Budapesti Hírlap, 1932. október(52. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-22 / 238. szám

to EPICAI PALAC Meghosszabbítás előtt áll a magyar hitelrögzítő egyezmény A Magyar Távirati Iroda jelenti: Dud­­­ey M­ard, a British Overseas Bank ügy­vezető igazgatója és Holland Martin, a J­oint Committee of British Short Trem tCreditors titkára, akik az angol és amerikai fSuillhakte-bizottságok részéről a magyar fővélrögzítő egyezmény meghosszabbítására vonatkozólag egyes kérdésekben Budapesten tárgyalásokat folytattak, ezeket befejezték. Csütörtökön reggel visszautaztak Lon­donba, hogy a megbeszélések eredményéről az angol és amerikai Stillhakte-bizottságok­­nak beszámoljanak. E beszámoló alapján az egyezmény előreláthatólag rövid időn belül létre fog jönni. B. H. 1932. OKTÓBER 22. SZOMBAT Másfél év alatt 48-al csökkent a pénz­intézetek száma Az iparvállalatok nyeresége egy év alatt 32,4 millióról 5,3 millió pengőre apadt . A Pénzintézeti Központ gazdasági jelentése Negyedévenként tájékoztatja a Pénzintézeti Központ a külföldi üzleti világot és az érdeklődő tudományos köröket Magyarország gazdasági helyzetéről. Ezeknek az időszaki beszámolóknak gondosan összeválogatott és áttekinthető anyaga, valamint teljesen tárgyilagos hangja jelentős m­értékben hozzájárul ahhoz, hogy a külföld min­idig tiszta képet tud szerezni az ország pénzügyi és gazdasági viszonyairól. A P. K. most tette közzé legújabb helyzetjelentését, amelyben első­sorban is ismerteti az utolsó hónapok gazdaság­­politikai jogalkotásait, majd beszámol a Jegy-­bank tevékenységéről, közli Magyarország 1931. évi fizetési mérlegének adatait, azután tájékozta­tást nyújt a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem helyzetéről, a kereskedelempolitikai eseményekről és a külkereskedelmi mérlegről. Önálló fejezetek nyújtanak felvilágosítást a MÁV személy- és áru­forgalmáról, a széntermelésről, a szesziparról, a pénz- és értékpapírpiacról, a betétek alakulásá­ról és a megélhetési költségekről. A magyar olvasó számára is sok új érdekes adatot tartalmazó jelentésből kitűnik, hogy a belföldi hitelszervezet életében a legutóbbi időkö­­ben milyen változások és eltolódások észlelhetők.­­A P. K. kötelékébe tartozó pénzintézetek száma 1931 óta 3­932 június végéig 506-ról 458-ra, vagyis 48-al apadt. Az apadás úgy történt, hogy 8 t­­gintézet fúzió, 4 fiókosítás, 24 felszámolás, 14 kilépés és 1 csőd útján vált ki a tagok sorából, míg 4 tagintézetet­­kizártak. Ezek a számok szemléltetően mutatják, hogy a hitelélet sokat hangoztatott átszervezése voltaképpen a P. K. tervszerű irányítása és ellenőrzése mellett folya­matban van. A tagintézetek dolgozó tőkéjének összege az esztendő első felének végén 4074,8 millió pengő volt, vagyis 558.6 millió pengő­vel kisebb, mint 1930 végén. A csökkenésből 401.7 millió a fővárosi, 156.9 millió pedig a vidéki intézetekre esik. A dolgozó tőkék le­morzsolódása mellett az intézetek saját tőkéjé­nek állománya a megjelölt idő alatt 611.1 mil­lióról 11.1 millióval 622.2 millió pengőre emel­kedett. A szaporulat teljes egészében a fővárosi intézetek javára esik. A betétállomány más­fél év alatt 480.1 millió pengővel 1497.9 mil­lió pengőre esett. Ebből az összegből 727.3 millió takarékbetét. Az egész állomány vissza­esése 19.8 százalékos. A tagintézetek váltóállo­­mánya másfél év alatt 2.009.6 millióról 222.2 millióval 1787.4 millió pengőre esett. Az inté­zeti adósoknál a visszaesés 329.2 millió pengő. A jelzálogos követelések állományában másfél év alatt csak 8.8 millió pengős apadás