Budapesti Hírlap, 1932. október(52. évfolyam, 220-245. szám)
1932-10-01 / 220. szám
1932. OKTÓBER T, SZOMBAT B.H. fi Nemzetek Szövetsége közzétette a pénzügyi bizottság Magyarországra vonatkozó jelentését A bizottság további lényeges megtakarításokat tart lehetségesnek — Az idei termés értéke meghaladja a tavalyi termés értékét — Tyler jelentése szerint a gazdáknak nyújtott védelem veszélyezteti a mezőgazdasági hitelt Magyarország helyzete július óta nem mutat lényeges változást . ]Magyar Távirati Iroda jelenti. A Nemzetek Szövetsége közzétette a pénzügyi bizottság által Magyarországra vonatkozólag a Takácshoz intézett jelentést. A jelentés szövege A következő: 1. A bizottság megvizsgálta, hogyan alakult Magyarország helyzete az 1932. évi június hó 30-ával végződött költségvetési év végén és a jól jó költségvetési év első két hónapjában. A bizottságnak alkalma volt meghallgatni Korányi báró pénzügyminisztert és rendelkezésére állott magyarországi képviselőjének július hó 15-éről keltezett harmadik jelentése. 2. A bizottság a közigazgatási költségvetés és a költségvetésen kívüli kiadások, tehát az állami üzemek és a taletta-alap veszteségei folytán jelentkező kiadások vizsgálata alapján amnaz aggályának ad kifejezést, hogyha a kormány nem tesz további intézkedéseket a költségvetés terén, úgy a folyó költségvetési évben további deficit jelentkezhetik, ami inflációs veszedelmekkel járna. A bizottság azonban úgy véli, hogy további lényeges megtakarítások eszközölhetők és hogy azonnali intézkedéseket lehet tenni abban az irányban, hogy az üzemek által az állam és az adófizetők, jövedelmeire gyakorolt nyomás némileg enyhíttessék és a helyi hatóságok kiadásai is csökkentessenek. Az adóbevételek alakulását vizsgálva, a bizottság örömmel állapította meg, hogy a kedvezőtlen búzatermést ellensúlyozza más mezőgazdasági termények bőséges hozama, úgyhogy a folyó évi mezőgazdasági termelés teljes értéke a mai árak mellett meghaladja az 1931. évi termelés értékét. 3. Legutolsó jelentésében Tyler úr felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amely a mezőgazdasági adósok bizonyos kategóriáinak nyújtott védelemből szükségszerűen származik. Bár a bizottság elismeri, hogy bizonyos esetekben, legalább is ideiglenesen, segítségre van szükség, mégis szükségesnek tartja rámutatni arra a súlyos kockázatra, hogy ilyen irányú általános természetű, széleskörű törvényhozási intézkedések könnyen vezethetnek a mezőgazdasági hitel ama forrásaink teljes kiapadására, amelyektől későbbi termések finanszírozása függ-e. A jelen időpontban a bizottság úgy véli, hogy nem tehet más érdemleges megjegyzést képviselője jelentéséhez. Általában Magyarország helyzete június óta nem mutat lényeges változást. Példátlan botrányt rendezett az észak-ir képviselőházban egy szocialista képviselő Felrohant az elnöki emelvényre s az elnöki jogart a Ház sarkába hajította LONDON, szept. 30. A belfasti (Észak-Irország) képviselőház annal elnapoló ülés alkalmával példátlan botrány színhelye volt. Beattie szocialista képviselő felháborodásában, mert a munkanélküliségről szóló egyik javaslatát a Speaker — hivatkozással a házszabályokra — nem tűzte napirendre, heves szóharc után az elnöki emelvényre rohant, felkapta az elnöki jogart és azt nagy lendülettel az újságíró-karzat padsorába dobta. A Házban leírhatatlan vihar tört ki. Beattie kijelentette, hogy nem akar tagja lenni olyan parlamentnek, amely undok képmutatással elzárkózik az éhenhalók ezreinek megsegítése elöl. A háznagy végül fölvette a karzatról a jo jón olcsón :‘:?A VILCSEK VILMOS vászonáruházában Budapest, IV.