Budapesti Hírlap, 1932. február (52. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-18 / 39. szám

6 — Engem ne intsen le! Ki nekem a főügyész! Eri maga nekem! A főügyész ezután dicséretreméltó nyugalom­mal folytatta beszédét. A baloldal tomboló lármájában rendeli el a széksértési eset fölött az elnöklő főpolgármes­ter a szavazást, majd enunciálja az eredményt, amely szerint a közgyűlés­­többsége 43 szavazat­tal 41 ellen megállapítja a széksértést és a fő­ügyész széksértési indítványát elfogadja. Az eredmény kihirdetésénél elementáris erő­vel tör ki a vihar, amelyhez hasonló kevés volt a terem falai között. A baloldal tomboló lármá­ban azt állítja, hogy rosszu­l olvasták össze a szavazatokat és a többség a baloldalon van. — Nem áll, nem áll, — kiáltják kórusban, tes­sék újra olvasni. Negyvenhatan vagyunk. Nem lehet korrigálni a szerencsét! A főpolgármester állandóan rázza a csengőt, csendre inti a rajongókat és kijelenti, hogy lehe­tetlenség újra összeolvasni a szavazatokat, ame­lyeket egy esküt tett tisztviselő számolt meg.­­A kihirdetett határozaton változtatni nem lehet. Meglepetés a felsőházi tagválasztásnál Az elnöklő főpolgármester végre nagy nehe­­zen rövid időre rendet teremt és Gallina Fri­gyes tanácsnok elkezdi olvasni a felsőházi és örökös tagválasztásról szóló eredményt. Sza­vait azonban elnyeli az állandó lárma, úgy hogy még szófoszlányokat is alig érteni. Köz­ben az elnöklő főpolgármester enunciálja, hogy­­Bódy Tivadart, Gaál Vilmost, Jmnovits Pált, Szőke Gyulát, Lázár Ferencet, Szigethy Já­nost és Láng Lajost felsőházi rendes tagokká, Barczy-Barczen Gábort, Klarrer Ferencet, Botzenhardt Jánost, Csepreghy Horváth Já­nost, Becsey Antalt, Verebély Jenőt és Bánó Dezsőt fels­őházi póttagokká választották meg és őket törvényesen megválasztottaknak je­lenti ki. A régi felsőházi tagok közül kimaradt az­­Egységes Községi Polgári Párthoz tartozó Glückstah­l Samu helyébe a közgyűlés a de­mokrata párthoz tartozó Láng Lajost válasz­­totta meg. Ennélfogva a hét felsőházi tagsági hely pártok szerinti megoszlása az, hogy a Ke­resztény Községi Párt kapott 4 helyet, az Egy­séges Községi Polgári Párt 2 helyet és a de­mokrata párt 1 helyet. Láng Lajos megválasz­tásával az ellenzék is, meglepetésszerűen, felső­házi tagsághoz jutott. Az eredmény kihirdetése alatt is állandó volt a lárma, amely időközönként egészen elvi­­selhetetlenné vált. Ebben a tumultusban rekesztette be a köz­gyűlést tíz óra előtt a főpolgármester.­­ a—aam—pm—BSMgcgiB JiaiiMwitaron Olaszországnak is érdeke Magyarország jói sorsa Olasz rádióelőadás a trianoni szer­ződésről Magyarország szenvedései­ről és igazáról RÓMA, febr. 17. Giovanni Terranova, az Amici della Unghe­­ria egyesület ifjúsági csoportjának országos elnöke, tegnap este rendkívül érdekes előadást tartott a római rádióban a trianoni békeszer­ződésről és annak katasztrofális következmé­nyeiről. Az előadást a nagyobb olasz városok rádiói is továbbították relé-összeköttetéssel és így az ország több százezer rádió-előfizetője hallgathatta. Terranova mindenekelőtt ismertette a tria­noni szerződés különböző súlyos rendelkezéseit. Akik kitervezték a békeszerződést, egyáltalá­ban nem ismerték Magyarországot, annak eth­­nikai, kulturális, gazdasági és különösen tör­ténelmi helyzetét. A trianoni szerződés alkotói