Budapesti Hírlap, 1931. december (51. évfolyam, 273–296. szám)
1931-12-20 / 289. szám
1931 DECEMBER 20. VASÁRNAP B. 13* IRODALOM, MŰVÉSZET Téli tárlat a Műcsarnokban A Műcsarnok kiállításainak évek óta azonos a képe. Mintha az időr megállott volna a városligeti gyönyörű palota fölött. Sem világpolitikai, vagy gazdasági események, sem világnézeti változások, sem szorosabban vett művészeti átalakuláséi nem hatnak a rendes műcsarnoki kiállítások képére. Ma is minden olyan ezekben a termekben, mint harminc-negyven év előtt, mit mikor még a nyugodt, szorgalmas munkában gazdagodó polgárság szobadíszt keresett álreneszánsz és álrokokó bútorokkal berendezett lakásának falára. Nem az a baj, hogy ugyanazok a művészek, ugyanazok az egyesületek szerepelnek mindig a Műcsarnok rendes kiállításain, hanem az, hogy ezek a festők és szobrászok évek óta mindig ugyanazt a nótát fújják. Mintha mindegyik művész patentírozta volna a régebben kialakult stílusát és abból semmi áron se akarna engedni, kimozdulni. Olyanok, mint az ismert, megbízható cégek, amelyek mindig ugyanazt az árut adják. Csatt árnyalati és számbeli különbségek vannak a szerint, hogy jól, vagy kevésbé jól sikerült a bevált módszer szerint a műalkotás, és hogy mindegyik ide tartozó művész megfesthette, vagy megmintázhatta a maga képeinek, szobrainak évi rendes számát. A kritikusnak így nem is lehet más feladata, mint hogy ebből a szemszögből méltassa a kiállítást és hogy megállapítsa, hogy a Műcsarnok állandó művészei ezúttal jobban, vagy gyengéden festették, illetőleg mintázták meg szokásos portréikat, tájképeiket, csendéleteiket , vágyódást ábrázoló aktjaikat. Az arcképei közül Karlovszky Bertalan két művét kell elsősorban megdicsérnünk, amelyek a mestert a legjobb formájában mutatják be. Őszinte hangulat és széles skálájú festőség jellemzi Bosznay István két tájképét. Szidnyi Lajos és Horváth Béla téli tájképei e nemben legjobbak a tárlaton és Szüle Péter arcképeinél is ezúttal érdekesebb a művész szép ténsú, zöld tájképe. Burghardt Rezső az utóbbi tárlaton külön teremben mutatta be alkotásait, most viszont szétszórtan függnek ismert kvalitású tájképei. Kukán Géza portréi közül a Szmrecsányi Lajos egri érseket ábrázoló képmásban van a legtöbb karakterizáló erő. Eldugott helyen fedeztük fel Istokovics Rát , annak szép temperafejét és félreeső falon pillantottuk meg Udvary Pálnak két érdekes, tehetséges, bár még kiegyenlített stílusú alkotását. Ez az utóbbi három festmény ad némi ízelítőt a mai festészeti törekvésekről. Márton Ferencnek vízfestékkel élénkített rajzai finom és tárgyilagos impressziók. Prohászka József nagy női arcképe az őszinte, festői naturalizmus sikerült képviselője. Ungváry Sándor biblikus kompozíció-vázlataiban a régi akadémikus iskola hagyományai szerencsésen ébredeznek. Czeczei Szilts Sándor tájképei a művész lírikus temperamentumáról tanúskodnak. Az aktok közül Molnár Géza vászna árulja el a legművészibb érzést. Figyelemreméltó arcképeket állítottak ki még Müller Ágosta, S. Bori Károly és Somogyi István, viszont különböző stílusú, de jó kvalitású csendéletekkel szerepelnek Bernek Árpád, Benkárd Ágost, Bánovszky Miklós, Csóka István és Cs. Wagner József. A képek együtteséből még Vidovszky