észlel­hető. Figyelemreméltó, hogy az intézetek ingat­lanainak összértéke az év derekán 115,2 millió pengő volt, amiből 75,3 millió pengő a fővárosi intézetek ingatlanaira esett. Ha ezeket az ada­tokat szembeállítjuk az 1930. évi adatokkal, azt látjuk, hogy a vidéki intézetek ingatlanállo­mánya 3,1 millió pengővel emelkedett. Ez az intézetek által eszközölt kényszervásárlásokkal magyarázható. A jelentésnek a termelési ágakkal foglalkozó részéből kiemelhető az az adat, hogy a mező­­gazdasági termékek piacrahozatalából származó vásárlóerőt jelző index, amely május végén 57,9 volt, július végére 57-re esett, ami azt mutatja, hogy ebben az időszakban a mezőgazdasági reális vásárlóerő stagnált. Az iparra jellemző a jelentésnek az az adata, hogy az év első nyolc hónapjában nyilvánosságra került 1414 iparvál­­lati mérlegben kimutatott tiszta nyereség csak 5,3 millió, holott az előző évben ezek a válla­latok még 32,4 millió nyereséget tudtak kimu­tatni. A viszsaesés tehát 83 százalékos. A ke­reskedelem helyzetét tárja fel a jelentésnek az az adata, amelyik elmondja, hogy az előjegy­zési raktárak félévi forgalma az előző évhez képest mennyire visszaesett. Nevezetesen az elő­jegyzési raktáron tárolt áruk értéke a tavalyi 2.3 millióról 0.5 millióra, a raktárakról kül­földre tranzitált áruk értéke pedig 1 millióról 0.3 millió pengőre apadt. A jelentés gazdag anyagát szemléltető grafi­konok, rajzok és statisztikai összeállítások teszik áttekinthetővé. 6.7 millió pengő aktívummal zárult szeptemberi külkereskedelmi forgalmunk Az év első 9 hónapja alatt a külkereskedelmi hiány 11.2 millió, a tavalyi 32.5 millióval szemben A szeptemberi külkereskedelmi forgalom 6.7 millióval javította meg az év első háromnegye­dének külkereskedelmi mérlegét, a havi forgalom ugyanis ennyi kiviteli többlettel zárult. A for­galom összezsugorodása ebben a hónapban is tovább folytatódott, a kivitel és a behozatal is nagy mértékben elmaradt a múlt év szeptembe­rének forgalmi eredményei mellett. Ez a gazda­­sági élet lanyhuló ütemének jele, de e mellett mégis vigasztaló, hogy az ország legalább a ki­viteli többlet állapotát meg tudta tartani és így enyhíteni devizagondjainkat. Az év első kilenc hónapja alatt a behozatal összesen 244,3 millió pengőt tett a múlt évi 431,6 millióval szemben, a kivitel pedig az első há­romnegyed év folyamán az idén 233.1 millió volt a tavalyi 399.1 millió helyett, így a három­negyedévi hiány, amely tavaly 32.5 millió pen­gőt tett, az idén mindössze 11.2 millióra rúg. Szeptember a behozatal értéke 26.2 millió pen­gőt tett a múlt évi 41.4 millió pengővel szemben. Különösen nagy mértékben csökkent a kőszén, a bárdolt és fűrészelt fa, a gyapjúszövet, a koksz, a gépek és készülékek, a tengeri, a pamut­­szövet és a tűzifa importja. Jelentősen emelke­dett néhány kisebb tétel mellett az előmunkált rizs és a nyersdohány behozatala. A kivitel értéke 32.9 millió pengő volt, szem­ben az előző évi 55.2 millió pengővel. Baromfi­exportunk értéke 2.4 millió pengővel ment visz­­sza, ennek nagyobb része a leölt baromfira esik. Szarvasmarhaexportunk csökkenése szintén meg­közelíti ezt az összeget. Ugyancsak 2 milliónál nagyobb összeggel ment vissza friss gyümölcs- s kivitelünk. A kikészített prémper és a vasfél- sz­­ártmányok exportjának hanyatlása 17 millió pengőt tesz. Sertéskivitelünk 1 millió pengőnél nagyobb összeggel esett vissza. Jelentős, 800.000 pengős értékemelkedést látunk disznózsírexpor­tunknál, félmilliónál nagyobb összeggel emelke­dett lencsekivitelünk értéke. Ezenkívül számot­tevő emelkedést mutat