# ‘Kecskeméti* utca 9* Kézimunka ágygart................. 36 —, 32,—, 29*— ra lepedő mtr.................................................. 1-98 Damaszt törülköző tucatja ........................... 21-50 6- sz damaszt étkészle .......................15.20 9.80 la lendamaszt étkészlet ..................... 18*— Angin.............. 1.45 Zsebkendők* fehérneműek9 nagy választékban* ek szeme előtt azonnal végbemegy a párbaj, a fiatal harca az öreggel, hogy az maradjon tovább a helyén, amelyik az életben marad. Nem ez történik, mert sohasem történik meg ez. A fiatal meghátrál. Előbb a nyelve zászlóját vonja be, aztán leereszti felső állának két lebenyét, teste megrándul és félszegen, oldalt és hátrafelé fáról. Végül lehasal a porba; a kósza fárok szőrbóbitája szaporán mozog, verdesi a földet és két szem sugárzásában a magát megoldó alázat szelídsége ég. Úgy néz fel a másikra, fezeszre, a feketetövű agyarakra, a szomorú, komor, pókoszagú testre, a rettenetesre, akit így legyőzni úgy sem lehet, aki előtt meg kell alázkodni, aki még most is játszva ketté tudná harapni kölyökgerincében a csontot. Ekkor Burkus, az öreg kutya felpillant, tígyet sem vet vetélytársára, a porban hasaló fcitromra. Áll az ő1 mellett, tragikus, fekete foltú— ősz bajusz, szakáll, deres kutyapofa, kimarjult lábak, bőrfoltos, tépett bunda, a hatalmas ,tüdőre kidagadt bordák, a tágra nyitott, véreskéjjú két öreg szomorú szem. Áll és körülhordozza tekintetét a négy emberen. Védelmezőin, líráin és istenein. Mindegyik embernek jut egy rallantása, egy-egy panaszos, köszönő-könyörgő, rémületbe ájult villanás. Nem lehet kibírni sokáig és a négy ember egyenkint lekapja róla tekintetét. Akkor Bárkányi, az öreg reszelésen köhint és rezel: i ■— Jól van na'.. — Ismerkedjetek össze — teszi hozzá a fiú. — Pár napig jó volna, — ad formát a gondolatnak a menyecske és az öregasszony, aki a kivégzést elsőnek sürgette, így: — Nem bánom... éljen hát még valameddig. Ez történt és a tanyában tovább folyt az élet. A két kutya összeszokott, egy tálból ettek, összebújva aludtak, a vén ténfergett, kullogott, bevert, a fiatal loholt, szaladozott, csaholt. Egy hét múlva, este, mikor a földről hazatértek, így szólt fiához az öreg Bárkányi: — Csináljunk már valamit avval a döggel! — Burkussal? — kérdezte vissza a fiú. — Avval. Végezni kellene vele. Csend lett, a fiú nem válaszolt. Később a menyecske felterített és asztalra tette a tálat. Kanalaztak és tekintetük komor volt, mint a felleges őszi éjszaka. Magasan, a tanya felett vonuló vadludak gágogása siránkozott, szél csörgette a paprikaffizéreket és nagyon messziről, a majorok felől kutyaugatás szűrődött hozzájuk. Az öreg Bárkányi letette a kanalat és így szólt: — Nem tudom bántani. — Én sem, — tette hozzá a fiú. — Csirkét csak valahogy, — mélázott maga elé a menyecske. — Hej, hej, — szipogott az öregasszony. Megint elmúlt egy hét és megint szóba került a dolog. Ha elhatározták, meg kell tenniök. Féltek a finánctól is, mert adó jár minden kutya után. Végezni kell vele, most már