így keddre halasztotta a színház igazgatósága. A megváltott jegyek természetesen érvényben maradnak. * (Új magyar vonósnégyes.) Gertler Endre, a kitűnő fiatal hegedűművész, aki már évek óta Brüsszelben él, „Pro Musica“ névvel vonósnégyes társaságot alakított. A vonósnégyes többi tagja: Baumann Gyula dr., Révéss László és Frank Lajos, mind fiatal magyar művészek. A „Pro Musica”” első nyilvános szereplése 9-én lesz a brüsszeli rádióban. * (Az Amstell-bank bukása és a revüíró.) Bécsi színházi körökben mesélik a következő kedves kis apróságot. Az Amstell-bank bukása alkalmával igen sok német színész vesztette el a banknál elhelyezett pénzét. Mikor Farkas Károly, a Bécsben élő ismert magyar rendező és revüíró meghallotta a bankbukás hírét, így szólt barátaihoz: — Engem nem érhet ilyen meglepetés, mert én a pénzemet svájci értékekbe fektettem bele — két kilogramm emmenthalit vettem ... * (Thomas Mann leánya, mint színpadi szerző) Thomas Mann leánya, Erika Mann legközelebb mint színpadi szerző mutatkozik be Plagiat című komédiájával. » * (Az Iparművészeti Társulat országos értekezlete.) A magyar iparművészet egyetemének mai válságos helyzetében csak nagy és minden erőt egybefogó munkaterv alapján lehet kilátása arra, hogy a benne lévő kulturális erőket és hagyományokat megőrizze. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat a probléma megoldására október 10, 11 és 12-ére országos értekezletet hív össze. Az előkészítőbizottság VT., Andrássy út 69. szám alatt van. Telefon: Automata 206—78 és 291—15. * (A Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete) október 18-án nyitja meg kiállítását a Műcsarnokban. A kiállításnak, melyre minden magyar művész beküldhet vízfestményt, pasztellt, rajzot (sokszorosítás útján készült maslapot nem), külön érdekessége lesz az a retrospektív gyűjtemény, mely a XIX. század vízfestőinek kiváló alkotásait fogja bemutatni. Az Egyesület ez úton is kéri a műgyűjtőket, hogy a birtokukban levő XIX századbeli magyar vagy külföldi vízfestményeket szíveskedjenek Baranski E. László főiskolai tanárnak (VI., Andrássy út 71) bejelenteni és a kiállításra átengedni. Élő művészek műveit szeptember 28. és 29-én veszi át a Műcsarnok műtárosi hivatala. A képkísérő lapokat ugyanott kell szeptember 27-ig kiváltani. mán, Szigeti József, Ujházy, Náday, Vízvári és Gabányi tündököltek, a „Váljunk el“ sikerét pedig Halmi Ferenc és Molnárné tették maradandóvá és emlékezetessé. A kilencvenes évek elején még Duse Eleonóra műsorában is három Sardou-darab szerepelt, Fedora, Bernande és a „Váljunk el“. De éppen Duse műsora tükrözi legjobban Sardou hanyatlását és letűnését s mutatja kicsiben, hogy Sardou lassú, de biztos színpadi térvesztésében ki volt a legfőbb ludas. A Fernande-beli Clotild helyett Hedda Gabiért, Fedora helyett a Rosmersholm-beli Rebekkát, Cyprienne helyett a Tenger asszonyát veszi műsorába Duse (aki Sardout nem meggyőződésből játszotta, hanem csakis kényszerből) s ezekkel a szerepekkel éri el legnagyobb sikereit. Duseegyszerűen lerázta magáról Sardout, mihelytvéglegesen