szárazborsó-, paradi­csomlé-, vasáru- és friss főzelékexportunk. Szeptember folyamán a következő cikkek értek el félmillió pengőnél nagyobb forgalmat. (Érték ezer pengőben.) Behozatal: Nyers és megmunkált fa (763.345 q) 2991, papiros és papirosáruk (43.077 q) 1341, nyerspamut (10.957 q) 1283, nyersdohány (1321 q) 1016, nyersbőr (9872 q) 972, selyem és selyemfonál (1374 q) 881, szén (230.099 q) 827, ásványolaj (76.042 q) 742, élőmunkást rizs (25.128 q) 704, gyapjúszövet (546 q) 683.. Kivitel. Vágó- és igásállatok (21.171 drb) 4403, ebből: szarvasmarha (5259 drb) 1862, sertés (10.270 drb) 1990, búza (274.884 q) 4.123, villamosgépek és készülékek 2049 q) 2738, baromfi élő és leölt 13.891 q) 1992, friss gyü­mölcs (95.192 q) 1775, liszt (66.659 q) 1466, nyersdohány (20.725 q) 1140, prémből kikészí­tett (814 q) 1058, disznózsír, szalonna (5220 q) 941, szén (310.776 q) 651. — Romániából nem szabad többé lest ki­hozni. A Román Nemzeti Bank új, szigorú rendeletet adott ki, amelyben utasítja a ha­­tárvámközegeket, hogy a kiutazókat szigo­rúan ellenőrizzék és egyetlen lejt se engedje­nek külföldre vinni. Egyúttal értesítették az összes külföldi jegybankokat, hogy a román Nemzeti Bank minden lelkészletet átvesz más valuta ellenében.­­ — A budapesti pénzintézetek kamattételei. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos váltóle­­számítolási kamatlábának 5 százalékról 4 és fél százalékra történt leszállításával kapcso­latban a budapesti pénzintézetek elhatároz­ták, hogy" az Országos Hitelü­gyi Tanács ha­tározatának megfelelően az összes ezáltal érintett üzletágakban fél százalékkal leszál­lítják a kamatlábat. Az idei július hónapban a mezőgazdasági adósok helyzetének meg­könnyítése érdekében megállapított félszáza­lékos kamatkedvezmény továbbra is érvény­ben marad.­­ A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara ülései. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara budapesti kongresszusának ma volt a máso­dik napja. Ma délelőtt a középeurópai bi­zottság pénzügyi, albizottsága folytatta elő­készítő tanácskozásait. A valutapolitikai ja­vaslatok kidolgozása valószínűleg ma estig megtörténik és ebben az esetben a javasla­tokat, a már régebben előkészített vámpoliti­kai határozatokkal együtt, a középeurópai bizottság holnapi ülése elé terjesztik, amely mindkét kérdéscsoporttal szemben a végleges állásfoglalásra hivatott. Holnap délben Ripka Ferenc főpolgármester villásreggelin látja vendégül a kongresszus tagjait a Gellért­­szállóban. Holnap délután 6 órakor Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter teát ad a kongresszus tagjainak tiszteletére a Hungária-szállóban, este pedig a Royal-szálló­­ban a Rotary Club vacsorán látja vendégül a kongresszus résztvevőit. A tanácskozások vasárnap érnek véget. — Ludwig V. Mises előadása. A Magyar Közgazdasági Társakn­g pénteken a Ke­reske­­delmi és Iparkamara dísztermében ülést tar­tott, amelyen Ludwig von Mises bécsi egyetemi tanár tartott előadást A nagy gazdasági vál­ság és a kapitalizmus címmel. Ludwig Mises professzor rámutatott arra hogy ma az álta­lános felfogás azt tartja, hogy a jelenlegi gaz­dasági válság tulajdonképpen a kapitalizmus válsága. Az az aggodalom merült föl, hogy a kapitalizmus összeomlik, hogy helyet adjon a szocializmusnak. Ezt hitték már Marx és Engels idejében is, ez azonban tévedés. Valóban a je­lenlegi válság nagyon súlyos és hosszadalmas s ennek legjellegzetesebb tünete a sokmillió mun­kás állandó munkanélkülisége. Ez azonban nem a kapitalizmus bűne,­hanem ellenkezőleg, annak a rendszernek