Béla finom interieurjeit, Katona Nándor, Szabó Dezső, Barhász Lajos, Basilides Sándor, ifj. Dörre Tivadar, Feretner Dénes, Gulyás Sándor, Gimes Lajos és Wágner Géza tájéképeit, Kövessy Géza, Györffy István és Eölvédi Gachal József műveit kell megemlítenünk. A szobrászati anyag szemléje során elsősorban Siklódy Lőrinc tihanyi kálváriájáról kell megemlékeznünk. A keresztrefeszített Krisztus és a két lator mintázásában a művész naturalisztikus valószerűségre törekedett, mely azonban nem emelkedik föl a magasabbrendű igazság plasztikai és eszményi világába. Az agyagból való mintázás mindenütt érezhető. A stációdomborművek szintén nem árulnak el egységes stílust. Schrotta Frigyes és Dózsa Farkas András nagy női aktjai harmonikussá érett szobrászi tanulmányok. Finom kis akt Ambrózy Sándor Fürdés után című figurája, melyen még megérzik a tehetséges fiatal szobrász mesterének klasszicizálása. Zichy-Teleki Mária írónő szakállas férfi feje komoly részletstádiumon épül föl, melyek nyugalmas harmóniába olvadnak össze. Márkus Béla, Lőte Éva, Kalotay Kreipel Ottó, Szűcs István, Visnyovszky Lajos és Belatiny Hadzsy Duci alkotásai még a szobrászati anyag erősségei. A grafikai teremben Lühnsdorf Károly természethű képmásrajzai és Bierbauer Virgil mérnökdoktor gazdaságos, midem családiház tervei emelkednek ki. Szeretnők, ha a Műcsarnok következő kiállításáról több és érdekesebb mondanivalónk lehetne. Ybl Ervin. * (Jótékonycélú díszelőadás a régi Népszínház nyugdíjasai javára.) A Nemzeti Színházban Szilveszter éjszaka fél 11 órai kezdettel díszelőadást rendeznek a régi Népszínház nyugdíjasainak támogatására. Zilahy Lajos Jégcsap című darabját mutatják be ez alkalommal. A Nemzeti Színház teljes, művészgárdája felvonul, hogy segítségére legyenek nyugdíjas művészkollégáiknak. * (,,Csókprofesszor.“) Új magyar operett a Csókprofesszor, amely eredetileg a Városi Színházban már előadásra készen állt, amikor szinte a premier hajnalán a színház igazgatója, aki a darabot elfogadta, végvérvényesen megbukott s így a szerzők a darabot hónuk alá kapva, átsiettek vele az operett legközelebbi, Wesselényi utcai hajlékba. A Magyar Színházban ma volt a bemutatója az operettnek, amely a viharos előzményeket tekintve, a színházi kabala alapján tartós siker irányában támaszthatott reményt. Lehet, hogy ez csakugyan bekövetkezik, ami a színháznak, a színészeknek mindenesetre kívánjuk, hogy igyekvésük, kedvvel végzett munkájuk ne vesszen kárba. Titkot azonban mégsem csinálhatunk abból, hogy ez a kedv, ez a lendületes energia biztosabb eredményre is mehetett volna, valamivel szerencsésebb tárgyválasztás esetén. Akárhogy nézzük ugyanis az operettet, jobbról-balról, keresztmetszetben vagy vivirányosan, egészen puhára preparált kritikai szívvel sem mondhatjuk azt, hogy az operett fájáról ízes gyümölcsként hullott alá. Különösen a librettó késztet arra a megállapításra, hogy az egyébként sokat ígérő című Csók professzor bizony gyengécske módon sikerült, annak ellenére, hogy a szövegnek az operettverselés szakmunkájával egyetemben három szerzője is van: Békési Tibor, Szántó Armand, Szécsén Mihály. Nincs az a lehetetlen, amit operettben el ne fogadnának, ha az abszurdum mulatságos, van benne kedély és