rájött, hogy a közönség csakis az őkedvéért s nem Sardou kedvéért tölti meg estéről-estére a színházat Szentpétervártól Csikágórg-Az európai színpadról Ibsen szorította ki Sardout, az az Ibsen, aki ugyanattól a mester.f Pl tanulta meg a színdarab-írást, az elavult, elévült és mégis halhatatlan Scribetől. Sardou a Scribetől eltanult színpadi technikát olcsó hatásvadászatra, közönségfogásra használta fel, Ibsen arra, hogy emberi életsorsokat és emberi lelkeket a legerősebb sűrítéssel vihessen ki a színpadra. Ilbsen költő volt és mester, — Sardou színpadi zsurnaliszta és mesterember, —s az Idő, amely néha igazságtalan, de végeredményben mindig csalhatatlan, rövid 2—3 évtized alatt megmérte Sardout az ő finom mérlegén és túl könnyűnek találta. Száz éve, hogy Sardou megszületett s a Colédie Frangaise műsorán egyetlen egy Sardoudarab sem szerepel és nem is fog már szerepelni. A Comédie Frangaise, a franciák Nemzeti Színháza, Scribe-et is, Sardou-t is végleg törölte a játékrendjéből azon az alapon, hogy ezek a nagy mesteremberek nem voltak íróművészek s így minden létjogosultságuk megszűnt a divattal, amely büszkén hordozta őket s amelyet ők diadalmasan szolgáltak. A Comédie Frangaise műsorán alig-alig bukkan föl egy idegen darab (az is legfeljebb Szofoklesz, vagy Shakespeare, hamisítatlan francia átgyúrásban) s az évi műsorban három évszázad legkülönbözőbb drámáiról vonulnak fel állandóan Corneillletől kezdve Eugéne Brieux-ig, de Sardou végképpen kiesett ebből a hosszú sorozatból, ámbár a 90-es évek elején a Comédiében került színre Thermidorja, az első francia dráma, amely a nagy forradalom alakjait kedvezőtleen világításban merte színpadra vinni Carlyle és Taine felfogása nyomán s amellyel Sardou a legelső francia színpadon igazolni akarta az irodalomhoz való tartozását. Thermidor politikai botrányt idézett föl, nagy közönséget vonzott Párizsban, sőt be is tiltották, de nem tudta igazolni a szerzőjét, Victorien Sardout, aki mint milliomos halt meg, ilyenformán már az első centenárium sem élt a halhatatlanok között. Az is lehet, hogy halálának huszonötödik évfordulóját már megemlíteni sem fogják. Az utókor őrá nézve nem Sarcey komoly értékelését, hanem Bernard Shaw könyörtelen ítéletét tette magáévá. Sardou centenáriuma egy igazságot tesz nyilvánvalóvá. Bármit mond is a világ, nem az a legjobb drámaíró, aki a legtöbb tantiémet teszi zsebre s ezt a tanulságot a nagy tantiémek mai világában is érdemes egy kissé megszívlelni. » Színházak és mulatók műsora tISSZETI SZINHÁZ Vasárnap este A BOR Vígjáték 3 felvonásban. Irta Gárdonyi Baracs Imre, föld.míves Baracs Matyi. Imre öccse Baracsné Özvegy Szunyogné Szúnyog Rozi Mihály, Baracsné nagybátyja Göre Gábor, bíró Göre Gáborné Durbnits Pál esküdt Kacsa cigány Bige Géza. Kies F. Perényi L. N. Talmády I. Kiss Irén Somogyi Érzel Bartos Gyula Rózsahegyi K. M. Iványi I. Pataki József Hosszú Z. Juhász József Kezdete 18 órakor Hétfő este A CSODADOKTOR Vígjáték 3 felvonóéban. Irta Olasz Pál Gyuri Juliska Mari néni Döngicsér Gabi, a fia Nándika