valószínűleg csak az osztrák imperializmus gyarmatának képzelték Magyarországot és ta­lán abban a hitben is voltak, hogy e gyar­maton élő lakosság nem rendelkezik önálló nemzeti nyelvvel, hanem német dialektust be­­szél. Ilyen körülmények között természetesen azt s­em tudták, hogy a századok folyamán magyar földre menekült és ott barátsággal fogadott kisebbségek milyen kiváltságos helyzetet élvez­tek. A zsoldos hadsereg létesítésével tudatosan súlyos csapást mértek Magyarországra, amely válságos gazdasági helyzetében kénytelen fizetni a zsoldfizetés óriási pénzügyi terhét, míg ugyan­akkor Magyarországgal szomszédos államok minden eshetőségre készen, nagy sorozott had- Üregeket tarthatnak fenn. Terranova idézte Tisza István grófnak az utóbbi években nyil­vánosságra került leveleit és a különböző hiva­talos okmányokat, amelyek kétségtelenül bizo­nyítják,­­ hogy Magyarország minden erejéből igyekezett elkerülni a háborút. Olaszország és­­Anglia elismerték a magyar követelések jogos­ságát és ezzel kapcsolatban az előadó idézte Mussolini miniszterelnök ismeretes kijelentését, amelyben megállapítja, hogy Magyarország a Duna medencéjében elsőrendű történelmi misz­­eriót teljesít és hogy a magyar nép jobb sor­tot érdemel. Magyarország mindenkor számíthat Olasz­ország barátságára és nemcsak az általános igazságérzet, hanem Olaszország érdeke is azt kívánja, hogy a magyar nép jobb sorsa valóra váljék. B.H. 1932. FEBRUÁR 18. CSÜTÖRTÖK Az erdélyi Országos Magyar Párt kétnapos értekezleten állapította meg, mennyi újabb sérelem orvoslását kell követelnie Willer József képviselő nyilatkozata a mezőgazdasági adós­ságok konverziójáról, a közbirtokosság megszüntetésé­nek tervéről, az új választói törvényről, kisebbségi okta­tásról és a romániai magyarság több vérző sebéről BUKAREST, febr. 17. Az Országos Magyar Párt parlamenti cso­portja, Bethlen György gróf elnökletével, Buka­restben két napon át tartó értekezletet tartott. Az értekezletről Witter József dr. képviselő, a parlamenti csoport főtitkára, a következőket mondotta: — A mezőgazdasági adósságok konverziójá­ról szóló törvényjavaslat szövege napról-napra változik. Ezért a magyar parlamenti csoport február 23-án újabb értekezletet tart. Az érte­kezlet foglalkozott az új közigazgatási törvény tervezetével is, amely mélységes aggodalommal tölti el az egész magyarságot. Főleg az autonó­mia újabb és megokolatlan megszorítása, a pre­fektusi hatáskör túlságos kiszélesítése, az erdé­lyi városok arcpirító megalázása és egyúttal­ újabb keserves megadóztatása a Bukarestnek fizetendő 5 százalékos külön adóval, amelyre se­hol a világon, egyetlen államban sincs példa, hogy a többi város külön adóval kerüljön meg­­alázott helyzetbe a fővárossal szemben,­­ azok a sérelmes pontok és intézkedések, amelyek ellen a Magyar Párt és annak parlamenti csoportja minden erejével küzdeni fog. •­ A közbirtokosságok megszüntetésének terve a legélesebb ellenállásra talál a Magyar Párt részéről. A közbirtokosságoknak törvény bizto­sítja szervezeteiket és azok működését. És most új közigazgatási javaslat három pongyolán meg­szövegezett szakasza a közbirtokosságokat és azok vágyottat egyszerűen az ilető községek adminisztrációjába utalja.­­ A magyar parlamenti csoport megbízta Witter József dr.