ötlet. Derűs arcot azonban elvégre mégsem ölthetünk erőszakolt ötletekhez, képtelen helyzetekhez, amelyeket az unalom tálcáján szervirozódnak. A zene, amelynek Majorossy Aladár a szerzője, annak rendje-módja szerint szerzett, szabályosan fésült jazz-muzsika. Dallamai tetszetősen hangzanak, könnyűek és sikkesek, bár nem éppen a lelemény bokrában születtek. A színpad Fodor Artúr rendezésében színes és mozgalmas, a játékról szívesen ismerjük el, hogy bőven szolgál színészi ötletekkel. Az előadás új primadonnát aratott, mégpedig átütő sikerrel: az Amerikából hazatért Bökje Marikát. Finom, dekoratív jelenség Rötk Marika, a játéka kedves, de igazán „primadonnává” akkor lesz a színpadon, amikor táncművészetét ragyogtatja. Groteszk humorával kitűnő erőssége az előadásnak Bádai Imre, a csóktanárt Delly Ferenc játssza, a szubrett szerepben KunMagda pajzán és tapsra ingerlő jelenség, jó figura egy mozgóárus alakjában Keleti László. Két kisgyerek is szerepel az előadásban. Az egyik talán hat éves pufók kislány lehet, a másik eggyel több. Tizeneegy felé jár az idő ,amikor kifestett arcocskájukkal kiperdülnek a színpadra. A közönség nagyon megtapsolta a csöppségeket. Mi az ily szereplést, többféle okból, inkább merényletnek, mint üdvös intézménynek tartjuk. (——) * (A Petőfi-Társaság) tagjainak baráti öszszejövetelén Havas Istvánt negyven éves írói jubileuma alkalmából meleg ünneplésben részesítették. Az összejövetelen résztvettek az elnökség tagjai, József Ferenc királyi herceg és számos tag. Az ünnepeltet Pekár Gyula elnök és Kiss Menyhért főtitkár köszöntötték, Császár Elemér alelnök pedig az ünnepelt hitvesét üdvözölte. * (Andrássy-úti Színház.) Az Andrássy-úti Színház szombaton mutatta be karácsonyi műsorát. Vaszary János, a jeles rendező-író vígjátéka, Az igazi asszony áll a műsor tengelyében. Fordulatos, ötletes darab, az igazi nő és az igazi férfi szerelmi párbajáról, amelyben természetesen a nő lesz a győztes, s a férfi a boldog legyőzött. Megkapóan szép, artisztikus keretben, — Vincze Márton díszleteinek a keretében — két pompás művész játssza a kecses, vidám darabot, a nagyszerű Somlay Artúr és a nőnek és színésznőnek egyaránt ragyogó és hódító Lázár Mária. Sok derültséget kelt Zilahy Lajos felújított híres parasztvígjátéka, a Szép Salamon Sára is, a kitünni Dajbukát Ilona és Bársony István felléptével. Halász Imre könnyeken át mosolygó, finom kis vígjátékában, A direktoms-ban, Pető Sándor produkál remek kabinetalakítást Békeffi László kis bohózatában. A tyúkfarmban pedig a szerző mellett Szász Lili és Kéry Panni arattak sikert. Békeffi László új konferansza ás Radó Sándor két kupléja egészti ki az Andrássyúti Színház karácsonyi új műsorát, amelyet Bársony István rendezett kitűnően. Badó Sándor kupléit Losonczy Dezső kísérte zogorán fölényes humorral (k. t.). Karácsony „HIS MASTER’S VOICE“ Budapest, IV., Kossuth Lajos utca 8. a „Klososy ersz£gau összes slágere egy lemezen. Énekli SZC ft CTNK'GS zenekari kísérettel Ára: P 5.50 Sokan meghatottan gondolnak a boldog karácsonyestékre, amikor a házról-házra járó betlehemesek énekét hallgathatták. Az egyszerű, primitív énekek boldogságot és megnyugvást hoztak, szabadulást néhány órára a hétköznapok szürke egyhangúságából. A