Gerendainé Részeg paraszt Kezdete Bibó Lajos. Rózsahegyi K. Petheő A. Somogyi E. Kies Irén Sugár K. Perényi I. Juhász J. P. Füzes A. Szathmáry L. 8 órakor BUDAI SZÍNKÖR Vasárnap, hétfő este VIHAR A BALATONON Zenés Játék 3 felvonásban. Irta: Bús-Fekete László és Góth Sándor. Zenéjét Szenes Andor verseire részben szerezte, részben összeállította Losonczy Dezső Mimi Ninette Hübner Ágoston Lilia leánya Bergmann Fülöp Frid a fia Bartha Jimmy G. Kertész E. Orosz Vilma Góth Sándor Honthy H. Ritkái M Delly Ferenc Békássy I. Kezdet* háromnegyed 8 órakor BECIVA Bekelaw Cirkusz-Varese Városliget „*• Nagy új szeptemberi műsora: Mr. Lewiston a céllövőművész, 2 Firpo, 2 Brandinis, Willis Dietrich. Motorstar, valamint a 15 éves Ericksen-fiú, a világ legfiatalabb állattszelidítője és a nagy kiegyesítő műsor. VÍGSZÍNHÁZ Vasárnap, hétfő este A NAGY HOTEL Színmű 3 felvonásban, 16 képben. Irta: Victor Baum. Fordította: Harsányi Zsolt Jelizaveta Gruzinszkaja Cica Kringelein Gardini báró Preysing Dr. Schultz Suzanne Impresszárió Zinnowitz Traub Schweizmann Ledowsky Wirte karmester Szállóigazgató A soffőr Főportás Portás Tőkés Anna M. Makay M Törzs Jenő Jávor Pál Somlay Artúr Rajnai G. Kende Paula Gárdonyi L. Zátony K. Somló István Vendrey F. Szegő Endre Peti Sándor Bárdi Ödön Makláry Z. Mátray József Dózsa István Kezdete 8 órakor K mrmnál Vasárnap, hétfő este HAJRÁ HOLLYWOOD Operett 3 felvonásban, 5 képben, írták: Ternay István és Ménessy Tibor. Zenéjét saját verseire szerzette: Garay Imre, özv. Szabó Bertalanná Magda Klári Takács György Kerekes Pista Zizs Sachamip Cook Bob Wintersohn Mae Bowie Jack Hypolt Simon M. Vaály Ilona Fenyvessy É. Kertész D. Veszély Pál Pál Erzsi Latabár Major I. Ihász L. Erényi Böske Halmai Imre Kezdete 8 órakor im ; . U TB , ^ mmhai* Makay Margit, Csortos, Rózsahegyi, Békeffl. Dajbukát, Bársony, Tóth Erzsi, Peti felléptével „Varieté", „Menyasszonytánc", „A troubadur", „Az embert folyton zavarják". „Tóth Erzsi revüképe", Békeffi konferál. Kezdete 9 órakor Vasár- és ünnepnap délutát 4 órakor. Vasárnap, hétfő este MEDDIG FOGSZ SZERETNI? Vígjáték 3 felvonásban Írta Halász Imre Titkos I. Várady Lajos Ritkái M. Székely L. Lontay I. Lengyel J. Sugár Lajos Rákosi Pál Szilágyi K. Gitta András György Ala Iván Borz doktor A szélhámos Pincér Szobalány Kezdete 8 órakor Vasárnap délután és Minden este 9 órakor: Rátkai Rajna Alice, Sarkad J. Boross. Herczeg. Gárdonyi. Katicabogár". „Samu". ..A mieder". „Ir-on operettet, monsieur". ..Apámurara", „Hacsek és Sajó" stb. Rökk Marika és 11 attrakció. Előadások hétköznap fél 5 és fél 9 órakor, vasár- és ünnepnap 3,6 és 9 órakor Komédia Orfeum Jókai-tér 10. (Telefon A. 180-20.) ROTT 2 bohózatban és a szenzációs varietéműsor. Kezdete fél 9, vasárnap ünnep délután fél 5 órakor is „Komikusok Kabaréja" Minden hete fél 9, vasárnap délután fél 5 órakor: Gombaszögi Ella, Király, Feleky, Borosé, Ujváry, Pethes, Keleti, Heltai felléptével . mulatságos megnyitó műsor. BEIHLEK-SÍR! SZÍNPAD Évadnyitó előadó*. Előadások kezdet. 1 és 9 órakor. TMT, SZEPTEMBER 9, VASÁRNAP