Budapesti Hírlap, 1931. december (51. évfolyam, 273–296. szám)

1931-12-20 / 289. szám

1931 DECEMBER 20. VASÁRNAP B. 13* IRODALOM, MŰVÉSZET Téli tárlat a Műcsarnokban A Műcsarnok kiállításainak évek óta azonos a képe. Mintha az idő­­r megállott volna a város­ligeti gyönyörű palota fölött. Sem világpoli­tikai, vagy gazdasági események, sem világné­zeti változások, sem szorosabban vett művészeti átalakuláséi nem hatnak a rendes műcsarnoki kiállítások képére. Ma is minden olyan ezekben a termekben, mint harminc-negyven év előtt, mit mikor még a nyugodt, szorgalmas munká­ban gazdagodó polgárság szobadíszt keresett álreneszánsz és álrokokó bútorokkal berende­zett lakásának falára. Nem az a baj, hogy ugyanazok a művészek, ugyanazok az egyesüle­tek szerepelnek mindig a Műcsarnok rendes ki­állításain, hanem az, hogy ezek a festők és szob­rászok évek óta mindig ugyanazt a nótát fúj­ják. Mintha mindegyik művész patentírozta volna a régebben kialakult stílusát és abból semmi áron se akarna engedni, kimozdulni. Olyanok, mint az ismert, megbízható cégek, amelyek mindig ugyanazt az árut adják. Csatt árnyalati és számbeli különbségek vannak a sze­rint, hogy jól, vagy kevésbé jól sikerült a be­vált módszer szerint a műalkotás, és hogy mind­egyik ide tartozó művész megfesthette, vagy megmintázhatta a maga képeinek, szobrainak évi rendes számát. A kritikusnak így nem is lehet más feladata, mint hogy ebből a szem­szögből méltassa a kiállítást és hogy megál­lapítsa, hogy a Műcsarnok állandó művészei ezúttal jobban, vagy gyengéden festették, ille­tőleg mintázták meg szokásos portréikat, tájké­peiket, csendéleteiket , vágyódást ábrázoló akt­jaikat. Az arcképei­ közül Karlovszky Bertalan két művét kell elsősorban megdicsérnünk, amelyek a mestert a legjobb formájában mutatják be. Őszinte hangulat és széles skálájú festős­ég jellemzi Bosznay István két tájképét. Szidnyi Lajos és Horváth Béla téli tájképei e nemben legjobbak a tárlaton és Szüle Péter arcképeinél is ezúttal érdekesebb a művész szép tén­sú, zöld tájképe. Burghardt Rezső az utóbbi tárlaton külön teremben mutatta be alkotásait, most vi­szont szétszórtan függnek ismert kvalitású táj­képei. Kukán Géza portréi közül a Szmrecsányi Lajos egri érseket ábrázoló képmásban van a legtöbb karakterizáló erő. Eldugott helyen fe­­deztük fel Istokovics Rát , annak szép tempera­fejét és félreeső falon pillantottuk meg Ud­­vary Pálnak két érdekes, tehetséges, bár még ki­egyenlített stílusú alkotását. Ez az utóbbi há­rom festmény ad némi ízelítőt a mai festészeti tö­rekvésekről. Márton Ferencnek vízfestékkel élén­kített rajzai finom és tárgyilagos impressziók. Prohászka József nagy női arcképe az őszinte, festői naturalizmus sikerült képviselője. Ungváry Sándor biblikus kompozíció-vázlataiban a régi akadémikus iskola hagyományai szerencsésen ébredeznek. Czeczei Szilt­s Sándor tájképei a művész lírikus temperamentumáról tanúskodnak. Az aktok közül Molnár Géza vászna árulja el a legművészibb érzést. Figyelemreméltó arcképe­ket állítottak ki még Mü­ller Ágosta, S. Bori Károly és Somogyi István, viszont különböző stílusú, de jó kvalitású csendéletekkel szerepel­nek Bernek Árpád, Benkárd Ágost, Bánovszky Miklós, Csóka István és Cs. Wagner József. A képek együtteséből még Vidovszky