a következménye, amely a kapi­talizmust gúzsba akarja kötni, mely a kapita­lizmus erejét gyengíteni akarja. A tömegek mun­­kanélkülsége nem a kapitalizmus következménye, hanem annak a körülménynek tudható­ be, hogy a kapitalisztikus termelési törvényeket ki akar­ták küszöbölni s hogy a munkapiac árképző­dését mesterségesen próbálták befolyásolni. Az előadásért Éber Antal mondott köszönetet. — Európai építőszindikátus alakult Pá­rizsban. Néhány nappal ezelőtt több vezető angol, német és francia építkezési vállalat résztvételével megalakult a Syndicat Euro­­péan d‘Entreprises. A szindikátus formája: részvénytársaság; alaptőkéje: egymillió svájci frank; célja: azokat a lehetőségeket kihasz­nálni, amelyeket az egyes országokban a munkanélküliség leküzdésére megindítandó közmunkák nyújtanak. A legtöbb országban nagy felépítési programmok értek meg a meg­valósításra, de az egyes vállalatok gyengéknek bizonyultak a rájuk háramló feladatok elvég­zésére. Az Európai Vállalatok Szindikátusa ezért nemzetközi pénzügyi és műszaki erőket fog a nagyobb arányú befektetések szolgála­tába állítani. Működésének területe nem ter­­­jed ki Angliára, Franciaországra és Német­országra, s egyáltalán nincsen kartel-jellege.­­ Vagyontalansági esküt tettek. A budapesti törvényszéken, mint csődbíróság előtt az elmúlt héten a következők tettek vagyontalansági esküt: Büchler Lajosné kereskedő (Üllői­ út 42.), Földvári Frigyes baromfi bizományos (Sas-utca 12.), Juhász Gyula ügynök (Szinyey-Merse-utca 25.), Kollár István sütősegéd (Tavaszmező-utca 8.), Lechner Mór kereskedő (Luther-utca 1/a), Markovics László tisztviselő (B­irkóczi-út 19.), Belek­­en­feld Zsigmond vendéglős (Népszínház-utca 27.), Rot­­tenstein Mór magánhivatalnok (Amerikai-út 29.), Sáfár Gyula kereskedő (Böszörményi-út 44—46.), Stranszky Géza gyarmatárukereskedő (Akadémia­utca 16.), Vajda Pál szabómester (Főherceg Sán­­dor­ utca 38.), Vaszarits Gusztáv taxis (Gyorskocsi­utca 22.) és Weisz Hermann textilkereskedő (Döb­­rentei­ tér 5.).­­ Az október 23-án feladott árakat októ­ber 24-én az osztrák vámhivatalok még szer­ződéses tételekkel­ vámolják. A Magyar Me­zőgazdasági Kiviteli Intézet közbenjárására a bécsi fővámhivatal hozzájárult ahhoz, hogy az október 23-án lejáró beviteli engedélyek terminusa további 24 óráig kitolassék, tekin­tettel arra, hogy 23-a vasárnap. A vámhiva­tal ezen hozzájárulása lehetővé teszi, hogy a Magyarországon vasárnap délben feladott áruk hétfőn még a szerződéses vámok mel­lett kerüljenek elvámolásra a 23-ig szóló be­viteli engedélyek felhasználása mellett. A Magyarország borkivitele Svájcba. A most megjelent szeptemberi beviteli statisztika szerint Svájc szeptemberben bevitt 51.370 hl vörös és 7445 hl fehér bort 13 fokon aluli alkoholtarta­lommal, a múlt évi 66.594 hl, illetve 8710 hl-rel szemben. Ebből Magyarország részesedett 2287 hl-rel, illetve 4838 hl-rel. A vörösborbevitelben Spanyolország és Olaszország, a fehérborban Ma­­gyarország vezet. Nagy házeladások a fő­­városi ingatlanpiacon A most megjelent legújabb hivatalos ingatlan­­forgalmi kimutatás szerint a múlt héten néhány jelentősebb értékű ingatlan adásvétel történt. A nagyobb házeladások a következők: Lieber­­malm Jenőné eladta a Fery Oszkár­ utca 46. számú házat 205.000 pengőért Vigyázó Lászlónak. Man­­gold Béla Kolos a Maros-utca 11. számú házat 240.000 pengőért Silberfénig rendelnének. Popelka Béla a Pauler-utca 15. sz. házat 1074­00 pengőért Pacsu Margitnak. Méhn Antal a Szegényház­ utca 38. sz. házat 238.000 pengőért a Magister Bérház Részvénytársaságnak. Szilágyi Mihály a Práter­­utca 49/a. sz. házat 90.000 pengőért öz.g. Frank Arturné dr.