betlehemesek szerepét ma már a technika vette át, oly gépeket konstruálva, amelyek hangvisszaadása a valóság teljes illúzióját kelti A legtökéletesebb zenét a legélethűbb reprodukcióban az új típusú „His Master’s Voice’‘ gramofon nyújtja. Egy karácsonyfa alól se hiányozzék tehát a ,,His Master’s Voice“beszélőgép, amelynek új típusai árban, minőségben és hangvisszaadás tekintetében valóságos forradalmat jelentenek. Zenegépeink ma már mindenki számára elérhetők, miután azok havi részletfizetésre is beszerezhetők minden jobb szaküzletben is. Hétfőn kiírják a pályázatot a Városi Színház bérletére A Városi Színház hosszantartó válsága lassan végéhez közeledik. Némethy Károly tanácsnok a polgármesterrel és a tiszti ügyészséggel folytatott megbeszélések alapján ma intézkedett a pályázat kiírása iránt és hétfőn a Városi Színház bérbeadására vonatkozó hirdetmény már nyilvánosságra kerül. A pályázati feltételek szerint a színházépületet akár színházi, akár egyéb kulturális célokra lehet majd bérbevenni, a főváros az eddigi évi 150.000 pengős szubvenciót többé nem folyósítja és ezt hangsúlyozottan ki is jelenti a pályázat szövegében. Ezzel szemben a színházépület bérletére pályázók tartoznak megfelelő évi bért, vagy részesedést felkínálni a fővárosnak, azonban a főváros a felajánlott bér nagyságára való tekintet nélkül fog határozni az épület legcélszerűbb hasznosításáról. A pályázati határidőt két hétben állapította meg a polgármester, úgy, hogy Vízkereszt előtt fog lejárni a pályázati terminus. Újra elnapolok a kiakoltatási per tárgyalását Múlt hét csütörtökön a főváros közgyűlésén Sipőcz Jenő polgármester kijelentette, hogy véget vet a Városi Színház botrányának és Ferenczy Károly igagató ellen szerződés felbontási pert indít. A főváros tisztiügyészsége Sipőcz Jenő szavai értelmében be is adta a keresetet a központi járásbírósághoz, ahol kedden tartott perfelvételi tárgyalást a szerződés felbontási perben Skuteczky József dr. bíró. A megtartott tárgyalás után a bíróság mára napolta el ez ügyben a tárgyalást. Ferenczy Károly a mai tárgyaláson azzal védekezett, hogy a város okozta jogtalan magatartásával azt, hogy a Városi Színház ügye idáig jutott. Kijelentette még azt is, hogy a szerződés még ma sincs érvényben. Günther Ferenc, aki a főváros képviseletében jelent meg a tárgyaláson, kijelentette, hogy éppen azon okoknál fogva, amelyeket Ferenczy és ügyvédje a tárgyaláson felhozott, a maga részéről semmiek tekinti a szerződtet, ők állítják azt, hogy a szerződés még jelenleg sincs érvényben, ezt ő, mint a főváros jogi képviselője, tudomásul veszi és már most bejelenti, hogy a szerződést nem fogja aláírni. Egyúttal bejelenti a bíróság előtt, amennyiben Ferenczy nem hagyja el a Városi Színházat, úgy 24 órán belül, mivel Ferenczy maga is állítja a serződés érvénytelenségét, közigazgatási úton fogja a Városi Színházból eltávolítani. Kéri a bíróságot, hogy hozzon ítéletet, ha pedig nem hozna ítéletet, úgy akkor még a karácsonyi ünnepek előttre tűzze ki az új tárgyalási napot, hogy a szintezek a saját rizikójukra játszhassanak a színházban. Günther tisztiügyész kijelentése után Ferenczy bejelentette, hogy maga részéről is a kompromisszumnak a híve, hajlandó ingyen villanyt, ingyen