Béla finom interieurjeit, Katona Nándor, Szabó Dezső, Bar­­hász Lajos, Basilides Sándor, ifj. Dörre Tiva­dar, Feretner Dénes, Gulyás Sándor, Gimes La­jos és Wágner Géza tájéképeit, Kövessy Géza, Györffy István és Eölvédi Gachal József mű­veit kell megemlítenünk. A szobrászati anyag szemléje során elsősor­ban Siklódy Lőrinc tihanyi kálváriájáról kell megemlékeznünk. A keresztrefeszített Krisztus és a két lator mintázásában a művész natura­­lisztikus valószerűségre törekedett, mely azon­ban nem emelkedik föl a magasabbrendű igaz­ság plasztikai és eszményi világába. Az agyag­ból való mintázás mindenütt érezhető. A stáció­­domborművek szintén nem árulnak el egységes stílust. Schrotta Frigyes és Dózsa Farkas And­rás nagy női aktjai harmonikussá érett szob­­rászi tanulmányok. Finom kis akt Ambrózy Sán­dor Fürdés után című figurája, melyen még megérzik a tehetséges fiatal szobrász mesterének klasszicizálása. Zichy-Teleki Mária írónő sza­kállas férfi feje komoly részletstádiumon épül föl, melyek nyugalmas harmóniába olvadnak össze. Márkus Béla, Lőte Éva, Kalotay Kreipel Ottó, Szű­cs István, Visnyovszky Lajos és Belatiny Hadzsy Duci alkotásai még a szob­rászati anyag erősségei. A grafikai teremben Lühnsdorf Károly termé­­szethű képmásrajzai és Bierbauer Virgil mér­­nökdoktor gazdaságos, midem családiház tervei emelkednek ki. Szeretnők, ha a Műcsarnok következő kiállí­tásáról több és érdekesebb mondanivalónk le­hetne. Ybl Ervin. * (Jótékonycélú díszelőadás a régi Népszín­ház nyugdíjasai javára.) A Nemzeti Színház­ban Szilveszter éjszaka fél 11 órai kezdettel díszelőadást rendeznek a régi Népszínház nyug­díjasainak támogatására. Zilahy Lajos Jégcsap című darabját mutatják be ez alkalommal. A Nemzeti Színház teljes, művészgárdája felvonul, hogy segítségére legyenek nyugdíjas művész­­kollégáiknak. * (,,Csókp­rofesszor.“) Új magyar operett a Csókprofesszor, amely eredetileg a Városi Szín­házban már előadásra készen állt, amikor szinte a premier hajnalán a színház igazgatója, aki a darabot elfogadta, végvérvényesen megbukott s így a szerzők a darabot hónuk alá kapva, átsiet­­tek vele az operett legközelebbi, Wesselényi­ utcai hajlékba. A Magyar Színházban ma volt a be­mutatója az operettnek, amely a viharos előz­ményeket tekintve, a színházi kabala alapján tartós siker irányában támaszthatott reményt. Lehet, hogy ez csakugyan bekövetkezik, ami a színháznak, a színészeknek mindenesetre kíván­juk, hogy igyekvésük, kedvvel végzett munká­juk ne vesszen kárba. Titkot azonban még­sem csinálhatunk abból, hogy ez a kedv, ez a lendü­letes energia biztosabb eredményre is mehetett volna, valamivel szerencsésebb tárgyválasztás esetén. Akárhogy nézzük ugyanis az operettet, jobbról-balról, keresztmetszetben vagy vivirá­nyosan, egészen puhára preparált kritikai szív­vel sem mondhatjuk azt, hogy az operett fájá­ról ízes gyümölcsként hullott alá. Különösen a librettó késztet arra a megállapításra, hogy az egyébként sokat ígérő című Csók professzor bi­zony gyengécske módon sikerült, annak ellenére, hogy a szövegnek az operettverselés szakmun­kájával egyetemben három szerzője is van: Bé­kési Tibor, Szántó Armand, Szécsén Mihály. Nincs az a lehetetlen, amit operettben el ne fo­gadnának, ha az abszurdum mulatságos, van benne kedély és