hamarosan, akármiképpen, irgalmatlanul. Egy nap leszabott a dél és este, lefekvés előtt az öreg Bárkányi valami rongyba csavart dolgot kapart elő a lisztesláda mögül. Kihámozta a zsákdarabokból, a puska volt. A család némán szemlélte a készülődést, mozdulatlanul hallgattak, a banyakemence nyitott szájában vörösen lobogott a csutkaláng és furcsa árnyakat ugráltatott a falakon. Bárkányi csőbetolta a töltényt, fölkelt és kilépett az ajtón. Nehéz csizmái végigkopogtak a tornácon, le a lépcsőn, ki az udvarra. Burkus most ott fekszik elnyúlva a kutyaól előtt, csak csikorgó hidegekben búvik bele, így szokta, tudják. Dermedt csöndben, lélegzetvisszafojtva várják a dörrenést. Az asztallapban szú perceg, a kakukos óra sétálója pattogva méri az időt, a csutkaláng vörösen lobog, a tűz kiölti nyelvét, hallani, amint sziszeg, huhog és csúfolódik.*«i:/ Most fog eldördülni... Odaért már... Most veszi célba... De a lövés nem robban fel kívül. Még néhány perc... az is lehet, hogy néhány negyedóra. Lépések közelednek, felnyílik az ajtó, belép rajta az öreg. Ősz haja kilóg a sipka alól, homlokán fénylik a verejték, jobb markában remeg a puska. Leereszkedik a lóca szélére, kipiszkálja a töltényt, a fegyvert visszacsavarja az olajos rongyba. — Nem bírom, — dörmögi végül, fölkel és indul a kamrába, a lisztesládához, hogy a fegyvert visszategye. Amazok nem válaszolnak. A menyecske felbontja az ágyakat, a tűz nem csúfolkodik már, megértőn hunyorog, mint a jóllakott macska, aztán lehunyja szemeit ő is. Pár nap múlva a menyecske próbálta meg méreggel, de az okos állat beleszagolt a tálba és elsompolygott. A fiú baltával kísérelte meg, de nem tudott lesújtani, az öregasszony kicsalta a tópartra, kötéllel és kőnehezékkel akarta elemészteni, de remegő ujjai lesiklottak az állat nyakáról. Végre is belefáradtak és megadták magukat. Éljen hát az eb, ameddig akar, így élt még Burkus két egész hónapot. Kioktatta, betanította, kinevelte a másikat. Karácsony előtt két nappal éjszaka éktelen ugatásra riadt fel, a család. Méteres hó fedte a határt és iszonyatos hideg volt. Az istálló felől az állatok riadt dobogása hallatszott és Burkus mély, oroszlánbőgéshez hasonló, hörgő ugatása, meg a Citrom éles, sikoltozó csaholása. A két férfi villát, fejszét ragadott, mezítláb, ingben-alsóban kiugrottak az ajtón. A holdvilág sápadtan sütött és két fekete alakot láttak, amint átvetették magukat a salátáskert rácsán, neki az erdőnek. — Hirnye a zsivány mindentehet! — üvöltött fel az öreg és a fiú utánuk vetette magát, de a gyepű előtt hátratorpant. Kimeredve, kettéhasított fejjel, a véres hóban ott feküdt Burkus, a házőrzőjén kutya. gart és visszahelyezte az elnök asztalára. Beattie erre újból odarohant, megragadta a jogart és az ülésterem legtávolabbi sarkába dobta. A háznagy onnan is visszahozta és helyére tette. Óriási izgalom támadt. A vita során kiutasították a Házból Beattie képviselőt, aki hangos tiltakozás közben hagyta el a termet. 