-t, hogy a magyarságra súlyo­san sérelmes rendelkezések ellen a törvényjavas­latnak már bizottsági tárgyalása során a legéle­sebben tádakoznék. Hegedűs Nándor képviselő pedig a parlamentben ki fogja fejteni a kérdés politikai oldalát is.­­ A parlamenti csoport foglalkozott az új választói törvénytervezet kérdésével is. A vá­lasztói törvény módosítása jelenleg épp olyan komolytalan, mint amilyen volt a múltban. A magyar par­lamenti csoport most sem hiszi, hogy tényleg radikálisan módosítanák a törvényt. A Magyar Párt közvetlenebb problémákkal kény­telen foglalkozni, amelyek súlyosan sérelmesek a magyarság egyetemére. — Ilyen sérelem a kisebbségi oktatással kap­csolatos számos intézkedés. Az Anghelescu-féle iskolatörvények valósággal megnyomorítják a kisebbségi oktatást. A Magyar Párt egyébként az összes eddigi kormányok figyelmét felhívta a kisebbségi oktatással kapcsolatos sérelmekre, biztató ígéreteket is kapott, de csak kevés oly gyakorlati intézkedés történt, amely a panaszok és sérelmek tényleges megszüntetését jelentené. Míg az 1929. évi augusztus 27-i törvény a belé­nyesi, bradi, brassói és naszódi román felekezeti líceumok részére kivételes kedvezményeket biz­tosít, mert ez iskolák tanárainak fizetését az állam kiegészíti, a dologi kiadásokat részben, vagy teljes egészükben viseli, tanáraikat nyug­díjjal látja el és teljes autonómiát biztosít szá­mukra, addig a magyar felekezeti iskolákra a törvényes intézkedések kivételes nyomást repre­zentálnak. A magyar parlamenti csoport elérke­zettnek látja az időt, hogy a kisebbségi feleke­zeti iskolák számára is az említett törvénysza­kaszban biztosított kedvezményeket kiharcolja és Sándor József szenátort kérte fel interpellá­cióra. Genfben ma nyújtották­ be Németország leszerelt javaslatát A leszerelők­onferencia szerdai ülésén kisebb államok delegátusai beszéltek BERLIN, febr. 17. Nadalmi nagykövet, a leszerelési értekezlet német delegációjának vezetője, jól informált forrásból származó értesülés szerint ma este nyújtotta át az értekezlet elnökének a német leszerelési javaslatokat. Az értekezlet holnapi ülésén Nadolny nagykövet részletesen megokolja a javaslatokat. Finnország, Románia, Ausztria és Uruguay álláspontja GENF, febr. 17. A leszerelési értekezlet ma délelőtti ülésén Finnország és Románia képviselője tett prog­­ramm-nyilatkozatot. Koskinen Yrjö báró finn külügyminiszter azt a gondolatot fejtegette, hogy a „béka jog útján" alapelv nemzetközi­leg megszervezett békét jelent.­ Gh­yk­a román külügyminiszter, a lengyel felfogással egyetér­tésben, a leszerelést és a biztonság megszilár­dítását helyezte fejtegetései középpontjába. Románia fegyverkezési állapota nem felel meg biztonsági követelményeinek. Katonai program­jának korlátozásába tehát csak akkor mehet bele, ha garancia-egyezményekben kap biztosí­tékot a szerződésszerű leszerelési határozmá­­nyok általános betartására nézve. Pflügl osztrák szónok a leszerelési értekez­leten kijelentette, hogy Ausztria örömmel üd­vözli a fegyverkezések minden, korlátozását. Kérdi azonban, hogy lehet-e eredményre a gaz­dasági megbékélésnek és könnyítéseknek, amíg fennmarad Ausztriára nézve a jog és a bizton­ság nyomasztó aránytalansága. A jól megszer­vezett béke első lépése az első olyan leszere­lési egyezmény lesz, amelyet Ausztria mint tel­jesen egyenjogú fél ír majd