ötlet. Derűs arcot azonban el­végre még­sem ölthetünk erőszakolt ötletekhez, képtelen helyzetekhez, amelyeket az unalom tál­cáján szervirozódnak. A zene, amelynek Majo­­rossy Aladár a szerzője, annak rendje-módja szerint szerzett, szabályosan fésült jazz-muzsika. Dal­­lamai tetszetősen hangzanak, könnyűek és sikkesek, bár nem éppen a lelemény bokrában születtek. A színpad Fodor Artúr rendezésében színes és mozgalmas, a játékról szívesen ismer­jük el, hogy bőven szolgál színészi ötletekkel. Az előadás új primadonnát aratott, még­pedig átütő sikerrel: az Amerikából hazatért Bökje Marikát. Finom, dekoratív jelenség Rö­tk Ma­rika, a játéka kedves, de igazán „primadonnává” akkor lesz a színpadon, amikor táncművészetét ragyogtatja. Groteszk humorával kitűnő erőssége az előadásnak Bádai Imre, a csóktanárt Delly Ferenc játssza, a szubrett szerepben Kun­­Magda pajzán és tapsra ingerlő jelenség, jó figura egy mozgóárus alakjában Keleti László. Két kisgye­rek is szerepel az előadásban. Az egyik talán hat éves pufók kislány lehet, a másik eggyel több. Tizeneegy felé jár az idő ,amikor kifestett ar­cocskájukkal kiperdülnek a színpadra. A közön­ség nagyon megtapsolta a csöppségeket. Mi az ily szereplést, többféle okból, inkább merénylet­­n­ek, mint üdvös intézménynek tartjuk. (—­—) * (A Petőfi-Társaság) tagjainak baráti ösz­­szejövetelén Havas Istvánt negyven éves írói jubileuma alkalmából meleg ünneplésben része­sítették. Az összejövetelen résztvettek az elnök­ség tagjai, József Ferenc királyi herceg és szá­mos tag. Az ünnepeltet Pekár Gyula elnök és Kiss Menyhért főtitkár köszöntötték, Császár Elemér alelnök pedig az ünnepelt hitvesét üd­vözölte. * (Andrássy-úti Színház.) Az Andrássy-úti Színház szombaton mutatta be karácsonyi mű­sorát. Vaszary János, a jeles rendező-író víg­játéka, Az igazi asszony áll a műsor tengelyé­ben. Fordulatos, ötletes darab, az igazi nő és az igazi férfi szerelmi párbajáról, amelyben ter­mészetesen a nő lesz a győztes, s a férfi a bol­dog legyőzött. Megkapóan szép, artisztikus ke­retben, — Vincze Márton díszleteinek a kere­tében — két pompás művész játssza a kecses, vidám darabot, a nagyszerű Somlay Artúr és a nőnek és színésznőnek egyaránt ragyogó és hódító Lázár Mária. Sok derültséget kelt Zi­lahy Lajos felújított híres parasztvígjátéka, a Szép Salamon Sára is, a kitünni Dajbukát Ilona és Bársony István felléptével. Halász Imre könnyeken át mosolygó, finom kis vígjá­tékában, A direktoms-ban, Pető Sándor produ­kál remek kabinetalakítást Békeffi László kis bohózatában. A tyúkfarm­ban pedig a szerző mellett Szász Lili és Kéry Panni arattak si­kert. Békeffi László új konferansza ás Radó Sándor két kupléja egés­zti ki az Andrássy­­úti Színház karácsonyi új műsorát, amelyet Bársony István rendezett kitűnően. Badó Sán­dor kupléit Losonczy Dezső kísérte zogorán fö­lényes humorral (k. t.). Karácsony „HIS MASTER’S VOICE“ Budapest, IV., Kossuth Lajos­ utca 8. a „Klososy ersz£gau összes slágere­ egy lemezen. Énekli SZC ft CTN­K'GS zenekari kísérettel Ára: P 5.50 Sokan meghatottan gondolnak a boldog karácsony­­estékre, amikor a házról-házra járó betlehemesek éne­két hallgathatták. Az egyszerű, primitív énekek bol­dogságot és megnyugvást hoztak, szabadulást néhány órára a hétköznapok szürke