-nénak. Mengl Ferenc a Maros­ utca ,6853. hrsz. ingatlant’ 59.700 pengőért Havas De­zsőnek. Euler Adolfné a Ménesi­ út 3. sz. házat 40.560 pengőért a Centrum Házépítő és Ingatlan vállalatnak. A Gazdasági Hitel- és Ingatlanbank a Horthy Miklós­ út 7. sz. házat 22.500 pengőért a Kőipar és Építő r. t.-nak Török Frigyesné dr.-né a Lévai-utca 5. sz. házat 30.000 pengőért Vermes Ottónak, Vermes Árminná dr.-né a Borgó-utca 11. sz. házat 22.000 pengőért Vitális Sándor dr.-nak. özvegy Erleman Dánielné a Pusztaszeri-út 22. sz. házat 47.000 pengőért Halász Józsefnénak. Epsteist Mór­a Gizella-út 32.528. hrsz. ingatlant 40.000 pengőért Faludi László és Endrének. ­ Árhanyatlás a terménytőzsdén. A buda­­pesti terménytőzsdén tovább folytatódott az árak lemorzsolódása, csak a liszt áll ellent az általános árhanyatlásnak. Az októberi bűtét 6 fillérrel, a márciusi 11, a májusi 12 fillérrel ha­nyatlott tegnapi szintje alá, az októberi rozs 5 fillért, a márciusi 15 fillért vesztett, a májusi tengeri 12 fillérrel esett. A forgalom mindegyik piacon nagyon kicsiny volt A készárupiacon a búza bejegyzett forgalma mindössze 12 vagont tett, árát 10 fillérrel apasztották, ugyanennyivel olcsóbbodott a rozs is, amelyből azonban a hiva­talos feljegyzések szerint mindössze egy kötést tett a forgalom. Az árpa piaca meglehetősen élénk volt, tizedfél vagonnal jelentettek be, a­ tegnapi árszinten a­z abból harmadfél vagonnal kelt el, ugyancsak változatlan áron. A tengeri piaca is megélénkült, 9 vagon a feljegyzett kö­tések mennyisége és 15 fillér a napi árveszteség. A malmok a lisztárakat ma sem módosították.­­ Az líj osztrák devizarendelet lényege* könnyítést jelent az ipari kivitelre nézve. Az Osztrák Nemzeti Banknak az export céljaira szolgáló silling-összegek felszabadítása ügyé­ben tegnap kiadott rendelkezése az eddigi gyakorlattal szemben lényeges javulást je­lent. Noha a silling ellenében történő kivitelt az új rendelkezés bizonyos feltételek telje­sítéséhez köti, mégis a silling ellenében tör­ténő export elvben most már megtörtént fel­szabadítása mindenesetre rendkívüli könnyí­tést jelent a gyáripar részére és nagy mér­tékben eleget tesz a termelők utóbbi időben hangoztatott kívánságainak. Az intézkedés azt bizonyítja, hogy a devizarendeletet tény­leg enyhítik azokban a pontjaiban, amelye­ket valutavédelmi szempontból nem szükséges többé fenntartani.­­ Tizenhat állam valutája ingott meg a világválság eddigi folyamán. Berlinből jelen­tik. A német konjunktúrakutató intézet leg­újabb jelentése élesen rávilágít a nagy világ­válság eddigi pusztításaira. A jelentés szerint tizenhat állam valutája megingott és részben elértéktelenedett, tizenöt államban kötött de­vizagazdálkodás van, hét állam behozatali monopóliumot vezetett be, huszonegy ország­ban behozatali kontingensrendszer van és öt­venhárom állam vezetett be tiltó jellegű új vámtételeket. .. Kedvezményes fürdőjegyakció előfizetőinknek és olvasóinknak Szent Gellért gyógyfürdő Termál fürdő 11. oszt. kádfürdő vagy közös, iszapgöngyölés vagy víz­­gyógyászati kezelés 2.5 P helyett 1.60 P Hullámfürdő délelőtti jegy 1.80 helyett 1.50 P . délutáni . 1.50 „ 1.30 P Szt. Lukács fürdő gőz, kád, iszap. . 1.60 helyett 1.28 P uszoda . . • • —.80 helyett —.61 P Rudasfürdő gőzfürdő . . 7 2.— P helyett 1.60 P uszodajegy (úszomba nélkül) kabin­nal . ... 1.20 P helyett —96 P Uszodajegy tüszőruha nélkül) szek­rénnyel . . . —.80 P Helyett —70 P Jegyek a kiadóhivatalban kaphatók

Next