alá. Pedro Cosio, Uruguay berlini követe, a le­szerelési értekezleten ma érdekes megállapítá­sokat fűzött az erkölcsi leszerelés kérdéséhez. Szerinte a főnehézség abban keresendő, hogy 03 a szellem, amely 1918-ban Európában ural­kodott, a békeszerződésekben akarja örökössé tenni azokat a határozatokat, amelyeket Európa nyilvánosságának jelentős része elutasít. Az emberiség két táborra oszlott: egyik oldalon állanak azok, akik a mostani állapotot fenn akarják tartani, a másik részen azok, akik a status quot meg akarják szüntetni, mert igaz­ságtalannak tartják. Mekkora hadereje van Szovjet­országnak Az orosz kormány ma nyilvánosságra hozta az orosz haderő adatait. Érdekes, hogy az ada­tokat már hónapokkal ezelőtt a Népszövetség titkárságának átadták, azzal a kifejezett óhaj­tással, hogy a titkárság zárt borítékban adja át a leszerelési értekezletnek. Az adatok azt mutatják, hogy a tényleges orosz haderő ötszáz­­hatvonnkétezer ember; ebből 504.303 a száraz­földi hadseregre, 28.658 a légi haderőre és 29.139 a tengerészetre esik. A GPU létszáma 45.390. Az orosz repülőgépek 750-es létszám­mal szerepelnek. A tengeri haderő a követ­kező egységekből áll: 2 cirkáló, 17 torpedó­romboló, 16 búvárnaszád, 2 aknalerakó, 6 akna­kereső és 4 is­kolahajó. A költségvetési kiadás évenként 1­90.000 rubel. Hasis táviratok segítségével valu­tát vett fel három fiatal­­em­b­er a Hemzed­ Bankba® A főkapitányság valuta-ellenőrzéssel foglal­kozó detektívcsoportja szerdán furfangos valuta­szélhámosokat leplezett le. A Nemzeti Bank tudvalévően olyan esetekben, ha valakinek ro­kona vagy hozzátartozója a külföldön meghal, vagy más komoly családi esemény történik, ki­utal kisebb összegű valutát, hogy az illető kül­földre utazhasson. A Nemzeti Banknak fel­tűnt, hogy az utóbbi időben néhány fiatalem­ber sűrűn jelentkezett a bankban sürgönyökkel. A táviratok arról szóltak, hogy valamelyik ro­kon Olaszországban vagy másutt meghalt és sürgönyök alapján valutát kértek. A Nemzeti­ Bank felhívta a fiatalemberekre a rendőrség figyelmét. A detektívek nyomozni kezdtek és rövidesen megállapították, hogy a külföldi halálesetekről szóló táviratokat a fiatalemberek Budapesten adták fel a saját címükre. Megállapították, hogy egyikük a Royal-szállóban lakik. A de­tektívek délután a lakásán elfogták és rövi­desen megtalálták két társát is. Mindhármu­kat előállítottál­ a főkapitányságra és most igyekeznek megállapítani, hányszor vettek föl valutát az álkülföldi táviratok segítségével és vannak-e társaik. a Budapesti Hírlap TELEFONSZ­Á­MAI: József 444—04. József 444—07. József 444-03. József 444 -08. Jázad­ 444—06. József 444—09. ­ Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a természetes „Ferenc József“ keserűvíz a hasi szer­vek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasztalatok igazol­ják, hogy az otthoni ivókúra különö­sen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vízzel keverve, reggel éh­gyomorra isszuk. A Ferenc József ke­serüvíz gyógyszertárakban, drogériák­on és fűszerüzletekben kapható Iliim III III MIMI II IIIIHIIIIIIIHIIIHIIIIIIIIM Ilii ■llllll 111111111111111^^ ­ Habozás az aban­yi református lelk­észi kar megsértése ellen A következő nyilatkozat közlésére kérték fel lapunkat: A Szikszón 1932 február 16-án tartott érte­kezleten jelen volt abaúji