egyhangúságából. A betlehemesek szerepét ma már a technika vette át, oly gépeket konstruálva, amelyek hangvisszaadása a valóság teljes illúzióját kelti A legtökéletesebb zenét a legélethűbb reprodukcióban az új típusú „His Master’s Voice’‘ gramofon nyújtja. Egy karácsonyfa alól se hiányozzék tehát a ,,His Master’s Voice“­­beszélőgép, amelynek új típusai árban, minőségben és hangvisszaadás tekintetében valóságos forradalmat je­lentenek. Zenegépeink ma már mindenki számára el­érhetők, miután azok havi részletfizetésre is beszerez­hetők minden jobb szaküzletb­en is. Hétfőn kiírják a pályá­zatot a Városi Színház bérletére A Városi Színház hosszantartó válsága lassan végéhez közeledik. Némethy Károly tanácsnok a polgármesterrel és a tiszti ügyészséggel folyta­tott megbeszélések alapján ma intézkedett a pá­lyázat kiírása iránt és hétfőn a Városi Színház bérbeadására vonatkozó hirdetmény már nyilvá­nosságra kerül. A pályázati feltételek szerint a színházépületet akár színházi, akár egyéb kul­turális célokra lehet m­ajd bérbevenni, a főváros az eddigi évi 150.000 pengős szubvenciót többé nem folyósítja és ezt hangsúlyozottan ki is je­lenti a pályázat szövegében. Ezzel szemben a színházépület bérletére pályázók tartoznak meg­felelő évi bért, vagy részesedést felkínálni a fő­városnak, azonban a főváros a felajánlott bér nagyságára való tekintet nélkül fog határozni az épület legcélszerűbb hasznosításáról. A pályázati határidőt két hétben állapította meg a polgár­­mester, úgy, hogy Vízkereszt előtt fog lejárni a pályázati terminus. Újra elnapolok a kiakoltatási per tárgyalását Múlt hét csütörtökön a főváros közgyűlésén Sipőcz Jenő polgármester kijelentette, hogy vé­get vet a Városi Színház botrányának és Fe­­renczy Károly iga­gató ellen szerződés felbon­tási pert indít. A főváros tisztiügyészsége Sipőcz Jenő szavai értelmében be is adta a keresetet a központi járás­bírósághoz, ahol kedden tartott perfelvételi tárgyalást a szerződés felbontási perben Skuteczky József dr. bíró. A megtartott tárgyalás után a bíróság mára napolta el ez ügyben a tárgyalást. Ferenczy Károly a mai tárgyaláson azzal védekezett, hogy a város okozta jogtalan magatartásával azt, hogy a Városi Színház ügye idáig jutott. Kijelentette még azt is, hogy a szerződés még ma sincs ér­vényben. Günther Ferenc, ak­i a főváros képviseletében jelent meg a tárgyaláson, kijelentette, hogy ép­pen azon okoknál fogva, amelyeket Ferenczy és ügyvédje a tárgyaláson felhozott, a maga részéről semmiek tekinti a szerződtet, ők állítják azt, hogy a szerződés még jelenleg sincs érvényben, ezt ő, mint a főváros jogi képviselője, tudomá­sul veszi és már most bejelenti, hogy a szerző­dést nem fogja aláírni. Egyúttal bejelenti a bí­róság előtt, amennyiben Ferenczy nem hagyja el a Városi Színházat, úgy 24 órán belül, mivel Ferenczy maga is állítja a se­rződés érvényte­lenségét, közigazgatási úton fogja a Városi Szín­házból eltávolítani. Kéri a bíróságot, hogy hoz­zon ítéletet, ha pedig nem hozna ítéletet, úgy akkor még a karácsonyi ünnepek előttre tűzze ki az új tárgyalási napot, hogy a szintezek a saját rizikójukra játszhassanak a színházban­.