8 BAROSS grill ■ ■ ■■ " (József körút 45. sz.) Estén |/ll| MAO TIDItD zenestenBés ként IVraLMAn IIDUll jazz zenekar* Délután és este tánc | Kávéházi árak! Az új magyar kormány életrajzokban Itt mutatjuk be az új magyar kormányt és pedig tagjainak életrajzaiban, egynek kivételével. Keresztes-Fischer Ferenc megtartotta eddigi állását és életrajza legutóbb, miniszterré történt kinevezése alkalmával jelent meg. Gömbös Gyula miniszterelnök és honvédelmi miniszter Gömbös Gyula Murgán, Tolna vármegyében született, 1886. dec. 26-án, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. Tanulmányait a soproni líceumban kezdte s a pécsi honvédhadapródiskolában folytatta. Felavattatása után a zágrábi 25. sz. horvát honvédezredhez került s ennek kötelékében szolgált 1912-ig. Ekkor Budapesten letette a felső tiszti tanfolyamra képesítő fölvételi vizsgát s miután elvégezte a cs. és kir. bécsi hadi iskolát, 1914-ben a zágrábi XIII. hadtest vezérkari irodájában kapott szolgálati beosztást. Itt érte a háború kitörése. Hadtestének vezérkarában, később a 42. és 6. hadosztály parancsnokságánál, majd a 83. dandár kötelékében vett részt a háborúban. 1916 június 11-én az oknai áttörés alkalmával az oroszok egy éjjeli rajtütése folyamán megsérült. Felgyógyulása után a honvédelmi minisztériumba vezényelték. Mikor 1917 elején Hazai Samu báró volt honvédelmi minisztert a hadsereg pótlásügyi főnökévé nevezték ki, vele együtt Bécsbe ment s Hazai báró mellett szolgált egészen a forradalom kitöréséig. Ez idő alatt, 1917-ben írta Bie ungarische Armee című tanulmányát, amelyet a magyar kormányhoz is eljuttatott. Ebben a tanulmányában az önálló magyar hadsereg felállításának szükségességét hangoztatta. Közvetlenül a forradalom kitörése után, november hónap 2-án azt a tervet terjesztette Hazai báró elé, hogy Hazai és Andrássy Gyula gróf álljanak az olasz frontról és Franciaországból hazaözönlő csapatok élére s vonuljanak be Magyarországba a forradalom megbuktatására. Később Balla Aladár zágrábi követ mellé osztották be katonai attasénak, majd visszakerült a honvédelmi minisztériumba és csakhamar Horváth Dénes vezérkari tiszttel együtt, ellenforradalmi tervet dolgozott ki, melynek alapgondolata az volt, hogy Budapestet izolálni kell, az országot járásonként és megyénként megszervezni az ellenforradalom céljaira. Ebben az időben került a MOVE élére, 1919 január 19-én, amikor az egyesület Károlyi Mihály ellen mondott beszéde után egészen váratlanul elnökévé választotta. Néhány nappal előbb, mert csapatszolgálatra Nagykanizsára vezényelték, nyugdíjaztatta magát. Mint a MOVE elnökét, a februárban megjelent internálási rendelet alapján internálni akarták, ami elől azonban Bécsbe szökött. Bécsben Szmrecsányi György révén összeköttetésbe került Funder dr.-ral, a Reichspost szerkesztőjével s ekkortól kezdve ott írt ellenforradalmi cikkeket Hunfalvy álnéven. A Bethlen István vezetése alatt álló bécsi ellenforradalmi komitó megbízásából utazott április közepén Pallavicini György őrgróffal Belgrádba, ahol a franciákkal tárgyalt a kommün uralmának letöréséről s innen került néhány nappal később Szegedre, ahol előbb az ABC (Antibolsevista Komité) katonai előadója, majd hadügyi államtitkár lett Károlyi Gyula gróf s utóbb Ábrahám P. Dezső kormányában. Ebben a minőségében vett részt a nemzeti hadsereg megszervezésében. Július végén a francia parancsnokság rendeletére távoznia kellett Szegedről. Visszatért tehát Bécsbe, de hamarosan Budapesten termett, ahol akkor a Peidlkormányt az ellenforadalom már eltávolította helyéről; belépett a nemzeti hadseregbe s az állandó tanulmányi bizottságban foglalt helyet. 