plakátot adni, hajlandó a rendőrségi engedélyt a saját költségére megszerezni és azt egy fillér ellenérték nélkül a színészeknek átadni. Ezen ajánlatát már többször megtette a Városi Színház színészeinek, azonban ők ebbe nem hajlandók belemenni, mivel a Színészszövetség nem engedi, hogy az ő vezetése alatt továbbra is játszanak. A bíróság ezután a tárgyalást december 29-ére elnapolta. * (Somogyi Erzsi beteg.) Mint a Nemzeti Színház közli, Somogyi Erzsi, aki napok óta meghűléssel küzd, ma betegsége miatt végleg lemondta Peer Gynt keddi bemutatójának Sótaveig szerepét. A szerepet Somogyi Erzsi felgyógyulásáig Dobos Anna, a Király Színház tagja, mint vendég, szívességből vállalta el. A magunk részéről el kell szögeznünk: nagyon sajnálatos, hogy a Nemzeti Színház hatalmas művészgárdájából akár az utolsó órában is nem tudtak erre a szerepre megfelelő helyettesítőt találni A Nemzeti Színház színpadán fellépni a legnagyobb tisztesség, ami színészt és színésznőt érhet. De bármilyen tehetséges operettszínésznő Dobos Anna, alig hisszük, hogy operettsikerei megokolhatják vendégszerepeltetését a Nemzeti Színház színpadán. * (Az Operaház karácsonyi bemutatója.) Az Operaházban kedden először kerül színre Adóm Jenő daljátéka, a Magyar karácsony. Színre alkalmazta Tüdős Klára, vezényel Adóm Jenő, rendezte Szemere Árpád. Szereplők: Basárdei Mária, Orosz Júlia, Gere Lola, Székely, Losonczy, Laurisin, Toronyi Utána ugyancsak először adják elő Glazunov balettjét, az Évszakok-at. Betanította Cseplinsky János, vezénnyel Berg Ottó. Mindkét bemutató díszleteit Oláh Gusztáv tervezte. Befejezésül buszon*ötödször kerül színre a Pesti karnevál. * (Németh Mária felbontja szerződését a bécsi állami operaházzal) Németh Mária, hír szerint, fel akarja bontani szerődését a bácsi Staatsoperrel. A jövőben valószínűleg legföljebb harminc estére szóló vendégjátékkal fo® szerepelni a Staatsoper színpadán. * (Szerzői est.) December 20-án, vasárnap este negyed kilenckor a Zeneakadémián tartja Jávor Bella, az ismert költőnő szerzői estjét, amelyen változatos műsor keretében több neves művész szerepel. * (Karácsonyi ünnepi előadások a Városi Színházban.) A Városi Színház társulata a karácsonyi ünnepeken színrehozza Lehár, illetve Strauss operettjeit, a Cigányszerelmet, Luxemburg grófját és a Denevért. Pénteken este a Cigányszerelem kerül színre Lábass Juci, Főszegi Teréz és Szedő Miklós fellépéseivel, szombaton este a Luxemburg grófja ugyancsak Lovas Juci és Szedd Miklós fellépésével , vasárnap este pedig a Denevér kerül színre Kőszegi Teréz, Kovács Ilonka, Szedő Miklós és Pázmán Ferenc fellépésével. A délutáni előadások mérsékelt helyárakkal kerülnek színre. Pénteken délután a Parasztbecsület, Bajazzók, szombat délután három a kislány, vasárnap délután pedig Boffmann meséi. Jegyek válthatók hétfőtől az összes jegyirodákban és a Városi Színház pénztárainál. k . Önnek is tudni sielit! hogy a miuzeum-közuti CSANGO ábra szerint valódi kreditbőrből ?.0 P-ért kaphatók rSHROIOil - ■ - - » - . » n a tehénlak H 12 „ „ Óvakodjék silány utánzattól! mert a CSÁNGÓ böründösmester készítményeit 27 év óta csak a Mneum-körút 5. számú alatti üzletében árusítja. Fióküzlete nincs — hasonnevű céggel nem azonos! n