­­ Günther tisztiügyész kijelentése után Ferenczy bejelentette, hogy maga részéről is a kompro­misszumnak a híve, hajlandó ingyen villanyt, ingyen plakátot adni, hajlandó a rendőrségi en­gedélyt a saját költségére megszerezni és azt egy fillér ellenérték nélkül a színészeknek átadni. Ezen ajánlatát már többször megtette a Városi Színház színészeinek, azonban ők ebbe nem haj­landók belemenni, mivel a Színészszövetség nem engedi, hogy az ő vezetése alatt továbbra is ját­szanak. A bíróság ezután a tárgyalást december 29-ére elnapolta. * (Somogyi Erzsi beteg.) Mint a Nemzeti Színház közli, Somogyi Erzsi, aki napok óta meghűléssel küzd, ma betegsége miatt végleg lemondta Peer Gynt keddi bemutatójának Sóta­veig szerepét. A szerepet Somogyi Erzsi fel­­gyógyulásáig Dobos Anna, a Király Színház tagja, mint vendég, szívességből vállalta el. A magunk részéről el kell szögeznünk: nagyon sajnálatos, hogy a Nemzeti Színház hatalmas művészgárdájából akár az utolsó órában is nem tudtak erre a szerepre megfelelő helyet­tesítőt találni A Nemzeti Színház színpadán fellépni a legnagyobb tisztesség, ami színészt és színésznőt érhet. De bármilyen tehetséges operettszínésznő Dobos Anna, alig hisszük, hogy operettsikerei megokolhatják vendégsze­­repeltetését a Nemzeti Színház színpadán. * (Az Operaház karácsonyi bemutatója.) Az Operaházban kedden először kerül színre Adóm Jenő daljátéka, a Magyar karácsony. Színre alkalmazta Tüdős Klára, vezényel Adóm Jenő, rendezte Szemere Árpád. Szereplők: Basárdei Mária, Orosz­ Júlia, Gere Lola, Székely, Lo­sonczy, Laurisin, Toronyi Utána ugyancsak először adják elő Glazunov balettjét, az Év­­szakok-at. Betanította Cseplinsky János, vezén­nyel Berg Ottó. Mindkét bemutató díszleteit Oláh Gusztáv tervezte. Befejezésül buszon*­ötödször kerül színre a Pesti karnevál. * (Németh Mária felbontja szerződését a bécsi állami operaházzal) Németh Mária, hír szerint, fel akarja bontani szer­ődését a bácsi Staatsoperrel. A jövőben valószínűleg legföl­jebb harminc estére szóló vendégjátékkal fo® szerepelni a Staatsoper színpadán. * (Szerzői est.) December 20-án, vasárnap este negyed kilenckor a Zeneakadémián tartja Jávor Bella, az ismert költőnő szerzői estjét, ame­lyen változatos műsor keretében több neves mű­vész szerepel. * (Karácsonyi ünnepi előadások a Városi Színházban.) A Városi Színház társulata a ka­rácsonyi ünnepeken színrehozza Lehár, illetve Strauss operettjeit, a Cigányszerelmet, Luxemburg grófját és a Denevért. Pénteken este a Cigány­­szerelem kerül színre Lábass Juci, Főszegi Teréz és Szedő Miklós fellépéseivel, szombaton este a Luxemburg grófja ugyancsak Lovas Juci és Szedd Miklós fellépésével , vasárnap este pedig a Denevér kerül színre Kőszegi Teréz, Kovács Ilonka, Szedő Miklós és Pázmán Ferenc fellépé­sével. A délutáni előadások mérsékelt helyárakkal kerülnek színre. Pénteken délután a Parasztbecsü­let, Bajazzók, szombat délután három a kislány, vasárnap délután pedig Boffmann meséi. Jegyek válthatók hétfőtől az összes jegyirodákban és a Városi Színház pénztárainál. k . Ö­nnek is tudni sielit! hogy a miuzeum-közuti CSANGO ábra szerint valódi kreditbőrből ?.0 P-ért kaphatók rSHROIOil - ■ - - » - . » n a tehénlak H 12 „ „ Óvakodjék silány utánzattól! mert a CSÁNGÓ böründösm­e­ster készítményeit 27 év óta csak a Mn­eum-körút 5. számú alatti üzletében árusítja. Fióküzlete nincs — hasonnevű céggel nem azonos! n

Next