1919 szeptemberében szolgálaton kívüli állományba helyezték; ettől fogva a MOVE- nak szentelte munkásságát, amelytől csak 1928- ban vonult vissza. Már ekkor sokat foglalkozott a politikával is, melynek akkor uralkodó iránya fedte meggyőződését s az 1921. évi tiszántúli választások alkalmával a törökszentmiklósi kerület kisgazda programmal egyhangúan nemzetgyűlési képviselőnek választotta. A kisgazdapártban csakhamar tekintélyes pozíciót biztosított magának s rövidesen a párt szabad királyválasztó szárnyának egyik vezére lett. Mikor IV. Károly 1921 október ■20-án másodszor is megjelent az országban.Gömbösnek, mint Bethlen miniszterelnök Nagy Pál tábornok mellé rendelt teljhatalmú megbízottjának, igen jelentékeny része volt a kísérlet meghiúsításában, főként a sebtiben összeszedett egyetemi és MOVE-zárlóaljak harcbavetése révén. Pártja s vele a parlamenti többség osztotta álláspontját s a nemzetgyűlésen e kérdésről mondott beszédjét pártja tüntető tetszéssel fogadta. Az egységes párt, mikor 1922 februárjában megalakult, Gömböst ügyvezető alelnökinek választotta meg s e minőségében ő vezette a párt választási hadjáratát. Ekkoriban pártjában egészen kivételesen nagy befolyással bírt, ő maga az abádszalóki kerületben ellenjelölt nélkül kapott mandátumot. A választások után a párt jobbszárnyának politikai érvényesülését szorgalmazta s e közben csakhamar szembekerült a pártvezérrel, Bethlen Istvánnal,még pedig annyira, hogy 1923-ban barátaival együtt ki is vált a pártból és megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (fajvédő párt), amellyel azután ellenzékbe vonult. Éveken át ült az ellenzéki padokon s az 1926. évi általános választásokon mint a fajvédők vezére vett részt. Az új képviselőházban azonban, amelyben ismét Abádszalók egyhangú mandátumával jelent meg, lassanként újra közelebb jutott Bethlen István politikájához és 1928 szeptember 4-én fel is oszlatta pártját s újra belépett az egységes pártba, felszólítván híveit példája követésére. ■Csakhamar honvédelmi államtitkárnak nevezték ki. ■ imfe 1929 október 10-én Csáky Károly gróf, honvédelmi miniszter váratanul lemondott állásáról, s utóda Gömbös Gyula lett. A közvélemény kivételesen nagy érdeklődéssel ki ■sérte működését s elégtétellel nyugtázta, amikor 1930 áprilisában, de már előbb is, egyes napfényre került visszaélések miatt vaskézzel látott neki a tisztogatás munkájának a honvédelmi minisztériumban és hálás volt neki azért is, mert minden alkalmat megragadott annak hangoztatására: a világ tartozik Magyarországnak azzal, hogy katonai téren is visszaadja szuverenitását. Bár még elődjei kezdeményezték, az ő nevéhez fűződik a katonai büntetőjog reformja is, mely 1929 novemberében végre megvalósult. Neki köszönhette a honvédség tisztikara 1930-ban, hogy fizetésrendezésben részesült, legénysége pedig, hogy elhelyezkedése a polgári életben könnnyebbé vált. Kevéssel miniszterré való kinevezése után szolgálaton kívüli tábornok lett s ezzel a kitüntetéssel megkapta a katonai szempontból is nélkülözhetetlen hátteret, amelynek birtokában rendkívül sokat tett a honvédség harcképességének fokozására. Hogy a kicsiny létszámú, de nagy harcértékű honvédség, amelynek ezredei az ő kezdeményezésére kaptak történelmi tradíciókban gyökerező elnevezést, most már általános tekintélynek örvend, annak többek között bizonysága az a tény is, hogy Otasz.