református egyház­­megyei lelkészek és világi tisztviselők megbot­ránkozással értesültek arról, hogy a gönci járás főszolgabírója egy körlevélben a református lel­­készi kar ellen, — szerinte a Károlyi-forrada­lomban szerzett tapasztalatok alapján, — mint megbizhatlanok ellen, alája rendelt közegeit legbizalmasabb nyomozásra és ennek eredményé­ről — „az egyének névszerinti jellemzésével" -— jelentéstételre utasítja. Nagyon csodálatosnak tartja az­­ értekezlet, hogy éppen a református lelkészi kar, amely a legsúlyosabb időben mindig tudta kötelességét és a hazafias nemzeti irányzat tántoríthatlan har­cosa volt, részesül ily hamis, méltatlan megíté­lésben. Ezen minősíthetetlen eljárással kapcsolatos oktalan, a valósággal egyenesen ellentétben álló­ méltatlan és az egész magyar református pap­ságot mélyen sértő megállapításokat és kisebbí­téseket az értekezlet felháborodva, a leghatáro­zottabban visszautasítja. Őszinte együttérzéssel látja az értekezlet, hogy a róm. hát. papság hasonlóan méltatlan és igaz­talan megtámadtatásban részesül ugyanezen helyről. Felkéri az értekezlet az egyházmegye elnök­ségét, hogy figyelje a fejleményeket, és ezekhez képest és az értekezleten elhangzott felszólalá­sok szellemében tegye meg a szükséges intézke­déseket, és ezekről időről-időre az egyházmegye lelkészi karát és magát az egyházmegyét érte­sítse. Czidky Endre esperes, Farkasfalvi Farkas Géza egyházmegyei gondnok, Kovács István em. főjegyző, Hörcsik Lajos em. tanácsbíró, Makkay Kálmán em- tb., Kádár József, Fer­é János, Bárczay János dr. em. világi aljegyző, Ujj Lajos, Pásztor István, Szilva István, Ku­­koró Ferenc em. lelkészi aljegyző, Csabai István em. lelkészi aljegyző, Medgyaszay András em. tb. Lengyel István dr. em. tb., Kántor Ferenc, Botos Ferenc. Előadás és értekezlet az egységes pártban Díszoklevél Bethlen litván grófnak Orffy Imre országgyűlési képviselő február 18-án, csütörtökön este hat órakor az egységes pártban előadást tart az aktuális adóügyi kérdé­sekről. Hét órakor pártértekezlet, utána párt­vacsora lesz. Délután öt órakor Kaposvár kül­döttsége átadja Bethlen István grófnak a város díszpolgárává történt megválasztásáról szóló ok­levelet. Rubfrnek István m­oro­ltatta Kasnya Bélát Lapunk más helyén tudósítunk a képviselő­­ház mai ülésének arról a mozgalmas részéről, amelyben Kasnya Béla megtámadta és vádak­kal illette Rubinek Istvánt- Rubinek István a vádakat erélyesen visszautasította, az ügy pedig az összeférhetetlenségi bizottság elé került.­ Az ügynek lovagiás után is van folytató­a, amennyiben Rubinek István Farkas Elemér és Tabódy Tibor útján elégtételt kért Kasnya Bé­­lától, aki a maga részéről Eckhardt Tibort és Farkas Tibort nevezte meg. A segédek holnap délben 12 óráskor ülnek össze a képviselőházban. Az ipartestületi reform A képviselőház közgazdasági és közlekedés­­ügyi, valamint pénzügyi bizottsága Hermann Miksa elnöklésével szerdán ülést tartott, amelyen Temesváry Imre előadásában megkezdte és be­fejezte az ipartestületi reformról szóló törvény­­javaslat részletes tárgyalását. A kormány részé­­ről Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter és Jezsovits János államtitkár vett részt az ülésen. A bizottság a javaslatot elfogadta több módo­sítással, melyekhez a kereskedelmi miniszter h­ozzáj­árult.

Next